Tudblog

A kávé hozzájárul szellemi frissességünk megőrzéséhez, mert csökkenti a koleszterin káros hatását szervezetünkre. A kávéval kapcsolatban már korábban is felmerült, hogy fogyasztása mérsékli az Alzheimer-kór kialakulásának veszélyét. Egy amerikai kutatócsoportnak a Journal of Neuroinflammation című szakfolyóiratban megjelent tanulmánya ad lehetséges magyarázatot ennek okára. Az úgynevezett agy-vér gát az a szűrőrendszer, mely megvédi az agyat a véráramban keringő potenciálisan káros vegyszerektől. Korábbi tanulmányok azt bizonyították, hogy a vér magas koleszterinszintje "lyukacsossá" teszi ezt a szűrőrendszert, ami által érzékenyebbé válik az agy a káros hatásokra.

Az Észak-dakotai Egyetem kutatói nyulakon végzett kísérletükben napi egy kávét adtak az állatok egyik csoportjának. Koffeintartalmú étrendkiegészítővel tizenkéthetes, koleszterinben gazdag étrend nem károsította annyira a kísérleti nyulak agy-vér védőgátját, mint a "nem kávézó" kontrollcsoportét. A "biztonságos drognak" számító, könnyen elérhető koffeint alkalmazni lehetne neurológiai rendellenességek terápiás kezelésében is - véli Jonathan Geiger, a tanulmány vezető szerzője. A kutatók szerint napi egy adag kávéban annyi koffein van, amennyi elegendő az agy védekezőrendszerének megóvásához. (mti)

Az ősi azték kultúrában az eddig feltételezettnél sokkal bonyolultabb aritmetikai rendszert alkalmaztak, olyan írott jelekkel, mint a szív, nyilak és kezek. A mai Mexikó középső részén virágzó azték birodalmat a spanyol hódítók döntötték meg 1519-ben. Az azték építészet, asztronómia és más tudományterületek összetettségét korábban is elismerték. Egy új kutatási eredmény azt bizonyítja, hogy az eddigi listához hozzávehetjük a számtant is.

A kutatók több száz rajzot vizsgáltak meg, melyeket 1540 és 1544 között két kéziratban jegyeztek fel. A feljegyzések a mai Mexikóvárostól nem messze létezett városállam, Tepetlaoztoc azték lakóinak mezőgazdasági tulajdonait lajstromozzák. Az aztékok által használt számtan jelei szívek, kezek, nyilak, csontok és például karok jelképezik a törteket. A jelek elemzése azt mutatja, hogy az aztékok saját számítási rendszerükkel becsülték meg például a földterületek nagyságát.

"Használták a négy matematikai alapműveletet, az összeadást, kivonást, szorzást és osztást" - mondta Barbara Williams, a wisconsini egyetem kutatója. "A gyökvonásra nem volt szükségük, ahogy a trigonometriára sem." A két kézirat egyikét egy francia könyvtárban találták meg, a másikat Mexikóban. Mindkettőt európai papírra, saját rendszerüket alkalmazva írták az aztékok pár évtizeddel a spanyol hódítás után. A feljegyzések a helyiekre a spanyolok által kivetett adók számítását segítették. Az a tény, hogy az aztékok használtak területszámítást, már 1980 óta ismert, de arról keveset tudtak a kutatók, hogyan tették. (mti)

Elpusztult a világ legmagasabb lova, vagy legalábbis tavaly a legmagasabbként Guinness-rekordernek nyilvánított. Az állat 203 centi magas volt, ám nem a patájától a fejbúbjáig, hanem csak a marjáig, ugyanis a lovaknál ez a hivatalos méretvétel két végpontja. Az Egyesült Államokban, Tennessee-ben élt, mindössze 4 esztendőt ért meg, kanca volt, Tina névre hallgatott. Kimúlásának oka még nem tisztázott, egy kisebb lábsérüléssel bajlódott, ám közvetlenül a tervbe vett műtét előtt elheveredett, képtelen volt lábra állni, és hamarosan kimúlt. (MTI)

Kikötött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) a Jules Verne automatikus üzemmódban működő európai teherűrhajó. A toulouse-i irányítóközpont közlése szerint a dokkolás rendben zajlott le csütörtökön, közép-európai idő szerint délután háromnegyed öt órakor. Az űrhajót március 9-én a Francia Guyana-i Kourouban lévő űrközpontból indították el az ISS-re, amelyre nagy mennyiségű vizet, élelmet, oxigént, tudományos berendezést és üzemanyagot szállított.

