A kamat csökken, a pulyka hízik

Bár az árak gyorsan nőnek – az adóemelések, a dráguló élelmiszerek és üzemanyagok miatt idén a jegybanki becslések szerint 5,8 százalékos lehet az infláció –, a jegybank mégis újrázott, és a héten ismét csökkentette az alapkamatot. A 0,25 százalékpontos csökkentésről szűk többséggel döntött a monetáris tanács, így valószínű, hogy ismét a tavaly év elején kinevezett tagok szavazták meg a csökkentést.

A kamatot 6,5 százalékra csökkentő lépéssel a jegybank szembement saját elemzői véleményével, ami szerint magasabb kamatra lenne szükség az áremelkedés letöréséhez, londoni elemzők pedig arra figyelmeztettek, hogy a merész kamatvágások miatt könnyen viharba kerülhetünk, ha elvész a piacok bizalma.

Keletre tart

Bár a forint egyelőre tartja magát, a negatív fordulat továbbra sem kizárt: elemzők szerint keletre tart az euróválság, így nálunk még jövőre is recesszió lehet. A közép- és kelet-európai gazdaságok vannak ugyanis kitéve a legnagyobb mértékben az adósságválság hatásainak, amik pedig nem valószínű, hogy csillapodnának a közeljövőben.

Spanyolországban már gumilövedékkel lőtték a megszorítások ellen tüntetőket, sorra kérnek központi segítséget a tartományok, Katalóniában pedig egyre fokozódik az elégedetlenség és erősödik a függetlenségpártiak hangja amiatt, hogy bár a tartomány rengeteget fizet be a központi büdzsébe, Madrid most mégis szigorú megszorításokat vár el tőle.

A szomszédos Portugáliában is tömegek tiltakoztak a tervezett megszorítások ellen, Görögországban pedig a szakszervezetek kezdeményeztek óriási sztrájkhullámot, több millió embert hívva az utcákra – bár az észt pénzügyminiszter szerint még mindig jó görögnek lenni, mert az országban eddig még nem is tapasztaltak igazi megszorításokat.

De nem csak délen érzik a válságot. Szlovákiában csökkennek a reálbérek, tovább romlott a német üzleti hangulat, és az országban egyre több munkanélküli igényel segélyt. Ráadásul munkanélküliből soha nem volt még ennyi az unióban, 25 millióra nőtt az állástalanok száma, miközben a háztartások jövedelme is nagyot esett. Így szükség is lehet arra, hogy négyszeresére növeljék az uniós mentőalap méretét, amit a Spiegel szerint Németország is támogat – ezzel pedig már kétezermilliárd euróra nőne a válságkezelésre fordítható összeg.

Nem lesz pénz a hűtőre

Az euróválság nélkül is akadnak problémáink: augusztusra összejött az éves hiány 97 százaléka, a hónapban hat éve nem volt ekkora a deficit, az adósságunk finanszírozását pedig az nehezíti, hogy külső forrásokra vagyunk utalva, ráadásul a visegrádi országoktól is elszakadtunk. Bár szeptemberben nőtt azoknak a száma, akik lehetségesnek tartják tartós fogyasztási cikkek vásárlását, így akár arra is lehetne egy halvány esély, hogy beválik Varga Mihály jóslata, és valóban a hűtővásárlások pörgetik fel a gazdaságot, az ugyanakkor nem ad okot sok bizakodásra, hogy júliusban tovább csökkent a kiskereskedelmi forgalom.

De nem csak a fogyasztás gyengélkedik, az iparban éppen a Suzuki befékezése fáj a beszállítóknak. Ha pedig nem jön javulás, a Századvég szerint 350 milliárdos, a GKI szerint pedig 400 milliárdos megszorításra lehet szükség jövőre.

A bizonytalan légkörben a tőzsde sem szárnyalt, a BUX valamivel alacsonyabban zárt, mint a múlt héten, a vezető részványek pedig vegyes képet mutattak: míg az OTP és a Mol valamelyest erősödni tudott, addig a Richter és a Magyar Telekom veszített az árfolyamából.

	39. heti záró	38. heti záró
BUX	18 589	18 637
OTP	3 895	3 866
Mol	18 370	18 315
Richter	38 800	39 525
Magyar Telekom	425	428

A Mol árfolyamát két hír is érinthette a héten: míg hétfőn még azt közölte a vállalat, hogy a következő három évben 300 milliárd forintot fektet be Magyarországon, addig pénteken fény derült arra, hogy az átszervezési program keretében 700 embert, vagyis a dolgozói több mint tizedét bocsáthatja el a cég a közeljövőben.

A pulyka nő, a gazda fogy

A mezőgazdaságot és a húsipart is alaposan megviseli a válság, a KSH adatai alapján lassan attól lehet tartani, hogy elfogynak a magyar gazdák, hiszen egyre kevesebb a 40 évnél fiatalabb közöttük.

A héten a Gyulai Húskombinát után a Kapuvári Hús csődközeli helyzete volt az egyik fő téma: bár a cégnél újraindult a munka, a tulajdonos a jövő hétre válságtervvet dolgoz ki, és csak az eddigi dolgozók ötödére lehet szükség a cégnél, miután az állam a korábbi ötletek ellenére mégsem vesz húsgyárat. Üdítő kivételt a pulykák jelenthetnek, legalábbis a legnagyobb magyar pulykafeldolgozónál egyelőre nem sokat éreznek a válságból.

Ötletből nincs hiány

A kilábaláshoz vezető útra persze vannak ötletek, a Takarékbank szerint ultrakonzervatív gazdaságpolitika kell, Orbán Viktor szerint pedig a litván ösvényen kellene haladni, hiszen az ország alacsony államadóssága mellett a gazdasági növekedését is megirigyelhetnénk. Budai Gyula szerint a magyar alma felfuttatása jót tehet az egészség mellett a gazdaságnak is, Pálinkás József MTA-elnök szerint pedig egyenesen az egész növekedés-felfogásunkat kellene újragondolnunk. „Véges rendszerben nem képzelhető el végtelen növekedés” – mondta.

Ami pedig a rövidebb távú elképzeléseket illeti, Orbán Viktor szerint meg lehet állapodni az IMF-fel, ehhez jó alapot nyújt a kormány múlt heti levele. A szervezettel, amivel egyébként Bosznia ismét megállapodott, Argentína pedig újra összekapott, csak akkor tudjuk folytatni a tárgyalásokat, ha kitisztulnak a kormány elképzelései a jövő évi büdzséről. Ez pedig egyelőre nem látszik, Varga Mihály szerint a kormány gondolkodik még lépéseken, hiszen tovább csökkenthetők a kiadások - ennek keretében pedig akár a segélyplafon bevezetése is szóba kerülhet.