A hétfő reggeli tárgyaláson sem született megállapodás a BKV vezetősége és a szakszervezetek között a kollektív szerződésről, közölte Földényi György, a sztrájkbizottság elnöke a megbeszélés után.
Kezdeményezi az ügyészség a BKV volt humánpolitikai igazgatójának előzetes letartóztatását. A végkielégítési ügyéről ismertté vált egykori igazgatónő ügyét szombaton tárgyalja a bíróság.
Demszky Gábor illegális vadsztrájknak nevezte a BKV buszgarázsaiban az elmúlt napokban történteket. Kocsis István, a BKV vezérigazgatója feljelentést tett rongálás és a közlekedés veszélyeztetése miatt, valamint kijelentette, hogy a BKV nem oázis. Egy szerelő is repült csütörtökön.
A BKV szerda délutánig két buszvezetőt bocsátott el azonnali felmondással, mert nem álltak szolgálatba a cég által elvárt módon. További hat sofőr ellen fegyelmi indult, elbocsátásuk folyamatban van. A műszaki igazgatóság területén hat vezetőt helyeztek át.
A BKV megerősített ellenőrcsoportja az első buszvezetőt szerda hajnalban rúgatta ki. Az azonnali felmondás indoka az volt, hogy a sofőr későn jelezte a hibát, ami miatt nem tudott kiállni a garázsból. A szakszervezet szerint az ok mondvacsinált, a kirúgás pedig jogszerűtlen.
Úgy értesültünk, hogy a BKV szuperkontroll csoportokat hoz létre, amelyek szerda üzemkezdettől kivizsgálják majd, hogy valósak-e azok az indokok, amelyek alapján a buszvezetők nem állnak ki a hibásnak talált buszokkal a garázsból.
Úgy tudjuk, hogy a BKV vezetése megelégelte a vitát azokkal a buszsofőrökkel, akik reggelente nem állnak ki járműveikkel a garázsból, különböző - gyakran egészen kicsi - hibákra hivatkozva. Ezért szuperkontroll csoportot hoz létre, amely üzemkezdetkor átvizsgálja a hibás buszokat.
Nagyon sok fővárosi késve ért munkahelyére a BKV reggeli buszkimaradásai miatt. Mintegy félszáz olvasónk reagált a garázsban maradt buszokról szóló cikkünkre. Van, aki pert fontolgat az üzemeltető ellen. Egy dolgozó buszvezető azt írta, hogy majdnem lefagyott a lába.
Olvasóink közül legtöbben a 7-es és 173-as buszokra panaszkodtak, Mónika nevű olvasónk szerint a Róna utcai megállóban 2-3 perc helyett több, mint 20 percet kellett várni egy buszra, amire a tömeg miatt gyakorlatilag lehetetlen volt felszállni.
A közelgő BKV-sztrájk előszeleként passzív ellenállásba kezdett a buszsöfőrök jelentős része: hétfő reggel sokszor apró-cseprő hibákra hivatkozva nem vették át a járműveiket. Így számos, főleg dél-budai járat reggel alig vagy egyáltalán nem közekedett. A kollektív szerződésre vonatkozó tárgyalások ma folytatódnak a szakszervezet és menedzsment között, ha nincs megegyezés a héten, jövő hét kedd 0 órától határozatlan idejű sztrájk kezdődik.
2010 első munkanapjának reggelén lényegében összeomlott Budapest buszközlekedése a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szerint: egyes garázsokból a buszok fele sem állt forgalomba, számos vonalon (például a 27-es, 112-es, 136E, 203-as, 233E, 272-es) lényegében be sem indult reggel a közlekedés vagy a 7-8 perc helyett több mint egy órát kellett várni a járatokra. Véleményük szerint kimaradásokat most nem a tényleges műszaki hibák okozzák, inkább a sztrájkhelyzet előszelét érezni.
Ha volt a járműkimaradásokkal kapcsolatban tapasztalata, kérjük írja meg erre a címre.
Délelőtt tíz órakor még mindig száz buszsofőr várakozott arra, hogy megfelelő járművet kapjon a munkához, mondta Nemes Gábor, a szakszervezeti sztrájkbizottság vezetője. Hozzátette, hogy ha a munkáltatónak az új kollektív szerződés (a régi, még Aba Botond által kötött szerződés december 31-én lejárt) csak annyit ér meg, hogy a dolgozóktól elvonnak 16 ezer forintnyi jövedelmet, akkor a munkavállalók sem kívánnak plusz terheket magukra venni. Nem utasította vissza, hogy ezt akár passzív ellenállásnak is lehet nevezni.
A 2009-es év híreinek egyik főszereplője kétségtelenül a BKV volt. A közlekedési cég legérdekesebb idei történeteiből válogattunk, volt miből.
