Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Wagner-vezér: Nincs szükség rengeteg katonára ahhoz, hogy valaki sikeres államcsínyt hajtson végre.
• Nagy a mozgolódás Bahmutnál, leváltják a Wagner-csapatokat.
• Sorsfordító bejelentést tett Zelenszkij: Itt az ideje az ellentámadásnak!
• Erőszakkal kellett ágyba vinni Vlagyimir Putyint.
• Vlagyimir Putyin előkerült, és tett egy meglepő kijelentést.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is. Jó pihenést kívánunk!

Erős robbanások voltak az oroszok által megszállt Melitopol városában, majd fekete füst szállt egy orosz katonai bázissá alakított egykori gyár fölé – közölte május 30-án Ivan Fedorov, a település korábbi polgármestere.

A gyár a Zaporizzsjai területen található. A mintegy 150 ezer lakosú Melitopol 2022 február vége óta van megszállás alatt. A város a dél-ukrajnai orosz erők vasúti központjaként szolgál, és része annak a szárazföldi hídnak, amely összeköti Oroszországot a megszállt Krím félszigettel.

A megszállt területeken rendszeresen történnek robbanások, mivel a helyi ukrán partizánmozgalmak a megszálló hatóságokat, kollaboránsokat és orosz katonai felszereléseket veszik célba. Moszkva általában Ukrajnát hibáztatja az ilyen incidensekért, míg Kijev nem vállalja a felelősséget a robbanásokért – írja a Kijev Independent.

A BAE Systems, amely az Egyesült Királyság legnagyobb, katonai eszközöket gyártó vállalata, megkezdte az ukrajnai részlegének megnyitását – közölte az ukrán elnök a Telegramon.

Volodimir Zelenszkij arról is beszámolt, hogy videón egyeztetett a vállalat vezérigazgatójával, Charles Woodburnnel és több másik tisztviselővel is. A BAE Systems a gyártója számos Ukrajna által használt külföldi eszköznek, köztük az M2 és M3 típusú Bradley harcjárműveknek, az M113-as páncélozott személyszállítóknak, a M109 Paladin és Archer önjáró lövegeknek, az M777-es lövegeknek, valamint a Challenger harckocsiknak is. 

A The Guardian mindehhez azt is hozzátette, hogy a britek soha nem látott, 8,5 milliárd fontnyi értékben exportáltak fegyvereket külföldre 2022-ben.

A moszkvai dróncsapásban használt eszközök legalább egyike egy UJ–22-es típusú, ukrán gyártmányú drón volt – közölte a The Guardian. 

A lap szerint ezek az eszközök nagyjából 800 kilométeres hatótávolsággal bírnak. Moszkva az ukrán határ legközelebbi pontjától 450 kilométerre található. 

Az eszköz 160 km/óra maximumsebességgel tud haladni, és nagyjából 20 kilogrammnyi robbanóanyag hordozására képes. 

Az ukrán hadsereg egy ideiglenes menedékhelyet bombázott a Belgorodi területen. A csapásnak halálos áldozata is van – közölte Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója.

Gladkov szerint az épületben olyan menekültek tartózkodtak, akik az orosz–ukrán határ mentén lévő, kiürített falvakból érkeztek. A kormányzó szerint a helyzet felmérése jelenleg is zajlik, későbbre ígért részletesebb tájékoztatást.

Mindeközben a közösségi médiában megjelent egy videó, amelyen az látható, hogy a belgorodi régióban található Sebekinóban több robbanást hallottak. A települést már az utóbbi napokban is több ukrán tüzérségi csapás érte.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó cáfolta, hogy Ukrajna állna a kedden, Moszkvában történt akció mögött.

Podoljak egy tévéműsorban beszélt erről, és úgy fogalmazott:

Ukrajnának nincs közvetlen köze a moszkvai dróntámadáshoz, de arra számít, hogy a jövőben gyakoribbá válnak az efféle támadások.

A közösségi médiában is közzétett két bejegyzést: az egyikben azzal viccelődött, hogy az orosz drónok „lázadtak fel”, és csaptak le Moszkvában, a másikban pedig azt írta, hogy szerinte az orosz kormányzat bepánikolt, de közben próbálja azt bizonygatni, hogy az ukrajnai „különleges hadművelet” továbbra is a terv szerint halad.

