Durva valós történeten alapul a Netflix sorozatgyilkosos filmje
Az a sokat bolondozó, de kissé karót nyelt lány Hollywoodból – nagyjából ez juthat eszébe az átlagnézőnek Anna Kendrick neve hallatán. Nem véletlen, a színésznő karrierje javát vígjátékokban töltötte el, elég az Egek urára gondolni 2009-ből, amiért még Oscarra is jelölték, vagy éppen a Pitch Perfect-trilógiára, ez utóbbival Kendrick végképp bebetonozta magát tehetséges komikaként. Talán ezért oly meglepő, hogy Anna Kendrick első rendezése, a Netflixen október 18-án bemutatott Nő a reflektorfényben ennyire eltér a tőle megszokott humoros, könnyed életműtől. Ez a thriller egy nagyon komoly és meghökkentő sztoriba mar bele, amiben egy olyan sorozatgyilkos szedi az áldozatait, aki élete egy pontján még egy randizós tévéműsorból is nyertesen ment haza.
De ne szaladjak ennyire előre! A Nő a reflektorfényben főszereplője Cheryl Bradshaw (Kendrick), aki a hetvenes évek Amerikájában színésznőként törne utat magának, de a siker az istennek se akar bekopogtatni az ajtaján. Ehelyett napról napra csak elbukott meghallgatások rontják a fiatal nő hangulatát. És ha mindez nem lenne elég, a kellemetlen szomszédja, Terry (Pete Holmes) is ezerrel nyomul nála. Amikor azt hinné az ember, hogy Cherylre ennél jobban már nem is járhatna rá a rúd, akkor csörren meg a telefon. Hősnőnk ügynöke az egy nagy ajánlattal, s arra ösztönzi ügyfelét, menjen el a „The Dating Game” című randizós műsorba, ahol könnyen felhívhatja magára a stúdiók figyelmét, már ha ügyesen kevergeti a lapjait.
Egy fabábu hozza ránk a frászt novemberben
November 14-én kerül a magyar mozikba az év egyik meglepetéshorrorja, a Valami különös (Oddity), amihez megérkezett a magyar szinkronos előzetes.
Damian McCarthy ír horrorfilmes rendező második nagyjátékfilmje, a Valami különös az egyik legmenőbb amerikai filmes eseményen, a South by Southwest (SXSW) fesztiválon robbant be a köztudatba, olvasható a forgalmazó közleményében.
A történet főhőse egy vak médium, akinek ikertestvérét egy évvel korábban meggyilkolták.
A nő férje hamar talált új barátnőt, akivel abban a házban élnek, ahol a gyilkosság történt. Amikor az ikertestvér váratlanul meglátogatja őket, magával visz egy életnagyságú fabábut is, amelynek segítségével megpróbálja kideríteni testvére gyilkosának kilétét. A házban töltött éjszaka azonban egy ponton hátborzongató fordulatot vesz.
Nem csoda, hogy Donald Trump legszívesebben betiltatná ezt a róla szóló új filmet
„Valótlanságokkal és ízléstelenséggel teli film, amely nagyon remélem, hogy megbukik… olcsó, rágalmakkal megpakolt, politikailag undorító fércmunka, és épp a 2024-es elnökválasztások elé időzítették, hogy ártsanak a kampányomnak. Ennek a szemétnek az írója, Gabe Sherman egy semmirekellő, tehetségtelen szerencsétlen. Mindenki, aki ebben részt vett, emberi hulladék, de a mozgalmamnak még ők sem tudnak ártani” – többek között ez olvasható az Egyesült Államok korábbi elnökének, az épp elnökválasztásra készülő Donald Trumpnak az X-en közzétett posztjában, melyet a botrányhős politikus a Magyarországra október 24-én érkező The Apprentice – A Trump-sztori című életrajzi filmmel kapcsolatban fogalmazott meg.
Kell ennél jobb ajánlólevél egy filmnek? A Trump-sztorinak amúgy is egészen érdekes előtörténete van, Ali Abbasi rendezését a milliárdos, korábban NFL-csapatot is birtokló Dan Snyder támogatta meg adománnyal a kezdetek kezdetén, aki Donald Trump hatalmas támogatója, és jóhiszeműen úgy gondolta, pozitív képet fest majd az ismét elnöknek készülő celebpolitikusról, ha bemutatják honnan indult, miképp lett belőle sikeres vállalkozó és médiaszemélyiség. A befektető nagyot csalódott, amikor rájött a turpisságra, hogy a fentebb emlegetett, a forgatókönyvet jegyző Sherman olyan embereket kérdezett ki mikrofonnal a kezében, akik az 1980-as évek óta Trumppal dolgoztak, de archív felvételeknek, tárgyalások leiratainak garmadáját is előásta a forgatókönyvíró azért, hogy ráborítsa a bilit az exelnök fejére.
A The Apprentice – A Trump-sztori miatt a készítőket megfenyegették Donald Trump ügyvédei, az említett befektető is keresztbe tett nekik, és még az amerikai forgalmazók is úgy kerülték a botrányos alkotást, mint farkas a kutat. Végül A Trump-sztori mellé nagy nehezen beállt a Briarcliff Entertainment, bár Trump X-es posztja óta a főszereplők úgy nyilatkoztak, azt érzik, életveszélyben vannak az elnökjelölt fanatikus követői miatt, akiknél Donald Trump online közzétett szavai felbujtásként hathatnak az erőszakra.
Keanu Reeves és Arnold Schwarzenegger is szerepet kapott egy sorozatban
Nyilvánosságra hozta az Amazon Prime Video a hamarosan megjelenő Secret Level című felnőtt animációs sorozat sztárjainak szereplőit – írja a Variety.
A sorozathoz olyan hírességek kölcsönözték hangjukat, mint Arnold Schwarzenegger, Keanu Reeves, Kevin Hart és lánya, Heaven, Temuera Morrison, Ariana Greenblatt, Emily Swallow, Gabriel Luna, Ricky Whittle, Patrick Schwarzenegger és Merle Dandridge.
Megrendítően csodálatos magyar film érkezik a mozikba
Kicsit sem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy Mikulán Dávid és Révész Bálint KIX című dokumentumfilmje megrendítően csodálatos. A hatásvadász kifejezéseket mellőzve, a megfelelő szavakat keresve sem találunk jobbat a megrendítőnél és a csodálatosnál. A megtekintés után be kell valljuk, hogy akarjuk vagy sem, de erről az alkotásról csak szuperlatívuszokban tudunk beszélni.
A KIX kiindulópontja, hogy 12 évvel ezelőtt a film szakos Mikulán Dávid gördeszkával és kamerával járta Budapestet, a Boráros téren összebarátkozott két rosszcsont kisfiúval, Sanyival és Viktorral. Ekkor talán még a rendező sem gondolta, hogy kamerájával több mint egy évtizeden keresztül követi majd a nehéz sorsú gyermekek és családjuk olykor keserédes, de sokkal inkább megrázó történetét.
