1989

A szurkolók gyűjtöttek, hogy megsegítsék a Fradi bajban lévő jégkorong-szakosztályát, bejelentkeztek az első munkanélküli segélyekért, Nagy Sándor szakszervezeti vezető pedig óva int attól, hogy tiltakozási hullám induljon el az áremelések miatt. A Kossuth Rádió hírei 1989. január 5-én, csütörtökön.

Nem hallani már a másként gondolkodók kifejezést, a Fideszt pedig kompromitálnák, de jó érzékkel elkerüli a csapdát. Szabad Európa Rádió 1989. január 5., csütörtök

Üzenetek a TV2-nek – 1989. január 4. szerda

– Örömmel üdvözlöm a 2-es programot, már az 1-es nem is érdekel! Boldog, vagyok, hogy újra egészségben láthattam Ipper Pált, és örömmel hallom a bemondónők jó zaftos magyaros kiejtéseit. Jó éjszakát kívánok.

Ipper Pál egy év múlva, 1990. január 16-án halt meg.

A Kádár-kori magyar televíziózás emblematikus figurája 1941-ben műszerészinas lett a Fogorvosi Műszergyárban. 1945-ben belépett a Kommunista Pártba. Az elektromos villanymotorokat, berendezéseket készítő Szalay István Rt.-nél dolgozott, majd a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) V. ker. függetlenített titkára volt. 1953-1958 között esti, illetve levelező tagozaton az ELTE BTK magyar-történelem szakát, 1959-60-ban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem BTK angol szakát végezte.

1953-ban került a Magyar Rádióhoz; először a műsorszerkesztőségben, az irodalmi osztályon, az idegen nyelvű szerkesztőségben, végül a politikai adások főszerkesztőségében dolgozott. 1956. október 23-án a Magyar Rádióban tartózkodott. 1956 végétől a vidéki stúdiók felelőse, 1959-63-ban a rádió hírszerkesztőségének turnusvezetője.

1963-1969 között az MTV New York-i tudósítója volt. Hazatérte után részt vett az első televíziós Fórumokon. Műsorvezető-főszerkesztőként 1971-ben indította el 168 óra c. rádiós műsorát. 1974-től a TV-Híradó főmunkatársa, külpolitikai kommentátora; számos jelentős világeseményről adott helyszíni tudósítást. 1984-1988 között hazánk ausztráliai nagykövete volt.

1989-ben vonult nyugdíjba.

További részletek 1989-ről az OSA honlapján.

Disszidált a Sydney-i magyar főkonzulátus rejtjelezője, megalakult az SZDSZ II. kerületi csoportja, társadalmi akció annak megakadályozására, hogy bárkit visszaadjanak Romániának, egy kispesti kommunista országgyűlési képviselő visszahívásának fontolgatása. Napi operatív információs jelentés (NOIJ) 1989. január 4. szerda.

Papp László és Morvai Ferenc egy új, demokratikus cigányszervezet társelnökei lettek, a 120-as Skoda 128 ezer forintról 170 ezerre drágult, már akkor is Matejka Zsuzsa magyarázta a gyógyszeráremelést, kevesebb lakás épült OTP-hitellel, dinamikusan nő a WC-papír iránti igény, létezett még az izgatás a büntetőjogban. Erről beszélt a Kossuth Rádió 1989. január 4-én, szerdán.

Az 1988-as reálbérek annyit értek, mint a 15 évvel korábbiak, sportpisztolyokat loptak az MHSZ-től, hitelt kapunk amerikai mandulára. Erről beszélt a Szabad Európa Rádió 1989. január 4-én,szerdán.

Üzenetek a SZER-nek – 1989. január 4. szerda

– Kedves Bálint Mihály! Szeretném, ha az Autórádió műsorában bemutatnának néhány olcsóbb használt kiskocsit. Hogy körülbelül mennyibe kerül. Tudniillik közlemény jelent meg itt Magyarországon, hogy Münchenben milyen olcsón lehet nagyon jó műszaki állapotú kocsikat venni. Igaz-e ez? Köszönöm szépen.