1. Az év legnagyobb port kavaró BKV-s botránya mindenképpen Szalainé Szilágyi Eleonóra humánpolitikai igazgató végkielégítésének ügye. Szalainé úgy vett fel 2008 tavaszán közel százmillió forintot végkielégítésként, hogy aztán nyártól mégis tovább dolgozott a BKV-nál havi 2,5 fél millióért. A pénzt természetesen nem adta vissza.
Ráadásul kiderült, hogy Szalainé nem is lett volna jogosult a végkielégítésre, hiszen hónapokkal azelőtt nyugdíjba vonult. Ügyében hűtlen kezelés miatt nyomoz a BRFK. A rendőrség egyébként már 800 volt BKV-s végkielégítését vizsgálja, azokét, akik az elmúlt három évben léptek ki a cégtől. Kocsis István vezérigazgató szerint a BKV ez elmúlt években legalább 800 millió forintot költött el fölöslegesen végkielégítésekre.
Nem született megállapodás a BKV és a szakszervezetek keddi egyeztetésén sem, ez azt jelenti, hogy továbbra sincs a jövő évre aláírt kollektív szerződés a közlekedési vállalatnál. A Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége este külön megegyezett a vállalat vezetésével, azonban a szakszervezetek többsége tovább tárgyal. Egy esetleges sztrájkról szerdán lehet döntés.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult a Polgár és Bebők Ügyvédi Iroda, hogy vizsgálja ki, hogyan fordulhatott elő, hogy anélkül nyilvánosságra került a nevük, hogy a rendőrség még meg sem kereste őket. Álláspontjuk szerint nincs valóságalapja annak a rendőrségi gyanúnak, hogy kellő teljesítés nélkül, jogosulatlanul vettek fel megbízási díjakat a BKV-tól és a Budapest Airporttól, és hogy a pénzből visszaosztottak volna. A másik két iroda is nyilatkozott.
A Polgár és Bebők ügyvédi irodát aggodalommal tölti el, hogy a BRFK egy folyamatban levő büntetőeljárásban anélkül ad ki másokról - véleményük szerint jogsértő módon - információkat a nyomozás során kialakult feltételezéseikről, hogy annak eljárásjogi alapja lenne.
Megállapodott a kormány és a főváros a BKV finanszírozásáról - jelentette be a kormányszóvivő és a főpolgármester, miután Demszky Gábor és Bajnai Gordon kedden másodszor is tárgyaltak erről.
Hazajött, ártatlan, beteg, és belehalna, ha előzetes letartóztatásba kerülne, ez áll abban a golyóstollal aláírt levélben, amit az Index kapott borítékban. A Budapest 62-es postán feladott levél feladója Fuzik Zsolt Béla, a BKV informatikai igazgatójaként mutatkozik be. A levélben utal arra, hogy ügyvédje Zamecsnik Péter. Megkerestük Zamecsnik Pétert, aki azt mondta, hogy beszélt Fuzikkal telefonon, és elképzelhető, hogy ő lesz a védője, de megállapodást még nem kötöttek. A levelet ő is megkapta.
Levelet kaptunk Fuzik Zsolt, a BKV Zrt. informatikai igazgatójának aláírásával, aki ellen a rendőrség körözést adott a BKV-t és a Budapest Airportot érintő vesztegetési ügyben. Levelében azt írja, hogy december 6-án este értesült arról, hogy házkutatás van a BKV székházában. Bent levő informatikus kollegájától kérdezte meg, hogy mi történik. Kollégája továbbadta a telefont egy rendőr nyomozónak, aki megkérte, hogy amennyiben lehetősége van, menjen be, mert sok szobát kell átvizsgálni.
Három ügycsoport különíthető el a BKV-val kapcsolatos nyomozásban: több mint 800 volt BKV-s végkielégítését vizsgálják, 70 cég érintett a tanácsadói és kommunikációs szerződések vizsgálatában, valamint a nemrég kirobbant vesztegetési ügynek is lehetnek BKV-s szálai, jelentette ki Bodnár Zsolt, a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese sajtótájékoztatón.
Bodnár Zsolt elmondta, hogy a végkielégítések vizsgálata szerint a távozás feltételei nem mindig feleltek meg a jogszabályoknak. Például a közös megegyezéssel távozás után nemigen szoktak végkielégítést adni. 110 volt BKV-s távozásának a 2007-es, 2008-as és 2009-es szerződéseit nézik át, amihez további 700 szerződés érkezett a nyomozás során.
