Hajszálrepedések az ellenzéki összefogáson

A hatpárti ellenzéki összefogás (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) alapjai a 2018-as országgyűlési választás után teremtődtek meg a túlóratörvény – az úgynevezett rabszolgatörvény – elleni tüntetések idején. A közös fellépés közelebb hozta egymáshoz a korábban egymást elutasító ellenzéki pártokat. Megindultak az első puhatolózások, majd az első egyeztetések és tárgyalások.

Az előválasztásig minden gördülékenyen ment

Az összefogás alapkövének tekinthető, hogy 2020 augusztusában az első pártelnöki találkozó után bejelentették: a hat párt – „meghallva a választói akaratot” – mind a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állít a Fidesz-KDNP jelöltjével szemben. Akkor még arról született döntés, hogy az egyéni képviselőjelöltek kiválasztásánál a tárgyalásos út mellett az előválasztás intézményét is legitim eszköznek tekintik. Később azonban ez úgy módosult, hogy minden jelöltnek előválasztáson kell megmérettetnie magát.

2020 októberében a formálódó hatpárti ellenzék abban is megegyezett, hogy közös programírásba kezdenek, novemberben eldöntötték, hogy közös miniszterelnök-jelöltet indítanak, 2020 végére pedig az is eldőlt: közös listát állítanak.

2021 januárjában hat pontban rögzítették a közös kormányzás alapelveit, február végére megegyeztek az előválasztás menetrendjében, áprilisban etikai kódexet fogadtak el.

A hatpárti ellenzék lépésről lépésre építette fel az összefogás kereteit, alakította ki az előválasztás folyamatát, és úgy tűnt, hogy ennek a záróakkordja a közös miniszterelnök-jelölt megválasztása lesz, akire a közös kampány nyitányának karmesteri feladata vár.

Márki-Zay Péter meglepetést okozott

Bár Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke jelentette be először, megmérettetné magát egy miniszterelnök-jelölti előválasztáson, arra sem a közvélemény-kutatások, sem pedig a pártok nem számítottak, hogy végül ő kap felhatalmazást az ellenzéki választóktól az összefogás vezetésére.

Az ellenzék fontos innovációt hozott a magyar belpolitikába: sikerült megtalálnia a választási matematika szempontjából optimálisabb együttműködés receptjét, amely mederbe terelte a résztvevők közötti érdekkonfliktusokat

– fogalmazott Kovács János politológus az Indexnek decemberben. (Mit adott nekünk a politika? 2021 értékelése 5+1 pontban című összefoglalónkban jelent meg.)

Az elemző ugyanakkor azt is hozzátette, a képlet előállt, de továbbra is bonyolult: a magát kívülállóként építő miniszterelnök-jelöltnek, Márki-Zay Péternek ugyanis egyszerre kellene az ellenzék megújulását („leváltását”) hitelesen képviselnie, közben pedig integratív karakterként a háta mögött tudnia az összefogást.

Márki-Zay Péter győzelmi beszéde miatt azonban egyes ellenzéki pártokban máris a homlokukat ráncolhatták, amikor az újdonsült közös miniszterelnök-jelölt ellenzékváltást emlegetett, majd később már egy új jobbközép párt létrehozásáról és egy hetedik frakció tervéről értekezett. Utóbbi megakasztotta a tárgyalásokat a közös lista névsorának összeállításáról és elfogadásáról.

Ez jelenleg is nyitott kérdés, miközben az idő egyre inkább sürgeti a pártokat. Január végéig dönthetnek róla. Csak abban van egyetértés, hogy a lista első öt helyén azok legyenek, akik ellenzéki miniszterelnök-jelöltként mérkőztek meg az ősszel.

Az előválasztás előtt az összefogás pártjai közös, előre egyeztetett közleményekben tájékoztatták újabb lépéseikről, bejelentéseikről a sajtót és a közvéleményt. A pártok igyekeztek összehangolni a kommunikációjukat minden témában, így is az egység képét erősítve. Ez azonban mintha Márki-Zay Péter megjelenésével – olykor megosztó kijelentéseivel – szintén megbicsaklott volna.

Szurkapiszka

A hatpárti ellenzék tagjai közül a Momentum elsőként állt be a miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulója előtt Márki-Zay Péter mögé. A párt novemberi tisztújítása után, az újdonsült elnök, Donáth Anna viszont már elég egyértelmű kritikát fogalmazott meg.

A Telexnek adott interjúban arról beszélt, hogy az előválasztás után eltelt egy hónapot az ellenzék kidobta az ablakon, és mindenki arra vár, hogy Márki-Zay Péter kitalálja, hogy álljon össze a közös csapat. Donáth Anna hozzátette: sokkal fontosabb kérdésnek tartja, hogy mikor kezdenek el végre a választóikkal beszélni, illetve mikor tudják megmutatni, az ellenzéki közösség képes együtt dolgozni.

A Momentum elnöke azt is mondta, Márki-Zay Péter rengeteg populista üzenettel operál, ennek ellenére végig ott lesznek mellette, olyan témához viszont nem fognak asszisztálni a kampányban, amellyel nem értenek egyet. Donáth Anna kifejtette: nem szeretné, ha a közös kampány uszításon és gyűlöletkeltésen alapulna.