Olaf Scholz elítélte az ukrajnai polgári célpontok elleni orosz légitámadásokat Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel kedden telefonon folytatott megbeszélésén –közölték Berlinben.

Volodimir Zelenszkij beszámolt az ukrajnai városokra és az úgynevezett kritikus infrastruktúra elemeire a napokban mért légicsapások hatásairól. Egyben köszönetet mondott a német kormánytól kapott katonai támogatásért, különösen az ukrán légvédelem megerősítéséért.

Olaf Scholz elítélte a polgári célpontok elleni újabb légitámadásokat, és megerősítette, hogy hazája töretlenül szolidáris Ukrajnával. Kiemelte, hogy Németország az európai és Európán kívüli partnereivel szorosan együttműködve továbbra is támogatja Ukrajnát, méghozzá katonailag is.

Kedden már írtunk arról, hogy Olekszandr Szirkij ukrán vezérezredes szerint Bahmutnál előrenyomultak az ukrán csapatok.

A támadásról készült videó azóta a Twitterre is felkerült. Úgy tudni, hogy két zászlóalj futamította meg az orosz csapatokat.

Az orosz belügyminisztérium körözést adott ki Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka ellen.

MInderről a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség számolt be. A belügyminisztérium oldalán Zaluzsnij fotóját is megosztották, de a közleményből nem derült ki, hogy pontosan mi miatt is keresik az ukrán főparancsnokot.

Ezzel egyidőben egy másik, hasonló körözés is megjelent az oldalon, amelyet az ukrán szárazföldi erők parancsnokával, Olekszandr Szirszkijjel szemben adtak ki.

Svédország partjainál észlelhették a Hvaldimir becenéven emlegetett fehér delfint, amelyet a gyanú szerint az orosz haditengerészet képzett ki kémkedésre – írja a francia AFP hírügynökség.

Az állatot először 2019-ben látták a norvég partoknál, és arra gyanakodtak, hogy az orosz haditengerészet képezhette ki (vagy onnan szökhetett el).

Most a svédországi Hunnebostrandnál észlelték az állatot, és azt is megfigyelték, hogy hirtelen változtatott az utazási sebességén, valamint eltávolodott a természetes közegétől.

Nem tudjuk, most mi miatt gyorsult fel ennyire hirtelen

– mondta Sebastian Strand biológus az AFP-nek. Hozzátette azt is, lehet, hogy az állat egyszerűen társat keres. 

A delfin néhány napja állítólag még a norvég partoknál, egy amerikai hadihajó közelében tűnt fel.

Ukrajna májusban több mint 16 ezer embert, több mint 400 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, valamint 238 tüzérségi löveget és aknavetőt veszített – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy keddi parancsnoki telekonferencián.

Az MTI szerint Sojgu azt mondta, hogy mindez összevethető az áprilisi adatokkal, amelyeket Az orosz fél több mint 15 ezer emberre, 430 harckocsira és páncélozott járműre, valamint 225 lövegre és aknavetőre becsült. Állítása szerint erősen megnőttek az ukrán légi veszteségek is, amelyek áprilisban 8 repülőgépet és 277 drónt tettek ki, májusban pedig már 16 repülőgépet, 5 helikoptert, és 466 drónt.

A tárcavezető azt mondta, hogy az orosz légvédelem az elmúlt egy hónapban elfogta az amerikai HIMARS sorozatvetőrendszer 196 rakétáját, valamint megsemmisített 29 brit Storm Shadow manőverező repülőgépet és 16 amerikai HARM radarelhárító rakétát. Beszámolója szerint az orosz hadsereg figyelemmel kíséri az Ukrajnába irányuló nyugati hadfelszerelés- és fegyverszállítások mennyiségét és útvonalait, és csapást mér rájuk, ha azonosítják őket.

Közölte, hogy az elmúlt napokban nyugati fegyverek nagy raktárai semmisültek meg meg Hmelnickijben, Ternopilban és Mikolajivban, Kijevben pedig találatot kapott egy amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszer. Sojgu megismételte Moszkva álláspontját, miszerint a nyugati fegyverek Ukrajnába szállítása csak elnyújtja a harci cselekményeket, de nem befolyásolhatja a „különleges hadművelet” kimenetelét.