A dokumentumfilm kezdő képsorai olyan emblematikus alkotásokra emlékeztetik a nézőt, mint Richard Linklater Sráckor vagy Larry Clark Kölykök című mozija. De a KIX nem fikció, hanem a kőkemény magyar realitás. A dokumentumfilm nem ábrázolja, hanem nyers valóságában megmutatja a tompíthatatlan éhséget, a huszonnyolc négyzetméteres önkormányzati bérlakást, a fáradhatatlanul, megállás nélkül dolgozó édesanyát, a többnyire munkanélküli és részeges édesapát, az ürességtől kongó hűtőt, a kilátástalanságból fakadó féktelen dühöt, a bármelyik pillanatban megnyilvánuló agressziót, az utcákra és tágas terekre bízott, ragyogó szemű, jobb sorsra érdemes gyerekeket, a szeretetet, az ágyat, amin egy család összes tagja osztozik.
Ez a közös Presser Gáborban, Bródy Jánosban, a Csík zenekarban, Kiss Tibiben
Ha a hazai népzenét említjük, szinte minden magyarnak beugrik valamilyen dallam, szöveg, ritmus. Történik ez annak ellenére, hogy a magyar népzenének ezer formája van, mindenki kezében és hangján máshogy szólal meg. Szájról szájra, gondolatról gondolatra alakultak ezek a művek. Az Akkord című filmben a magyar könnyűzene legismertebb nevei idézik fel első gondolataikat a népzenéről, találkozásukat ezzel a világgal, miként építették be saját művészetükbe, és hogyan látják a magyar népzene jövőjét.
A film készítői klasszikus interjúközpontú dokumentumfilmet hoztak össze, ahol tucatnyi megszólalóval ültek le beszélgetni a főváros és az ország ikonikus helyszínein. A Gödör Klubtól és a Szatyor Bártól egészen a hangszerkészítő műhelyig és a színházi öltözőig különféle közegben jelennek meg a hazai könnyűzene feledhetetlen nagyágyúi.
Olyan régi motorosok teszik tiszteletüket többek közt, mint Presser Gábor, Bródy János, Lovasi András, a Csík zenekar és Kiss Tibi, de a fiatalok, mint Дeva, Agócs Márton és Lábas Viki is felidézik kötődésüket a népzenéhez. Az alkotásban több előadó számai, dalainak részletei is elhangzanak, mutatva, miként alakult és formálódott az autentikus népzene egyedi megközelítésükben.
A horror királyának egyik legkultikusabb alkotásából készül sorozat
Az alkotás az Amazon Prime felületén debütál majd, azonban pontos dátumot még nem tűztek ki. Az NME értesülései szerint annyi bizonyos, hogy a rendező társíróként és producerként is jelen lesz a projektben. Flanagan korábban több King-sztorit is feldolgozott, így például a Bilincsben, a The Life of Chuck vagy az Álom doktor című műveket. Az író elismerően nyilatkozott a rendező munkásságáról, így nem meglepő, hogy újból együtt dolgoznak.
Bár King korábban is jelentetett meg néhány rövidebb történetet különféle folyóiratokban és gyűjteményes kötetekben, valódi írói debütálás a Carrie megjelenésére datálódik. Nem véletlen, hogy a művet már többször is feldolgozták, az első változatot rögtön a kiadást követően, 1976-ban.
A Sissy Spacek főszereplésével készült film (ami John Travolta filmes debütálása is egyben) igazán minimális költségvetése ellenére sikert hozott, ráadásul két Oscar-jelölést is kapott, ami visszahatott a könyv eladásaira. A kötet több mint négymillió példányban kelt el, és bestseller lett, ezzel megágyazva Stephen King máig töretlen sikerének.
Lecsapott a Szárnyas fejvadász Elon Muskra
Ahogy a BBC is megírta, az Alcon Entertainment által gyártott film egyes jeleneteit, látványvilágát mesterséges intelligenciával újraformálva használta fel a techóriás cég. A Tesla régóta várt robottaxijának bemutató eseményére, a Muskkal együttműködő Warner Bros – ami az alkotás észak-amerikai terjesztéséért felelt – kérelmezte az Alcont, hogy biztosítsanak számukra jogokat néhány jelenet felhasználására a kultikus műből. A filmcég ezt visszautasította, de szemlátomást ez sem Muskot, sem a Warnert nem nagyon zavarta.
Hiába tiltották meg kategorikusan, a robottaxi termékbemutatóján mégis megjelentek AI-képek a filmet idézve, ezért az Alcon úgy döntött, perre viszi az ügyet, amelyben a Teslát, Muskot és a Warner Brost is támadja. A bemutató eseményre 2024. október 10-én került sor, így a filmcég ellentámadása sem váratott sokat magára, ami újabb ügy a Musk kontra sci-fi alkotások világában.
Oscar-esőt hozhat a Gladiátor folytatása
2001-ben a Gladiátor című film kapta a legjobb filmnek járó arany szobrocskát. A régóta várt folytatás november 22-én debütál a mozikban, a Variety beszámolója szerint a Gladiátor második része elhozhatja a várva várt Oscar-díjat Ridley Scottnak, a film rendezőjének, akit eddig háromszor jelöltek az elismerésre. Ráadásul az alkotás sztárjai, Paul Mescal és Denzel Washington is jó eséllyel várhatják az Oscar-gálát.
Paul Mescal, miután a 2022-es Aftersun című filmért megkapta első jelölését a legjobb férfi főszereplő kategóriában, a Gladiátor második részében nyújtott alakításának köszönhetően újra az esélyesek között találhatja magát. Denzel Washingtonnak már két arany szobrocskája van, de versenyben lehet a harmadikért, és ha győz, akkor csatlakozhat ahhoz a klubhoz, amit Frances McDormand, Jack Nicholson és Daniel Day-Lewis neve fémjelez. Denzel Washingtont a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában jelölhetik Oscar-díjra.
Magyarországon is mozikba kerül az év legundorítóbb filmes szenzációja
A Bohócrém karácsonya (Terrifier 3) az idei év egyik legnagyobb mozis szenzációja. Az amerikai mozikban első helyen nyitott a film, megelőzve minden hollywoodi blockbustert, de ez volt a legnézettebb film többek között Horvátországban és Bulgáriában is. Franciaországban a második helyen nyitott, valamennyi közelmúltbeli horrorfilm eredményét túlszárnyalva, írja a Wide Screen a forgalmazó Vertigo Médiára hivatkozva.
A filmsorozat első része 2016-ban, a folytatása 2022-ben debütált az amerikai mozikban, és mostanra egész rajongótábor alakult ki a franchise körül. Az első rész 35 ezer dollárból készült, és tízszeresét hozta vissza a box office adatai alapján. A második rész már jóval nagyobb büdzséből gazdálkodott, a 250 ezer dollárból megtámogatott projekt végül 15 millió dollárnál állt meg. A harmadik rész gyártási költsége még ennél is több volt, már 2 millió dollárból forgott, és csak nyitóhétvégéjén 18 millió dollárt termelt Észak-Amerikában.
Felkavaróan rossz lett az év legjobban várt horrorfilmje
Amilyen egyszerű receptre épített a Paramount Pictures 2022 őszén bemutatott horrorfilmje, a Mosolyogj, pont akkorát szólt az alacsony költségvetésű produkció, melyet mindössze 17 millió dollárból forgattak, ellenben 217-et hozott vissza világszerte a pénztáraknál. A rendező, Parker Finn a saját kisfilmjét, a Laura Hasn’t Sleptet dolgozta fel egész estés formátumban, melynek középpontjában egy Rose Cotter (Sosie Bacon) nevű terapeuta állt, aki egy napon rémálomba illő eseménynek, az egyik betege, Laura öngyilkosságának lett szemtanúja.
