A Dallas Cowboys elleni hazai vereség után a St. Louis Rams otthonában is csak szenvedett az NFL-ben címvédő Seattle Seahawks, ráadásul a szezon eddigi legnagyobb szívatását is benyelték az első félidőben. 

A seattle-iek puntoltak, a Rams speciális csapatából Tavon Austin több csapattársával kiment a pálya egyik szélére, úgy tett, mintha össze akarná szedni a labdát, úgyhogy a Seahawks-játékosok elkezdtek abba az irányba rohanni, hogy időben szereljék. Ekkor jött a meglepetés, ugyanis szépen megetették őket, mert a labda a pálya másik oldalán hullott Stedman Bailey kezei közé, és mivel azt az oldalt nem védekezték le a seahawksosok, ezért viszonylag zavartalanul rohanhatott az ellenfél endzone-jáig. Még a mérkőzést közvetítő amerikai riporterek sem tudták egy darabig, hol van a labda, a kamerák is lemaradtak. 

A Seahawks-edző Pete Carroll reklamált, szerinte a Ramsnél jelezték, nem akarják visszahordani a labdát, de a bíró nem így gondolta, és megadta a touchdownt, ezzel vezetett a Rams 21-3-ra. 

A végén feljött a Seahawks két pontra, de az utolsó percekben még egy trükköt meglépett a Rams. A punter Johnny Hekker punt helyett passzolt, meglett a first down, támadhattak tovább, és meg is nyerték a meccset 28-26-ra. 

A Green Bay Packers–Carolina Panthersen le kellett küldeni a pályáról a vendégek linebackerét, Luke Kuechlyt, mert odacsapott az egyik bírónak, nem biztos, hogy neki szánta. Nem ezen múlt, Aaron Rodgersék nagyon megverték őket, 38-17 lett a vége, az irányító pedig továbbra is fantasztikus formában játszik.

Az éjszakai rangadón a Denver Broncos fogadta a San Francisco 49erst, és a hazaiak NFL-legenda irányítója, Peyton Manning megdöntötte az NFL egyik legnagyobb rekordját. Brett Favre eddig 508 touchdownt érő passzal vezette a bajnokság örökranglisáját, ezt döntötte most meg a 38 éves Manning, aki négyet is kiosztott a San Francisco 49ers ellen 42-17-re megnyert bajnokin. A mérkőzésen óriási ünneplést csaptak, Brett Favre twitteren gratulált az irányítónak, aki most 510 TD-passznál tart, de a szezon végéig erre még bőven ráhúzhat.  

A szezon eddigi meglepetéscsapata, a Dallas Cowboys folytatta a jó szereplést, a New York Giants ellen zsinórban hatodik mérkőzésüket nyerték meg, 31-21 volt a végeredmény. 

Az egyetemi amerikaifutball-bajnokságban a California Golden Bears a UCLA Bruinsszal meccselt szombat este, amikor az utolsó negyedben egy súlyos sérülés miatt kellett leállítani a találkozót.

A UCLA 36-34-ra vezetett, egy kirúgás után a Golden Bears játékosa, Trevor Davis próbálkozott meg egy visszahordással, de a húszyardos vonalnál földre vitték, a UCLA-s Charles Dawson térde pedig eltalálta a sisakját. A lassításon látni lehetett, hogy a sisak megcsavarodott, Davis nem is tudott felkelni, a földön maradt. 

A sérült amerikaifutballistát azonnal ápolni kezdték, de egy darabig megmozdítani sem merték. A csapattársai térdre ereszkedve várták a híreket, a stadionban pedig csend volt, mindenki attól tartott, hogy Davisnek komoly baja van, esetleg megbénult. 

Cal players wait quietly while injured teammate Trevor Davis is attended to by medical staff. pic.twitter.com/wawaqFb8VJ

— Jeff Faraudo (@JeffFaraudo) 2014. október 18.

Itt az újabb college szombat, ami teljesen felboríthat mindent. Nem árt hozzászokni, hogy most már az összes ilyen lesz, akármennyire is unalmas erről olvasni. Aki komolyan gondolja a dolgot, az öt előtt nem megy aludni, úgyhogy koffeinből érdemes lesz betárazni. 

Este hattól a 11. helyen kiemelt Oklahoma a 14. Kansas State ellen kezdi a műsort, Előbbi a TCU elleni vereség után a Texas ellen sem volt túl meggyőző, a kansasiek pedig még mindig nem szálltak ki a BIG 12-ért folytatott versenyből. Ráadásul az egyetlen vereségüket az Auburn ellen szedték össze: hat ponttal kaptak ki Nick Marshalléktől. Az Oklahoma otthonában így sem lesz könnyű, de simán benne van, hogy elhozzák a győzelmet. Pályára lép a Baylor is hattól, amely a múlt héten a hétvége egyik legszórakoztatóbb meccsén verte a TCU-t 61-58-ra, ahol az utolsó negyedben még huszonegy pontos hátrányban voltak. A West Virginia otthonában nem olyan egyértelmű a dolog; a hazaiak csak az Alabamától és Auburntől kaptak ki eddig, jó kis meccs lesz ez is, a Baylornak pedig nyernie kell, ha bizonyítani akarja, hogy érdemes az első négy hely valamelyikére.

Na aztán 21:30-tól még nagyobb fordulatszámra kapcsolnak a dolgok. A 21. helyre visszacsúszott Texas A&M vendége az Alabama lesz. Mi lenne ebből a szezonból, ha az Alabama kikapna? Micsoda káosszá alakulhatna a folytatás! Na de maradjunk észnél. Nick Saban csapata a múlt héten nagy nehezen leverte az Arkansas-t, ebben nagy szerepe volt az ellenfél által kihagyott extra pontnak is. Aztán Saban edzőnek a meccs után leolvadt az agya, nagyon elege volt abból, hogy folyton azzal csesztetik őket, nem játszanak elég jól. A düh-hadjáratnak az Aggies ihatja meg a levét, ahol a védelem egyre inkább kezd megtörni. Pedig vannak gondok a Crimson Tide-nál is, elsősorban offense oldalon: ha Amari Coopert leveszi az ellenfél, mint azt tette az Arkansas, akkor döcögős lesz a szombat esti rangadójuk is. Ennek ellenére meglesz a meccs az Alabamának, aztán koncentrálhatnak a folytatásra, a Tennessee, az LSU, a Mississippi State és az Auburn is rájuk vár még. 

Félórval később kezdődik az Georgia vendégszereplése az Arkansas-nál, ez is érdekesnek ígérkezik, pláne, hogy a Bulldogs a múlt héten erődemonstrációt tartott, miszerint az eltiltott Todd Gurley nélkül is megy nekik: a Missourival törölték fel a pályát 34-0-ra. Az Arkansas ugyan utolsó a brutális SEC Westben, de ne vegyük őket félvállról: az Alabama ugye megszenvedett ellenük, az Aggies csak hosszabbításban nyomta le őket. És most végre bizonyítják is majd otthon, hogy érdemes rájuk figyelni. Meg fogják verni a Georgiát. 

