A viharos időjárás miatt a NASA egy nappal elhalasztotta a Discovery űrsikló indítását. A kedd hajnalra tervezett indítás előtt alig néhány kilométerre a floridai Kennedy Űrközponttól villámlott, majd zivatar alakult ki a térségben. Az ilyen időjárási körülmények nemcsak az űrsikló indítását zavarhatják meg, hanem a leszállását is, ha netán valami folytán meg kéne szakítania a Föld körüli pályára állást.
A NASA legkorábban helyi idő szerint szerda hajnalban indíthatja útjára az űrsiklót.
Júniusban, illetve júliusban a NASA ötször halasztotta el a másik űrrepülőgép, az Endeavour indítását, három alkalommal ugyancsak a kedvezőtlen időjárás akadályozta a felbocsátást.
A Discoveryn hét űrhajós utazik a Föld körül átlagosan 350 kilométeres magasságon keringő Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A legénység egyik tagja svéd: az Európai Űrügynökséget (ESA) képviselő Christer Fuglesang. A Discovery főként tudományos berendezéseket és a huzamosabb időn át az ISS-en tartózkodó asztronautáknak szánt használati eszközöket - új hálófülkéket, egy futópadot és egy fagyasztóládát - szállít az űrállomásra.
Az utat 13 naposra tervezik. Az űrhajósok összesen háromszor lépnek ki a nyílt világűrbe, hogy szerelési és karbantartási munkákat végezzenek az űrállomás burkán. A mostani csapat egyetlen női tagja, az amerikai Nicole Scott nem tér vissza társaival a Földre, hanem felváltja honfitársát, Tim Koprát, és fedélzeti mérnökként dolgozik egy ideig az űrbázison.
A gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, fejfájást szüntető és szívinfarktust megelőző gyógyszerként, világszerte milliók által szedett tablettának, az aszpirinnek újabb előnyös tulajdonsága derült ki: este bevéve csökkenti az emelkedett vérnyomást.
Ramón C. Hermida és munkatársai arra voltak kíváncsiak, van-e különbség az aszpirin hatásában, ha nem a szokásos módon, reggel vagy napközben veszik be, hanem lefekvés előtt, az esti órákban. A kutatók 224 felnőtt embert vontak be a megfigyelésbe, akiknek már kissé magas volt a vérnyomása.
Az önkénteseket véletlenszerű kiválasztás alapján három csoportba osztották. Az egyik csoport tagjai nem kaptak semmiféle gyógyszert, a másik csoportba került személyeknek reggel, ébredés után adtak kis adagú aszpirint, végül a harmadik csoportban lévők ugyanolyan aszpirin tablettát szedtek, de esténként.
Valamennyi résztvevőnél a vizsgálat előtt 48 óráig tartó vérnyomásmérést alkalmaztak, majd ezt három hónapi kezelés után megismételték. A kutatók azt találták, hogy azoknak a vizsgálati alanyoknak a vérnyomása, akik nem szedtek aszpirint, illetve azoké, akik reggel kapták a tablettát, mérhetően nem változott.
Az esti aszpirinkezelés viszont csökkentette a kissé emelkedett vérnyomást. A kutatók véleménye szerint ez a hatás a korai magas vérnyomás időszakában már elégséges ahhoz, hogy gátolja, de legalábbis késleltesse a betegség kifejlődését.
Egy harmadik századi római villagazdaság és egy 3500 éves bronzkori temető nyomait találták meg a Tatabányai Múzeum régészei Vértesszőlős határában.
A közel négy hektáros területet egy építkezés előtt tárták fel. A szántóföld egyik felén római kőépületek alapjai kerültek elő, másik részében bronzkori temetőt találtak, ahol két kultúra keveredett, ugyanis hamvasztással és halomsírokkal temetkeztek.
A római korból négy kőépület nyomaira bukkantak, egy házban megtalálták a padlófűtés csatornáit és a fűtőkemence nyomait. A leletek között volt számos pénzérme, ruhadísz és cseréptöredék. A szakemberek feltételezése szerint a falmaradványok vagy a szomszédos, még feltáratlan területhez tartoznak, vagy egy önálló kisebb falut alkottak.
A bronzkori réteg a római maradványok alatt is előfordult, a területen Árpád-kori objektumokat is találtak, és szórványosan népvándorlás kori maradványok is láthatók.
A muzeológus szerint a különböző korok egymásba ágyazódott emlékeit az magyarázza, hogy a terület az Által-ér teraszaként tökéletesen alkalmas lehetett a letelepedésre, hiszen a folyó melletti erdők és a földek mind a földművelőknek, mind az állattenyésztőknek életteret biztosítottak.
Továbbra is ritkán jelentenek mellékhatásokat a nőknek és lányoknak beadott, méhnyakrák elleni vakcina alkalmazása után, közölték amerikai kutatók.
A humán papillomavírus fertőzése ellen védő vakcina nem okoz szokatlan mellékhatásokat - mondta Barbara Slade, az Egyesült Államok Betegségmegelőzési- és Ellenőrzési Központjának munkatársa, miután már 23 millió adag oltást felhasználtak az országban.
Dél-Korea az utolsó pillanatban elhalasztotta első űrrakétája indítását, a késlekedésre egyelőre nem adtak magyarázatot.
