Izrael azonnal hagyja abba ezt az őrületet! – követelte a török elnök. Az államfő az X-en közzétett üzenetében azt írta:
Izrael az éjjel fokozta a Gázai övezet bombázását, amely ismét nők, gyermekek, ártatlan civilek ellen irányult, és még súlyosabbá tette a humanitárius válságot. Izraelnek azonnal fel kell hagynia ezzel az őrültséggel, le kell állítania a támadásait.
Recep Tayyip Erdogan egyúttal felszólította pártja (Igazság és Fejlődés Pártja/AKP) szombat esti isztambuli nagygyűlésének résztvevőit, hogy adjanak hangot kiállásuknak a palesztin nép mellett az Izrael általi üldöztetéssel szemben.
A török államfő bejelentette, hogy maga is részt vesz ezen a palesztinok melletti nagygyűlésen a régi Atatürk repülőtéren.
Erdogan az elmúlt napokban egyre hevesebben bírálta Izraelt a Gázai övezet elleni támadásai miatt, amelyekkel az övezetet uraló Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i kegyetlen, izraeli adatok szerint ezernégyszáz ember halálát okozó támadását torolja meg.
Először még önmérsékletre szólította fel a feleket, de a gázai kórházat ért múlt heti rakétacsapás után, amelyet ő Izraelnek tulajdonít, megváltoztatta a hozzáállását, népirtásnak nevezte a bombázásokat, és ezt az ítéletét azóta sem vizsgálta felül.
Az elnök szerdán bejelentette, hogy lemond minden izraeli utazási tervéről, és elítélte a Nyugat képtelenségét a gázai háború megállítására.
A BBC gázai tudósítója, Rushdi Abualouf arról számolt be, hogy az izraeli hatóságok minden kommunikációs vonalat – beleértve a mobiltelefon- és internetszolgáltatást is – elvágtak.
A Gáza déli részén fekvő Khan Younisból jelentkezve azt mondja, hogy „pánik, félelem és káosz” uralkodik, mivel az izraeli légicsapások folytatódnak a város körül, annak ellenére, hogy az ostromlott enklávé déli része biztonságosnak kellene hogy legyen.
A palesztinok el vannak vágva a külvilágtól, és képtelenek egymással kommunikálni – tette hozzá.
Szombat reggel az izraeli erők a Gázai övezet északi részére, Beit Hanounra koncentrálnak, hogy onnan délebbre nyomuljanak majd – írja a BBC.
A kommunikációs áramszünet miatt nagyon nehéz kideríteni, hogy pontosan mi történik – szombat reggel például a BBC riportere beszélgetést folytatott az ENSZ-szel, akik műholdas telefonon keresztül tudtak kommunikálni a déli irodájukkal.
Mivel azonban nincs belső kommunikáció, nem tudnak kapcsolatba lépni a segélyezési műveleteikről gondoskodó területi irodákkal – amelyek jelenleg teljesen leálltak, hogy megtudják, mi is zajlik pontosan körülöttük.
Több ezren tüntettek pénteken Jordániában a Gázai övezetben élő palesztinokkal való szolidaritásuk jeléül Izrael folyamatos támadásai miatt. A fővárosban, Ammánban a pénteki ima után tömegek vonultak végig a városközponton – jelentette az Áden al-Ghad nevű hírportál.
Este az izraeli nagykövetség előtt gyűltek össze a tüntetők, miután Izrael bejelentette, hogy kibővítette szárazföldi hadműveleteit.
A rendőrség könnygázt vetett be a tüntetők feloszlatására, a közösségi médiában közzétett videók tanúsága szerint.
A jordániai közbiztonsági ügynökség szóvivője azt mondta, hogy „zavargók” tüzeket gyújtottak egy, az izraeli nagykövetségtől nem messze lévő területen, és ott zavargásokat szítottak. Hangsúlyozta,
a jordániai hatóságok továbbra is lehetővé teszik, hogy mindenki kifejthesse a véleményét, de nem tűrik, ha valaki megszegi a törvényt.
Tunéziában több tucat palesztin támogató gyűlt össze este a fővárosban, Tuniszban egy virrasztásra.
