Júniusban 1 millió 561 ezer mobilinternet-előfizetés volt hazánkban, de az aktív felhasználók száma jócskán elmarad ettől. A szolgáltatást az utolsó három hónapban csupán 1 millió 190 ezren használták, 40 ezerrel többen, mint májusban.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) gyorsjelentése szerint a májusi 1 millió 377 ezer után júniusban csupán 1 millió 339 ezer GB adatot töltöttek le és -fel, az egy aktív ügyfélre jutó átlagos forgalom 1,13 GB-ra csökkent.

Az aktív előfizetések alapján a T-Mobile részesedése 49,00 százalékról 49,41 százalékra nőtt, a Telenoré 23,65 százalékról 23,50 százalékra, míg a Vodafone részesedése 27,36 százalékról 27,09 százalékra csökkent.

Az NMHH által havonta publikált jelentés képet ad a három szolgáltató mobilinternet-lefedettségéről is, százalékosan, valamint térképeken bemutatva a kül- és beltéri lefedettséget. A szolgáltatók általános szerződési feltételeiben (ÁSzF) szereplő eltérő garantált le- és feltöltési sebességek alapján készült lefedettségi térképek az NMHH honlapján érhetőek el (pdf-ben).

A kanadai Research In Motion (RIM), a BlackBerry okostelefonok gyártója súlyos válságban van, hétfőn kétezer alkalmazott elbocsátását jelentette be. Ez az összes dolgozó 10 százaléka.

A RIM még ma is nagyon előkelő helyen szerepel az okostelefonok piacán, főként az angolszász országokban népszerű, ám nagyon úgy tűnik, hogy valóban nem képesek állni a versenyt az egyre erősebb Apple iPhone-nal és a Google Android operációs rendszerével készülő eszközökkel szemben.

Az elbocsátásokat indokoló közlemény a hosszú távú fejlesztések sikeréhez szükséges lépésnek állítja be az intézkedést, és arra hívja fel a figyelmet, hogy a prosperáló vállalat dolgozóinak létszáma az elmúlt öt évben megnégyszereződött.

Az elbocsátások pénzügyi hatásáról egyelőre nem nyilatkozott a cég vezetősége, ezt szeptember 15-én, a második negyedév eredményeinek ismertetésekor kívánják megtenni.

A cég azt is bejelentette, hogy a jelenleg betegszabadságon lévő operatív vezérigazgató, Don Morrison a cégnél eltöltött 10 év után várhatóan nyugdíjba megy.

Fél tucat mobilos alkalmazást fejlesztett ki a Pentagon és az Egyesült Államok veteránügyi minisztériuma azzal a céllal, hogy kezelni tudja a poszttraumás stresszel (PTSD) küzdő katonákat, a veteránokat, valamint azokat, akik traumás agysérülésen estek át.

Ilyen program többek közt a T2 MoodTracker, a PTSD Coach vagy a Breathe2Relax. A szoftverek információt adnak az afganisztáni és iraki háborúk "láthatatlan sérüléseinek" is nevezett állapotról, és technikákat kínálnak a veteránok által tapasztalt tünetek kezelésére. Az alkalmazásokat nem arra tervezték, hogy helyettesítsék a kezelést vagy diagnózist állítsanak fel vele.

Az első elkészült alkalmazás a MoodTracker volt, amellyel a felhasználó értékelheti aktuális hangulatát, érzéseit: például értéktelennek, boldognak, magányosnak érzi-e magát. A pillanatnyi érzést az időponthoz rendelve tárolja el az alkalmazás, így a későbbiekben pontosan nyomon követhetők az érintett hangulatváltozásai, annak időbeli mintázata.

Népszerű téma a gépek közti mobilos kommunikáció, de a gyártók csak a globális piaci helyzetről beszélnek. Magyarországon mennyire elterjedtek ezek az eszközök?

Nagyon sokan használnak hálózatra kötött eszközöket, például otthoni riasztókat, és ma már a ház teljes automatizálása, a fűtés és a klíma sms-sel történő vezérlése is könnyen megoldható, nem luxus. A tabletek megjelenése is lendületet ad a technológia terjedésének.

Az okostelefonok és a táblagépek jó kezelőfelületet adhatnak ezekhez a szolgáltatásokhoz, de a gépeket nemcsak sms-ben érhetik el, hanem webes alkalmazásokkal is. Ráadásul olyan üzenetküldő kliensek is futtathatók rajtuk, amelyek a személyes kapcsolattartásban is pótolhatják az sms-t. Ez nem öli meg gyorsan a nyereséges sms-bizniszt?

Ma többek között azért olyan népszerű az sms, mert ha küldünk egy üzenetet, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a címzett megkapja, mert ugyanazt a hálózatot használja, mint mi. A távközlési hálózat zárt, privát rendszer, amelyben mindenki ott van. Eljön az az idő, amikor az sms-ről másra válthatunk, de ehhez előbb biztosítani kell, hogy mindenki elérje az internetet és a rajta futó alkalmazásokat. Ez akkor lesz lehetséges, amikor már csak okostelefont lehet venni, és mindenkinek ilyen készüléke lesz.

Az sms kiesésével nem csökkenne túlságosan a szolgáltatók bevétele? Jön annyi bevétel a mobilnetből, hogy a távközlési cégek lemondjanak az sms-ről?

Én nem lemondásnak gondolom a régebbi technikák helyett újak bevetését, hiszen bevételeket nyilván abból is lehet nyerni. Nem megakadályozni kell a technológiai fejlődést, hanem fel kell rá készülni.

A Magyar Telekomnak milyen szerep jut az sms utáni világban?

A Magyar Telekom komoly hangsúlyt fektet az innovációra, de az alkalmazásgyártás terén nagy valószínűséggel nem mi és nem is általában a mobilszolgáltatók lesznek a tömeggyártók. Az internet nyílt és nyilvános rendszerének éppen az a lényege, hogy Ön, vagy én is írhatok egy alkalmazást. Magyarországon is lehet olyan kiváló alkalmazást készíteni, amelyet Indonéziában használhatnak majd sikerrel, ha a készítő le tudja fordítani az adott nyelvre. Ezzel egyik távközlési cég sem tud versenyezni, inkább arra kell figyelnünk, hogy minél inkább megnyissuk a hálózatot a fejlesztők előtt, és a nálunk elérhető szolgáltatásokra lehessen a legkönnyebben alkalmazásokat írni. Jó vadászterület a fejlesztőknek a IPTV és a mobil összekapcsolása. Például hasznos lenne, ha a tévé a kijelző felső sarkában megjelenő üzenettel jelezni tudná, ki hív minket a konyhában felejtett mobilunkon.

Rengeteg lehetőség van. Tíz évvel ezelőtt egy tévé elindításához fel kellett menni a Széchenyi hegyre, a toronyból lefedni Budapestet, és kellett még tíz nagy teljesítményű átjátszó állomás. Ma mi ketten tévét tudnánk indítani. Kell hozzá egy kis kockázati tőke, és egy jó ötlet. Elég megnézni a Netflixet, amely a világ legnagyobb tévécsatornájává kezdi kinőni magát, és ehhez nem kellett semmi más. Pénz azért kell, de kicsiben el lehet kezdeni.

Miért nem indult el Magyarországon hasonló?

Sok minden kell hozzá, ami a Szilícium-völgyben megvan, és ez nem csak a napsütés. Az a legfontosabb, hogy mennyi kreatív agyat találsz a környéken, és ott megvan az az infrastrukturális alap, ami lehetővé teszi az építkezést. Akárhová megyünk, a szélessávot keressük. Ma már az EDGE (2G) nem elég a valódi szélessávra, 3G-re vagy 3G feletti szélessávra vár mindenki. Ahol nincs megfelelő szélessáv, az a terület hosszú távon lemarad, az üzletek nem tudnak elindulni, mert az emberek nem találnak rájuk. A mérnök is ott kreatívabb, ahol van szélessáv, mert nem az alapokkal kell foglalkoznia, máson járhat az esze a fejlesztési lehetőségekben. A szolgáltatónak folyamatosan meg kell újítania a hálózatát, hogy a tartalom, a fejlesztők, a készülékek és az infrastruktúra együtt tudjanak fejlődni. Egészen biztos, hogy amikor megjelenik az iPad 3, abban lesz LTE, ezért tartani kell a lépést. Ehhez viszont nemzetgazdasági szempontból is jelentős infrastrukturális beruházások szükségesek.

Nem arról van szó, hogy LTE nélkül is működne a távközlés, és csak a költségcsökkentés miatt van szükség az új technológiára?

A szolgáltatók abban versenyeznek, hogy ki mennyiért tud eladni egy bitnyi adatforgalmat. A Discovery csatornán a Hogyan készült című műsorban a töltőtoll gyártásáról elmondták, hogy ha az előállítási költség egyetlen centtel alacsonyabb, mint a szomszéd gyárban, akkor onnantól színesebbé lehet tenni a terméket, ettől vonzóbb lesz, és azt fogják megvenni. A bitek előállítása ma már ugyanolyan tömegtermelés, mint a tollgyártás. Amíg kicsiben ment az internet, nem volt nagy költsége, de amikor egy tablet 400 megabájtot forgalmaz egy hónapban, nagyon számít egy bit költsége. Nem lehet meglenni LTE nélkül.

Drága lehet egyszerre háromféle mobilhálózatot fenntartani. Készülhetünk a 2G, a második generációs GSM rendszerek leállására?

Most úgy tűnik, hogy a 3G-t fogja meghaladni az idő, talán tíz év múlva már le is kapcsolhatják az utolsó ilyen rendszert. A 2G azonban nem tud eltűnni, a következő húsz évben is itt lesz, mert szükség van egy világszerte mindenhol elérhető alaptechnológiára. Lehet, hogy tíz év múlva Magyarországon már minden hang- és adatforgalom 4G-n, LTE-n megy majd, de a kevésbé fejlett országokban nem biztos, hogy ilyen hamar megtörténik az átállás, a készülékek terén sem. A 2G biztosítja azt, hogy az ilyen országból ideérkezők is biztosan tudjanak telefonálni eszközeikkel a mi hálózatunkon. De nyilván elő kell segíteni az új technológiákkal kompatibilis készülékek elterjedését is.

Nehéz lebonyolítani egy ilyen átállást?

