1989

Kínában még ma is ellenforradalmi lázadásnak tartják az 1989-es diákmozgalmat, aminek résztvevői a kelet-európai társaikhoz hasonlóan demokráciát és politikai változásokat követeltek. A kínai kommunista vezetés 20 éve küldött tankokat a Tienanmen téren tüntetők ellen.

Lángvágóval leválasztották a talapzatáról a Felvonulási téren álló Lenin-szobrot és elvitték 1989. május 31-én. Nem a tömegharag bontotta ki a helyéről, mint 1956-ban a pár méterrel arrébb álló Sztálin-szobrot. Bár arról suttogtak a városban, hogy Nagy Imre június 16-i újratemetésére nem akarták a Felvonulási téren hagyni, a hivatalos indokolás szerint felújításra vitték el, októberben pedig visszahozzák. Már nem hozták.

1989. május 27-én hajnalban két sárkányrepülőt és három sisakot találtak Berlinben a Reichstag előtti téren. Egész napos találgatás után a másnapi újságokból derült ki, hogy két, korábban az NDK-ből átszökött testvárpár menekítette ki kémregényekbe illő módszerrel a Kelet-Németországban rekedt harmadik fivért.

Kádár János 77. születésnapján már súlyos beteg volt, nem is jelent meg az aznapi Elnöki Tanács ülésen. Az MSZMP három héttel korábban végleg nyugdíjazta, és leváltotta abból a díszpozícióból is, amit a számára kreáltak. Ám érkeztek a jókívánságok és szívélyes üdvözletek, felköszöntötte Kádárt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága is. Az MSZMP viszont nem. A párt központi lapja, a Népszabadság azonban meglepte egy elvtársias köszönötővel, mert ahogyan írták, eddig nem lehetett ünnepelni Kádárt, vagy nem úgy, ahogyan másokat. Nem is magyaráznánk tovább, íme a szó szerinti cikk, ami aláírás nélkül jelent meg a Népszabadságban 1989. május 26-án.

Li Peng kínai miniszterelnök csütörtökön megszerezte a katonai vezetők és vidéki tartományok támogatását, miközben Pekingben már olyan hírek terjedtek el, hogy Csao Ce-jang, a KKP KB főtitkára és több más, általában liberálisnak tekintett politikus házi őrizetbe került. A pekingi Tienanmen téren még mindig tüntető fiatalok megszavazták, hogy folytatják, sőt kiszélesítik akcióikat, amelyek révén nagyobb szabadságot és demokráciát szeretnének kivívni. 1989. május 26.

A hatodik hetébe fordultak a demokráciát követelő, diákok által vezetett tömegtüntetések Kínában, és úgy tűnt, hogy az alkalmanként egymilliós demonstrációk miatt meghátrálnak a keményvonalas kommunisták. Ez a remény foszlott semmivé 1989. május 25-én: a Pekingbe rendelt, de a külvárosba rekedt hadsereg parancsnokai egyértelműen beálltak a tüntetéseket betiltó, és rendteremtéssel fenyegetőző Li Peng miniszterelnök mögé. Visszaszámlálás, még tíz nap a Tienanmen téri vérengzésig.

Pekingben elterjedt, hogy leváltják a rendpárti és a folyamatossá váló tömegtüntetések miatt statáriumot bejelentő Li Peng miniszterelnököt. Így érhetően nyugodtan telt a statárium 5. napja a kínai fővárosban 1989. május 24-én. MTI-jelentés.

Silvio Berlusconi 1986-ban átvette az AC Milan csapatát, és három év alatt pénzt nem kímélve Európa legjobb csapatát alakította ki. A három hollandos aranykor húsz éve, 1989. május 24-én kezdődött, mikoris a BEK-döntőben az addig rendkívül magabiztos Steauával felmosták a padlót. A románok csak kicsit jártak jobban, mint az elődöntőben a Real Madrid.

Egy hajnali katonai incidens bolygatta meg Peking - a tömegtüntetések miatt elrendelt statárium ellenére - teljesen nyugodt életét. Fegyver nem sült el, de hetvenen így is megsérültek. A tömegverekedés hírére egymilliós tüntetést szerveztek a diákok, annak ellenére, hogy minden demonstrációt betiltott a miniszterelnök. Egyre többen, köztük katonák is, követelik a statárium visszavonását. A pekingi rendkívüli állapot 4. napja, 1989. május 23.

A fővárosba rendelt kínai hadsereg azt ígérte, hogy nem bántja a tüntetéseket a tiltás ellenére folytató diákokat. Pekingi statárium, 3. nap. 1989. május 22. Még 13 nap a Tienanmen téri vérengzésig.

Harmadik napjába lépett a tömegtüntetések miatt meghirdetett statárium Pekingben. A pártlap nem tudta, hogy mit tegyen, ezért kényesen egyensúlyozott az engedékenyek és a keményvonalasok között. 1989. május 22. Még 13 nap a Tienanmen téri vérengzésig.

A kínai hírügynökség Németh Miklós magyar kormányfő beszédét idézte, miszerint Sztálin leggyűlöletesebb jellemvonása volt az a stílus, hogy a fegyveres erőket vetette be saját népe ellen. MTI-tudósítás a Pekingben a tömegtüntetések miatt elrendelt statárium második napjáról, 1989. május 21.

A Magyar Rádió kereskedelmi adója reggel nyolctól este hétig sugárzott középhullámon. A Calypso szellemi atyja B. Tóth László volt.

Páncélosok bukkantak fel Pekingben, de csak a külvárosban. Annak ellenére, hogy két nappal korábban statáriumot hirdetett ki a kínai kormány a tömegtüntetések elfojtására, a demonstrációk folytatódtak, mintha mi sem történt volna. Az AP amerikai hírügynökség kínai forrásra hivatkozva ugyanakkor azt jelentette, hogy 60-70 ezer katona áll készen arra Peking körül, hogy a parancsokat végrehajtsa. Út a Tienanmen téri vérengzés felé, 1989. május 21.

Li Peng miniszterelnök 1989. május 19-én éjjel bejelentette, hogy katonák tesznek rendet Pekingben, ahol a város lakóinak egyre nagyobb szimpátiájával kísért folyamatos tömegtüntetéssé vált a diákok öt héttel korábban indult spontán megmozdulása. A diákok hajnali kettőre várták az oszlatást, a katonák azonban elakadtak a külvárosokban. A hatalom azonnal leállította a külföldi tévék forgatását. A tüntető diákok a szigorú tiltásokkal mit sem törődve folytatták tiltakozásukat a zárt területnek nyilvánította Tienanmen téren. 1989. május 20.

Két hónapig sem tartott a pekingi diákok, majd a hozzájuk csatlakozók tüntetéssorozata, amellyel demokráciát követeltek 1989 tavaszán.

Egy volt pártfőtitkár szívrohama indította el, a kínai diákok által csodált Mihail Gorbacsov látogatása pedig felerősítette azt a tüntetéssorozatot, amit végül a Tienanmen téri vérengzéssel fojtott el a diákokat sokáig hitegető kínai keményvonalas kommunista hatalom 1989 tavaszán. Ma 20 éve, 1989. május 20-án rendeltek el rendkívüli helyzetet Pekingben, hogy visszavonulásra késztessék a város szívében éhségsztrájkoló 3000 diákot és az őket védő milliós tömeget. Sorozat arról, hogy mi különböztette meg Kínát Közép-Európától, de még a Szovjetuniótól is, és mi vezetett a brutális megtorláshoz.

Hajnalban látogatta meg Csao Ce-jang a hetedik napja éhségsztrájkoló diákokat. Elnézést kért, hogy csak ilyen későn.1989. május 19.

Ők technikásabbak, én keményebb vagyok - nyilatkozta a magyar NB I-es focistákról az év legjobb támadó hokisának választott Hudák Gábor, akit szerződtetett volna a Vasas labdarúgó-csapata. 1989 május.

Kellemetlen napokat szereztek a Tienanmen téren demokráciát, sajtószabadságot követelő és éhségsztrájkoló egyetemisták a kínai kommunista vezetőknek, akik a tiltakozások miatt kénytelenek voltak a négynapos látogatásra érkező Mihail Gorbacsov szinte valamennyi programját árszervezni. Különösen kínos volt mindez amiatt is, mert 30 év után tartottak szovjet-kínai csúcstalákozót, és a két kommunista nagyhatalom közeledését igencsak élénk sajtóérdeklődés kísérte. Így természetesen a diákok akcióját is. 1989. május 15-17.

