1989

Van, ami talán mégis jobb volt húsz éve, mint most, Eurovíziós dalfesztivál ugyan már akkor is volt, de mi nem vettünk részt benne. (1993-ban Szulák Andrea volt az első próbálkozó, de elhasalt a kvalifikáción, 1994-ben Bayer Friderika már felléphetett, negyedik lett).

Állami vezetők nyugalomra szólították fel a kínai diákokat, akik csak a sajtó szabadságát, az emberi jogok kiszélesítését és a hivatali korrupció felszámolását követelték. Közben azonban született egy elrettentő ítélet: halálra ítéltek egy vidéki, nem annyira békés tüntetőt 1989. május 6-án. Folytatjuk sorozatunkat arról, hogy mi vezetett a Mennyei Béke Terén a vérengzéshez.

Hetekig nem lehetett kapni margarint 1989 áprilisában, mert megtartották az évente szokásos karbantartást a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalanál. A gyárigazgató szerint valóban jónak tűnő ötlet, hogy legközelebb előre szólnak az embereknek a leállás előtt, hogy spájzoljanak be, mert nekik van hűtőjük, a gyárnak viszont nincs. Történt mindez húsz éve, 1989. május 6-án.

A tárgyalások, a tiltakozók megosztása és az üzengetések csendesebb időszaka után 1989. május 4-én újra az utcára vonultak a reformokat követelő kínai diákok. Folytatjuk sorozatunkat arról, mi vezetett a Tienanmen téri vérengzésig.

Annyi volt a rossz Dacia, hogy 1988 végén a minőségellenőrző intézet (KERMI) betiltotta a behozatalukat. 1989. május 4-én állapodtak csak meg a további szállításokról. Ekkor 60 ezren vártak Daciára, a várakozási idő nagyjából két és fél év volt. Aznapi jóhír volt, hogy indiai Marutikat is elő lehetett jegyeztetni.

Ahhoz képest, hogy a Levi Strauss már 1978-tól gyártatott farmerokat a Május 1. Ruhagyár marcali üzemében, kisebb szenzáció volt, hogy 1989-ben megnyílt az első márkabolt, ahol forintért is lehet vásárolni.

Újabb, csendes, tárgyalós nap a 89-es kínai diákmegmozdulások történetében. A kormány megosztotta a tiltakozó diákokat, egy részükkel leült tárgyalni. A hatalom igéretet tett arra, hogy nem büntetik meg a diákmegmozdulások szervezőit és vezetőit. Kínai diáktüntetés-sorozat harmadik része.

Bár már többen leírták, Temesvári Andrea kétéves kihagyás után visszatért a teniszpályára, és pályafutása egyik legnagyobb bravúrját vitte véghez Houstonban, ahol legyőzte a világranglista hatodik helyén álló Zina Garrisont. De aztán, “amint az a sportban gyakran előfordul, Temesvári Andreának a nagy feladatot sikerült megoldania, a könnyebb akadályon azonban elbukott” – írta az MTI 1989. április 29-én. Ez az akadály egy 15 éves vajdasági lány volt, bizonyos Szeles Mónika, aki meg is nyerte a houstoni versenyt, első tornagyőzelmét aratva ezzel a felnőttek között.

Folytatjuk sorozatunkat az 1989-es tavaszi kínai eseményekről (az előző napról itt olvashat). A Hu Jao-pang volt párttitkár halála után kezdődött spontán, de gyorsan rendszer- és pártellenessé váló diákmegmozdulások viszonylag nyugalmasabb napja volt 1989. április 28-a, a hatalom azonban központi lapjaiban erősen szűrt tartalmat enged   élyezett csak. Az egyik vidéki újság nem tartotta be a sajtócenzúrát, azonnal leváltották a főszerkesztőjét.

Rossz passzban kapta el az MTI újságírója Détári Lajost, a magyar válogatott legalább annyira ünnepelt, mint gyalázott, helyenként világsztárnak is mondott középpályását. A mexikói világbajnokság már csak emlék, a magyar focit bundabotrány süllyesztette még mélyebbre (erről bővebben később még lesz szó), itthon csak 1-1-et játszottunk Máltával világbajnoki selejtezőn, egy barátságos meccsen pedig végtelenül sima négyest kaptunk idegenenben az olaszoktól. Détári pedig úgy érezte, hogy soha nem volt ilyen mélyen a magyar foci. 1989. április 28.