Az indítást a tervezett időpont előtt nyolc perccel állították le, és a helyi média szerint az üzemanyagot elkezdték eltávolítani az első gyorsító fokozatból, ami azt jelenti, hogy az indításra még több napot várni kell.
A rakétaindítás valószínűleg dühödt reakciót fog kiváltani az ENSZ által büntetőintézkedésekkel sújtott Észak-Koreából. A világszervezet a legutóbb azért büntette meg Phenjant, mert áprilisban elindított egy nagy hatótávolságú rakétát. A sztálinista rezsim saját állítása szerint műholdat juttatott a világűrbe, az általános gyanú szerint azonban a rakétaindítást tesztelte. Észak-Korea a néhány napja bejelentette, hogy szigorúan figyeli a dél-koreai rakétaindítást.
Szöul egy hazai gyártású, tudományos műholdat akar pályára állítani Naro-1 típusú, 33 méter hosszú, kétfokozatú rakétájával, amelyet 400 millió dolláron költséggel épített meg. Az első gyorsító fokozat orosz gyártmány. Dél-Korea 2018-ra saját rakétát akar építeni, 2025-re pedig Hold-szondát feljuttatni az űrbe. Ezenkívül műholdak pályára állításában akar kereskedelmi szolgáltatást nyújtani. Ezeken a területeken azonban messze lemaradt Japán, Kína, India, illetve bizonyos vonatkozásban Észak-Korea mögött.
A rakétaindítás előtt Szöul óva intett mindenkit a túlzó várakozásoktól, mondván, általában 30 százalékos esély van sikeres indításra azokban az esetekben, amikor egy ország először indít műholdhordozó rakétát.
Anyaistennő agyagszobrát tárták fel egy barlangban Törökország déli részén, Kahramanmaras tartományban a régészek – a lelet korát tizenhatezer évre becsülik.
A feltárás, amelyet az ankarai Gazi Egyetem régészei végeznek, egy hónapja kezdődött a Kahramanmaras városától 65 kilométernyire lévő Direkli barlangban. Cevdet Merih Erek régész szerint a szobrocska azt jelzi, hogy milyen magas volt a nők társadalmi megbecsülése a régióban 16 ezer évvel ezelőtt. Az archeológus megjegyezte, hogy az eddig ismert legidősebb, agyagból készült isten- vagy istennő-ábrázolások, amelyek Mezopotámiában, Anatóliában és a Közel-Keleten kerültek elő, Kr. e. 5000-ből származnak. A leletek fényében korábban úgy vélték, hogy az emberiség hétezer évvel ezelőtt kezdte alkalmazni az agyagot. A most feltárt szobrocska azonban arra világít rá, hogy az agyaghasználat évezredekkel korábban kezdődött.
A kenyai oroszlánpopuláció évente átlagosan száz példánnyal csökken 2002 óta, két évtizeden belül pedig kipusztulhat a faj - jelentette a kenyai vadvédelmi szolgálat.
Az állomány csökkenéséért főképp a marhapásztorok okolhatók, akik a jószágaik elleni támadások megtorlásaként ölik az oroszlánokat. Az állatok élőhelyeinek elpusztítása, a települések növekedése, és betegségek szintén szerepet játszottak abban, hogy a hét évvel ezelőtt 2749-ről 2000-re csökkenjen az állatok száma - közölte Paul Udoto, a szervezet szóvivője.
Sürgős intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az állatok száma ne essen kétezer alá. Az oroszlánok és más macskafajok számára az emberi közösségek jelentik a legnagyobb fenyegetést - mondta el Paul Udoto. Az embereket meg kell ismertetni a macskák magatartásával és tudatosítani bennük, hogy az idegenforgalom számára milyen fontosak az oroszlánok. A kenyai idegenforgalom számára kulcsfontosságú bevételnek számítanak vadvédelmi szafarijaik és az Indiai-óceán partján lévő napfényes tengerparti üdülőhelyek mellett.
A kékcinkék illatozó növényekkel, például mentával és levendulával bélelik fészkeiket: az antibakteriális hatású növények ugyanis fertőtlenítik a fiókák otthonát, így azok gyorsabban növekednek, és nagyobb az esélyük a túlélésre.
A kutatók a korzikai kékcinkéknél (Cyanistes caeruleus) figyelték meg a jelenséget. Korábban azt feltételezték, hogy az aromás növényeknek parazitaűző hatásuk lehet, mivel azok többségét a Földközi-tenger térségében a tradicionális orvoslásban alkalmazzák.
Adele Mennerat, a norvégiai bergeni egyetem biológusa a francia nemzeti kutatóközpontban és a toulouse-i egyetemen dolgozó kollégáival először azt vizsgálta meg, hogy milyen hatással vannak a növények a fémeslegyek lárváira, amelyek gyakran előfordulnak a cinkefészkekben, és a fiókák vérét szívják. Többszöri nekifutásra sem sikerült kimutatniuk, hogy a növények hatással volnának a fémeslégy-fertőzöttségre. Ezért a madarakon élő baktériumokra kezdtek összpontosítani.