Irakban a mecsetek hangszóróiból péntek este az Allahu akbar (Allah a leghatalmasabb) kiáltás hangzott fel a Gázai övezetben élőkkel való szolidaritásból – jelentették szemtanúk. A kiáltások akkor hangzottak el, amikor Izrael bejelentette a kibővített szárazföldi hadműveleteket.
A Hamász iszlamista palesztin mozgalom korábban tiltakozásra szólította fel a palesztinokat, arabokat és muzulmánokat. A Hamász két héttel ezelőtti hasonló felhívása után tömeges tiltakozások törtek ki többek között Egyiptomban, Libanonban, Szíriában és Jordániában.
Az izraeli hadsereg csapatokat és felszerelést vonultat fel a palesztin terület határán október 7-e óta, amikor a Hamász fegyveresei áttörték a védelmet, és Dél-Izraelben
több mint 1400 embert megöltek és legalább 229 embert elraboltak.
Az izraeli drónok, harci repülőgépek és rakéták támadják a Hamász által ellenőrzött Gázai övezet célpontjait. A Hamász által irányított egészségügyi minisztérium a háború kezdete óta a halálos áldozatok számát 7326-ra teszi.
A Hamászt az Egyesült Államok és az Európai Unió terrorszervezetként tartja nyilván – írja az MTI.
A túszok és eltűntek családjainak fóruma követeli, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök, Yoav Gallant védelmi miniszter és a háborús kabinet tagjai azonnal találkozzanak velük – írja meg a Haaretz.
A csoport közleményében az áll, hogy „ez az éjszaka volt minden éjszakák legrosszabbika”, az IDF első nagyszabású gázai övezetbe való bevonulása miatt.
Szorongást, frusztrációt és óriási dühöt érzünk, hogy a háborús kabinetből senki sem vette a fáradságot, hogy találkozzon az elraboltak családjaival, hogy elmagyarázza nekik, hogy a szárazföldi művelet veszélyezteti-e a 229 elrabolt ember biztonságát
− áll a közleményben.
A családok aggódnak szeretteik sorsa miatt, és magyarázatot várnak. Minden egyes perc egy örökkévalóságnak tűnik. Követeljük Yoav Gallant védelmi minisztertől és a háborús kabinet tagjaitól, hogy ma reggel találkozzanak velünk!” − tették hozzá.
Péntek este Daniel Hagari, az IDF szóvivője azt mondta, hogy Izrael kiterjeszti szárazföldi műveleteit Gázában, miközben Mark Regev, Benjamin Netanjahu tanácsadója szerint a Hamász meg fogja érezni Izrael „haragját”.
Az izraeli hadsereg elkezdett beszámolni arról, hogy ez mit jelentett az éjszakai hadműveletek tekintetében − bár csak a légi úton végrehajtott műveletekről nyilatkozott.
Korábban az IDF közölte, hogy izraeli vadászgépek megölték a Hamász légierejének vezetőjét, Issam Abu Raqabát, aki állításuk szerint segített megtervezni az október 7-i támadást.
Hozzátették, hogy a vadászgépek 150 olyan célpontra mértek csapást, amelyek a Hamász föld alatti hálózatának részét képezték Gáza északi részén − írta meg a Sky News.
„Ez egyértelműen valami nagyobb dolog kezdete” – mondta Deborah Haynes biztonsági és védelmi szerkesztő a Gáza és Izrael határához közeli Szderótból − írja a Sky News.
Az éjszaka folyamán hallhattuk ennek a kibővített izraeli hadműveletnek a hangjait
− mondta.
Ezek között aknavető lövedékek, tüzérségi tűz és nehézgéppuskák voltak, valamint szombat reggel hangos robbanások.
Ezek a kibővített szárazföldi műveletek azt jelentik, hogy sokkal több szárazföldi csapat vesz részt a konfliktusban
− mondta, hozzátéve, hogy tegnap este tankok mozgásának hangját hallotta.