Ugyanígy tíztől jön a TCU és az Oklahoma State meccse, előbbi a 12. kiemelt, utóbbi a 15. helyen áll, és a TCU ezen most javíthat, ha a Baylor elleni múltkori sokkból összeszedik magukat otthon, Trevone Boykinnal, aki mégsem sérült. 

Éjjel egytől a harmadik kiemelt Ole Miss a Tennessee fiatal csapatát fogadja otthon. Az eleje kicsit szenvedősnek ígérkezik, de az Ole Miss és védelme, a Landsharks a végére kivérezteti majd a vendégeket, úgyhogy Bo Wallace-ék 7-0-val várhatják a folytatást, ha minden a terv szerint megy. 

A nap rangadójára éjjel kettőig kell várni, két veretlen, 6-0-val álló csapattal. A most éppen autogrambalhéba keveredő Jameis "Rákláb" Winston valószínűleg játszani fog. Már írtunk a Florida State-Notre Dame-ről pénteken, ehhez még annyit, hogy a playoff szempontjából rettenetesen fontos mérkőzés jön. Ha a Notre Dame ki is kap, még versenyben maradhat az első négy helyért, az FSU-nak viszont végzetes lehet a dolog, mert a bizottság a menetrend erősségét is figyelembe veszi majd, amikor kialakítja a sorrendet. És hát Jameis Winstonéké nem a legerősebb, a Notre Dame az utolsó ranked ellenfelük.  Ha ezt kipihentük, akkor hajnalban el lehet majd menni aludni a 23. Stanford és a 17. Arizona meccsére.  

A Nortre Dame-Florida State párharc nem tekinthető klasszikus rivalizálásnak abban az értelemben, hogy mindössze 1981 óta játszanak egymás ellen és azóta is csak hét meccsük volt, az 1993-as meccsük miatt majdhogynem örök klasszikus marad ez a páros.

Akkor november 13-án a Fighting Irish a második, a Seminoles pedig az első kiemelt volt, mindkét egyetem abszolúte a csúcson volt. A Notre Dame hazai pályán nyerni tudott 31-24-re, az FSU-nál pedig szinte összeomlottak a vereségtől abban a hitben, hogy minden esélyük elszállt arra, hogy nagy döntőbe mehessenek. Aztán persze nem így lett, de erről mindjárt.

Előbb mindenképp nézzük meg Bob Costas 1993-as intróját a szupermeccs előttről, egészen fantasztikus, akkor mivel "tüzelték fel" a nézőket.

A meccset ugyan a Notre Dame nyerte, de hiába, mert az utolsó fordulóban elbukták a Holy Wart a Boston College ellen 39-41-re, ez pedig azt jelentette, hogy a mérkőzést a Burt Reynolds Hallban figyelő FSU játékosai készülhettek az Orange Bowlra, nem a Fighting Irish. Óriási buli indult ezzel Floridában, utána simán verték Újév napján a Nebraska Cornhuskerst (27-14).

1995-ben is mindkét csapat Top10-es volt, amikor találkoztak, a Notre Dame hatodik, az FSU nyolcadik helyen rangsorolva (mindkettő AP) jutott be az Orange-ba, illetve az már ugye 1996. január 1-én volt. A vége 31-26-os Seminoles-győzelem lett.

A következő meccsükön, 2002-ben is majdnem összejött a Top10-es csata, de az FSU csak a 11. volt, míg az ND ugyanúgy 6., mint hét évvel korábban. Sikerült a visszavágás a Fighting Irishnak, 34-24 lett a vége, azóta viszont sorban kettőt vesztettek, legutóbb 2011-ben.

És hogy idén mi lesz? Az FSU hiába jutott el veretlenül idáig, egyáltalán nem olyan meggyőzők, mint tavaly. Ráadásul Jameis Winstonnak meghallgatásra kell készülnie az újból megnyitott nemi erőszak miatt vád ügyében, bár ő úgy számol, hogy így is játszani fog szombaton. Ráadásul ő is előkerült abban az aláírás-balhéban, amiben a georgia-s Todd Gurley érintett, bár őt még nem nevezték meg konkrét gyanúsítottként, illetve hogy pénzt fogadott volna el az aláírásáért.

De még ha játszik is, ami elég valószínű, nem retteg tőlük senki. A szezonnyitón az Oklahoma State (37-31) is megizzasztotta őket, a North Carolina State ellen is nagy hajrá kellett a győzelemhez (56-41, de voltak 7-24-es hátrányban is), mint ahogy a Syracuse elleni 38-20 sem olyan meccs volt, mint amiket tavaly játszottak. (A Clemson elleni 23-17-et nem vesszük ide, mert azon nem játszott Winston.)

Persze a Notre Dame sem hibátlan 6-0-s mérleg ellenére, de a QB Everett Golson idénre rengeteget javult és a védülmük is rendesen összekapta magát. Hogy mennyire, az majd csak Rashad Greene ellen derül ki, akit nem lesz könnyű megállítani. Mindkét csapat inkább passzol, mint fut, vagyis nő a hibázási esély így.

A vártnál jóval izgalmasabb lett a hajnali New York Jets-New England Patriots a vendég Jets jó teljesítményének köszönhetően, így a mérkőzés egészen az utolsó másodpercekig nyílt maradt. Olyannyira, hogy az utolsó másodpercben, egy blokkolt mezőnygól döntött végül a Patriots javára, ami így megőrizte 27-25-ös előnyét.

Fantasztikust touchdownt szerzett az egyetemi bajnokságban egy Morrisville State-quarterback. A remek atlétikus adottságokkal rendelkező Lemar Johnson álló ellenfele feje fölött szállt át, hogy pontot szerezzen.

Már évek óta visszatérő téma, hogy mikor lesz ismét Los Angeles-i klub az NFL-ben, és mivel a bővítés egyelőre nem nagyon van asztalon, ezért egy franchise költöztetése tűnik a kézenfekvő megoldásnak. Ebben az ügyben most felgyorsultak az események a napokban.  

Nézzük szépen sorban. Először is eldőlt, hogy a Buffalo Bills biztosan nem költözik Los Angelesbe, legalábbis egy darabig, az új tulajdonos azt ígérte, maradnak a seggükön. Az NFL-től származó források közben arról meséltek különböző amerikai újságoknak, hogy 12-24 hónapon belül már beköltözhet egy csapat L.A.-be, és az átmeneti otthon pedig a Dodgers baseballcsapat stadionja lehet. De szó van még a Rose Bowlról és az L.A. Coliseumról is, mint átmeneti megoldásról, mielőtt új stadion épül. 

