A Shell azt állítja, hogy megszüntet minden közös vállalkozást a Gazprom orosz gázvállalattal, amiknek az összértéke eléri a 3 milliárd dollárt – számolt be a Sky News. A döntés egy nappal azután született, hogy a rivális BP kivette a tulajdoni részesedését a Rosznyefty orosz állami olajóriásból.
A Shell továbbá azt is elmondta: véget vetnek az Északi Áramlat-2 gázvezetékben való részvételben, amelyet Oroszország és Németország között kellett volna építeni, de Németország a múlt héten azt mondta, hogy elveti a terveit – számolt be a Sky News. Azonban a Shell szerint az oroszországi kilépés nem befolyásolja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és megújuló energiákra való átállási terveit – számolt be a Reuters.
Ben van Beurdenvan Beurden, a Shell vezérigazgatója a következőkkel indokolta a vállalat lépéseit:
Nem tudunk – és nem is fogunk – tétlenül állni, közvetlenül az ukrajnai nép biztonsága áll a középpontban.
Korábban a nap folyamán egyébként Donald Tusk, az Európai Néppárt vezetője is beszélt a Gazpromról, azonban eltérő vonatkoztatásban: azt mondta, hogy „Orbán és Szijjártó úr többet érdemel, mint érmeket Putyintól. Ha helyet kapnának a Gazprom igazgatótanácsában, az megfelelő jutalom lenne hűségükért”.
Earlier today I spoke to Shell's chief executive, Ben van Beurden. Shell have made the right call to divest from Russia – including Sakhalin II.
— Kwasi Kwarteng (@KwasiKwarteng) February 28, 2022
There is now a strong moral imperative on British companies to isolate Russia. This invasion must be a strategic failure for Putin.
A Reuters értesülései szerint az Európai Unió azt tervezi, hogy három évre tartózkodási és munkavállalási engedélyt ad az Ukrajnából érkező menekülteknek.
Az Európai Unió belügyminiszterei vasárnapi ülésükön egyeztettek az orosz invázió és az ezt követő menekülthullám miatt. A tagországok tárcavezetői felkérték Ylva Johansson belügyi biztost, hogy készítse elő az Európai Unió átmeneti védelemről szóló irányelvének alkalmazását, amelyet eddig még soha nem használtak.
A tervek szerint a menekültek
mind a 27 tagállamban ugyanolyan szintű védelmet kapnának, többek között tartózkodási, munkavállalási engedélyt és egészségügyi ellátást.
A Reuters szerint az uniós belügyminiszterek már csütörtökön megállapodásra jutnak a kérdésben, és az unió egységesen kezeli majd az összes ukrajnai menekültet, aki az Európai Unió területére belép. Brüsszel több millió menekülttel számol.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy napokon keresztül kibertámadások értek ukrán és orosz webhelyeket, azonban a Reuters információi szerint a helyzet addig fajult Oroszországban, hogy több médiaplatformot háborúellenes üzenetekkel árasztanak el:
Kedves állampolgárok! Arra kérünk benneteket, hogy hagyjátok abba ezt az őrületet, ne küldjétek fiaitokat és férjeiteket a biztos halálba
– áll egy weboldalon megjelenő üzenetben. Vlagyimir Putyin-ellenes felhívásokkal is találkozhattak az orosz internetezők:
Putyin hazugságra kényszerít bennünket és veszélybe sodor bennünket.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség weboldala, az Rbc.ru, a Kommersant.ru, a Fontanka.ru és az Iz.ru híroldal is kimaradásokat szenvedett; ezek közül több helyen is megjelentek az említett üzenetek. Egyes orosz hírportálok szerint az Anonymous hackerközösség a felelős a feltörésekért.
Vaszilij Nebenzia, Oroszország ENSZ-nagykövete az Egyesült Nemzetek Szervezetében mondott beszédet ma. A diplomata hamar leszögezte:
„Ukrajna felelős a jelenlegi válság gyökereiért.”
Nebenzia ezt azzal magyarázta, hogy az ukrán kormány sok éven át szabotálta és megszegte a minszki egyezményen elhangzott kötelezettségeit.
Elmondása szerint Ukrajnának megvolt az ideje átgondolni, hogy betartja-e, amit 2018-ban aláírt, azonban nem tette meg; nem volt hajlandó különleges státuszt adni Donbásznak.
Vaszilij Nebenzia szerint az utóbbi az, ami rávitte az orosz vezetést arra, hogy megvédje Donbász lakóit a jelenlegi szenvedésektől. Azonban a beszéde végén hozzá tette:
"Oroszország arra törekszik, hogy véget vessen ennek a háborúnak".