– Halló, halló, Bokány Mihály vagyok Egerből. Szeretnék a Szabad Európa segítségével cukrász állást találni Nyugat-Németországban.

Az 1989. január 3-i napi operatív információs jelentésekben arról lehet olvasni, hogy Kőszeg Ferenc nyilatkozni fog a közszolgálati televíziónak, egy koncerten pedig tiltakozni fognak egy illegális zeneterjesztésért elítélt brnói férfi elítélése miatt.

Nincs javulás a gépkocsialkatrész ellátásban, de legalább a világútlevél illetékét sem emelik, derült ki a Kossuth Rádió 1989. január 3-i híreiből. Míg mostanában arról akarja meggyőzni a hatalom a közvéleményt, hogy a Kádár-korszak ügynökjelentéseinek jó részéhez már nem lehet hozzáférni, addig 1989-ben a negyven évvel korábbi koncepciós perek iratanyagain ment hasonló vita. Egy interjúból az is kiderül, hogy az abortuszra váró nőkkel másképp bánnak, mint a szülésre várókkal.

A Szabad Európa Rádió 1989. január 3-i adásában közöltek egy Grósz Károlyhoz írt nyílt levelet két, kitoloncolásra váró székely fiatalember ügyében, pikírt jegyzetet közöltek arról, hogy Magyarországon egyre több kommunista vezető beszél a demokrácia szükségességéről, Demszky Gábor pedig a nemzeti ünnepekről értekezett.

Két telefon jött 1989. január 3-án a köztévé frissen induló kettes csatornájára. Az egyik a bundaüggyel, a másik a korai esti mesével foglalkozott:

1989-ben szünt meg végleg a hétfői adászünet az akkor még monopolhelyzetben lévő Magyar Televízióban. Az egyes csatornának konkurense is akad, a köztévé kettes csatornája, politikailag és szakmailag is sokkal szabadabb struktúrával. Élő adásokkal, politikai vitaműsorokkal, a máig emlékezetes képi megoldással, a cipzáras Napzártával és a korábbinál vállaltan szórakoztatóbb tartalommal. De hogyan fogadták mindezt a nézők? Napi sorozatunk első része.

Üzenetek a TV2-nek – 1989. január 2., hétfő

Jó estét kívánok! Elnézésüket kérem. Hiányoljuk a reklámműsorokat. Egyre kevesebb a reklámműsor. A régi időben, illetve a múlt évben sokkal több volt. Szeretnénk egy kicsit több reklámot látni. Köszönjük szépen.

Nekem az lenne a tiszteletteljes kérésem, hogy a BUMM nevű vetélkedőt, vagy játszmát töröljék a műsorból. Borzasztó a mai gazdasági, zaklatott világban, hogy súlyos ezreket fizetnek 3-4 bumm-szócskáért. Felháborító! Különösen az idősebb korosztálynak, akik alacsony nyugdíjból élnek. Én is egy öreg nyugdíjas vagyok. 6-7-8 ezer forintokat nyernek munka nélkül. Ebből is levonják majd az adót? Ezt szeretném megtudni. Köszönöm szépen.

A TV2-nek pedig a TV1-en üzent Sümeghy úr, a cipzár működésére hívva fel a szerkesztők figyelmét.

Magyarországon 1989-ben a tévénézés napi átlaga 136 perc volt (ebből 133 perc jutott az MTV-nek). Ez azóta megduplázódott, tavaly a napi átlag 259 perc volt. 

1989 volt a nagy parabolaantennás időszak, a német RTL a háztartások 19 százalékában volt fogható, a Sat 1 16 százalékban, a Super Channel pedig 15-ben. További sorrend: Sky, TV5, MTV, Pro 7, 3 Sat. Színes tévé viszont nem jutott mind második lakásba sem (43 százalék), a videóboomnak is csak az elején jártunk (nyolc százalék), PC pedig csak a lakások négy százalékában volt. (Forrás: Tények könyve)

További részletek 1989-ről az OSA honlapján.

Szabad Európa Rádió, 1989. január 2., hétfő

Gordon Tamás: Köszöntöm Önöket az új év első Világhíradójában. Új évet kezdünk, de sajnos nem új lappal. Pedig talán nem is volna rossz egy nap úgy fölébredni, hogy „tabula rasa”-val lehet kezdeni. Sokszor rávilágítottunk a kormányzat néhány abszurd intézkedésére. A legszembetűnőbb talán az a kijelentés volt, miszerint: ha ma kellene dönteni a nagymarosi vízlépcsőről, akkor nem építenék meg. Az alternatív mozgalmakat, környezetvédőket ez nem nyugtatja meg. A biztos csődtömeg leállítását követelik.

A kormány az Országgyűlés jóváhagyását kéri az 1995-re terezett Bécs-Budapest világkiállítás megrendezésére, bár annyi pénzünk nincs rá, amennyi kellene. Mindenesetre cél, hogy 2000-ig minden magyar állampolgár egy éven belül tudjon telefonhoz jutni. A kormányszóvívő 15 százalékos inflációt jósol, bejelenti, hogy már nem az állam, hanem részben a piac alakítja majd az árakat, amik az év elején emelkedni fognak. Kirúgták a minisztériumból a Jogi esetek című műsorban népszerűvé vált, a népnyelvben csak Jogerős Pálnak nevezett Dr. Erőss Pált. Válogatás a Kossuth Rádió 1989. január 2-i híreiből.

Időjárásjelentés: Változóan felhős az ég az országban, a keleti megyékben néhol köd van. A hőmérséklet +5 és -2 fok között változik az országban. Budapest felett borult az ég, +1 fokot mérnek. Ma változóan felhős lesz az ég, számottevő csapadék sehol se várható. A szél mérsékelt marad. A hőmérséklet kora délután 0 és +5 fok között, késő este 0 fok körül várható.

A társadalom ma azért bizalmatlan, mert az elfecsérelt milliárdokat, a társadalmi békét megvásároló, a konfliktusokkal, a feszültségekkel szembenézni nem akaró politika árát fizeti most. Nem lehet egy népnek az a távlata, hogy még tovább tűrni kell, meg még tovább, és újabb áldozatokat hozni anélkül, hogy tudná, hogy mire megy ki a játék - nyilatkozta január másodikán reggel Pozsgay Imre a közrádiónak. Nem most, 1989-ben.

A Szabad Európa Rádió magyar osztályának szerkesztőségébe 1985 augusztusától érkeztek telefonüzenetek, zömmel Magyarországról. A telefonálók egy része konkrét kérdésekre kér választ valamelyik szerkesztőtől, vagy megjegyzéseket fűz egy-egy elhangzott műsorhoz. Az üzenetek egy másik része inkább tudósításnak tekinthető, amelyben a telefonáló egy-egy napi hírt, információt oszt meg a müncheniekkel, nem titkoltan az üzenet továbbadásában bízva. Ez különösen igaz az 1989-es évre, amikor a rádió szerkesztői részben az itthonról érkezett rövid üzenetek alapján tájékozódtak és tájékoztattak.

Üzenetek a Szabad Európának, 1989. január 2. hétfő

Boros László vagyok Szegedről. Az I-es Belklinikán dolgozom. A Fiatal Demokraták Szövetségének a tagja vagyok és ha a szegedi FIDESZ tanácsa, vagy a szegedi FIDESZ bármilyen rendezvénye kapcsán rádióriportot kívánnak készíteni a szegedi FIDESZ-esekkel, akkor elsősorban a következő személyeket keressék. Az egyik a szegedi FIDESZ ideiglenes tanácsának tagja, neve Ökrös Tamás. A másik Táborosi Gábor egyetemi hallgató. A harmadik pedig én magam, Boros László. /Megszakad./

Jó napot kívánok! 1989. január 1-jén, 15 óra 10-kor volt Zenés Üzenet és csak annyit hallottam, hogy "Zsiga és családja üzen Nyugat-Németországból". Nem értettem, hogy hová és kinek. Ha meg lehetne ismételni, hogy kinek üzent, nagyon köszönném. Viszont hallásra.

További részletek 1989-ről az OSA honlapján.

1989 legelején még bontogatták a Fidesz leveleit és szűk körű, a megyei párttitkár elleni beszélgetésről is eljutottak a hírek az állambiztonsági szervekhez. Naponta közreadjuk a főcsoprtfőnökség összefoglaját 1989-ből.

De mik is ezek pontosan? Az állambiztonsági szervek még 1989-ben is működtették napi jelentő rendszerüket. A szakszolgálat kivételével valamennyi csoportfőnökségtől, minden megyei- (budapesti) rendőr-főkapitányság állambiztonsági szervétől alapjelentések sokasága érkezett naponta a főcsoportfőnökséghez. Az Állambiztonsági Miniszterhelyettesi Titkárság dolgozta fel ezeket. Itt állították össze a főcsoportfőnökség összefoglalóját, a Napi Operatív Információs Jelentéseket (NOIJ), amelyek elsősorban a belügyi vezetés naprakész tájékozódását szolgálták. Idővel az „elosztó” listája egyre hosszabb lett, ami azt is jelezte, hogy a szélesebb körben megismerhető információk egyre kevésbé tartalmaztak valóban minősítésre szolgáló adatokat.

Napi operatív információs jelentés (NOIJ), 1989. január 2. hétfő

Nagy Balázs francia állampolgár, ismert trockista vezető arról tájékoztatta Némethy szabolcs szombathelyi lakost, hogy tervezik a IV. Internacionálé magyarországi szekciójának (egy forradalmi munkáspártnak) a létrehozását, amelynek gyakorlati megvalósításában számítanak Némethy, valamint minden tettrekész munkás, paraszt, értelmiségi fiatal részvételére.

Intézkedés: tájékoztatták a BM III/III Csoportfőnökséget. /III/3/

+ + +

A szerv egyik nem ellenőrzött információja szerint a Republikánus Körön belül olyan jelentős ellentétek tapasztalhatók, amelyek szakadáshoz vezethetnek. Nagy Jenő – mindig a pillanatnyi érdekeitől vezérelve – „ingázik” a két pólus között, ezzel azonban nem tudja ellensúlyozni az ellentéteket.

Intézkedés: - pontosítják, ellenőrzik az információt; - figyelemmel kísérik és operatív úton megkísérlik fokozni a csoport polarizálódását. /III/III/

+ + +

Györffy Péter György 48 éves lenti lakos, az Állami Biztosító üzletkötője december 22-én szűk körben arról beszélt, hogy lenti lakosok egy 9 fős csoportja – az ő vezetésével – visszahívási agitációt kezdeményez Varga Gyula országgyűlési képviselő, a megyei bizottság volt első titkára ellen.

Az információ nem ellenőrzött.

Intézkedés: tájékoztatták a BM III/III Csooportfőnökséget és a Zala megyei RFK áb szervét. /III/IV/

+ + +

A budapesti postaforgalomból kiemelt 26 db, „FIDESZ iroda” feladású küldemény szerint f. hó 5-én a Bakony étteremben megalakul a FIDESZ Budapesti Regionális Szervezete. Az ülésen akarják megfogalmazni alapító nyilatkozatukat és a működési szabályzatot.

Intézkedés: - a küldeményeket továbbították; - tájékoztatták a BM III/III Csoportfőnökséget. /III/3/

További részletek 1989-ről az OSA honlapján.

Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnökének újévi köszöntője

Tisztelt honfitársaim! Kedves nézők és hallgatók!

Ahogy letéptük az 1988-as naptárról az utolsó lapot és ránk néz 1989. január elseje, mi is, mint más százmilliók a világon, egy időre magunkba nézünk. Vajon mit értünk el és mit nem tettünk meg az elmúlt évben? Meggondoljuk és megfogadjuk, mit és hogyan akarunk cselekedni a most induló új évben. A múlttal és a jövővel szembenézés más jelent a fiatalnak és mást az idősebbeknek. A remény és a bizakodás, a tapasztalat, a siker és a kudarc élményei nagyon más arányokban jelentkeznek a fiatalok és az idősebbek újévi gondolataiban. Ezekből a különböző élményekből és vágyakból tevődik össze a nemzet közérzete. Ez határozza meg, hogyan tudunk most a jövő követelményeinek megfelelni. Ma erőt adhat nekünk az a tudat, hogy a jövő új irányait megválaszthatjuk, mi magunk választhatjuk meg. És ha van erőnk, lesz kitartásunk a munkához, az új év jobb lehet a mögöttünk hagyottnál.

Magyarország és a magyarság nehéz, de sok vonásában a lehetőségeiben szép, elhatározásaiban gazdag esztendőt tudhat maga mögött. A gazdasági fejlődés és a társadalmi, politikai élet olyan új irányai rajzolódtak ki, igaz népünk nem kis áldozatai árán, melyek minden korábbinál biztatóbb utat mutatnak egy valóban demokratikus szocialista Magyarország megteremtéséhez. A múlt egyes hibáinak kijavításához a nemzetközi helyzet kedvező alakulása, a kelet-nyugati párbeszéd felerősödése és a régóta vágyott enyhülés bekövetkezte további bátorítást adhat. Napjainkban az emberiség fő törekvése a béke, a különböző társadalmi rendszerű országok közeledése a jólét érdekében, egyúttal az emberi jogok mind teljesebb érvényesülésének érdekében is. Népünk ennek tudatában fogadta egyetértéssel II.János Pál pápának, akit egy-két éven belül hazánk vendégeként is tisztelhetünk, az újévi üzenetét, amelybe a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartására, a nemzeti kulturális értékek és örökségek megőrzésére szólítja fel az emberiséget. Azt is hangsúlyozva, hogy e jogok biztosítása az államok feladata, az államok felelőssége. Mi magyarok különösen érezzük a nemzeti-etnikai kisebbségek gondjainak súlyát, hiszen a magyarság egyharmada hazánk határain kívül él, olykor a kisebbségi jogok hiányában. Államunk felelősséget érez minden magyar iránt és nemzeti kulturális értékünk minden darabja iránt, legyenek bárhol is a földön. Ugyanakkor a Magyarországon élő nemzetiségek, etnikumok jogait szavatolva, egyre jobban támogatni akarjuk az ő nyelvük, kulturális értékeik megőrzését, fejlesztését, az anyanemzetekkel szövődő kapcsolataik erősödését. Számunkra további bátorítást ad ehhez, hogy a világ közvéleménye egyetért törekvéseinkkel.

Szabad Európa Rádió 1989. január 1. vasárnap

Krassó György újévi köszöntője

Ilyenkor, az ó év és az új év határán az eredményekről szoktak számot adni az ünnepi beszédek és újabb sikereket kívánnak a jövőre. Erre ma Magyarországon nincsen mód. Nehéz szívvel, nehéz esztendőtől búcsúzunk.

A magyar történelem során talán soha nem volt példa arra, hogy békeidőben egy év alatt ennyire romoljanak a dolgozók életkörülményei. Nem volt példa arra sem, hogy többmilliós magyar kisebbség olyan üldöztetést szenvedjen, és olyan kilátástalan helyzetbe kerüljön, mint ma. És idén vált mindenki számára nyilvánvalóvá, hogy a kommunista rendszer csődbe vitte az országot, de a politikai vezetők nem csak megoldani, de már tagadni sem tudják a válságot. Hatalmukhoz azonban változatlanul ragaszkodnak.

Tavaly valami új, biztató is elkezdődött. A Kádár-rendszer látszatstabilitásának látványos összeomlása nyomán új, bátor kezdeményezések születtek, nem utolsó sorban a Fidesz, a Fiatal Demokraták Szövetsége. Van már program, nem is egy, hanem sok az ország újjászületéséhez és a sok programban van valami közös: a valóban szabad, demokratikus és független Magyarország igénye.

Ha e cél eléréséhez akár csak egy lépéssel közelebb sikerül kerülni, akkor bármily küzdelmes és nehéz legyen is ez az év, jövő szilveszterkor már kevesebb lesz a kérdőjel és több a remény.

Ehhez kíván erőt, kitartást, sikert a Magyar Október Szabad Sajtószolgálat és Krassó György Londonból.

Most pedig szerkesztő kollegáink újévi kívánságai következnek, a mikrofonnál Kézdi Pál:

Magyarország számtalan baja ellenére mégis, cselekvést igénylő, izgalmas időkben élünk. A megfigyelőt is büszkeséggel tölti el, hogy a mai ifjak nemzedéke milyen hozzáértéssel és bátorsággal veszi ki részét az események formálásában.

1989 döntő jelentőségű fordulatot hozhat az egyre gyorsabban kibontakozó, túlzás nélkül forradalminak nevezhető változásokban..... Csak azt sajnálom, hogy nem tartozom ehhez a  nemzedékhez, amely ismét kézbe vette saját és nemzete sorsának alakítását.

Most pedig hallgassátok meg Rajki László üzenetét

Röviden összefoglalom az 1989-es év eseményeit:

Nyugdíjazták a 10 ezer alá csökkent taglétszámú KISZ végelgyengülésben szenvedő vezetőit.

Az országgyűlési képviselők 99.8 százalékát visszahívták a választóik.

A párt-, állami, KISZ, szakszervezeti és egyéb korrupt funkcionáriusoktól elkobzott 75 981 tanácsi lakást kivétel nélkül az igényjogosult fiatalok között osztották szét.

A feleslegessé vált MSZMP, KISZ és egyéb székházakat, illetve a feloszlatott Munkásőrség létesítményeit szétosztották a független politikai, érdekvédelmi és ifjúsági szervezetek között.

További részletek 1989-ről az OSA honlapján.

1989-es újévi beszélgetés Németh Miklóssal, a Minisztertanács elnökével. A Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban elhangzott interjú.

Nincs egészen két hónapja, hogy ön a miniszterelnök és nem lesz nagyon szabatos a kérdésem, de talán indokolt. Fölmérte-e, hogy mit vállalt?

Ez korábban kezdődött, mint öt-hat héttel ezelőtt. Az tudniillik, hogy megszűnik a pártfőtitkár és a miniszterelnök szimbiózisa. A kezdet kezdetétől nagyon sok, vagy több jelölt is – hogy úgy mondjam – futott a listán és a Politikai Bizottságon belüli beszélgetésen szerepelt az a három név, amelyik a konzultációkra is kiment. Azt hiszem, hogy mindhármunknak – tehát Pozsgay Imrének, Iványi Pálnak és jómagamnak – attól a pillanattól kezdve módja volt arra, hogy végiggondolja egyfelől a helyzetet, végiggondolja a követelményrendszert, aminek meg kell felelni és végiggondolja önmagát is. Önmagát olyan értelemben, hogy vajon mindannak, ami egyfelől a helyzetből fakad, másfelől a követelményrendszerből szükségszerűen megjelenik a társadalom előtt is és az egyén előtt is, meg tud-e felelni. Én először a helyzetet gondoltam végig és úgy gondoltam, hogy egy ország, amelyik kétségtelenül súlyos helyzetbe került az utóbbi években, a gazdaságban ismert a strukturális gondok tömege, a külső egyensúlyi problémák feszítése, másfelől a társadalmi problémák felhalmozódása, a feszültségek megjelenése, akkor egy becsületes magyar állampolgárnak – ha mindent megtett, felkészült és az a megtiszteltetés éri, hogy erre a feladatra jelölik vagy a kiválasztás során indítják –, azt hiszem, hogy elemi erkölcsi kötelessége a helyzetet felvállalni, pontosan a helyzet ismeretében vállalni ezt a munkát azért, hogy ezen az országon vagy ezen a népen segítsen. Magamat megvizsgálva természetesen találtam pozitív vonásokat és találtam  hiányosságokat is. Pozitív vonásként mindenképpen azt kell kiemeljem, hogy én már ahhoz a generációhoz tartozom, amelyik éppen a hatvanas években, a reformunk indulásakor járt egyetemre, egy nagyon pezsdülő, sokarcú és sokirányú közéletet ízlelgetett, miközben egyre korszerűbb tananyaggal ismerkedett. Ezt követően módom volt arra, hogy nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is eltöltsek hosszabb-rövidebb időket, tehát a szakmai felkészültségemet tovább mélyítsem vagy megalapozzam. Pozitívumként kell talán kiemelnem emellett azt is, hogy rám, akik ismernek, azt hiszem, azt tudják mondani, hogy nagy a munkabírásom és nagy a munkaszeretetem. A negatívumokat illetően is számot vetettem magammal. Sokkal higgadtabban, körültekintőbben kell ebben a székben ülve – az egyes alternatívákra, az egyes megfogalmazásokra, az egyes emberekre jobban odafigyelve – a kompromisszumokat keresni, mint ahogy ezt tettem esetleg korábban.

A Szabad Európa Rádió magyar osztályának szerkesztőségébe 1985 augusztusától érkeztek telefonüzenetek, zömmel Magyarországról. A telefonálók egy része konkrét kérdésekre kér választ valamelyik szerkesztőtől, vagy megjegyzéseket fűz egy-egy elhangzott műsorhoz. Az üzenetek egy másik része inkább tudósításnak tekinthető, amelyben a telefonáló egy-egy napi hírt, információt oszt meg a müncheniekkel, nem titkoltan az üzenet továbbadásában bízva. Ez különösen igaz az 1989-es évre, amikor a rádió szerkesztői részben az itthonról érkezett rövid üzenetek alapján tájékozódtak és tájékoztattak.

Üzenetek a SZER-nek – 1989. január 1. vasárnap

Boldog új évet kívánok a SzER dolgozóinak, munkatársainak és családtagjainak. Sokkal boldogabbat, mint amilyen ránk vár, magyarokra.

Reggel telefonáltam, de megszakadt a vonal. Még egyszer nagyon boldog új évet kívánok, de sajnos nekünk nem lesz, mert ez a szocialista szekta gondoskodik róla. Nem a  munkásosztály érdekét képviseli, hanem letiporja, semmibe veszi a dolgozó népet. Ez a szekta, ilyen Grósz-félék. Kérjük az egész magyar népet, ne hajtson fejet ennek a szocialista szektának, demokráciát követelünk, mert ez a szekta az egész magyar nép lelkét, idegét tönkretette, nem tudjuk tovább elviselni ezt a szektát. Nagyon nagy szeretettel köszöntök mindenkit és maradok szeretettel, kézcsók.

Jó estét kívánok, Rózsafa jelige vagyok. A rádió valamennyi kedves dolgozójának és munkatársának nagyon boldog új évet kívánok, jó erőt és egészséget. Szeretném egy kérdéssel kez­deni a beszélgetésemet. Tessenek szívesek választ adni arra, hogy a székely himnusz kinek a szerzeménye, és mikor keletkezett a verse, illetve a szövege. És a himnusz körülményeiről is nagyon szeretnék valamit hallani a Hallgatók Fóruma című műsorban.

További részletek 1989-ről az OSA honlapján.

Kossuth Rádió 1989. január 1., vasárnap

Időjárásjelentés: Többnyire kevés lesz a felhő, csapadék nem várható. A köd nagy része napközben mindenütt feloszlik. Az északnyugati szél időnként még erős lesz, estétől azonban már mérséklődik. Kora délután 2 és 7, késő este -2 és +3 fok várható.

A hatos lottó nyertes számai: 6, 9, 10, 24, 37, 38, a pótszám 44. A héten volt telitalálatos szelvény. Nyereménye 14 901 347 forint.

1988 szilveszter estéjén még senki nem tudta biztosan, hogy vége van. 1989 szilveszter estéjén viszont már csak nagyon kevesen hitték, hogy még nincs vége. Az Index és az OSA idén naponta bemutatja, hogy mi is történt húsz éve. A következő írásban a szerző, Mink András kevéssé tudományos, de forradalmi javaslatot tesz, hogy melyik napon ünnepeljük meg a rendszerváltást.

Gondolátforgató – Kasza László beszélget Kende Péterrel, SZER, 1988. december 31.

Sokan hajlamosak rá, hogy 40 esztendő után ismét a fordulat évéről beszéljenek. Csakhogy a hírhedt 1948-as, rossz irányba történt fordulat után, 1988-ban egyfajta, a demokrácia irányába tett fordulatot vélünk felfedezni. Vagy túlzás ez a derűlátás? Elragadott bennünket a fantáziánk és vágyainkat valóságként kezeljük? - Ezek azok a kérdések kedves hallgatóink, amelyekről most visszapillantva 1988-ra Kende Péter párizsi politológussal beszélgetek, akivel az év során ebben a műsorban igyekeztünk nyomon követni, értelmezni a magyarországi eseményeket.

Még egy technikai megjegyzés: miután Kende Péter az új évet Budapesten tölti, a beszélgetést egy héttel ezelőtt vettük hangszalagra. Ahogy ezt most kimondom, az az érzésem, hogy a megjegyzés nemcsak technikai jellegű, mert ugye ezen túlmenően is van jelentősége annak, hogy munkatársaink melyik fővárosban szilvesztereznek.

Nem látjuk a nagy összeborulós népünnepély esélyét a rendszerváltás 20. évfordulóján, még egy konkrét napot is nehéz lenne kijelölni mint 1989 legfontosabb dátumát. Mégis elővennénk a húsz évvel ezelőtt történteket, napról napra. Nem egyszerű múltidézés lesz ez, hanem fontos, eddig nem ismert vagy nem olvasott dokumentumok közreadásával szeretnénk lehetőséget teremteni arra, hogy a rendszerváltás újragondolható legyen. Olyan dokumentumok, titkosszolgálati jelentések, történetek vagy telefonbeszélgetések ezek, amelyek kicsit más szemszögből mutatják be a rendszerváltást. 1989, alulnézetből. Az Index és a Nyílt Társadalom Archívum (OSA) közös projektje.

Hogy mi is lesz ez pontosan? Interjú a részletekről Rév István történésszel, az OSA igazgatójával itt.

Kossuth és Petőfi Rádió, 1988. december 31., 20.32

Tőlünk kezdhetjük! - A Rádió szilveszteri műsora.

Szerkesztő Farkasházy Tivadar, Kaposy Miklós, Sinkó Péter./p>

Zenei vezető: Novák János

Szóvivő: Verebes István

Kedves Hallgatók, mindjárt a műsor elején határozottan kijelentem, hogy nagyon érzékeny időket élünk. A pluralizmus felé való első lépések során, ha homályosan is, de már kirajzolódott az ezer és egy különvélemény a számtalanul sokféle, más-más világnézetű, más-más módszerekkel operáló politikai és ideológiai törekvések képviselőinek arcéle, amely arcokra és élekre sajnos idei szilveszteri kabarénkban épp sokféleségük okán egyszerűen képtelenek vagyunk tekintettel lenni. Mert bizony idén már mi is nyakig ülünk a nagy büdös glasznosztyban, és hát akarva akaratlan, mi tagadás bizony zuhognak majd a pofonok jobbra is meg balra is. Meg még balrább. Sőt, legeslegbalrább, meg legeslegjobbrább, még kick-box is elképzelhető.

Így az egyetlen méltányos megoldás, amit még megtehetünk, hogy mielőtt meglendül tenyerünk, és milliméter pontosan bevinnénk egy jobb- vagy balcsapottat, tapin­tatosan kijelöljük, egyszerűen nevén nevezzük a célpontok tulajdono­sait, és akik felé elindul az irgalmatlan nyakleves, azoknak jó előre szólunk, hogy még időben hajoljanak előre, nyújtsák előre jobb kezüket, ragadják meg a rádió kapcsológombját, vagy alkarjuknak határozott elfordításával gondolkodás nélkül a saját jól felfogott érdekükben áramtalanítsák készüléküket. Állj! Nem egyszerre mindenki. Mindig csak az, akiről előre mondom, hogy szó lesz.