Egy hónapja Trump a világ leghatalmasabb embere

Donald Trump 2017. január 20-án letette az esküjét, beiktatták az USA 45. elnökének. Beiktatási beszédében azt mondta, Amerika lesz az első, Washingtontól a néphez kerül a hatalom, a radikális iszlamista terrorizmust pedig eltörlik. Aznap beköltözött a Fehér Házba, és a rendeletek aláírásának is nekikezdett. (Fotó: J. Scott Applewhite / AFP)

A beiktatása utáni hétvégén a Nők menetén sok százezren tüntettek Trump ellen Washingtonban, és a világ több pontján. A nőjogi felvonulás is jelezte, hogy nemcsak a Fehér Házban, hanem az utcákon is szokatlan aktivizmus várható a következő négy évben. Ezzel párhuzamosan Trump stábja a beiktatási ünnepségen megjelentek számával kapcsolatban hazugsággal vádolta a médiát, habár a képek alapján láthatóan többen voltak Barack Obama 2009-es eskütételekor. Ennek mentén vezették be végül Trump tanácsadói "az alternatív tények" fogalmát. (Fotó: Wayne Taylor / Getty Images Hungary)

Január 23-án fogadta a Fehér Házban a republkánus és demokrata vezetőket a szenátusból. A találkozóról készült egyik fotó a legjobb példa a Trump körüli különös figyelemre. Az új elnök szavait fürkésző arcokra van írva minden. Az elnöksége kezdetén még a befolyásos ellenzéki vezetők is szinte rabul ejtve figyelik a szavait. (Fotó: Pool / Getty Images Hungary)

Trump jelezte, hogy egy-két huszáros vágással képes felborítani sok évtizedes politikai-gazdasági alapvetéseket is. Rögtön első hetében elrendelte többek között, hogy mondják fel a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevű szabadkereskedelmi egyezményt, megtiltotta, hogy olyan nem kormányzati szervezetek kapjanak szövetségi vagy külföldi pénzt, amelyek abortuszokat vagy akár csak abortusszal kapcsolatos felvilágosítást végeznek, és az indiánokkal szemben engedményeket tett az olajiparnak. Számos lépése, például az Obamacare lebontása felé mutató rendelet is inkább szimbolikus jelentőségű volt, és nem nagyon látszott még, mi lenne helyette, de legutóbb azt mondta, hogy március közepéig meglesz a republikánusok egészségbiztosításról szóló új tervezete. (Fotó: Carlos Barria / Reuters)

Azt is bejelentette, hogy felépítik a mexikói határra tervezett falát, és azt is bedobta, hogy egy 20 százalékos importvám formájában fizettetné ki az egészet Mexikóval. Enrique Peña Nieto mexikói elnök ezt kézzel-lábbal ellenezte, végül lemondta tervezett washingtoni útját. Az amerikai kormányzat továbbra is úgy számolt, hogy két éven belül meglehet Trump fala. (Fotó: Saul Loeb / AFP)

A legnagyobb visszhangja annak az elnöki rendeletének volt, amivel hét, muzulmán többségű országból (Szíria, Irak, Irán, Szudán, Líbia, Szomália és Jemen) érkezők beutazását tiltotta meg minden előzetes jelzés nélkül, az indoklás szerint addig, amíg kidolgozzák a szigorúbb ellenőrzés részleteit. Itt írtunk bővebben a rendeletről, ami hatalmas káoszt okozott a reptereken, és folyamatosak voltak ellene a tüntetések. (Fotó: David McNew / Getty Images Hungary)

Trump a National Prayers Breakfast nevű rendezvényen arról beszélt, hogy keménynek kell lennie a telefonban. Trump számos vezetővel, köztük Vlagyimir Putyinnal és Angela Merkellel is beszélt már telefonon, egy ilyen alatt belengette Enrique Peña Nieto mexikói elnöknek, hogy leküldi a hadsereget, ha a mexikóiak nem tudnak mit kezdeni "a rossz hombrékkal odalenn". Emellett több lap is arról írt, hogy rácsapta a kagylót Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnökre, miután szóba került egy Obama által kötött menekültbefogadási megállapodás, később viszont Turnbull ezt tagadta, annyit mondott, hogy "őszinte" megbeszélést folytattak. Az egyik legfontosabb telefonbeszélgetése Hszi Csin-ping kínai elnökkel volt. Trump beiktatása előtt voltak már kiszólogatásai a Twitteren Kínával szemben, de végül telefonon a Pekingnek fontos egy Kína elv mellett is kiállt.

