Vlagyimir Putyin a terveiről beszélt

Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Moszkva ismét offenzívát indított, taktikai előnyt szerezhetnek.
• Hosszú távon veszélyben lehet Oroszország támadóképessége.
• Rettenetes csapásra készül Moszkva, betáraznak a rakétákból.
• Medvegyev szerint „a kölcsönös erőszak gépezete évekig fog még működni”.
• A héten már másodszor cáfolta Putyin halálát a Kreml.
• Háborúellenes demonstrációkat tartottak Ukrajnában.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is!

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának Facebook-bejegyzése szerint az elmúlt 24 órában 47 katonai összecsapás történt Ukrajna és Oroszország között.

A vezérkar szerint az orosz erők vereséget szenvedtek többek között a Donyecki megyei Pervomajszk, Sztyepnoje és Avgyijivka településeknél, valamint a donyecki régió Marinka és Novomikhailovka területén is.

Olaf Scholz német kancellár ígéretet tett arra, hogy az Európai Unió Ukrajnának nyújtott támogatása „nem hagy alább” – írta a Sky News.

Scholz közölte: Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is biztosította arról, hogy a Hamász és Izrael konfliktusa nem befolyásolja az Ukrajnának nyújtott támogatásokat.

Péntek este orosz tüzérségi támadások érték Herszon központját. A helyi hatóságok hét sebesültről számoltak be – írja az Ukrajinszka Pravda.

A becsapódásban két ház teljesen megsemmisült, tíz épület pedig megrongálódott. A portál szerint több sérültet is kórházba szállítottak. 

A Herszoni terület katonai közigazgatásának vezetője, Olekszandr Prokudin arról számolt be, hogy a támadásban Berislav városa is tűz alá került. 

Hatalmas kibertámadást indítottak a krími internetszolgáltatók ellen – idézte a ria.ru Oleg Krjucskovot, a krími vezető tanácsadóját.

„Külső kibertámadás zajlik a krími internetszolgáltatók ellen. Számos szolgáltatás megszakadhat” – írta Krjucskov a Telegram csatornájában. Hozzátette, hogy a helyreállítási munkálatokat megkezdték.

Németország leszállította a harmadik IRIS–T SLM légvédelmi rendszert Ukrajnának – erősítette meg a védelmi minisztérium.

Németország a közelmúltban fokozta erőfeszítéseit, hogy légvédelmi rendszereket juttasson el Ukrajnába, hogy a téli hónapokban segítsen megvédeni a kritikus infrastruktúrát az orosz támadásoktól – írja a Sky News.

Tavaly az ukrán infrastruktúra elleni orosz támadások télen áramkimaradásokhoz vezettek.

Az orosz fegyveres erők az elmúlt héten tizenkilenc alkalommal hajtottak végre csoportos csapást precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán tüzérségi lőszerraktárak, tengeri drónok tárolóhelyei, katonai repülőterek infrastruktúrája, valamint üzemanyag- és kenőanyagraktárak ellen – ismertette az MTI az orosz védelmi minisztérium közleményét. 

Az október 21. és 27. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint a csapások elérték az ukrán hadsereg, illetve a külföldi „zsoldosok” szálláshelyeit, és „az összes kijelölt létesítményt eltalálták”. 

A hadijelentés szerint 

Az orosz összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett négy fegyver-és lőszerraktárt, 20 harckocsit – ezek közül 15 a zaporizzsjai frontszakaszon vált üzemképtelenné –, és 69 páncélozott harcjárművet.

Viktor Afzalov vezérezredest nevezték ki az orosz légierő parancsnokává – erősítette meg az orosz védelmi minisztérium. 

Ő látta el a légierő főparancsnokának feladatait, miután Szergej Szurovikin tábornokot augusztusban eltávolították a posztról – írja a Sky News.

Oroszország már legalább egy dandárnyi katonát veszített a Donyecki területen fekvő Avgyijivka ostroma közben – idézte az MTI Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Rishi Sunak brit miniszterelnökkel folytatott pénteki telefonbeszélgetéséből.

„Oroszország továbbra is az egész Donbasz elfoglalására törekszik. A megszállók többször is megpróbálták bekeríteni Avgyijivkát, de katonáink minden alkalommal megállították és visszaverték őket, fájdalmas veszteségeket okozva nekik” – idézte az elnöki iroda Zelenszkijt az államfő hivatalos honlapján közzétett közleményben.

Az orosz megszállás alatti, Donyeck közelében fekvő ipari várost az utóbbi hetekben heves ostrom alá vette az orosz hadsereg.

Eltökélt szándékunk megerősíteni és emlékeztetni arra, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatásunk lankadatlan, és addig tart, ameddig csak szükséges – hangsúlyozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken az uniós tagállamok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozójára érkezve.

Mint mondta, a csúcstalálkozó második napján a vezetők többek között arról tárgyalnak majd, hogyan lehet Ukrajnát fenntarthatóan támogatni.