Az Elysée-palota közleménye szerint az ukrán kormány kérésére Emmanuel Macron telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal – írja a Guardian. A francia elnök megismételte a nemzetközi közösség arról szóló követelését, hogy Oroszország állítsa le az Ukrajna elleni offenzívát, valamint hangsúlyozta az azonnali tűzszünet megkötésének szükségességét.
Macron arra is kérte Putyint, hogy az orosz–ukrán tárgyalások idejére állítsák le a civileket is érintő támadásokat, óvják meg a civil infrastruktúrát és a főutakat. A közlemény alapján Putyin hajlandó elkötelezni magát ezek mellett.
A francia elnök arra is felszólította Putyint, hogy biztosítsa a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását a polgári lakosság és a segélyszállítmányok védelmével együtt. Macron a helyzet súlyosbodásának elkerülése érdekében a kapcsolat fenntartására is kéri az orosz elnököt.
Emberséget és józan észt kért a baloldaltól a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Facebook-oldalán közzétett videóban.
Az államtitkár szerint Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt vasárnap Orbán Viktor miniszterelnököt tette hibássá az ukrajnai háborúért és azért, mert emberek halnak meg. „Tehát nem Putyin, nem mások, hanem a magyar miniszterelnök, ráadásul egy személyben” fogalmazott az államtitkár.
Dömötör Csaba nyomatékosította, hogy az ellenzék nem lehet annyira kampányüzemmódban, hogy „ilyen sületlenséget” beszéljen. Emellett arról is beszélt az államtitkár, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt azon is „merengett”, hogy azoknak, akik több tízezren már itt vannak Magyarországon menekültként, április 3-án, az országgyűlési választásokkor már nem kell átjönniük a határon, hogy a Fideszre szavazzanak, hiszen már itt vannak.
Történik egy humanitárius katasztrófa, több százezren hagyják el Ukrajnát, közülük hetvenezren Magyarországra menekülnek, és az ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek az a legfontosabb kérdés, ki kire fog szavazni
– mondta Dömötör Csaba, aki úgy véli, hogy jó lenne már egy kis emberség és józan ész a politikai túloldalon. Legalább ebben a rendkívüli helyzetben - jegyezte meg.
A szlovák rendőrség vasárnap a szlovák-ukrán határon őrizetbe vett egy személyt, aki ellen körözést adott ki az Interpol, írta meg a Paraméter.
Michal Slivka rendőrségi szóvivő tájékoztatása szerint
a körözött személy minden bizonnyal abban bízott, hogy az orosz-ukrán háború elől menekülők között észrevétlenül átcsúszik a határon.
A bűnözőről kiderült, hogy gazdasági bűncselekmény elkövetése miatt adott ki elfogatóparancsot az Interpol. Az esettel kapcsolatban értesítették az Eperjesi Kerületi Ügyészség szolgálatban lévő ügyészét. Azonnal őrizetbe vették az illetőt, más információ róla még nem derült ki.
Nem tudni, hogy ennek a hatására, hiszen a részleteket biztonsági okok miatt sem hozzák majd később sem nyilvánosságra, de frissen írta ki a cseh rendőrség Twitteren, hogy
Csehország ötven rendőrt küld a szlovák-ukrán határra, hogy segédkezzenek az országhatárt átlépők regisztrációjánál.
Vít Rakusan belügyminiszter a CTK hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy a rendőrök kedden utaznak majd Szlovákiába. Azt is bejelentette, hogy „Szlovákia hivatalos rendőrsi segítséget kért, az ötven főből álló rendőri csapatnak holnap kellene elindulnia."
Csehország egyébként már korábban felajánlotta Szlovákiának, hogy kész rendőröket és katonákat küldeni a szlovák-ukrán határ védelmére, hozta le az MTI.
Maga a belügyminiszter maga vélte úgy, hogy a szlovák határvédelem megerősítése Csehország érdekeit is szolgálja, s az ott szerzett tapasztalatokat is fel tudják használni, és nem elsősorban
„Pontosabb képet kaphatunk arról, hogy a menekültek mekkora hányada tervezi a továbbutazást csehországba."
A szlovák belügyminisztérium közölte, hogy az európai uniós Frontex ügynökséghez fordul a határvédelem megerősítése érdekében, írta meg az MTI.
A 98 kilométer hosszú szlovák-ukrán határ egyben a szabad mozgást biztosító schengeni övezet külső határa is. Pozsony néhány nappal ezelőtt 1500 katonát rendelt ki a határvédelem megerősítésére.
Hivatalos szlovák kimutatások szerint hétfő délig több mint 30 ezer ukrán állampolgár lépte át a szlovák-ukrán határt, s a menekülők száma folyamatosan emelkedik. Viszont az is igaz, hogy többségük rokonokhoz, ismerősökhöz tart, így eddig csak igen kis számban éltek az elszállásolási lehetőséggel a szlovák hatóságoktól.
