Összefoglaló

Percről percre Szuperkedd: Biden nyerte Texast is, kilenc államban győzött, Sanders vezet Kaliforniában

Március 3-án rendezték a szuperkeddet az amerikai előválasztáson
14 államban és Amerikai Szamoán szavaztak egyszerre, az összes elnyerhető delegált harmadát kiosztják
Joe Biden volt alelnök nyert kilenc államban, köztük a második legnagyobb Texasban, Bernie Sanders vermonti szenátor háromban
Michael Bloomberg milliárdos pedig Amerikai Szamoán
Maine-ben és a legnépesebben, Kaliforniában még számolnak, utóbbi Sanders győzelmét hozhatja majd, ami sok delegáltat is jelent neki
A delegáltakat arányosan osztják el az államokban a 15 százalék felett végzett jelöltek között
Napokkal korábban Sanders volt a demokrata versengés legesélyesebbje, Biden azonban szombati dél-karolinai győzelme után erősödni tudott
Élőben követtük az események alakulását!
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ha azt nézzük, hogy 2016-ban ki nyerte a most szavazó államokat, akkor 7-7-es döntetlen jön ki:

    • Kalifornia, Virginia, Vermont, Colorado, Maine, Massachussetts és Minnesota Hillary Clinton támogatására küldte elektorait
    • Az amerikai Délen Donald Trump húzta be az összes államot: Alabama, Arkansas, Észak-Karolina, Oklahoma, Tennessee, Texas és Utah

    Ezek közül az előzetes számítások szerint leginkább Észak-Karolina billenhet át a demokraták oldalára. A Szuperkedd a nyolcvanas években nem kis részben a déli fehér mérsékelt demokraták befolyásának érvényesítését szolgálta, mára azonban a helyi demokrata szavazótábor meghatározó részét a feketék teszik ki. Jelentőségük ráadásul magán az elnökválasztáson jelentősen csökkent, mert zömmel stabil republikánus államokká váltak.

  • A CNN itt is azonnal azt jósolta, hogy a volt alelnök tud majd győzni, ami azt jelenti, hogy nagyobb előnye lesz a végén. 110 delegáltat lehet összesen elnyerni az államban.

    Itt is azt jelezték előre az utolsó felmérések, hogy a dél-karolinai győzelem és a támogatások után Biden megugrott a pollokban. Észak-Karolina megint olyan állam, ahol Bloomberg nem kevés pénzt költött, de úgy tűnik, feleslegesen.

  • „Jónak tűnik” – mondta Biden Kaliforniában újságíróknak virginiai győzelme után. „Nem tudom, mik a tényleges eredmények, de jónak tűnik, és optimisták vagyunk. Jól fogunk szerepelni több másik államban is.”

  • Az állam szűzies nevét I. Erzsébetről kapta. Virginia igazi alapító állam, az első öt elnökből négy itt született. Ezután még négy elnököt adott, ezzel az első helyen áll. Igaz, utoljára száz éve volt virginiai elnöke az országnak, Wodrow Wilson személyében.

    Bár a nemzet bölcsője hangzatos címét is Virginiára akasztják, a polgárháborúban a Konföderáció oldalára állt, olyannyira, hogy központja, Richmond volt a rebellis déliek fővárosa is.

  • Észak-Karolinában az állami választási bizottság fél órával elhalasztotta az eredményhirdetést, mivel egy Snakebite (Kígyómarás) nevű városkában reggel elromlott egy nyomtató, és emiatt csúszott az egész szavazási procedúra. Márpedig az állam szabályai szerint az utolsó szavazat feldolgozásáig vissza kell tartani az összes eredményt.

    És ha kíváncsi egy tudásmorzsára: Snakebite nem arról kapta a nevét, hogy a városka alapítóját itt harapta meg egy kígyó, hanem onnan, hogy

    egy észak-karolinai katona fogadásból ezen a helyen harapta le egy kígyó fejét. 