Kiderítették, hogy az aromás növények, így a spanyol levendula (Lavandula stoechas), az almaillatú menta (Mentha suaveolens), a curry (Helichrysum italicum) és a cickafark (Achillea ligustica) jelentősen megváltoztatják a cinkefészkekben élő baktériumközösségek összetételét, különösen a fiókákon tenyésző baktériumok számát csökkentik. Az illóanyagok pontos hatásmechanizmusa azonban nem ismert.
Az aromás fészkekben kikelő fiókák gyorsabban növekedtek, és több vörös vértestük is volt, ami a vedlés utáni túlélési esélyeiket jelzi - írja az Oecologia című szaklapban megjelent beszámoló. A fertőtlenített fészkekben a fiókáknak kevesebb energiát kell szánniuk immunrendszerükre, így többet fektethetnek a növekedésbe.
Sok kérdés vár még megválaszolásra, például az, hogy honnan ered a furcsa szokás. A kékcinke rokonai, például a fenyves- vagy a széncinege ugyanis nem díszítik ilyen növényekkel fészkeiket. Az is meglepő, hogy egyes madarak más-más aromanövényeket részesítenek előnyben, attól függetlenül, hogy bőséges-e belőlük a kínálat vagy sem. Egy bizonyos levendulás élőhelyen a megfigyelt kékcinkék például csak mentát voltak hajlandók gyűjteni, amely a fészkektől távolabbra volt található.
A napenergiának prioritást kellene élveznie a megújuló energiaforrások között Magyarországon, írja a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének (MTA MFA) hétfői közleménye. Az MTA szerint hazánkban nem használjuk ki eléggé a napenergiát, és csökkentjük a fenntartható fejlődés megteremtésének esélyeit, miközben az ország energetikai kiszolgáltatottsága változatlan marad.
A napenergetikai ágazat bővülése figyelemreméltó, írja a közlemény, de még sok a tennivaló a hazai gyártók magyar piacának megteremtése területén. A termelés meghatározó része ugyanis exportra készül.
Bársony István, az MTA MFA igazgatója Csehországot említette pozitív példaként, ahol a tervszerű állami támogatások révén (amelynek keretében kilowattóránként 0,42 euró felvásárlási árat és 5 százalékra csökkentett áfát garantáltak a napelemek esetében) az elmúlt három év alatt hetvenháromszorosára nőtt az installált napelem-kapacitás.
Tavaly Magyarországon a teljes energiafogyasztás 4,7 százalékát biztosították megújuló energiaforrásokból, ami messze elmarad mind az ország lehetőségeitől, mind az európai uniós elvárásoktól. Az uniós vállalás szerint 2020-ra a tagállamoknak az összes energiafelhasználást tekintve 20 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkenést kell elérniük, valamint a megújuló energiák arányát 20 százalékra emelni.
Kínában, Indiában, Kubában, a Dominikai Köztársaságban, Mexikóban, Peruban és Venezuelában kérdeztek ki összesen 14 960, hatvanöt évnél idősebb embert étkezési szokásaikról. A demencia (időskori elbutulás) tizenkilenc százalékkal valószínűbb volt a halat legritkábban vagy soha nem fogyasztó emberek körében, mint azok között, akik akár minden nap ettek halat.
A felmérés egyszeri kikérdezésen alapult, ok-okozati összefüggést, hátteret nem vizsgált, árult el az Emiliano Albanese által vezetett kutatócsoport, amelynek tagjai a londoni King's College munkatársai voltak.
További érdemi bizonyítékokra van szükség, ezért a felmérésben részt vett emberek követéses vizsgálatát tervezik, hogy megállapítsák, miként hat a halfogyasztás az emberi agyműködésre. Ha a hal védi az öregedő agyat, az előny az omega-3 zsírsavból származhat, amelyből sok van a halakban, például a lazacban, makrélában és a tonhalban. Laboratóriumi kísérletek igazolták, hogy az omega-3 zsírsavaknak vannak olyan tulajdonságaik, amelyek távol tarthatják az elbutulást: védik az idegsejteket, csökkentik a gyulladást és segítenek megelőzni az úgynevezett amiloid fehérjék összetapadását. Az utóbbi az Alzheimer-kóros páciensek agyában megfigyelt jelenség.
A kutatók elemzésük során figyelembe vettek egyéb, az étkezésen kívüli tényezőket is, például a résztvevők bevételét, iskolázottságát, életmódját, estleges dohányzását. Kiderült, hogy ezek a szociális-gazdasági változók nem magyarázzák meg teljesen a leépülésben tapasztalt eltéréseket.
A sok lenmagot tartalmazó étrend hatásosan csökkenti a koszorúérbetegség egyik legfontosabb kockázati tényezője, a rossz koleszterin mennyiségét a vérben.
Manapság a len főleg a belőle készült elegáns ruhák miatt népszerű. A lenmag azonban egykoron az emberiség táplálkozásának egyik alapvető része volt, és elképzelhető, hogy ismét azzá válik.
A kínai An Pan által vezetett nemzetközi kutatócsoportot összegyűjtötte az utolsó tíz év orvosi szakirodalmának minden tanulmányát arról, hogy a lenmag miként hat a vérzsírok alakulására. A munkacsoport még azokat a kutatókat is próbálta megtalálni, akik ezt a kérdést vizsgálták, de eredményeiket nem közölték. A statisztikai értékelésbe végül 28 tanulmány adatai kerültek.
