új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Feszültté vált a helyzet a Távol-Keleten is, riadókészültséget rendelt el a tokiói kormány. Oroszország ukrajnai inváziója után Japán attól tart, hogy provokáció érheti Kína, Oroszország vagy Észak-Korea részéről – írta a The Japan News.

    Phenjan vasárnap hajtott végre ballisztikus rakétakísérletet. A japán védelmi tárca úgy véli: Észak-Korea folytatja az Amerikai Egyesült Államok elleni provokációt, kihasználva az ukrajnai krízist. Tokió azt is észlelte, hogy Kína és Oroszország katonai tevékenysége aktívabbá vált levegőben és vízen egyaránt Japán közelében az év eleje óta. Egy hete Kína bejelentette: partraszállási gyakorlatot tart új hadihajókkal a Kelet-kínai-tengeren.

    Tokió közölte: drasztikusan növelik a védelmi kapacitást.

  • A határ menti kórházakat megerősítették, a magyar egészségügy felkészült segíteni a menekülteknek – írta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere Facebook-oldalán.

    Ma tartja heti ülését az operatív törzs. A szomszédos Ukrajnában háború zajlik. A határ menti kórházakat megerősítettük annak érdekében, hogy az ellátás zavartalan legyen, és mindenki számára biztosítani tudjuk azt. Az egészségügyi ellátórendszer felkészült a Magyarországon kötelező védőoltások beadása mellett a járványnak megfelelő vakcinák beadására, valamint a menekültek egészségügyi ellátására is

    – írta a miniszter, hozzátéve: az Emberi Erőforrások Minisztériuma ágazatai felkészültek a menekültek fogadására az egészségügyi ellátóhelyek mellett a szociális és az oktatási területeken is.

  • Az OTP részvényárfolyama a mai napon története egyik legrosszabb napján van túl. Az orosz–ukrán konfliktus egyre gyorsuló esést okozott, és 2022. március 1-jét a legtöbb OTP-részvényes egy darabig nem fogja elfelejteni.

    Napközben a részvényárfolyam a tegnapi záróárhoz képest körülbelül 23 százalékos mínuszban is járt, ezzel ügyletet kötöttek ma 9880 forintos árfolyam mellett is, míg a nap végére a papír 21,53 százalékkal a tegnapi záróára alatt végzett, ami 10 005 forintos árfolyamot eredményezett a nap végére.

  • Az ukrán védelmi minisztérium közleménye szerint öt áldozata volt a kijevi televíziótorony elleni rakétatámadásnak – amelyről itt írtunk bővebben –, és legalább ennyi sebesültje.

    Volodimir Zelenszkij elnök és Dmitro Kuleba külügyminiszter is posztolt a támadásról, utóbbi elárulta: a tévétorony Babij Jar területén található, ahol 1941 szeptemberében, a második világháború idején 33 ezer zsidót mészároltak le a németek

  • Az ukrán hadsereg vezérkara kedden újabb adatokat közölt arról, hogy becsléseik szerint hány orosz katonát öltek és hány harci járművet semmisítettek meg. Közlésük szerint hétfő reggelig többek között 

    • 5710 orosz katona esett el az invázió kezdete óta,
    • 198 tankot és 846 páncélozott szállító járművet lőttek ki,
    • 29 repülőt és 29 helikoptert semmisítettek meg. 

    A moszkvai kormány szintén elismerte, hogy súlyos veszteségeket szenvedtek el az invázióban, de számszerű adatokat nem közöltek.

    Hétfőn az ukrán hadsereg még 5300 körülire becsülte az elesett orosz katonák számát. Ebből (is) az látszik, hogy az utóbbi egy napban a korábbinál valamelyest ritkábban csaptak össze közvetlenül a katonák.