A Népszava információi szerint elhárul a közvetlen csődveszély a BKV-nál, miután a kormány és a főváros megegyezett a cégnek nyújtandó segítségről. Eszerint 2010-ben – három részletben – 23 milliárd forint plusztámogatáshoz jut a BKV. A pénzt nem hitelként, hanem a költségvetésből kapja a BKV, és a 23-ból ötmilliárdot a főváros ad. Cserébe a kormány garanciákat követel.
Az Index információi szerint a rendőrség a Bellák és Társai, a Kende és Társa, valamint a Polgár és Bebők ügyvédi iroda BKV-s és repteres szerződéseivel kapcsolatban nyomoz a nemrég kirobbant vesztegetési ügyben. A Polgár és Bebők ügyvédi irodának jelenleg is élő szerződése van a főpolgármesteri hivatallal.
Úgy tudjuk, hogy Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitány egy hete levélben tájékoztatta Demszky Gábor főpolgármestert a nyomozásról, és a levélben megnevezte az ügyben érintett ügyvédi irodákat is. A három cég a Bellák és Társai, a Kende és Társa, valamint a Polgár és Bebők ügyvédi iroda. A Kende ügyvédi iroda időközben arról tájékoztatta az Indexet, hogy sem a BKV-val, sem a főpolgármesteri hivatallal nem álltak és nem is állnak szerződéses kapcsolatban. Többet az ügyről nem kívántak nyilatkozni.
A level másolatát néhány nap múlva megkapta a BKV-s vesztegetési botrányt vizsgáló közgyűlési bizottság is. Mindhárom iroda dolgozott a Budapest Airtportnak és a BKV-nak is.
Az Index birtokába került annak a 13 cégnek a listája, amelyet a napokban egy feljelentés kíséretében a BKV elküldött a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, mert bűncselekmény gyanúja merült fel a szerződéseikkel kapcsolatban. A 13 cég között van a Gyárfás Tamás nevével fémjelzett St. Plus Kft., valamint Török Gábor politológus cége, a Vision Consulting is.
A BKV Zrt. Belső Kontroll Igazgatósága vizsgálatot folytatott az elmúlt hetekben, amelynek alapján 13 cég szerződésével kapcsolatban merült fel gyanú a Btk. több paragrafusába ütköző bűncselekmények megvalósulása miatt. A cégeket Kocsis István vezérigazgató feljelentette a BRFK-n, és átküldte a szerződésekhez tartozó vizsgálati anyagot is a rendőrségre.
Az Index információi szerint elképzelhető, hogy a 28 millió forintos szerződésnyilvántartó rendszerről szóló informatikai szerződés apropóján csapott le a rendőrség a BKV és a Budapest Airport jogi igazgatójára, akiket a Budai Központi Kerületi Bíróság hétfőn előzetes letartóztatásba helyezett. A tettenérés kapcsán indított házkutatásokban gyűjthették össze a korábbi vesztegetések bizonyítékait is.
A feltételezést megerősíti, hogy a szerződést nemrég teljesítették, és a vételárat is az elmúlt hetekben utalta át a BKV a nyertes Quartit Kft.-nek. Erre utal az a sajtóinformáció is, hogy a cég vezetője is az őrizetbe vett öt gyanúsított között van. Megpróbáltuk elérni az informatikai cég vezetőjét, de a mobiltelefonja ki van kapcsolva.
Elértük viszont a közeli munkatársát, aki nem akart nyilatkozni sem a cégvezetőről, sem a szerződés alapjául szolgáló szerződésnyilvántartási rendszerről. Mint megtudtuk, a cég már egy ugyanilyen rendszert elkészített a Budapest Airportnak is.
Az Index információi szerint a péntek esti, BKV-székházbeli házkutatáson egy 28 millió forintos informatikai szerződést kerestek először a rendőrök.
A szerződést a Quartit Kft.-val kötötték egy szerződéses nyilvántartó rendszer megvalósítására. A szerződés egyébként 2009. október elsején járt le.
Információink szerint szélesebb körű nyomozást folytat a rendőrség a BKV-val kapcsolatban. A rendőrök péntek estétől reggel hétig folytattak házkutatást a BKV székházában. Keresik az informatikai igazgatót is, aki nem jelent meg a rendőrség kérésére. A gyanús szerződések jogi tanácsadói és informatikai jellegűek.
Az Index információi szerint a rendőrség péntek este jelent meg a BKV székházánál a házkutatási paranccsal. A BKV vezetése a parancsból értesült arról, hogy nyomozás folyik a BKV jogi igazgatója, Sz. György ellen. A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) emberei egész éjszaka kutattak az irodákban, adathordozókat, pendrivokat, dokumentumokat foglaltak le, végül reggel hétkor távoztak.