    (CNN)

  • Most zártak az első államok, és a CNN máris odaadta Vermontot Sandersnek, Virginiát pedig Bidennek.

    • Vermontról nyilvánvaló volt, hogy simán az államot képviselő Sandersé lesz. 16 delegáltat lehet itt elnyerni.
    • Virginia azért volt érdekes, mert itt lehetett először látni, hogy a felmérésekben jelzett Biden erősödés hogyan jelenhet meg szavazatokban, ezért fontos győzelem, noha még nem tudjuk, ki, mennyi delegáltat fog pontosan szerezni. Az elmúlt hetekben szorosnak tűnt Virginia, de aztán Biden dél-karolinai győzelme, és a támogatások után hirtelen megugrott az utolsó felmérésekben.

      A napokban jelentette be a volt alelnök támogatását az állam demokrata szenátora, Tim Kaine, és egyébként James Comey volt FBI-igazgató is. Virginia 99 delegálttal az egyik fontos állam a szuperkedden, ráadásul az elnökválasztáson is a billegő államok közé tartozik.
  • Mármint a demokrata jelölt ténylegesen azt mondta, hogy "csütörtök" kedd helyett, amikor egy hétfői texasi kampánygyűlésen az embereket a szuper keddre próbálta felspannolni.  Angolul a Tuesday (kedd) és a Thursday (csütörtök) némileg hasonlítanak egymásra. Biden gyorsan korrigálta a nyelvbotlást, és még viccelődött is a dolgon. 

    Ugyanezen a gyűlésen egyébként a Függetlenségi Nyilatkozatba is belesült a demokrata jelölt. Trump persze nem volt rest belerúgni ellenlábasába a botlás miatt.

    El tudjátok képzelni, milyen lenne ha én mondtam volna, hogy szuper csütörtök? Végem lett volna rögtön, ugye? 

    – mondta az elnök, feltételezhetően arra utalva, hogy a meglepő, sokszor légből kapott kijelentéseivel szívesen foglalkozik a média.

  • A szuperkedd első eredményeiből kiderült, hogy Bernie Sanders nyert a saját államában, Vermontban, Joe Biden pedig több szavazatot kapott a dél-keleti, Washington DC-vel határos Virginia államban. Az exit pollból pedig az is kiderül, hogy Biden valószínűleg a virginiai fekete szavazóknak köszönheti a győzelmét. 

    A fekete szavazók 63 százaléka Joe Bidenre szavazott a déli államban,

    míg Sandersre az afro-amerikai szavazatok 19 százaléka ment. A fehér szavazók között is Biden nyert, de kisebb arányban, a szavazatok 43 százalékát kapta a fehér szavazóktól, Sanders 26 százalékot kapott. 

  • A demokrata elnökjelöltségért folyó verseny részben egy költekezési verseny is, amiben a leggazdagabb elnökjelölt-jelölt, Michael Bloomberg köröket ver minden más jelöltre. A Forbes szerint 60 milliárd dolláros vagyonnal bíró üzletember és korábbi New York-i polgármester a CNN összeállítása szerint

    tízszer annyit költött reklámokra, mint Bernie Sanders, és több mint harmincszor annyit, mint Joe Biden. 

    Bernie Sanders 55 millió dollárból hirdette a kampányát, Joe Biden pedig mindössze 16 milliót költött hirdetésekre - igaz, a dél-karolinai győzelmét követően visszanyert lendületére a napokban rekordösszegű, 246 ezer dolláros Facebook-reklámhadjárattal igyekezett még egy lapáttal rátenni.

    Bloomberg után a legtöbbet a másik milliárdos jelölt Tom Steyer költötte reklámokra, ami az eddigi előválasztások eredményén annyira nem látszott meg, hogy Steyer a dél-karolinai előválasztás után ki is szállt a versenyből. Hogy Bloombergben hogy jön majd be a szőnyegbombázás, azt még nem tudni, mert a szuperkedd előtt rá nem lehetett szavazni az előválasztásokon. 

