Február derekán Orbán Viktor 7 pontos családvédelmi akciótervet jelentett be a gyereket vállalók számára kedvezményes hitellel, adókedvezménnyel, új bölcsődei helyekkel, állami támogatású autóvásárlással és nagyszülői gyeddel.

Magyarországon 1981 óta fogy a népesség, és ha a trend nem változik, 2070-re már csak hatmillió állampolgára lesz az országnak. Ezen a rendszerváltás óta hatalomra került kormányok közül leginkább a Fidesz-kormányok szeretnének változtatni, legalábbis ha a családpolitikai intézkedések számát és a célra fordított költségvetési forrásokat hasonlítjuk össze.

Az alábbi ábrán az 1998 és 2018 közötti fontosabb család- és lakáspolitikai intézkedéseket szedtük össze, valamint azt, hogy ebben az időszakban hogyan alakult az élve születések száma és az évente kihelyezett svájcifrank- és forinthitelek nagysága (bár az erre vonatkozó adat csak 2005-től áll rendelkezésre).

Január végéig, február közepéig tart ki a magyarországi burgonyatermés, aminek az oka a folyamatosan csökkenő vetésterület, és az alacsony tárolókapacitás, írta kedden a Világgazdaság.

Ha a KSH adatai alapján megnézzük, elég látványos a magyar burgonyatermesztés visszaesése: amíg a hatvanas években még évi 2-3 millió tonnát is megtermelt a magyar mezőgazdaság, a 2000-es évek elejére fokozatosan évi 1 millió tonna alá csökkent az éves termelés, 2017-ben pedig már csak 341 ezer tonna volt.

Az évértékelő sorozatunk részeként jöjjenek most a legtöbbet kattintott cikkeink. Ahogy az alábbi két ábra is mutatja, legnépszerűbb írásaink túlnyomó többségükben belpolitikai témákban készültek. Ezek közül is kiemelkedik a parlamenti választások és az ellenzéki tüntetések idején készült tudósításaink sora. 25 legnépszerűbb cikkünk közé mindössze 6 olyan fért, ami nem politikai témájú. Vajon hogyan alakulnak majd ezek az arányok 2019-ben?

Január az évértékelések ideje, amiből az Index sem akar kimaradni. Készítettünk egy infografikát a Facebook oldalunk 2018-as statisztikáiból is, különös tekintettel az olyan valóban fontos dolgokra, hogy melyik posztunkra érkezett a legtöbb WOW, illetve HA-HA típusú reakció.

Az infografikán nem szerepel, de azt még hozzá kell tennünk, hogy az elmúlt év adatai alapján olvasóink általában reggel öttől éjfélig aktívak a közösségi felületeken és instagramozni hétfőn már nagyon korán elkezdenek hajnalban, hétvégén viszont már bőven fent van a nap, amikor az első látogatóink elkezdik nyomkodni a telefonjukat.

Sűrű és termékeny év van a hátunk mögött. Ennek megmutatására összeszedtük a 2018-as év legjellemzőbb és legérdekesebb adatait a működésünkről és készítettünk belőle egy infografikát.

A hétfői kormánylapokban a puritánság csimborasszójaként tálalták a miniszterelnökségi menza (valóban) puritán árait. Miután eredménytelenség miatt felhagytam a füstölt csülkös bableves 300 forintból való kipuritánkodásával, összevetettem az üzemeltető Gundel városligeti éttermének árlapját a várbéli menza áraival. Jó étvágyat!

Fotó: Bakró-Nagy Ferenc / Index

Amerikában lassan annyi műfenyőt vesznek, mint valódit.

Amikor ön ezt a cikket olvassa, nagy valószínűséggel egy városban ül – de az majdnem biztos, hogy valamilyen épített környezetben tartózkodik, feltehetőleg egy házban –, vagy utazik valahová a városon belül. Néha talán elmegy az erdőbe kirándulni, nyáron, a Balaton felé menet lát sok szántót, a gyerekei meg sikongatnak a kocsiban, ha egy legelőn észrevesznek pár lovat, de a legtöbb időt mégis városokban, esetleg falvakban töltjük.