A lenmagban gazdag étkezés a "rossz" LDL-koleszterin szintjét jelentősen csökkentette. Az egyéb vérzsírok mennyiségét érdemlegesen nem befolyásolta, tehát a "hasznos" HDL-koleszterin szint nem emelkedett. A kutatók azt is megnézték, hogy volt-e valami eltérés a nők és a férfiak vérzsír szintjének változásában a lenmag fogyasztásának hatására. Kiderült, hogy a nők koleszterin értéke a lenmag evésére sokkal kifejezettebben javult, mint a férfiaké. Különösen a korosodó asszonyok laboratóriumi eredményei lettek lényegesen jobbak.
A kutatók kiemelték, hogy a "rossz" koleszterin vérszintje annál nagyobb mértékben csökkent, minél magasabb volt a koleszterinszint. Ez azt jelenti, hogy kórosabb érték esetén a kedvező is hatás mérhetően nagyobb.
Sokkal inkább nyüzsögnek a méhek Párizs belvárosában, mint a vidéki természetben. "Mezőgazdasági körülmények között 10-20 kg mézet lehet előállítani, míg a városokban közel 80-100 kilogrammot is lehet termelni" - mondta Nicolas Geant, a párizsi Grand Palais méhésze.
Geant szerint a francia fővárosban például a pollen és nektár gyűjtés a méheknek nem jelenthet gondot, hiszen ott van a Tuillériák kertje, nem is beszélve a Grand Palais saját virágágyásairól.
Vidékeken egyre kevesebb a fa, a virág és a sövény. A városokban viszont milliónyi virág van a parkokban, erkélyeken, sőt egyre több fát - akác- tölgy- és gesztenyefát - telepítenek az utak mellé is.
Párizs levegője nagyon szennyezett, főleg az autók kipufogó gázától, de ez össze sem hasonlítható a vidéki rovarirtó szerekkel, fertőtlenítőkkel, amelyek rengeteg méhet pusztítanak el. A francia méhész egyesület (UNAF) kimutatta, hogy a méhek pusztulási rátája a kukoricások és napraforgó-ültetvények mellett a legmagasabb napjainkban, míg az 1980-as években Európában főleg az egyre emelkedő számú gyárak és rovarirtó szerek miatt volt 30-35 százalékkal magasabb a pusztulásuk az átlagnál.
"Tulajdonképpen a városokban nincs rovarirtó szer" - magyarázta Jean Lacube méhész, akinek 8 méhkaptára van egy épület tetején, Párizs egyik előkelő negyedében. "Párizsban mintegy 300 méhkaptár van. A városi méhészet azonban luxus, vidéken lenne a helye, úgyhogy a méhészet jövője nem a városban van" - vélekedett Lacube.
A lelet - koponyatöredék és néhány csigolya - egy építkezés során került a napvilágra, amikor a munkások egy 453 kilogrammos homokkődarabot mozdítottak el Santa Cruz megyében, a tengerparton.
Frank Perry, a Santa Cruz-i Természettudományi Múzeum paleontológusa szerint a lelet fontos eleme annak a "kirakós játéknak", amelynek révén a tudósok megismerhetik a húsevő fogas őscetek életmódját. Ezek népesítették be ötmillió évvel ezelőtt a sekély óceán vizeit Kalifornia partjainál, leszármazottaik közé tartozik a feltételezések szerint a delfin, a kardszárnyú delfin, a gömbölyűfejű delfin és a barna delfin.
Az őscet testhossza körülbelül 1,8-3 méteres lehetett, a feltételezések szerint hallal és tengeri emlősökkel táplálkozhatott. A kutatók még nem tudták meghatározni, hogy pontosan mely fajhoz tartozott, ez csak azután válik lehetővé, amikor az őscet maradványait kiszabadítják a homokkőtömb fogságából.
A Budapest Airport közleménye szerint a reptér üzemeltetője ezzel újabb lépést tett a "zöld repülőtér" koncepció megvalósítása érdekében. A megújuló energiaforrások repülőtéri alkalmazásával jelentősen csökkenthető a repülőtér üzemeléshez szükséges energiafelhasználás, ennek köszönhetően pedig csökken a repülőtér működésének szén-dioxid-lenyomata.
A nap energiáját hasznosító berendezést az 1-es terminál tetején, az épület központi részén helyezte el a kivitelező. A felszerelést követően megkezdődött a próbaüzem, amelynek során egyebek mellett azt is tesztelik, hogy a napkollektorok csillogó felületének tükröződése zavarja-e a gépek pilótáit. Ha a tesztidőszak sikeresen zárul az egész tetőt beborítják napkollektor elemekkel.
A kivitelező összesen 63 darab szerkezet felszerelését vállalta. Előzetes becslések szerint ez a mennyiség, napsütéses nyári időszakban, az 1-es terminál teljes melegvíz-ellátását képes biztosítani, amivel hozzávetőleg havi 45-50 gigajoule energia-megtakarítás érhető el a repülőtéren.
A BA legújabb beruházása kutatás-fejlesztési projektnek minősül, a kivitelezéssel megbízott cég, a Direkt-Line kft. ugyanis nem egyszerűen a napkollektoros technológia beépítését végzi el, hanem kifejezetten a Budapest Airport számára fejlesztette ki a napkollektorok új prototípusát - derül ki a közleményből.