Új sorozatot indítunk, mától naponta beszámolunk az 1989-es kínai diáktüntetésekről. Nem a legelejébe csöppenük bele, így egy rövid összefoglaló: április 16-án infarktusban meghalt Hu Jao-pang volt párttitkár. Őt 1987-ben azért váltották le a keményvonalas kommunisták, mert nem verte le az 1986-ban kezdődött diáklázadásokat, és személyes magatartásával, megnyilatkozásaival hozzájárult Kínában a burzsoá liberalizmus terjedéséhez.

Hu Jao-pang halálhíre után országszerte spontán gyászszertartásokat és szimpátiatüntetéseket tartottak, több ezer diák látogatta meg szülőházát. A mind nagyobb méreteket öltő diákmegmozdulások egyre inkább a rendszer, a párt és az állami vezetés ellen irányuló jelleget öltöttek.

A Fidesz választmánya ülősztrájkot tartott a Belügyminisztérium épülete előtt 1989. április 27-én. A BM szerint is szükség van a jogállamiságra, de indkolatlannak tartja, hogy a rendőri intézkedésekkel kapcsolatos problémákra felhívják a figyelmet. Végül a megbékélés jegyében egy rendőr virággal irányította a forgalmat.

Meglepő kijelentést tett Pozsgay Imre 1989. április 24-én. Túl voltunk ekkor már az államminiszter legendás kijelentésén 1956 átértékeléséről, nyilvánvaló volt az is, hogy Grósz és Pozsgay, illetve az általuk képviselt irányzatok között talán nem is egy pártnyi különbség van. Ehhez képest az MSZMP Nógrád megyei bizottságának ülésén azt közölte, hogy nem lesz pártszakadás, sőt megnyeri az MSZMP a demokratikus választásokat.

32 év után megszüntette magát a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, hogy átnevezze magát Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséggé. Az első ember maradt a régi, a túl szerénynek mutatkozó Gyurcsány ugyanis nem vállalta a küzdelmet az elnöki székért, csak alelnök lett. Az sem sokáig. A szervezet gyorsan eljelentéktelenedett, ahogyan a KISZ-vagyon is gyorsan megcsappant.

1988. december végén 360 ezren várták, hogy átvehessék valamikor megrendelt autójukat, miközben abban az évben összesen csak 124 ezer személyautót importáltunk. Az emberek türelme elfogyott, a népi ellenőrök kénytelenek voltak utánajárni a dolgoknak.

Az 56-os forradalom akkor hivatalosan még finoman szólva sem ünnepelt évfordulóján vert szét egy XX. kerületi lakásban egy társaságot négy rendőr 1988-ban. 1989. április 20-án első fokon börtönbüntetésre ítélték őket. Az ítélet szerint büntetésük letöltése után mindannyian folytathatják rendőri szolgálatukat.

Vértes András: Nem célokról, eszközökről kell beszélni

Vértes András a Gazdaságkutató Intézet igazgatójaként 1989. szeptember 4-én a nyugdíj- és lakásreformról beszél a Gazdasági Reformbizottság 1990-92-ig terjedő időszakra tett programjavaslata kapcsán, melynek kidolgozásában maga is részt vett. Azt mondja, hogy a javaslat nem a célokat fogalmazza meg, hanem az eszközöket, amelyekkel a kitűzött célok elérhetőek, ahova nagyon súlyos feszültségek és áldozatok árán juthatunk el, ezt pedig nyilvánvalóan a társadalomnak kell vállalnia. Abban kell csak megállapodni, hogy mely rétegek vállalják a terhek nagyobbik részét, illetve mely rétegek mentesüljenek a tehervállalás alól.

Surányi György: A lakásbérlők egyesülete szociálisan érzéketlen

Surányi György az Országos Tervhivatal elnökhelyetteseként a Lakásbérlők Egyesületének képviselőjével vitatkozik, hogy hogyan ossza meg a kormány a lakbéremelés terheit az eltérő szociális hátterű lakók között. A kormány a magas jövedelmű, jó lakásban lakó bérlőket sarcolná meg, míg a szegények kiadásai egy fillérrel sem emelkednek - mondja Surányi. Szerinte a LABE minimális szociális érzékkel sem rendelkezik, és a luxuskörülmények között élők érdekeit képviseli, ezért nem lát esélyt a megegyezésre.