    A virginiai előválasztás lesz az első teszt, hogy mire megy Bloomberg az óriási költekezéssel.

    Mindeközben Donald Trump is kampányüzemmódra váltott, az újrázásra készülő elnök eddig 60 milliót költött a kampányában reklámokra.  Azért érdemes a pénzügyi adatokhoz hozzátenni, hogy a valós kampányköltések ennél sokkal bonyolultabbak, mivel a pártok által becsatornázott Super-PAC-nek nevezett pénzügyi alapok nincsenek benne.

  • Vermontban perceken belül zárnak a szavazóhelyiségek. Vermont az egyike az USA öt államának, amely független országként is létezett. Igaz, nem sokáig, 1777-től 1791-ig, amikor csatlakozott az Egyesült Államokhoz, elsőként a létrehozók mellé.

    Az egész államban 40 ezerrel kevesebben laknak, mint a 667 ezres Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. És nincs ám nekik Miskolcuk, legnagyobb városuk a 42 ezres Burlington, de az állam központja a mindössze nyolcezer lakosú Montpelier. Ez a város a tagállami központok között a legkisebb település.

  • Annak ellenére, hogy a (15 százalékos küszöböt megugrók között) arányosan elosztott delegáltak miatt a szuperkedd végső soron nem csak az egyes államokban aratott győzelmekről szól, hanem a médianarratíva, illetve az erőviszonyok felmérése miatt egyáltalán nem érdektelen, ki, hol hirdethet győzelmet. A FiveThirtyEight súlyozott esélylatolgatásait lebutítva a kép a két nagy esélyesre vetítve így néz ki:

    • Magabiztos Sanders győzelem várható Kaliforniában, Vermontban (a szenátor otthonában), Coloradóban,
    • Szerény Sanders-győzelemre lehet számítani Utah-ban, Maine-ben
    • Biden győzelem várható csaknem az összes déli államban, Észak-Karolinában, Virginiában, Alabamában, Arkansas-ban és Oklahomában,
    • Szerényebb Biden-győzelem várható a szintén délen található Tennessee-ben
    • Nagyjából döntetlen várható Texasban és Minnesotában (ahol Sanders győzelmi esélyeit rontja, hogy az állam szenátora, Amy Klobuchar Biden javára lépett vissza),
    • Kilógó állam: Massachussetts, ahol Elizabeth Warren hazai pályán mérkőzik meg, és emiatt Sanders, Warren Biden egyaránt 20+ százalékra számíthat (a legnagyobb esélyes Sanders)
  • A Morning Consult kedd délután közzétett felmérése szerint Obama alelnöke egyetlen nap leforgása alatt nemcsak lefaragta Bernie Sandersszel szembeni hátrányát, hanem jóval meg is előzte a vermonti szenátort. A közvélemény-kutató vállalat a szombati dél-karolinai előválasztás másnapján készített felmérést, ami szerint 29 százalékos támogatottsággal még Sanders állt az élen, őt pedig 26 százalékkal követte Biden.

    A felmérést hétfőn megismételték (egy harmadakkora mintával), ez esetben viszont már Biden állt az élen 36 százalékkal, míg Sanders 28 százaléka csak a második helyre volt elég. A még szintén versenyben lévő Mike Bloomberg és Elizabeth Warren 19, illetve 14 százalékon áll jelenleg, 2-3 százalékot javítva a hétvégi felméréshez képest. 

    Biden népszerűségnövekedése főleg annak köszönhető, hogy a két felmérés között eltelt egy napban kiszállt a versenyből Pete Buttigieg és Amy Klobuchar is, akiknek a támogatottsága összesen 13 százalékos volt a vasárnapi felmérés szerint. Ez oszlott el nagyrészt Biden, kisebb részt pedig a másik három versenyben maradt jelölt között.  