Egyre komplexebb feladat. Régen volt összesen tíz készülékgyártó, és csak velük kellett megbeszélni, hogy mit tud a hálózat. Az ő érdekük is az volt, hogy a telefon jól működjön a hálózaton, hiszen senki nem szeretett  volna panaszos ügyfelekkel találkozni. Volt például ebben az időszakban egy olyan okostelefon, amely minden áron föl akart kapcsolódni a mobilinternetre, de azzal nem foglalkozott a fejlesztő, hogy sok felhasználó nem fizet elő mobilnetre. A készülék 3 másodpercenként szólt a hálózatnak, hogy szeretne mobilinternetet, a hálózatnak vissza kellett szólnia, hogy nincs. Amint megjelent az első ötezer darab, észrevettük, hogy valami leülteti a hálózatot. Megkerestük a gyártót, és sikerült vele egyeztetnünk, hogy küszöbölje ki a hibát. Ma már ugyanezt a szoftverek csinálják és jóval többféle készülékre, többféle gyártótól. Ezzel együtt megnőtt annak a veszélye, hogy az ügyfél letölt egy olyan képmegosztó alkalmazást, ami nagy adatforgalmat generál. Erre ma még fel kell hívni az ügyfelek figyelmét, de hamarosan ez a tudás már beépülhet a köztudatba az egyre szélesebb körű használattal párhuzamosan.

De az adatforgalom nem műszaki probléma.

A mai hálózatokon nem folyamatos az adatkapcsolat. A program följelentkezik, és jelzi, hogy megnyitna egy szakaszt, átküldene 6 bájtot, és utána lelép. A följelentkezés és a lejelentkezés folyamata tízszer nagyobb adatforgalmat generál, mint a hasznos adat. Ha a szoftver mindig teljesen lejelentkezik, le tudja ültetni a hálózatot. Régen csak a gyártók kezelték a hálózati kapcsolatokat, de ma már bármelyik szoftver képes erre, mert nyitottak a programozási interfészek. Ezeknek természetesen olyanoknak kell lenniük, hogy ne lehessen semmit elrontani, de mindig jönnek új telefonok, új rendszerek, és a nagy gyártók is hibáznak néha.

A távközlési cégeknek szállító berendezésgyártók még mindig olyan szolgáltatásokat próbálnak fejleszteni, például csevegést és jelenlétszolgáltatást, amelyek már léteznek a weben. Mintha próbálnák átmenteni a fontos szolgáltatásokat a távközlés zárt rendszerébe.

Az operátorok is próbálnak olyan szolgáltatásokat bevezetni, amelyek javítják a felhasználói élményt és hűségessé teszik az ügyfeleket.

Miért váltanánk át egy Google Talkról egy mobilszolgáltatói csevegőszolgáltatásra?

Egy ideig azt gondoltuk, hogy a hálózatok fogják megmondani, merre jár az ügyfél, és ez alapján keresünk ATM-et [volt is ilyen szolgáltatás WAP-on]. Ez kikerült a távközlési cégek kezei közül, a Google pontosan megmondja, merre járunk és mit találunk a közelben. Az integrált kommunikáció, a mobil, a vezetékes telefon és a tévé összekötése azonban jó irány, és az eszközök a szolgáltató kezében vannak.

A webes cégek is törekednek a szolgáltatások összekapcsolására.

Vannak olyan okostévék, amelyek összeköthetők egy okostelefonnal, ha mindkét eszközt ugyanattól a gyártótól vesszük meg. Az IPTV-t és az okostelefont összekötő szolgáltatásra nálunk is van példa. Emellett a szolgáltatóknak mindig meglesz az a szerepük, hogy ki kell vinni a néző házáig a kábelt, másrészt kell egy megbízható ügyfélszolgálat is. Nincs hibamentesen működő rendszer, és kell valaki, aki fogadja a bejelentéseket és kijavítja a hibát vagy csak egyszerűen válaszol a felmerülő kérdésekre. Ha nem elég gyors a YouTube, akkor a szolgáltatónál panaszkodnak az emberek, és az a Google-nek sem jó, ha akadozik a filmlejátszás, vagy lassú a keresés. Ők is szívesen jönnek az operátorhoz, közelebb az ügyfélhez. Ha minden Amerikából jönne, akkor elveszne a felhasználói élmény, ezért úgy helyezik el a szervereket, hogy csak az adsl modem és még két router legyen közte és az ügyfél között. Senkinek nem éri meg a biteket utaztatni, hogy egy Debrecenben keletkező adatigényt Münchenből szolgáljanak ki. Ehhez ismételten csak jelentős infrastrukturális beruházásokra van szükség.

Előfordulhat, hogy valaki előnyt kap a mobilhálózaton?

Régóta itt lóg a levegőben, és az LTE-n megvalósítható a garantált minőség [quality of service]. Az IPTV azért nézhető akadozás nélkül, mert külön adatátviteli csatornán megy, amely mindig legalább 4 megabites, és ebből senki nem tud elvenni. Az augusztustól induló mobilinternet díjcsomagjainkkal mi a névleges letöltési sebesség alapján különböztetjük meg a különböző tarifacsomagokat és a korábbinál jóval nagyobb, névlegesen 21 Mbps sebesség válik elérhetővé. Emellett ezekben a csomagokban már jóval nagyobb adatmennyiséget biztosítunk azoknak, akik gyakran néznek videótartalmakat, töltenek le vagy küldenek nagyobb fájlokat.

És a garantált sebesség vállalása mikor valósulhat meg?

Az iparág nem akart ezzel elindulni, többek között azért sem, mert a garantált minőséghez szükséges kapacitások kiépítése nagyon költséges.  A minőségnek ára van, de az LTE  50-100 megabitos sávszélessége lehetővé teheti a későbbiekben azt, hogy bizonyos alkalmazások már garantált minőségben is futhassanak.

Nem veszélyes játék? Ha egy cellában váratlanul megnő a garantált minőséget igénylők száma, akkor nehéz lesz kiszolgálni őket.

Ennek elkerüléséhez kell a jó minőségű tervezés  és hálózat. Sok minden működhet rosszul, ha rosszul tervezik meg. Ha építenek egy M0-ást, amely keskenyebb, mint ami elbírná a várható forgalmat, akkor veszélyes rajta közlekedni. Persze még csak lehetőségekről beszélünk, most gondolkodnak a szolgáltatók azon, hogy mit lehetne megvalósítani. Hozzászoktunk, hogy az interneten minden ingyen van, és ha ez nem változik, akkor a minőségbiztosítás iránti igény sem születik meg.

Az interneten valóban minden ingyen van, de a hozzáférés soha nem volt ingyenes.

Lehet, hogy a minőségbiztosítás is versenytényező lesz, és akkor megjelenhet ez a modell is.

Várakozásokat felülmúló számokat közölt a Nokia a második negyedéves gyorsjelentésében. A társaság bevételei 9,275 milliárd euróra rúgtak, miközben az elemzők 9,179 milliárd euróra számítottak. Az egyszeri tételekkel is számolva azonban 487 millió eurós veszteséget könyvelt el a világ legnagyobb mobilgyártója, noha egy évvel ezelőtt még 195 millió eurós profitja volt.

A Nokia okostelefonjainak a piaca február 11 után kezdett látványosan zsugorodni. Stephen Elop vezérigazgató ekkor jelentette be, hogy a jövőbeni okostelefonokon Windows Phone operációs rendszer lesz a Symbian helyett. Az okostelefonok eladása egy év alatt 32 százalékkal csökkent, az összes készüléket vizsgálva 20 százalékos a visszaesés.

A Nokia árcsökkentéssel próbálta fenntartani a vevők érdeklődését, ezért kevesebb pénzt keres egy-egy készüléken. A finn céget az alsó árszegmensben a kínai és dél-koreai gyártók, például a ZTE és a Samsung szorongatták meg, míg a csúcskategóriában az Apple és egy rakás androidos gyártó okozott neki nehézséget

Nem túl optimista a Nokia menedzsmentje, a következő negyedévben a nullszaldónál valamivel jobb eredményt várnak a telefongyártó részlegen. A Gartner piackutató cég elemzője, Carolina Milanesi szerint a Nokia egyetlen negyedév alatt az elsőről a harmadik helyre eshet vissza az okostelefonok piacán.

A világ legnagyobb távközlési berendezésgyártója csütörtökön 3,2 milliárd svéd korona adózott eredményt jelentett a második negyedévről, 59 százalékkal többet a tavalyi második negyedévi 2 milliárdnál.

Vis major

Az elemzők jóval többet, átlagosan 4,22 milliárd koronás eredményt vártak. A profit 21 százalékkal elmaradt az első negyedévitől is. A vállalati beszámolóban a cég vezetői emlékeztettek, hogy a március 11-i japán földrengés és szökőár következményei 50 millió eurós veszteséget okoztak a negyedévben a japán Sonyval közös mobilgyártó vállalatnak.

Az 54,8 milliárd koronás bevétel 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 48 milliárdot, és 3 százalékkal több volt az első negyedévinél is. Az elemzők többre, 55,01 milliárdra számítottak a második negyedévről.

A csoport Magyarországon az Ericsson Magyarország Kommunikációs Rendszerek Kft.-vel van jelen. Márciusban közölték, hogy 150 magasan képzett munkatársat vesznek fel,  és ezzel 1650-re növekszik a dolgozói létszám. Az Ericsson Magyarország árbevétele tavaly 41,3 milliárd forintra nőtt a 2009-es 39,6 milliárdról.

A norvég Telenor távközlési vállalat a második negyedévben 4,492 milliárd norvég korona adózott eredményt ért el, ez kevesebb mint a fele az egy évvel korábbi 9,494 milliárdnak. A tavalyi második negyedévi eredményt azonban 6,5 milliárd norvég koronával gazdagította egy egyszeri tétel, az ukrán részleg könyvelésének megváltoztatása.

A mostani eredmény elmaradt az elemzők átlagosan 4,8 milliárd koronás előrejelzéséitől, de a vállalat vezetői jónak minősítették a fejlődést, úgy vélik, tartani tudják az egész évi célokat.

A cég csütörtöki jelentése szerint a bevétel 3,4 százalékkal 24,359 milliárd koronára gyarapodott a tavalyi második negyedévi 23,55 milliárdhoz képest. Az elemzők csak 24,21 milliárdos bevételt vártak most.

Mínusz 47,4 százalék

A csoport magyar részlege, a Telenor Magyarország Zrt. a második negyedévben 172 millió koronás ( 5,95 milliárd forint) üzleti eredményt ért el 877 millió korona bevételből, az Oslóban megjelent központi beszámoló szerint. Az eredmény 47,4 százalékkal, a bevétel 1,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

A tavalyi második negyedévben az üzleti eredmény 17,2 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit. Indoklásul a válságadót és azt említették, hogy az ügyfelek száma 23 ezerrel, éves összehasonlításban 2 százalékkal csökkent a második negyedévben, az egy felhasználóra jutó bevétel pedig 3 százalékkal lett kisebb egy év alatt, nagyrészt az összekapcsolási díjak csökkentése miatt.

Kisebb jogi győzelmet aratott az Apple múlt pénteken, amikor az amerikai székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (ITC) kimondta, hogy az okostelefonokat gyártó tajvani HTC jogosulatlanul használja kaliforniai riválisának két szabadalmát. Az Apple 2010 márciusában nyújtotta be panaszát 10 szabadalom feltételezett megsértése miatt. Most fennáll a veszélye annak, hogy a bíróság megtiltja a HTC telefonok amerikai forgalmazását.

A HTC már bejelentette, hogy a pénteki döntést megfellebbezi, de a részvényeseket ez egyáltalán nem nyugtatta meg. A társaság részvényárfolyama 11 százalékkal csökkent július 11 óta, amikor az Apple másodszor is bepanaszolta a HTC-t. Ha nem fogadják el a fellebbviteli kérelmet, akkor sikerrel, akkor a HTC-en megállapodást kell kötnie az Apple-lel, és az érdekellentétek miatt a folyamat elhúzódhat.

Egy szakértő szerint az Apple győzelme nem csak a tajvani telefongyártónak jelent gondot. Az eljárásban olyan alaptechnológiákat véd az Apple, amelyek az Android operációs rendszer részei. Ha bukik a HTC, más gyártók is bajba kerülhetnek.

Második kör

Ez még mind semmi, az Apple egy második panaszt is benyújtott az ITC-hez, amelyben azt állítja, hogy a HTC az első körben említett tíz szabadalmon kívül további ötöt jogtalanul használ.

Egyre gyakrabban fordulnak a cégek az ITC-hez, mert a szervezet hatékonyabb a bíróságoknál, és az általa kiszabható kereskedelmi embargó gyors megegyezésre ösztönzi a feleket. A harcoló felek általában akkor jutnak hamar dűlőre, ha mindkét cég fel tud mutatni olyan szabadalmakat, amelyekre a másiknak szüksége van.

Bár a HTC viszonylag sérülékeny a riválisaihoz képest, mert nincs nagy szabadalmi portfoliója, a cég igyekszik behozni a lemaradását. Nemrég felvásárolta az S3 Graphics nevű céget, feltehetően azért, mert néhány szabadalmáról megállapította az ITC, hogy az Apple azokat jogtalanul használja.

Júniusban 68 ezerrel 11,704 millióra csökkent a három hazai mobilszolgáltató teljes előfizetőszáma. Forgalmat generáló ügyfélből viszont 12 ezerrel lett több, így közel 10,959 millió volt a vizsgált hónapban – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

Az utolsó három hónapban aktívan használt SIM-kártyák száma alapján (beleértve a havidíjas és az előre fizetett telefonszámokat is) alig változott a három szolgáltató piaci része. A Vodafone 22,62 százalékon, a Telenor 32,27 százalékon, a T-Mobile pedig 45,11 százalékon állt.

A teljes ügyfélszám alapján számolva a T-Mobile részesedése a májusi 44,28 százalékról 44,50 százalékra, a Vodafone-é 22,49 százalékról 22,59 százalékra nőtt, míg a Telenoré 33,23 százalékról 32,90 százalékra csökkent.

Az idén tízéves japán-svéd mobilgyártó vegyesvállalat eredményét és bevételét jócskán visszavetették a március 11-i japán földrengés és szökőár következményei. A Sony Ericsson 50 millió eurós veszteséget jelentett pénteken a második negyedévről. A tavalyi második negyedévben 12 millió, idén az első negyedévben 11 millió euró volt az adózott eredménye.

A bevétel 32 százalékkal 1,193 milliárd euróra csökkent a tavalyi második negyedévi 1,757 milliárdhoz képest, de 4 százalékkal meghaladta az első negyedévi 1,145 milliárdot.

A Sony Ericsson a második negyedévben 7,6 millió készüléket adott el az egy évvel korábbi 11 millió helyett. Ráadásul a készülékek átlagára 156 euróra csökkent tavalyi 160 euróról. Az értékesítés az első negyedévi 8,1 milliós számtól is elmaradt, de közben sikerült növelni az árakat az első negyedévi, átlagosan 141 euróhoz képest.

A Sony Ericsson az eladott darabszám alapján 2009-ben még a világ negyedik legnagyobb mobilgyártója volt, de tavaly a hatodik helyre esett vissza.

Mindenki tudja, hogy bajban van a Research in Motion, de a kanadai cég vezetősége a héten megrendezett befektetői találkozón magabiztosan beszélt a jövőről. A következő néhány hónapban 7 új Blackberry jelenik meg. Az egyik a Bold 9900 lesz, és valószínűleg 9860-as és 9850-es is megjelenik, a maradék négyről azonban nem sokat tudunk.

Ezeken az okostelefonokon a Blackberry 7-es rendszer fut, ami egy fokkal jobb a jelenlegi 6-os verziónál, de szakértők szerint nincsenek benne olyan forradalmi újítások, amelyekre a RIM-nek most szüksége lenne az életben maradáshoz.

Idén év végéig nem lesz menetre kész a nagyobb változást ígérő QNX platform. A RIM azt mondja, hogy nem készültek el azok a kétmagos processzorok, amelyek a QNX-et tudnák futtatni, ami elég gyanús, mert tele vannak a boltok kétmagos mobilokkal. Csakhogy azok Android operációs rendszert futtatnak. Ha csak jövőre jelennek meg a QNX-es telefonok, akkor a Blackberry kihagy egy karácsonyt, és az Android meg az iPhone is komolyabb piacot szerezhet, akár a Blackberry rovására is.

Akkor lesz igazán bajban a RIM, ha nem lesz eléggé ütős a QNX.

Fontos állomásához érkezett a Telenor teljes körű hálózatcseréje, egy központi hálózati elemet korszerűbb, nagyobb kapacitású rendszerre cserél. A mobilszolgáltató csütörtökön előre figyelmeztette a kiemelt ügyfeleit arra, hogy július 16-án szombat hajnalban (01:30 - 03:00 között), illetve késő estétől vasárnap hajnalig (22:00-6:00) a szolgáltatás rövid kiesésére számíthatnak. Az esetleges kimaradások oka a munkálatok technikai komplexitása, gond lehet a hívásindítással, hívásfogadással és a mobilnettel is.

Érthetetlen, hogy nyáron miért pont a szombat estét nézték ki maguknak a hálózatfejlesztők, amikor feltehetően sokan szórakoznak az éjszakába nyúlóan. A Telenor mindenesetre azt ígéri, hogy - bár a munkát valóban este tízkor kezdik a mérnökök - kellemetlenségeket csak a késő éjjeli órákban lehet tapasztalni. "A munkálatokat abban az időpontban végezzük, amikor az ügyfeleink a legkevesebb forgalmat bonyolítják a hálózaton, így az esetleges problémát csak kevesen tapasztalhatják." - írta a Telenor sajtószóvivője.

A munkálat a teljes ügyfélkört érinti, és a Telenor azt mondja, hogy az idő alatt valamennyi előfizetőnek biztosítsa a szolgáltatás Általános Szerződési Feltételekben szereplő mûszaki követelményeit. A Telenor szerint a problémák előfordulásának az esélye minimális, és az esetleges kellemetlenségekért az ügyfelek szíves megértését kéri.

A Research in Motion (RIM) bejelentette, hogy a két évvel ezelőtt elindított Blackberry App World szoftverboltból több mint egymilliárd programot töltöttek le az okostelefonokra. A kanadai mobilgyártónak már csak 14 milliárdos lemaradást kell behoznia, ha utol akarja érni az Apple-t. Az iPhone gyártója múlt héten jelentette be, hogy letöltésszámláló átlépte a 15 milliárdos határt.

Az Apple az indulásnál is gyorsabb volt, egyetlen év alatt elérte a másfél milliárd letöltést. A harmadik nagy játékos Google jelenleg 4,5 milliárd letöltött alkalmazásnál tart.

Egy átlagos napon 3 milliós forgalma van a BlackBerry App World-nek, ami nemcsak a BlackBerry telefonokról elérhető, ez egyben a PlayBook táblagép hivatalos szoftverboltja is.

Az egymilliárdos határ átlépése fontos a RIM-nek, mert az elmúlt évben sok kihívással kellett szembenéznie. Csökkent a bevétele, késnek a termékei, és a PlayBook is vegyes fogadtatásban részesült.

A felhasználókat újabb letöltésekre ösztönzi majd a BlackBerry App World 3.0, amelynek a béta verziója még júliusban megjelenik.

Teljesen átalakul az okostelefonokon az Android Market kinézete, a kiemelt alkalmazások láthatóbbá válnak, és gyorsan végiglapozhatunk a különböző kategóriákon. A felújított szoftverbolt Android 2.2-es vagy annál újabb rendszerre települ.

Az Egyesült Államokban élő felhasználók a szoftvereladást segítő új kinézeten túl extra tartalmakat is kapnak. Több ezer mozifilmből válogathatnak, a kölcsönzési díj 1,99 dollártól indul. A filmek akár le is tölthetők, tehát nem kell folyamatosan mobilneten lógni. Könyvek is csak az USA-ban kaphatók.

Az új Android Market a következő hetekben érkezik meg a támogatott készülékekre. A felhasználónak semmit nem kell tennie, a frissítés magától letöltődik a készülékre. Az Egyesült Államokban élők mobilján egy Videos nemű app is megjelenik, ezzel lehet mozifilmeket kölcsönözni.

A HTC a honlapján közzétett közleményben sajnálkozását fejezi ki az Apple legutóbbi lépése miatt, és cáfolta annak állításait. Az Apple szerint a HTC hét használati és formatervezési szabadalmát használta fel jogellenesen. Az Apple azt követeli az ITC-től, hogy tiltsa meg a HTC termékek forgalmazását az Egyesült Államokban. Az amerikai szakhatóság egy hónapon belül dönt arról, hogy foglalkozik-e a panasszal.

Márciusban az Apple ugyancsak feljelentést tett az ITC-nél, mert álláspontja szerint a HTC húsz Apple-szabadalmat használt fel okostelefonja megépítésénél. A tajvaniak akkor azzal válaszoltak, hogy az Apple tulajdonította el a HTC szabadalmait.

A tajvani vállalat részvényei kedden reggel 6,92 százalékot estek. A HTC csalódott, amiért az Apple jogi eszközökkel kívánja befolyásolni a tisztességes piaci viszonyokat és megfogadja, hogy mindent megtesz saját szellemi tulajdonjogainak védelméért.

Megfigyelők szerint a vita, illetve a kölcsönös vádak az Apple és az Android operációs rendszer közötti verseny kiéleződésének jelei. A HTC a Samsung után a második legnagyobb vállalat, amely az Android operációs rendszert támogatja.

Az Apple a közelmúltban ugyancsak panasszal élt a Samsunggal szemben, mondván, hogy Galaxy S típusú telefonjuk az iPhone másolata, és szintén kezdeményezte a Samsung-termékek importtilalmát az Egyesült Államokban.

Steve Ballmer nyitotta meg hétfőn Worldwide Partner Conference (WPC) rendezvényt, amelyen a Microsoft legfontosabb tizenkétezer partnere gyűlt össze. A cégvezér elismerte, hogy a Windows Phone 7 egyelőre nem sikeres termék. Idén nagyon kicsik voltunk, és nagyon kicsik lettünk - mondta Ballmer, utalva az elmúlt évben elért szerény piaci részesedésre.

Komoly sikereket is elért a cég, és a számítógépeken futó Windows 7 dicsőítésekor Ballmer keményen odavágott az iPad növekvő népszerűségével kampányoló Apple-nek. A Microsoft ugyanis az elmúlt évben 350 millió Windows 7 licencet adott el, amíg "bizonyos cégek" már húszmilliós eladást is megünnepelnek.

Viccelődhet a Microsoft a táblagépeken, de arról sem feledkezhet meg, hogy egyelőre nincs olyan operációs rendszere, amely ezeken az új eszközökön is futtatható. A partnerek tűkön ülve várják, hogy halljanak valamit a készülő Windows 8-ról, ami az iPadhez hasonlóan vékony, tartalomfogyasztásra és szórakozásra kihegyezett tableteken is futtatható lesz.

Jon Roskill alelnök azt is megemlítette, hogy a Microsoftnak jelenleg több mint 640 000 vállalat a partnere, amelyek összesen 15 millió embernek adnak munkát. A Microsoft forgalmának 95 százaléka a partnerektől jön, és minden egyes dolláron, amit a Microsoft a szoftvereivel megkeres, a partnerek további 8,7 dollár forgalmat könyvelhetnek el, hozzáadott szolgáltatásokkal és a termékek személyre szabásával.

Roskill szerint a partnerek 58 százaléka már használja a cég online szolgáltatásait is, de a legtöbb esetben csak kísérleti jelleggel. Steve Ballmer ismét elmondta, hogy a Microsoft szoftvert és szolgáltatást is kínál a felhasználóknak, és ez olyan egyedülálló előny, amit jobban ki lehetne használni.

Nemrég jelezte a Business Telecom, hogy szívesen lenne hazánk negyedik mobilszolgáltatója, és még az idén lehetősége lesz megvalósítani az álmát. A kormány ugyanis árverésre bocsát egy 900 MHz-es tartományban meglévő, jelenleg kihasználatlan, 5 MHz-nyi frekvenciablokkot. Ez éppen elegendő egy szolgáltatónak, de kicsoda a Business Telecom, hogy szinte a semmiből felbukkanva ilyen nagyszabású tervekkel áll elő?

A Business Telecom, rövidebb nevén BTel, 100 százalékos magyar tulajdonban lévő távközlési cég, 2006-ban alapították Kecskeméten. Amint az a nevéből is kiderül, elsősorban üzleti előfizetőkkel foglalkozik, mikrohullámú szolgáltatásukkal Budapestet és még 51 települést fedtek le. “Az önkormányzatok és az intézmények professzionális kiszolgálása az elsődleges célunk, ezt követően léptünk a vállalatok, illetve a fölösleges kapacitásunkkal a lakosság irányába.” - mondta Takács Krisztián társtulajdonos, a cég ügyvezetője, akinek testvére, Takács Gábor is a cég menedzsmentjének tagja. A BTel a mobilszolgáltatás esetében is főleg az intézményi és vállalati szegmensre koncentrálna.

Digitális fegyverarzenál

Nem csak elméletben készül a cég a negyedik mobilszolgáltatói licenc megszerzésére. Kialakították a terveiket arra, hogy miként jelenjenek meg a városokban márkaüzletekkel, erre ugyanis Takács Krisztián szerint mindenképpen szükség van. Ehhez szoktak hozzá az emberek. Emellett a cég az idén olyan főközpontot szerzett be, amely mobilhang-szolgáltatás kezelésére is alkalmas, és az ügyfélkezelő rendszerüket is továbbfejlesztették a mobilozók kiszolgálására készülve.

“Kész értékesítési tervvel, koncepcióval rendelkezünk” - mondta Takács Krisztián, aki a mobilpiacra korábban betörni próbáló márkákkal kapcsolatban úgy véli: a Posta és a Red Bull mobil is áttörő siker lehetett volna, ha valódi MVNO-ként, felkészülve lépnek a piacra, nem pedig nyíltan egy nagy szolgáltató szárnyai alatt. “Ezen a piacon, és ez igaz a távközlési termékek szinte mindegyikére, nem úgy lehet csodát tenni, hogy új előfizetőkre vadászunk. Én a több mint tíz éve beállt, háromszereplős mobilpiacon abban látok lehetőséget, hogy koncepcióba szervezve, mástól csábítsuk el az ügyfeleket.”- mondta az ügyvezető.

Mikróban melegített a BTel

Már most is igen változatos a BTel termékportfoliója. Adsl-lel és a nemrég elindított műholdastévé-szolgáltatással országos a lefedettsége, illetve a Vodafone viszonteladójaként mobilnetet is ad az ügyfeleinek. Legfőbb terméke azonban a saját mikrohullámú hálózatán nyújtott távközlési szolgáltatás.

"Régen azt mondták, hogy bármit, csak mikrót ne, de a technológia megváltozott, és sokkal jobb minőséget biztosít" - mondta Takács. A mikrohullámú hálózat nincs annyira előtérben, mint a gsm- és 3G-rendszerek, de ez a technológia is ugyanúgy fejlődött az elmúlt években. Akár gigabites adatátviteli sebesség is elérhető. Nagy a harc a készülékgyártók között, és az elterjedtebb frekvenciákon, például az 5 GHz-en működő eszközök piacán rengeteg fejlesztés van folyamatban. A BTel 5-24 GHz-ig terjedő tartományokban dolgozik, mindegyik frekvencia más-más ügyfélkörhöz és felhasználási módhoz passzol.

"A mikrohullám egyik előnye, hogy másoktól független hálózatot lehet kiépíteni vele. Magyarországon sok mikrós cég van, de ezek többsége csak 1-2 települést fed le, és sokan az ingyenes, wifieszközök által is használt 2,4 GHz-es frekvencián, elavult rendszerekkel nyújtanak szolgáltatást" - mondjaTakács. A BTel mérete már lehetővé teszi, hogy kitermeljék egy profi ügyfélszolgálat költségét, amelynek 15 másodpercen belül kell válaszolnia a bejövő hívásokra, akár éjszaka, akár hétvégén is. Takács elmondta, kórházakat és rendelőket is kiszolgálnak, tehát nem történhet meg, hogy nem működik a rendszer.

Verseny milliárdokkal, milliárdokért

Még viszonylag magas készültség mellett is tetemes költsége van egy új mobilszolgáltató elindításának. Amennyiben sikerül hálózatbérleti megállapodásokat kötni a jelenlegi szolgáltatókkal, az indulás kihozható nagyjából tízmilliárd forintból, de ha mindent saját hálózaton kell megoldani, akkor az indulás 40-50 milliárdba kerül Takács becslése szerint.

A kormány az év második felében írja ki az árverést, és a BTel mellett más aspiránsok is megjelenhetnek. A legutóbbi, bebukott tenderen az Invitel és a Digi is indult, és az elmúlt években nem csak malmoztak, mert nagyon is jól tudták, hogy azokat a frekvenciákat egyszer úgyis értékesítik. Eljött az idejük, és ha idén is beszállnak, akkor nagy küzdelem várható.

A Microsoft egyik kiváló bevételi forrása a rivális Google által összerakott Android platform. A Linux-alapú operációs rendszert használó gyártókat előszeretettel keresik fel a Microsoft ügyvédei, hogy a cég által levédett szabadalmak után licencdíjat szedjenek be tőlük. Legutóbb egy Wistron nevű cég csatlakozott a díjfizetők egyre növekvő táborához.

Nincs semmi baj, ha nem ismeri a Wistront, mert a cég nem forgalmaz tableteket és okostelefonokat. A háttérben dolgozik, más cégeknek gyárt alkatrészeket Chrome OS-t és Androidot futtató eszközökhöz.

A Microsoft 2003 decemberében indította el a szabadalomvédő programját, és azóta hétszáz licencmegállapodást kötött. Ezek közt legalább öt androidos gyártó van - a Velocity Micro, a General Dynamics, az Onkyo és a HTC is az Android miatt került a Microsoft hálójába.

A legnagyobb fogás természetesen a HTC volt, és a hírek szerint a tajvani mobilgyártó minden egyes androidos készülék árából 5 dollárt utal át a Microsoft bankszámlájára. Egyesek úgy számoltak, hogy a Microsoft több pénzt szerez az Androiddal, mint a saját, kevésbé sikeres Windows Phone 7 platformjával.

A következő nagy hal a Motorola lehet, aki állítólag 21 szabadalmat sért. Az amerikai mobilgyártó ellenáll, és a bíróságon próbálja megvédeni magát, de egyelőre nem túl sok sikerrel. A Microsoft már kiharcolt egy neki kedvező döntést. Bíróságon harcol a Microsofttel az androidos Nook ekönyvolvasót gyártó Barnes & Noble is.

Hétfőre megszületett az a kormányrendelet, amely az elavultabb GSM technológia által elfoglalt 900 és 1800 MHz-es frekvenciasávban is engedélyezi a modern 3G, LTE és wimax adatátviteli technológiák használatát. Augusztus 1-től hatályos a rendelet, de szélessávú mobilinternet bevezetéséhez a szolgáltatóknak nagy egybefüggő frekvenciablokkra is szükségük lesz.

Egyedül a Telenor volt olyan előrelátó, hogy már a korábbi tendereken beszerzett egy hatalmas blokkot. Az 1800 MHz-es tartományban kétszer több frekvenciával rendelkezik, mint a riválisai, ráadásul akkora egybefüggő blokkja van, amelyen akár 100 megabites letöltési sebességet is tudna nyújtani. Persze csak akkor lesz százmegás mobilnet, amikor megjelennek az ilyen sebességet kezelő okostelefonok és tabletek, és az emberek is ki tudják fizetni a szolgáltatás árát.