A sajtóban eddig az jelent meg, hogy a Budapest Airport jogi igazgatóját, R-V. Krisztinát és a BKV jogi igazgatóját tartóztatták le, mert összejátszva pénzért belső információkat szivárogtattak ki, hogy egyes cégek a megrendelésekhez tudjanak jutni.
Levélben fordult a legnagyobb BKV-s szakszervezeti szövetség Bajnai Gordon miniszterelnökhöz a cég tarthatatlan helyzete, az elmúlt évek rablógazdálkodása miatt.
Mint a belső fórumokról az Index birtokába került levélben a szakszervezetek leírják, a másfél évvel ezelőtti sztrájk után megállapodtak a főváros vezetésével a társaság jövőképének kialakítási üteméről, és a garanciákról.
A fővárosi önkormányzat városüzemeltetési bizottsága szerdai ülésén elfogadva a VEKE érveit, leszavazta az átlagosan 4 százalékos tarifaemelésről szóló javaslatot. Az emelés ellen voksolt több fideszes bizottsági tag mellett egy szocialista és egy szabaddemokrata képviselő is.
Mint arról az Index beszámolt, az előterjesztés szerint a vonaljegy ára 300 forintról 320 forintra, a havi bérlet 9400 forintról 9800 forintra változna jövő év január 1-től.
A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szerint a díjemelés káros a BKV számára, nem kellene egyáltalán emelni a tarifákat. Ezt azzal támasztotta alá, hogy idén kétszer is volt áremelés, a BKV éves menetdíjbevétele ennek ellenére nem nőtt.
Az emelésről a fővárosi közgyűlés csütörtökön mondja ki végső szót.
A BKV tájékoztatása szerint a Discrate Security Kft. felmentette a szolgálat ellátása alól azokat a biztonsági őröket, akik ellen csoportos garázdaság miatt vádemelést javasolt a rendőrség, mert tavaly novemberben ledobtak egy éjszakai buszról egy utast.
Mint arról beszámoltunk, befejeződött a nyomozás a Széna téri verekedő BKV-ellenőrök ügyében, az ügy iratait a rendőrség vádemelési javaslattal megküldte az ügyészségre. A biztonsági őrök, ellenőrök 2008. december elején ledobtak egy utast az éjszakai buszról és megverték, megrugdosták. A rendőrség csoportosan elkövetett garázdaság elkövetése miatt folytatott eljárást.
Volt foganatja is az ombudsman tavalyi ajánlásainak: a Budapesti Közlekedési Vállalat jegyellenőrzési, pótdíjazási, követeléskezelési gyakorlatának ismételt vizsgálatában az állampolgári jogok országgyűlési biztosa több tekintetben pozitív változásokat tapasztalt. Egyes esetekben azonban visszaköszönnek a tavaly bírált körülmények.
Az utasok panaszaikban továbbra is kifogásolják az ellenőrök bántó hangnemét, otromba, olykor nyomdafestéket nem tűrő, minősíthetetlen stílusát. A közlekedési társaság tavaly megígérte, hogy érdemben orvosolja ezt a problémát, a panaszok száma és visszatérő jellege viszont azt mutatja, hogy a BKV igyekezetének egyelőre nincs meggyőző eredménye. Az országgyűlési biztos korábbi tapasztalataival szemben pozitív fejleményként értékelte, hogy a jegyellenőrök és biztonsági őrök tevékenységét kifogásoló panaszok kivizsgálása dokumentáltan történik, a válaszlevelek az egy évvel ezelőttiekhez képest tartalmi szempontból sokkal meggyőzőbbek, a panaszok döntő többségére pedig 30 napon belül, néhány esetben 60 napon belül választ adott a közlekedési társaság.
Az Index birtokába került a BKV jövő évi tarifaemelésére vonatkozó előterjesztés, amit november 26-án tárgyal a fővárosi közgyűlés. Eszerint átlagosan 4 százalékos tarifaemelésre lehet számítani 2010 január 1-től.
Az előterjesztés szerint a vonaljegy ára 300 forintról 320 forintra, a havi bérlet 9400 forintról 9800 forintra változna.
December végén, karácsony tájékán sztrájkba léphetnek a BKV dolgozói, ha addig nem sikerül megegyezni két fontos kérdésben. Az egyik, hogy a vállalat vezetése által is elismerten nem lesz januári fizetés, ha a BKV nem kapja meg a kormány által beígért garanciát a tervezett 30 milliárd forintos hitelre. A másik pedig a jövő évi kollektív szerződés.
Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke elmondta, december közepéig előre kell lépni két fontos témában, mert ha nincs változás, sztrájkba lépnek. Meg kell kapni a 30 milliárdos hitelgaranciát a kormánytól, ellenkező esetben, úgy tudja, hogy a BKV nem tudja kifizetni a januári béreket. A cég térdre esik, csőd következhet be.