    A Morning Consultnál egy hónapja, még az iowai kaukusz napján állt legutóbb Biden az élen, ráadásul a volt alelnöknek legutóbb június végén volt ilyen magas a támogatottsága a cég felmérései szerint.

  • Az elmúlt napokban Pete Buttigieg volt South Bend-i polgármester és Amy Klobuchar minnesotai szenátor is visszalépett, és Joe Bident biztosította támogatásáról, ezzel koncentrálva a balközép-mérsékelt oldal szavazatait.

    Sanders kampánycsapata jelezte, hogy ők nem akarják meggyőzni visszalépésről Elizabeth Warrent, akivel mindketten a balszárnyat képviselik. „Nagyon keményen kampányolt, sok pénzt gyűjtött, és sok szavazatot kapott” – mondta Warrenről Sanders kampánymenedzsere, Faiz Shakir. „Meg kell adni neki az időt és a helyet, hogy ő döntsön a kampánya sorsáról.”

  • A kaliforniai Oakland városában mutatkozott a sajtónak a szuperkedden, ahol a város polgármesterével és Chesley Sullenberger, vagyis Sully kapitánnyal, a US Airways balesetet szenvedett 1549-es járatát 2009-ben a Hudson folyón kényszerleszállást  végrehajtó pilótával együtt egy helyi étteremben nyilatkozott a sajtónak. 

    A korábbi alelnök azt mondta, nagy reményei vannak Kaliforniában, ahogy a többi, szuperkedden szavazó államban is jó eredményre számít. Egy  kókuszos pitét majszolgatva azt is megosztotta a sajtóval, hogy minden reggel edz, úgyhogy jól van. 

  • A demokratáknál a delegáltakat arányosan osztják el, ezért minél nagyobb különbséggel kell valakinek nyernie az adott államot, hogy nagyobb előnyt tudjon kiépíteni. Viszont van egy 15 százalékos küszöb is, aki ezt nem tudja megugrani, az nem kap delegáltat. Az pedig még bonyolít egyet a helyzeten, hogy az egyes államokban a delegáltak egy részét az állami szinten kialakult állás, a többségét viszont az egyes kongresszusi – Texas esetében szenátusi – körzetekben elért külön eredmények alapján osztják ki, és ez utóbbiaknál is érvényes a 15 százalékos szabály. Hogy ez mennyire fontos lesz, azt jól jelzi, hogy a szuperkedden most a delegáltak kétharmada a körzetekben dől majd el.

  • Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) egyik vezetője, Dr. Nancy Messonnier arról beszélt kedden, hogy a koronavírus kapcsán az Egyesült Államokban az elmúlt napokban tapasztalt fejlemények a kezdetét jelenthetik a világban több helyen már bekövetkezett helyzetnek.

  • Akármilyen kiélezett, olykor mélyütésekkel tarkított küzdelem is folyik az elnökjelöltségért, az Edison Research több államot átfogó exit-pollja szerint 2020 ultrapolarizált világában a demokrata szavazók elsöprő többsége bármelyik jelöltre leadná a szavazatát Donald Trump ellen. Még a hagyományosan az „elit“ jelöltjeit utáló fanatikusokként karakterizált Sanders-szavazók 83 százaléka is bárkit támogatna, aki Trump ellen indul. Érdekes, hogy a felmérés alapján a legjobban Bloomberg szavazói kötődnek a jelölt személyéhez (vagy utálják Bernie Sanderst), támogatói 18 százaléka ugyanis nem szavazna akárkire a demokrata mezőnyből.

  • Legkevesebb 22 ember meghalt kedd éjjel a Tennessee-t sújtó tornádók miatt. Nashville városának központját is alaposan letarolták a tornádók, több száz ember otthona vált lakhatatlanná, százötven embert kórházba szállítottak. Nashville-ben is szavaznak a szuperkedden, hosszú sorok alakultak ki. Az emberek a várakozás közben a viharról is beszélgettek, arról, hogy hol ment el az áram.

