Még mindig Csányi Sándor és Simicska Lajos kapta a legtöbb uniós agrártámogatást 2016-ban, de míg nekik egyre kevesebb pénz jut a földjeik után, Mészáros Lőrinc is ott van a top 8 agrárbáró között. 2015-höz képest ugyanakkor egy másik felcsúti gazdálkodó,  Flier János rakhatta zsebre a legtöbb állami támogatást – ez látszik a K-Monitor legújabb elemzéséből. 

A NOAA STAR, más néven Center for Satellite Applications and Research hetente közzéteszi földünk növényzetének állapotáról készült műholdas felvételeit. A STAR nem más mint egy a földet vizsgáló amerikai műholdak képeinek és adatainak tudományos feldolgozásával foglalkozó szervezet. A felvételeket összekombináló és kielemző rendszer alkalmas az atomszféra, az óceánok, a növényzet és a klíma változásainak gyors elemzésére. A műholdas felvételek heti bontásban mutatják a föld felszínének különböző változásait.

Ezekből állítottunk össze egy a felszíni növénytakaró változását bemutató animációt. Az Európára fókuszáló térképen jól kivehető a hazánkat körülölelő Kárpátok elképesztő sűrű zöld szövetet alkotó növénytakarója.

Tavaly májustól idén májusig fut, majd újraindul az animáció, körbe-körbe futva mutatva be az évszakok változásával a zöldfelület alakulását. A képek 4 kilométeres pontosságúak és minden kocka egy-egy hetet mutat meg. 

Hétfőtől szombatig a grúziai Tbilisziben rendezik a 30. vívó Európa-bajnokságot. Az első tornát még 1981-ben rendezték, és bár voltak már a húszas években is versenyek, első hivatalosnak ezt fogadták el.

Az eddigi tornák alapján Magyarország a harmadik legsikeresebb nemzet, előzzük a németek és a franciákat is egyelőre. Előttünk csak az olaszok és az oroszok állnak. Olaszország nyerte a legtöbb aranyat, az oroszok gyűjtöttek eddig a legtöbb érmet.

Áprilisban majdnem tízezer embert kérdezett meg kilenc országból a Pew Research, a Nato-hoz való hozzáállásukról. Általában mindenhol javult a katonai szövetségünk megítélése, még a szuper balos és a Nato-val szemben mostanában kritikusabb Spanyolországban is.   

Trump Nato-t ostorozó bbeszólásai ellenére még az USA-ban javult a szövetség megítélése, igaz a republikánusoknál erősen visszaesett. Különösen a tanulatlanabbak lettek elutasítóbbak. 

Nem őrülünk meg kifejetetten a demokráciáért, de azért csak a népesség negyede-ötöde tehet rá magasról. A Pew Researchnél összesen 25 ezer felnőttel interjúztak 18 országból, 2015-16 között, onnan vannak az adatok, nálunk az Ipsos végezte a felmérést.

20 év ezüstérmese a múlt keddi zuhé, térképen mutatjuk, hol ázott a legjobban a főváros.

222 helyszínen nevelgettek kannabiszt Magyarországon az elmúlt szűk négy évben, pontosabban ennyi helyen fedeztek fel a rendőrök kisebb-nagyobb ültetvényt, a néhány árva, cserépben nevelt tőtől egészen a nagypályás kannabiszerdőkig. Átkutattuk a  Police.hu hírarchívumát ültetvényekről szóló hírek után, hogy megnézzük, hogyan fest az ország fűtérképe.

Öt év alatt 134 ezerrel csökkent Magyarország népessége a 2011-es népszámlálás és a tavaly októberi kis népszámlálás, úgynevezett mikrocenzus között. 

A KSH szerdán ismertetett adatai szerint

Nagyon érdekes megnézni, hogy hol lesznek asztmásak a magyar gyerekek. Ha hiszünk az adatoknak, akkor ugyanis egészen furcsa kép rajzolódik ki a KSH adatai alapján. 

Az éves Global Drug Survey a világ legnagyobb kábítószer-használati szokásokat kutató felmérése.

A GDS célja a drogfogyasztás kockázatainak csökkentése, hiteles információk terjesztésén keresztül. A felmérés 2016 októberében indult, idén közel 120.000 kiválasztott ívből összesítették az eredményeket. A válaszadók közt 2850 magyar is volt.

A kitöltők átlagéletkora 29 év, kétharmaduk férfi, 90%-uk pedig fehér etnicitású. A felmérés nem reprezentatív a teljes lakosságra vonatkozóan, de képes kimutatni új anyagok megjelenését a piacon, azonosítani a kulcsfontosságú problémákat és figyelemmel kísérni a szerhasználati trendek alakulását.

