A hét, amikor megharagudtak ránk

Az elmúlt rövid, de eseménydús hét leginkább a magyar kormány és az IMF huzavonájáról és az adózásról szólt. Az IMF állítólag megsértődött a magyar kormányra, miután az IMF-ellenes hirdetésekkel rakta tele a magyar sajtót, miközben Varga Mihály éppen a valutaalap tokiói kongresszusán vett részt. A tárgyalások sikerében az elemzők fele már nem is bízik, de Varga Mihály szerint a tárgyalások nem szakadtak meg.

Nem is szakadhattak, hiszen jelenleg nincsenek is tárgyalások. Az IMF levélben közölte, hogy egyelőre nincs új tárgyalási időpont kitűzve, és addig nem is lesz, amíg a kormány ad hoc intézkedésekkel pótolja a valódi konszolidációt. Varga szerint az IMF-nek meg kell értenie, hogy nekünk is vannak feltételeink. Az önkormányzatok adósságainak átvállalása miatt azonban újabb 500 milliárdos megszorító csomag jöhet.

Az IMF-et állítólag az is zavarja, hogy csak látszólag tárgyalunk velük, miközben kihasználjuk a jó piaci környezetet és jóval több államkötvényt adunk el meghirdetettnél. Ezzel összejátszhat Cséfalvay államtitkár gondolatmenete is, amit londoni elemzőknek mondott el. Szerinte a piac jobban szereti Magyarországot, mint az Európai Bizottság.

Brüsszel nem Moszkva

Eközben azért felkészültünk arra, hogy az EU nem szünteti meg az ellenünk folyó túlzottdeficit-eljárást, de azért küzdünk az uniós támogatási pénzekért. Azt nem tudni, miért akadt ki a miniszterelnök Brüsszelben annyira, amikor az Unió számonkérte rajta egy szabály betartását, amit nyolc éve nem vagyunk hajlandóak megtenni.

A kormány úgy döntött, államosítja az időjárásjelentést. Egyelőre nem tudni, mi hasznunk lesz mindebből, hiszen így is nagyon kevés az államon kívüli szereplő a meteorológiában, de Illés Zoltán vidékfejlesztési államtitkár  szerint a magáncégek élősködnek, amit nem szabad hagyni.

A befizetett pénz

A héten hat új munkahely is létrejött, hiába mondja a Policy Agenda, hogy a kormány nem tartja a Széll-terv vállalásait, így majdnem háromszáz milliárd forinttal vagyunk elmaradva a tervekhez képest. Úgy nem is könnyű persze, hogy a pesti éjszaka hemzseg a bűnöktől, és a gazdaságfehérítő intézkedések ellenéreis eltűnt negyedmillió adózó.

Az adóbevételeink is romlottak. Tavaly száz forintból 35,7 ment az államhoz, míg egy évvel ezelőtt még 37,9. Pedig hárommilliárd forintot már be is telefonáltunk az államnak. A csekkadóból is vár az állam 400 milliárdot, de ez a bankoknak már akkora pénz, hogy többen is gondolkodnak a távozáson. A Bankszövetség elnöke szerint emiatt vagyonokat fognak kimenteni Magyarországról.

Közben a kormány is keresi a pénzét. Kiterjesztenék például a közműadót a föld feletti vezetékekre is. A kormány közölte, hogy minden lehetőséget megvizsgál a közművek adóztatásával kapcsolatban. Az, hogy talál-e más megoldást, November hetedikén derül ki, akkor véglegesítik ugyanis a Matolcsy-csomagot.

Keressük a pénzt

A Költségvetési Tanács elnöke szerint a két, összesen majdnem nyolcszáz milliárd forintos megszorítócsomag még ötszázmilliárd forintot sem hoz majd az államkasszának. A gazdasági növekedést viszont megfojtja, állítja a Moody's.

Az európai cégvezetők év végére várják a válság csúcsát, ami azért is baj, mert száz magyarból negyvennégynek nincs spórolt pénze. Az önkormányzatok tömeges csődjét úgy előzné meg a kormány, hogy átvállalja az adósságot, ami valószínűleg sem a bankoknak, sem a magyar államháztartásnak nem tesz majd jót. Pedig a magyar államadósság még mindig kisebb, mint az uniós átlag.

A Lázár János alá került Információs Hivatal eközben elsődleges feladatául kapta, hogy ellenőrizze Magyarország hitelezőit. A Világbank szerint eközben Magyarországon nem, hogy nem jó, de egyre rosszabb céget alapítani.

	43. heti záró	42. heti záró
BUX	18 992	18 950
OTP	4 051	4 030
Mol	18 600	18 915
Richter	40 600	40 570
Magyar Telekom	392	401

A magyar hús alkonya

Tovább folyik a magyar húsipar válsága is. Hamarosan megkezdődik a Gyulai Húskombinát felszámolása, október végéreeltűnhet a magyar piacról a gyulai kolbász. Nem tudni, mi lesz a hungarikumokat is gyártó magyar húsiparral, ha már a kolbász sem kell.

Persze a magyar húsgyárak hírnevének biztosan nem tesznek jót az olyan botrányok, mint ami most történt Szlovákiában. Svédország után most ott is marhahúsként eladott, színezett magyar sertéshúst talált egy vállalkozó. A rendőrségmár nyomoz is az ügyben.

A válság azonban még ennél is rosszabbat tesz. Négyszáz embert küldenek el a Pannon Pulyka és a Sága magyarországi vállalataitól. Az Agrárkutató Intézet szerint azonban nem lesz élelmiszer-árrobbanás, csupán tíz százalék körül drágulnak majd az ételeink.

Máshol sem jó

Eközben azért nem csak Magyarországnak, de a világ többi részének sem olyan jó lenni. Hiába él azUSA-ban a világon a legtöbb milliomos, csak tavaly 47 bank ment csődbe, miközben 16 bank ellen vizsgálódnak bankközi manipuláció miatt. Szerencsére legalább az amerikai gazdaság jobban nő a vártnál, ami egész Európának sokat segíthet majd.

Görögország közben újabb hitelcsomagot kaphat, most már enyhébb feltételekkel. Az IMF viszont nem mindenkivel lett elnézőbb, most éppen Portugáliát kínozzák.