    Davidson Countyban a Demokrata Párt és Biden, Bloomberg, Sanders és Warren kampányának keresetére több kijelölt szavazóhelyiségben meghosszabbították a szavazást egy, vagy három órával.

  • 1. Bernie Sanders, az Elit ostora

    A veterán vermonti független „demokratikus szocialista“ politikus 2016-ban óriási meglepetésre külsős jeleöltként is meg tudta szorongatni a favorit Hillary Clintont, a támogatására szerveződött mozgalmat pedig 2020-ra nem csak hogy átmentette, de áramvonalasabb és hatékonyabb kampánygépezetté formálta. Támogatottsága már nem csak a fehér szavazók és a fiatalok között számottevő, és az első három államban aratott győzelmével a legesélyesebb elnökjelöltté lépett elő. Azonban mivel a pártelit és a legtöbb befolyásos demokrata politikus továbbra sem szimpatizál vele, és a visszalépő jelöltek, Amy Klobuchar és Pete Buttigieg is legnagyobb riválisát, Joe Bident támogatják, ezért most is minden egyes delegáltra égető szüksége van.

    2. Joe Biden, Obama örököse

    A volt alelnök a felmérések alapján tavaly végig toronymagas favoritnak számított, azonban amint elkezdődtek a tényleges szavazások, jöttek a kínos eredmények. Kampányát sokan már temették, azonban Dél-Karolinában aratott elsöprő győzelme után újból a centrista pólus legesélyesebb jelöltjének tartják. Biden közvetlen, ismert figura, és sor, demokraták számára kulcsfontosságú választói csoportban, mint a feketék, az idősebbek és a kékgalléros demokraták között nagyon népszerű.

    3. Elizabeth Warren, aki az utolsó 14 szalmaszálba kapaszkodik

    A massachusettsi szenátor paraméterei alapján tavaly még tökéletes választásnak tűnt: a demokraták balszárnyához tartozik, nő, tapasztalt politikus, és Trump egyik legengesztelhetetlenebb ellenfele. Azonban annak ellenére, hogy 2019-ben végig ő volt a második-harmadik legtámogatottabb jelölt, Iowa után mégsem tudott megkerülhetetlen pólussá válni, és ha ma sem tud reménykeltően sok delegátust szerezni, akkor könnyen lehet, hogy kampánya véget ér.

    4. Michael Bloomberg, aki csak most lép akcióba

    New York volt polgármestere, a világ egyik leggazdagabb embere tudatosan kihagyta a relatíve kevés delegálttal kecsegtető korai államokat, és neve csak most szerepel először a szavazólapokon. Azonban Bloomberg eddig sem ült ölbe tett kézzel, több százmillió dollárt költött el egy óriási kampánystáb toborzására, az országos és helyi tévéadók reklámokkal való elárasztására. Médiajelenléte olyan átható, hogy még fizetett mémekre és szponzorált influencer-posztokra is jutott néhány milliója. Támogatottságát sikerült is tíz százalék fölé emelnie, azonban az elköltött pénz sokakban visszatetszést keltett, múltbéli botrányait nem tudta meggyőzően kezelni, és az elnökjelölti vitán mutatott gyenge teljesítménye miatt könnyen lehet, hogy nem fog tudni kilépni Biden árnyékából.

    5. Tulsi Gabbard, aki még mindig versenyben van, de minek

    A hindu-szamoai származású hawaii kongresszusi kéviselő kampánya annak ellenére csendben csorog tovább, hogy egyetlen delegáltal sem tudott szerezni, és 2019 novembere óta az elnökjelölti vitákra sem tudta magát kvalifikálni. Ennek ellenére ma rá is lehet szavazni, és páran bizonyára szavaznak is rá.