Glatz Ferenc: Az oktatási tárca a nonprofit szféra része

A művelődési miniszter egyetért a felsőoktatási dolgozók azonnalik reformot kövtelő petíciójával. A tárca, mint mondja a nonprofit szférához tartozik: a kultuszminiszternek meg kell győzni minisztertársait, hogy nem lehet a kultúrát alávetni a porfit farkastörvényeinek. Viszont korszerűsíteni kell a tárca működését, mert sok pénz elfolyik a magunk által fúrt lyukakon. Az miniinterjú végén Glatz a legendás humorérzékét is megvillantja.

Az elitek önmagukkal és a hatalommal vannak elfoglalva, miközben a nyomorúság egyre nagyobb. Ezt mondta az 1989-es Gyurcsány, akinek volt bátorsága lemondani a KISZ-utódszervezet Demisz alelnöki posztjáról, és belevágni az Új Nemzedékbe.

A reformer nem menekül, a reformer szembenéz. Így kommentálta – egyes szám, harmadik személyben – az 1989-es Gyurcsány saját lemondását 89 júniusában, amiről a legnagyobb jóindulattal sem állíthatjuk, hogy felkapta volna rá a fejét az ország.

Pedig mintha tegnap lett volna, hogy ez előtt az interjú előtt pár hónappal, 1989. január közepén Fodor Jánosnak még frissen kinevezett KISZ-titkárként nyilatkozott a KISZ lebontásáról és újjáépítéséről (erről is van videó, itt).

És mi lett az Új Nemzedékkel? A nagy büdös semmi, kimúlt, mielőtt még igazán megszületetett volna.

Forrás: MTV Híradó felvétele a NAVA archívumából. A riporter Kapuvári Gábor.

És ne haragítsuk magunkra a szövetséges Szovjetuniót sem 1956 népfelkelésnek nevezésével. Szokatlanul nyílt németországi interjú a Magyar Hitelbank akkori elnökével, aki a modern kapitalizmust az egyik legnagyobb vívmánynak tartja. 1989. február 26.

Váratlanul, sikerei csúcsán bejelentette visszavonulását Florence Griffith-Joyner, az 1988-as olimpia legnagyobb hőse. “Nagyon nehéz volt így döntenem, mert mindig rajongtam az atlétikáért” - közölte 1989. február 25-i sajtótájékoztatóján az 1988-as szöuli olimpia háromszoros bajnoka. "Az utóbbi időben szinte képtelenség volt csak a futásra koncentrálnom, noha meggyőződésem, az atlétika még sok örömet tartogatott volna számomra" - mondta a 30 éves sportoló, aki egy héttel korábban kapta meg az év legjobb sportolójának járó Jesse Owens-díjat.

Jöttek a felajánlások és elkezdték az adománygyűjtést a vállalatoknál is az új Nemzetire. És bele kellett húzni az 1996-ra tervezett világkiállítás miatt is. Az eddigi legkevésbé időtálló hír 1989-ből. Február 22-én ülést tartott a parlament kulturális bizottsága.

Az úttörővezetők nem akartak ingyen dolgozni, a gyerekeknek hiányzott a demokrácia, a játék és a természetjárás. Kiderült, végülis nem kell minden gyereknek úttörőnek lenni. Amire viszont szükség van, az a világos, átfogó politikaia program. Összegyűltek a főúttörők 1989. február 22-én.

Kádár János elnökletével hétfőn délelőtt 9 órakor - Jászai Mari téri székházában - összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága - jelentette az MTI 1989. február 20-án. A hírnek az adott jelentőséget, hogy Kádár János betegsége miatt távolmaradt a legfontosabb, a korábbi rendszert fokozatosan fellazító döntésektől.

Kádár és Grósz a KB-ülésen

Kádár ekkor már tíz hónapja volt az MSZMP elnöke, miután a meggyengült egészségű, 76 éves politikust 1988. májusban felmentették a Központi Bizottság főtitkári tisztségéből, kikerült a Politikai Bizottságból is. Pártelnöki kinevezésével lényegében a hatalmát elvesztette.