De gondolkodott már azon, hogy ez valójában mekkora része az országnak? Hogy Magyarország 93 030 négyzetkilométerének mekkora részét fedtük le betonnal, mennyit szántottunk fel, és mekkora részén van még „zavartalan természet”? Ha igen, akkor most szerencséje van, mert minket is érdekelt a dolog, úgyhogy összeszámoltuk és térképre raktuk, hogy mi is van valójában a magyar földön.

Csak Románia és Bulgária áll még rosszabbul.

November 26-án este nyolc után néhány perccel az Index Facebook-oldala átlépte a félmillió lájkos határt. Ennek alkalmából készítettünk egy infografikát az oldal több mint 5 és fél éve alatt összegyűlt statisztikákból.

A félmilliós küszöb átlépése az idegek kiélezett harcát hozta. A félmilliós határhoz közeledve elkezdtek kicsit felborulni a statisztikáink, ahogy közeledtünk a számhoz, úgy csökkent az átlagoshoz képest az oldalt kedvelők számának növekedése. Vagyis nőtt folyamatosan, de egyre lassabban.

Ez leginkább amiatt volt így, mert valószínűleg jónéhány tucat ember készült arra, hogy ő legyen a szerencsés, ezért komoly taktikázás előzte meg a félmillió lájk elérését. A statisztikáink alapján a komoly taktikázás nagyjából 499 850 lájknál kezdődött, ekkor borult fel mind az oldalt lájkolók, mind az oldalt kilájkolók grafikonja.

A spontán kialakult játékot végül egy budapesti fiatalember nyerte meg. Ha november 26-án este nyolc után néhány perccel lájkolta az Index Facebookját, akkor figyelje az üzeneteit, mert könnyen lehet, hogy pont önnel vettük fel a kapcsolatot!

Talán nem is annyira meglepő, de az Eurostat nemrégiben megjelent összesítése alapján a leghosszabb várható élettartamra Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Svájc egyes tartományainak lakosai számíthatnak. Az 5 legszerencsésebb régióból 3 spanyol: Madrid autonóm közösség tartományában 85,2 év, La Rioja-ban és Kasztília és León tartományban 84,3 év a várható élettartam. Őket követi az észak-olaszországi Trento és a franciaországi Île-de-France tartomány, mindkettő 84,2 évvel. Magyarország sajnos a sereghajtók közt szerepel. Az az 5 régió, ahol legrövidebb a várható élettartam mind Kelet-Európában van: a legrosszabb a helyzet Bulgária Szeverozapaden (73,3 év),  Jugoiztocsen (74,4 év) és Szeveren centralen (74,4 év) tartományában, őket követi Románia dél-keleti (74,4 év) és észak-keleti régiója (74,6 év), ezután pedig már Észak-Magyarország áll 74,6 év születéskori várható élettartamával.

Minden eddiginél több pénzt költött 2017-ben a kormány a tömeges bevándorlás kezelésére, miközben a bevándorlók száma a 2015-ös 400 000-ről összesen ezerre csökkent:

• 2015-ben 63,6 milliárdot költöttünk, 391 000 fő érkezett,
• 2016-ban már 140 milliárdot költöttünk, 18 207 fő érkezett,
• 2017-ben pedig 155,1 milliárdot költöttünk, 1 045 fő érkezett.

Tudta, hogy szeptember 27 a turizmus világnapja? Szeptember 26-ig én sem, de most már mind ennyivel okosabbak vagyunk. És hogy fokozzuk a turisztikai okosodást, a világnap örömére összeszedtünk néhány érdekes adatot az ENSZ turisztikai szervezetétől (UNWTO) arról, hogy ki hová utazott a világban és mennyi pénzt hagyott ott mostanában. 