A fejlesztés és az összes kollektor felszerelésének becsült összköltsége 27 millió forint. A Budapest Airport az idén összesen 100 millió forintot költ megújuló energiaforrások kutatására és bevezetésére a repülőtéren.
A mértékletes súlyemelés enyhíti a kardagadást, amely azoknál a mellrákos nőknél jelentkezik, akiknek a műtét során hónalji nyirokcsomóit is eltávolították. Egy év elteltével azok a nők, akik kompressziós öltözék (karharisnya) viselése mellett hetente kétszer elvégezték a gyakorlatokat, kevesebb karfájdalomról és kardagadásról számoltak be. Az Egyesült Államokban 2,4 millió a mellrákot túlélők száma, akik negyede nyirokpangással, limfödémával küzd. Sokaknak még az öt kilogramm körüli dolgok megemelése is komoly nehézséggel jár.
A súlyemelés nem mindenkinek használt, a programban résztvevő 65 nő 14 százalékának romlott az állapota, ám az is igaz, hogy ugyanezen idő alatt a súlyemelő gyakorlatokat nem végző 65 nőnél ez az arány kétszeres volt. Az eredményesen súlyt emelgető nők között olyanok is voltak, akik már 15 éve szenvedtek a nyirokpangástól.
Természetvédők most először szereltek műholdas és rádiós nyakörveket Dél-Szudánban az antilopokra, hogy megismerjék tömeges vándorlásainak eddig rejtett útvonalát. A déli kormány újjá akarja éleszteni a turizmust a régióban, amelyet több mint két évtizedig uralt a többnyire keresztény észak és a muszlim dél háborúja.
A 2005-ben kötött béke lehetővé tette, hogy az amerikai Wildlife Conservation Society a félig autonóm déli kormánnyal együtt levegőből felmérje az emlőspopulációkat. Most az állatok mozgására kíváncsiak, hiszen ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy meg tudják őket védeni, és a turizmus felvirágozhasson. A 2007-2008-as állományfelmérések kellemes csalódást okoztak a szakértőknek. A háborút követően több mint 753 000 fehérfülű mocsári antilopot, több mint 278 600 Mongalla gazellát és 155 460 tiangot (a lantszarvú antilop egy alfaja) számláltak.
A becslésekből összeadódó 1,2 millió állat vándorlása olyan látványt nyújthat, mint a tanzániai és kenyai gnúvándorlások, amelyek turisták tömegeit vonzzák minden évben. Jelenleg azonban semmit nem tudni mozgásukról, ezért kilenc elefántot, 12 tiangot és 12 fehérfülű mocsári antilopot kábítottak el helikopterről, majd felszerelték rájuk a nyakörveket. A nyakörv elemei mintegy három évig bírják, ezt követően leesik.
Délen 13 vadrezervátum és hat nemzeti park található, amelyek közül az egyik területe húszezer négyzetkilométer. A tömeges vándorlás vonzó turistalátványosság lenne, a pazar díszletről - Afrika legnagyobb összefüggő szavannája - nem is beszélve.
A túlzott mértékben eladósodott németek a Mainzi Egyetem tanulmánya szerint nagyobb valószínűséggel híznak el, mint az országos átlag. Az még nem egyértelmű, hogy az adósságok vezetnek-e az elhízáshoz, vagy a kövérek eleve hamarabb veszítik el az állásukat, és ezért eladósodnak? Eva Münster professzor csapatával több mint 9000 ember adatait elemezte ki. A vészesen eladósodott egyénekkel készített felmérés kimutatta, hogy 25 százalékuk volt elhízva. Egy 2003-as telefonos felmérés során megkérdezett 8318 átlagnémet közül csupán 11 százalék volt túlsúlyos.
Az összefüggésért a kutatók az egészséges élelmiszerek magas árát, az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek hiányát, valamint elsősorban az adósok pszichikailag és szociálisan megterhelő helyzetét okolják, ez ugyanis vigaszevéshez és a testmozgás hiányához vezethet.
Mivel az egyszeri felmérés nem bizonyíthatja az ok-okozati összefüggést, arra is gondolnak a kutatók, hogy talán a túlsúlyosak hamarabb veszítik el munkahelyüket, és így könnyebben eshetnek bele az eladósodás csapdájába. A munkanélküliség ugyanis az eladósodás, illetve fizetőképtelenség leggyakoribb oka.
Münster arra figyelmeztet, hogy a jelen gazdasági válság egészségügyi vonatkozásban is ki fog terjedni a háztartásokra. A teljesen eladósodott német háztartások száma napjainkban 3,5 millió körül lehet. Az eladósodottság a krónikus betegségek kockázati tényezőire is kihatással lehet, például amennyiben kevesebb szabadidős tevékenységre kerül sor, vagy csökken a társas eseményeken való részvétel. A táplálkozás minőségére is negatív hatással vannak a tartozások, az energiadús élelmiszerek, például az édességek vagy chipsek többnyire olcsóbbak, mint a csekély energiatartalmúak, a gyümölcsök és zöldségek.