Miután hetekig elutasította az izraeli légicsapások „humanitárius szüneteltetésére” irányuló egyre növekvő nemzetközi felhívásokat, hogy lehetővé tegyék a segélyek folyamatos beáramlását Gázába, az amerikai és külföldi állampolgárok kijutását Egyiptomba és a túszok szabadon bocsátását, a Biden-kormányzat most teljes mértékben támogatja őket, és nyomást gyakorol Izraelre, hogy egyezzen bele ezekbe − írta meg a The Washington Post.
A hirtelen politikai fordulatra akkor került sor, amikor az enklávén belüli humanitárius helyzet jóval súlyosabbá vált, a világ nagy része nem követte az Egyesült Államok példáját, és nem bírálta nyilvánosan azt, ahogyan Izrael a Hamász elleni háborúját folytatja.
A városharc a hadviselés legnehezebb formája, mivel magas költségű, nagy kockázatú művelet. Fallúdzsa például egy sűrűn lakott város volt, amely a közvetlen környékével együtt körülbelül 25 négyzetkilométernyi területet foglalt el, 250–350 ezer főnyi lakossággal és 50 ezer épülettel.
Ezzel szemben Indonézia fővárosa, Jakarta közel 35 millió lakosú városi terület, amely 16 262 négyzetkilométernyi területet foglal el. Ráadásul a 2004. november–decemberi második falludzsai csata idején a becslések szerint mindössze 500 civil maradt a 3000–4500 felkelővel együtt.
Még a mintegy 180 négyzetkilométeres, 1,5 millió lakosú Moszul is eltörpül egy olyan megaváros mellett, mint Jakarta – írja Mikael Weissmann Advanced Land Warfare: Tactics and Operations című könyvének városharcról szóló fejezetében.
A városon belüli felkelők elleni harc természeténél fogva megnehezíti a civilek és az ellenség megkülönböztetését. Itt is fel kell tenni a kérdést, hogy a műveletek lehetővé tétele érdekében evakuálni kell-e a civil lakosságot, és hogy ez lehetséges-e.
Történelmileg azonban a lakosság még az evakuálás után is hajlamos a helyszínen maradni. Ráadásul a megavárosok kiürítése nem reális. Hová kellene költöztetni több millió lakost?
Röviden, a civilek ott lesznek a városi harcok során. Befolyásolni fogják a műveleteket, és egyszerre korlátozhatják és segíthetik azokat. Mivel minden városban rengeteg mobiltelefon van, és az üzenetek továbbítása rendkívül könnyű a városon belül és kívül egyaránt.
A városi gerillák is képesek lesznek fenntartani a mozgásszabadságukat. Előkészíthetik a terepet, hogy megkönnyítsék a mozgásukat oda, ahová a harc megköveteli. A harci pozíciókat összekapcsolhatják az épületeken keresztül és az épületek alatt vezető útvonalakkal. Akadályokat építhetnek, hogy a támadókat tudtukon kívül kifinomult csapdákba csalják, mivel a sűrű városi környezetben a fő megközelítési utak korlátozottak.
Ez olyan helyzetet teremt, ahol a rendelkezésre álló technológia használata döntő fontosságú lesz, és ahol ki kell használni a több területet érintő műveletek előnyeit, mivel a szinergiák szükségesek a győzelemhez egy olyan csatatéren, amely a védekezőnek kedvez.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő az Indexnek reagált az izraeli hadsereg bejelentésére, miszerint elkezdik a szárazföldi támadásokat. Tarjányi Péter szkeptikus a túszok kimenekítésével kapcsolatban. Úgy véli, hiába van információ több száz túszról, közel sem biztos, hogy mindegyikük életben van még.
Ha néhány túszt sikerül kimentenie az izraeli hadseregnek, az már nagy siker
– vélekedett Tarjányi.
Emlékeztetett rá, hogy a Boko Haram is tárgyalt úgy Afrikában a túszokról, hogy már nem éltek. Sőt, az izraeli hadsereg is hajtott már végre pontszerű támadásokat, amelyek következtében kiderült, a túszok az adott helyen meghaltak.
A teljes cikk itt olvasható.