A Jules Verne az első európai gyártmányú teherűrhajó, és lényegében ugyanolyan szerepet lát majd el, mint az orosz Progressz teherűrhajók, de azoknál háromszor több - kilenc tonna - terhet tud eljuttatni az űrállomásra. Emellett a Jules Verne is képes lesz arra, hogy magasabb pályára emelje az ISS-t. (mti)

A földcsuszamlásokat előrejelző számítógépes programot dolgozott ki egy ukrán tudós; a programot először a legveszélyeztetettebb Kárpátalján készülnek rendszerbe állítani.

Ukrajnában a földcsuszamlások elsősorban a Kárpátok térségét, azon belül is főként Kárpátalja hegyvidéki részét és kisebb mértékben a Krím-félsziget egyes területeit veszélyeztetik. A jelentős károkat okozó, sokszor lakott térségeket is fenyegető földtani jelenség előre jelezhető lesz, ha kiállja a szabadalmi próbát az a számítógépes program, amelyet Eduard Kuzmenko, a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk Kőolaj- és Gázipari Műszaki Nemzeti Egyetemének professzora dolgozott ki.

A tudós, aki találmányáról a Gazeta Po-Ukrajinszki kijevi napilap csütörtöki számának nyilatkozott, elmondta: előrejelző-programjának az elkészítésekor elsősorban az adott terület földrajzi helyzetével, földtani szerkezetével, szeizmikus aktivitásával, csapadékviszonyaival és a naptevékenységgel kapcsolatos adatokat használta fel. Ezek összesítéséből szerinte nagy valószínűséggel előrejelezhető a földcsuszamlás a Föld bármely pontján - tette hozzá.

Kuzmenko találmánya iránt, amelyet még tavaly bejegyeztetett az ukrán szabadalmi hivatalnál, máris érdeklődik Ukrajna Állami Földtani Szolgálata, mert szeretné országosan rendszerbe állítani. A programot a tervek szerint először Kárpátalja hegyvidéki részén, majd a Krím-félsziget partvidékén alkalmaznák a gyakorlatban.

Ukrajna speciális földtani katalógusába eddig 2700 földcsuszamlást jegyeztek be, ezek nagy része a Kárpátok vonulata mentén történt. (MTI)

Az eddig ismert legfiatalabb, mindössze pár száz évesre becsült - bolygót fedezték fel brit csillagászok a Bika csillagképben. A formálódó égitest a Földtől 520 fényévnyire található, szintén fiatal, HL Tau nevű csillag körül kering. A tudósok szerint a bolygó néhány millió év múlva a Naprendszer Jupiterjéhez vagy Szaturnuszához hasonló gázóriássá válik. "Az az állapot, amelyben most megfigyelhetjük, olyasféle, mint amikor az emberi embrió első sejtosztódásai kezdődnek" - idézte a kutatócsoport tagját, Jane Greavest, a St. Andrews Egyetem munkatársát a The Times brit napilap. Az új-mexikói VLA rádióteleszkóp felvételein látható masszív és fényes folt a HL Tau körül keringő gáz- és porfelhőben a tudósok szerint lassan bolygóvá sűrűsödő anyag. Greaves feltételezi, hogy az égitest mintegy 1600 évvel ezelőtt indult fejlődésnek, amikor egy másik fiatal csillag haladt át a HL Tau rendszerén. Az idáig ismert legfiatalabb bolygót tízmillió évesre becsülték.

(MTI)

A Föld legnagyobb termetű húsevő erszényesét egy titokzatos rákbetegség tizedeli - olyannyira, hogy lassan a kihalás szélére kerül. Úgy tűnik, egy befogott példány azonban immúnis a daganatos megbetegedéssel szemben, amely már az állomány felét kiirtotta - tudósít a brit BBC híroldala. A megfertőzött állatok pofáján annyira elszaporodnak a daganatok, hogy kis idő elteltével már se enni, se látni nem képesek, majd végezetül éhen pusztulnak.