Az sokat jelenthet az ügyben, hogy a Rams-tulajdonos Stan Kroenke-nek van egy beépítetlen területe a Hollywood Parknál, itt egy modern stadion is elférne, persze ezen kívül a városnak több pontján is lenne lehetőség egy új aréna felhúzására. Stadionügyben Roger Goodell komisszár a szokásos semmitmondó nyilatkozatát húzta elő, amíg nincs konkrét döntés, addig nem szeretné kommentálni az ügyet, és találkozásokba sem belebocsátkozni. Nem árt megjegyezni, hogy stadionépítés ügyében a látványterveken túl komoly előrelépés még nem történt az elmúlt években. 

A legmeggyőzőbb és leghitelesebb nyilatkozat a hétvégén jött. Los Angeles polgármestere azt mondta, hogy nagyon valószínű, az NFL rövid időn belül visszatér a nyugati parti nagyvárosba, Eric Garcetti szerint végre a liga is igazi érdeklődést mutat a téma iránt. 

De kik jöhetnek komolyabban szóba akkor? Volt már sok olyan játékosnyilatkozat, hogy mennyire vonzó város a futballistáknak a Los Angeles-i élet, reálisan az alábbi csapat sportolóinak lenne erre esélye: 

• A Rams bármikor elhagyhatja St. Louist, különösebb szankciók nélkül. A csapat majdnem ötven év után, 1994-ben hagyta el Los Angelest. 
• A Raiders stadionbérlésről kötött szerződése az idén jár le, ők is 1994-ben léptek le, tizenkét éven át voltak a városban, ahol harmadik Super Bowljukat nyerték
• A Chargersnek ugyan kellene pénzt fizetnie, ha költözik, de ez az összeg évről évre csökken. Ők is voltak Los Angelesben, igaz csak egyetlen idényt 1960-ban, a következő szezont már San Diegóban kezdték meg. 

A Super Bowl-címvédő Seattle Seahawks otthon szenvedte el szezonbeli második vereségét a Dallas Cowboys ellen, a texasi csapatot lassan tényleg komolyan kell venni. 

Nem azt mondjuk, hogy a mai kínálatból egyetlen mérkőzést lesz érdemes nézni, sőt, igazából nagyon is érdemes lesz legalább reggel hatig kihúzni, de egy mérkőzés azért mégis kiemelkedik a kínáltból, de erről majd később.

Este hattól kapásból egy igazi rivalry, a Texas Longhorns játszik az Oklahoma Soonersszel Dallasban, utóbbi volt a múlt hétvégi TOP25-ös vérengzés egyik áldozata, kikapott a TCU-tól, és elvesztette veretlenségét. A Red River Rivalry hagyományairól tavaly már írtunk, barátság az idén sem lesz a pályán, az Oklahomának viszont egyszerűen hoznia kell a meccset, ha playoff-reményeit életben akarja tartani. Lesz még ennél keményebb meccsük is, a Baylor ellen nemsokára. A Longhorns meccsben lehet még az utolsó negyedben, de az elég nagy meglepetés lenne, ha behúzná a győzelmet, persze a múlt héten után ilyet mondani értelmetlen. Georgiában feje tetejére állt az élet, egyre valószínűbb, hogy az aláírásos balhé után Todd Gurley szezonjának reszeltek, eddig is leginkább rajta múlt, mire megy a Bulldogs, ezek után érdekes lesz, mire mennek a Missouri ellen, szintén hattól. Ha a Missouri behúzza lépéselőnybe kerülhet a SEC Eastben. 

Na és akkor jön a 21.30, ahol aztán elszabadul az őrület. A második kiemelt Auburn a harmadik kiemelt Mississippi State ellen, két veretlen csapat találkozója a SEC-ben, két olyan csapaté, melyek a legmeggyőzőbbek voltak eddig az idényben. Ez az a meccs, amit látni kell, és bár az Auburn azért jobbnak tűnik messzebbről nézve a dolgot, de a már Heisman-esélyes Dak Prescott robbanékonysága még okozhat gondot a Tigersnek, és akkor ott van még Josh Robinson futó és a védelem, ami rengeteg turnovert harcolt ki már. Ugyanakkor a másik oldalon Nick Marshall teljesítményét elhomályosította a Prescott-hype, pedig egyre jobban és megbízhatóbban játszik az Auburn irányítója, a defense-ük is döntő lehet. Év meccse? Simán lehet. Ami azután jön az Auburnnek, az valami brutális, viszont ha a Miss State nyer, baromi jó helyzetben lehetnek, még úgyis, hogy az Alabamával és az Ole Misszel játszanak még. 

Ezzel párhuzamosan az ötödik kiemelt, veretlen Baylor a kilencedik helyre előrelépett TCU-val találkozik, amely a legnagyobb győzelme után még nagyobb teszt elé néz egy remek védelem ellen, el is dől, mennyire lehet őket komolyan venni a folytatásban. És ha még ez sem lenne megfelelő, akkor ott van a 12. Oregon meccse a 18. UCLA ellen. 

Az Alabama az Arkansas ellen nyalogathatja a sebeit éjféltől, persze ez túlzás, semmi nem ment még el Nick Sabanéknak, akiket az Ole Miss elvert a múlt héten. A Razorbacks futójátéka élmény (meccsenkénti 316 yardos átlag), de a Crimson Tide nem az a csapat, ami el szokott veszíteni zsinórban két mérkőzést, ez jó eséllyel most sem lesz így. 

Hajnal háromtól pedig jön még egy nagy meccs a több mint ötven év után 5-0-val álló Ole Miss a Texas A&M ellen. És mennyire más hangulatban megy neki a két csapat a meccsnek. Az Ole Miss az Alabamát verte a múlt héten, az Aggies viszont jó nagy pofont kapott a Miss State-től, igaz a végére legalább összekapták magukat. Szorosabb lesz, de nagyobb az esély arra, hogy a végén az Ole Miss örüljön, ehhez persze kell az, hogy Bo Wallace ugyanolyan megbízható legyen, mint a múlt héten, és akkor a Texas A&M védelmének lesznek kellemetlen percei. 

Ha valaki korán szeret reggelizni vasárnap, akkor USC és a 10. kiemelt Arizona meccsét még megnézheti.

18.00: Oklahoma-Texas
18:00: Missouri-Georgia
21.30: Mississippi State-Auburn
21.30: Baylor-TCU
00:00: Arkansas-Alabama
03.00: Texas A&M-Ole miss
04.30: Arizona-USC

Nemsokára Peyton Manning lesz az egyéni passzolt TD-k csúcstartója a ligában, már csak Brett Favre-t kell megelőznie, bár igazából enélkül is tudjuk, hogy minden idők egyik legjobb irányítójáról van szó.

De hogy mennyire jó? Hát például annyira, hogy a Cleveland Brownsnak 36 irányító és 28 szezon kellett az 500 TD-hez. De hogy ne csak beléjük rúgjunk: négy franchise még a 400 TD-t sem érte el az NFL-ben, köztük az a Jacksonville Jaguars, amely 3 évvel Manning karrierjének kezdete előtt alakult.