Több száz embert őrizetbe vettek a hatóságok pénteken New Yorkban egy zsidó mozgalom által szervezett, a Gázai övezet izraeli bombázása elleni tüntetésen − közölte a rendőrség és a szervezők.
A New York-i rendőrség legalább 200 ember őrizetbe vételéről számolt be, a szervezők pedig azt állították, hogy több mint 300 embert tartóztattak le, amikor a tüntetést a New York-i Grand Central pályaudvaron belül feloszlatták − közölte az MTI.
A helyszínen készült fényképeken bilincsbe vert fiatalok hosszú sora látható, akik fekete pulóvereket viseltek, amelyeken fehérrel a „Nem a mi nevünkben (történik)” és a „Tűzszünet”, valamint a „Tűzszünetet most” felirat volt olvasható.
A tömeges ülősztrájkot a Jewish Voice for Peace-New York City, vagyis a Zsidó Hang a Békéért csoport New York-i részlege szervezte, amely részeként több ezer résztvevő zárta el a vasútállomás fő csarnokát. Ez volt a legnagyobb polgári engedetlenségi akció, amelyet New York City húsz éve látott − mondták.
James Cleverly brit külügyminiszter korábban az X-en posztolt, hogy elismerje, Izrael kiterjeszti a Hamász elleni katonai hadjáratát.
A következőket írta:
Az Egyesült Királyság legfőbb prioritása továbbra is a Gázában és a régióban élő brit állampolgárok biztonsága. Támogatjuk Izrael önvédelemhez való jogát, összhangban a nemzetközi humanitárius joggal, és továbbra is szorgalmazzuk a palesztin civilek védelmét.
Jordánia külügyminisztere, Ayman Safadi közösségi oldalán figyelmeztet, hogy „iszonyatos méretű humanitárius katasztrófa” lehet Izrael szárazföldi hadműveletéből Gázában – írja a Sky News.
A politikus értelmetlen háborúnak és értelmetlen gyilkolásnak nevezte az izraeli műveletet.
Israel’s war on Gaza, with brutality of ground attack playing live on TV screens, is pushing region into the abyss. Int’l community must unequivocally stand against it. Supporting #UNGA Arab Res is a must expression of world refusal this catastrophe. Consequences will haunt all
— Ayman Safadi (@AymanHsafadi) October 27, 2023
Több ENSZ-ügynökség arról számolt be, hogy megszakadt a kapcsolat a gázai munkatársaikkal, mivel az enklávé kommunikációs lehetőségeinek nagy része megszakadt – írja a CNN.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója az X-en azt mondta, hogy a szervezet elvesztette a kapcsolatot munkatársaival, valamint az
egészségügyi létesítményekkel, az egészségügyi dolgozókkal és a többi humanitárius partnerünkkel a helyszínen.
Lynn Hastings, az ENSZ palesztinai rezidens és humanitárius koordinátora szintén az X-en közölte, hogy Gáza elvesztette a kapcsolatot a külvilággal a fokozódó bombázásokról szóló jelentések közepette.
Ami egyes amerikai egyetemeken történik Izrael-ellenes tüntetésként, az kimeríti az antiszemitizmust − ismerte el pénteken a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai szóvivője.
John Kirby egy sajtóbeszélgetésen kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy vannak felsőoktatási intézmények, ahol a zsidó diákok félnek, és megfélemlítik őket, ami „elfogadhatatlan” és „ellentétes azzal, amit az Egyesült Államok képvisel”.
A fehér házi illetékes ugyanakkor arról is beszélt, hogy a muszlimok elleni gyűlölet sem elfogadható, ami széles körben tapasztalható − közölte az MTI.
John Kirby kifejtette, hogy a Közel-Keleten kialakult konfliktusnak nincs köze az iszlám világ és a Nyugat közötti szembenálláshoz, hanem egy terrorszervezet támadása következtében alakult ki a konfliktus. Megállapította, hogy Washington tovább dolgozik az izraeli–szaúdi kapcsolatok normalizálásán, az izraeli–palesztin viszony rendezését illetően pedig a kétállami megoldásban hisz.
Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok továbbra sem húz meg vörös vonalat Izrael számára, hanem feltétel nélkül biztosítja a katonai támogatást a Hamász elleni műveletekhez.
John Kirby az izraeli hadsereg által a Gázai övezetben végrehajtott szárazföldi műveleteket többszöri kérdésre sem kommentálta, és úgy vélte, hogy annak nem lesz következménye a Hamász által fogolyként tartott külföldiek elengedésére vonatkozó tárgyalások eredményességére.
A Nemzetbiztonsági Tanács koordinátora beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok továbbra is aktívan tárgyal és szeretne elérni egy humanitárius szünetet a katonai műveletekben, ami lehetőséget biztosítana a Gázai övezetben rekedt külföldiek számára a távozásra. Ugyanakkor megismételte, hogy jelenleg a Hamász fegyveresei azok, akik nem engedik Egyiptom felé távozni az ott tartózkodó amerikai állampolgárokat.
A Jewish Voice for Peace nevű anticionista zsidó szervezet szerint New Yorkban, a Grand Central Stationön tartottak egy megmozdulást helyi idő szerint péntek este.
⚠️ HAPPENING NOW AT NYC'S GRAND CENTRAL STATION: THOUSANDS OF JEWS AND ALLIES HOLD AN EMERGENCY SIT-IN, DEMANDING A CEASEFIRE IN GAZA. WE'RE TAKING OVER THE GRAND CONCOURSE. WE'RE REFUSING TO ALLOW A GENOCIDE BE CARRIED OUT IN OUR NAMES. CEASEFIRE NOW! NEVER AGAIN FOR ANYONE! ⚠️ pic.twitter.com/gyD3bqp4mJ
— Jewish Voice for Peace (@jvplive) October 27, 2023
Állításuk szerint a zsidók és „szövetségeseik” több ezren voltak az eseményen, és azonnali tűzszünetet követeltek.
Nem engedjük, hogy népirtást hajtsanak végre a nevünkben! Tűzszünetet most! Soha többé ilyet!
– írták egyik posztjukban. Az eseményről videókat is közzétettek.
“NO MORE WEAPONS. NO MORE WAR. CEASEFIRE IS WHAT WE’RE FIGHTING FOR”
— IfNotNow🔥 (@IfNotNowOrg) October 27, 2023
7,000 Palestinians are already dead and over a million more have been displaced. Israeli leaders continue to openly use genocidal rhetoric.
We desperately need a ceasefire now. pic.twitter.com/EtgianSpWq
Az Egyesült Államok libanoni nagykövetsége arra kéri az amerikaiakat, hogy
a kiszámíthatatlan biztonsági helyzet miatt most hagyják el az országot, amíg a kereskedelmi járatok elérhetőek.
Egy pénteki frissített biztonsági riasztás hosszas tanácsokat adott a nagykövetség válsághelyzet alatti lehetőségeiről, és figyelmeztette azokat az amerikaiakat, akik úgy döntenek, hogy Libanonban maradnak, hogy
rendelkezzenek olyan cselekvési tervvel a válsághelyzetekre, amely nem támaszkodik az amerikai kormány segítségére. A legjobb idő egy ország elhagyására a válsághelyzet előtt van, ha ez egyáltalán lehetséges. Ritkán fordul elő, hogy az Egyesült Államok katonai segítséggel evakuál civileket egy idegen országból. Nincs garancia arra, hogy az Egyesült Államok kormánya válsághelyzetben evakuálja az amerikai magánszemélyeket és családtagjaikat
– áll a CNN által is közzétett figyelmeztetésben.
Az ENSZ közgyűlése elsöprő többséggel azonnali humanitárius tűzszünetre szólított fel Gázában.
Az arab államok által kidolgozott határozatot 120 igen szavazattal fogadták el, 45-en tartózkodtak, 14-en – köztük Magyarország, Izrael és az Egyesült Államok – pedig nemmel szavaztak.
BREAKING: UN General Assembly ADOPTS resolution on “protection of civilians and upholding legal and humanitarian obligations” on the ongoing Gaza crisis
— UN News (@UN_News_Centre) October 27, 2023
FOR: 120
AGAINST: 14
ABSTAIN: 45
LIVE COVERAGEhttps://t.co/MOnKoTdNsb pic.twitter.com/WG68GaxMMV
Az Izraeli Védelmi Erők közölték a Reuters és az Agence France-Presse hírügynökségekkel, hogy nem tudják garantálni a Gázai övezetben dolgozó riporterek biztonságát – írja a Reuters.
Az IDF a Hamász minden katonai tevékenységét célba veszi Gáza egész területén
– írta az IDF válaszul a hírszervezetek azon kérésére, hogy újságíróik ne legyenek célpontok.
Az IDF hozzátette, hogy a Hamász elleni csapásai épületeket rongálhatnak meg, míg a Hamász rakétái is megölhetik a Gázában tartózkodókat. Ilyen körülmények között nem tudjuk garantálni alkalmazottjaik biztonságát, és nyomatékosan kérjük, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést biztonságuk érdekében
– áll az IDF közleményében.
Az ENSZ-közgyűlés pénteken nem kötelező érvényű határozatot fogadott el, amelyben haladéktalan és tartós humanitárius fegyverszünetet szorgalmaz a Gázai övezetben az ellenségeskedések beszüntetése végett – írja az MTI.
Az ENSZ-közgyűlés határozatai bár nem bírnak jogilag kötelező erővel, mégis politikai súlyuk van.
A dokumentum egyebek között elítél minden erőszakot az izraeli és a palesztin polgári lakossággal szemben, követeli a túszul ejtett civilek haladéktalan és feltételek nélküli szabadon engedését, valamint a humanitárius segélyszállítmányok akadálytalan bejutását a palesztin térségbe.
A közgyűlés határozatában ezen felül „határozottan elítéli a palesztin civil lakosság kényszerű áttelepítésére irányuló próbálkozásokat” és felszólítja Izraelt, hogy vonja vissza a Gázai övezet északi részének kiürítésére vonatkozó utasítását, amelynek keretében csaknem 1,1 millió helyi lakost szólítottak fel arra, hogy a Gázai övezet déli részébe vonuljanak.
Mark Regev, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tanácsadója péntek este a Fox Newsnak nyilatkozott a jelenlegi helyzetről, és közölte, Gáza egészen más lesz, ha ennek vége.
„A Hamász ma este megérzi Izrael haragját – mondta Regev. – Továbbra is a katonai csapásaink célkeresztjében lesznek, egészen addig, amíg le nem szereljük a katonai gépezetüket és fel nem oszlatjuk a gázai politikai struktúrájukat.”
Gázában a hirtelen haláltól való állandó félelem arra késztette az anyákat, hogy gyermekeik nevét a lábukra és a csípőjükre írják, hogy segítsék az azonosításukat, ha egy légicsapás következtében meghalnak – közölte a The Guardian.
Nem tudják ellenőrizni az ellenük folytatott izraeli háborút, amely a 21. századi hadviselést alkalmazza – a repülőgépek pilótafülkéjéből és a csúcstechnológiájú hadihajók irányítótermeiből vívják. A Gázai övezet déli részének utcáin azonban az emberek életét évtizedekkel visszabombázták.
Péntek éjjel a bombázás a háború legsúlyosabb csapásaiban fokozódott, narancssárgára színezve az eget, miközben a mobiltelefon-hálózatok, az internet és még a műholdas telefonok is leálltak, így Gáza szinte teljesen el van vágva a világtól.
A nap folyamán azt hallottam, hogy a két fél között tárgyalások zajlottak és előrelépés történt – tárgyaltak a túszok lehetséges szabadon bocsátásáról, és talán a harcok humanitárius szüneteltetéséről a következő néhány napban – írja a BBC újságírója.
Viszont információi szerint a tárgyalások délután megrekedtek néhány aprónak tűnő részlet miatt, és Izrael új offenzívájának bejelentése óta úgy tűnik, hogy leálltak.