A Mosolyogj egészen bizarr mitológiát épített fel magának, amely szerint ha valaki látta az egy természetfeletti erő által megszállt embertársa ördögi vigyorát és az azt követő hirtelen öngyilkosságot, akkor maga is megszállottá vált.
Így esett meg, hogy a már említett Rose-t is elkezdte üldözni a halál, mosolygó emberek, aztán egyre durvuló hallucinációk formájában, mígnem a főszereplő maga is csúnyán fűbe nem harapott. Igen, spoiler, de egy második részről szóló cikknél ne tessék meglepődni, ha úgy vesszük, hogy a tisztelt olvasó látta az első filmet is. Másképp miért érdekelné a folytatás?
A Mosolyogj első felvonása, bár folyamatosan azt az egy, amúgy tényleg vérfagyasztó ötletét, a betegesen vigyorgó embereket mutogatta orrvérzésig, a túlnyújtott játékidő miatt a végére sajna kifogyott a szuflából, és saját magát gáncsolta ki a nyakigláb CGI-szörnyeteg leleplezésével. Ennek ellenére lehetett benne valamiféle megmagyarázhatatlan örömet találni. Már ha valaki élvezi, hogy szadista módon ijesztgetik, mindenféle feloldozás vagy reménykeltés nélkül.
Maga Parker Finn is tisztában volt azzal, hogy a hazai mozikban október 17-től látható Mosolyogj 2. esetében már nem lesz elég, ha visszahozza a néma Joker-vigyort villantó látomásokat. Ehelyett az író-rendező a történetet bátran új közegbe helyezte, és főszereplőjének egy Ariana Grande-imitátornak is beillő popsztárt, Skye Riley-t (Naomi Scott) tette meg, lehetett tehát benne reménykedni, hogy egy potens folytatásnak örülhetünk végül.
Magyar horrorfilmet díjaztak a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon
Különdíjat nyert a 40. Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon szombat este Cibulya Nikol Holnap meghalok című független magyar horrorfilmje, az első és második játékfilmek versenyében – közölte az MTI.
A közvetlen állami támogatás nélkül készült játékfilm világpremierje október 11-én, pénteken volt a 40. Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon az alkotók jelenlétében. A film a világ egyik legrangosabb fesztiválján az egyetlen magyar játékfilmként indult.
Óriási megtiszteltetés ez a díj, teljesen váratlanul ért. Nagyon fontos visszacsatolás számomra, hogy ennek a műfajnak A kategóriás fesztiválon is van helye
– mondta a rendező.
Az alkotás producere Kárpáti György, aki szerint „egészen csodálatos szakmai visszacsatolás volt már a varsói versenybe kerülés önmagában is”. Mikor a világpremier után az első hétvégén azt látták, hogy a filmnek a díjátadó utánra is betettek egy vetítést, eljátszottak a gondolattal, hogy esetleg díjazhatják is a filmet. „A Holnap meghalok sikere annak a visszacsatolása, hogy a szakmaisággal lehet eredményt elérni” – idézik a producert.
A Holnap meghalok a varsói szereplés után a jövő héten kezdődő, a fantasztikus filmekre specializálódott 52. Curtas Festival do Imaxinario spanyol nemzetközi filmfesztivál versenyprogramjában is szerepel, a magyar mozikban pedig november 7-től lesz látható országszerte.
A történet szerint a terhes Irma visszavonul az erdő közepén található nyaralójukba. A lányt furcsa gondolatok szállják meg: úgy érzi, hogy másnap meghal. Az időpont egybeesik édesanyja halálának dátumával, ő is a 34. születésnapján hunyt el. Irma nem szeretne egyedül maradni a közelgő évfordulón, ezért elhívja magához a féltestvérét és a legjobb barátnőjét. Ám egyre több megmagyarázhatatlan esemény követi egymást, és már nem is tűnik annyira lázálomnak, hogy Irmának valami baja fog esni.
A Holnap meghalok Cibulya Nikol első játékfilmje, aki a Mária Terézia szül című rövidfilmjével idén elnyerte a magyar filmkritikusok díját.
A Holnap meghalok főbb szerepeiben Kurta Niké, Meyer Lili, Kerekes Márton, Baki Dániel, Makranczi Zalán, Wrochna Fanni és Hárshegyi Ilma láthatók, a Vertigo Média gyártásában készült, producerei Kárpáti György és Berta Balázs.
Új változat készül az Amerikai pszichóból, de vajon lehet-e pótolni Christian Bale-t?
Miközben William S. Burroughs Queer című művének adaptációjával folytatja fesztiválkörútját, Luca Guadagnino, úgy tűnik, újabb nagyszabású adaptációra készül. A Deadline forrásai szerint a végső tárgyalások folynak Bret Easton Ellis American pszichó című könyvének új értelmezéséről a Lionsgate számára. Scott Z. Burns fogja írni az adaptációt, míg a film producere a Frenesy Films lesz, az executive produceri feladatokat pedig Sam Pressman, a 2000-es eredeti film producere, Edward R. Pressman fia látja el a Pressman Film nevű cégén keresztül.
Ellis regénye úttörő és ellentmondásos mű volt 1991-es megjelenésekor, nemcsak az ikonikus manhattani befektetési bankárból lett sorozatgyilkos miatt, hanem a világhoz képest elképesztő részletgazdagsága, valamint
a főszereplő által elkövetett grafikus erőszak miatt is, ami miatt több országban cenzúrázták.
Míg az első film Christian Bale főszereplésével és Mary Harron rendezésében az évek múlásával nagy népszerűségre tett szert, a források szerint Luca Guadagnino filmje nem remake, hanem Ellis regényének új adaptációja lesz. A stúdió már egy ideje próbálja tető alá hozni a projektet, és a Guadagninóval való legutóbbi találkozókat követően a stúdió fejesei úgy érezték, hogy ő a tökéletes választás egy új megközelítésre.
Till Attila új filmje brutális gyomrost visz be a nézőnek
Till Attila új filmje, az És mi van Tomival? 2024. október 31-én kerül a mozikba. Az alkoholbetegség, a barátság és a családon belüli erőszak témáját feldolgozó alkotás már az első percekben brutális gyomrost visz be a nézőnek. A felépülés napokig tart. Kritika.
Az Egészségügyi Világszervezet 2023-as jelentése szerint a magyar férfiak több mint kétharmada alkoholistának számít az alkoholizmus orvosi definíciója szerint, míg a nők esetében ez az arány jóval alacsonyabb. De az egész világon Magyarországon a legmagasabb az alkoholfogyasztási zavarok és az alkoholizmus lakosságra vetített aránya, 21,2 százalékos eredménnyel.
Az És mi van Tomival? című filmet látva nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy Till Attila – saját tapasztalatait felhasználva – hitelesen, érzékenyen, keserédes humorral nyúlt a lesújtó, talán kijózanító adatok alapján
minden egyes magyart közvetlenül vagy közvetetten érintő problémához.