    Az oroszok ehelyett egyelőre arra koncentrálnak, hogy tüzérségi bombázással, rakétacsapásokkal puhítsák fel az ukrán védelmet. Ennek elsődleges célpontja eddig  Harkiv volt: a városra már hétfőn is rakétazáport zúdítottak, kedden pedig a város főterén lévő regionális közigazgatási központot érte egy durva rakétacsapás, amelyről videó is készült.

    Mindeközben pedig igyekeznek összegyűjteni, koncentrálni a haderejüket ahhoz, hogy egy-egy erőteljesebb támadással áttörjék az ukrán védelmet. Keddi értesülések szerint például Kijev felé is egy óriási, több mint hatvan kilométeres orosz katonai konvoj tart.

  • Manfred Weber, az Európai Néppárt EP-frakció-vezetője szerint a magyar kormány kettős játékot űz Ukrajna ügyében, és Orbán Viktornak el kell döntenie, melyik oldalon áll.

    A német politikus egy brüsszeli sajtóbeszélgetésen az Euronews kérdésére elmondta: már azon is meglepődött, hogy Svájcban sokáig gondolkodtak a szankciók alkalmazásán. Weber úgy látja, hogy az ilyen helyzetekben kell hogy legyen álláspontja az embernek, ezt egyre több politikus ismeri fel a világon, ezért Orbán Viktornak is el kell döntenie, hogy hova tartozik.

    Manfred Weber azt is leszögezte, hogy teljes mértékben támogatja az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokat, és ezt nem tartja agresszív lépésnek. Tegnapi cikkünkben összegyűjtöttük, hogy az addig bejelentett fegyverszállítmányokról mit lehet tudni.

  • Ukrán útlevele mentette meg egy 16 éves fiú életét. Az irat egy repeszdarabot fogott fel, így nem okozott még súlyosabb sérüléseket a fiú testén. A fiatalembert megműtötték, miközben folytatódott Mariupol bombázása – írta az Ukraine.ua Facebook-oldalán.

  • Az ukrán parlament közleménye szerint újabb rakétatámadás érte Harkivot, amelynek során egy kórházi épület gyakorlatilag megsemmisült. Erről több videó is napvilágot látott.

    Független hírügynökségek és a hatóságok arról még nem adtak hírt, hogy vannak-e sérültjei vagy áldozatai a támadásnak.

  • Kedvezően viszonyul a cseh államfő ahhoz, hogy a cseh állampolgárok Ukrajnába utazhassanak harcolni – mondta Jiří Ovčáček elnöki szóvivő hétfőn a CTK hírügynökségnek. Az elnöki szóvivő hozzátette, hogy Miloš Zeman cseh államfő csütörtökön vitatja meg a kérdést Petr Fiala kormányfővel, és kikéri a védelmi, a belügyi és a külügyi tárca véleményét is. 

    Jakub Janda, az Európai Értékek nevű agytröszt igazgatója szerint már több száz cseh állampolgár jelezte, hogy szeretne Ukrajnába menni és ott az oroszok ellen harcolni. Az igazgató felszólította az érdeklődőket, hogy a közös fellépés érdekében vetessék nyilvántartásba magukat

    Volodimir Zelenszkij ukrán államfő néhány napja szólította fel a külföldi állampolgárokat, hogy kapcsolódjanak be Ukrajna védelmébe. Csehországban törvény tiltja a külföldi hadseregekben történő szolgálatot, erre csakis elnöki engedély alapján van lehetőség. Vezető cseh politikusok most azt mérlegelik, hogy Ukrajna esetében módosítanák a jogszabályt – jegyezte meg a hírügynökség.

    Elvileg az államfő kedvezően viszonyul ehhez az ügyhöz

    – mondta Ovčáček a CTK-nak.