  • Még néhány adat a CNN exit polljaiból, megkérdezték, hogyan éreznek a demokrata előválasztások szavazói a Trump-kormányzattal szemben Alabamában, Észak-Karolinában és Maine-ben:

    • Alabamában 55 százalék nevezte dühösnek, 30 százalék csalódottnak magát
    • Észak-Karolinában 62 százalék dühös, 25 százalék csalódott
    • Maine-ben 79 százalék dühös, 15 százalék csalódott
  • Így zárnak majd a szavazóhelyiségek az államokban magyar idő szerint, aztán jönnek is az eredmények:

    • éjjel egykor: Vermont és Virginia
    • fél kettőkor: Észak-Karolina
    • kettőkor: Alabama, Maine, Massachusetts, Oklahoma, Tennessee
    • fél háromkor: Arkansas
    • háromkor: Colorado, Minnesota, Texas
    • négykor: Utah
    • ötkor: Kalifornia
  • A CNN exit pollt készített arról, hogy a szuperkedden ademokrata elnökjelöltekről szavazó két északkeleti államban, Maine-ben és Massachusettsben milyen témák számítanak leginkább a szavazóknak. A felmérés szerint mindkét államban az egészségügyet tartják a legfontosabb kérdésnek a demokrata szavazók, amit a klímaváltozás kérdése követ. 

    Azt is megkérdezték a választóktól, hogy mit gondolnak Bernie Sanders általános állami egészségbiztosítási javaslatáról, a Medicare for All programról. Jó hír a balos jelöltnek, hogy mindkét államban többen támogatják, mint ellenzik a javaslatát. Érdekes viszont, hogy míg a kisvárosiasabb Maine államban a szavazók 72 százaléka támogatta a javaslatot, és csak negyedük ellenzi, addig az urbánusabb Massachusettsben viszont a választók 53 százaléka van mellette, 43 százalék viszont ellenezi

  • Innentől válik igazán fontossá az, hogy melyik jelölt tud több delegáltat szerezni. Ezek, az egyes államokban az eredmények alapján elnyert küldöttek azok, akik majd a Demokrata Párt júliusi jelöltállító gyűlésén megszavazzák, hogy kiből legyen a hivatalos elnökjelölt a november 3-i választásra. Az egyes államok súlyuknak megfelelően érnek több, vagy kevesebb delegáltat.

    Az eddigi államokban mindössze 155-öt osztottak ki az összes, 3979 kötött mandátumú delegáltból, Sandersnek 60, Bidennek 54, Buttigieg-nek 26, Warrennek 8, Klobucharnak 7 van. A jelöltséghez 1991-re lenne legalább szükség. Március 3-án szintet lépnek majd: a szuperkedd államaiban az összes delegált harmadát, 1344-et lehet elnyerni.

    • Alabama (52 delegált)
    • Amerikai Szamoa (6 delegált)
    • Arkansas (31 delegált)
    • Colorado (67 delegált)
    • Észak-Karolina (110 delegált)
    • Kalifornia (415 delegált)
    • Maine (24 delegált)
    • Massachusetts (91 delegált)
    • Minnesota (75 delegált)
    • Oklahoma (37 delegált)
    • Tennesse (64 delegált)
    • Texas (228 delegált)
    • Utah (29 delegált)
    • Vermont (16 delegált)
    • Virginia (99 delegált)
  • Így zajlik a demokrata előválasztás
  • A februári négy állam után kiszélesedett a Demokrata Párt elnökjelöltségéért versengő indulók küzdelme: 14 államban, köztük a legnépesebb Kaliforniában és Texasban, valamint Amerikai Szamoán szavaznak egyszerre a szuperkedden. Miközben Bernie Sanders vermonti szenátor fordult rá a demokrata előválasztás éllovasaként a szuperkedd előtti napokra, Joe Biden volt alelnököt a dél-karolinai győzelme, és utolsó pillanatos visszalépések is erősíthették. Emiatt is bizonytalan, hogy ki fog alul-, vagy felülteljesíteni a várakozásokhoz képest a szuperkedden.