Miért van ennyi szaxi a filmekben?
A szerelmesek napján mi másról is lehetne szó, mint a romantikus filmjelenetek aláfestő zenéiről. Két ember egymásra néz, tekintetük összegabalyodik, szikra éled, és elindul a lágy muzsika. De milyen?
Az efféle hangulatfestés legkézenfekvőbb dallama a Je T’aime andalító nyögdécselésmaratonja, melytől minden nő a húszas éveiben járó Jane Birkinnek érezheti magát, a férfiak pedig az ifjú Joe Dallesandro felsőtestét képzelhetik a sajátjuk helyébe pár percre.
Be akarták tiltani, mégis bemutatták a dokumentumfilmet
Ennél jobb reklám nem is kell egy filmnek: be akarják tiltani. Le akarják tiltani. Azt akarják, hogy ne vetítsék. De azért ott a YouTube, fel is töltik oda, elérhetővé teszik, február 16-ig bárki megnézheti. Merthogy járvány van, és jó volna, ha minél többen látnák.
Hajdú Eszter Siess haza, vár a mama! címmel dokumentumfilmet készített Barta Tamásról, az LGT egykori gitárosáról. Pontosabban nem lehet tudni, hogy miről is készített dokumentumfilmet, mert tény, Barta Tamásról szól, meg arról, hogy 1974-ben disszidált, és utána kazettákon „levelezett” Budapesten maradt édesanyjával, de ez a dokumentumfilm kicsit azokra a dolgozatokra emlékeztet, amikor a szerkesztő terepre küldi a kezdő riportert,
- aki elmegy a faluba,
- megír mindent, hogyan élnek ott az emberek, mitől nem egyszerűek a mindennapok, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük,
- majd a történet végén kiderül, hogy valaki amúgy megölte a helyi elöljárót, de erről igazából nem sokat ír,
- viszont azt sejteti, hogy a gyilkos akár a helyi vállalkozó is lehet, s akivel beszél is, csak éppen azt a kérdést nem teszi fel neki, hogy: maga ölte meg?
Texasban is lecsapott A martfűi rém
A hatalmas költségvetésű Netflix- és HBO-sorozatok megjelenésével – gondolhatunk például a Trónok harca ikonikus bevezető képeire – a főcím különösen hangsúlyossá, szinte önálló műfajjá vált a filmkészítésen belül.
Ha a fájdalom győz, megsemmisülsz
Jó ötlet volt a Netflixtől a balett világáról, a balett-táncosok életéről, egy balettiskola történésdús mindennapjairól sorozatot készíteni. A Tiny Pretty Things (A rivaldafény ára) ideálisnak mondható tíz része, a sorozatműfaj lehetővé tesz egy részletesebb, komplexebb betekintést azoknak, akik esetleg egy ilyen iskolába vagy pályára vágyakoznak, bár tegyük hozzá, a film az amerikai balett világát mutatja be Chicagóban.
De a műfajspecifikus adottságok ugyanazok: ugyanazokon a fizikai gyötrelmeken, lelki-szellemi személyiségfejlődésen, agressziótól, lelki manipulációtól sem visszariadó mestereken, jellemalakuláson, a világhoz való viszonyulás stációin megy keresztül mindenki, aki erre a szó szerint kegyetlenül nehéz, ám gyönyörű pályára adja a fejét.
Az ingyen élet Bibliája, avagy így születnek az influenszerek
Mi tesz valakit híressé? Régen a tehetség emelte ki az embereket a tömegből, a nagyobb figyelmet igénylő szakmák alakjai lettek ikonok, főként művészek, politikai szereplők.
Majd a televíziózás elterjedésével és a reality műsorok megjelenésével azért lett valaki híres, mert híressé tették.
Mert benne volt és van a tévében.
Manapság e jelenségnek van egy új formája: egy embert a számok tesznek valakivé. A követők határozzák meg, mennyire befolyásos egy személy, és öngerjesztő folyamat lévén, minél híresebb valaki, annál több követőre tesz szert.
Ilyenek az emberek, ha bosszúra szomjaznak
Megszokhattuk már, hogy a spanyol filmgyártás ontja magából a filmeket. Nem is akármilyeneket. A Bajocero című alkotás például tökéletesen illeszkedik abba a sorozatba, amelyben a nyugat-európai filmstúdiók olyan nemes egyszerűséggel ábrázolják az erőszakot, hogy
az már valóban emberi.