A cseh belügyminisztérium korábban közölte, hogy az első hullámban mintegy ötezer ukrajnai menekültre számít, és azt is kiemelve hozzátette, hogy
a menekültek csehországi tartózkodásának finanszírozására a kormány 1,5 millió koronás pénzalapot különített el.
Az ukrajnai háború miatt kenyérhiány léphet fel több arab országban, köztük a polgárháború által sújtott Jemenben, ahol így is milliókat fenyeget éhség – figyelmeztetett a Middle East Monitor nagy-britanniai székhelyű hírportál.
A lap utal arra, hogy a közel-keleti országok elsősorban Ukrajnából és Oroszországból szerzik be a gabonát, a kenyérhiány pedig tüntetéseket és bizonytalanságot okozhat a térségben.
A cikk szerint Ukrajna gabonaexportjának mintegy fele az észak-afrikai régióba kerül.
A háború esetén fellépő ellátási nehézségek súlyos csapást mérnének az élelmiszerimportra berendezkedett országokra, például Egyiptomra, Jemenre, Líbiára és Libanonra.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium tavalyi jelentése szerint a közel-keleti térség államai több mint 36 millió tonnányi gabonát importáltak, nagyrészt Ukrajnából és Oroszországból. A jelentésben arra is figyelmeztettek, hogy ez az importmennyiség Iránban, Irakban és Szíriában a szárazság és az egyre gyakoribb hőhullámok miatt emelkedik.
David Beasley, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) igazgatója máris kijelentette, hogy a háború drámai hatással lesz a régióra. A WFP adatai szerint egyedül Szíriában – amely a 2011-ben kezdődött polgárháború előtt saját maga el tudta látni élelemmel az állampolgárok zömét – mintegy 12,4 millió embert fenyeget a bizonytalan élelmiszer-ellátás.
Az ország tavaly másfél millió tonna gabonát importált, nagyrészt Oroszországból.
A nigériai kormány elítélte azokat híreket, amelyek szerint megkülönböztetés érte az országából, és más afrikai országból érkezőket miközben menekülni próbálnak Ukrajnából; sokukat megakadályozták abban, hogy elhagyják a háború sújtotta országot – írta meg a BBC.
A hírportál beszámolt egy Isaac nevezetű Ukrajnában élő nigériai férfiról, aki megpróbált bejutni Lengyelországba. A férfi azt mondta, hogy a határőrök nem engedték át, majd azt közölték vele:
„nem foglalkoznak afrikaiakkal".
Azonban arról is érkeztek jelentések korábban, hogy ukrán hatóságok próbálták megakadályozni, hogy afrikaiak szálljanak fel a határra tartó buszokra és vonatokra.
Geofrey Onyeama nigériai külügyminiszter vasárnap azt mondta, hogy beszélt az ukrán kollégájával, és biztosították arról, hogy minden Ukrajnát elhagyó külföldi korlátozás nélkül áthaladhat a határon.
Az Európai Unió felkérte madridi műholdközpontját, hogy szolgáltasson adatokat Ukrajnának az orosz csapatok mozgásáról, az uniós tagországok pedig elkötelezettek amellett, hogy tovább növeljék kétoldalú katonai támogatásukat Kijevnek – közölte az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn.
Josep Borrell a tagországok védelmi minisztereinek egynapos, rendkívüli, videokapcsolaton keresztül tartott tanácskozását követően kijelentette: az EU kész további szankciók bevezetésére Fehéroroszországgal és mindazokkal szemben, akik segítik Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját.
Azt mondta: az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciók költséggel járnak Európa számára, de – mint fogalmazott – „készen kell állnunk az ár megfizetésére, különben sokkal magasabb árat kell fizetnünk a jövőben”.
Az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat többé nem a kereskedelem fogja meghatározni – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Lord Lebegyev, a moszkvai születésű orosz–brit üzletember, aki a londoni Evening Standard újság tulajdonosa, lapja címoldalán nyílt levélben sürgette Vlagyimir Putyint, hogy állítsa le az ukrajnai inváziót.
Evgenyij Lebegyev, aki régóta támogatója és barátja Boris Johnson brit miniszterelnöknek, és a Lordok Házában ül, azt írta az orosz elnöknek:
Könyörgök önnek, hogy használja fel a mai tárgyalásokat annak érdekében, hogy véget vessen ennek a szörnyű ukrajnai konfliktusnak.
Az újság címlapján a levél egy olyan fénykép mellett található, amelyen egy mentős újraélesztést végez egy hatéves kislányon, aki megsérült, miután vasárnap lövedékek csapódtak be az ukrajnai Mariupol egyik lakóházába.