    Az Európai Értékek intézet már kidolgozta az érdeklődők számára azt a kérvényjavaslatot is, amellyel az állampolgárok az elnökhöz fordulhatnának. A cseh hatóságoknak egyelőre nincs tudomásuk arról, hogy állampolgáraik engedély nélkül bekapcsolódtak volna az ukrajnai harcokba. A múltban néhány olyan eset volt, amikor csehek engedély nélkül az orosz szakadárok oldalán harcoltak Ukrajnában.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap közölte, hogy Ukrajna „nemzetközi alakulatot” hoz létre azoknak a külföldi önkénteseknek, akik szeretnének részt venni az oroszok elleni harcokban. „Ez lesz a legfontosabb bizonyítéka annak, hogy támogatják országunkat” – tette hozzá. A tájékoztatás szerint az érdeklődőknek az országukban lévő ukrán nagykövetségen kell jelezniük csatlakozási szándékukat.

    A dánok tették lehetővé elsőként, hogy állampolgáraik csatlakozhassanak az Ukrajnában zajló háborúhoz. Ezt maga Mette Frederiksen miniszterelnök jelentette be vasárnap, nem sokkal azután, hogy az ukrán kormány segítséget kért. A miniszterelnök azt mondta, hogy ezt a döntést mindenkinek magának kell meghoznia. Kiemelte, hogy ez minden, Dániában élő ukránra és azokra is vonatkozik, akik úgy érzik, hogy önkéntesen segíteni akarnak a frontvonalon.

  • Több forrásból is hitelesítették azt a közösségi médiában terjedő videót, amelyen az látható, hogy rakétatámadás éri a televíziótornyot Kijevben. Sajtóhírek szerint az oroszok célja, hogy megsemmisítsenek minél több kommunikációs létesítményt, tönkretegyék az infrastruktúrát. 

    Az ukrán belügyminisztérium közleményében megerősítette a támadást, és hozzátette: néhány állami televízió sugárzása átmenetileg szünetelhet.

  • Horrornak nevezte az Egyesült Királyság kormányának belügyekért felelős tagja, ami jelenleg Ukrajnában zajlik. Priti Patel azt mondta: az orosz elnöknek meg kell buknia. Jelezte: az első humanitárius segélyszállítmányt már elindították Ukrajna felé, írta a TheGuardian.

    Beszámolt arról is: azon ukránok, akiknek nem él rokonuk az Egyesült Királyságban, hozzájuthatnak új generációs vízumhoz. Hozzáfűzte: a londoni kormány már kijelölte azokat, akik foglalkoznak az ilyen jellegű vízumkérelmekkel. Az intézkedés azon ukrán állampolgárokra is kiterjed, akik jelenleg az Egyesült Királyság területén tartózkodnak.

    Patel közölte: a változások eredményeképpen százezer ukrán élhet majd az Egyesült Királyságban. Azoknak az ukránoknak, akik az Egyesült Királyságban élő rokonaikhoz jönnek családegyesítési célból, nem kell megfelelniük a nyelvi és jövedelmi követelményeknek.

  • Kedd délután harkivi lakosok tartottak demonstrációt a város terén, amelyet néhány órával ezelőtt rombolt szét egy rakéta

    A harkivi lakosok a hétköznapi, normális orosz embereknek fogalmaztak meg egy üzenetet. Felhívták a figyelmüket arra, hogy a hadseregük milyen pusztítást végzett abban a városban, ahova korábban ők maguk is gyakran mentek nyaralni.

    Ezután arra szólították fel őket, hogy ők is kezdjenek demonstrációba, és távolítsák el a hatalomból Putyint, majd felidézték a Kígyó-sziget védőinek mondatait, hozzátéve, hogy az orosz rakéták is „kapják be”. 

    Hasonló megmozdulásra került sor a Harkivtól keletre lévő Kupjankszban is a városháza előtt.

  • Károly herceg, a brit trónörökös elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót. Szerinte a támadás nem csak Ukrajna, egyben a demokratikus értékek ellen is zajlik.