A túlzott mértékben eladósodott németek a Mainzi Egyetem tanulmánya szerint nagyobb valószínűséggel híznak el, mint az országos átlag. Az még nem egyértelmű, hogy az adósságok vezetnek-e az elhízáshoz, vagy a kövérek eleve hamarabb veszítik el az állásukat, és ezért eladósodnak? Eva Münster professzor csapatával több mint 9000 ember adatait elemezte ki. A vészesen eladósodott egyénekkel készített felmérés kimutatta, hogy 25 százalékuk volt elhízva. Egy 2003-as telefonos felmérés során megkérdezett 8318 átlagnémet közül csupán 11 százalék volt túlsúlyos.
Az összefüggésért a kutatók az egészséges élelmiszerek magas árát, az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek hiányát, valamint elsősorban az adósok pszichikailag és szociálisan megterhelő helyzetét okolják, ez ugyanis vigaszevéshez és a testmozgás hiányához vezethet.
Mivel az egyszeri felmérés nem bizonyíthatja az ok-okozati összefüggést, arra is gondolnak a kutatók, hogy talán a túlsúlyosak hamarabb veszítik el munkahelyüket, és így könnyebben eshetnek bele az eladósodás csapdájába. A munkanélküliség ugyanis az eladósodás, illetve fizetőképtelenség leggyakoribb oka.
Münster arra figyelmeztet, hogy a jelen gazdasági válság egészségügyi vonatkozásban is ki fog terjedni a háztartásokra. A teljesen eladósodott német háztartások száma napjainkban 3,5 millió körül lehet. Az eladósodottság a krónikus betegségek kockázati tényezőire is kihatással lehet, például amennyiben kevesebb szabadidős tevékenységre kerül sor, vagy csökken a társas eseményeken való részvétel. A táplálkozás minőségére is negatív hatással vannak a tartozások, az energiadús élelmiszerek, például az édességek vagy chipsek többnyire olcsóbbak, mint a csekély energiatartalmúak, a gyümölcsök és zöldségek.
Az aszpirin szedése nemcsak a vastagbélrák visszatérésének esélyét csökkenti, hanem annak kockázatát is, hogy a betegségbe belehaljon a páciens - ismertették amerikai kutatók több mint két évtizedes tanulmányuk eredményét.
A pandák gyakorlatilag teljesen ismeretlenek voltak Kínán kívül egészen 1869-ig, amikor Szecsuán tartományban, Ja-anban vadászok lelőttek egyet, és Jean Pierre Armand David atya leírást készített az állatról. Ezzel előidézte a különös fekete-fehér medvék iránti érdeklődést és csodálatot több mint egy évszázadra.
A pandarajongók egy 350 kilométer hosszú túrán vehetnek részt a délnyugat-kínai Szecsuán tartomány fővárosától, Csengtútól Ja-anig. "A katolikus misszionárius és természettudós útját járják be, tájékoztatják az embereket erről a veszélyeztetett állatfajról és védelmezésükről" - nyilatkozta Li Ja-mej, a Ja-ani turistahivataltól az Új Kína hírügynökségnek.
A csoport augusztus 15-én indul és 10 nappal később a Ja-anban található óriáspanda-kutatóközpontba fog megérkezni. A Volung központot, ahol eddig voltak, a földrengés lerombolta tavaly, ezért átmenetileg a Ja-ani kutatóközpontba költöztették a pandákat, míg nem épül meg az új tenyésztőközpont.
Szintén az évforduló alkalmából Ja-anban szerveznek egy fesztivált is augusztus 19-től, melynek keretében több mint 40 filmet vetítenek a pandákról és más vadon élő állatokról. Körülbelül 1590 panda él Kínában, főleg Szecsuán, valamint az észak-kínai Sanhszi és az északnyugati Kanszu tartományokban. 180 született közülük fogságban.
Erősen javallott a szoptatás azoknak az anyáknak, akiknek anyjánál vagy lánytestvérénél előfordult mellrákos megbetegedés - tanácsolják amerikai orvosok.
Hatvanezer nő hosszú távú nyomonkövetése alapján a kutatók azt tapasztalták, hogy azoknál a nőknél, akiknek közeli női hozzátartozójuk szenvedett mellrákos megbetegedésben, de ők maguk szoptatták gyermeküket, jóval alacsonyabb volt a menopauza előtti mellrák kockázata, mint a nem szoptató nők esetében.
"A szoptatás jó a babáknak és jó az anyáknak" - mondta el a kutatást vezető Alison M. Stuebe, az Észak-Karolinai Egyetem munkatársa. A hosszú távú tanulmányt 60 075 szülő nő 1997 és 2005 közötti nyomon követése alapján készítették. 2005 június végéig 608 nőnél - 1 százalék - alakult ki mellrák 46 éves koruk előtt - áll a tanulmányban. Az emlőrákos családtaggal rendelkező, de szoptató nők körében a mellrák kialakulásának 59 százalékkal volt kisebb a kockázata, mint a nem szoptató nőknél. Még azoknál a nőknél is védettebbek voltak, akik hormonterápiát kaptak a mellrák megelőzésére.
A kutatók nem találtak kapcsolatot a szoptatás és az emlőrák között azoknál a nőknél, akiknek családjában nem volt emlőrákos megbetegedés. A kutatás során azt is tapasztalták, hogy azoknál a nőknél, akik nem szoptattak ugyan, de szedtek gyógyszert az anyatej elapasztására, 42 százalékkal alacsonyabb volt a betegség kockázata, mint azoknál, aki nem használtak semmilyen gyógyszert.