A Netflixen futó film magyar címe Fagypont alatt, de amúgy könnyű rájönni, hogy itt egy nulla fok alatti, fagyos történetet kapunk (a bajo cero jelentése: mínusz). Ám amilyen jeges a táj, a történet annyira forró. Thriller ez a javából, húsz évvel ezelőtt ugyan nagyobbat szót volna, de szépen forgatott, fokozatosan adagolt valósággal.
Biciklizz ott, ahol Schwarzenegger!
Kicsiny hazánkban számos blockbuster filmet készítettek, de a híres magyar alkotások forgatási helyszínei is kedvelt célpontjává váltak a kultúra iránt érdeklődőknek. Názer Ádám, a Média a Közösségért Filmturisztikai Egyesület elnöke mesélt arról, hogy mi is az a filmturizmus, melyek a legnépszerűbb hazai filmes helyszínek, és hogy felvirágozhat-e a célközpontú utazás a vírus lecsengése után.
De mi is az a Filmturista-mozgalom?
A Filmturista egy blog, brand, szolgáltatóműhely és csapat, ami filmesekből, utazási szakemberekből és lelkes filmturisztikai rajongókból áll. Nemzetközi példák nyomán elindulva körülbelül tíz éve kezdtek el foglalkozni a témával. A magyar filmturizmus fejlesztendő biznisz, hiszen van az országnak egy kulturális, gazdasági dimenziója, ami egyelőre méltánytalanul alulértékelt.
Erre érdemes odafigyelni, a külföldi példák mutatják, hogy milyen jól lehet a mozgalmat különböző szempontokból hasznosítani.
Szájpecekkel, bőrruhában, ostorral szórakoztat a Netflix sorozata
Megérkezett a Bonding, azaz a Barátság perverziókkal második évada a Netflixre. A készítők szerencsére hozták az előző évad színvonalát, sőt, emeltek is rajta.
Dominának lenni könnyebb, mint önmagunknak?
Kellemes színfoltja volt 2019 tavaszán a Netflixnek a Bonding, Barátság perverziókkal című sorozata. Mivel a platform lényegéből adódóan nem kell kínosan ügyelni rá, hogy minden családbarát legyen, így szerencsére elfér a kínálatban olyan sorozat is, ahol abszurdabb köntösbe bújtatva mutatnak meg érdekes életszituációban élő, de teljesen átlagos problémákkal küzdő embereket.
Házimozi-bajnokságban mérkőznek a 2021-es Golden Globe-díj jelöltjei
Rendhagyó módon, a koronavírus miatt online zajlott a 78. Golden Globe-díj jelöltjeinek kihirdetése. A február 3-i virtuális jelölésen a neveket Sarah Jessica Parker és Taraji P. Henson olvasta fel.
A jelölésekből egyértelműen kiderül, hogy a koronavírus megnehezítette a filmes világ – vagyis elsősorban a mozik – mindennapjait, ám rivaldafénybe helyezte a streamingszolgáltatók nagyszerű műsorait. A Netflix és az HBO már a járvány előtt is kedvelt platform volt, de a karantén hónapjai alatt igencsak felkapaszkodott például a Disney+ és a Hulu is.
az idei jelölések egyik nagy tanulsága: a Netflix mögött 2020 legsikeresebb szolgáltatója a Disney+ lett.
Nem meglepő tehát, hogy az idei díjátadón alig látni mást, mint a streamingszolgáltatók sorozatait és filmjeit.
Szex, Insta-sztori, tündérek és varázsvilág
A Végzet: A Winx Saga egy tinisorozat, kis- és nagykamaszoknak.
Az alapvilágot Iginio Staffi álmodta meg képregényben, amelynek sikerén felbuzdulva a 2000-es évek elején rajzfilmsorozatot készített a történetből Winx Club néven.
A mesét itthon is több csatorna sugározta. Majd Staffi összeállt Brian Young producerrel, és 2021. január 22-én megérkezett a Netflixre az élő szereplős változat.
A világ megmaradt, karaktereket is átemeltek, a történetet viszont újragondolták, ami nem is csoda: azóta eltelt húsz év. A mesét kedvelő közönség már felnőtt, így az alaphangulat is sötétebb.
Dán Netflix-sorozat, ami lehetne akár jó is
A Netflix skandináv krimiket idéző sorozata 2020 legvégén érkezett, mégis szinte eltűnt a néznivalók tengerében. A felkapottak listájára fel sem került, pedig az előzetes alapján izgalmas, és kicsit a Dark című sorozat hangulatát ígérte.
Ám az előtte pár nappal debütáló Bridgerton kiütötte a ringből az Equinoxot, azaz a magyarul Napéjegyenlőség névre keresztelt dán sorozatot. Úgy tűnik, év végén az embereket inkább egy kosztümös, intrikákkal teli szerelmi sztori érdekli, semmint egy hideg, szürke, borzongató történet.
Legkevésbé sem halálos a harcmező a Netflixen
Ismét egy példa arra, miért nem kell minden filmet leforgatni. Pedig lehetett sejteni, hogy olyan magyar címmel, mint a Halálos harcmező (nem mintha az angol cím széttépte volna a címalkotók fantáziáját), a Netflixen sem fut fényes karriert,
és úgy tűnik, hogy az önálló mozifilmekre kiéhezett közönség is csak közepes kedvvel díjazza azt, ha egy történetet nem nyújtanak a végtelenbe.
De attól, mert egy filmet 115 percre vágnak, még nem lesz jó. Ráadásul minél rövidebb valami, annál velősebben kell mutatni. A velőhöz pedig jól felépített alapokra van szükség.
Márpedig a Halálos harcmező olyan, mintha valakinek az – az amúgy nem éppen eredeti – ötlet jutott volna az eszébe, hasonlóan a képregényekhez, hogy milyen remek volna a konzolok világára tervezett játékokat filmre vinni.
Szarkazmus és New York a Netflixen
A Netflix saját gyártású műsorai nem mindig telitalálatok, a platform saját dokumentumfilmjei és sorozatai azonban kimondottan érdekesek.
A Pretend It’s A City az utóbbi kategóriába sorolható, sőt, még a netflixes dokumentumszériák közül is kiemelkedik.
A sorozat nem más, mint archív és mai képanyagokból, valamint számos – Fran és a sorozat rendezője, Martin Scorsese között folytatott interjúból – összeállított beszámoló a város huszadik századi történetéről. Amennyire unalmasan hangzik, annyira szórakoztató és lebilincselő időtöltés. Egy dokumentumsorozat, ami humorosabb, mint a legtöbb vígjáték összegyúrva.
Értelmet nyert az összes Eufória rész
Másfél hónappal az első és a második évadot összekötő kétrészes speciális darab premierje után szombat reggel az HBO GO-n megjelent a finálé is.
Míg a decemberi epizód Rue (Zendaya) karácsonyéjjeli melankolikus filozofálására, az önmagában csakúgy, mint a barátnőjében megbúvó bűnbak felkutatása, valamint a gyógyulás rögös útján megtett első lépésekre fókuszált, addig most az eklektikus és önkritikus Jules (Hunter Schafer) volt a soros, hogy megvallja a felszín alatt rejlő énje minden boldog és fájó mozzanatának kiindulópontját.
Három sztár, aki idősebb a szeletelt kenyérnél
A kereskedelmi forgalomban kapható, előre szeletelt és csomagolt kenyér ötlete elsőre banálisnak tűnhet, pedig egyáltalán nem volt az. Ki kellett ugyanis találni, hogy miként lesznek ipari mennyiségben oly sikkesen vékonyak és szabályosak a szeletek, valamint mitől nem szárad meg azonnal az egész. Végül
1928 júliusára sikerült megugrani e kihívásokat,
a csodás invenció akkor lepte el először az amerikai boltokat.
Tehát igen, a Föld populációjának apró része bizony még a szeletelt kenyérnél is idősebb. És párakat közülük mindannyian ismerünk név szerint is. Az örök csúcstartó természetesen a 99 éves Betty White, de róla sok szó esik. Pedig vannak mások is ám.
Angela Lansbury
Az instant toastkenyér még talán pajzán ötlet sem volt, amikor az Oscar-életműdíjas színésznő 1925. október 16-án Londonban meglátta a napvilágot. Fáradhatatlan alkatáról mindent elmond, hogy bő egy éve még színpadon játszott a Broadwayen.
A magyar közönség elsősorban a mindenfelé rommá ismételt Gyilkos sorok című televíziós sorozatból emlékezhet rá, ahol
Jessica Fletcher bűnügyi regényíróként
fejti fel a bűneseteket játszi könnyedséggel. De láthattuk filmszerepekben is: például higgadtan fifikás Miss Marple-ként (A kristálytükör meghasadt, 1980), vagy a – szintén Agatha Christie által írt – Halál a Níluson feledhetetlen adaptációjában (1978), ahol remekül hozta a pletykás és részeges vénasszony figuráját, amíg galádul fejbe nem lövik.
Angela Lansbury a legfiatalabbaknak sem ismeretlen, hiszen A szépség és a szörnyeteg mára klasszikussá lett, 1991-es Disney-féle rajzfilmváltozatában ő Kanna mama (Mrs. Potts) hangja, így egyben a főcímdalt is ő énekli.
A Netflix meditálni tanítja az embereket
George Lucas, Liv Tyler, Hugh Jackman, David Lynch, Martin Scorsese, Katy Perry, Paul McCartney, Bill Gates, Kendrick Lamar, Clint Eastwood, Camila Cabello és Shawn Mendes.
Mi a közös bennük – azonkívül, hogy mind tehetségesek, híresek és sikeresek a szakmájukban?
Esküsznek a rendszeres meditálás jótékony hatásaira.
Nagy támogatója vagyok a transzcendentális meditációnak. Már közel negyven éve használom. Úgy gondolom, hogy ez mindenki számára egy jó eszköz lehet a stressz leküzdésére
– nyilatkozta tíz éve YouTube-üzenetben Clint Eastwood a meditációt népszerűsítő David Lynch Alapítványnak.
A Netflixen már fut a Headspace sorozata, az Útmutató a meditációhoz, ami az egyik legjobb dolog, amivel kezdeni lehet egy új évet. Az emberek többsége ilyenkor még motivált új dolgok megtanulására, elsajátítására.
Meditációval számos vallás (pl. hindu, zsidó, keresztény, iszlám, taoista, buddhista) és közösség foglalkozik, igaz, eltérő mértékben.
Kifosztotta a Louvre-t, cserébe célpont lett a családja
Elég egy fekete zakó és némi charme – legyünk stílszerűek –, a néző máris képes azt hinni, hogy egy újabb James Bond-filmmel – pontosabban sorozattal – találja magát szemben. Ám a Netflix új francia szériája, az ismerősen csengő Lupin a saját útját járja, így hamar feledésbe merül a brit ügynök neve. Pláne, hogy a főszereplő nem kém, hanem rabló: Arsène Lupin „tanítványa”.
A filmes világban a párizsi Louvre neve összefügg a kegyetlen tettekkel, gondoljunk csak A Da Vinci-kódra. Az új széria – a Netflix talán következő idegen nyelvű sikersorozata – is a francia múzeumban, egy ékszerrablás helyszínén indít, méghozzá egyből a főszereplő, Assane Diop (Omar Sy) karakterével.
A férfi elhidegült a feleségétől, közös fiuk az utolsó összekötő kapocs. A nő folyton számon kéri az apát, aki felelőtlen szülőnek tűnik, hiába rajong a gyerekért. Igen ám, de Assane megígéri Claire-nek (Ludivine Sagnier), hogy ez lesz az utolsó húzása. Hogy mire céloz, azt ekkor még senki sem sejti...
Sandokan ma 75 éves
Vácon hetvenezer ember gyűlt össze a tiszteletére, Visegrádon pedig olasz turisták csoportja rohanta meg Kabir Bedi indiai színészt, amikor 1984-ben Magyarországon járt. Szinte nem volt olyan médium, amelyik ne tudósított volna rövid látogatásáról, de ez akkoriban érthető is volt.
A maláj tigris című televíziós sorozat (1976) hőse, maga Sandokan érkezett a magyarokhoz, és a magyarok, mint tudjuk, rajonganak a legendákért. Különösen az élőkért.
Az Új Tükörnek akkor ezt mondta Kabir Bedi:
tudom, hogy ez a népszerűség nem nekem szól, hanem a szerepemnek. Nem tart örökké az ünneplés sem.
És valóban: Kabir Bedi három nap múlva elhagyta az országot, az élmény azonban, hogy Sandokan köztünk járt, s nem csak a szelleme, örökre beégett a magyarok szívébe.
A Netflix fekete tükre görbét mutat 2020-nak
A Netflix 2020: Legyen már vége! című filmje humoros összefoglaló a tavalyi év történéseiről, többek között Samuel L. Jackson, Hugh Grant és Liza Kudrow közreműködésével.
A Black Mirror, azaz a Fekete tükör alkotóinak (Charlie Brooker, Annabel Jones) áldokumentumfilmjében hozzá nem értő szakértők elemzik a maguk módján és szemszögén keresztül a 2020-as eseményeket. S bár mindez vicces, a szomorú az egészben az, hogy a parodisztikusan ábrázolt karakterek létező tömegek gondolatait, tulajdonságait és összeesküvés-elméleteit jelenítik meg.
- Az egész olyan, mintha az ember egy hírportál kommentszekcióját olvasná.
- Vicces, mégis véresen komoly.
- Elgondolkoztató.