    A trónörökös az Ukrajna elleni támadást egy tavaly őszi merénylethez hasonlította, amikor halálra késelték a brit parlament egyik képviselőjét. Úgy fogalmazott, hogy az a merénylet a demokrácia, a nyílt társadalom és a szabadság ellen is irányult.

    Ugyanezek az értékek állnak most támadás alatt Ukrajnában, méghozzá a lehető legaljasabb módon

    – mondta, vélhetően a civilek ellen végrehajtott akciókra utalva ezzel. Korábban Vilmos herceg és Katalin hercegné, valamint Harry herceg és Meghan hercegné is elítélte az orosz agressziót.

  • Ukrán tisztviselők szerint Szumi területen megtörtént az első fogolycsere a harcoló felek közt.

    Közlésük szerint az orosz katonai rendőrség egy tisztjét engedték szabadon, amiért cserébe az oroszok öt, a szumi területet védő ukrán katonát engedtek el.

  • Újabb sportági világszövetségek tettek eleget a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hétfői javaslatának, miszerint ne engedjék indulni az orosz és fehérorosz sportolókat, továbbá a két ország hivatalos személyeinek is tiltsák meg a részvételt a különböző eseményeken – adta hírül az MTI.

    Kedden az evezősök (WR/World Rowing), a síelők (FIS), a tollaslabdázók (BWF), a rögbisek (WR) és a röplabdázók (FIVB) nemzetközi, valamint utóbbiak európai (CEV) szövetsége is közölte, hogy az ukrajnai invázió miatt egyetért a kéréssel, és eleget is tesz neki.

    Korábban már hasonló lépésről döntött többek között a labdarúgók nemzetközi (FIFA) és európai (UEFA) szervezete, továbbá a kézilabdázók európai (EHF), valamint a korcsolyázók (ISU) és a jégkorongozók nemzetközi (IIHF) szövetsége is.

    A Nemzetközi Röplabdaszövetség (FIVB) az ukrajnai háború miatt elállt attól is, hogy Oroszországban legyen idén nyáron a férfiak világbajnoksága, míg a profi ökölvívás legjelentősebb szervezetei azt közölték, hogy az égiszük alatt versenyző bokszolók nem lépnek ringbe Oroszországban. Az idei, birminghami Világjátékok szervezőbizottsága szintén az orosz és a fehérorosz sportolók kizárásáról határozott.

    A vizes sportágakat tömörítő szervezet (FINA) eközben annyit jelentett be, hogy az orosz és fehérorosz sportolók függetlenként versenyezhetnek, továbbá elvette több idei verseny rendezési jogát Oroszországtól.

  • Az orosz védelmi minisztérium kedd délután közölte, hogy hamarosan rakétacsapást hajtanak végre Kijevben az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat (SZBU), valamint az ukrán különleges műveleti erők egységei ellen.

    Közlésük szerint a támadás célja az, hogy meggátolják az ezek által az orosz hadsereg ellen indított kibertámadásokat.  Azokat, akik a létesítmények körül tartózkodnak, arra kérték, hogy hagyják el a környéket.

     A Sky News szakírója „meglehetősen baljóslatúnak” minősítette az oroszok bejelentését. A csapás összefüggésben állhat azzal is, hogy nemrég az SZBU jelentette be: az oroszok egy álhír-kampányra készülnek, amelynek részeként azt próbálják majd elhitetni, hogy az ukránok megadták magukat. 

    Eduard Baszurin, a donyecki szakadárok népi milíciájának szóvivője bejelentette, hogy két korridort nyitottak meg kedden Mariupol környékén. Ezeken a civilek szerdáig elhagyhatják a várost.

    Mindebből arra lehet következtetni, hogy ezt követően komoly csapás érheti a Délkelet-Ukrajnában található várost, amelyet az oroszok már teljesen bekerítettek és nagy erőkkel ostromoltak, de elfoglalni még nem tudták. 