A Cedric nevű állatot tavaly fogták be féltestvérével, Clinky-vel együtt Tasmánia nyugati részén. A kutatók mindkettőt elpusztított rákos sejtekkel oltották be. Míg Clinky nem termelt antitesteket, Cedric igen, és úgy tűnik, eredendően rezisztens a titokzatos kór ellen. Nemrég élő rákos sejteket fecskendeztek be a testvérpár pofájába. "Eddig nem fejlődött daganat rajtuk", nyilatkozza Alex Kriess kutató. "Igen kevés sejtet fecskendeztünk be, így sokáig eltarthat, míg bármely elváltozást lehet észlelni." Cedric rezisztenciája jelentős áttörést hozhat a faj megmentéséért folytatott küzdelemben. A daganatok Tasmánia keleti partján szedik áldozataikat - míg Cedric a sziget másik feléről, egy eltérő genetikájú populációból származik. A tudósok azt remélik, hogy a hozzá hasonló genetikájú állatok szintén védettek lehetnek a rákkal szemben, illetve pozitívan reagálhatnak az oltásra. A szakértők ugyanis attól tartanak, ha nem történik komoly előrelépés, a tasmán ördög húsz éven belül eltűnhet a Föld színéről.

(MTI)

A tervek szerint április 3-án dokkol a Nemzetközi Űrállomáshoz az első európai gyártmányú automata teherűrhajó (Automated Transfer Vehicle, vagyis ATV), a Jules Verne. Az űrhajót még március elején indították útnak, de az Endeavour űrsikló legutóbbi küldetése miatt idáig várnia kellett a dokkolással. A manővert március 31-én elpróbálták, akkor minden jól ment: az ATV a próba közben 11 méterre közelítette meg az űrállomás Zvezda modulját. A képen az AFP/NASA fotója látható a manőverről.

Az európai teherűrhajó lényegében ugyanolyan szerepet lát majd el, mint az orosz Progressz teherűrhajók, de azoknál háromszor több - kilenc tonna - terhet tud eljuttatni az űrállomásra. Emellett a Jules Verne is képes lesz arra, hogy magasabb pályára emelje az ISS-t.

(MTI)

Paul Tafforeau francia paleontológus a franciaországi European Synchrotron Radiation Facility (ESRF) nevű részecskegyorsítónál végzett kutatásai során több száz ősrovart fedezett fel és modellezett – írja a BBC. A tudós borostyánköveket világított át az ESRF nagyenergiájú röntgensugárzásával, felfedve olyan részleteket, amelyek a hagyományos röntgenfelvételeken nem látszanak. A borostyánkő (amely valójában fosszilizálódott gyanta) megőrizte a százmillió évvel ezelőtt élt rovarok maradványait, és az állatok körvonalai felvételeken olyan részletességgel látszottak az ESRF-nél készült felvételeken, hogy háromdimenziós modelleket is lehetett készíteni azok alapján.

Tafforeau több mint 600 követ vizsgált meg, és közel 360 ízeltlábút azonosított: darazsakat, legyeket, hangyákat és még pókokat is. A felfedezett rovarok többsége apró: az egyik termeszfaj hossza az 1 millimétert sem éri el, és a kutató egy négy milliméteres darazsat is talált. A rovarok többnyire vízpartok mellett éltek, a késői dinoszauruszokkal egy időben.

A milánói egyetem kutatói újra felfedezték az inkák kék kukoricáját, amely antioxidánsokban gazdag, természetes szívmentő. A inkák kukoricája eredetileg vörös és kék színű volt. Ez a fajta termett meg a hideg éghajlatú vidékeken. Táplálék mellett textilfajtáik színezőanyagául is használták. Az Európai Unió által finanszírozott "Flora-program" keretében kutató szakemberek azonban rájöttek, hogy ezek az anyagok, amelyeket tartalmaznak olyan gyümölcsök is, mint a feketeáfonya, a feketeszőlő és a nagyon sötét fajtájú vérnarancs, flavonoidokban, antioxidánsokban igen gazdagok és eredményesen alkalmazhatók a szívinfarktus okozta károsodások ellen.