Az 1989 február 20-i ülést megnyitó Kádár János saját egészségi állapotával kezdte, mint mondta, orvosi ellenőrzés mellett fokozatosan visszatérhet a munkába. Majd kiderül az is, hogy bár nem vett részt a döntésekben, de a Központi Bizottság minden döntését kötelezőnek tartja magára. Márpedig ezek között volt a többpártrendszer bevezezetése, vagy annak elismerése is, hogy 1956 népfelkelés volt, igaz, még azzal a megjegyzéssel, hogy a végén felerősödtek az elleforradalmi tendenciák. Ezen a februári kétnapos ülésen pedig arról döntött a KB, hogy elfogadja az új alkotmányról szóló tájékoztatót, ami szerint a párt nem tart igényt arra, hogy vezető szerepét rögzítse a készülő alaptörvény.

A Központi Bizottság ülésének első napja végén Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője nyilatkozott a tanácskozásról az MTI munkatársának. Szerinte napirend értékűnek tekinthető, hogy Kádár János elnökölt a testület ülésén, és a rá jellemző módszerrel vette elejét minden, vele összefüggésben az elmúlt napokban megindult szóbeszédnek, találgatásnak. Kijelentette: egészsége javul, dolgoznia kell.

Kádár legendás utolsó beszédét 1989. április 12-én mondta el, már zárt ajtók mögött. Egy hónappal később, a májusi KB ülésen betegségére tekintettel minden tisztéségből felmentették. Július 6-án halt meg, aznap, amikor a Legfelsőbb Bíróság rehabilitálta Nagy Imrééket. A kormány országos gyászt rendelt el.

További 1989. február 20-i hírek az MTI archívumából itt olvashatók.

Szenzációs hírt bújtattak el a Népstadion és Intézményei 1989 januárjában kipostázott programfüzetében. Mindenféle hivatalos bejelentést megelőzve ebből derült ki, hogy a szocialista országok közül Magyarországon rendeznek először világbajnoki profiboksz-meccset februárban. Ezt követően az AFP hírügynökség jelentette meg, hogy az amerikai Simon Brown, az IBF váltósúlyú világbajnoka a Puerto Ricó-i Jorge Maysonnet ellen lép szorítóba, a mérkőzést ráadásul a CBS élőben közvetíti az amerikai nézőknek.

Fodor János mikrofonvégre kapta 1989. január 14-én a KISZ legújabb, mindössze 2,5 hónapra kinevezett titkárát. A Pécsről érkező politikus 28 éves, de simán letagadhatna 15-öt. A szemüveg nagyobb, az eleinte lefogott balkéz pedig kiszabadulva aktívabb, mint most.

A rövid időre szóló mandátum sem szegte Gyurcsány Ferenc kedvét, hogy meghirdesse a KISZ rendszerének lebontását és újjáépítését. A példa ismerős, akkor a zsákutcába futás fenyegette a KISZ-t, most zsákban táncolunk.

A változtatás kényszerét részben a társadalom értékítéletével, részben az iszonyúan nehéz gazdasági helyzettel indokolta a KISZ-titkár. Aztán a nagy átalakítás végén lett a KISZ-ből, és vagyonából, ami lett. Csak a reformvágy állandó.

További Híradó-felvételek a 89-es NAVA-archvíumból az OSA honlapján.

George Orwell regénye korábban be volt tiltva, majd 50 évvel az eredeti megjelenés után végre olvasható vált itthon is. Az Európa Kiadó a megváltozott helyzetben további, korábban problémásnak minősülő könyvek megjelentetésére készül, de úton van egy új történelmi sorozat is, ami egyebek mellett Horthy Miklós emlékiratait kínálja majd a nyájas olvasónak. Ezt írta az MTI 20 évvel ezelőtt.

A gömbvillámokról készült műsor a köztévén, ami után a telefonhoz nyúltak a nézők. A legtöbben persze még a telefonos játékon játszananának. Ezt mondták a nézők a közszolgálati TV2 üzenetrögzítőjére 1989. február 13-án.

Mármint nem évtizedekkel, hanem amikor végre rászánták magukat, akkor egy nappal. NDK-s nosztalgiatalálkozót tartottak Németországban, Egon Krenzcel. A 2000-ben elítélt kommunista vezető naplót jelentetett meg börtönéveiről.

Nyolc hónapos vívódás után az MSZMP Központi Bizottsága kétnapos ülésen úgy döntött, hogy egypártrendszer helyett inkább a többpártrendszer viszonyai között legyen pluralizmus. A döntésről, Pozsgay népfelkeléses bejelentéséről és arról, hogy mi baja van az elkanászodótt sajtóval, Grósz Károly nyilatkozott. Nem rövid az interjú, de ezúttal nem csonkítanánk. MTI, 1989. február 12.