    Ha az oroszok elfoglalják a várost, azzal fontos stratégiai pontot szereznek meg, és a szárazföldön is biztosítják az összeköttetést a Krím és Oroszország között.

    A legutóbbi hadi cselekmények után az oroszok nemrég már azt is bejelentették, hogy Mariupol bekerítése által Ukrajnának már egyáltalán nincs hozzáférése a Krímtől keletre lévő Azovi-tengerhez.

  • Kedden az Adidas azonnali hatállyal felfüggesztette együttműködését az Orosz Labdarúgó-szövetséggel.

    Mindez azt jelenti, hogy immár nem a német sportszergyártó a hivatalos mezbeszállítója az orosz nemzeti csapatoknak. Az Adidas 2008 óta volt az orosz csapat partnere.

  • „Küzdünk azért, hogy az Európai Unió tagjai legyünk” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Parlament keddi ülésén. Az ukrán elnök videóbejelentkezésében elmondta:

    Az elmúlt napokban nem tudom, hogyan üdvözöljek mindenkit. Nem tudok jó reggelt mondani. Mindig azokra a polgárokra gondolok, akik az életük árán küzdenek az ország szabadságáért.

    Az ukrán elnök beszédét ide kattintva olvashatja el.

  • A TASZSZ orosz hírügynökség – egy ukrán forrásra hivatkozva – azt írta, hogy szerdán tartják a hétfőn megkezdett béketárgyalások második fordulóját.

    Közlésük szerint a Glavkom nevű ukrán hírportál részletesebben is beszámolt arról, hogy mi hangzott el az első fordulóban. E szerint az oroszok azt követelték, hogy Ukrajna hivatalosan, az ukrán parlament által jóváhagyott törvénnyel is nyilvánítsa magát nemzetközileg semlegessé, illetve hogy ebben a kérdésben írjanak ki népszavazást.

    Ezenkívül azt is követelték, hogy

    Ukrajna ismerje el a Donyecki és Luhanszki népköztársaságot, méghozzá a donyecki és luhanszki területek közigazgatási határai mentén.

    Ez utóbbi azt jelentené, hogy a szakadárok olyan területeket is megkapnának, amelyeket a háború kitörése előtt még Ukrajna ellenőrzött.

    Az oroszok ezenkívül követelték azt is, hogy Ukrajna mondjon le a Krím félsziget iránti követeléseiről.  Ezzel szemben az ukrán fél tűzszünetet, valamint az orosz csapatok azonnali és teljes visszavonását kérte Ukrajna területéről. 

    Az első forduló után a delegációk egyelőre visszatértek a fővárosukba, hogy részletesen átbeszéljék az első fordulóban elhangzottakat. A béketárgyalás második fordulóját szerdán, belorusz területen tartják. 

  • Kedd kora délutánra beszakadt a forint árfolyama az euróval szemben: 14.13 körül valamivel 379,7 felett is járt az árfolyam, ami új történelmi mélypont. Az orosz–ukrán konfliktus eszkalálódása óta folyamatosan gyengül a magyar fizetőeszköz: szűk egy hónapja, sőt még egy hete is 355 forintot ért egy euró. Egy hét alatt több mint hat százalékot gyengült az árfolyam.

    A forint történelmi mélypontjáról ide kattintva olvashatnak bővebben.

  • A NATO, ezen belül Lengyelország sem küld harci repülőgépeket Ukrajnába, mert ez katonai beavatkozást jelentene a konfliktusba, amelynek az észak-atlanti szövetség nem részese – jelentette ki lengyelországi sajtótájékoztatóján Andrzej Duda lengyel elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.

    A harci repülőgépek esetleges ukrajnai szállítását és lengyelországi repülőterek igénybevételét firtató újságírói kérdésre reagálva Stoltenberg elmondta: a NATO szolidárisan kiáll Ukrajna mellett, továbbá humanitárius és fegyverszállítmányokat is küld neki. A fegyveres konfliktusnak azonban nem akar részese lenni.