Lassan a magyarok is tervezgetni kezdik a nyári szabadságokat és programokat, és bár sokan vannak, akik nem engedhetnek maguknak belföldi nyaralást sem, jó páran pihennek majd idén is külföldön. De sokat vagy keveset utazunk másokhoz képest? Hány éjszakát tölt egy átlagos magyar külföldön? Az Eurostat friss, 2015-ről szóló turisztikai statisztikájából most kiderül, mit mutatnak a hivatalos számok, amiben persze nemcsak a nyaralók, hanem mindenki megjelenik: az is, aki üzleti célból utazik, vagy bármilyen más személyes okból vesz ki szobát.

Az 56-os Emlékbizottság nyilvánosság tette (elég minősíthetetlen formában) az 1956-os emlékévhez kapcsolódó szerződéseket, ami remek lehetőséget ad arra, hogy rendesen átnézzük mire költötte a Schmidt Mária vezette szervezett azokat az adómilliárdokat, amiket a forradalom és szabadságharc méltó megemlékezésére különítettek el nekik. 

Ha esetleg talál valami érdekeset az adatok között, akkor nyugodtan írja meg nekünk a tema@mail.index.hu emailcímre!

Egy elég szomorú uniós listának sikerült az elejére kerülnie Magyarországnak, ugyanis az Eurostat a héten megjelent, 2014-re vonatkozó adatai szerint

Százezer főre Magyarországon 19 öngyilkosság jut, ahogy Lettországban és Szlovéniában is. A legtöbben Litvániában végeztek magukkal, ott Százezer emberre 32 öngyilkosság jutott, míg Görögországban és Cipruson csak öt. 

A Závecz Research a Momentum Mozgalom támogatottságát a teljes népesség körében 4 százalékra mérte. Ez a szintén 4 százalékon álló LMP és DK szintje, miközben a Momentumról az alapítókat leszámítva 2017 januárjáig senki se hallott. 

Az 56-os Emlékbizottság nyilvánosság tette az 1956-os emlékévhez kapcsolódó szerződéseket, ami remek lehetőséget adhatna minden aktakukacnak, hogy kibogarásszon belőle nagy összefüggéseket - ha nem lenne az egész feldolgozhatatlan. Az pdf formátumú dokumentumban ugyanis képtelenség keresni, a szövegfelismerő pedig nem tud megbirkózni azzal, hogy olvasható és könnyen kezelhető adathalmazt generáljon belőle. Úgyhogy nincs más választás, a 24 oldalt muszáj egyesével átfutni, keresés helyett pedig minden egyes sort el kell olvasni, a cégnévtől a projektleíráson át a megítélt összegig.

Bár a 2015-ben megkötött párizsi klímaegyezmény alapján a világban mindenkinek éppen ezerrel kellene telepítenie a szélkerekeket és napkollektorokat, a piaci adatok alapján ez egyáltalán nem így van: a 2016-os év 18 százalékos mínuszt hozott a megújuló energiatermelő kapacitásokba irányuló befektetések terén. 

A két tettes Kína és a napra és szélre Fukusima után ráálló Japán, ahol jelentősen csökkent az új telepítésekre költött összeg tavaly. 

A centrista Emmanuel Macron legyőzte a szélsőjobboldali Marine Le Pent a francia elnökválasztás vasárnapi második fordulójában. Az utolsó felmérésekben jelzettnél is nagyobb különbséggel, 65-35-re nyert Macron, a részvétel az első fordulónál alacsonyabb, 75 százalékos volt.

A tavalyi év is megmutatta, hogy a filmtámogatási rendszer, a jól felszerelt stúdiók, és szakemberek miatt egyre több külföldi produkció érkezik hazánkba forgatni. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a héten nyilvánosságra hozott kimutatásai szerint a magyarországi filmes összköltés a tavalyi évben 125,5 milliárd forint volt, ami az azt megelőző évhez képest 75 százalékos növekedést jelent. Összesen 299 film gyártását regisztrálták az NMHH-nál a tavalyi évben. A jelentésben az is szerepel, hogy 2004-hez képest kis híján hússzorosára növekedett a filmipari szektor teljesítménye.

Bár a termékenység zéró, és emberi számítás szerint ez a világ legelöregedettebb országa, a Vatikánnak így sem kell tartania demográfiai értelemben vett nemzethaláltól: az egyházi állam népsűrűsége az egyik legnagyobb a világon, bő 12-szor magasabb, mint Kínáé. Oké, 44 hektárról van szó.