Mivel az izraeli tankok és csapatok a Gázai övezetbe készülnek bevonulni, nem sok remény látszik arra, hogy az offenzíva ideje alatt újra felveszik a kapcsolatot – tette hozzá.
Izrael kiterjeszti szárazföldi hadműveleteit a Gázai övezetben, miután órákig tartó intenzív légicsapásokat hajtott végre − közölte pénteken újságírókkal Daniel Hagari, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője.
Az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy a Gázai övezet kétmillió lakosának humanitárius katasztrófával kell szembenéznie. Izrael bejelentése „teljes vagy majdnem teljes” internetkimaradás közben történt, ami egyes csoportok szerint a legnagyobb fennakadás a konfliktus október 7-i kezdete óta.
A The Washington Post és az al-Dzsazíra riporterei azt mondták, hogy megszakadt a kapcsolatuk az ostromlott enklávén belüli kollégáikkal.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy csapatainak egy része jelenleg a Gázai övezetben harcol, de nem kívánták megmondani, hogy a művelet egy teljes körű szárazföldi invázió kezdete-e. Az izraeli csapatok két napja kisebb behatolásokat hajtottak végre a területre – közölte a The New York Times.
Csapataink és harckocsijaink a Gázai övezeten belül vannak. Tűzharcot végeznek és harcolnak. Csapataink és tankjaink már tegnap is a Gázai övezeten belül voltak
– mondta Nir Dinar őrnagy, katonai szóvivő.
Izzat al-Rishq, a Hamász politikai hivatalának egyik magas rangú tagja pénteken kijelentette, hogy a Hamász készen áll legyőzni az izraeli erőket, ha azok behatolnak a Gázai övezetbe – írja a CNN.
Ha Netanjahu úgy dönt, hogy bevonulnak a szárazföldi csapatok a Gázai övezetbe, az ellenállás készen áll
– fogalmazott al-Rishq. Kommentárja azután hangzott el, hogy Izrael bejelentette, kiterjeszti szárazföldi műveleteit az enklávéban.
A több mint két hete tartó tárgyalások a Gázában rekedt túszok kiszabadításáról egyre kevésbé tűnnek reális célnak, így kétségbeesett civilek százai rekedtek a háború sújtotta övezetben, miközben Izrael fokozta szárazföldi hadműveleteit.
A CNN-nek a diplomáciai tárgyalásokban részt vevő több forrás is elmondta, hogy a Gáza déli részén lévő kulcsfontosságú határátkelő megnyitására irányuló erőfeszítések továbbra is akadoznak a Hamász által az enklávé felett gyakorolt ellenőrzés, az izraeli blokád és bombázás, valamint az egyiptomi biztonsági aggályok miatt.
A lap szerint most, hogy az izraeli védelmi erők bejelentették szárazföldi műveleteik kiterjesztését, a Gázában rekedt civilek és külföldi állampolgárok helyzete még szörnyűbbé vált.
A helyzetet bonyolítja, hogy a Hamász Izrael és az Egyesült Államok szerint elzárta a kiutat.
Videót készített egy Gázai övezetben tartózkodó újságíró, aki szerint az esti órákban „példátlan” támadás történt a levegőben, a szárazföldön és a tengeren is. Az X-en megosztott bejegyzés szerint sok sérültje volt a csapásnak.
עיתונאי בבית החולים האנדוניסי בבית לאהיא בצפון הרצועה : מתקפה חסרת תקים הייתה בשעות האחרונות, תקיפות מהאוויר ,היבשה והים. יש נפגעים רבים והצוותים הרפואיים לא מצליחים להגיע לזירות, העיתונאים מתקשים לשדר ולקבל רשת סלולארית.. pic.twitter.com/q1y2m1G84e
— Jack khoury.جاك خوري (@KhJacki) October 27, 2023
Jó reggelt kívánunk a kedves olvasóinknak!
Az izraeli hadsereg szóvivője, Daniel Hagari ellentengernagy péntek este közölte: hamarosan kiterjesztik a Gáza elleni műveleteket, vagyis megkezdődik az invázió.
Az Index az eseményeket percről percre közvetíti, kövesse velünk a fejleményeket!