Érvénytelen a kvótanépszavazás, Orbán módosítaná az alkotmányt

Túlrohantak a képrögzítési szokások a választási törvényben leszúrt tilalomfán, és az NVB szerint hiába sérti a választás titkosságát a szavazólapról készült fénykép, vagy a Kétfarkú Kutya Párt érvénytelenszavazat-feltöltő applikációja, mégis rengeteg szavazólapot örökítenek meg. Itt van egy indoklással ellátott érvénytelen szavazat:

Fotó: Olvasói fotó / Index

Az elmúlt húsz év részvételi adataiból látszik, hogy egy óráig azoknak, akik végül elmennek szavazni, átlagosan fele adja le a szavazatát (50,58 százalék az átlag, 46,9-57,9 százalék közötti szórásban). Ebből kiindulva a mostani adatok alapján 46-48 százalék közötti részvétel várható, tehát továbbra is azt lehet becsülni, hogy érvénytelen lesz a népszavazás.

Amikor kiderült múlt héten, hogy a szavazókörök bő harmadában lesznek jelen az ellenzéki delegáltak, a választási iroda pedig útmutatót adott ki az érvénytelen szavazatokról, többen – főleg baloldali körökben – elkezdtek rettegni a szavazás elcsalásától.

De mennyire kell tartani a kvótaszavazás elcsalásától? A szavazatszámlálók kedvükre ikszelgethetik a szavazólapokat? Bármennyi nemet beikszelhetnek? Mekkora probléma, hogy a szavazókörök majdnem kétharmadában nincs baloldali delegált? 5+1 kérdés arról, lehet-e országos csalást szervezni.

„Van két húgom, okom van őket félteni" – mesélte egy zuglói fiatalember, miután leszavazott. Tas szerint a hírek alapján érthető a migránsokkal szembeni aggodalom. „Mások a törvényeik, hallottam, hogy van olyan káromkodás, amiért a törvény szerint szíven szúrhatnak." Tas egyébként főként a biztonsági kockázattól tart: „Ha kalifa lennék, én is beküldeném a harcosaimat a migránsokkal." Attól viszont nem fél, hogy elveszik a munkáját. „Ha dolgozni jön és betartja a törvényeket, attól nekem nem lesz kevesebb".

Iborfián már mindenki leszavazott. Tízből tízen. Ha országosan nem is jön össze, lokálisan Orbán Viktor egy nem csalódott ember.

Cs. Bencének köszönjük a tippet.

Mármint népszavazáson. A 11 órás részvételi adatokból egészen elképesztő kép rajzolódik ki.

Miközben az elmúlt választásokon jellemző volt, hogy a délelőtti órákban a fővárosi részvétel már nemcsak elérte, de a legtöbb esetben jócskán meg is haladta az országos átlagot, most továbbra is Budapesten a legkisebb a választói aktivitás (vannak olyan szavazókörök, ahol 4-6 százalékos volt a részvétel 11 óráig). A 2003-as népszavazáson 11-kor már a fővárosban mérték a legmagasabb részvételt, de a 2004-es kettős állampolgárságoson is jóval az országos átlag fölött volt már 11-kor a fővárosi részvétel. Most viszont az 1990-es népszavazás óta nem látott mértékű a passzivitásuk.

A frakcióvezető délután egykor leadta szavazatát, majd így próbálta mozgósítani az ellenzékieket, hátha:

Ha az igenek lesznek többségben, akkor lemond a kormány és a Fidesz-frakció.

És ebben az esetben előrehozott választásokat kell kiírni. A kormány népszavazását természetesen nem fenyegeti az igenek győzelme, a választói érdektelenség viszont annál inkább.

(MTI)

Egy pillanatra azt hittem az óriási sorban, mindenki szavazni akar. De csak a Tussaud van a követség mellett

– írta olvasónk Berlinből. Berlinben egyébként összesen 391-en jelezték, hogy szavaznának, míg Münchenben 761 embert várnak.

Fotó: Olvasói fotó / Index

Gyöngyösorosziban a mise után a tömeg egy része rögtön elment a közeli szavazókörbe. A nő, akit megkérdeztünk, azt mondta, a pap nem beszélt a népszavazásról, pedig őt nem zavarta volna, ha részvételre buzdít. Ismer olyan papot, aki kampányolt az istentiszteleteken a nemek mellett. Egy másik néni a miséről kijövet viszont kifejezetten bosszús volt amiatt, hogy elmaradt az iránymutatás.

Fotó: Bődey János / Index

Baktalórántházán találtuk eddig a legmagasabb részvételt, 11 óráig 31,18 százalék szavazott le, ami majdnem az országos átlag duplája.

Hatvanban, ahol a Fidesz belharcai miatt nem volt központi kampány, de megcsinálták ugyanazt helyiben, szintén az átlagnál magasabb, valamivel 20 százalék fölött van a részvétel.

Ötven évnyi NEM nem vezetett minket sehova jelmondattal demonstráltak még szombaton a kolumbiai igen mellett a parlamentnél. Vasárnap ugyanis Kolumbiában is népszavazást tartanak arról a békeegyezményről, amit hétfőn írt alá a szélsőbaloldali Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) lázadócsoport és a kolumbiai kormány.

Fotó: Olvasói fotó / Index

A polgárháborúban több mint 220 ezren haltak meg, hétmilliónál több embernek pedig el kellett hagynia otthonát, azonban a FARC-ot nagyszabású offenzívájával meggyengítő Alvaro Uribe volt elnök és támogatói azért nem akarják elfogadni a megállapodást, mert szerintük a gerilláknak felelniük kell tetteikért, míg a dokumentum értelmében elkerülhetik a börtönt.

A vasárnapi népszavazáson dől el, hogy életbe léphet-e valóban a békeegyezmény, de az utolsó felmérések szerint kis többségben voltak az igenek.

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a Welt am Sonntag vasárnapi német napilapnak adott interjújában kiemelte, rossznak tartja a menekültek tagországok közti elosztásáról hozott döntést. A konzervatív politikus szerint a kvóta miatt kialakult vita veszélyes, megosztó és nyugtalanságot szül, sőt veszélybe sodorhatja az EU összetartását is.

A referendummal kapcsolatban azt mondta, a magyarok véleménye ismert, ezen nem változtat a vasárnapi népszavazás sem. Szerinte egyes tagországok hibát követnek el, mikor megpróbálják rákényszeríteni akaratukat a többiekre. Azt is hozzátette, ha a legfőbb cél a kezdetektől fogva a határok védelme lett volna, vélhetően meg sem tartják ezt a népszavazást Magyarországon. (MTI)

Az NVI honlapján szereplő adatok szerint  274 627 Magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, vagyis levélben szavazó választópolgár vehet részt a népszavazáson, viszont  a szeptember 30-ig beérkezett regisztrációs kérelmek száma összesen 332 757 – szúrta ki a Népszabadság.

Ebből pedig az következik, hogy 58 130 külhoni magyar bár szeretett volna regisztrálni, de lemaradt a kvótanépszavazásról, és így legkorábban a 2018-as parlamenti választásokon szavazhatnak levélben.

A Népszabadság szerint a szám azért érdekes, mert a kormány – és határon túli partnerei – erőteljesen kampányoltak a részvétel mellett, de nem zajlott ugyanolyan intenzív tájékoztatás a regisztrációról. Emiatt sokan nem vagy csak későn értesültek a regisztrációs kötelezettségről, illetve annak módjáról - írja a lap.

Elmentünk a II. kerületi kormányablakba, ahol rengeteg, főleg nyugdíjas várt igazolványra. Nem engedtek beszélni velük, viszont a biztonsági őr elmondta, hogy egész héten nagy volt a pörgés, ma pedig különösen sokan akarnak a szavazáshoz szükséges személyit. A kiadás egyébkénk nagyon lassan ment, fél óra alatt senki sem kapott igazolványt.

Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

Semjén Zsolt, mint minden humanista, meg fogja szívni, ha a magyar nép ma rosszul szavaz. Nem győzte hangsúlyozni az álláspontját a népszavazással kapcsolatban.

Már Semjén szerint sem az a fontos, hogy érvényes legyen a szavazás, ha több a nem, mint az igen, akkor annak mindenképpen politikai következményei lesznek.

Az NVI honlapján ön is megnézheti, szűkebb pátriájában hogyan állnak a részvételi arányok.