Csúcson van az uniós foglalkoztatás, a 2008-as 70,3 százalék helyett már 71.1 százalék, derül ki az Eurostat jelentéséből. Mi is nagyot ugrottunk 2015-rő 2016-ra, de általában 2010-ről is 2016-ra, jelentős részben azért, mivel dolgozóknak számoljuk el a külföldön dolgozókat és a közmunkát végzőket is. Az elvileg Magyarországon dolgozóknál se lehet pontosan tudni, hogy Ausztria hatásai mennyiben jönnek szóba, főleg ugyanis az észak-nyugati megyék teljesítenek jól a foglalkoztatási statisztika szerint.

Európa luxus divatmárkái nemcsak imádják a kínai turistákat, de gyakorlatilag nem tudnának nélkülük élni, nélkülük ugyanis be is csukhatnák a boltot. Mert bár akarnak franciák meg olaszok is, akik megengedhetik maguknak, hogy időről időre betérjenek egy milánói vagy párizsi butikba, a kínai turisták szinte kényszeresen veszik európai nyaralásaikon a Guccit meg a Pradát. 

ahogy ez kiderül a BNP Paribas adataiból, amelyekről a Quartz.com írt cikket.

A szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen 1975-ben még alig 190 ezer szavazatot szerzett az első elnökválasztásán az első körben, míg most lánya, Marine le Pen már 7 679 493 szavazatot kapott az elnökválasztás vasárnapi első fordulójában a Nemzeti Front színeiben.

Jól látszik, hogy Jean-Marie Le Pennel a Nemzeti Frontnak nagyjából egy 3,8-4,8 millió között állt be a bázisa az elnökválasztások első fordulójában, de még a 2002-es elnökválasztás második fordulójában sem sikerült 5 525 032 szavazatnál többet elérnie, pedig akkor már csak két jelölt között oszlottak meg a választók – és mindenki összezárt Jacques Chirac mögött.

Marine Le Pen néhány éve saját apját is kizárta a muszlim- és bevándorlóellenesség mellett euroszkeptikus, és globalizációkritikus irányba is forduló Nemzeti Frontból, és próbált minél szélesebb tábort megszólítani. Az európai parlamenti választásokon 4 711 339 szavazatot szereztek 2014-ben (amivel akkor nyerni is tudtak, mert alacsony volt a részvétel), a 2015-ös regionális választásokon pedig már 6 820 147 szavazót értek el.

A francia elnökválasztás vasárnapi, történelmi első fordulóját a centrista Emmanuel Macron nyerte meg 23,75 százalékkal, mögötte a második helyen pedig a szélsőjobboldali Marine Le Pen jutott tovább 21,53 százalékkal a május 7-i, mindent eldöntő második fordulóba. A konzervatív François Fillon és a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon 19,91, és 19,64 százalékkal lemaradt, kiesett az első körben, ami a durván leszereplő szocialistákkal együtt jókora pofont hozott a hagyományos nagy pártoknak.

Szereti az apokaliptikus Mad Max utánérzéseket, jól jönne már egy kis világvége? Ha a magyar közvéleményen múlik, jó eséllyel hamarosan nézheti a kataklizmát IRL. Íme, a világ 2022-ben, ahogy azt most Önök (pontosabban a Závecz Research reprezentatív kutatásában megkérdezettek) elképzelik:

Közös felmérést készített a Carbon Market Watch és a Transport & Environment arról, mennyiben felel meg az európai országok klímapolitikája a Párizsi Klímaegyezményben foglalt célkitűzéseknek. Az eredmény szerint mindössze három olyan ország van, aminek jelen pillanatban elfogadható a teljesítménye e téren. 

Mivel szerda estére többezres tüntetést szerveztek a budapesti orosz nagykövetség elé „Állítsuk meg Moszkvát!” címmel (időközben elhalasztották - a szerk.), megnéztük, vajon melyik külföldi országnak van a legtöbb diplomatája.

Vasárnap 51,3 százalékkal az elnöki rendszer mellett állók kerültek többségbe a törökországi népszavazáson, az igenre összességében 1,25 millióval több szavazat érkezett. A nagyvárosokban, Isztambulban és Ankarában viszont lényegében pont fordított volt a helyzet. Isztambulban 51,35 százalék nemmel szavazott, 48,65 pedig igennel.

A törökországi megoszlás. A kék a mellette, a piros az ellene.

Fotó: EuropeElects ( https://twitter.com/EuropeElects

Kelet vagy Nyugat, kumisz vagy kézműves latte, Moszkva vagy Brüsszel? Kompországban kicsit szétesős a hangulat, úgyhogy megnéztük, ha rajtuk múlna, merre mennének a zemberek. Az ördög persze a részletes adatokban van, ki ne hagyja, de kedvcsinálónak, íme, így reagál ma a többség a legfőbb politikai orientációs kérdésre: