Értékállók lehetnek a Matolcsy-bankók

Ha az évek óta tartó válság miatt már félve indulunk bevásárolni is, kicsit fellélegezhettünk a héten: kiderült, hogy a mélybe esett az infláció. Harmincnyolc éve nem nőttek ilyen lassan az árak, átlagosan csak 2,2 százalékkal kell csak többet fizetnünk a termékekért, mint egy éve. A trend alól az átlagos bevásárlókocsiba nem gyakran kerülő gyémánt lehet az egyik kivétel, aminek a kínai menyasszonyok hajtják fel az árát.

A forint is öthavi csúcson járt, és bár az elmúlt hetekben nem volt ereje teljében, ez mégis adhat egy kis reményt, hogy nem kell vagyonokat fizetnünk, ha külföldre utazunk. Örülhetnek az autósok is: nem áll meg a benzinár csökkenése sem, így a heti csökkentések után újabb 5-7 forinttal is olcsóbb lehet literje, ami azt jelenti, hogy 11 százalékkal több benzint tudunk tankolni ugyanannyiért, mint tavaly.

Bár az orosz gáz drágábban jött tavaly, ebből közvetlenül nem sokat fogunk érezni: a kormány úgy tűnik folytatni akarja a rezsicsökkentést. Lázár János szerint 30 százalékos rezsicsökkentés kell, bár az még kérdés, hogy ezt hogyan fogják kibírni az energiaszolgáltatók, amik már a januári lépést is erősen megérezték.

Nyomás alatt

De nem csak nálunk, az egész világon sokat foglalkoznak mostanában az áremelkedéssel: az IMF szerint a hiteles jegybankok miatt nincs infláció, ezért sikerül elkerülni azt, hogy a válság stagflációba, vagyis alacsony növekedés és magas infláció keverékébe csapjon át, amit évtizedekkel ezelőtt már megszenvedett Európa.

A Valutaalap szerint csak az hozhatna inflációt, ha a jegybankok döntéseit politikai motivációk befolyásolnák. Ez pedig az egyik legnagyobb félelem éppen a magyar jegybankkal kapcsolatban, miután hétfőn lemondott Király Júlia alelnök, így az MNB vezetésében már csak a Fidesz által jelölt tagok ülnek. Király Júlia lemondólevelében a nem szakmai kinevezéseket kritizálta, amik szerinte veszélybe sodorják a jegybank hitelességét.

Expanzió

A megüresedett alelnöki posztra Gerhardt Ferencet, a monetáris tanács külső tagját jelölte szerdán Orbán Viktor, de történik más is az MNB környékén: még idén jöhetnek az első Matolcsy-bankjegyek, az új öt- és kétezreseken jelenik meg először az új jegybankelnök aláírása, igaz, még ki kell választania, hogy pontosan melyiket használja.

A hírek szerint ismét komolyan felmerült az is, hogy Matolcsy György alá terelhetk a PSZÁF-ot a szervezet és az MNB összeolvasztásával. Szász Károly lenne az új szervezet alelnöke, a minisztériumban pedig értesülések szerint már dolgoznak a törvény szövegén.

Fejfájás itthon

Bár az árak csökkentek, nem volt minden ilyen fényes a héten. A Fitch szerint csak Magyarországon nem lesz növekedés a régió országai közül, az unió pedig a magyar adórendszert ostorozta: Brüsszel szerint a különadók több csatornán keresztül is rombolnak, így romlik annak az esélye, hogy gyorsan növekedési pályára tud állni a gazdaság. Kiderült az is, hogy hiába a válság, nem fojtjuk italba a bánatunkat: februárban többek között azért esett vissza az ipar, mert kevesebbet ittunk, ettünk, fűtöttünk és cigiztünk, mint korábban, egy másik felmérés szerint pedig egyre kevesebb pálinkát veszünk, tavaly már vodkából és gyomorkeserűből vettek a legtöbbet a magyarok.

Gond lehet az új termálvizes törvénymódosítással is, ami a szakmai szervezetek szerint súlyos környezeti károkat okozhat, sokaknak pedig a NAV okozhat fejfájást: milliókat fizet, akire lecsap az adóhivatal, tavaly 1578 vagyonvizsgálat során 20,6 milliárdot szedett be az állam. Lecsaptak egy parfümmaffiára is, százezer parfümöt, készpénzt, órát és ingatlant foglaltak le.

Volt azonban olyan is, aki önként mondott le a fizetéséről: a Raiffeisen nemzetközi vezére sokallta saját fizetését, ezért visszaadta egy részét. Az itthoni bankok közül az OTP-nek is jól sikerült a hete, a bank részvényeinek árfolyama egy hét alatt 10 százalékot emelkedett.

A BUX index is magasabban zárt, mint múlt héten, bár a vezető részvények közül a Mol, a Richter és a Magyar Telekom árfolyama is csökkent, így főleg az OTP erősödése járulhatott hozzá a pozitív összképhez.

Fejfájás délen

Nem múlik a válság az eurózóna déli államaiban: a ciprusiak még nagyobbat szívhatnak, miután hirtelen kiderült, hogy újabb 7,5 milliárd eurót kell valahogy összeszednie az országnak. Gyorsan el is adnák az aranyukat, 10 tonnát, vagyis a tartalék 70 százalékát értékesítik, ami miatt esett is az arany árfolyama a piacokon.

Görögországban eközben 27 százalék fölé nőtt a munkanélküliség, és a héten bankpánik jelei is feltűntek az országban: harmadával zuhant a National Bank és az Alpha Bank részvényárfolyama, miután kiderült, hogy mégsem egyesítik őket. Szlovénia is aggódik, bár egyre gyakrabban új Ciprusként emlegetik őket, kizártnak nevezték, hogy mentőcsomagot kérjenek. Az OECD szerint ugyanakkor nagyobb lehet az országban a baj a vártnál, részben a politikai befolyás alatt álló állami bankok miatt.

Kiránt az űripar

Hiába azonban a válság, itthon hamarosan épülhet új erőmű Csepelen, a Merrill Lynch – igaz, a legtöbb elemzővel szembe menő - véleménye szerint mégis nőhet a magyar gazdaság, és a nyugdíjasok pénzeis három százalékkal többet ér, mint tavaly. Reményt adhat a hiteleseknek is, hogy a héten devizahitelesek nyertek pert bankok ellen, Debrecenben érvénytelennek mondták ki az egyoldalú szerződésmódosításokat.

Az pedig már repülőpályára állíthatja a gazdaságot, ha minden beválik Széles Gábor tervéből, és ősszel valóban elindul az energiacella sorozatgyártása, aminek a milliárdos szerint Nobel-díjra is esélye lenne. Ha esetleg mégsem jönne be, még mindig reménykedhetünk az űriparban, miután Németh Lászlóné megállapodott Azerbajdzsánnal, hogy együttműködünk az ilyen irányú fejlesztésekben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!