Az Európai Tanács vezetője az MTI szerint elhárította az unión belüli nézeteltérésekkel kapcsolatos aggodalmakat, és úgy nyilatkozott: „széles körű támogatás sorakozott fel Ukrajna mellett, ami rendkívül fontos, mert mindannyian tudjuk, hogy az ukránok a jövőjükért, a földjükért és a mi értékeinkért és elveinkért is harcolnak”.

Hangsúlyozta, hogy a tagállami vezetőket tömörítő tanácsban a döntések egyhangúlag születnek, a csúcstalálkozó pedig „a kollektív intelligencia egyfajta gyakorlása, ami teret ad az érvelésnek és egymás meggyőzésének”.

A legvégén mindig egységben maradunk, tegnap például a közel-keleti helyzettel kapcsolatban, és ma is biztos vagyok benne, hogy sikerül konszenzust elérnünk

– hangoztatta.

A kulcsfontosságú orosz nehézbombázó-flotta több mint egy hónapja nem hajtott végre légi cirkálórakéta-csapásokat – közölte a brit védelmi minisztérium. 

Ez az egyik leghosszabb szünet a konfliktus kezdete óta – hívta fel a figyelmet a Sky News.  

Az Orosz Légierő nagy hatótávolságú repülőgépflottája (LRA) volt Oroszország elsődleges módszere a precíziós csapások végrehajtására. 

A Sky News arra is kitér, hogy Oroszország a közelmúltban legyártott LRA-hadianyagokkal valószínűleg csapást mér majd az ukrán energiainfrastruktúrára télen.

Kaja Kallas észt miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcstalálkozóra érkezve adott nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy Magyarország és Szlovákia jóváhagyja a tervezett 50 milliárd eurós ukrajnai segélycsomagot, de figyelmeztetett, hogy még messze van az uniós pénzügyi keret felülvizsgálatáról szóló megállapodás.

Xavier Bettel leköszönő luxemburgi kormányfő nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „Magyarországnak – annak érdekében, hogy feloldja a saját befagyasztott uniós forrásainak zárolását – nem lenne szabad gáncsolnia az Ukrajnának nyújtandó új pénzügyi támogatásról szóló döntéshozatalt”.

A luxemburgi vezető bírálta továbbá a magyar miniszterelnök személyes találkozóját is Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Ezzel [Orbán] kigúnyolta az összes ukránt és a harcoló katonákat, akik életüket vesztik az orosz támadásokban

– fogalmazott az MTI szerint.

Alekszej Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára szerint a modern Oroszországot átitatja az embertelenség. A Focusnak adott interjúban azt mondta, ez abból is érezhető, ahogyan a fronton történt veszteségekhez hozzáállnak.

Putyin halála nem fogja megváltoztatni Oroszországot, ez még évekbe telhet

– jelentette ki.

Danilov az Ukrajna előtt álló kihívásokról elmondta, nem szabad azokra hallgatni, akik szerint stratégiát kellene váltaniuk, illetve azokra sem, akik nem értik meg az ország fő célját, azaz az 1991-es határok visszaállítását.

„Magyarország se nem bírja, de nem is akarja bírni”, hogy pénzt küldjön Ukrajnának a magyar adófizetők pénzéből – mondta Orbán Viktor, aki szerint „az a stratégia, amivel belementek és bennünket is magukkal vittek ebbe a háborúba, az megbukott”.

A miniszterelnök elmondta, a terv az volt, hogy az orosz támadás után Ukrajna vállaljon egy honvédő háborút, adja a vérét, mi pedig adjuk ehhez a pénzt és katonai eszközöket.

Hónapokkal ezelőtt beharangozták, hogy elindul az ukrán ellentámadás. Amíg ez egy reális forgatókönyv, lehet róla beszélni, hogy pénzt adjunk

– tette hozzá, majd elmondta, hogy ezt a katonai szakértők már beismerik, a politikusok még nem merik. „Kínos kimondani, hogy ez nem működik. Ukrajna nem nyer a fronton, az oroszok nem veszítenek a fronton” – fogalmazott, leszögezve, hogy kell egy B terv.

Orbán Viktor szerint ez a probléma vezetői és pénzügyi is egyben. „Ezért kell változás az uniós választásokon, mert olyan vezetők vannak, akik nem tudják megoldani a problémát” – vélekedett. „Lehet, hogy békeidőben ezek jó vezetők, de most, amikor szélvihar van, óriási hullámok vannak, kalózhajók is feltűnnek, akkor változás kell” – mondta.

A korábbi orosz elnök, Dmitrij Medvegyev Telegram-csatornáján tett közzé újabb sajátos véleményt, amelyben az izraeli és az ukrajnai háborúról ír. Szerinte Izrael azért halogatja folyamatosan a gázai szárazföldi támadást, mert az Egyesült Államok nyomást helyez rájuk, emellett a világ haragjától tartanak.

De ne hagyják magukat elcsábítani! A hadművelet meg fog történni, méghozzá a legsúlyosabb, véres következményekkel. A kölcsönös erőszak gépezete évekig fog még működni

– vélekedett.