A nem szoptató nők mellszövete begyulladhat, és ennek a gyulladásnak köze lehet a mellrákhoz. A kutatók azt feltételezik, a szoptatás és az anyatej termelődését elállító gyógyszerek megelőzhetik a mellben fellépő gyulladást.
Négyezer évvel ezelőtt dolgozták ki az egyiptomiak az alizarin nevű vörös festék előállításának módszerét - állítja egy amerikai kutató, aki bizonyította a legkorábbi ismert alkalmazását a színezőanyagnak, amelyet még napjainkban is használnak.
A textil- és bőrfestésben a legkorábbi időktől a vörös szín számított a legnépszerűbbnek. Az ókor egyik legtöbbet használt, legszebb vörös festékanyaga az alizarin volt, amit a festőbuzér (Rubia tinctorum) gyökérzetéből állítottak elő. Riválisa ebben az időszakban a karmazsintetű volt. A festék Kínába időszámításunk kezdete táján jutott el. Nyugat-Európában a IX-XI. század között honosodott meg, és a XIII-XIV. századra a gyapjúfélék legfontosabb vörös színezékévé vált. A XIX. század végén az alizarin szintetikus előállításának felfedezésével a festőbuzér termesztése drasztikusan visszaesett.
Azoknál az embereknél, akik gyerekkorukban sugárterápiát kaptak rákkezelésként, kétszer nagyobb a diabétesz kialakulásának kockázata - állítják amerikai kutatók.
Lillian Meacham, az atlantai Emory Egyetem munkatársa kollégáival közel 8600, gyerekkori rákot túlélő, betegségével 1970 és 1986 között diagnosztizált embert, valamint testvéreik közül háromezer, rákbetegségen át nem esett ember egészségügyi adatait vetette össze.
Minden egyéb tényezőt - így a testtömegindexet is - számításba véve megállapították, hogy azoknál, akik gyerekkorukban teljes testi- vagy hasi sugárterápiát kaptak és túlélték rákos megbetegedésüket, 1,8-szer nagyobb eséllyel alakult ki diabétesz, mint testvéreiknél. A kutatók úgy vélik, további vizsgálatok szükségesek annak megállapítására, miként függ össze a gyerekkori rákterápia a később kialakuló diabétesszel.
Minden bolygón évente kétszer van napéjegyenlőség, ilyenkor – ahogy a név is mutatja – a nappal és az éjszaka pontosan azonos ideig tart, és a Nap pont a bolygó egyenlítője felett figyelhető meg. A Szaturnusz esetében különösen fontos ez az időpont, ugyanis napéjegyenlőségkor a bolygó gyűrűivel pontosan párhuzamosan érkeznek a nap sugarai, így az olyan objektumok is árnyékot vetnek a felszínre, amelyeket egyébként eltakar a gyűrű. Éppen ezért különleges nap ez a Szaturnuszt vizsgáló csillagászoknak, a gond csak az, hogy a bolygó harminc földi év alatt kerüli meg a Napot, így az évi két napéjegyenlőség is harminc évre oszlik el a mi szempontunkból. A legutóbbi 1994-ben volt, a legközelebbi pedig most, augusztus 11-én.
A legutóbbi alkalom óta rengeteget fejlődtek a csillagászok rendelkezésére álló eszközök, ráadásul most a bolygó körül kering a NASA Cassini űrszondája (1997-ben indult, 2004-ben ért oda, és tavaly ért volna véget hivatalosan a missziója, de még bírja a strapát), ami sosem látott felvételeket készít a különleges körülmények között. A szondának már sikerült felfedeznie egy eddig ismeretlen miniholdat az egyik gyűrűben. Az árnyékából ítélve a bolygó körül keringő szikla mérete 200-400 méter között lehet.
Rendkívüli eredményre vezetett a köznyelvben hobbitnak elnevezett faj, a Homo floresiensis csontmaradványainak legújabb elemzése - írja a Népszabadság. A lap idézi Debbie Argue-t, az Ausztrál Nemzeti Egyetem antropológusát, aki szerint a "kis ember" felboríthatja az eddigi elképzeléseket Afrika elhagyásáról és az egész emberré válás folyamatáról.
Kiderült, hogy a H. floresiensis önálló faj, és legalább kétmillió évvel ezelőtt levált a Homo sapiens kialakulásához vezető ágról, és távoli ősünktől, a Homo habilistól antropológiailag különváltan élt tovább. Ez azt jelenti, hogy nincs közvetlen rokoni kapcsolata a mai emberrel.
Argue véleménye szerint a legújabb vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a hobbit önálló faj. Ennél azonban sokkal lényegesebb vizsgálataiknak az az eredménye, hogy ráadásul nagyon régen jelent meg a törzsfejlődés fáján, és mégsem Afrikában került elő.
Csillagászat és civilizáció (Astronomy and Civilization) címmel kezdődött hétfőn Budapesten az a négynapos nemzetközi konferencia, amely a csillagászat, a természettudomány és a társadalom kapcsolatára szeretné meg felhívni a figyelmet.