Így áll 11 órakor néhány érdekesebb hely:

• Felcsúton 26,66 százalék a részvételi arány.!
• A menekülttábornak otthont adó Vámosszabadiban átlag felett, 18,11 százalék;
• A szintén nyitott menekülttáboros Kiskunhalason 17,75 százalék;
• Röszkén, ahol a legtöbben áthaladtak tavaly, 18,95 százalék;
• Ásotthalmon, a szélsőmagyar Toroczkai László határmenti településén 18,17 százalék;
• A szélmagyarságban legalább ennyire elöljáró Érpatakon 10,59 százalék;
• A jobbikos Ózdon 11,74 százalék;
• A balos bástyában, Szegeden pedig 13,16 százalék;
• A szintén szocialista Kazincbarcikán 11,43,
• Az MSZP északkeleti bástyájában, Salgótarjában pedig 15,59 százalék.
• Az országos átlag 16,37 százalék, tehát ehhez érdemes viszonyítani.

A Stockholmi Magyar Nagykövetségen délelőtt fél 12 körül kb. tízfős sor volt, és folyamatosan érkeztek az emberek a teljes életkorspektrumról

– írta olvasónk, Viktor. A külképviseleteken egyébként összesen több mint 7800 szavazót várnak, az amerikai kontinensen pedig már szombaton szavaztak.

Éppen ezért nem foglalkozik azokkal a kritikákkal, amelyek szerint egy érvényesség határán billegő szavazásnál a részvételre buzdítás inkább a kormány érdekeit szolgálja. Tippelni nem szeretett volna az igenek arányáról, de szerinte sokkal fontosabb az érvényességnél, hogy legyen igen szavazat is.

Fotó: Bődey János / Index

Hozzátette, a nem melletti kampány mellett Dávid és Góliát küzdelméhez hasonlít a Liberálisok tizmilliós kampánya. Szülővárosában, Gyöngyösön szavazott a 24-es szavazókörben, a Jeruzsálem utcai bölcsödében.

A kvótanépszavazásban egyebek mellett nagy szerepet játszik, hogy a lakók találkoztak-e már migránsokkal. A Délmagyar kollégái Röszkére mentek el, hogy megtudják, mennyiben befolyásolta ez a helyiek véleményét.

Röszkén és Szegeden szavazhatnak azok a rendőrök, akik a határon teljesítenek szolgálatot és úgy látszik, élnek is a jogukkal. A lap szerint volt, aki munka után rögtön szavazni ment, pulcsival takarva el Rendőrség feliratú pólóját.

Sok röszkei is szavazott már. Egy fiatal férfi szerint a helyiek 90-95 százaléka el fog menni szavazni. A Délmagyar a szavazókörben azt is megtudta, hogy sokan a 10 órás mise után akartak szavazni. Akikkel ők beszéltek, mindannyian nemmel szavaztak.

Vallásüldözés folyik, nem akarunk muszlimokkal együtt élni, adta meg elutasító szavazatának okát egy apáca, aki a vele lévő rendfőnöknő rosszalló pillantásai és a sajtóra vonatkozó megvető megjegyzései ellenére is hajlandó volt válaszolni. Az apáca szerint keresztényeknek viszont segítséget nyújtana a rend, ha kérik a rászorulók, az azonban a válaszból a rendfőnöknő gyorsított sétája miatt már nem derülhetett ki, hogy ez a hosszabbtávú letelepítést vagy csak rövid idejű elszállásolást jelentene-e.

A Demokratikus Koalíció még soha nem találkozott olyan "erőszakhullámmal", mint az elmúlt hetekben folytatott kampányuk során - mondta a párt szóvivője vasárnap Budapesten.

Gréczy Zsolt a sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a kampányban 1700 helyszínre települtek ki, és a "kormányzati gyűlöletkampány hatására" aktivistáikat és szimpatizánsaikat "rendszeresen támadták meg agresszív, jobboldali figurák".

Az Örs vezér téren, a Corvin negyedben és Maglódon felrúgták kitelepülő pultjaikat, Hajdú-Bihar megyében egy aktivistájukat tonfával kergették, a XI. kerületben pedig egy járókerettel közlekedő szimpatizánsukat ütötték meg - közölte.

A politikus szégyenletesnek nevezte, hogy a "jobboldal magyarok elleni támadásokat vitt véghez", és a kormány egyszer sem határolódott el a gyűlölet-bűncselekményektől.

Előfordultak olyan esetek is, amikor a szomszédos kitelepülő pulttól jöttek át és támadtak rá az aktivistákra - felelte arra a kérdésre, honnan tudják, hogy a támadók a jobboldalhoz köthetőek.