A többiek közül viszont a Clevelandnek kellett az 500-hoz a legtöbb idő, hiszen esetükben 1983. november 27-ig kellett visszamenni a félezerhez. Még ha a három inaktív évet ki is vesszük, akkor is 2 hetet vernek a második Jetsre. És hogy ki volt a Brown irányítója akkor? Brian Sipe, aki az 500-ból csak öt TD-t adott a Cleveland sorozatába.

A teljes lista időrendben visszafelé: Brian Hoyer (8); Jason Campbell (11); Brandon Weeden (23); Spencer Lanning (1); Thaddeus Lewis (1); Colt McCoy (21); Seneca Wallace (6); Mohamed Massaquoi (1); Jake Delhomme (2); Derek Anderson (46); Brady Quinn (10); Charlie Frye (14); Trent Dilfer(11); Kelly Holcomb (26); Luke McCown (4); Jeff Garcia (10); Tim Couch (64); Kevin Johnson (1); Doug Pederson (2); Ty Detmer (4);Vinny Testaverde (47); Eric Zeier (4); Mark Rypien (4); Todd Philcox (7); Bernie Kosar (116); Mike Tomczak (7); Brian Hansen (1);Mike Pagel (7); Eric Metcalf (1); Don Strock (6); Gary Danielson (12); Jeff Christensen (1); Herman Fontenot (1); Brian Brennan (1);Paul McDonald (14); Brian Sipe (5).

A lista még az előző forduló előtt készült, vagyis ha Hoyer három TD-jét belevesszük, Sipe-tól esik ki ugyanennyi.

Ha valakit a többi franchise esetében is érdekel, hogy mennyi idő alatt és hány irányítóval hozta össze az 500-at, ide kattintson. A leggyorsabb egyébként a Green Bay Packers volt, őt az 1997-es szezon óta termeltek már 500-at.

Todd Gurley-t, a Georgia Bulldogs lassan szupersztár státuszba emelkedő RB-jét eltiltotta az egyetem, a hivatalos verzió szerint az NCAA szabályainak megsértése miatt, de persze nem kellett sok idő, hogy kiderüljön, tulajdonképpen arról van szó, hogy pénzért osztogatott aláírásokat.

Átlagosan 8 és 25 dollár közötti összeget kért, hogy aláírjon valamit, de ha több dolgot kellett egyszerre aláírnia, engedett az árból – a Sports Illustrated szerint például 80 aláírásra 400 dolcsi volt az akció. Az aláírt cuccok között volt több olyan felszerelés (kesztyű stb.), amit Gurley meccsek közben is viselt – ezek nyilván az eBay-en kötöttek ki. A georgiai Athens Banner-Herald egy gyors kereséssel 248 Todd Gurley által aláírt terméket talált az oldalon.

Amint az egyetem tudomást szerzett a szabálysértésről, eltiltotta Gurley-t, emiatt pedig ő és csapata is elég nagy bajba került. A csapat azért, mert lényegében eddig a running back cipelte őket a hátán, ráadásul hirtelen kell pótlást találniuk majd a Missouri Tigers ellen a helyére, míg a játékos az eltiltással, ami a hírek szerint legalább 2 meccsre érvényes lesz majd, kikerülhet a legjobb egyetemi játékosnak járó Heisman-díj versenyéből, pedig 773 futott yardjával és 8 futott TD-jével ő volt eddig az egyik legnagyobb esélyes. És még ha meg is úszná csak a szombati meccsel, a Heisman-szavazók nyilván nem fogják elfelejteni a kihágást.

Johnny "Clipboad" Manziel, a 2012-es Heisman-győztes is hasonló gondba került még 2013-ban, amikor a szezonnyitó előtt nem sokkal derült ki róla, az év januárjában pénzt kapott az aláírásaiért. Mivel az egyetemi sportolók semmiféle pénzbeli vagy egyéb juttatást nem fogadhatnak el, ami sporttevékenységükhöz vagy személyükhöz kötődik, ezért ő is kapott egy kisebb eltiltást, ám megúszta a Rice elleni meccs első félidejével, bár a Texas A&M végig tagadta, hogy Manziel valóban kapott volna pénzt.

Amikor a Houston Texans-védő J.J. Watt két hete nyolcvan yardot rohant egy interception után és touchdownt szerzett, a szezonban a másodikat, akkor az amerikai média már előre odaadta neki az idény legértékesebb játékosánal járó díjat. 

A college szezon eddigi legnagyobb hétvégéjén vagyunk túl, olyan fordulatokkal, hogy még talán a következő szezonban is beszélünk róla, de miután kihevertük a sokkot, most megnézzük mit jelent az, hogy a kiemeltek sorra kaptak ki, és minden a feje tetejére fordult.

A Seattle Seahawks a hétfő esti rangadón simán verte a Washington Redskinst, de még simább lett volna a győzelmük, ha a bírók nem szálltak volna rá Percy Harvinra, akitől három touchdownt is elvettek.

A harmincnyolc éves Peyton Manning az Arizona Cardinals elleni vasárnap esti NFL-meccsen megdobta pályafutása 500. touchdown-passzát, ezzel ő lett az amerikaifutball-bajnokság történetében a második ember, aki elérte ezt a számot, a legendás Brett Favre előzi csak meg. 

Az egyetemi (NCAA) amerikaifoci-bajnokság hatodik hetének legnagyobb meglepetését az Ole Miss Rebels okozta, ami otthon le tudta győzni az Alabama Crimson Tide-ot. A sikert eszelős buli követte, amiből a kapufák sem maradhattak ki.

Eljött az NCAA-foci hatodik hete, ezzel pedig véget is ért a bohóckodás, innen már nem marad szombat olyan meccs nélkül, amit érdemes lenne kihagyni. Hogy ez mennyire így van, azt már csütörtökön is jelezte az Arizona, ami idegenben verte a legyőzhetetlennek tűnő Oregon Ducksot.

A bombameglepetéssel induló játékhét szombatján is lesz mit nézni. Senki ne szóljon az ESPN-nek, nehogy észrevegyék, mekkorát hibáztak, de sikerült a náluk este 6-os sávban hagyniuk a Texas A&M Aggies (úgyis, mint Johnny Football Clipboard előző lakhelye) és a Mississippi State Bulldogs meccsét, ahol a hatodik kiemelt játszik majd a tizenkettedik ellen. Ha az Aggies nyer, Kenny Hill már tuti Heisman-esélyes, de igaz ez a másik irányítóra, Dak Prescottra is, ráadásul ha a Bulldogs húzza be a meccset, már az SEC nyugati csoportgyőzelem sem lenne akkora meglepetés tőlük. (Azért az Ohio State-Maryland se maradjon figyelem nélkül.)

Ne nagyon izguljuk túl magunkat 6-tól, mert utána csak durvább lesz minden. Például már 21.30-tól, amikor az Alabama átruccan az Ole Miss Rebels pályájára. A hazaiaknak nyilván ez lesz a szezon legnagyobb és legkeményebb meccse, mert hát az Alabama mindenkinek az, az meg csak rátesz egy lapáttal, hogy Lane Kiffin gatyába rázta a Crimson Tide támadóit, a Rebels védelme pedig betonkemény, szóval jó kis muri lesz ebből.