Az egereken végzett kísérletek eredményei biztatóak. Két egércsoport vett részt bennük. Az egyik csoportot hagyományos sárga kukoricával etették, a másikat a kékkel. Azok, amelyek a kéket kapták, jobban ellenálltak a mesterségesen előidézett infarktusnak. Szívizomzatuk 30 százalékkal kisebb mértékben károsodott. A kék kukoricát a közeljövőben kipróbálják embereken is.

A nem génmanipulált kék kukorica további előnye, hogy jobban ellenáll az élősködőknek. Ezenkívül termesztése sokkal gazdaságosabb, mint például a feketeáfonyáé. Nincs messze az idő, amikor a mozikban is az egészségvédő kék pattogatott kukoricát ropogtatják a fiatalok a közönséges sárga helyett. (mti)

A cápákat a jövőben élő hurrikán-előrejelzőként is bevethetnénk, legalábbis az Aberdeeni Egyetem skót kutatója, Lauren Smith véleménye szerint. Nyomáskamrás kísérleteiben a macskacápák (Scyliorhinus retifer) nagyon érzékenyen reagáltak a légnyomás változásaira - a közelgő forgószeleknél a mélyebb vizekbe húzódnak vissza.

A cápák az oldalvonalszervük révén érzékelik a nyomáskülönbségeket, az ún. Lorenzini-ampullák segítségével pedig az elektromágneses mezőket és a hőmérséklet változását észlelik. Korábbi megfigyelések már sejttették, hogy a légnyomás változása hatással van rájuk: Smith a floridai partok előtt megfigyelte, hogy a citromcápák (Negaprion brevirostris) hurrikánok közeledtével alámerülnek a mélyebb vizekbe, 2001-ben pedig hasonló eredményt hozott a Gabrielle hurrikán idején végzett megfigyelés feketeúszójú szirticápákkal (Carcharhinus melanopterus).

A mostani kísérlet a National Hyperbaric Centre-ben zajlott, egy olyan nyomáskamrában, amelyben szimulálni lehet az időjárási viszonyokat. A megfigyelések alátámasztották a természetben tapasztaltakat. A cápák mozgásának követése, például a kutatásoknál már alkalmazott GPS technológia segítségével, egy vízi előrejelzési rendszer alapjául is szolgálhatna. (MTI)

Közel egy héttel később a tervezettnél, május 31-én indul a Nemzetközi Űrállomáshoz a Discovery űrrepülőgép - jelentette be hétfőn az amerikai űrkutatási hivatal.

Eredetileg május 25-én indították volna a Discoveryt. A késés oka, hogy a rossz időjárás miatt csak késve tudták átszállítani az űrrepülőgép külső üzemanyagtartályát a szerelés helyéről, egy New Orleans-i csarnokból a floridai Kennedy űrközpontba.
 
A Discovery a Kibo űrlaboratórium újabb elemeit szállítja az űrbázisra. A Kibo lesz az űrállomás legnagyobb kutatómodulja. (MTI)

Amerikai antropológusok tizenkilenc, 20 és 40 év közötti terhes nő megvizsgálása után felfedezték, hogy a női és férfi hátgerinc közötti különbség kialakítója az emberi fejlődés során a nők terhessége volt.

A terhesség, különösen annak utolsó hónapjai nagy terhet rónak a testre, amelynek megváltozik a súlypontja. Ennek korrigálására azért, hogy képes legyen az egyensúlyát mégis megtartani, a hátgerinc alsó, lumbáris görbülete sokkal nagyobb lett és amíg a férfiaknál csak két, addig a nőknél három csigolyát érint.

A kutatók ennek a különbözőségnek a kialakulását kb. kétmillió évvel ezelőtti időszakra teszik, amikor az Australopithecus két lábra állt.

A csimpánzoknál nem észleltek ilyen jellegű eltérést a hím és a nőstény gerincoszlopában. És nem tapasztalható a négy lábon járó más állatoknál sem, mivel súlypontjuk a vemhesség idején is stabil marad - írta az El País című spanyol napilap. (MTI)

A hegyesorrú krokodilok mintegy 62 millió évvel ezelőtt csatlakoztak az óceánok csúcsragadozóihoz brazil paleontológusok szerint, akik az eddigi legteljesebb őskrokodilcsontvázat találták meg.

A modernkori krokodilok evolúciós fejlődéstörténetét új megvilágításba helyező új fajt Guarinisuchus munizi (Muniz harcos krokodilja) névre keresztelték. A tupi indián guarini harcost jelent. A tudósok pedig a névvel tisztelegtek Geraldo da Costa Barro Muniz brazil őslénykutató előtt.

A koponyából, állkapocscsontból és gerincoszlopból álló lelet a dél-amerikai krokodilalkatúak mindeddig legteljesebb példánya - mondta Alexander Kellner, a riói Szövetségi Egyetem kutatója. A szenzációs őshüllő fosszíliái és egy életnagyságú, háromméteres rekonstrukciója az egyetem múzeumában látható.

A Brazília északkeleti partjainál meglelt guarinisuchus nagy hasonlóságot mutat az Afrika közelében talált tengeri krokodilokkal - áll a Proceedings of The Royal Society című folyóiratban megjelent tanulmányban. Ez alátámasztja azt az elméletet, amely szerint az afrikai eredetű hüllők elsőként Dél-Amerika felé vándoroltak, mielőtt elterjedtek volna az észak-amerikai partok közelében.

A lelet azt is bizonyítani látszik, hogy a krokodilalkatúak a korai paleocén idején, nagyjából 65 millió éve vették át a kipusztuló tengeri szauridák helyét. Vélhetően koponyájuk alakja tette őket győztessé a fajfenntartásért folytatott harcban. (MTI)

Aki sok magnéziumot tartalmazó étrenden él, annál kisebb a veszélye annak, hogy epekő miatt ki kelljen venni az epehólyagját. Számítások szerint az Egyesült Államokban ez évente csaknem egymillióval kevesebb hasműtétet jelentene - írják amerikai kutatók a gyomor-bélbetegségekkel foglalkozó, egyik legtekintélyesebb tudományos folyóiratban.

Chung-Jyl Tsai és munkatársai 42 705 férfi vizsgálata alapján kapták ezt az eredményt. A kutatók tizenhárom éven keresztül foglalkoztak ezeknek az uraknak az egészségével és esetleges betegségeivel. Ennek a munkának volt része az is, hogy kétévenként kérdőívek útján tudakolták meg a résztvevőktől, volt-e valami új betegségük, kellett-e őket esetleg operálni.

Az Egyesült Államokban a statisztikák szerint mintegy 20 millió felnőtt hordoz köveket az epehólyagjában és ezek közül sokuknak van szüksége görcsrohamok, sárgaság megjelenése miatt műtétre. Ráadásul sok szakember szerint a köveknek a rosszindulatú daganatok kialakulásában is szerepe lehet.

Tsai és munkacsoportja a kérdőívekre kapott válaszok alapján kiszámolta, hogy a vizsgálat résztvevői természetes úton, étkezéssel, vagy táplálékkiegészítők formájában mennyi magnéziumot fogyasztottak. Ennek az a jelentősége, hogy az ételek nagyipari földolgozása útján az élelmiszerek magnéziumtartalma napjainkban általában csökken. Az adatok egyértelműen igazolták, hogy a legtöbb magnéziumot fogyasztó amerikai férfiak között 28 százalékkal ritkább volt az epeköves panasz, a műtét, mint a magnéziumszegény étrenden élők között. Ez az eredmény már úgy jelent meg, hogy az egyéb esetleges tényezőket, például az életkort külön is figyelembe vették.

A magnézium védőhatása még kifejezettebbnek bizonyult, ha csak az étrendben lévő magnéziumot vették figyelembe, tehát a zöld növények, gyümölcsök, magvak, tejtermékek magnéziumtartalmát nézték és nem számolták bele azt, ha valaki ilyen jellegű táplálékkiegészítőket is szedett.

A tanulmányhoz kapcsolt szerkesztőségi közleményben Cynthia W. Ko összefoglalásul azt írta: "Ez a vizsgálat is bizonyítja, hogy az egészséges étrend - mind több növényi eredetű ennivalóval, rosttal és komplex szénhidrátokkal - növeli a szervezet magnéziumbevitelét és ezzel ritkább lesz az epekövek kifejlődése, kevesebb alkalommal lesz szükség az epekövek eltávolítására". (mti)

Óriási jéghegy van leszakadóban az Antarktiszról, közölték a Coloradói Egyetem sarkkutatói, műholdas felvételekre hivatkozva. A hatodik földrész úgynevezett Wilkins-selfjéről négy héttel ezelőtt kezdett leválni egy minden korábbinál hatalmasabb jéghegy.
A tudósok szerint a jelenség egyértelműen a globális felmelegedés következménye. A Déli-sark nyugati vidékén volt a legnagyobb a felmelegedés az egész Földön: az utóbbi évtizedben az átlaghőmérséklet az Antarktiszból kinyúló félszigeten 0,5 Celsius fokos volt.