Maradona a Napoli történetének legfontosabb meccse előtt összeveszett klubja edzőjével és elnökével, mert nem hitték el neki, hogy azért hagyott ki egy bajnokit, mert már szanaszét rúgdosták az idényben. Végül az utolsó pillanatban béke lett, Maradona is játszott az UEFA-kupa döntőjében, és csúcsra járatta imádott Napoliját 1989. május 17-én.

Az 1989-es érettségibotrány hiteles története matematikai példatárral, hormontúltengéssel és rendszerváltós romantikával.

A szinte folyamatos tüntetések és a Tienanmen téren folytatódó éhségsztrájk miatt egyre feszültebb lett a légkör Pekingben, egy nappal Mihail Gorbacsov szovjet elnök és pártfőtitkár Kínába érkezése előtt. 1989. május 14.

Alig fél év alatt nagyot változott a magyar belpolitika: míg 1988 októberben a magyar országgyűlés megszavazta a bős-nagymarosi építkezés folytatását, 1989. februárban pedig magyar kezdeményezésre felgyorsították a munkákat, a Németh-kormány 1989. május 13-án a környezetvédők, szakértők és az ellenzék tiltakozásainak hatására felfüggesztette az építkezést. Mint kiderült, végleg.

Bár minden jel arra mutatott, még az állambiztonsági szolgálat napi jelentésébe is bekerült, hogy 1989. január 23-án a Híradó főszerkesztő-helyettesével elégedetlenkedők felgyújtották a Magyar Televízió negyedik emeletén a Híradó szobáit, a megindult nyomozás végül sokkal prózaibb okot állapított meg a tűz okaként.

Nehezen találták a helyüket a munkásőrök 1989-ben. A párt központi bizottsága 1989. május 8-án elengedte a kezüket, és lemondott az irányításukról. Más politikai támogatásra nem nagyon számíthattak, a tagság 81,1 százaléka MSZMP-s volt, 16,5 százalék KISZ-es. A Munklásőrség létszáma 60 ezer volt, az átlagéletkor 42,5 év.

Elég sokmindent elrendezett az MSZMP Központi Bizottsága 1989. május 8-i ülésén. A legszimbolikusabb lépés a már korábban is csak díszpozícióba helyezett Kádár János leváltása volt a neki létrehozott elnöki posztról. Grósz Károly maradt a párt főtitkára, a reformerek (Pozsgay, Nyers Rezső) maradtak, de az ultrakonzervatívok kikerültek a Központi Bizottságból. Lemondott az MSZMP a Munkásőrség irányításáról és a kormánytagok jelöléséről is.

Kádár utolsó május elsejei ünnepsége

Kádár Jánost még abból a díszposztból is felállította 1989. május 8-án az MSZMP Központi Bizottsága, ahová egy évvel korábban nevezték ki. A volt pártvezetőnek írt nyugdíjazó levél teljes terjdemelmében itt olvasható, Kádár válasza pedig lejjebb.

Kádár Jánost még abból a díszposztból is felállította 1989. május 8-án az MSZMP Központi Bizottsága, ahová egy évvel korábban nevezték ki. A volt pártvezetőnek írt nyugdíjazó level teljes terjdemelmében lent olvasható, Kádár válasza pedig itt.

Az elmúlt csaknem három hét diáktüntetései alaposan rácáfoltak arra a Teng Hsziao-pingnek tulajdonított elméletre, hogy alacsony kulturális szinvonala miatt a kínai társadalom nem érett meg a magasabb fokú demokráciára. A demokratikus és szabadságjogok kivívásáért indított diákmozgalom mindennél meggyőzőbben tanúsítja, hogy a gyerekek Kínában is felnőnek, mi több, nem elégszenek meg többé azzal, hogy a magukat felnőttnek tekintő politikusok a demokrácia gondosan adagolt morzsáival etessék őket - elemezte a kínai helyzetet az MTI 1989. május 7-én. Folytatjuk sorozatunkat, hogy mi vezetett a vérengzéshez a Mennyei Béke Terén.