Lord Lebegyev, aki egyébként az Evening Standardon kívül az Independent és a London Live tévécsatorna tulajdonosa is, egyebek mellett ezt írta Putyin elnöknek:
Orosz állampolgárként arra kérem önt, hogy hagyja abba, hogy az oroszok megöljék ukrán testvéreiket. Brit állampolgárként pedig arra kérem önt, hogy mentse meg Európát a háborútól.
A cseh Sberbank jelentős forráskiáramlással szembesült a geopolitikai események hatására. A bank likviditási helyzetének romlása miatt a cseh jegybank megtiltotta eszközeinek és forrásainak kezelését, beleértve az új hitelek kibocsátását és a betétek elfogadását – tudta meg az MTI.
Tekintettel arra, hogy a Sberbank CZ az Európai Központi Bank (EKB) által szabályozott Sberbank Europe AG része, a cseh jegybank értesítette az EU Egységes Szanálási Hatóságát (SRB) a Sberbank cseh leányvállalatával kapcsolatos döntéséről.
Emellett arról is tájékoztattak, hogy az EKB az orosz Sberbank leányvállalata, a Sberbank Europe AG, illetve annak horvátországi és szlovéniai részlegeinek a csődkockázatára likviditási problémák miatt.
Az uniós bankszektor problémáinak megoldásával foglalkozó intézmény 24 órás moratóriumot hirdetett a Sberbank Europe AG (Ausztria), a Sberbank dd (Horvátország) és a Sberbank banka dd (Szlovénia) tevékenységére.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is két bankszünnapot rendelt el a hitelintézet kérésére a magyar Sberbanknál hétfőn, és jelezte, áttekinti a hitelintézet állapotát. Ezen időszakban az ügyfelek bankkártyás tranzakciókat igen, ám számlaműveleteket nem tudnak indítani, számlájukra azonban érkezhet pénz.
A Sberbank február 24-én került fel az Egyesült Államok szankciós listájára az Ukrajna elleni orosz támadás miatt.
Kanada további 25 millió dollár katonai segélyt küld Ukrajnának, jelentette be február 28-án a kanadai külügyminiszter Mélanie Joly, és Anita Anand honvédelmi miniszter –adta hírül a CNN.
A tárcavezetők elmondták, hogy Ukrajna közvetlenül kért segítséget Kanadától további védőfelszerelések beszerzéséhez, például gázálarcokhoz, testpáncélokhoz, éjjellátó felszereléshez és rohamsisakokhoz.
A Kanadai Hadsereg két C-130J taktikai légi szállító repülőgépet és egy 40-50 fős csapatot is biztosít legalább két hétig, hogy segítse a NATO európai erőfeszítéseit.
Szövetségeseinkkel azon dolgozunk, hogy az ukrán katonák megfelelő felszereléssel rendelkezzenek és, hogy a lengyelországi partnereinkkel azon vagyunk haladéktalanul eljuttassuk a szükséges katonai szállítmányt hozzájuk
– mondta Mélanie Joly, aki emellett kifejtette, hogy országa továbbra is támogatni fogjuk az ukrán népet, amikor az nemzetük és szabadsága védelméért küzd.
Az Amnesty International és a Human Rights Watch nevű jogvédő szervezet szerint az orosz hadsereg kazettás lőszereket is bevetett, ami háborús bűnnek minősülhet.
Az Amnesty szerint az oroszok azt az akhtirkai óvodát lőtték ilyen lőszerekkel (220 milliméteres Uragan rakétákkal), ahol hat ember – köztük egy hétéves kislány – vesztette életét.
Ezekből a lőszerekből lényegében kisebb bombák vagy lövedékek szóródnak szét a becsapódás előtt, ezáltal nagyobb kárt, több sebesülést és halálestet okozhatnak. Épp ezért 2008-ban aláírtak egy nemzetközi szerződést, amelyhez több mint száz ország – köztük Magyarország is – csatlakozott.
Ezek az országok vállalták, hogy nem használnak ilyen fegyvereket. Az egyetlen probléma az, hogy a nemzetközi szerződést
sem az oroszok, sem az ukránok nem írták alá.
Vagyis jogilag ebben a háborúban mindkét fél használhatja ezeket. Az Amnesty International mindemellett azt írta: egy óvoda elleni ezzel a fegyverrel történő támadásnál meg kellene vizsgálni, hogy háborús bűnt követett-e el az orosz fél.
A BBC egy összeállítást közölt néhány olyan civilről – köztük gyermekekről –, akik meghaltak a háborúban.