A most leszakadóban lévő óriási jéghegy miatt az egész Wilkins-self csaknem 13 ezer négyzetkilométeres jégtömbjét egy mindössze 5,6 kilométeres keskeny szakasz tartja. A Málta szigeténél is nagyobb self teljes leválása és elolvadása érezhetően megemelné az óceánok vízszintjét is.

(Független Hírügynökség)

Japán kutatók szerint rágcsálók is megtaníthatók eszközhasználatra, vagyis nem igaz, hogy csak a főemlősök és egyes madarak volnának kellően intelligensek a szerszám lényegének megértéséhez.

A RIKEN japán állami kutatóintézetben hat degu (patkányszerű rágcsáló) egy kéthónapos kísérletben kiválóan megtanulta egy T alakú, gereblyére emlékeztető apró eszköz használatát. Az állatok felfogták az eszköz funkcióját is. A kis gereblyét megragadták, és élelem elérésre használták.

Ez volt a világon az első kísérlet, amely rágcsálók eszközhasználati képességét bizonyította. A deguk azt is el tudták dönteni, hogy két hasonló eszköz közül melyik a funkcionális, és melyik hasznavehetetlen. Amikor például két T alakú eszköz közül az egyiknek hiányzott a "foga", amellyel begereblyézhették volna az eleséget, a deguk az esetek többségében habozás nélkül a használhatót választották. A kis rágcsálók nem hagyták magukat megtéveszteni az eszköz színével vagy méretével sem.

A japán kutatók ebből azt a következtetést vonták le, hogy nagyon sokféle állat tanítható meg eszközhasználatra, talán csak a halak nem. Szerintük az állatok eszközhasználatáról azonban nem vele született fizikai képességek, hanem társadalmi és ökológiai tényezők döntenek.

Mivel a rágcsálókkal kísérletezni sokkal egyszerűbb, mint a szokásos laboratóriumi állatokkal, a makákó majmokkal, a japán tudósok további kutatást terveznek annak kiderítésére, hogy mi játszódik le eszközhasználat közben az állatok agyában molekuláris szinten.

(Független Hírügynökség)

Hatékony módszer lehet a rákos betegek életminőségének javítására, ha a páciensek kiírhatják magukból a betegséggel kapcsolatos félelmeiket, érzéseiket - közölte egy orvosi szaklapban publikált amerikai tanulmány.

Nacy Morgan, a Lombardi Center kutatója egy washingtoni rákklinikán várakozó leukémiás, illetve nyirokcsomó-daganatos betegeket kért meg arra, hogy fejezzék ki írásban, mit jelent számukra a betegség. A 20 perces írástesztben résztvevők fele néhány hét múlva azt állította, hogy a feladat óta már másképp gondolkodik a betegségéről, 38 százalék pedig azt mondta, hogy a betegséggel kapcsolatos érzései változtak meg.

A fiatalokra és a közelmúltban diagnosztizált betegekre volt a legjobb hatással az írás. Az viszont nem vezetett eredményre, ha a beteg csupán a betegségével kapcsolatos tényekről számolt be - ismertette a BBC internetes hírszolgálata a The Oncologist című folyóiratban megjelent tanulmányt.

A Lombardi intézet hematológiai osztályának vezetője annak örült a legjobban, hogy oly sok beteg mutatott érdeklődést az új terápia iránt, és felvetette annak lehetőségét, hogy a klinikai terápiába is be lehetne építeni egy ilyen íróprogramot. (MTI)

A hangyák mintegy ötvenmillió éve kezdtek földműveléssel foglalkozni amerikai kutatók szerint. A mai hangyagazdálkodók őseinek korát DNS-vizsgálattal állapították meg a tudósok, akik az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia (NAS) folyóiratának online kiadásában számoltak be eredményeikről.