Az augusztus 13-ig tartó konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat szervezte a Csillagászat Nemzetközi Éve kapcsán. A tanácskozásnak az ELTE ad otthont. A konferencia munkájában húsz országból közel 300 szakember vesz részt, a csillagászok mellett filozófusok, kvantumfizikusok, biológusok, teológusok, kultúrtörténészek, esztéták tartanak előadás.
Mint Grandpierre Attila, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, konferencia szervezőbizottságának társelnöke rámutatott, a konferencia egyedülálló a maga nemében, mert a csillagászat jelentőségét világítja meg a tudományok, az emberiség világképe és a társadalom fejlődése szempontjából.
Rövid próbaüzemet követően hétfőtől élesben működik a százhalombattai csónakázótóra telepített mobil szökőkút - közölte az MTI-vel a tó kezelője. A víz frissítését célzó, de látványosságnak sem utolsó berendezés bruttó 2,5 millió forintba került. Tápai Mónika, a Százhalombattai Kommunális Szolgáltató Kft (SZÁKOM) PR-referense elmondta: az önkormányzati beruházásban elkészült, elektronikus vezérlésű szökőkutat két szórófejjel látták el. Ezek segítségével 5-6, illetve 10 méter magasságba tudják emelni a vizet, ami már a próbaüzem idején elnyerte a helyiek tetszését.
A céklalé fogyasztása javítja az állóképességet, akár 16 százalékkal tovább képes sportolni, aki rendszeresen ezt issza, állítják az exeteri egyetem kutatói. Szerintük a zöldség nitráttartalma csökkenti az oxigén felvételét mozgás közben, ezáltal a tréning kevéssé fárasztja a testet. A céklalé vérnyomáscsökkentő hatását már egy korábbi tanulmány is kimutatta.
A tanulmány szerzői nyolc férfit vizsgáltak, akik életkora 19 és 38 év között volt. Az önkéntesek hat egymást követő napon fél-fél liter biocéklalevet ittak meg, majd egy sor állóképességi tesztet végeztettek el velük. A férfiak a szakasz végére átlagosan 11 és fél percig tudták tekerni a szobakerékpárt, 92 másodperccel tovább, mint akkor, amikor placebót kaptak céklalé helyett.
Japán robottengeralattjárókkal fog ritka fémek után kutatni a tengerfenéken, jelentette be csütörtökön egy állami kuatóintézet. A robotok az első lépést jelentik a mélytengeri fémbányászat felé.A JAMSTEC tengergeológiai és műszaki intézet a 2010-es költségvetési évben kezdi meg a robotos kutatást. A hajókhoz kapcsolt szondák mangán, kobalt, ólom és cink után fognak kutatni.
A JAMSTEC 4 milliárd jent (7,8 milliárd forintot) tervez befektetni a robotokba.
Japán a világ második legnagyobb gazdasága, de gyakorlatilag semmilyen energiahordozóval és nyersanyaggal sem rendelkezik, mindenből behozatalra szorul.
Miközben az úgy nevezett feltörekvő gazdaságok egyre nagyobb igénnyel lépnek fel a nyersanyagok nemzetközi piacán, Japán szeretne stabil ellátást biztosítani gazdasága számára ritka fémekből.
"A japán feldolgozó ipar versenyképességének fenntartásához rendkívül fontos biztosítani a megbízható ritkafémellátást" - áll a japán gazdasági és ipari minisztérium múlt héten közzétett stratégiájában.
Szakértők szerint mivel bizonyos ásványkincsekből egyre kevesebb van, hamarosan szóba jöhet a mélytengeri bányászat (első sorban a tengerfenéki hőforrások környékén) az óriási technikai nehézségek és költségek ellenére is.
Kilenc vegyületet azonosít a vérben az a teszt, mely biztonságos, gyors és egyszerű módja lehet a nem kissejtes tüdőrák korai megállapításának - jelentették be kedden az amerikai Celera cég szakemberei.
Egy ilyen teszt lehetővé tenné a tüdőrák gyors kezelését, mielőtt még szétterjed a testben.
"Ez az egyik legígéretesebb teszt, melyet eddig a nem kissejtes tüdőrák előrejelzésére láttam" - értékelte közleményében Harvey Pass, a New York-i Langone Egyetem munkatársa, aki az új diagnosztikus eljárást tesztelte.
A próbák során több mint 90 százalékos biztonsággal jelezte a gyorsteszt a tüdőrákot már az 1-es fázisban, amikor még többnyire gyógyítható.
Az eljárásban tömegspektográffal azonosítanak kilenc jelzővegyületet a vérből. A cég kutatóinak bejelentése szerint - mely a tüdőrákról tartott San Franciscó-i nemzetközi konferencián hangzott el - dolgoznak egy még egyszerűbb, hat vegyületet meghatározó teszt kifejlesztésén is.
A tüdőrák világszerte 1,2 millió embert öl meg évente, az eseteket többnyire csak akkor diagnosztizálják, amikor már a daganat szétterjedt a tüdőből.
Az összes tüdőrákos eset mintegy nyolcvan százaléka a nem kissejtes tüdőrák. A marylandi székhelyű Celerát Craig Venter eredetileg az emberi genom meghatározására hozta létre, később azonban diagnosztikai tesztek kifejlesztésére tért át.