Az És mi van Tomival? című film története dióhéjban a következő: Sanyi (Thuróczy Szabolcs) bábművész és alkoholbeteg. Pali (Polgár Tamás) liftszerelő és szintén alkoholista. Együtt keresik barátjukat, Sanyi mentoráltját, Tomit (Patkós Márton), aki már több anonimalkoholista-gyűlést kihagyott. Próbálnak józanok maradni, egymást támogatva egyenes, józan mederben tartani az életüket.
Az orosz–ukrán háború árnyékában kapjuk nappalinkba a magyar katonás sorozatot
Csak az a tempó, az lenne gyorsabb. Meg néhány dolog feszesebb, erősebb a katonai szleng, valamint kevesebb a szájbarágós toborzási propaganda, és mégis, ha összegezni kellene, mindjárt itt, a S.E.R.E.G. televíziós sorozatról szóló beszámoló elején, ez mégis olyan produkció, amely minden kevéssége, gyöngesége, hiányossága ellenére sokak kedvence lehet majd, amikor 2024. november 11-én odakapcsol a TV2-re, és elkezdi nézni a magyar katonákról, a katonai életről szóló hatrészes sorozatot.
Nem kis feladatra vállalkozott a Megafilm Service Kft., amikor belevágott egy katonákról, a katonák életéről szóló sorozat fejlesztésébe és gyártásába. Ugyanis nem lehet úgy tenni, mintha a háborús veszélyhelyzetben működtetett Magyarországon ma ne volna kiemelten fontos üzenet az, hogy fiatalok, álljatok katonának. Az ország tele van toborzási plakáttal, a haderő fejlesztéséről szóló hírrel, így nem érdemes azon csodálkozni, hogy a televízió képernyőjén megjelenik a S.E.R.E.G.
Katonás elődök
Ha valaki azt hinné, ez is egyfajta XXI. századi propagandatalálmány, a magyar televíziózás történetében korántsem példa nélküli ez a fajta állami üzenet. Anno, még a hadkötelezettség korában ugyanezt a szerepet töltötte be a Princ, a katona sorozat (1966), három évvel később az Őrjárat az égen, de már az 1955-ös a 2x2 néha 5 sem mulasztotta el, hogy előtérbe helyezze az ideológiai nevelés fontosságát, s hogy kijelölje a Magyar Honvédelmi Szövetség helyét és szerepét a társadalomban. A rendszerváltás előtt az Angyalbőrben sorozattól remélték az akkor még Magyar Néphadsereg népszerűsítését, majd a köztársasággá formálódó Magyarországon a Kisváros sorozata idealizálta a határőrség életét.
A cím, a S.E.R.E.G.
mozaikszó: Service – szolgálat, Excellence – kiválóság, Respect – tisztelet, Ethos – erkölcs, Guidance – irányítás, vezetés.
Vagyis elődök sora mutatja, hogy Kossuth Lajos sem csak úgy a vakvilágba üzente, hogy elfogyott a regimentje. Éppen ezért most telibe kapjuk a magyar haderőfejlesztést – inkább akarva, mint akaratlanul – támogató S.E.R.E.G.-et. Ám nem kell megijedni, ez az egész nem arról szól, hogy ha egy fiatal nem áll katonának, nem jelentkezik tartalékos állományba, akkor az szégyen. Ellenkezőleg: azt próbálja sugallni, hogy katonának állni a haza védelmében érdem. Hát így ér körbe a történelem Magyarországon, televíziózásban, társadalmi üzenetben.
Az Index járt a S.E.R.E.G. forgatásán, és ott Helmeczy Dorottya producer (aki ezúttal is Kálomista Gáborral producál) azt mondta, hogy
vannak emberek, akik arra teszik fel az életüket, hogy megvédjenek minket, ők a katonák. Erre azért lehetnek képesek, mert összehangoltan dolgoznak, megoldásokra törekednek, sőt a konfliktusokat is pozitívan dolgozzák fel. Ezzel azt mutatjuk be, hogy az élet minden helyzetére van megoldás, ha csapatban cselekszünk jól, ezt is be szeretnénk mutatni.
De milyen is a S.E.R.E.G.? A legújabb televíziós katonás sorozat. Mert azért, megnézve az első két epizódját, határozottan más, mint amit filmes elődjei tudtak. Persze a világ is más lett azóta. Abba azért érdemes kicsit belemenni, hogy mindezt éppen a szomszédban dúló orosz–ukrán háború árnyékában kapjuk a nappalikba. Anno a hidegháború árnyékában születtek az alkotások, a Kisváros határőrei a XX. század végén kirobbanó délszláv háborúk idején feszítettek a képernyőn. Vagyis csupán idő kérdése volt, hogy megérkezik a hibrid hadviselés korának sorozata is. Ebből a szempontból a S.E.R.E.G. tényleg egészen más, ilyet magyarok még nem forgattak. Egyszerre katonás és a család fontosságát bemutató. Éppen olyan, mint a mai magyar valóság.
A CIA a magyar elit kedvenc éttermébe szervezte konspirációs találkozóját
Ismét bebizonyosodott, hogy a siker titka a minőség. A Jack Ryan-sorozat erre a legjobb példa. Kikapcsolhatatlan. A Prime Videón mind a négy évad elérhető, a gyártó Amazon pedig nagyon komolyan odatette magát. Kicsit doboghat a szívünk, mert a 3. évadot Magyarországon (is) forgatták, és látva az eredményt, kétségünk sem lehet – és tanulság a honi közepesen vagy az alatt teljesítő magyar mozis-televíziós alkotásoknak –, ha egy film nem sikerül, arról legkevésbé a forgatási környezet tehet…
S ha már kikapcsolhatatlan: muszáj rámutatni a forgatókönyv fontosságára. A filmipar ugyanis ma már olyan magas technológiai szinten jár, hogy megfelelő eszközökkel (értsd: kamera, világosítás, képi feldolgozás, vágás, utómunka) csak akkor lehet rossz filmeket forgatni, ha az alkotók gyöngék, kevés tudásúak, tapasztalatlanok. Ám ha egy történetet nem írnak meg rendesen, a párbeszédek suták, életszerűtlenek, környezetidegenek, akkor hiába a technológiai fejlettség magas szintje.
A másik a rendezői, a színészi munka minősége, amit szintén nem lehet megúszni. A legjobb történet is elhal a halovány alkotói munka miatt.
Tom Clancy szelleme
A Jack Ryan (Tom Clancy’s Jack Ryan) sorozat mindkét kritériumban a léc felett teljesít. Ezen a sorozaton húsznál is több forgatókönyvíró dolgozott, rendezőből is összehoztak tizenkettőt. Ráadásul már a sorozat nevében benne van Tom Clancy neve, ami – aki ismeri a 2013-ban, 66 éves korában meghalt amerikai bestselleríró regényeit és az azok alapján készült filmeket (például: Vadászat a Vörös Októberre, A rettegés arénája, Férfias játékok, Végveszélyben), az tudja, hogy Clancy maga a garancia arra, hogy a történet nem lehet unalmas.