 

 

A még Trump beiktatása előtt az orosz nagykövettel folytatott megbeszélései körüli botrány miatt le kellett mondania Trump nemzetbiztonsági főtanácsadójának. Michael Flynn (jobbra a széken) ügyében még mindig rengeteg a kérdőjel, a volt tábornok először tagadta, hogy szóba kerültek volna az Obama által bevezetett szankciók, majd mégis elismerte, hogy talán azokról is szó lehetett. Kiderült, hogy Trumpot már 18 nappal a lemondása előtt értesítették a nemzetbiztonsági tanácsadója problémás megbeszéléseiről, és hogy többeket félrevezethetett, viszont az elnök végül nem jogi, hanem bizalmi okokból szólította fel lemondásra. Ehhez képest egy későbbi sajtótájékoztatón már kiváló embernek nevezte Flynn-t, aki szerinte semmi rosszat nem tett, habár azt elfogadhatatlannak tartotta, hogy nem tájékoztatta megfelelően a tényekről Mike Pence alelnököt, akinek ezért kínosan jött, hogy megvédte a tanácsadót.

(Fotó: Drew Angerer / Getty Images Hungary)

Több republikánus is kongresszusi vizsgálatokkal tisztázná, mi történt pontosan: "Mit tudott az elnök, és mikor tudta meg?" Voltak, akik Trump Oroszországhoz fűződő kapcsolatait is újra elővették, amire válaszul Trump megint tagadta, hogy bármilyen kapcsolatban állna az oroszokkal. Trump viszont arra futtatta ki az egész történetet, hogy az igazi probléma, hogy titkosított információk törvénytelenül kikerülhettek. 

 

A Flynn-ügy mentén váratlanul, vagy nem is annyira váratlanul, de befeszült a Trump-Putyin-viszony. Orosz vadászgépek szokatlanul közel repültek egy amerikai hadihajóhoz, egy orosz kémhajó is megközelített egy amerikai haditengerészeti bázist, a Flynn lemondását értékelő sajtótájékoztatóján a Fehér Ház szóvivője pedig bejelentette, hogy Trump elvárja Oroszországtól a Krím visszaadását Ukrajnának. Az Iszlám Állam ellen továbbra is együtt akarnak működni, de James Mattis védelmi miniszter, és a hétvégén Brüsszelben Mike Pence alelnök is fenntartásokkal nyilatkozott.

(Fotó: Kevin Lamarque / Reuters)

Donald Trump a Harley Davidson vezetőivel is találkozott a Fehér Ház előtt. (Fotó: Nicholas Kamm / AFP)

Trump számos fontos külföldi vezetőt fogadott már Washingtonban. Első vendége Theresa May brit kormányfő volt, akivel hatalmas barátságot vizionáltak a jövőbe, és a történelmi szövetség megújításáról beszéltek. A hírhedt Trump-kézfogásra alaposan felkészülő Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel a nézeteltéréseiket félrerakva arról beszéltek, hogy közös gazdasági érdekeik és céljaik vannak, és együttműködnek az észak-amerikai munkahelyek és jövedelmek védelme érdekében. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel találkozva pedig Trump a korábbi évtizedes amerikai politikával szakítva arról beszélt, hogy mind a kétállami, mind az egyállami megoldást elfogadhatónak tartja, ha az elvezet az izraeli-palesztin békéhez. Viszont arra is kitért, hogy a béketerv előkészítése alatt állítsák le az új zsidó telepek építését. 