Csakhogy pont ezzel egy időben megy majd a Stanford-Notre Dame is, amire tavaly csak legyinthettünk volna, de Everett Golson idén fantasztikusan játszik a Fighting Irish irányítójaként, de a kihívás adott lesz neki az ország egyik legjobb passz-védelme ellen. Ja, és már csak azért sem szabad kihagyni, mert időnként olyan dolgok történnek egy Stanford-Notre Dame meccsen, mint 2010-ben, amikor Owen Marecic, a Cardinal linebacker-full backje egy futott TD után rögtön csinált egy INT return TD-t is, mindössze 13 másodperc játékidő alatt. (És ott lesz még a 4. Oklahoma és a 25. TCU párharca is...)

Hajnali 1-től is SEC, mi más. A 15. kiemelt LSU megy az 5. kiemelt Auburnhöz az SEC Nyugat rangadóján. Az LSU-nak most épp nem megy annyira, de csak ezért nem írhatjuk le őket, és nemcsak azért, mert tavaly csak ők verték meg a BCS döntőig az Auburnt – ráadásul 14 ponttal. John Chavis tudja, hogy kell Gus Malzahn offense-ét tamadni, de Gusnak mindig van pár trükkje a számára. (Ezzel nagyjából párhuzamosan, 2-től ragadó lesz a Big 10-ben is, ahol a RB-isten Ameer Abdullah terrorizálja majd a Michigan State Spartans védelmét, de azért a Nebraska-Michigian State meccs nem üti az LSU-Auburnt).

A korai tűzijáték miatt a végére nem sok puskapor marad hajnalok hajnalára. Aki még ezek után is bírja majd, arra a nyugati parton a Utah-UCLA és a California-Washington State várhat. A Utes révén egy héten belül két veretlen Pac-12 csapat is eleshet, hiszen az Oregon már bukott. A UCLA abban bízhat, hogy a múltheti Utah játszik velük, amelyik 21 pontos előnyt szórakozott el a Washington State ellen, nem pedig az, ami idegenben verte a Michigant. A másik nyugati mérkőzésen az Oregont majdnem verő Washington State és az a California játszik majd, amelyik idén még nem csinált 31 pontnál kevesebbet, sőt, négy meccsen 47,5 pontos az átlaguk.

18.00 Texas A&M Aggies-Mississippi State Bulldogs
21.30 Alabama Crimson Tide-Ole Miss Rebels
21.30 Stanford Cardinal-Notre Dame Fighting Irish
01.00 LSU Tigers-Auburn Tigers
02.00 Nebraska Cornhuskers-Michigan State Spartans
04.30 Utah Utes-UCLA Bruins
04.30 California Golden Bears-Washington State Cougars

A New England Patriots sztárirányítója, a három Super Bowlt nyerő Tom Brady fölött erősen kongatják a vészharangot az amerikai médiában. A legnagyobb fogásként aposztrofált, a 2000-es draft hatodik körében igazolt irányító ugyanis rosszul teljesít eddig idén: a Kansas City Chiefs elleni hétfő esti rangadón Bill Belichick, a Pats vezetőedzője 41-7-es Chiefs-vezetésnél le is hozta a pályáról, hogy az idén a második körben draftolt Jimmy Garoppolót állítsa be helyette.

Az ifjú titán rögtön dobott is egy touchdownt, emiatt pedig sokan a Brady-éra végét jósolják Amerikában, ami azért kicsit túlzás. Ráadásul a Patriots sztárja nem is viselkedett túlságosan jófej módon ifjú vetélytársával: amikor a touchdown után lejött a támadócsapat, Brady szinte mindenkinek gratulált, csak Garoppolót kerülte messziről. 

A statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy a 37 éves Brady játéka jelentősen romlott. Az AFC keleti divíziójában ő a legrosszabb statisztikákkal rendelkező irányító, és olyanok előzik meg, mint a Buffalo Bills E.J. Manuele, akit a szegényes teljesítménye miatt épp most ültettek cserepadra, hogy Kyle Ortont kezdessék helyette, vagy Geno Smith a New York Jets másodéves QB-je, illetve a Miami Dolphins Ryan Tannehillje. A külföldi NFL-szakportálok is Brady hanyatlását látják: a Football Outsiders ranglistáján a harmincharmadik helyezett, és mindössze Geno Smitht, Josh McClownt és Chad Hennet tudta megelőzni, valamint a ProFootballTalk hasonló rangsorában is mindössze a 23. helyet foglalja el. 

A magyarázat egyrészt Brady életkorában is rejtőzhet. Az irányító ugyanis idén már 37 éves, és ebben a korban már egyértelműen leszállóágban vannak az NFL-játékosok, még akkor is, ha John Elway (Denver Broncos) pont ennyi idős volt, amikor 1998-ban megnyerte az első Super Bowlját – rá egy évre aztán nyert egy másodikat is –, illetve Peyton Manning is 37 volt tavaly, amikor a Super Bowlig rugdosta szintén a Denvert, ahol aztán rettenetes verésben részesítette őket a Seattle Seahawks.

A témával kapcsolatban megkérdezett amerikai szakértők zöme mindenesetre kitért Brady életkorára is, mint a hanyatló teljesítmény egyik lehetséges magyarázatára, azonban a probléma gyökere nem itt rejlik, hanem a Patriots szegényes offense-falában, akik egyszerűen nem képesek Brady-nek elég időt adni, hogy megtalálja a célpontjait. Rodney Harrison, Brady egykori csapattársa legalábbis úgy fogalmazott, hogy az irányító halálra van  rémülve egy-egy támadás során. 

Sokan azért nem látják ennyire sötéten Brady helyzetét: az egykori 49ers-irányító, Steve Young például állítja, hogy Brady ugyan öregszik, de még mindig képes lenne egy Super Bowlt nyerni. Az igazság valahol a két szélsőség közt van: a ProFootballFocus elemzése során kiderült, hogy ugyan a Patriots offensive fala pocsék, és emiatt az ellenfél pass rusherei többször érik el az irányítót, mint bárki mást a ligában, túlzás lenne csak erre fogni a Patriots betlizését, csak úgy, mint a kevésbé neves elkapósorra, akik – sok vélemény szerint – képtelenek üresre játszani magukat, hogy Brady megtalálja őket egy-egy passzal.

Ennek ugyanis ellentmond a ProFootballFocus elemzése, ahol világosan látszik, hogy rengetegszer játsszák magukat tisztára a Patriots elkapói, és pont Brady késik el egy-egy dobással. A helyzet tehát az, hogy egyrészt Brady is öregszik, és kevésbé hoz jó döntéseket, másrészt pedig a Patriots sem az a tökéletesen működő gépezet, mint korábban.

És hogy mit mond erre Brady? "Jelenleg nincs olyan támadójátékunk, amely magas szinten tudna teljesíteni. Ha rosszul játszunk, nem lesznek jó statisztikáink" - nyilatkozta szerdán. 