A sorozat ugyanakkor nem Clancy valamelyik regényére épül, inkább csak tisztelgés az író teremtette kémvilág, valamint a benne intelligens hatékonysággal tevékenykedő Jack Ryan ügynök személye előtt. A négy évad cselekményszálai között ugyanakkor számos Clancy-elem felismerhető vagy azonosíthatónak vélhető – ilyen például az orosz és amerikai tengeralattjáró találkozása, vagy a kolumbiai jelenet is.
A film, aminek a nézése közben szerettünk volna meghalni
Vannak jó, rossz és egyszerűen nézhetetlen filmek. A fiatal, vándorszínésznek álló Arany János életéről forgatott Bolond Istók című alkotás pedig egy negyedik kategóriába, az öngyilkossági hajlamot növelő filmek közé sorolható. Hiába a kiváló operatőri munka és a remek filmzene, az elhibázott dramaturgia és a színészvezetés hiánya felülkerekedett a filmen. Kritika.
A produkció öndefiníciója szerint egy romantikus elemekkel átszőtt felnövéstörténetet, hovatovább egy road movie-t láthatnak a Bolond Istók nézői, de sokkal inkább tűnt reformkorba csomagolt gyenge török szappanoperának. Olyan mozinak, amelynek jeleneteit mintha csak egyszer vették volna fel, mert az alkotók is minél hamarabb túl akartak lenni forgatáson.
Rohonyi Gábor Bolond Istók című filmje 2024. október 3-án érkezett a hazai mozikba. A kosztümös dráma forgatókönyvét Hegedűs Georgina írta, aki társrendezőként is dolgozott az Arany János életére alapozott produkción. A főszerepet Liber Ágoston, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen frissen végzett hallgatója játssza. A főbb szerepekben Jordán Adélt, Pál Andrást, Hajdu Steve-et, Puskás Balázst és Gellért Dorottyát láthatjuk.
A történet dióhéjban a következő: Istók, azaz Arany János úgy dönt, hogy csatlakozik a Hubay (Pál András) által vezetett, vándorszínészekből álló társulathoz. Eleinte csak színfalak mögötti munkákat kap, de végül meghatározó taggá válik. A kis csapathoz csatlakozik a fiatal színésznő, Sári, aki egyszerre kavar a belé halálosan szerelmes Istókkal és a társulat minden hájjal megkent vezetőjével. A film középpontjában a szerelmi háromszög jelentette kihívások állnak.
Könnyek nélkül képtelenség megállni ezt az új misztikus thrillert
Úgy tűnik, hogy a fordulatos thrillerek egykori mestere, M. Night Shyamalan producernek nem is olyan csapnivaló, mint rendezőnek. Az amerikai filmkészítő az elmúlt években sorra bukott az újdonságaival… A csapda túl kiszámítható lett, a Kopogás a kunyhóban pedig mintha egy Shyamalan-paródiának készült volna, nem beszélve az Időről, amely az erős koncepciója ellenére a végére csúnyán összeesett. Ott tartunk most már konkrétan, hogy a néző akkor jár a legjobban, ha A sebezhetetlen készítője a lehető leginkább háttérbe lép, és a gyeplőt átengedi a fiatal feltörekvőknek.
Valami ilyesmi történt a Maxon október 10-én bemutatott A Caddo-tó esetében is, ami egy fordulatos thriller lett, a Shyamalan-életmű legdarkosabb és legügyesebb pillanatait megidézve, mégis a harmincas éveikben járó író-rendező páros, Celine Held és Logan George olyan üdítő módon dobta fel az időutazós zsánert, hogy az valami hihetetlen.
A Caddo-tó két szálon fut, az egyiken egy Paris (Dylan O’Brien) nevű fiatal férfi az anyja tragikus halálát igyekszik valahogy feldolgozni, míg a másikon egy Ellie (Eliza Scanlen) nevű lány a fogódzkodónk a történetben, ő folyamatosan az anyjával, Celeste-tel (Lauren Ambrose) veszekszik, feldúlva kishúga, Anna (Caroline Falk) hétköznapjait is, pusztán azért, hogy a nevelőapával, Daniellel (Eric Lange) kiszúrjon. Egy multigenerációs családi tragédiáról van itt szó, de hogy mennyire, az csak akkor kezd el kibontakozni, amikor a legkisebb lánynak, Annának nyoma veszik, így aki csak él és mozog, elkezdi keresni a gyereket a tó környékén.
A filmben látott környezet önmagában is hátborzongató, a lápos-labirintusos Caddo-tó nem éppen olyan hely, ahol az ember gyereket nevelne. Pláne amikor félbevágott krokodilok, fura, gépi hangok kezdik el a lakosok kedélyeit borzolni… akkor fut át az agyunkon, hogy itt valami nem stimmel. A drámázás, az Ellie és az anyja közötti tányértöréssel és ideges kiabálással teli konfliktus, Paris önmarcangolása nagyjából a játékidő feléig tart, hogy aztán A Caddo-tó átcsapjon valami egészen másba.
Az új Hellboy a bizonyíték, hogy kis pénzből is lehet nagy filmet forgatni
Hollywood már többször is mozivászonra ültette Mike Mignola képregényes munkásságának legismertebb karakterét, Hellboyt. Az üdvösséghez legközelebb talán a Guillermo del Toro által rendezett, hazánkban Pokolfajzat címmel bemutatott 2004-es film állt, ami hiába hat mai szemmel elavultnak, a készítő gótikus-horrorisztikus látásmódja, a humor és a főszereplő, a vörösre festett Ron Perlman még így 20 évvel később is a nézhetőség léce felett tartja ezt a blockbustert. A Pokolfajzat a pénztáraknál is sikeres volt a maga idejében, így nem volt kérdés, hogy elkészül a második rész, ám a Budapesten is forgatott Hellboy II – Az Aranyhadsereg már az ismételten sok eladott jegy ellenére is bedöntötte a franchise-t.
2019-ben aztán a Lionsgate próbálkozott egy förtelmes reboottal, amit még az sem adott el, hogy a főszerepre a Stranger Things seriffjét, David Harbourt választották ki, míg gonoszkodni Milla Jovovichot. Benne volt a pakliban, hogy az a Hellboy-film annyira rossz lesz, hogy a közönség végül élvezni fogja, de szimplán gyötrelmes néznivalónak bizonyult az újragondolás.
Kicsit a semmiből jött, hogy Hellboy sztoriját újfent az alapoktól kezdik, Hellboy: The Crooked Man címmel váratlanul jelentettek be egy kis költségvetésű filmet, amely október 8-án vált nézhetővé digitális platformokon, a mozikat viszont többnyire elkerülte. A rajongók egy emberként horkantak fel az első trailertől, látszott rajta, hogy apró, alig 20 millió dolláros volt a büdzsé, és még a Pokolfajzat, a Jack Kesy által játszott jó szándékú démon is valami egészen kiábrándítóan festett a kedvcsinálóban.
A Hellboy: The Crooked Man klasszikus esete annak, amikor egy feldolgozást rajongók csinálnak rajongóknak. A legújabb változat ugyanis visszanyúl ahhoz a sötét, többnyire reménytelen, falusi horrorból táplálkozó hangulathoz, amelyet Mignola képregényei képviselnek. Nem meglepő, az eredeti alkotó részt vett a The Crooked Man forgatókönyvének írásán, és bár del Toro vizuális bravúrjait nem sikerült megközelítenie a rendezőnek, Brian Taylornak és csapatának, ebből a próbálkozásból becsülettel kihozták, amit csak lehetett.