A Telenor kedden azt nyilatkozta, hogy hazánkban elsőként teheti előrhetővé az LTE technológiát, mert a hálózata elegendő kapacitással rendelkezik, és régóta készülnek a bevezetésre. Ezt a célt szolgálja a jelenleg is zajló hálózatfejlesztési projekt, amely során többször is sikeresen tesztelték az LTE-t.

Harc a maradékért

A T-Mobile és a Vodafone is szerezhet még extra frekvenciákat, a kormány ugyanis 2011 második felében eladja a jelenleg nem használt frekvenciákat. Az árverést úgy szervezik meg, hogy a szabad 10,8 MHz-nyi blokkból 5 MHz-re bárki licitálhasson, tehát van esély egy negyedik szolgáltató megjelenésére is. Az elsősorban vállalati előfizetőkkel foglalkozó Btel jelezte, hogy szívesen beszállna negyedikként, és a cégnek már van némi tapasztalata mobiltávközlésben.

Ha senki sem lát jó üzletet abban, hogy négy jól ismert márkával versenyezzen a telített magyar távközlési piacon, akkor ezt az 5 MHz-et is eladják a jelenlegi három szolgáltatónak.

A kormány szabályozása az úgynevezett civil TETRA rendszerek bevezetését is támogatja. Ezt a távközlési szabványt elsősorban taxis hálózatok, szállítócégek, közműhálózatok, illetve gyárak használják belső üzemi kommunikációra.

Brüsszel roamingrendelete értelmében július 1-jétől ismét – most utoljára – csökkent az uniós tagországban kezdeményezett és fogadott hívások, illetve mobilinternetes forgalom ára. A barangolásos beszédhívások nettó kiskereskedelmi díjának felső határa 39 centről 35 centre (kb. 90 forintra) mérséklődött, a fogadott hívások percdíja pedig 15-ről 11 centre (kb. 30 forintra) csökkent.

Olcsóbb adatroaming, de nem nekünk

Ugyancsak péntektől 1 megabájt adatforgalomért a korábbi 80 cent helyett legfeljebb 50 cent roamingdíjat kérhetnek egymástól a szolgáltatók – itt az operátorok közti elszámolás alapját adó nagykereskedelmi árról van szó –, ez azonban nem feltétlenül lesz érzékelhető a kiskereskedelmi mobilinternet-díjakban, azokra ugyanis nem terjed ki a szabályozás.

A roamingtarifák radikális csökkentéséért a korábbi távközlési biztos, Viviane Reding indított harcot, ő volt az, aki négy évvel ezelőtt az árbevételüket féltő mobilszolgáltatók tiltakozása ellenére is keresztülvitte az erről szóló törvényjavaslatot az Európai Parlamenten. Az általa kijárt új szabályozás a telefonhívások (beszéd) és az adatforgalom (internet, sms) uniós roamindíjait 2011-ig évente lépcsőzetesen csökkentette; a díjmaximalizálás hatálya 2012. június 30-án lejár.

Nincs rendes verseny

A várakozások szerint az árszabályozást bevezető hatósági beavatkozásra csak addig lett volna szükség, amíg a piacon nem indul be az egészséges verseny. A problémák azonban nem oldódtak meg. Noha a szabályozás hatására számos országban csökkentek a barangolási díjak – Magyarországon az euróárfolyamok alakulása miatt egyébként 2009-ben például nem, amint arra a HWSW rámutatott –, a háttérben meghúzódó probléma, nevezetesen a verseny hiánya, megmaradt.

Ezt egy ma kiadott jelentésben az Európai Bizottság (EB) is elismerte. Brüsszel szerint ez magyarázza azt, hogy a barangolásért fizetett árak tartósan a kiskereskedelmi árküszöb közelében maradtak.

A magas roamingdíjak ellen elődjéhez hasonlóan elhivatottan küzdő új biztos, Neelie Kroes ezért – amint azt már hónapokkal ezelőtt jelezte – további szabályozásra fog javaslatot tenni. A második Barroso-bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke azt szeretné elérni, hogy 2015-re a belföldi és az EU-n belüli külföldi telefonálás, sms-ezés és internetezés díjai közötti különbség gyakorlatilag megszűnjön.

Az EB ezért rövid időn belül előterjeszt egy olyan javaslatot, amely „a hang-, sms- és adatátviteli piacok strukturális problémájának” hosszú távú megoldását biztosíthatja. „Az új árküszöbök egy évig átmenetileg csökkenteni fogják az EU-n belül kezdeményezett és fogadott beszédhívások kiskereskedelmi árait. Azonban a barangolással kapcsolatos problémát a gyökerénél kell kezelni, vagyis tartós szerkezeti átalakításra van szükség. A EB ezért hamarosan új, átfogó javaslatcsomagot terjeszt elő, amelynek célja a roamingpiacokon tapasztalható versenyhiány egyszer és mindenkorra való megszüntetése” – nyilatkozta Kroes.

Felkavarta az okostelefonok állóvizét a Nokia az N9-cel, és megmutatta, hogy a csúcstelefonok és platformok közti háború még nem ért véget. A telefonon Meego operációs rendszer fut, amit elméletileg csak arra használna a Nokia, hogy bemutassa a legújabb fejlesztéseit, vizsgálja a felhasználók reakcióit, és a legjobb ötleteket végül átültetheti más operációs rendszerekre. Az N9 kipróbálása után mégis azt remélem, hogy a telefonszerelő munkások csak egy jelre várnak, hogy elindítsák a készülék - és még sok hasonló modell - tömeges gyártását.

Az N9 részletesebb bemutatása előtt tegyünk egy kanyart a Windows Phone irányába, mert Stephen Elop cégvezér év elején azt mondta, hogy ez lesz a Nokia fő platformja. Bár elhangzott, hogy a Nokia jobban átszabhatja majd a rendszert, mint más gyártók, ennek a részleteit még sűrű homály fedi. Érdemes megnézni, hogy a Microsoft egyik ősrégi partnere, a HTC mihez kezdett a Windows Phone 7-tel. A tajvani cég (amely jelenleg értékesebb a Nokiánál) egyedi kezelőfelületével emelkedett ki a Windows Mobile-os gyártók sorából, markáns védjegye a főmenüben megjelenő hatalmas digitális óra. Annyira, hogy a Windows Mobile után az Androidon is erre épül a Sense kezelőfelület.

A HTC és az órája a Windows Phone 7-en teljesen háttérbe szorul, extra kattintással kell előcsalogatni. Bármilyen kiváló is a HTC HD7 nevű csúcskészüléke, hiába vannak rajta az extrái, a telefonon a Microsoft a főszereplő. A Windows Phone uniformizált kezelőfelületén az a veszély fenyegetheti a Nokiát, hogy elveszti az egyéniségét.

Ezzel szemben a Nokia N9 vérbeli finn termék. A telefon színes műanyag házának remek a dizájnja, és bár a telefon viszonylag vastag, az elkeskenyedő végek miatt a kéz vékonynak érzékeli. Végre elkészült egy olyan Nokia, amelynek nemcsak a kijelzője nagy (3,9 hüvelykes), de a felbontása is megfelelő, 480 x 854 pixeles, és még az érintéseket is hibátlanul érzékeli.

Persze az is fontos, ami a kijelző mögött van. Meglepett, hogy a negyedik iPhone és a sok tucat iPhone-klón megjelenése után a Nokia olyan rendszert készített, amely a Symbianhoz is közel áll, mégis tele van egyedi újdonságokkal. Ugyanúgy megvan benne a wow-hatás, mint az első iPhone-ban. A Nokia ezt a suhintós ablakváltó módszerrel érte el, amellyel egy pillanat alatt át lehet lépni a három főmenü egyikébe - az események (bejövő üzenetek, hírek, idő és időjárás) listájára, a programindító ikonokhoz, illetve a futó programok listájához. Más platformokon ezek a programváltás egy gomb hosszú nyomva tartásával végezhető el, amivel a felhasználó értékes másodperceket veszít.

Műszaki szempontból az N9-en futó Meego és a Symbian nem rokon, de a felhasználó tojik rá, hogy a háttérben milyen kernel fut. Az számít, hogy a Symbianon mutatkoztak be az N9 lekerekített ikonjai, ott találkozhattak először a Nokia Térképek navigációs programmal, még a zenelejátszó is hasonlít egy kicsit a régiekre. Az ékezetes betűket is ugyanolyan egyszerű beírni, mint az érintőkijelzős Symbianon: a júzer megnyomja egy dupla hosszú ékezet gombját, majd egy u vagy o betűt, és kész is az ű illetve ő betű.

A felhasználónak ismerős lesz a Nokia N9 rendszere, és meglepődik majd, hogy a Symbianhoz képest mennyire jól használható. A böngészőben jól megjelenik a mobilos és a teljes Index.hu is – a html5 támogatott, Flash viszont nincs. A 25-30 percnyi nyomkodás során az látszott, hogy a Nokia munkatársai által belakott készülékbe jól beépülnek a céges naptárbejegyzések, a Google Talk meg a Facebook, és 20 gigabájtnyi mp3 sem akasztja meg a zenelejátszó működését.

Az N9 és a Meego platform hosszú távú fejlődését két fejlemény akaszthatja meg. Az egyik az alkalmazások hiánya, mert ma már nem telefonok, hanem rendszerek harcolnak egymással, amelyeknek az alkalmazások a legfontosabb részei. Ha nincsenek extra szoftverek, akkor a felhasználó elunja magát, nem kap jó szolgáltatásokat, és a platform meghal.

Biztató jel, hogy már most van a telefonon Angry Birds, Galaxy on Fire 2 (ami jobban irányítható, mint a játék Android Honeycombra kiadott változata), és a Gameloft is átültette egy játékát a platformra. A rendszernek fontos része lesz a telefonba épített NFC-csip, és a Nokia nem csak belelőtte a technológiát a világba, mint a Google. Rögtön készített hozzá egy hangszórót is, amely a rádiós azonosító csip segítségével köthető a telefonhoz, azaz megszabadítja a júzert a bluetooth-párosítás kínjaitól.

A másik súlyos hiba az N9 túlárazása lehet. Egyelőre nem ismert a készülék ára, csak annyit tudunk, hogy még idén megjelenik. A Nokia nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy a hasonló hardverrel felszerelt androidos és windowsos riválisok már több mint egy éve kaphatók. Azonban ha már nem kell sokat várni az N9 megjelenésére, és e két ponton nem hibázik a Nokia, akkor számíthat a rajongóinak a hűségére.