A miniszterelnök-jelölt vezet bennünket. Egyeztetés van, nyilvános vita nincs. Mert a küzdelem végső szakaszában nem beszélgetünk, nem értelmezünk, hanem harcolunk. Szerintünk ez fontos szabály

– írta Gyurcsány Ferenc egy novemberi Facebook-bejegyzésében. Azt is leszögezte, hogy Márki-Zay Péter mondatai, nyilvános szereplései az ellenzéket képviselik, és ehhez kell alkalmazkodniuk nekik is.

Megállapodtunk, hogy vigyázunk egymásra, megállapodtunk, hogy a DK, ahogy a többi párt is, elsősorban egyéni jelöltjeink segítésére koncentrál. Ezen túl azt tesszük, úgy és akkor, amikor azt ő, a közös jelölt ezt kéri. Mert ő a kapitány

– fejtette ki a DK elnöke.

December elején aztán azt írta, találkozott az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjével, és „a kapitány” azt kérte, hogy ne kampányoljon. „Így fogok tenni. Akkor így” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.

Márki-Zay Péter az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta, a poszt után felhívta a DK elnökét:

Megkértem, ha tényleg azt szeretné csinálni, amit én kérek, akkor egyrészt hasonló posztokat ne tegyen ki, mert sokakat megrémített, elsősorban DK-s támogatókat. Másrészt nagy megtiszteltetésnek venném, ha nem szólítana kapitánynak.

Kampányolásnak számít vagy sem, Gyurcsány Ferenc aktív maradt a közösségi oldalán, karácsonytól kezdve minden napra jutott tőle egy bölcselet, intelem, vagy vélemény.

Vagy a hat ellenzéki párt győz, vagy a Fidesz. Vagy Márki-Zay Péterrel győzünk, vagy senkivel. Lassan meg kellene érteni

– közölte egy január 3-i posztjában, amely úgy is értelmezhető volt, hogy azzal az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjét védte meg.

(...) mi, akiket képviseletekkel bíztatok meg, tisztességes erőfeszítést teszünk azért, hogy jó megoldásokat találva győzelemre vigyük a polgári, európai Magyarország ügyét. Most segítene, ha többen értenék ezt a sokszor gyötrő belső küzdelmet is, és csendesen támogatnák közös ügyünket. Hol sok a karc, kevesebb a fény

– tette hozzá Gyurcsány Ferenc.

Válaszreakció lehetett arra, hogy Márki-Zay Pétert nem csak a kormányoldalról érte kritika, amikor az újévi videójában a következőképpen fogalmazott:

Mitől lett volna most több szavazója a Fidesznek, mint volt 2018-ban? A Covid miatt megtizedelt időskorú lakosság nagyobb része szavazott a Fideszre, de a fiatalok, akik minden eddiginél nagyobb számban jelentkeztek és csatlakoztak az előválasztás során már az ellenzékhez, ők nagy többségben kormánykritikusak.

Megbotránkozást „a Covid miatt megtizedelt időskorú lakosság” részlet váltott ki.

Már fél napja 2022 van, kellett is gyorsan egy parasztság

– kommentálta Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt vezetője az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének időseket érintő megnyilvánulását.

Január 2-án egy újabb videóban Márki-Zay Péter arról beszélt, szavait félremagyarázzák, és ő nem örvendezett azon, hogy idősek haltak meg a koronavírus-járványban, a kijelentésében „semmiféle gonoszság, káröröm” nem volt.

Egyik hazugságból megyünk a másikba: természetesen tegnapi köszöntőmben nem örvendeztem afelett, hogy a fideszes nyugdíjasokat pusztítaná valamilyen kór. Egyszerű tényként állapítottam meg azt, hogy az idős korosztályban nagyobb a Fidesz-szavazók aránya, a fiataloknál meg kisebb

– szögezte le.

Egy friss bejegyzésében visszatért a témára, és azt írta, hogy „most van az a kampány, ahol mindenből hazugság lesz”. Szerinte kiforgatják a szavait, soha ki nem mondott mondatokat adnak a szájába.

Amiről beszéltem, azt most is tartom: a kudarcos járványkezeléssel a Fidesz éppen azoknak az idős embereknek az életét tette leginkább kockára, akik talán a legjobban bíztak bennük. Ez lemoshatatlan szégyen!

– közölte Márki-Zay Péter.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt egyik szövetségesétől kapta a legélesebb kritikát.

Egészen abszurd maga a felvetés is, hogy a COVID áldozatai között milyen arányban vannak fideszes vagy ellenzéki szavazók. Politikusként két dolog érdekelhet: hogy a gyászolók minél hamarabb megnyugvást találjanak, és hogy a kormány elhibázott járványkezelése ne szedjen több áldozatot. A halál nem válogat pártszimpátia alapján, és úgy tűnik, hogy a hülyeség sem

– jelentette ki Jakab Péter, a Jobbik elnöke az Alfahírnek adott interjúban.