Végre egy Transformers-film, amit szívvel-lélekkel csináltak
Michael Bay idővel csúnyán a földbe állította a Transformers-filmsorozatot, Az utolsó lovag című részre egyenesen nézhetetlenné tette a robbantós jelenetek iránt beteges vonzódást érző rendező a franchise-t. Volt azonban idő, amikor a Transformersről még egy kissé bugyuta, de nagyon szórakoztató blockbuster jutott a többség eszébe, amelyben a bugris Sam Witwicky (Shia LaBeouf) és szívszerelme, Mikaela (Megan Fox) futottak versenyt a Föld megmentéséért, miközben a háttérben óriási robotok, az Optimus Prime által vezetett autobotok és a Megatron mögé csoportosuló álcák csépelték egymást. Az első Transformers-filmet három Oscarra jelölték, és a maga 709 millió dolláros bevételével világszerte nagyot szakított, de már ekkor kapta a kemény kritikákat a Hasbro akciófiguráit életre keltő adaptáció.
Egészen pontosan azért, mert sokan úgy vélték, felesleges ezekbe a filmekbe az emberi szál. Ezt igyekszik orvosolni a magyar mozikban október 10-én bemutatott, Transformers Egy című animációs előzményfilm, amely az óriásrobotok szülőhazájába, Cybertronba kalauzol, még jóval azelőtt, hogy a jól ismert vérontás kezdetét vette volna.
A Transformers Egy már az első jelenetével magasra teszi a lécet, a Toy Story 4-ért is felelős direktor, Josh Cooley által vezetett készítőgárda Cybertront a maga futurisztikus dicsőségében mutatja meg. Annak ellenére is, hogy a transformerek bolygója azért mégsem a béke szigete teljesen, melyen kifogyóban az energon névre keresztelt energiaforrás, ami mindent működtet. A kitermelés tehát mindennél fontosabb, és bár túl sok tiszteletet nem kapnak, lényegében a bányászrobotok hatékonyságán múlik Cybertron jövője. Egy ilyen bányászt, vagyis inkább kettőt ismerünk meg behatóbban a filmben, a forrófejű Orion Paxot, aki folyton bajba keveredik, és a kissé morcos, de nagy igazságérzettel rendelkező barátját, D-16-ot.
Azt hitte, megátkozták, Belső-Ázsiáig meg sem állt, hogy gyógyuljon
Különös hangulatú dokumentumfilm kerül a mozikba. A címe: A legbelsőbb Ázsia – Magyarok nyomában Mongolországban. Rendezője Füredi Zoltán kulturális antropológus, filmes és mongolista. Azért ment Mongóliába, és forgatott filmet, mert fáj a lába. Valami furcsa folyamat zajlik, az idegek mintha visszahúzódnának benne. Elment hát oda, ahol azt remélte, rátalál a probléma gyökerére, hiszen lehet, régi mongol átok sújtja. Indult, és amerre járt, mindenütt a magyarok nyomaira bukkant.
Erősen tartja magát a gondolat, hogy nem csupán a lengyel, de a mongol–magyar is két jóbarát, sőt rokon. Egy olyan évtizedben, mint ami mögöttünk van, amikor ismét erős állami akarat és figyelem irányul a magyarság eredetének tisztázására, nem tűnik meglepőnek, ha egy magyar eljut Mongóliába, a békés buddhista mongolok pedig olyan szeretettel beszélnek a magyarokról, mintha tényleg a testvéreikről volna szó.
Azonban a múlt, különösen a régmúlt – s benne minden testvériségre utaló genetikai jel – homályos. Nincs bizonyíték a testvériségre. Akkor mégis honnan ered az amúgy kézzel fogható, lélekkel tapintható szeretet, kulturális, szakrális közösségi élmény, ami a magyarok felé árad?
Furmányos barátság
A film erre nem ad választ, nem is akarja megmondani a tutit, és ez – lássuk be – nagy erénye. Viszont igyekszik megmutatni mindent, de csak annak tükrében, ami amúgy tudományosan és kulturálisan a két nemzetet valóban összekötheti. Ennek megértéshez ráadásul nem is kell mélyre ereszkedni a történelem kútjában. Elegendő visszamenni a megbonthatatlan barátságok korszakába, a negyven-hatvan évvel ezelőtti időkbe, amikor a Szovjetunió igyekezett szorosan magához kötni népeket és nemzeteket, és olyan furmányosan terjesztette a druzsbáról, vagyis a barátságról szóló igét, hogy akadtak olyanok, akik talán el is hitték, hogy a szovjet testvér ölelése őszinte, és a legkevésbé sem halálos.
Magyarország e politikai, ideológiai és gazdasági térben talált rá a mongol–magyar barátságra, s bár a középkorban a tatárok nem éppen testvérként gázoltak át rajtunk és a fél világon, a hun–magyar eredet kutatása örök parázs mongolok és magyarok között, amiből a barátság lángja bármikor fellobbanhat. Újra és újra.
Stáb
Operatőr: Somogyvári Gergő
Vágó: Füredi Zoltán és Szalai Károly
Zene: B. Bat-Orshikh – DOMOG
Hangmérnök: Ecsedy Márton, Iszlai József
Producer: Füredi Zoltán, Komlósi Orsolya
Rendező: Füredi Zoltán
Füredi Zoltán főként azokat a szereplőket kereste fel Mongóliában, akik emlékeznek még arra, amikor a múlt század második felében magyar mérnökök és szakemberek utaztak Belső-Ázsiába, és a Mongóliára is kiterjesztett druzsba jegyében erőművet, üzemeket, vízelvezető rendszereket építettek. Az október 24-től mozikba kerülő – előtte 18-án a szolnoki Alexandre Trauner Art/Film Fesztiválon bemutatkozó – dokumentumfilm érdeme, hogy elérte még az utolsó szemtanúkat, akik felidézik azokat az időket, amikor vállt vállhoz vetve dolgozott mongol és magyar a szebb jövőért, és mongolok százai utaztak Magyarországra, hogy aztán kiművelt emberfőként a tudást hazavigyék.
Magyarként mongol szemmel
Ennek a szebb jövőnek a romjait és máig működő hagyatékát láthatjuk most ebben a dokumentumfilmben: a mongol–magyar barátság megbonthatatlanságának bizonyítékát. Füredi Zoltán mongolistaként rá is erősít erre, amikor így fogalmaz:
Azt szokták mondani, hogy az ember nem választhatja meg a rokonait. Nos én megválasztottam. A mongolok talán az utolsó igazi lovasnomádok. Harcosok, a sztyeppe fiai. Ugyanakkor végletesen romanikusak és vendégszeretők. Olyan ideák kapcsolódnak hozzájuk, amelyek számomra nagyon fontosak: a barátság és hűség, a kalandvágy, a szabadság és a természet szeretete. Én legalábbis ezt látom bennük. Szóval a szívemben egy kicsit mongol vagyok. A világot egyszerre nézem magyar és mongol szemmel.