    Ezért nem áll szándékunkban bármilyen fegyveres erő küldése Ukrajnába, és repülőket sem küldünk az ukrán légtérbe

    – szögezte le Stoltenberg, akinek nyilatkozatát Andrzej Duda is megerősítette. 

    Mindemellett sajtóhírek szerint érkeznek külföldről harci repülőgépek Ukrajnába, csak nem a NATO, hanem az EU néhány tagállamának részéről. Mint korábban megírtukaz ukrán légierő 

    • 28 lengyel, 12 szlovák, 16 bolgár MIG–29-est,
    • Illetve 14 Szu–25-ös bolgár csatarepülőgépet kaphat.

    A Politico úgy tudja, hogy ezek átvételére már meg is érkeztek lengyel területre az ukrán pilóták. 

  • Ukrajna orosz inváziója nem a tervek szerint alakul, miközben a Nyugat súlyos gazdasági szankciókat vet be Oroszországgal szemben. Elemzők szerint ha Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy érzi, sarokba szorították, fennáll annak a lehetősége, hogy atomfegyverrel próbálja megmutatni az erejét.

    Szakértői elemzés és esélylatolgatás az atomfegyverek bevetésével kapcsolatban itt.

  • Megszüntette az Oroszországból származó termékek megjelenítését az Árukereső.hu. A termék- és ár-összehasonlító oldal ezzel tiltakozik az Ukrajnával szembeni agresszió ellen – írják közleményükben. A cég egyben arra biztatja a webáruházakat működtető partnereit, hogy fontolják meg egy hasonló lépés megtételét.

    A több mint ötezer partnerrel rendelkező portál arra kéri partnereit, hogy a történtek fényében gondolják át kínálatukat, és amennyiben egyetértenek a kezdeményezéssel,  szüntessék meg az orosz eredetű termékek forgalmazását.

    Lehetőségeinkhez mérten fel kell lépnünk az agresszió ellen

    – mondta Rácz Csaba, az Árukereső.hu ügyvezető igazgatója, hozzátéve: „Vannak helyzetek, amikor az üzleti érdekeinket háttérbe kell helyezni az értékrendünk és alapelveink mellett való kiállás érdekében.”

  • A Harley-Davidson Inc. és a General Motors Corporation leállította szállításait Oroszországba, írta meg a Bloomberg

    A Harley-Davidson bejelentette, hogy minden üzleti tevékenységét felfüggesztette Oroszországban.

    A General Motors számos rajtuk kívül álló tényezővel indokolta a döntést, amelyekre „a vállalatnak semmi hatása nincs”.

    A Boeing is bezárta kijevi irodáját, és szünetelteti moszkvai kiképzőközpontjának működését. 

  • Kitiltották az orosz és a fehérorosz sportolókat az idei birminghami világjátékokról – adta hírül az MTI.

    Az Insidethegames.biz honlapja szerint a játékok szervezőbizottsága szavazás útján döntött a két nemzet kizárásáról, így a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ajánlásával megegyező határozat értelmében nem vehetnek részt az Egyesült Államokban sorra kerülő multisporteseményen.

    Oroszország 69, míg Fehéroroszország 11 versenyzővel képviseltette volna magát az Alabama állambeli Birminghamben. Ukrajna 52 indulót nevezett be a nem olimpiai sportágak július 7. és 17. között sorra kerülő seregszemléjére.

    A NOB hétfőn azt javasolta a nemzetközi sportági szövetségeknek és a versenyek házigazdáinak, hogy ne engedjék indulni az orosz és fehérorosz sportolókat, továbbá tiltsák meg a két ország hivatalos személyeinek részvételét is.

    Oroszország múlt csütörtökön indított háborút Ukrajna ellen, azóta számos nemzetközi sportszövetség felfüggesztette az orosz – és a fehérorosz – sportolók versenyzési jogát.