Abban ugyan mindenki egyetért, hogy irányítókérdésről egyelőre fölösleges beszélni a New England kapcsán, annyi viszont biztos, hogy a csapatnak vasárnap az eddig veretlen Cincinnatti Bengals ellen nagyon fel kell kötnie a gatyát: azután a meccs után mi is többet tudunk majd. 

Aaron Rodgers szívós mozdulata az idei szezon omaházása, mindenki tudni akarja, mi ez az egész, és mit is jelent valójában. 

A Green Bay Packers-irányító már a múlt szezonban is használta a kézmozdulatot játékhíváskor, két hete, a Jets elleni meccsen megint előkerült a dolog, ahogy a Bears ellen is a hétvégén, úgyhogy a napokban egy interjúban meg is kérdezték tőle, mit jelent. 

Az ESPN-es Jason Wilde rádióműsorában azzal a magyarázattal állt elő, hogy az egész valójában a Smoking Jay Cutler tumbleroldal miatt van, ami már évek óta termeli a mémeket. "Egyszerűen csak Jay Cutler előtt akartam tisztelegni" - magyarázta Rodgers, de hiába vannak jóban a Bears-irányítóval, nagyon komolyan ezt a magyarázatot sem lehet venni, pláne, bár ez is elhangzott:

It’s a dummy signal. That’s the whole thing. You know, like, smoking dope — you’re a dummy if you smoke dope.

A netes fórumokban persze vannak bőven elméletek, szájról olvasók szerint a mozdulat mellé azt mondja általában, hogy green, úgyhogy a dolog már önálló életre kelt, Rodgers pedig továbbra is egy vicces játékos.

Az NFL hétfő esti rangadóján a Kansas City Chiefs ripityára verte hazai pályán a New England Patriotsot, ám ez a mérkőzés sem múlt el vitatott bírói ítélet nélkül. A Chiefs 41-14-re nyert.

Roger Goodell családon belüli erőszak ellen hirdetett harca már most szánalmas PR-kampány miközben a háttérben ezerrel zajlanak a vizsgálatok. Nem azzal van a baj, hogy a családon belüli erőszak ellen akar tenni, ennek már régóta neki kellett volna kezdeni.

A hétvégén egy családon belüli erőszak áldozataival foglalkozó szervezetnél járt az NFL-komisszár, a háromórás vizitről az AP hírügynökség és több sportoldal is lehozta a közleményt, ebben ilyen mondatok vannak, hogy "a komisszár megkönnyezte, amikor az áldozatok meséltek neki, milyen szörnyűségeken mennek át", és "a szervezet vezetője érzelmektől sem mentes beszélgetést folytatott Goodell-lel". A Domestic Violence Hotline többmillió dolláros támogatást kapott az NFL-lel, és valószínűleg szakértelmet kölcsönöz majd a ligának, ahol készül az új magatartási szabályzat, mint az kiderült korábban.

Goodell másnap már a Texas Longhorns edzőjénél, Charlie Strongnál járt, aki a szezon előtt kilenc játékosát is kivágta a programból, mert viselkedésükkel nem voltak méltók a csapathoz. Strongnál az az alapelv, hogy a játékosok legyenek őszinték, bánjanak tisztelettel a nőkkel, ne drogozzanak, ne lopjanak, és lehetőleg ne legyen fegyverük. 

A találkozó után Strong bejelentette, hogy a liga szorosabbra fűzi majd kapcsolatot az egyetemi csapatokkal. Közben az NFL és a játékosok szakszervezete közösen igyekszik megoldást találni a Ray Rice-ügyre, a felfüggesztett játékos meghallgatását elhalasztották szeptember 30-ról. Állítólag addig várnak, amíg a volt FBI-igazgató Robert Mueller befejezi vizsgálatát, róla egyébként azóta kiderült, hogy üzletileg több szállal is kötődik a ligához, de ki lepődik már meg ezen. 

A 49ers irányítójának zseniális passza másnak nagyon fájt volna, a texansos J.J. Watt védő létére nem tud leállni a touchdownokkal. A New Orleans Saints égett az NFL-ben.

A 120 yard-szerkesztőség megtartja első őszi college & zabálás estjét ma, indokolatlan mennyiségű hússal meg sörrel, ráadásul a felhozatal sem lesz rossz. Pláne, ha ilyen üzeneteket kap az ember egy Heisman-győztestől!

Na de egy kis komolyságot. Hattól egyértelműen a Georgia-Tennessee emelkedik ki a programból. A tizenkettedik kiemelt Bulldogs a Troy elleni 66-0-s szőnyegbombázás után érkezik a fiatal Volshoz, amely a futás ellen eddig viszonylag jól teljesített, de azért Gurley-ék ellen már valószínűleg más lesz a helyzet. Ha a georgiaiaknak komoly terveik vannak, akkor hozni kell a meccset. 

21.30-tól a Florida State-ben eltiltása után Jameis Winston újra a pályán a North Carolina ellen, de ennél azért jóval izgalmasabbnak ígérkezik az Arkansas-Texas A&M, a Dallas Cowboys stadionjában rendezik, rangadó, esti csúcsmeccs satöbbi. Az Aggies támadójátékának erősségeit Kenny Hill-lel már láttuk, a Razorbacksnek a földön erős (meccsenként 324 rushing yardot átlagoltak, 17 futott TD mellett), szórakoztató összecsapás, Hillnek pedig mindig lesz egy újabb elkapója, fél tíztől ezt kell nézni. 

Éjjel egytől is maradunk a SEC-ben, a 12. kiemelt South Carolina játszik a Missouri ellen, utóbbi a múlt héten szép nagy pofonba szaladt bele az Indiana ellen, ez volt a hét egyik meghökkentő veresége. Tavaly dupla hosszabbítás után nyert a Gamecocks 27-24-re, az Aggies elleni első heti vereség óta egyre jobbak, azért a Missouri védelmével még meggyűlhet a bajuk. Egészen szoros mérkőzés is lehet belőle, óriási hangulattal a South Carolina otthonában.

Alternatívaként érdemes esetleg belenézni a Baylor-Iowa State-be, vagy ott van az idén egészen jó Memphis ellen játszó veretlen Ole Miss, ami a következő héten már az Alabama ellen játszik fontos meccset. Egyre nagyobb élvezet nézni őket, ám a szezon legkeményebb időszaka még csak most jön nekik. 

Aki eddig kibírta, az ezután már ne nagyon aludjon, jön a 4-0-s mérleggel álló Nebraska és Ameer Abdullah, az Illinoist fogadják. Hajnali fél öttől pedig bele lehet nézni, hogy a USC hogyan szedte össze magát a Boston College elleni vereség után, a veretlen Oregon State Beavers lesz az ellenfél, melynek irányítójára, Sean Mannionra érdemes figyelni.