Füredi Zoltánt filmjeiben főként a rítusok, az identitás és az ethosz kérdései foglalkoztatják, Mongóliában 1992 óta folytat kutatásokat, így vonzódása és bevonódása érthető. Ahogyan az a kitüntető figyelem is – nem beszélve a szeretetről –, ami a mongolokból szinte gyermeki rajongással és tisztelettel sugárzik.
Visszatérő kedvencek kerülnek a középpontba az új Agymenők spinoffsorozatban
A Maxnál (korábbi nevén HBO Max) készülő Agymenők spinoffsorozat első három szereplője, Brian Posehn, Lauren Lapkus és Kevin Sussman már megvan. A Variety értesülései szerint mindhárom színész az eredeti sorozatban játszott szerepéhez fog visszatérni. A sorozatot először 2023 áprilisában jelentették be, de a pontos cselekmény részletei még titkosak.
A sorozat fejlesztés alatt áll, és egyelőre még nem kapott zöld utat.
A három színész őket lekötő szerződések hatálya alatt áll, míg Chuck Lorre, az Agymenők társalkotója producerként adja nevét a projekthez.
Legendás romantikus filmdráma világába rántja vissza a nézőket egy új sorozat
Nem akármilyen bejelentést tett a BBC, a brit csatorna készen áll visszatérni a „Büszkeség és balítélet” világába, méghozzá egy új, Lizzy Bennet húgáról szóló drámasorozattal.
Az „A másik Bennet lány” címet viselő sorozat Janice Hadlow azonos című regénye alapján készül, és Mary Bennetre, Lizzy szerény és gyakran mellőzött középső testvérére összpontosít.
A tízrészes sorozatot a „Doctor Who” producere, a Bad Wolf fogja elkészíteni, míg a forgatókönyvért Sarah Quintrell lesz a felelős.
Még egy gyomorrontás is jobb a Netflix új horrorfilmjénél
Volt, aki ebbe a pokoli létesítménybe az általa elkövetett bűnök miatt került, más amiatt, hogy az ottlétéért cserébe diplomához jusson – utóbbiak közé tartozott az Iván Massagué által játszott rendkívül szerény, könyvmoly Goreng, aki egy Trimagasi (Zorion Eguileor) nevű, egészen ördögi öregúr társaságában találta magát a létesítmény 48. szintjén.
A Galder Gaztelu-Urrutia által rendezett film alapproblémája amilyen egyszerű, épp annyira filozofikus és elgondolkodtató: egy étellel megrakott, betonasztalhoz hasonlító platform mozgott napi jelleggel lefelé, és a börtönben uralkodó káosznak és a rabok embertelenségének köszönhetően a legfelső szinteken lévők még szabadon lakomázhattak, míg a 100. vagy 200. szinten már üres tányérok várták az embereket. Csak hab volt a befalt tortán, hogy a havonta lezavart újrarendezés miatt sosem lehetett tudni, legközelebb hova jut az ember, ami pluszfeszültséget hozott az amúgy sem unalmas sztoriba.
A platformot 2019-ben nemcsak a kritikusok éltették joggal, hanem közönségsikerré válva rengeteg nézőt leültetett a képernyő elé a Netflix által megvásárolt gasztrohorror, melyet vélhetően az amerikai filmipar sosem próbál meg majd remake-elni. Már abból az egyszerű okból kifolyólag sem, hogy ennyire nyers és brutális kapitalizmuskritikát az „Újvilágban” élők gyomra nem venne be.
A Netflixen október 4-én bemutatott folytatás, A platform 2 komoly ütőkártyája, hogy a viszonylag bonyolult alaphelyzetet nem kell alfától kezdve újra felvázolnia. Mindez nem jelenti azt, hogy az alkotók lusták lennének, és hajlandóságnak még a jelét sem mutatnák arra, hogy ezt az érdekfeszítő univerzumot tovább bővítsék. Éppen ellenkezőleg, a már eddig is komplex szabályrendszert csavarják tovább. Addig, hogy a végeredmény sajnos már-már izzadtságszagúvá válik.
Saoirse Ronan rettentően bánja, hogy elbukott egy Harry Potter szerepet
Saoirse Ronan nemrég Jimmy Kimmel műsorában árulta el, hogy mai napig nem tudja elengedni, hogy lemaradt egy szerepről – írja a Variety.
Ez a film magával ragadó tiszteletadás a női testiségnek és önmegvalósításnak
Csütörtökön kezdődik és október 20-áig tart a 13. Szemrevaló / Henswert Filmfesztivál. A Svájci Nagykövetség, az Osztrák Kulturális Fórum és a Goethe Intézet közös filmhetén a budapesti Művész moziban tizenegy friss, német nyelvű alkotást vetítenek, amelyhez 6 közönségtalálkozó kapcsolódik. Több film is irodalmi vonatkozású, illetve női rendező alkotása.
Óriási bukás lett az új Joker-film
A filmes cégek a biztos profit és a stabil közönségépítés végett imádják a folytatásokat, hiszen olyan kasszasikerek születhetnek, mint a Deadpool & Rozsomák, amely nem csupán rekordot állított fel, de közelmúlt Marvel-filmjeinek legjövedelmezőbbje is lett. A Joker 2019-ben hatalmas durranás volt, szintén rekorder, ezért a Warner Bros. úgy döntött, folytatást csinál hozzá, annak ellenére, hogy eredetileg az alkotók egyrészes, önálló filmnek szánták. Az ötlet fordítva sült el.
A Joker: Kétszemélyes téboly 2024 leginkább várt filmjei közt szerepelt, azonban a koncepció kialakításánál Todd Phillips filmrendező és Scott Silver forgatókönyvíró húztak egy merészet: úgy döntöttek, véres musicalt gyártanak a történetből, ahol Joker karaktere találkozik jól ismert képregényes társával, Harley Quinnel. A Warner Bros. teret adott az alkotók korábbitól teljesen eltérő elképzelésének, mivel az első filmnél bevált az akkori, szintén rendhagyó koncepció.
A mostani film esetében azonban nem úgy történtek a dolgok, mint ahogy azt a filmstúdió vezetői várták. Az első Joker, ami kevesebb mint 70 millió dollárból (25,5 milliárd forintból) készült, a reklámköltéseket nem számítva egymilliárd dolláros profitot termelt a gyártási költségeken felül, és még egy Oscar-díjat is hozott Joaquin Phoenixnek. A Warner érhetően vérszemet kapott, így berendeltek egy folytatást, de Phillips ragaszkodott az új megközelítéshez, hisz az első filmnek is megvolt a sajátos, művészi identitása. A filmcég belement, és meg is tolták a projektet mintegy 200 millió dollárral (73 milliárd forinttal). Ahhoz azonban, hogy a reklámköltésekkel együtt ne legyen veszteséges az alkotás, mintegy 400–500 milliós bevételre lenne szükség.