2017-ben a friss diplomások több mint 80 százaléka talált munkát a Eurostat felmérése szerint. Ez sorrendben a negyedik év, hogy folyamatosan növekszik az egyetemről kikerültek munkaerőpiacon való elhelyezkedésének aránya. A javuló tendencia azért is érdekes, mert 2008 és 2013 között folyamatos csökkenést lehetett érzékelni ebben. Magyarországon a diplomával az uniós átlag felett lehet munkát találni, az utóbbi években azonban jelentősen javultak a szakmunkások/érettségizettek elhelyezkedési esélyei is, amelyek lassan megközelítik a diplomásokét.   

Orbán Viktor szerint Magyarország kicsit Horvátország, és leginkább olyankor igaz ez, ha a horvátok eljutnak a vébé döntőjéig. Szerinte a futball eredményeit illetőleg

nem mozgunk más dimenzióban

sőt igazából ez az eredmény

A brit fiatalok az EU-ban maradnának, derül ki a Europe Elects választásokkal és közvélemény kutatásokkal foglalkozó cég felméréséből.

Ahogy az alábbi ábrán is látszik, a 18 és 44 év közöttiek többsége az EU-ban maradna, a 45 és 74 közötti korosztály támogatja inkább a kilépést. Azonban még köztük is sokan a brexit ellen vannak: a 60 százalékot sem éri el azok aránya, akik elhagynák az uniót. További érdekesség, hogy a 75 év fölöttiek több mint 80 százaléka kilépne.

Nálam harsányabban senki nem üdvözölné, hogy végre egy olasz, Marco Rossi kezébe került a magyar foci irányítása. Viszont már rögtön az elején szeretném szembesíteni őt egy tévedésnek tűnő aprósággal. A terveit illetően Rossi azt mondta: nem vállalja, hogy minden meccset megnyer a csapatával, de azt igen, hogy megtanul magyarul. Ezt ábrázoltuk grafikonunk bal oldalán. Az ábra jobb felén pedig azt, hogy mit szeretnének a magyar szurkolók ugyanezt a két dolgot illetően:

Fotó: Bakró-Nagy Ferenc / Index

Szűcs Krisztina vizualizációján minden egyes pötty egy szavazókört jelent, egészen pontosan azt, hogy adott pártra abban a szavazókörben hány egyéni és hány listás szavazatot adtak le. A függőleges tengelyen a listás, a vízszintesen az egyéni jelöltre leadott szavazatok vannak, azaz amelyik tengely felé több a színes pötty, adott párt abban szerepelt jól.

Az egyből kitűnik, hogy a legfegyelmezettebbek a Fidesz és a Kétfarkú Kutya Párt szavazói, az egyéni-listás tengelytől az ő szavazóik alig térnek el. A Fidesznél ez nem meglepetés, de a Kétfarkúnál simán megtörténhetett volna, hogy egyéniben őket támogatja valaki, de listán azért valamelyik nagy pártra húzza be, vagy fordítva. Ez a jelek szerint nem volt erős tendencia.

A függőleges tengelyre tapadó pöttyök azt jelzik, hogy valaki csak listán szavazott adott pártra, de egyéniben nem. Ebben a Fidesz és a Jobbik volt a legfegyelmezettebb, nekik ilyen függőleges tengelyen lévő színezésük nincs, azaz ha listán megkapták a szavazatot, akkor egyéniben is. "Listás elhajlása" van viszont Momentumnak is, azaz nekik sok szavazójuk volt, aki listán rájuk voksolt, de egyéniben nem.

Sokan, sokféleképp elemzik majd a 2018-as választási eredményeket. Na de hány százalék valójában a hány százalék? Mi azt mutatjuk meg egy ábrán, a választópolgárok hány százaléka szavazott a pártokra, illetve azt, hogy ennek eredményeképp a pártok hány százalékát kapták meg az országgyűlési helyeknek.