Itthon hasznos eszköz az okostelefon, külföldön szinte nélkülözhetetlen. Csak rábökünk a mobil térképén egy célpontra, és máris odavisznek minket. Két gombnyomás, és barátaink irigykedve lájkolhatják a Facebookra beküldött fotónkat. Vihetünk magunkkal útikönyvet, szótárat, és sudokut az esős napokra. Egyszer mobilnet nélkül maradtam, aminek az lett az eredménye, hogy Sanghajban emlékezetből kellett elgyalogolnom a hostelemig éjjel 1-kor a szakadó esőben, úgyhogy megfogadtam, mobil nélkül egy tapodtat se.

A szolgáltatók segítségével összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, és azokat a díjcsomagokat, amelyekkel olcsóbban megúszható a külföldi vakáció. A Telenortól akár 49 forintos percdíjat is kaphat, a T-Mobile előfizetői 60 forintért tölthetnek le 100 kilobájtot, a Vodafone üzleteiből ingyen hívható a magyar ügyfélszolgálat. Reméljük, az utóbbira nem lesz szükség.

1. Legyen bekapcsolva a roaming szolgáltatás, enélkül nem lehet külföldön telefonálni. Ha ritkán jár külföldön, vagy új előfizetése van, akkor jobban jár, ha felhívja a szolgáltató ügyfélszolgálatát.
2. Ne felejtse el, hogy a családi és egyéb társas kedvezmények (például az ingyenes percek) külföldön nem érvényesek. Azt se felejtse el, hogy a fogadott hívásokért is fizetni kell!
3. Ellenőrizze, hogy a célországban milyen szolgáltatások elérhetők. Kellemetlen meglepetés érheti, ha mobilnetre van szüksége, de az adatok csak néhány tíz kilobites sebességgel csordogálnak. Lassú hálózaton nehezen, vagy egyáltalán nem jönnek le a legfrissebb lájkok.
4. Ránézne az Index.hu-ra? Letöltene néhány emailt? Felejtse el, mert duplán rosszul jár. Először akkor, amikor meglátja az emailben érkező rossz híreket, majd akkor, amikor kézhez kapja a havi telefonszámlát. Az automatikus adatszinkronizálást (email és naptár letöltése) mindenképpen kapcsolja ki!
5. Ha feltöltőkártyája van, akkor utazás előtt töltse fel az egyenlegét. Utólag sokkal nehezebb lesz, valószínűleg az otthon maradt ismerősök segítségét is igénybe kell vennie.
6. Ne hagyja a készüléket a napon, se napon álló autóban, mert a hőségben könnyebben tönkremegy. Illetve jó okot ad arra, hogy feltörjék a kocsiját.
7. Vízi túrára szerezzen be egy védőtokot. Brutálisak az árak, de még rosszabb, ha pár csepp víz miatt tönkremegy az okostelefonja.
8. A mobilban tárolt hívószámokat egészítse ki +36 XX előtaggal, hogy külföldről is néhány gombnyomással tudjon telefonálni.
9. Otthon töltsön le a telefonjára minden fontos dokumentumot (interneten vett jegyek, leírások, voucher-ek) Ha a készüléke alkalmas rá, még otthon telepítsen rá offline térképeket. Nokia okostelefonokon ez sima ügy, mert a finn cég ingyenessé tette a navigációt. Androidon az ingyenes MapDroid működik netelérés nélkül, de ez elég kezdetleges, érdemesebb beszerezni egy rendes navigációs szoftvert.
10. Vegyen egy memóriakártyát, amin rengeteg fotó elfér.
11. A töltőt semmiképpen ne hagyja otthon! Szerezzen be egy adaptert, hogy használni tudja az Európán kívüli egzotikus aljzatokat.

Vodafone

A Vodafone több díjcsomagot kínál a külföldre utazó ügyfeleinek. A Vodafone Passport szolgáltatást érdemes aktiválni, ha a célországban elérhető. Ezzel az otthoni tarifákon lehet telefonálni, a kapcsolási díj 319 Ft tíz percenként (Amit úgy is számolhatunk, hogy 10 perc telefonálás percenként 31,9 forinttal drágább, mint Magyarországon. Rövidebb hívásoknál nagyobb a különbség!). Egyébként a szolgáltató sms-ben küld tájékoztatót az adott országban érvényes tarifákról.

Internetezéshez többféle díjcsomag van, az sms-ben megrendelhető Mobilweb Napijegy Külföldön 24 órán át érvényes, 10 megabájt adatforgalom van benne, és feltöltőkártyások is használhatják. Díja a célországtól függően 690 vagy 1390 forint. Aki gyakrabban jár külföldön, annak jobban megéri a Mobilweb Külföldön Opció, amely 1690 Ft-os havidíjért napi 50 MB adatforgalmat nyújt az EU-ban és még néhány országban. Ez csak havidíjas ügyfeleknek elérhető, és itthon elő kell rá fizetni, sms-ben nem megrendelhető.

A Vodafone itthon is több üzletében elhelyezett egy telefonkészüléket, amellyel ingyen felhívhatók más Vodafone-országok ügyfélszolgálatai. Ezt  a szolgáltatást más országokban is elkezdték bevezetni, illetve néhány országból (Ausztria, Csehország, Németország, Görögország, Anglia, Írország, Új-Zéland, Portugália és Törökország) már a magyar turisták is hazatelefonálhatnak.

Adatroaming limit: alapbeállítással havi 17220 forintig lehet szabadon internetezni, ennek 80 százalékának elérésekor figyelmeztető sms-t kap az ügyfél. A korlát elérésekor leáll a külföldi netszolgáltatás, de a 1270-es telefonszámra elküldött, “TOVABB” szót tartalmazó üzenettel folytatható a netezés. Aki kevesebbet akar költeni, 3000 forintos korlátot is beállíthat a 1270-es számra küldött, “LIMIT3” tartalmú üzenettel.

Telenor

A szolgáltató idén vezette be a Roaming Hívó díjcsomagot, amellyel az 1-es díjzónában lévő országokban egyszeri 299 forintos kapcsolási díj kipengetése után 49 forintos percdíjért lehet telefonálni, és ingyen fogadhatunk hívásokat (viszont hívásfogadáskor is ki kell fizetni a kapcsolási díjat). A mobilinternet is ebben a díjzónában a legolcsóbb, 100 kilobájt adatforgalom 59 forintba kerül.

Bár a Telenor is sms-ben figyelmezteti az ügyfeleit arról, hogy már egy külföldi szolgáltató hálózatán barangolnak, azt javasolják, hogy a magyar határ közelében mindig figyeljük a szolgáltató logóját. Magyarországon is megtörténhet, hogy a mobilunk ideiglenesen külföldi hálózatra csatlakozik, és akkor magasabb percdíjakat kell fizetni. Ha hosszabb ideig a határ közelében vagyunk, akkor a telefonon érdemes beállítani a kézi hálózatválasztást.

Sajnos a Telenornak nincs extra adatroaming-csomagja, amellyel még olcsóbbá lehetne tenni a külföldi netezést. A telefonálásra van még egy ajánlata, a kártyás ügyfelek vehetik igénybe a Praktikum Roaming 20 és 50 tarifákat, amelyek 30 napig érvényesek, az 1., 2. és 3. díjzónában használhatók, és hívás fogadásra és indítására egyaránt felhasználhatók. Az ügyfelek 3000 forintért 20 percet és 20 sms-t, 7290 forintért 50 percet és 50 sms-t tartalmaznak. Ez leginkább a 3. díjzónában jó ajánlat, ahol 50 perc telefonálás 34000 forintba kerülne.

Adatroaming limit: a Telenornál 29 megabájtnál állítható fel a letöltési korlát a 1741-es megrendelő vonalon, vagy a 06-20-20-200 számra sms-ben elküldött “netroamingfigyelo” szóval. Ugyanerre a számra a TORLES szó küldésével tovább használható a mobilnet a külföldi hálózaton. Csak az EU területén, valamint Horvátország, Szerbia és Montenegro bizonyos hálózatain működik.

T-Mobile

Előszezonban nyaralók még nem élvezhetik a T-Mobile Travel & Surf csomagokat, amelyekkel július 1-től lehet kedvező áron internetezni. A 690 forintos Travel & Surf S csomaggal 24 óra alatt 10 megabájt adatot forgalmazhat a készülékünk, míg a szintén egy napos Travel & Surf M 1990 forintért 50 megát ad. Ezek Domino feltöltőkártyával is igénybe vehetők.

Hosszabb nyaraláshoz jobban passzol az egy hétig érvényes, 250 megás Travel & Surf L, ám ez már 10590 forinttal csökkenti a tintahalra és borra szánt keretünket. A díjcsomagoknál nincs túlforgalmazási díj: a Travel & Surf S és M esetében 24 óra után, illetve az adatkorlát elérésekor leáll a net, míg a Travel & Surf L használói mindenképpen kihasználhatják az 1 hetes időszakot, de a 250 megabájt elhasználása után csak 32 kilobit per másodperccel szörfölhetnek tovább.

Adatroaming limit: belföldről a 1430-es telefonszámon, külföldről a +36 30 3440970 számon aktiválható, és az utóbbi csak az EU területén hívható ingyen. Az Európai Unióban, Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben elérhető korlátozás négyféle méretben kapható: a 3 megabájtos limittel legfeljebb 1860 forintot fizetünk, 4 MB-nál 2460 forintot, 6 MB-nál 3720 forintot, 9 MB esetén 5580 forintot. A határ átlépésekor automatikusan leáll a netszolgáltatás, a limitet a 1430-as számra küldött, “-LIPAREUGPRS” szóval lehet kikapcsolni.

Idegen hálózat a lazuláshoz

Egészen jól alakulnak a mobiltarifák, de mindig sokkal jobban járunk egy helyi SIM-kártyával. Ehhez persze szolgáltatófüggetlen mobilt vagy usb-sticket kell használni. A legtöbb országban van olyan feltöltőkártyás csomag, amellyel a roaminghoz képest fillérekért netezhetünk. Németországban például napi 3 euróért korlátlanul hozzáférést kapunk.

A kártyacsere járulékos haszna, hogy ki kell venni a telefonunkból a saját SIM-kártyánkat, tehát a főnökünk garantáltan nem ér minket utol. Legfeljebb emailben, de azt úgysem tudja ellenőrizni, hogy elolvastuk-e. Ha mégis fontos, hogy telefonon utolérhetők legyünk, akkor legalább laptopnak vagy a táblagépnek érdemes függetlennek maradnia. Azokon nagyobb az adatforgalom, helyi SIM-kártyával jó sokat spórolhatunk.