Azt is elmondta, hogy van egy kommunikációs stáb, ami meghatározza a miniszterelnök-jelölt kommunikációját, és ennek összhangban kell lennie a közös programmal.

Nagyon fontos, hogy ha egységes ellenzékről beszélünk, akkor a karmester is velünk egységesen kommunikáljon

– tette hozzá a Jobbik elnöke. Azt is megjegyezte, hogy egyébként magától nem mond olyat, „ami összeegyeztethetetlen a keresztény értékekkel, vagy akár csak az emberséggel”.

Eddig a Jobbik fogalmazta meg a leghatározottabban, hogy nem támogatják Márki-Zay Péter hetedik frakcióra tett javaslatát, már csak azért sem, mert a hódmezővásárhelyi polgármester az előválasztási szabályoknak megfelelően, előzetesen a Párbeszéd frakcióját választotta, akik be is fogadták.

Az atv.hu úgy tudja, hasonló az álláspontja a DK-nak és az LMP-nek is, érdemi támogatást egyik ellenzéki párttól sem kapott Márki-Zay Péter kérése. A portál információi szerint az elmúlt napokban a pártok egymással egyeztettek a kérdésről, de napokon belül a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölttel is tárgyalnak. „Több ellenzéki pártból is úgy értesültünk: itt kívánják közölni hivatalosan is Márki-Zay Péterrel, hogy ne számítson arra, hogy frakciója lesz az új Országgyűlésben” – írta meg az atv.hu.

A miniszterelnök-jelölt és a Jobbik a kampánytámogatásokon is összekülönbözött, előbbi több pénzt várt volna az ellenzéki párttól, utóbbi szerint ők adták a legtöbbet, ugyanakkor a képviselőjelöltjeik indulását is segíteniük kell.

Márki-Zay Péternek üzenve a Szabad Európának adott interjúban Jakab Péter azt mondta:

a karmesternek nem az a feladata, hogy elvegye a zenészektől a hangszert, és ő maga játsszon rajtuk, mert abból káosz és anarchia lesz.

A kampány költségvetésével kapcsolatban úgy fogalmazott: „Én azt várom, hogy ne tőlünk várjon még több támogatást. Én várok tőle támogatást a jelöltjeinkhez.”

Gyámság alá vonnák Márki-Zay Pétert?

Az ellenzéki programalkotás már az előválasztás előtt elkezdődött, a közös miniszterelnök-jelöltre hagyták a folyamat lezárását, jelen állás szerint 90 százalékban készült el a program. Hosszas egyeztetések után sikerült eldönteni, hogy az ellenzéki összefogás Egységben Magyarországért névvel fog indulni a 2022-es választáson, december végén pedig elkezdték bemutatni a szakpolitikai elképzeléseiket.

A közvélemény-kutatások eredményei fényében szüksége is van az ellenzéknek, hogy rendezett sorokat mutasson. December közepén a 444.hu számolt be egy olyan, ellenzéken belülről kiszivárogtatott közvélemény-kutatásról, amely szerint a Fidesz jelentősen növelte a táborát, és meggyőzően vezet, a megkérdezettek többsége a kormány maradását szeretné. Az Index aztán megszerezte a közvélemény-kutatás részleteit is, amely alaposan felkavarta az ellenzéket.

Márki-Zay Péter a Szabad Európának adott interjúban azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy a baloldalon előállnak majd egy miniszterelnökjelölt-cserével. Arról is beszélt: vannak eszközök ahhoz, ha valaki a Fidesz érdekében meg akarja buktatni az ellenzéket belülről, majd egyértelműen a kiszivárgott közvélemény-kutatásra utalt. Az ATV-nek később azt mondta: vannak fideszes megbízottak az ellenzék soraiban, de szerinte ezeket az embereket majd a Fidesz fogja aktiválni, ha eljön annak az ideje.

Decemberi összefoglalónkhoz nyilatkozva, Kovács János politológus kifejtette: szerinte egy miniszterelnökjelölt-váltás – bár nem elképzelhetetlen – az előválasztásból fakadó legitimációs viszonyok és a castingjelleg miatt komoly politikai kockázatokkal járna.

Az elemző akkor azt mondta: valószínűbbnek tartja, hogy az ellenzéken belüli politikai játszmák inkább a túlságosan önjáró Márki-Zay Péter „politikai gyámság alá helyezéséről” és a közös listaállítás körüli vitákról szólnak, illetve arról, hogy a politikai tőkesúly a kormányfő-jelölt mögött, vagy az ellenzéki összefogás jelentősebb pártjainak vezetőinél legyen.

A kommunikációs tanácsadók – akikre láthatóan szükség is lesz – közben folyamatosan érkeznek Márki-Zay Péter stábjába: az ATV-ból Simon András műsorvezetőt igazolták le, a szintén műsorvezető Péterfi Judit sajtófőnökként fogja segíteni az összefogást.

(Borítókép: Fekete-Győr András, Karácsony Gergely, Dobrev Klára, Jakab Péter és Márki-Zay Péter 2021. október 23-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)