18.00: Georgia-Tennessee
21.30: Florida State-North Carolina
21.30: Texas A&M-Arkansas
01.00: South Carolina-Missouri
01.30: Ole Miss-Memphis
03.00: Nebraska-Illinois
04.30: USC-Oregon State

Egy rendőr megerősítette az Associated Pressnek, hogy még áprilisban elküldte az NFL-nek azt a videófelvételt, melyen a Baltimore Ravens korábbi játékosa egy liftben kiüti akkori barátnőjét, sőt, a liga hivatalából vissza is igazolták neki, hogy megkapták az anyagot. Az NFL eddig minden esetben tagadta, hogy szeptember előtt látták volna a kérdéses felvételeket.

Beletelt egy kis időbe, mire a San Diego Chargers honlapjának ügyvezető igazgatója, Ricky Henne rábukkant saját fotójukra és rá merte szabadítani a világot, de jól tette, mert nagy kincset osztott meg az internettel.

Mack Brown a múlt szezon után fejezte be edzői munkájának legfontosabb korszakát a Texas Longhorsnál, melynek csúcspontja az volt, hogy a csapattal nemzeti bajnokságot nyert 2006-ban. A college football legendájaként fognak rá emlékezni. Van egy tizenhat hónappal idősebb bátyja, Watson Brown, aki a hétvégén szintén legendás lehet, csak egészen másért: valószínűleg elszenvedi edzői pályafutása 200. vereségét. 

Az ESPN-es Ivan Maisel zseniális portrét írt a hatvannégy éves edzőről, aki negyvenegyedik éve van a szakmában, és mérlege 127 győzelem, 1 döntetlen és 199 vereség. A hétvégén a Tennessee Tech -nél érheti el a 200-at, ennyiszer vezetőedzőként soha senki nem kapott ki a college football történetében, a legendás Amos Alonzo Stagg is 199-ig jutott, de neki volt mellette 314 győzelme is.  

Brown volt az Austin Pay, a Vanderbilt, a Rice és a UAB vezetőedzője is, a pozitív győzelmi mérleg nem sokszor jött össze, talán hatszor, de nem is ez volt a lényeg, hanem maga a helyzet. "Sosem úgy látta ezeket a munkákat, mint egy nehéz feladat, mindig is úgy állt hozzá, hogy szórakoztató kihívás elé néz" - nyilatkozta róla jóval sikeresebb öccse, Mack. Háromszor játszottak egymás ellen, mindhármat a fiatalabb Brown nyerte. 

• Watson irányítóként játszott a Vandyben, volt egy emlékezetes győztes meccse az Alabama ellen, de aztán megsérült, úgyhogy elkezdett edzősködni a csapatnál, 29 évesen már az Austin Peay vezetőedzője volt, onnan tért vissza egyetemi csapatához. A következő években
• Offensive coordinatornak nevezték ki, 8-4-gyel zárták a szezont, Bowlt játszottak 
• El is vitték volna az Alabama Crimson Tide-hoz OC-nak, de ő inkább a Cincinnati vezetőedzői munkáját fogadta el
• Első meccsén megverte a bajnok Penn State-t, de nem tudott beilleszkedni, váltott, és elment a Rice-hoz, ahol négy évet volt, majd jött a nagy visszatérés a romokban heverő Vanderbilthez, de öt év után 10-45-ös mérlegnél járt, amikor kirúgták, ekkor már negyvenéves volt.

Innen már nehéz lett volna sztárállást kapni, ezzel ő is tisztában volt. "Túl sokat ugráltam, négy vezetőedzői munkát is elvállaltam hat év alatt fiatalon. Azóta is óvok ettől mindenkit" - mondta at ESPN-nek. Azzal azért tisztában voltak a csapatok vezetői, hogy Brown nem hülye, az Oklahománál és a Mississippi State-nél is offensive coordinatorként kapott állást. 

Aztán jött az University of Alabama, ahol tényleg az alapoktól, kevés pénzből kellett elkezdenie csapatot építeni,és felkészülni az eggyel magasabb osztályra. Egyszer még a Nick Saban által vezetett LSU-t is megverték 13-10-re. Nagyjából ugyanilyen feladat várt rá következő állomásán is, 2007 óta a Tennessee Tech-et irányítja, lassan építkezik. 2011-ben már egy konferenciagyőzelme is volt, életében először. 

Öccse szerint azért bíztak mindig Watsonban, mert csapatai járatták a labdát, sok pontot szereztek, az emberekkel pedig jól bánt, megbízható volt, sosem volt balhéja.

"Az UAB-nál az Oklahomától hét ponttal kaptunk ki, a Georgiától hárommal, a Tennesse-től héttel. Mindig azt mondják, a futballban veszítesz vagy nyersz. Néhány helyen, ahol dolgoztam, ez nem feltétlenül volt igaz. Nagyon szerencsés vagyok, hogy életemben egyetlen napot sem kellett dolgoznom, egyszerűen csak jól szórakoztam. Merenghetnék azon, mi lett volna, ha az Oklahoma edzője vagyok, vagy az Alabamánál kapok állást. De sosem gondoltam ezekre túl sokszor, egyszerűen továbbléptem. A legtöbb csapatomnál mi voltunk az esélytelenebbek, de nagyon keményen harcoltunk, büszke voltam a játékosaimra"

Az amerikai Dell Rapids középiskolás csapat elég egyoldalú meccset játszott a hétvégén a Milbank ellen, már 37-0-ra vezettek, amikor egy touchdown után jöhetett az extra pontért a rúgás. 

Ez sikerült feledhetetlenre: a snap és a rúgás sem volt jó, de az ellenfél így sem tudott blokkolni, ráadásul az egyik játékos sisakján megpattant a labda, onnan pattant végül a léc fölé. A bírók tanácskoztak egy darabig, aztán megadták a pontot. 

Miközben az NFL-közélet a héten egyfajta Howard Stern showba fordult, újabb botrányokkal borzolva a szabad, őszinte és még csak véletlenül sem (nem) képmutató amerikai kedélyeket, mi nem szűnünk meg tovaégni a vágytól, hogy ugyan, kizárólag focizzanak már kedves kültelki barátaink.

Már csak azért is, mert a múlt heti második kör nem várt, további meglepetésekkel szolgált, így meglehetősen talányos, és még az átlagon felül is izgalmas a 2014-es szezonkezdet.

Természetesen mindenki a tavalyi döntő visszavágójára kíváncsi leginkább, még az is, aki mindkét csapatot utálja. A Seattle otthon fogadja a Denvert, de ettől az előnytől eltekintve, nincs sok indikátor, ami a Super Bowlhoz hasonlatos tönkreverést feltételez. Már csak azért sem, mert a Seattle secondary a múlt héten hozzájuk méltatlanul sok passzolt yardot engedélyezett (Antonio Gates Chargers TE 3 elkapott TD-vel végzett), és megmutatta azt, amit tavaly egyszer sem, hogy ők is csak egy hibára kész védelem, nem törhetetlenek. A másik nyomós ok, ami a Denver (vagy legalábbis egy izgalmas és szoros meccs) mellett szólhat, az a Broncos off-season erősítése, szinte az összes kritikus pozícióra hoztak valakit, vagy épp sérülésből tért vissza a hiányzó láncszem. Wilsont a volt cowboy, és egyáltalán nem öreges DeMarcus Ware, valamint az újra egészséges Von Miller fogja ostromolni, és ha kiszabadul a zsebből, ott lesz a félelmetes secondary, Talib, Harris Jr., Moore, vagy épp a szerintem legnagyobb igazolás, a Browns-tól lopott strong safety, T.J Ward. A támadóegység pedig továbbra is simán a legjobb a ligában, főleg miután az egyik legjobb bal tackle, Ryan Clady is visszatért.   