A hétéves Alisa Hlans akkor halt meg, amikor az oroszok tűz alá vettek egy óvodát pénteken Akhtirkából. A bombázás után kórházba szállították, de a sebesülések miatt szombaton életét vesztette. Rajta kívül az épületben tartózkodók közül még öt felnőtt meghalt, egy másik kisgyermek pedig olyan súlyosan megsebesült, hogy kritikus állapotba került.
Az általános iskola utolsó osztályába járó Polina Kijevben akkor halt meg, amikor a városban lévő orosz diverzánsok összecsaptak az ukrán védőkkel.
Russia killed her. In #Ukraine's capital #Kyiv, Polina was in a car her parents. A 🇷🇺 reconnaissance group killed them all. Little Polina was in the final year of primary school in Kyiv.
— Glasnost Gone (@GlasnostGone) February 28, 2022
So remember her the next time 🇷🇺 claims they don't target civilians https://t.co/exDLL7YmP8 pic.twitter.com/vLNblduBJa
A kislány a szüleivel és testvéreivel együtt egy autóban tartózkodott, ott vették tűz alá őket. Szülei meghaltak, két testvérét pedig kórházban ápolják, közülük a nővére állapota kritikus.
Egy Herszonban élő család még az invázió első napján akart elmenekülni a közeledő orosz csapatok elől autóval.
Eredetileg a családapa, a rendőrként dolgozó Oleg Fedko döntött arról, hogy kimenekíti a családját, de mivel szolgálatban volt, ezért a szülei mentek a feleségével és két gyermekével Nova Kakovkába. Harkivtól nem messze azonban orosz katonákba futottak bele.
Розстріляна на Каховській ГЕС родина
— Lara Fain (@florweigela) February 27, 2022
Федько Олег Іванович, 56 років
Федько Анна Василівна, 56 років
Федько Ірина Олександрівна, 27 років
Федько Софія Олегівна, 6 років
Федько Іван Олегович, півтора місяці pic.twitter.com/1w5flK0Qh5
Azóta sem tisztázták, pontosan mi történt. Oleg Fedko testvére, Denisz éppen telefonon beszélt a családanyával, amikor a nő egyszer csak elkezdett kiabálni, hogy gyermekek is vannak az autóban. A következő másodpercekben a férfi lövöldözést hallott a vonalban, majd minden elcsendesült. Mint utóbb kiderült, mind az öten meghaltak, beleértve a másfél hónapos csecsemőt is, aki az autóban volt.
Az oroszoknak már a szankciók életbe lépése nélkül is körülbelül tizenötmilliárd fontba (körülbelül 6515 milliárd forintba) került az Ukrajna elleni háború naponta, vagyis ha az ukránok elég ideig kihúzzák, lehet, hogy békére tudják kényszeríteni őket – írja a Napi.hu.
A tizenötmilliárd fontra vonatkozó információt Riho Terras európai parlamenti képviselő, az észt haderő korábbi főparancsnoka közölte az ukrán hírszerzésre hivatkozva. Kifejtette: Vlagyimir Putyin arra készült, hogy három-négy nap alatt letudja a háború érdemi részét, tehát jóval kisebb költségekkel számolt, mint amire most már számítani lehet.
4/7 If Ukraine manages to hold the Russians off for 10 days, then the Russians will have to enter negotiations. Because they have no money, weapons, or resources. Nevertheless, they are indifferent about the sanctions.
— Riho Terras (@RihoTerras) February 26, 2022
Úgy fogalmazott: ha az ukránok tíz napig képesek lesznek feltartóztatni az oroszokat, addigra már százötvenmilliárd fontot égetnek el a háborúra, emiatt anyagi okokból elképzelhető, hogy kénytelenek lesznek tárgyalni a békéről.
Az észt képviselő azt is leírta, hogy az oroszok nem tudják elég gyorsan pótolni a fegyvereiket, különösen azáltal, hogy a szankciók miatt több fontos, a gyártásukhoz szükséges nyersanyagtól elestek. Ezért előbb-utóbb például a rakétákból is kifogynak, vagy legalábbis nagyon takarékoskodniuk kell majd velük.
Véleménye szerint az oroszok haditerve most az lehet, hogy megfélemlítsék a lakosságot (ez megmagyarázhatná a civil célpontok egyre gyakoribb támadását), és lélektanilag zúzzák össze az ukránokat. Hozzátette: mivel Kijevet nem sikerül bevenniük, helyette a második legnagyobb ukrán város, Harkiv bevételétől várhatják, hogy pánikot indít el az ellenség soraiban.
