Az eurónál csak a krumpli drágul jobban

Úgy tűnik, ahogy Matolcsy György sorra mozdítja el a jegybank főbb embereit, köztük a kutatási részleg vezetőjét, úgy válnak egyre idegesebbé a befektetők. Noha már előző héten sem állt túl erős lábakon, a héten tovább gyengült a forint árfolyama.

Az euró már hétfőn 303 forint felett járt, ám ekkor még Varga Mihálynak sikerült megfékeznie az esést, amikor emlékeztetett, hogy a kormánynak megvannak az eszközei az árfolyam stabilizálására. A hatás azonban csak átmeneti volt, és kedden, amikor nem nyilatkozott, már 305 forint felett járt az euró, ami kilenc hónapos mélypontot jelent a forint esetében.

De lett ez még rosszabb is, szerdán egészen Martonyi János nyugtató szavaiig nem tudott 306 forint alá menni az euró, pedig úgy tűnik nem kellett volna sok hozzá, a külügyminiszter ugyanis lényegében csak annyit mondott: nem örül. Mármint annak, hogy gyenge a forint, ami pedig a hét végéig sem tudott magához térni, hiába szólalt meg újra Varga Mihály, közölve, hogy megfelelő a devizatartalékok szintje, amit a jegybank szükség esetén a forint támogatására tud mozgósítani.

Változik, nem változik

Vannak, akik szerint az euró árfolyama a jövőben is az egekben lesz, ha a kormány arra játszik, hogy gyenge forinttal segítse az exportőröket. Talán erre célozhatott hétfőn Orbán Viktor is, amikor elemzők szerint arra utalt, hogy akár 320-330 forintos szintig is elmehet az árfolyam. Kérdés, hogy ez segítene-e egyáltalán bármit a gazdaságon, vagy éppen a kormányra csapna vissza: a Reuters elemzése szerint csak a forint bedöntése hatna Orbánra, hiába nem szeretik a befektetők, amit csinál, ha nem viszik ki a pénzüket, nem lesz változás.

Pedig éppen a változást villantotta fel Varga Mihály, aki a héten mutatkozott be gazdasági miniszterként. „Habitusom, személyiségem eltér az elődömtől” – mondta Matolcsy utóda. Arról is beszélt, hogy a cél, vagyis a növekedés marad, viszont a gazdaságpolitikai eszközök változhatnak a következő időszakban. Elődjének nemcsak a habitusával szakít Varga: első törvényjavaslataként 24 oldalas dokumentummal írja át Matolcsy idén eddig már kétszer módosított költségvetését, 30 milliárddal növelve a központi költségvetés hiányát.

Durvul a rezsiháború

A rezsi elleni kommunikációs harcon mindenesetre nem változtat a kormány, hétfőn a parlamentben Orbán Viktor szólított fel lázadásra az energiaszolgáltatók ellen, amik szerinte „a gátlástalan és telhetetlen vállalatok”, akik „óriási profitokat termeltek”, és egy bírósági ítélet, ami „maga a botrány”, ezt tovább engedné nekik. Hiába veszteséges valójában az összes szolgáltató lakossági üzletága, egy javaslattal megtiltanák nekik, hogy áthárítsák az ügyfelekre a csekkadót és az ágazatot terhelő különadókat, szerdán pedig már egy újabb javaslat is érkezett: ez alapján a vízdíjat és a szemétszállítási díjat is megvágná a kormány.

Nem csoda, hogy az RWE a hírek szerint azt fontolgatja, hogy kiszáll a Tigázból, ami mellesleg látva a kormány vehemenciáját, megadta magát, és lemondott arról, hogy perrel szerezzen érvényt az igazának. Persze a rezsi szinte mindenkit érint, így érthető a központba kerülése, ráadásul nagyon sokat is költünk rezsire, a számlák pedig sok helyen halmozódnak a fűtési szezon alatt, így már milliárdokkal tartozunk az energiacégeknek.

Ki húz ki?

Pedig ha a kormány továbbra is az energiaszektort pécézi ki, gyakorlatilag a németekkel húzunk ujjat, a szektor elleni támadás komoly ottani érdekeket sért, így nem csoda, hogy a viszony egyre feszültebb. Holott éppen velük nem kéne most összeveszni, gyakorlatilag a német befektetők a magyar gazdaság motorjai, és londoni elemzők szerint is csak a német hátszél segíthet a gazdaságnak.

Bár a Putyinnal jó viszonyt ápoló oligarchák vagyona jelentősen nőtt, az éllovas Aliser Uszmanovnak már 17,6 milliárd dollárja van, Bod Péter Ákos szerint tőlük  ne várjunk segítő kezet, nem lenne ugyanis bölcs dolog rubelbe vagy orosz állampapírba fektetni tartalékainkat. Európa sem tűnik úgy, hogy a legjobb formáját tudná nyújtani, Ciprus éppen most kap egy 10 milliárd eurós mentőcsomagot, és elemzők szerint a kontinensen idén még nem jön el a kilábalás: bár az év második felében már kezdődhet a növekedés, de éves szintén és a periférián marad a recesszió.

Ráadásul a héten a tőzsde sem tűnt jó terepnek, Budapesten a BUX index majdnem ezer pontot esett, és jelentősen csökkent a legtöbb vezető részvény, így az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom árfolyama is.

	10. heti záró	11. heti záró
BUX	19 114	18 354
OTP	4 841	4 650
Mol	17 745	16 660
Richter	34 700	33 700
Magyar Telekom	405	396

Csak a kenyérre marad

Ha pedig ez így megy tovább, egyre nagyobb gondot fog okozni a bevásárlás: bár enni akkor is kell, ha drága, ez éppen azt jelenti, hogy már kenyeret veszünk leggyakrabban. Bár a drágulás üteme elvileg csökkent az év elején, részben a rezsicsökkentés miatt  3 százalék alá eshetett az infláció londoni elemzők szerint, a krumpli például durván megdrágult, és csaknem 90 százalékkal többe kerül, mint tavaly.

Azért nem kell kétségbe esni, egyelőre jut pénz másra is, legalábbis mi költjük a legtöbb pénzt cigire és piára az Economist szerint, bár valószínűleg nem független a rossz gazdasági helyzettől, hogy a magyar háztartások pénzének egytizede erre a két dologra megy el. Autóban mindenesetre egyre kevésbé bízhatunk: igaz, hogy a benzin 2 forinttal olcsóbb lett, viszont megdrágulhatnak a használt autók, legalábbis a márkakereskedők azt kérik, hogy az import-használtautóknál rögtön ki kelljen fizetni az áfát.