Nehezményezte, hogy az ukrán fél a NATO-országokból származó fegyverekkel folytatja a szociális létesítmények elleni csapásokat, és orosz civilek elleni terrortámadásokat. Megismételte, hogy az orosz fegyveres erők a lehető legkeményebb módon reagálnak ezekre az ukrán fegyveres akciókra. Emlékeztetett az oroszországi Belgorod megye elleni május 22-i támadásra, amely során egy ukrán diverzánscsoport több mint 70 tagját veszítette el.

A Kijevet ért újabb orosz légitámadásban egy nő életét vesztette, 12-en megsérültek, közülük öt került kórházba, és 12 lakásban keletkeztek károk – közölte Vitalij Klicsko polgármester kedden a Telegramon.

Klicsko elmondta, hogy jelenleg is zajlik a romok eltakarítása és a megrongálódott lakásokban a károk felmérése. Kiemelte, hogy különösen nagy a kár egy 24 emeletes épületben a főváros Holoszijivszkij kerületében, amelyre egy orosz drón roncsai zuhantak.

Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök közlése szerint az ukrán hatóságok több mint ötven bejelentést kaptak otthonokban, irodákban, üzletekben és autókban a légicsapás okozta károkról a régióban.

A Moszkva ellen irányuló keddi dróntámadás az orosz főváros gazdagnegyedeit célozta meg – írta a The Guardian.

Előzőleg beszámoltunk arról, hogy Putyin egyik rezidenciájának közelében is drón csapódott be. A brit lapnak sikerült beszélni egy biztonsági őrrel, aki szemtanúja volt a támadásnak.

Reggel 6.15-kor ébredtem fel egy hagos robbanásra, és a következő 45 percben körülbelül hat másik robbanás volt, nagyjából tízpercenként. Nagyon sz* volt, mindenki az erkélyéről vagy kintről figyelt, és senki sem értette, hogy mi történik.

Egy Moszkva közelében, a várostól nyugatra lakó másik szemtanú azt mondta, hogy reggel 6 környékén remegett a házuk a robbanások miatt. Ő 5-7 robbanást számolt meg, de azután véget ér a támadás, és visszaaludtak.

Mint megírtuk, Moszkvában több épület is kisebb károkat szenvedett dróntámadás következtében. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint az egyik drónt Vlagyimir Putyin orosz elnök rezidenciája közelében lőtték le.

Alexander Hinstein orosz parlamenti képviselő ugyanis megosztott egy listát azokról a Moszkva környéki helyszínekről, ahol május 30-án reggel drónokat észleltek. Elmondása szerint köztük van Razdory település is, ahol állami tulajdonban lévő nyaralók, valamint tisztviselők és üzletemberek magánházai találhatók. Putyin Novo-Ogarjovo rezidenciája is a környéken van.

Valgyimir Putyin

Fotó: Mikhail Svetlov / Getty Images Hungary

Olekszandr Szirkij ukrán vezérezredes új videót osztott meg közösségi oldalán Bahmut külvárosáról.

A felvételen – elmondása szerint – az látható, hogy a védelmi erők folytatják az előrenyomulást, és „megsemmisítik az ellenséget”.

A felvételt Telegram-csatornáján osztotta meg, melyet ide kattintva tudnak megtekinteni.

Újabb 79, Ukrajnáért harcoló elesett katona holttestét szállították haza – adta közre az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjával foglalkozó minisztériumának közleményét a Pravda.

A holttestek hazaszállításában az ukrán rendvédelmi szervek és az eltűnt személyek biztosának hivatala is közreműködött.

A katonák holttestét családjuknak adják át, hogy  méltó módon temethessék el szeretteiket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tervez külön beszédet mondani a Moszkva és a Moszkva környéke elleni dróntámadás után – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő kedden.

Jelenleg nincsenek különleges tervek. Hála istennek, nincsenek áldozatok, és jelenleg nincs veszélyben Moszkva és a külváros lakói

– mondta a Kreml szóvivője egy ezzel kapcsolatos kérdésre válaszolva.