Az ukránoknak azonban nem szabad bepánikolniuk. A rakétatámadások a megfélemlítést szolgálják, az oroszok teljesen véletlenszerűen lövöldöznek, és lakóépületeket találnak el azért, hogy a valósnál erősebbnek tüntessék fel az offenzívát. Ukrajnának erősnek kell maradnia, és segítenünk kell őket ebben!
– írta a képviselő.
Evakuálták a Sahtar Doneck labdarúgócsapatát a háború által sújtott területekről – derül ki a klub bejegyzéseiből.
Az olasz Roberto De Zerbi által vezetett edzői stáb a budapesti reptérről jelentkezett be, ott szállnak át az Olaszországba tartó járatra.
Kénytelenek voltunk eljönni a súlyosbodó helyzet miatt. Remélem, hogy minél hamarabb visszatérhetünk a szeretteinkhez. Kitartást az Ukrajnában lévőknek
– mondta Roberto De Zerbi.
** «Слава Україні!» Звернення Роберто Де Дзербі та його тренерського штабу **#Україна #Ukraine #StandWithUkraine pic.twitter.com/t4c9rvokbf
— FC SHAKHTAR DONETSK (@FCShakhtar) February 28, 2022
A klub nem sokkal későbbi bejegyzésében arról számolt be, hogy az együttes brazil játékosai és családjuk is elhagyták Ukrajnát, és jelenleg Romániában vannak.
A donyecki gárda köszönetet mondott Aleksander Čeferin UEFA-elnöknek, az ukrán szövetséget vezető Andrij Pavelkónak és a moldovai szövetség első emberének, Leonyid Olejnicsenkónak az evakuálásban nyújtott segítségért.
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn közleményt adott ki, amelyben azt írták: egész Ukrajna légtere felett megszerezték az irányítást.
Az orosz légierő légi fölényt szerzett Ukrajna egész területe felett
– áll a közleményben.
Az invázió kezdete óta valóban az oroszoknak állt a zászló a levegőben, részben amiatt is, hogy a háború elején végrehajtott rakétacsapásokkal sikerült semlegesíteniük az ukrán légierő jelentős részét.
Ettől függetlenül az ukrán légvédelmi rakéták továbbra is aktívak maradtak az utóbbi napokban. Az ukrán védelmi minisztérium szerint 29 repülőt és 29 helikoptert már lelőttek a harcok kezdete óta, mindeközben pedig az ukrán drónok is légi csapásokat hajtanak végre az orosz konvojok ellen.
Vagyis megkérdőjelezhető, hogy valóban mekkora az oroszok légi fölénye, és az a kijelentés is, hogy ez már az egész országra kiterjedne (beleértve a nyugati, ez idáig a háború által nem érintett területeket is).
Tudósítóink Lvivben sétálva katonákkal találkoztak, de alapvetően nyugodt a város. A templom ablakait bedeszkázták, hogy egy esetleges rakétatámadás esetén megvédjék a légnyomástól.
Az Európai Uniónak nagy kaliberű fegyvereket, lőszert, páncéltörő felszereléseket kell biztosítania Ukrajnának, valamint üzemanyagot a tankokhoz és repülőgépekhez – jelentette ki Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek rendkívüli, videokonferencia formájában tervezett tanácskozását megelőzően, hétfőn. A fegyvereket a tagállamoknak kell biztosítaniuk, összehangolva az erőforrásokat – tette hozzá.
Az Ukrajna esetleges uniós tagságával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Borrell azt mondta:
Ukrajnának egyértelmű európai perspektívája van, most azonban az orosz agresszióval szemben kell fellépni.
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint az európaiak egysége erős, „olyan erős, mint az ukránok ellenállása”. Borrell arról is beszélt, hogy az Oroszország és Ukrajna között létrejött megbeszélés jelentheti a konfliktus megoldásához tartó első lépést, ezért az Európai Unió támogatja a találkozót.
Vasárnap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy sajtótájékoztatón bejelentette, az Európai Unió elkezd fegyvereket küldeni Ukrajnának.
(MTI)
Hétfő reggel óta folyamatosan érkeznek az emberek a Sberbank Mammut 2.-ben lévő fiókjához azért, hogy kivegyék a pénzüket az intézményből – írja a 444.
A fiók jelenleg ugyan zárva van (mivel az jegybank két bankszünnapot rendelt el), az ATM azonban üzemel. Tömeg ugyan nincs, de jóformán mindig áll valaki a gép előtt.
Az emberek rendszerint kiveszik azt a napi limitet a bankból, amelyre lehetőségük van. Többen azon izgulnak, hogy megkapják-e a fizetésüket vagy nyugdíjukat, néhányan pedig már azt is eldöntötték, hogy inkább másik banknál nyitnak számlát.