Azért kínozták az iskolában, amit mi mindennap megteszünk
„Divat” ma a transzgenerációs örökségről, a nemzedékeken átnyúló traumákról beszélni, és hála Istennek, hogy így van. Ám nem mindenkinek adatik meg, hogy a traumát művészi eszközökkel dolgozhassa fel: Baska József festőművész ezt az életművében megtette, és most megteszi lánya, Baska Barbara is, aki az édesapja történetéről forgatott kisfilmet Baska magyarul beszél címmel. A dokumentumfilmet szeptember végén három tengerentúli nagyvárosban, Washingtonban, New Yorkban és Torontóban is levetítették.
Egyetlen éjszaka alatt, szekérrel menekültek Baska Józsefék – két szülő és négy kisgyerek – Magyarországra, a Beneš-dekrétumokban rögzített kollektív bűnösség alapján ugyanis a Csehszlovákiában élő magyarokat és németeket a II. világháború után a Szudéta-vidékre telepítették volna. Az erdőt kellett elérniük, mert az már Magyarország, de előtte át kellett kelniük egy nyitott, havas mezőn, folyamatosan figyelve az őrökre. Nem tudták, hogy büdös magyarból lesznek még büdös tótok is, és évekig nyomorognak majd egy földes kis szobában.
A magyarkérdés vagonkérdés
– hangzik el Sztálin és Edvard Beneš moszkvai beszélgetése során, a magyar nemzetiségű állampolgárokat pedig ezután teljesen jogfosztottá teszik, üldözik, bántalmazzák, kényszermunkára ítélik, majd megindul a lakosságcsere. A rozsnyói Baska József 12 évesen éli át ezt a traumát: a szekér aztán meghatározó eleme lesz a művészetének.
A menekülés elemi élménye – absztrakt módon – művészetté vált.
Baska Magyarországon Munkácsy Mihály-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett érdemes művész lett, de még a művészi karriernél is többet tett: beilleszkedett, családot alapított, és átadta a gyerekeinek azt a tudást, hogyan kell talpra állni a legnehezebb körülmények között is.
Összeszedtük napjaink legkülönlegesebb magyar filmjeit
A magyar filmipart sűrűn szokták ekézni, nem is teljesen alaptalanul, hiszen ahelyett, hogy tényleg modern történeteknek adna terepet, inkább közepes huszármesékkel és sárban dagonyázó Petőfikkel untatja a közönséget. Holott azért akadnak olyan zsánerfilmek – legalábbis a közelmúltban kaptunk pár ilyet –, amelyek kreatív ötletekkel tömött kortárs alkotások. Abból a fajtából, amire tényleg büszkék lehetünk.
Most a legnagyobb streamingszolgáltatók kínálatából szemezgetve keresgéltünk olyan napjainkban készült magyar filmeket, amelyeket nem érdemes elkerülni. Sőt, a tévé elé keveredve újranézésük sem árthat meg.
Magyarázat mindenre
Ahhoz képest, hogy Reisz Gábor olyan kiemelkedő coming-of-age filmeket adott ki a kezei közül, mint a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek, a saját élményeiből táplálkozó író-rendező legutóbbi művét, a Magyarázat mindenre című filmet nem támogatta a Nemzeti Filmintézet, helyette a szlovák filmes alap állt be mögé, hogy biztosítsa a 2023-as produkció büdzséjét. A Magyarázat mindenre szinte biztosan azzal csapta ki a biztosítékot idehaza, hogy bátran beleáll az aktuálpolitikába, szembeállítja a fideszeseket és a liberálisokat, mégpedig egy Ábel nevű, éppen érettségire készülő középiskolás szemszögéből.
A Magyarázat mindenre egy picit abba is belemászik, mit jelent magyarnak lenni, mi is az a magyarság. Amikor Ábel (Adonyi-Walsh Gáspár) a töriérettségijére úgy megy, hogy kokárda van rajta, és a baloldali tanárát, Jakabot (Rusznák András) megvádolják vele, hogy megszégyenítette a gyereket, aki ezért adott elégtelen feleletet, egy konzervatív újságíró, Erika (Hatházi Rebeka) is belekeveredik az ügybe. Valahogy így válik egy hétköznapi bukásból médiaszenzáció, és Reisz Gábor amellett, hogy Ábel jobbos apja, György (Znamenák István) és a már említett töritanár közötti óriási veszekedéssel görbe tükröt mutat a magyar társadalomnak arról, hogy a politika által mennyire megmérgezett légkörben élünk. A direktor arra is rámutat, hogy a média olykor ízléstelenül és szenzációhajhász módon képes tálalni eseményeket, csak azért, hogy hergelje az embereket. Ez a film olyan dolgokat feszeget, mindenféle filter nélkül, amikben benne élünk, a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválról elhozott díja is jelzésértékű, hogy fontos kortárs sztoriról van szó.
A Magyarázat mindenre a Cinego kínálatában látható először.
Nagyon eldurvul a végére a Netflix új testcserés filmje
Már megint egy elsőfilmes rendező, aki kiforgat egy jól ismert zsánert magából. Nem kell túl sokat visszamennünk az időben, hogy valami hasonló bravúrra példát találjunk, Jane Schoenbrun az I Saw the TV Glow-val csavart egy nagyot a Twin Peaksen és a Twilight Zone-on, egy magabiztos mozdulattal tinis környezetbe ültetve őket. Most pedig a Netflixen október 4-én bemutatott Ami belül van csinál meg valami hasonlót, Greg Jardin újdonsága ugyanis egy testcserés film, amelyben a lehetőségeket egy nagyszámú szereplőgárdával a maximumra tekeri az alkotó, s egyszersmind olyan bátor fordulatokat is bedobál a történetbe, amelyeknek hála egészen kiszámíthatatlanná válik a végkimenetel.
Az Ami belül van című filmnek nem kell sok, hogy elkezdje pumpálni a feszültséget a nézőbe. Az elején egy fiatal párocskát ismerünk meg Shelby (Britanny O’Grady) és Cyrus (James Morosini) személyében, akik kihűlt kapcsolatukat igyekeznek egy picit feldobni. Mi lenne erre jobb módszer, mint egy kis szerepjáték, a lány parókát és dögös fehérneműt ölt, de nagy csalódására a fiújának az érdeklődését még ezzel sem tudja visszahozni. Mindketten függői ugyanis az online térnek, Shelby legnagyobb hobbija az Instagram-celebek irigylése, míg Cyrus valami egészen mást csinál, miközben alulöltözött nőket nézeget a közösségi médiában.
Nemcsak őket, hanem még jó pár régi barátot is meghív a kecójába Reuben (Devon Terrell) egy görbe hétvégére, elvégre az esküvője előtt muszáj még egy hatalmasat bulizni. Ide érkezik meg Nikki (Alycia Debnam-Carey), aki nyilván sikeres celebcsaj, de a hangulaton a hippi Maya (Nina Bloomgarden), a gazdag ficsúr Dennis (Gavin Leatherwood) és a mindig laza Brooke (Reina Hardesty) is próbálnak javítani. Nem indul a legzökkenőmentesebben a partizás, főleg, hogy betoppan az excentrikus feltaláló, Forbes (David W. Thompson) is a végére, ráadásul egy titokzatos aktatáskával a hóna alatt, és meginvitálja barátait egy kis játékra. Darabolás nem lesz, ez nem a legújabb Fűrész, és Jigsaw is elmarad, de őrületből így sem lesz hiány, annyit elárulok.
Rovataink a Facebookon