Az elmúlt 25 millió év során számos hangyafaj fejlesztett ki valamiféle önellátó növénytermesztést - közöttük a leghíresebb a levélvágó hangyák (Atta laevigata) gombatelepe. Ezek a Közép- és Dél-Amerikában honos rovarok a fészkükbe gyűjtött levéltáptalajt gombafonalakkal oltják be, majd a gombát szüretelik.

Ted Schultz és Sean Brady a Smithsonian Természettudományi Múzeum entomológusai szerint mindösszesen négy faj képes a növénytermesztésre: a hangyák, a termeszek, bizonyos szúfajták és természetesen az emberek. A két tudós 15 éven keresztül különféle növénytermesztő hangyák összehasonlító vizsgálatával foglalkozott, végül összehasonlító DNS-vizsgálattal találták meg a mai 91 gazdálkodó hangya (közülük 65 faj gombatermelő) nagyjából 50 millió éves őseit. (MTI)

Levált a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) az Endeavour amerikai űrrepülőgép, hogy megkezdje visszatérését a Földre.

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA közlése alapján a manővert 340 kilométeres magasságban, közép-európai idő szerint kedden nem sokkal éjfél után hajtották végre az űrhajósok. A lekapcsolódás a tervezetthez képest mintegy fél órával később történt meg, mert az űrbázis egyik napelemtábláját forgató kar meghibásodott, és ennek következtében a panelszerkezet az Endeavour hajtóművének az útjába került. Miután viszont elhárították a műszaki hibát, az űrsikló gond nélkül levált az ISS-ről.

A menetrend szerint az Endeavour szerda este száll le a floridai Kennedy Űrközpontban amennyiben azt az időjárási viszonyok lehetővé teszik. Az Endeavour március 11-én indult el úti célja felé, így 16 napos küldetése a Nemzetközi Űrállomás esetében a leghosszabb az amerikai űrrepülőgépek történetében. Legénységének tagjai összesen öt külső űrszerelési munkát végeztek el. (MTI)

Öt sikeres űrséta után az Endeavour héttagú legénysége hétfőn megkezdte az előkészületeket a hazatérésre. A tervek szerint az űrsikló szerdán landol a Kennedy űrközpontban, Floridában. Az asztronauták a Nemzetközi Űrállomásról az Endeavourra átpakolják azokat a csomagokat, fölszereléseket, amelyeket vissza kell hozniuk a Földre. Ezután az űrsikló és az űrállomás szétválásához szükséges szerkezeteket ellenőrzik majd. A hazaindulás időpontját, magyar idő szerint kedd hajnalra, néhány perccel 1 óra előttre tervezik. Vasárnap, az űrsikló parancsnoka, Dominic Gorie teljes sikernek nevezte a küldetést. Mint fogalmazott: minden egyes űrséta győzelem volt. (FH)

Végrehajtotta az STS-123 küldetésre beütemezett ötödik űrsétáját is a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) kapcsolódott Endeavour amerikai űrrepülőgép legénységének két tagja. Robert Behnken és Mike Forman ezúttal egy ellenőrző póznát szerelt fel a Föld körül körülbelül 350 kilométerre keringő űrbázis külső burkára. Ezt a 15 méter hosszú berendezést majd a legközelebbi űrsikló-misszió idején fogják bevetni. Feladata az lesz, hogy lézerkamerájával alaposan átpásztázza az űrrepülőgép burkolatát, különösen a hővédő csempéket, hogy észlelje az esetleges sérüléseket. Az Endeavour, amelynek 16 napos útja a leghosszabb ISS-küldetés az amerikai űrrepülőgépek történetében, hétfőn válik le az űrállomásról, majd szerdán száll le a tervek szerint a floridai Kennedy Űrközpontban.

(MTI)

A krokodilok a lesből vadászás nagymesterei - akár fél órán keresztül várnak mozdulatlanul a víz alatt, hogy aztán a megfelelő pillanatban villámgyorsan zsákmányukra vessék magukat. De hogy miként jutnak észrevétlenül a vízfelszínre, eddig homály fedte.

A Utahi Egyetem kutatócsapata Mississippi-alligátorokat vizsgálva felfedte a titkot: a krokodilok rekeszizmuk valamint medencéjükhöz, hasüregükhöz és bordáikhoz tapadó izomzatuk segítségével ide-oda tologatják tüdejüket a testükön belül. Így az - afféle mobil úszóhólyagként - lehetővé teszi, hogy mozdulatlanul fel- és lemerülhessenek a vízben.

"A vízfelszínen lebegve megfeszítik ezeket az izmaikat, így a tüdejük a farkuk felé mozdul el, és lesüllyednek" - magyarázza Todd Uriona, a Journal of Experimental Biology című folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője. Ha pedig a fejük felé tolják el tüdejüket, akkor ismét felbukkannak.

A felfedezés a hüllők fejlődéséről alkotott korábbi nézeteket is megdöntheti. Eddig ugyanis úgy hitték, hogy a mai krokodilok még zömmel szárazföldi ősei azért fejlesztették ki erős rekeszizmaikat, hogy egyszerre tudjanak futni és lélegezni. A utahi tudósok viszont azt feltételezik, hogy ez az izomzat csak akkor jutott szerephez, amikor a krokodilok már a mai, kétéltű életmódjukhoz alkalmazkodtak.

(MTI)

Negyedik alkalommal léptek ki a világűrbe az Endeavour legénységének tagjai külső szerelési munkákra közép-európai idő szerint csütörtökön késő este. A két űrhajós teszteli a hővédő burkolat javításának egy újfajta módszerét és kicserél egy árammegszakító berendezést. Összesen öt űrsétát terveznek a 12 nap alatt, amíg az űrrepülőgép a Nemzetközi Űrállomáshoz kapcsolódva az űrben tartózkodik.

Korábban, a harmadik űrséta során a Nemzetközi Űrállomás (ISS) újonnan telepített karbantartó robotjának minden tartozékát felszerelték az Endeavour űrhajósai. A kanadai gyártmányú, pálcikaember-formájú Dextre robotra a kamerák és a különböző "szerszámok" felerősítését Richard Linnehan veterán űrhajós és az újonc Robert Behnken végezte el a csaknem hétórás séta során. A robot 3,4 méter hosszú karjait még a második űrsétán szerelték fel vasárnap. A Dextre most már munkára kész. A robot megkíméli majd az űrhajósokat a fáradságos és veszélyes külső karbantartási munkák zömétől, így több időt tudnak szentelni a tudományos kísérleteknek. Az asztronauták még kedden - már belülről, távirányítással - visszamozgatták a robotot alaphelyzetébe, a Destiny nevű amerikai laboratóriumhoz. (MTI)

Akik műtét közben régi vért kapnak, 30 százalékkal nagyobb eséllyel halnak bele a műtétbe, mint azok, akik a transzfúzióban friss vérhez jutnak - közölték amerikai kutatók. A komplikációk szempontjából a két hétnél hosszabb idejű tárolás bizonyult a határnak a vérkészítményeknél a New England Journal of Medicine szaklapban szerdán közzétett tanulmány szerint.

A vérbankok és kórházak többsége nem tud elegendő friss vért készleten tartani. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága hat hétig engedélyezi a vér tárolását, a vérbankok pedig általában a legrégebbi vért adják ki elsőként. Az egyik megoldás az lenne, ha mindig a friss vért adnák ki, ám ennél még jobb megoldás, ha olyan technikákat vezetnek be, melyek csökkentik a transzfúzió szükségességét - mondta Colleen Gorman Koch, a Clevelandi Klinikai Alapítvány munkatársa, a kutatás vezetője.

Koch csoportja 6002, szívműtéten átesett pácienst vizsgált. A vérátömlesztéshez felhasznált vér tárolási idejét és a műtét kimenetelét vetették össze. Míg azoknál a pácienseknél, akik friss vért kaptak, a halálozási arány 1,7 százalék volt, addig a régebbi vérrel kezelteknél 2,8 százalék. Abban az esetben azonban, ha kizárólag két hétnél frissebb vért tárolnának, ellátási gondok jelentkezhetnének, hiszen még a mostani hathetes tárolás mellett is előfordulnak hiányok. Hivatalos adatok szerint évente mintegy ötmillió amerikai kap vérátömlesztést.

(MTI)