A magyar külügyminiszter New Yorkban adott interjút, ahol az ENSZ-tagállamok képviselőivel tárgyal. Szijjártó Péter azt mondta: bizakodónak kell lenni, hogy a felek békét tudnak kötni, ezért is ajánlották fel Budapestet lehetséges tárgyalási helyszínként.
Azzal kapcsolatban, hogy mi Magyarország álláspontja az ukrajnai eseményeket illetően, úgy fogalmazott:
Elítéljük a katonai akciókat, és kiállunk Ukrajna területi integritása mellett.
A Magyarországra érkező menekültekről pedig azt mondta, hogy szívesen látnak mindenkit, aki jogszerűen tartózkodik Ukrajnában. Az érkezésüket csak az hátráltatja, hogy az ukránok viszonylag lassan engedik át őket – mondta a külügyminiszter.
Szijjártó Pétertől azt is megkérdezték, hogy az invázió után szükségét látja-e annak, hogy NATO-csapatok érkezzenek Magyarországra (visszautalva arra, hogy korábban, az invázió előtt azt mondta: nincs rájuk szükség).
A külügyminiszter válaszában hangsúlyozta: a Magyar Honvédség kellően fel van készülve az ország megvédésére, ráadásul Orbán Viktor az utóbbi napokban elrendelte, hogy a honvédség jelentős részét az ukrán határ mellett összpontosítsák. Ezért továbbra sem látják szükségét annak, hogy újabb NATO-csapatok érkezzenek Magyarországra.
Ez utóbbival kapcsolatban a Corriere della Sera nevű olasz lap a minap azt írta, hogy olasz katonák érkezhetnek Magyarországra, de ez az interjúban nem került elő.
Az orosz légi közlekedési hatóság bejelentette, hogy Oroszország lezárja légterét 36 ország gépei elől. Többek között Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Olaszország és Kanada gépei sem léphetnek be az orosz légtérbe.
Mindez válaszlépés arra, hogy vasárnap az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette: orosz tulajdonban lévő, Oroszországban regisztrált és orosz felségjelzésű gépek nem léphetnek be az Európai Unió légterébe.
Az ukrajnai férfiak nem hagyhatják el az országot, közölte Viktor Mikita, Kárpátalja katonai közigazgatásának vezetője hétfőn. Hozzáfűzte: aki elszökik, az áruló, és a börtönben a helye, írta a Kárpátinfo.net.
Munkácson és Ungváron légiriadó-gyakorlatot tartanak hétfő este. Hangsúlyozta: senkit nem engednek be Kárpátaljára.
Jelezte: az áremeléseket visszaszorították, háromszorosára is nőhettek volna az árak, ezt azonban nem engedték meg. Mikita elmondta azt is: sokan szeretnének humanitárius segélyt küldeni Kárpátaljára, amit köszönnek. Megjegyezte: az ezzel kapcsolatos eljárási rendet be kell tartani.
A Kreml hétfőn közölte, hogy Vlagyimir Putyin vasárnap miért helyezte készültségbe az orosz nukleáris csapásmérő egységeket. Az Interfax hírügynökség szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy sajtótájékoztatón azt mondta:
néhány tisztviselő nyilatkozatot közölt arról, hogy incidensek vagy akár összecsapások is elképzelhetők a NATO és Oroszország fegyveres erői között. Úgy hisszük, hogy az ilyen kijelentések elfogadhatatlanok.
Peszkov ezután az mondta: nem szeretné nevükön nevezni az érintetteket, majd utána mégis közölte, hogy többek között a brit külügyminiszterre, Liz Trussra gondolt, aki az utóbbi napokban valóban számos alkalommal nyilatkozott az orosz–ukrán háborúval összefüggésben.
Nemrég egyébként a brit védelmi miniszter is reagált Putyin kijelentésére. Ben Wallace azt mondta, hogy az orosz elnök szerinte csak arról akarja elterelni a figyelmet, hogy zűrzavar uralkodik a csapatai közt.
Semmi köze nincs [Putyin bejelentésének] ahhoz, hogy milyen készültségben van a haderejük. Ez csak egy nagy kísérlet arra, hogy elterelje a figyelmet ukrajnai nehézségeiről azzal, hogy a médiatérbe helyezi ezeket a kifejezéseket
– mondta Ben Wallace, majd hozzátette, hogy az Egyesült Királyságban sem alacsonyabb, náluk is nagyon magas a nukleáris készültség a mostani helyzetben.
Az ukrán belügyminiszter tanácsadója szerint hétfő délután a korábbiaknál sokkal erőteljesebb rakétazápor zúdult a második legnagyobb ukrán városra.