  • Nem mindennapi jelenetet rögzítettek a fotósok az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának keddi ülésén. A tanácstagok jelentős része felállt és kivonult a teremből, amikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentkezett be videobeszélgetésre. Ezzel az Ukrajna ellen folytatott háború ellen tiltakoztak.

    Genfben gyűltek össze az ENSZ nagykövetei és diplomatái emberi jogi tanácskozásra, Szergej Lavrov pedig videós bejelentkezésben szólalt fel. Hallgatósága azonban nem volt: beszédének kezdetén a terem szinte teljesen kiürült. Később Liz Truss brit külügyminiszter úgy fogalmazott:

    Lavrov úr beszéde dezinformálás volt, nem érdemelte meg a tagok figyelmét. Oroszország izolált, és szégyellnie kellene magát már azért is, hogy ott ül az ENSZ tanácsában.

  • Már több mint 660 ezer ember menekült el Ukrajnából valamelyik szomszédos országba az Oroszország által indított háború elől az utóbbi hat napban – közölte kedden az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).

    Shabia Mantoo, a szervezet szóvivője genfi tájékoztatóján elmondta, hogy a menekülők többségében nők és gyerekek, számuk „exponenciálisan növekszik”. A hírek szerint vannak, akik hatvan órát várakoznak, hogy bejussanak Lengyelországba, Románia felé pedig helyenként húsz kilométeres sorok is kialakultak.

    Előző nap valamivel ötszázezer fölött volt az Ukrajnából menekülők száma az ENSZ adatai szerint. A világszervezet azzal számol, hogy akár a négymilliót is elérheti a menekültek száma. Shabia Mantoo úgy fogalmazott, hogy ha a menekültek áramlása ilyen tempóban folytatódik, akkor a XXI. század legnagyobb európai menekültválságára kell felkészülni.

    Karolina Lindholm, az ENSZ-szervezet Ukrajnával foglalkozó illetékese elmondta, hogy a külföldre távozott százezreken túl további egymillióra becsülik az Ukrajnán belüli menekültek számát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világ elsősorban az Ukrajnával szomszédos országokba menekülőkre fókuszál, pedig a háború által érintett rászoruló emberek többsége Ukrajnán belül van. A menekültügyi főbiztosság ezért igyekszik még több segélyt eljuttatni a háborúban álló ország határain belülre is – mondta el Lindholm a svéd kormány által szervezett online sajtótájékoztatón.

  • Több irányból is benyomultak az orosz csapatok Ukrajna területére, stratégiailag fontos objektumokat hajtottak irányításuk alá, és gyakorlatilag bekerítették a fővárost, Kijevet. A vártnál azonban nagyobb ellenállásba ütköztek, logisztikailag jelentős problémákkal küzdenek, akadozik az utánpótlás, ami a helyiek malmára hajtja a vizet. 

    A háború első öt napjának összefoglalója, szakmai elemzése Mitrovits Miklós történész tollából az Indexen, egy kattintásra öntől.

  • Az Egyesült Királyság kormánya bejelentette, hogy elfogadták a törvényt, amely alapján valamennyi, Oroszországhoz köthető hajót kitiltottak a kikötőikből – írja a Telegraph

    A szankció azokra a járművekre vonatkozik, amelyek orosz felségjel alatt hajóznak, orosz tulajdonban vannak, valamint orosz irányítás alatt állnak.

  • Szállást biztosít a Jászai Mari Színészház a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház Magyarországon rekedt színészeinek – tájékoztatta az MTI-t az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

    A tárca közlése szerint a színészházat működtető OMSZI Intézményfenntartó Közhasznú Nonprofit Kft. a Magyar Teátrumi Társasággal közösen azonnal segítségül ajánlotta a Jászai Mari Színészház szabad lakóegységeit a vendégszereplésen hazánkban lévő beregszászi színészeknek mindaddig, amíg szükségük van rá.