Ugyancsak felettébb kétesélyesnek tűnik a Ravens-Browns is, ahol kíváncsian várjuk, Joe Flacco melyik arcát mutatja majd, eddig két, egymásnak teljesen ellentmondó teljesítményt produkált. És Brian Hoyer hiába megbízható dobott interceptionök tekintetében (az utolsó 132 dobását nem adta el, ez a második leghosszabb aktív sorozat – Manning 151), továbbra is az egyik legízetlenebb irányítója a ligának, ismét karosszékünkből könyörgünk tehát Johnny Footballért, mert még ha szarul is játszik Manziel, a fejünket fogjuk, de legalább nem azért, mert leesik.

Jó meccsnek ígérkezik a Washington philadelphiai vendégjátéka is, ami bár esélyesen egyoldalú lesz, igazi in-state derbi, a két csapat legendásan gyűlöli egymást. Erre csak ráerősít DeSean Jackson visszatérése Philly-be, reméljük a vállsérülése ellenére is megmutatja Chip Kelly-nek, hogy botrány volt őt elengedni. A Washington védelme nyelt yardok tekintetében két meccs után a legjobb az NFL-ben (csupán 234.5 yard meccsenként), ezen a képen fog várhatóan jelentősen árnyalni a McCoy-Sproles futó-kombó.

A Houston Texans pedig most megmutathatja mennyire blöff is a 2-0-ás nyitány, az eddig szenvedő Giants-hez látogatnak el Watték. Apropó Watt, az NFL legértékesebb védőjátékosa a múlt héttől már tight endként is operál, elképesztő szezon állhat előtte, ha így folytatja. Mellette Arian Foster villog rendesen, az irányító nélküli (ki az a Fitzpatrick?) Texans egyértelműen a futójátékra támaszkodik. A probléma csak az, hogy a Giants futás elleni védekezése top szinten van, gyakorlatilag ez az egyetlen működő játékelemük. Mert Eli Manningék bizony, na de hagyjuk is sleppjét, íme a teljes program.    

Buffalo-San Diego  19:00

Cincinnati-Tennessee  19:00

Cleveland-Baltimore  19:00

Detroit-Green Bay  19:00

Jacksonville-Indianapolis  19:00

New England-Oakland  19:00

New Orleans-Minnesota  19:00

NY Giants-Houston  19:00

Philadelphia-Washington  19:00

St.Louis-Dallas  19:00

Arizona-San Francisco  22:05

Miami-Kansas City  22:25

Seattle-Denver   22:15 

Carolina-Pittsburgh  2:30 (hétfő)

NY Jets-Chicago  2:30 (kedd)

Van, amikor az embernek komoly döntéseket kell hoznia. A mai is egy ilyen nap, hiszen az Andrássy úton szombaton kezdődött el a Főzdefeszt: ilyenkor lehet őrjöngve vedelni a sörmanufaktúrák legjobbjait, és hülyeségeket beszélni három IPA után, már akit el lehet vonszolni ezzel a college szombat elől. Minket biztosan nem: különben is, annyi kézműves sörrel telepakolt kocsma van már, hogy hattól inkább érdemes leülni, és nekikezdeni a szokásos maratonnak.

Például egy Georgia-Troyjal. Egyszemélyes show, a főszerepben Todd Gurley, aki mindent megtett a múlt héten a South Carolina ellen, de nyerni így sem tudtak, és a Bulldogs vissza is csúszott az AP listáján. A Troynak is őt kellene valahogy megállítani, hogy ne szaladjanak bele egy harminc-negyven pontos pofonba. A Bulldogs-irányító Hutson Mason az egész hetet végigvideózta, hogy a redzone-ban gördülékenyebben menjenek a dolgok: hattól meglátjuk, mire ment. Ínyenceknek alternatívaként ott lesz a Pittsburgh-Iowa: a vendégeknél idén is a jónevű Kirk Ferentz a vezetőedző. 

Aztán 21.30-tól egyből két meccs között lehet választani, azért az Alabama-Florida Gators valamivel érdekesebbnek ígérkezik, mint az SMU-Texas A&M, eltekintve persze a Kenny Hill-fetisisztáktól. Igaz, abból kiindulva, hogy a Gators tizenhat éve nem nyert az Alabama otthonában, eléggé lefutottnak tűnik ez a meccs is, de azért lesznek itt érdekességek. A Crimson Tide még mindig work in progress, a Gators pedig hiába nyerte eddigi két meccsét, az igazi próbatétel majd most jön: elsősorban a védelmükben bízhatnak.

Fél kettőtől egy SEC-meccs, Vanderbilt-South Carolina, de csak egy fél órára. A Vandy a múlt héten nagy nehezen lenyomta a UMasst, de még így is benyeltek harmincegy pontot ellenük, ráadásul első három meccsükön három különböző quarterbacket próbáltak ki, szóval nem olyan jó most az élet Nashville-ben. Várhatóan ez sem az ő meccsük lesz, még úgy sem, hogy a South Carolina már inkább a jövő heti, Missouri elleni mérkőzésre készül majd.

Kettőtől Florida State-Clemson, az első kiemelt a huszonkettedik ellen, ami már csak azért is érdekes, mert az FSU egy meccsre felfüggesztette a ráklábtolvaj Jameis Winston-irányítót. A tavalyi Heisman-győztes most épp pinázással húzta fel a csapat vezetőit, úgyhogy ülni fog az egész meccsen. A 2013-as szezon eleje óta először játszanak nélküle, vele 16-0-s sorozatban vannak, helyettese a másodéves Sean Maguire lesz. Az elmúlt öt évben ennek a párosításnak a győztese játszotta az ACC bajnoki címért vívott meccset, ezért is érdemes lesz nézni. Ha ez annyira nem fekszik, ott lesz a Nebraska-Miami Hurricanes ugyanúgy kettőtől, amiből egy egészen izgalmas meccs is lehet. Lefekvéshez pedig ott a másodikként kiemelt Oregon vendégjátéka a Washingtonnál, a legnagyobb Heisman-esélyes Marcus Mariota megint villoghat, a pontzuhatag sincs kizárva.

18.00: Georgia-Troy
21.30: Alabama-Florida Gators
21.30: SMU-Texas A&M
01.30: Vanderbilt-South Carolina
02.00: Florida State-Clemson
04.30: Washington-Oregon