Fotó: Bakró-Nagy Ferenc

Kinek jó a magas részvételi arány? Kinek jó, ha alacsony? Rengeteg cikk született erről, ezért is tartjuk fontosnak, hogy már a választás kezdete előtt mért eredményeket is megosszuk az adatokra éhes olvasóinkkal. Kérjük vegyék figyelembe, hogy ezek a számok csak tájékoztató jellegűek, komolyabb következtetést ne vonjanak le belőle! Itt van külön a budapesti és külön az országos részvételi arány, a választásra jogosultak százalékában, reggel hat előtt két perccel:

Fotó: Bakró-Nagy Ferenc / Index

Első ránézésre persze lehet okoskodni, hogy kikaptunk a FIFA ranglistáján 136. helyet betöltő Kazahsztán fociválogatottjától. De osszuk csak le a gólokat az ország területére, lesz ám nagy meglepetés!

Fotó: Bakró-Nagy Ferenc / Index

Négymilliárd-háromszázötvenhárommillió euró felett rendelkezhetett Kósa Lajos, írta a Magyar Nemzet a birtokába került, 2015-ben készült közjegyzői okirat alapján. De vajon mekkora ez az összeg? Sok? Kevés? Hogy fel tudja mérni, egy összehasonlító grafikont készítettünk:

Fotó: Bakró-Nagy Ferenc / Index

Az Eurostat 2016-ig tartó éves összesítéséből kiderül, hogy 2008 óta kétszeresére nőtt a Liszt Ferenc repülőtér Budapest–London viszonylatú utasforgalma ( 1 274 742 utas, melyből még hiányzik a gatwicki reptér forgalmi adata). Ugyanekkor Lengyelországból (Krakkó és Varsó együttes forgalma) London reptereire, illetve vissza 1 165 000 utas repült.

A magyar országgyűlés idei tavaszi ülésszaka mindössze 2 munkanapra korlátozódott, a képviselőknek február 19-én és 20-án kellett (volna) megjelenniük a parlamentben, ahol legközelebb majd a választások után láthatjuk őket. Joggal horgadhat fel bennünk a demagóg kérdés: mennyi pénz üti ezért a markukat, és mennyit kaszál ez idő alatt egy átlagos munkavalláló? Lássuk a számokat!

Fotó: Bakró-Nagy Ferenc / Index

Orbán Viktor szerint Soros György bevándorlóországgá akarja tenni Magyarországot, pont úgy, mint minden más országot. A millárdos zsebében van az EU, az ENSZ, befolyása kiterjed mindenre és mindenkire. Tényleg így van ez?

Melyik városunk csúszik le szépen lassan, és melyik az, ahol egyre jobb az élet? Pontos választ nyilván nem tudunk erre adni, viszont megnéztünk pár olyan mutatót, amiből lehet arra következtetni, hogy merre tart egy-egy település.

Az 50 ezer főnél népesebbeket vizsgáltunk (mínusz Budapest), és igyekeztünk olyan kategóriákat keresni a KSH számai között, amik nagyjából megmutatják, mi történik egy várossal, vagy legalább hogy mi a változások iránya, vonzó-e vagy taszító a település. Ilyen mutatónak gondoltuk, hogyan alakul a népessége, ezen belül is mekkora az úgynevezett odavándorlás, vagyis hányan költöznek oda, illetve mennyire öregszik a népesség. Hogy mi a helyzet a lakások és óvodai férőhelyek számával, a közbiztonsággal. Hogy anyagilag hogyan alakul a város és az ott lakók helyzete. Az autók száma és internetellátottság a fejlettséget mutathatja, míg az álláskeresők száma, a helyi adóbevételek alakulása és vállalkozások száma a gazdasági helyzetet tükrözheti jól. 

Az jól látszik, hogy Érd mint tipikus alvóváros jól fejlődött, a lakói kétszer olyan gazdagok, mint pár éve. A nyugati határszélek is jól szerepelnek, Tatabányának, Kecskemétnek, Nyíregyházának is jót tett az ipari parkok kiépülése. Miskolc, Eger, Kaposvár viszont szenved a többiekhez képest. Érdekes megfigyelni, hogy Győr városának sok pénzt hozott az Audi, de más kategóriákban elég közepesen szerepel a város.