Harkivot most vették erős tűz alá Gradokkal [Grad rakétákkal]. Több tucat ember meghalt, több százan megsebesültek
– írta Anton Herascsenko, aki egy helyi lakos által készített videót is közzétett a támadásról:
A támadás következményeiről a NEXTA csatornáján is közzétettek felvételeket, de ennek megtekintését csak erős idegzetűeknek ajánljuk!
Annak ellenére hogy a sportvilág legnagyobb port kavaró híre a háború kirobbanása óta a Roman Abramovics körül kialakult botrány volt, most az orosz klubtulajdonos elfogadta az ukránok segélykérését, és igyekszik megteremteni a békét a felek között. Az orosz milliárdos üzletember a hétvégén adta át a londoni klub irányítását a Chelsea jótékonysági alapítványának, amivel célja a klub biztonságának megőrzése volt.
Hétfő délelőtt az orosz üzletember szóvivője megerősítette a PA hírügynökségnek, hogy az ukrán kormány megkereste Abramovicsot, hogy támogassa a békés megállapodás megszületését a háborús felek között, amit a klubtulajdonos el is fogadott. Hozzáteszik, hogy Abramovics volt az egyetlen a megkeresett befolyásos emberek közül, aki válaszolt és elfogadta az ukrán kormány segítségkérését.
A kapcsolatfelvétel Roman Abramovicssal a zsidó közösségen keresztül történt, mivel az orosz üzletember izraeli állampolgár is egyben. Az ukránok kiemelik, hogy nem várnak csodát Abramovics közbejárásától, azonban rendkívül sokat jelent az ukrán nép számára, hogy az orosz üzletember a segítségükre sietett.
A Paks II. Atomerőmű-projekt keretében a munkálatok az ütemterv szerint zajlanak – közölte a Paks-Press Hírügynökség megkeresésére a Roszatom Central Europe Kft. A szervezet budapesti irodája közleményében hozzátette, „a Roszatom mindig pontosan teljesítette és teljesíti az összes szerződéses kötelezettségét”.
A Paks II.-projekt keretében tervezett két új, VVER-1200 típusú reaktor építésének fővállalkozója a Roszatom orosz atomenergetikai konszern mérnöki divíziója, az ASZE Mérnöki Vállalat Rt. Az MVM Paks II. Zrt. 2014-ben kötött szerződést az orosz Joint-Stock Company Atomstroyexporttal a kulcsra kész atomerőmű megvalósításáról, amely fix műszaki tartalommal, rögzített, 12,5 milliárd eurós beruházással készül el.
Alekszandr Merten, az ASZE alelnöke 2021 decemberében Budapesten azt mondta, azon dolgoznak, hogy 2029–2030-ban a paksi atomerőmű két új blokkja villamos energiát termeljen. Hozzátette: az építési területen folyamatban van a felvonulási épületek kivitelezése, köztük a betonüzem, az acélszerkezet-szerelő üzem, a raktárak kialakítása, a közművek építése, a talaj-előkészítés, végzik az engedélyezéshez szükséges dokumentációs munkákat, és várják a létesítési engedélyt.
Alighogy elkezdődött a belarusz határnál a béketárgyalás Oroszország és Ukrajna között, kiküldték a teremből az újságírókat. Legalábbis ez látszik a Nexta által közzétett felvételen.
A tanácskozást Belarusz külügyminisztere, Vladimir Makej nyitotta meg, alighogy köszöntötte a vendégeket, a televíziós stábokat kitessékelték a teremből. Az esetről videó is készült.
⚡️⚡️Video from the beginning of negotiations - or rather, just Makey's speech
— NEXTA (@nexta_tv) February 28, 2022
"You can feel completely safe," Makey told meeting participants.
After that, all journalists were kicked out. "I said turn it off, can't you hear there?" - says the unidentified man on the background. pic.twitter.com/RoeJmMdThr
Hétfőn a nemzetközileg ismert hekkercsoport, az Anonymus feltörte a TASZSZ orosz állami hírügynökség oldalát.
Azt kérjük Önöktől, hogy vessenek véget ennek az őrültségnek, ne küldjék a fiaikat és a férjeiket a biztos halálba. Putyin arra kényszerít minket, hogy hazudjunk, és veszélybe sodor minket… Ez nem a mi háborúnk, állítsuk meg őt!
– ezt írták a TASZSZ oldalán közzétett üzenetben a Reuters hírügynökség szerint. Az üzenetet és a hivatkozást, ahol elérhető volt, azóta eltávolították az oldalról.
Russian news agency Tass has been hacked by @YourAnonCentral
— AS USA (@English_AS) February 28, 2022
Current welcome message: Citizens. We urge you to stop this madness, do not send your sons & husbands to certain death....We have been isolated from the rest of the world...https://t.co/03FhuOpPTt pic.twitter.com/4FHtLnSXQr