Medvegyev úgy véli, a Nyugat nagyon belefáradt az ukrajnai harcokba, és lelkesen támogatja Izraelt. „Még az amerikai képviselőház új elnöke, Michael Jackson (bocsánat, Mike Johnson, de mit számít) is első feladatának nevezte Tel-Aviv megsegítését” – tette hozzá.

Az orosz erők az elmúlt 24 órában az ukrán hadsereg legalább négy Leopard harckocsiját semmisítették meg a zaporizzsjai régióban – mondta Volodimir Rogov a TASZSZ-nak.

Csütörtökön az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az ukrán erők az elmúlt 24 órában két Leopard harckocsit és közel 85 katonát vesztettek Zaporizzsjában.

Az Oroszországba disszidált Oleh Carjov volt ukrán parlamenti képviselőt jaltai otthona közelében támadták meg. A jelentések szerint megsérült és kórházba került – írja a Sztrana.

A lap információi szerint mentőautó és több rendőr is érkezett a házához. Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsjai terület Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja szerint a férfi súlyos állapotban van, intenzív osztályra került.

Sérülését nem késszúrás, hanem egy lövés okozta.

Az újonnan megválasztott amerikai házelnök, Mike Johnson csütörtökön azt mondta, hogy az Ukrajna és Izrael támogatására szánt támogatási kérelmet külön kellene kezelni, és ezzel arra utalt, hogy nem fogja támogatni Joe Biden elnök mindkét országnak együtt szánt 106 milliárd dolláros segélycsomagját.

Johnson a Fox News hírtelevíziónak adott interjújában elmondta, hogy általában véve aggályai vannak Ukrajna finanszírozásával kapcsolatban, és úgy véli, hogy az Izraelnek szánt pénzeket máshol végrehajtott megszorításokból kell finanszírozni.

Az MTI szerint a politikus csütörtökön találkozott Joe Bidennel, és elmondta a Fehér Ház munkatársainak: a képviselőházi republikánusok között egyetértés van abban, hogy ezeket a kérdéseket ketté kell választani.

Biden azt szeretné, ha a kongresszus 106 milliárd dolláros kiegészítő finanszírozást biztosítana, amelynek nagy részét Ukrajna védelmének megerősítésére fordítanák, a fennmaradó összeget pedig Izrael, az indo-csendes-óceáni térség és a határvédelem között osztanák szét.

Johnson az ukrajnai finanszírozásról azt mondta:

tudni akarjuk, mi a cél ott, mi a végcél Ukrajnában. A Fehér Ház ezt nem adta meg.

Biden arra számít: az Izrael megsegítésére és a bevándorlásra szánt pénzek bevonása a támogatási csomagba segít meggyőzni az Ukrajna támogatásától ódzkodó republikánus képviselőket, hogy további pénzt küldjenek Ukrajnának.

Izrael egy különálló ügy – egy önálló, több mint 14 milliárd dolláros Izrael-finanszírozási intézkedést fogunk előterjeszteni

– mondta Johnson az interjúban.

Az orosz légicsapásban találat ért egy izjumi tűzoltóállomást, négyen megsérültek. 

Maga a tűzoltóállomás épülete és 13 egységnyi felszerelés is károkat szenvedett. A sérültek közül négyen kórházi kezelést kapnak – írja az Unian Ukrán Hírügynökség. 

Kína várhatóan nem vesz részt a nemzetbiztonsági tanácsadók találkozóján ezen a hétvégén Máltán, ahol több mint 55 ország tisztviselői vitatják meg az ukrán béketervet.

A Bloomberg szerint a résztvevők listáján a G7-országok közül Katar, Dél-Afrika, India és Törökország szerepelt. Egyes országok, például Brazília és Chile, várhatóan online vesznek részt.

Peking távolléte csalódás lesz Volodomir Zelenszkij ukrán elnök számára, aki nemzetközi támogatást próbál biztosítani a tartós és igazságos béke projektjének

– írták.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére október 26-án az ukrán–magyar határszakaszon 5456 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5303 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 62 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök támogatottsága az elmúlt hét hónapban nyolc százalékkal csökkent az ukrán állampolgárok körében.

Ez a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felméréseiből derült ki.

Az Egyesült Államok úgy véli, hogy Oroszország taktikai előnyöket érhet el Ukrajnában a következő hónapokban, amikor támadó műveleteket hajt végre. Ezt a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának (NSC) stratégiai kommunikációért felelős koordinátora, John Kirby jelentette ki újságíróknak tartott rendszeres tájékoztatóján.

„Oroszország ismét offenzívát indított Kelet-Ukrajnában több irányban, többek között Avgyijivka, Liman és Kupjanszk térségében” – mondta.

További támadásokra számítunk Oroszországtól. Emlékeznünk kell arra, hogy Oroszországnak még mindig van támadó képessége, és taktikai előnyöket érhet el az elkövetkező hónapokban

– idézi Kirbyt a TASZSZ orosz állami hírügynökség.