Gyenge első negyedéves teljesítményről számolt be a Research in Motion, vagy ahogyan jobban ismerik, a Blackberry mobilok gyártója. A kanadai cég forgalma nem érte el az elemzők várakozását. A RIM részvények visszavásárlásával, költségcsökkentéssel és elbocsátásokkal reagál a kialakult helyzetre.

Bár a május 28-án véget ért negyedév 4,91 milliárd dolláros forgalma 16 százalékkal nagyobb az egy évvel ezelőttinél, az előző negyedévhez képest 12 százalékos a visszaesés. Az elemzők 5,15 milliárdos forgalomra számítottak. A nyereség sem alakult túl jól, 695 millióra esett vissza az egy évvel ezelőtti 769 millió dollárról.

Az okostelefonok piacának megalkotásában aktívan részt vevő cég nem igazán tud megküzdeni az új kihívóival, a Google Android operációs rendszerrel és az Apple iPhone készülékekkel. A negyedévben 13,2 milió Blackberry kelt el.

A táblagépek piacára is ügyetlenül lépett be, a Playbook nevű kütyüje szoftveres hibákkal és súlyos hiányosságokkal került a boltokba. Ehhez képest a tablet viszonylag jól teljesített, a RIM félmilliót szállított le belőle a kereskedőknek, szemben a 366 ezres elemzői becsléssel. Arról viszont nincs hír, hogy ezekből mennyi áll a raktárakban, és mennyit sikerült eladni. Érdemes ezt összevetni az adott időszakban eladott több mint 3 millió iPaddel.

James L. Balsillie, a RIM társ-vezérigazgatója bizakodó a friss, modernebb operációs rendszerükkel kapcsolatban, amely a Playbookon fut, és végül a Blackberry mobilokra is átkerül. Néhány elemző azonban kételkedik abban, hogy elég gyorsan piacra tudják dobni az új telefonokat, még azelőtt, hogy a felhasználók átpártolnának valamelyik rivális gyártóhoz.

A Vodafone nemrég dobta piacra a 858 Smart nevű okostelefont, amely feltöltőkártyával 22 990 forintba kerül, de előfizetéssel szinte ingyen elvihető. Ennél valószínűleg többe kerül a készülék legyártása, Kínából ideszállítása, hirdetése és eladása. Azért lehet ilyen olcsó, mert ez a csali, amellyel a Vodafone a felhasználók folyamából ki tudja fogni az új szolgáltatásokért fizető ügyfeleket.

Több mint valószínű, hogy a 858 Smartok többsége olyan kezekbe kerül, amelyek még nem érintettek okostelefont. A mobilon futó Android operációs rendszer tökéletes alapanyag a csalihoz, mert folyton az internetre csábít. Első induláskor beállítható az email, amit kihagyhatunk, de a főmenüben már ott vár ránk a Facebook ikonja. Mindenki ismeri, és vonzó lehetőség titokban, az asztal alatt lájkolni, amikor a kollégák nem látják. A mobillal készített képek megnézésekor is ott virít a kijelzőn a megosztás gomb. Küldhetjük a képet Facebookra, Twitterre, Picasára és Gmailben. A megosztási célpontok kiválasztásánál az üzenetkezelés sajnos pont nem fért ki a kijelzőre, szerintem a felhasználók észre sem veszik majd, hogy a telefonról mms is küldhető.

Az sem nagy baj, hogy aki húszezerért vesz magának okostelefont, nem fizet elő azonnal egy mobilnetes csomagra. Eleinte wifin böngészget a júzer, csekkolja a maileket meg a twiteket, és egyszer úgyis eljön az a pillanat, amikor a minden hotspottól távol információra lesz szüksége. Akkor rájön az ügyfél, hogy az okostelefon az internet nélkül síkhülye, és már szalad is a Vodafone legközelebbi márkaboltjába szerződést kötni, legalább egy pár száz megabájtos csomagra.

Bővítésre vár

Az apró okostelefont jól összerakták, szerencsére hiányoznak róla a fémberakás-utánzatok. Az érintőkijelző jól reagál a finom érintésre, nem kell préselni és körömmel karmolászni. A Vodafone bemutatóján néhány kolléga a többujjas vezérlés hiányára panaszkodott, de ez teljesen fölösleges lenne, mert az egymás mellé tett hüvelykujjaimmal teljesen eltakarom a kijelzőt.

Mondjuk az sem tragédia, ha nem látunk semmit, mert a kijelző bűn ronda. A kamera elindításakor rögtön azt gondoltam, hogy ezzel a mobillal csak tragikusan rossz minőségű fotókat lehet készíteni, annyira nem látszott semmi az alacsony felbontású és csak 256 ezer színt megjelenítő kijelzőn. Ez végül igaznak bizonyult, a Vodafone 858 Smart által készített képektől a Facebook arcfelismerő rendszere garantáltan dob egy syntax errort.

A 858 Smart egyébként pontosan úgy működik, mint a többi androidos mobil, tehát van rajta Gmail levelezés, Google Maps térképek (újabb netfüggő alkalmazás), dokumentumolvasó, képgaléria, számológép, csevegés, névjegykezelő és YouTube. Apró különbség, hogy minden működik, de sokkal lassabban, mint a többi mobilon. A telefon a főmenü lapozgatására is látható késéssel reagál, és az Angry Birds madarai is akadozva repülnek a célpont irányába. A multimédiás eszközök közül csak a zenelejátszó nyújtott némi vigaszt, ám ehhez előbb egy memóriakártyát és egy rendes fejhallgatót is be kell szerezni. Ezerforintos füldugasszal a tüctüc sem lesz nagy élvezet.

Mindent összegezve a Vodafone piacra dobott egy telefont, amit mindenképpen bővíteni kell, hogy a telefonáláson túl is nyújtson valami extrát, és ne csak dísz legyen a brózer és a Google Maps ikonja. Tartalék telefonként tudom elképzelni a 858-at, akár egy mobilnetes modemet is helyettesíthetünk vele, a mobil ugyanis wifi hotspotként is működik.

Idén várhatóan 55 százalékkal nő az okostelefonok piaca, mert egyre többen cserélik le az egyszerűbb mobiljukat fejlettebb készülékre. Az IDC piackutató cég szerint idén 472 millió készüléket adnak el a tavalyi 305 millió után, és a darabszám 2015-re megközelíti az egymilliárdot. A piackutató 982 milliós eladásra számít

Az okostelefonok piacának gyors növekedése a zuhanó áraknak és az egyre fejlettebb funkcióknak köszönhető, és az sem elhanyagolható tényező, hogy csökkent a mobilnet ára, ezért egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy menet közben böngésszenek.

Az IDC arra számít, hogy az Android piaci részesedése 40 százalék fölé emelkedik 2011 végére, miközben az egykori piacvezető Symbian folyamatosan zuhan, mert a Nokia elhatározta, hogy átáll a Windows Phone operációs rendszer használatára. Teljesen nem tűnik el a Symbian, mert a Nokia egészen 2016-ig támogatja az operációs rendszert.

operációs rendszer	2011	2015
Android	38.9%	43.8%
BlackBerry OS	14.2%	13.4%
Symbian	20.6%	0.1%
iOS	18.2%	16.9%
Windows Phone 7	3.8%	20.3%
Egyéb	4.3%	5.5%

A Microsoft egy ideig nem ér el komoly sikert, csak 2012-ben kezdi megérezni a Nokia támogatását. A finn gyártó ugyanis csak ebben az évben dobja piacra a Windows Phone-t futtató készülékeit. Az is lassítja a terjeszkedést, hogy a Windows Phone Mango kódnevű verziója csak 2011 végén jelenik meg. Mindent egybevéve az IDC körülbelül 20 százalékos részesedést jósol a cégnek 2015-re.

Ezzel az Apple-féle iOS visszaszorul a harmadik helyre, de még így is jelentős erő lesz az okostelefonok piacán a maga 16,9 százalékos részesedésével. Negyedik helyre visszaszorult Blackberry részesedése is enyhén csökken.

Egészen komolyan gondolja a Samsung, hogy a készülékeit feltörhetik a hekkerek. Vadonatúj Galaxy S II típusú készülékéből küldött a Cyanogen Mod fejlesztői csapatának, hogy elkészíthessék rá a népszerű egyedi rendszerüket. Elképzelhető, hogy ez csak egy ügyes reklámfogás a Samsung részéről, de a lépés azt mutatja, hogy a Samsung sokkal kevésbé zárkózott és agresszív, mint fő riválisa, az alternatív megoldások ellen fellépő Apple.

Tavaly még távközlési szakemberek sem merték magabiztosan kijelenteni, hogy a HTC és az általa gyártott androidos okostelefonok komolyabb ismertségre tesznek szert, de a kételyek hamar szertefoszlottak, amikor a fiatal tajvani cég piaci értékben lenyomta a korábban világvezető Nokiát. Csúcskategóriában a legerősebbek, és az egyedi kezelőfelületükkel azt is megmutatták, hogy ki lehet emelkedni az Androidot használó gyártók tömegéből.

Ahhoz képest, hogy a HTC elsőként vetette rá magát az Androidra, és ő gyártotta a referenciának szánt Google Nexus One mobilt, a cég kicsit lassan reagált az új trendre, az iPad megjelenésére. Sok riválisa már a második vagy harmadik táblagépét dobja piacra, a HTC-nek viszont csak most került a boltokba az első ilyen eszköze. A Flyer ráadásul furcsa eszköz, mert a 7 hüvelykes kijelzőjével kicsit nagyobb a 4,3 hüvelykes okostelefonoknál, viszont a nagyméretű, 10 hüvelykes táblagépeknél pont annyival kisebb, hogy két kézzel már nem lehet rajta gépelni.

Újítás és innováció

Egyetlen szerencséje a HTC-nek, hogy nem hajlandó másokat utánozni, a fejlesztőmérnökei keményen megdolgoznak a pénzükért. A táblagépben egyedi újítások vannak, amit más gyártótól jelenleg nem kaphatunk meg. Ilyen például a kapacitív érintőkijelző, amely egyszerre hat ujj érintését tudja megkülönböztetni, és tollal is lehet írni rá. A toll egyetlen hibája, hogy csak a HTC által gyártott két jegyzetelőprogram tudja kezelni, pedig milyen jó lenne, ha az Autodesk profi Sketchbook programja is kompatibilis lenne vele. A HTC jegyzetében ugyanis kevesebb tolltípus választható és csak 5-6 szín van, míg az Autodesk a teljes színskálát kínálja, azzal akár festeni is lehetne.