Ez a fotó pedig azért is érdekes, mert a találkozó után kontextusából kiragadva kezdett vihar-szerűen terjedni a közösségi médiában, olyan kommentekkel, miszerint Trudeau nem akart kezet fogni Trumppal. A valóság ezzel szemben az, hogy a fotósnak azt a pillanatot sikerült elkapnia, amikor a kanadai elnök éppen reagálna Trump gesztusára

(Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary)

Trump éppen a floridai golfklubjában vacsorázott az amerikai látogatásra érkező japán miniszterelnökkel, Abe Sinzóval, amikor érkezett a hír, hogy Észak-Korea egy közepes hatótávolságú rakétát lőtt ki, így több száz vendég nézhette végig a rögtönzött stratégiai megbeszélést. A korábbi észak-koreai rakétatesztek sorába illeszkedő hétvégi kilövéssel Kim Dzsongunnak elsősorban a figyelemfelkeltés lehetett a célja, míg Trump feltűnően visszafogottan reagált. Viszont a szokásos éves, Dél-Koreával közös hadgyakorlat keretében komoly arzenált vonultat majd fel az Egyesült Államok a koreai partok közelében. Mindenesetre Trump reakciói ebben az esetben ellentétben álltak azzal, ahogy Irán rakétatesztjét ítélte el hangosan néhány héttel korábban, és új szankciókat is bevezettek Teherán ellen.

(Fotó: Nicholas Kamm / AFP)

A republikánus többségű szenátus jóváhagyta az ExxonMobil volt vezérigazgatójának, Rex Tillersonnak a külügyminiszteri kinevezését, és a legtöbb miniszterjelölt a demokraták ellenállása mellett is átment a felsőházon. Betsy DeVos oktatási miniszternél viszont Mike Pence alelnöknek a szenátus kvázi elnökeként kellett eldöntenie az 50-50-es patthelyzetet. Ellenben a munkaügyi miniszternek kiszemelt Andrew Puzder inkább visszalépett, miután kiderült, nem kevés republikánus szenátor sem támogatná jelöltségét.  (Fotó: Nicholas Kamm / AFP)

Trump a Breitbart News nevű konzervatív, az alt-righthoz sorolt hírportál korábbi vezérigazgatóját, a fehér házi főstratégának kinevezett Steve Bannont (középen az asztalfőn) beültette a nemzetbiztonsági tanácsba, ahol így a sokak szerint egyfajta szürke eminenciásként működő tanácsadó rettentő fontos befolyással lehet majd a tábornokok és katonai vezetők mellett. (Fotó: Pool / Getty Images Hungary)

A hétvégén Trump elnökként is folytatta a Make America Great Again turnéját, a floridai Melbourne-ben mondott beszédet támogatói előtt. "A Fehér Házban minden olyan simán megy" - mondta, szerinte a média hazudik az embereknek. A nagygyűlésről azt mondta, "naggyá tenni Amerikát is egy kampány." Viszont ennek a floridai eseménynek is lett nemzetközi visszhangja, miután Trump a bevándorlás veszélyeiről szólva szóba hozta a brüsszeli, nizzai és párizsi merényleteket, majd hozzátette: "Nézzük meg, mi történt tegnap este Svédországban." A probléma csak az, hogy Svédországban egyáltalán nem történt semmilyen terrorcselekmény, vagy támadás, ezért a svéd kormány is magyarázatot követelt, az egészből pedig mém lett a közösségi médiában. A Fehér Ház először a romló bűnözési statisztikákkal próbálta magyarázni a megjegyzést, de miután kiderült, hogy a mutatók éppen, hogy javultak 2005 óta Svédországban, Trump kiírta a Twitterre, hogy a Fox Newson látott egy interjút. Abban egyébként egy dokumentumfilmes beszélt a svédországi bűnözés és a migráció lehetséges kapcsolatairól. (Fotó: Kevin Lamarque / Reuters)