Ukrajna védelmi minisztériuma a Twitteren azt közölte, hogy az elmúlt napon 410 orosz katonát öltek meg a harcokban, az összesített szám így 207 440-re nőtt. Állításuk szerint eddig összesen 3802 tankot, 7469 páncélozott harcjárművet, 313 repülőgépet, 298 helikoptert, 3092 drónt és 18 hadihajót lőttek ki.

Joe Biden amerikai elnök úgy nyilatkozott a ctpaha.ua-nak, az Egyesült Államok még megfontolja, hogy küldjön-e nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat Ukrajnának.

Hozzátette, nem lepődött meg azon, hogy egyre több támadás éri Kijevet.

Arra a kérdésre, hogy megérett-e az idő az ATACMS rakéták átadására, azt mondta, hogy a válaszig még hosszú viták vezetnek.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az orosz főváros ellen Kijev által végrehajtott „terrortámadást” nyolc drónnal hajtották végre. Ezek közül hármat rádióelektronikai eszközökkel földre szállítottak, ötöt pedig Pancir–SZ típusú légvédelmi rakétarendszerrel lőttek le Moszkva megyében.

Andrej Vorobjov, a moszkvai régió kormányzója is beszámolt róla, hogy a légvédelem több, a főváros irányába tartó drónt lelőtt. A közösségi médiában videó jelent meg arról, hogy egy drónt a levegőben lőnek le Moszkva megyében.

A moszkvai hatóságok szerint ketten folyamodtak orvosi ellátásért, de kórházi kezelésre senki sem szorult.

Május 30-án éjjel az orosz megszállók ismét iráni Shahed–136/131 drónokkal támadták Ukrajnát. Az ukrán légierő a 31 drónból 29-et megsemmisített.

Éjjel számos robbanás volt hallható Kijevben, a város három területén is tűz ütött ki. A lelőtt drónok törmelékei több áldozatot követeltek – derül ki az Unian beszámolójából.

A Holosivszkij kerületben tűz ütött ki egy házban, ami egy ember halálát okozta, három másik pedig megsérült. A Pecserszki kerületben a törmelék gépkocsikat rongált meg. A Darnyickij kerületben egy magánház gyulladt ki, megrongálva a parkoló autókat. A Podilszki járásban törmelék hullott az egyik épületre, a Szvjatosinszki járásban pedig egy vállalkozás területére.

A mentőszolgálatok minden helyszínen munkához láttak.

Vasárnap hajnalban a háború legnagyobb dróntámadása sújtotta Kijevet. Ez a nap volt Kijev városának napja, amely békeidőben ünnepnek számít.

Az ukrán légierő akkor azt közölte, az Oroszország által indított 54 kamikazedrónból 52-t sikerült lelőniük.  A dróncsapások következtében egy férfi életét vesztette, egy nő pedig megsebesült az egyik drón törmelékének lehulló darabjaitól.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője úgy véli, hogy Moszkva nem fog tárgyalóasztalhoz ülni anélkül, hogy előbb ne próbálná megnyerni az ukrajnai háborút, ezért szerinte a következő hónapokban újabb orosz katonai offenzívára lehet számítani.

„Nem vagyok optimista az ukrajnai helyzettel összefüggésben. Oroszország még mindig erős, nem szabad alábecsülnünk Moszkvát” – figyelmeztetett az európai diplomata.

Hangsúlyozta továbbá, hogy növelni kell a katonai kiadásokat, hogy választ adhassanak az Európa előtt álló védelmi kihívásokra.

Svédország partjainál ismét felbukkant egy fehér delfin, amelyet 2019-ben hámot viselve láttak Norvégia partjainál, és azt feltételezték, hogy az orosz haditengerészet kémkedésre képezte ki.

A hámon egy kamerához való tartó volt, és a műanyag kapcsokra az Equipment St Petersburg felirat volt nyomtatva. Az igazgatóság tisztviselői szerint a delfin egy ketrecből szökhetett meg, és az orosz haditengerészet képezhette ki, mivel úgy tűnt, hogy hozzá van szokva az emberekhez.

Kapcsolódó

Ismét feltűnt az orosz kémdelfin

Nem tudják, hogy lett ilyen gyors.