Bármennyire is vonzó a lehetőség, a kütyüt kisgyermek kezébe adni tilos! Először vicces lesz, hogy a kölök milyen jókat tud rajzolni, de elakad majd a lélegzet, amikor a 170 ezer forintos gép kijelzőjén vájatok keletkeznek egy durvább satírozás után. Én szóltam. És bocsánat, kedves HTC, azt onnan már nem fogjátok kipolírozni.

Méretéhez képest elég jó a Flyer hangszórója, de a gyári fülhallgató nem jött be, folyton ki akart esni a fülemből. Az öt megapixeles kamerától sem érdemes sokat várni, gyors fotózásra jó, de nem a Flyer képeiből érdemes családi albumot nyomtatni.

Kevésbé látványos, de használat közben érezhető, hogy 1,5 GHz-es processzor dolgozik a gépben. Ez ötször erősebb annál a gépnél, amelyen tíz éve elkezdtem cikkeket bepötyögni. Az egy gusztustalan pornyelő bézs doboz volt, ez meg egy elegáns kis kütyü, amit bármikor zsebre vághatok. Azt azért hozzá kell tennem, jó erős zsebekre van szükség, mert a Flyer egy kicsit túlsúlyos a 420 grammjával. Négyszer nehezebb egy nagykijelzős okostelefonnál, és még vaskos is.

A HTC valamiért ragaszkodik az egy darabból álló (magyarul: unibody) alumínium házhoz, amely körülöleli az egész gépet. Csak a Flyer alján és a tetején van egy-egy műanyag sáv, sajnos fehér, mint egy orvosi műszer, és ezt a kellemetlen érzést a steril hatású fehér tok, a hátlapon lévő nagy kameranyílás (fejre szerelhető orvosi tükör) és hozzá adott toll (fülvizsgáló lámpa, inzulininjekció) is erősíti.

A Flyer vajon mi?

Eleinte ódzkodtam a 7 hüvelykes kijelzőtől, mert úgy gondoltam, hogy egy kütyü vagy legyen okostelefon (3,5-4,3 hüvelyk), vagy legyen táblagép (9-10 hüvelyk). Hamar meggondoltam magam, mert nagyon kényelmes, hogy a gép zsebre vágható, két kézbe fogva a hüvelykujjakkal elég gyorsan lehet vele írni, és a kijelző felbontása (1024x600) pont akkora, mint a netbookoké. Mégsem nevezném a Flyert táblagépnek, mert nem a pc-t helyettesíti. Arra sokkal jobbak a 10 hüvelykesek, főleg amin még usb-port is van, és 1280 pixel széles a kijelzője, mint a mai átlagos irodai monitoroké. A Flyer valójában egy felnagyított HTC okostelefon. Ez olyannyira igaz, hogy a rajta futó Android sem a táblagépekre szánt Honeycomb 3.0, hanem a többi HTC telefonon is látható Gingerbread 2.3.3-as verzió.

Még a Sense kezelőfelület is ugyanaz, mint a HTC mobiljain, apróbb módosításokkal, hogy néhány program jobban kihasználja a nagy kijelzőt. A böngészőben például a címsor fölé megnyitható a böngészőablakok listája, ennek köszönhetően gyorsan lehet betölteni több weboldalt, és könnyen átléphetünk egyikről a másikra. A képnézegetőben az egyik oldalon a galériák mappái, a másikon a képek jelennek meg, a naptárban pedig egyszerre látható a havi nézet és az aznapi tevékenységek listája.

Ha lenne egy ilyen HTC okostáblaizém, akkor simán elboldogulnék a régi Nokiámmal is. Azt csak telefonálásra használnám, így az akkuja így több napig is bírná. A Flyer pedig kezelné az emaileket, a Google Térképet, a becsekkolást, a lájkolást meg a sztrímeket. Persze érdemes a SIM-kártyás verziót választani, hogy az internetes kapcsolat garantált legyen, ne kelljen a táblát összekötni telefonnal.

Egyetlen órát kaptam az LG-től a hamarosan megjelenő Optimus 3D okostelefon tesztelésére, és az idő a nagy része azzal ment el, hogy egy hatalmas tévén egymás után lőttem szét a fiktív űrlényeket. Az Optimus 3D nagyon hasonlít a hónapok óta kapható 2X-re, azzal a különbséggel, hogy a kamerája és a kijelzője is háromdimenziós. Éppen ez az, ami miatt sokan nem fogják megvenni, míg másoknak éppen lesz a vonzó.

Kilóg a lóláb

Bármit is állítanak az eladók, a 3D megjelenítés technológiája még nagyon kezdetleges, és egyáltalán nem izgalmas. Először mindenkinek kicsúszik a száján néhány húbazdmeg a kijelzőből kilógó virtuális objektumok láttán, aztán mindenki megmutatja a trükköt a haverjainak is. Aztán senkit sem érdekel az egész. Az Optimus 3D dupla 5 megapixeles kamerájával készült fotókon látható a tér mélysége, a képek hatásosak, de nem túl szépek. A tükörreflexes kamerák a mélységélességgel sokkal szebben érzékeltetik a tér harmadik dimenzióját.

A 3D filmektől sem vagyok elájulva, néha olyan laposak a színészek, mintha papundekliből lennének kivágva. Ezt nyilván észrevette az LG is, nem véletlenül telepített a telefonra egy Gulliver mesekönyvet, amely a nyomtatott 3D könyvek modern változata. Ez nagyon jól néz ki, éppen azért, mert egyszerű, papundekliből kivágott figurákat kellett digitálisan megrajzolni. Sajnos az LG nem merte bevállalni, hogy a készülék főmenüje is 3D legyen, külön 3D menüt készített.

Játékokban is élvezhető a 3D, de az is látszik, hogy a fejlesztők még nem ismerik jól a technológiát. Tudniuk kellene, hogy a világos színek néha becsillannak, ami roppant zavaró. Ha már ennyit foglalkoznak a gyártók a kijelzőkkel, inkább a felbontás növelésére kellene törekedniük, hogy a játékokban ne legyenek látható pixelek, eltűnjenek a recézett vonalak.

A játékok felbontását azért is növelni kell, mert az Optimus 3D simán ráköthető HDMI kábellel egy 42 hüvelykes Cinema 3D tévére, tehát játékkonzolként működik. A tévé 1920x1080 pixeles felbontásán a 800x480 pixelre optimalizált játék elég szarul néz ki, de még így is szórakoztat. Egyébként az Android hamarosan támogatni fogja az usb-vezérlőket, tehát a készülékekre rádughatunk majd egy Xbox kontrollert.

A mobilon a 3D szemüveg nélkül, hét irányból látható, és elég pontosan kell tartani a készüléket. Ez erősen befolyásolja a játékok fejlesztését, le kell mondani a giroszkópos vezérlésről, ha 3D-t akarunk látni.

Erődemonstráció

Nem lesz áttörés a 3D területén, amíg csak az LG mobiljaiban lesz térhatású megjelenítő. Minden egyes programot át kell írni ahhoz, hogy jól mutasson a 3D kijelzőn, és a szoftverfejlesztőknek nem éri meg pénzt és időt pazarolni egyetlen mobilra.

Az Optimus 3D természetesen 2D módban is működik, tehát futnak rajta az átlagos androidos mobilokra írt programok. Erős a hardvere, kétmagos 1 GHz-es processzor hajtja előre a biteket, az Android 2.2-es verziója fut a 800x480 pixeles kijelzőn. A telefon már ezen tulajdonságai miatt is a csúcskategóriába tartozik, ami nagyon fontos, mert az LG-nek nehéz lesz bemutatnia a készülék 3D-s tulajdonságait. Ezt az okostelefont élőben kell látni vásárlás előtt.

Végre kiderült, hogy milyen sebességnövelésre készül a Telenor. A szolgáltató az elmúlt hetekben teleplakátolta az utcát azzal az ígérettel, hogy a hamarosan várható valami nagy durranás náluk, és a jelek arra utaltak, hogy nem a múltkori kisebb leállás megismétlésére gondolnak. Hanem valami pozitív változásra.

Nem az LTE indul el, hanem a jelenlegi 3G-s technológiát pörgetik fel 21 megabitre. Az új rendszer a Hipernet nevet kapta, és a gyorsítás augusztustól várható. Pontos dátumot nem mondanak, talán mert az indulás attól is függ, hogy a ZTE-vel mikor végeznek a hálózat modernizációjával. Azt sem árulják el, hogy mekkora területet fednek le 21 megabittel. Annyit sikerült kihúzni belőlük, hogy nem a kisebb falvakat veszik célba, hanem a sűrűbben lakott területeket, ami nem túl meglepő.

A Telenor azzal magyarázza a titkolózást, hogy nem kíván beállni a két rivális gyorsulási versenyébe. Inkább a felhasználói élményre koncentrál, és azt akarja megmutatni az embereknek, hogy mi mindenre jó a szélessávú mobilnet (többek közt ez a célja az általuk havonta megrendezett Android workshopnak is). Egyébként a 21 megabites sebesség már elérhető, a T-Mobile néhány Budapest néhány belső kerülete után nyáron még kétszáz bázisállomást felgyorsít, míg a Vodafone a Belvárosban nyújt ilyen szédítő letöltési sebességet.

Több mint egy évvel ezelőtt kötött megállapodást a HTC és a Microsoft arról, hogy az Android operációs rendszert használó tajvani gyártó licencdíjat fizet a szoftvergyártónak néhány szabadalom használatáért. Egy becslés szerint a HTC azóta 30 millió okostelefont adott el, és a Citi elemzője azt állítja, a gyártó készülékenként 5 dollárt fizet a Microsoftnak.

Ez annyit jelent, hogy a Microsoft eddig nagyjából 150 millió dollárt kaszált az Androidon. Ezt érdemes összevetni azzal, hogy körülbelül 2 millió Windows Phone 7 licenc kelt el, és a becslések szerint darabja 15 dollárba kerül. Ez alapján a Windows Phone 7 csak 30 millió dollárt hozott a Microsoftnak.

Előfordulhat, hogy pontatlanok a becslések, de még viszonylag nagy eltérés esetén is igaz lehet, hogy az Android több pénzt termel a Microsoftnak, mint a Windows Phone. Ráadásul számos androidos gyártó még nem fizeti az említett licencdíjat, tehát az arány még módosulhat, az Android javára. Vagy kárára, attól függően, hogy kinek a szemszögéből nézzük.