A filmet a Netflix gyártotta, ezért ne legyenek illúzióink, hogy a produkcióban a közéleti kérdésekben ugyanazt az álláspontot képviselik, mint mindig, így amerikai kérdésekben az objektivitás elmarad.
Kivéve az elnökválasztást, mert ott mindkét fél erős kritikát kap – és ettől az a rész kifejezetten vicces is.
Aki gonoszként és hősszerelmesként is nagyot alakított
Hihetetlen, de már öt éve annak, hogy 2016. január 14-én, 69 éves korában Alan Rickman meghalt. Az angol színész bár daganatos betegséggel küzdött, élete utolsó éveiben is rendszeresen dolgozott.
Alan Sidney Patrick Rickman 1946. február 21-én született Londonban. Kora gyerekkorát tragédia árnyékolta be: édesapja, a gyári munkásként dolgozó Bernard Rickman meghalt. Alan akkor csupán nyolcéves volt. Alan Rickmant és három testvérét édesanyjuk nevelte fel egy külvárosi lakótelepen. Rickman úgy emlékezett azokra az időkre, hogy édesanyja olyan volt, mint egy bármire képes tigris.
Alan Rickmant mindig vonzotta a színészet, először mégis grafikusnak tanult, pár évet dolgozott is a szakmában, miután két barátjával sikeres vállalkozást indított. Huszonhat évesen mégis jelentkezett London egyik legrégebbi drámaiskolájába, ahol elnyert egy rangos ösztöndíjat, így hiába számított túlkorosnak, élhette gyerekkori álmát: színész lett.
Új címmel és Kim Cattrall nélkül folytatódik a Szex és New York
Az HBO Szex és New York című sorozatának Just Like That címen meghirdetett folytatásában arra derül fény, mihez kezd magával, a pasikkal, a barátsággal, meg az idő múlásával Carrie Bradshaw (Sarah Jessica Parker) , Charlotte York (Kristin Davis) és Miranda Hobbes (Cinthia Nixon).
A hírek szerint tíz, egyenként félórás epizódban követhetjük a három urbánus milf újabb nekifutását.
Kosztümös Pletykafészek a Bridgerton a Netflixen
Ha kosztümös filmre vagy sorozatra gondolunk, általában brit akcentus, kontyba tűzött haj, klasszikus zene és olyan szerelem jut eszünkbe, ahol a legintimebb jelenet maximum egy pusziszerű csók lehet.
Ám a karácsonykor debütált A Bridgerton család minden ilyen jellegű hagyománnyal szakít,
és egy olyan sorozatot hoztak létre, ami a mai modern gondolkodást ötvözi a feldolgozott korszak szellemiségével.
A történelmi hűség messze elkerüli, inkább egy alternatív múltba kalauzol bennünket, ahol a királyné is fekete volt, ami 1813-ban elképzelhetetlen lett volna. Mégis, ez a változtatás tökéletesen megállta a helyét, nem lett tőle PC a dolog, sem erőltetett, mondjuk, nem is bonyolították túl.
Tiger Woods erősebb, mint Chuck Norris, mert magát is le tudja győzni
Kétéves korában a legtöbb gyerek még a homokozóval ismerkedik, ám a kaliforniai születésű Eldrick Tont Woods – akit Tiger Woodsként ismert meg a világ – már egy televíziós műsorban mutatja meg, hogy profi golfozó. Természetesen ez az archív tévéfelvétel is látható a HBO saját gyártású, Tiger című kétrészes dokumentumfilmjében.
A film rendezői, Matthew Heineman és Matthew Hamachek azt igyekeznek bemutatni több mint négy órán keresztül, hogyan és miért lett egy színes bőrű kaliforniai kisfiúból sportlegenda, amerikai ikon, és arra is válaszokat keresnek, vajon törvényszerű volt-e a bukása.
Tiger Woods, a golfpályán legyőzhetetlen, jóképű, szerény, színes bőrű mintacsaládapa és multimilliomos eszményi példaképnek számított az ezredforduló idején.
Maga a megvalósult amerikai álom, személyisége, eredményei, a róla kialakult kép alapján az USA határain messze túl is fogalommá vált.
Fordulatos utolsó részekkel búcsúznak a Vikingek
2020. december 30-án megjelent a Vikingek (Vikings) című sorozat hatodik, záró évadának második fele. Az utolsó tíz részben a sorozat izgalmas, fordulatos és méltó lezárást kapott. Spoilermentes kritikánk következik.
Az utolsó fél-évad (a sorozatnál a 4. évad óta a 20 részből álló évadokat rendszerint tízrészes egységekben publikálták) sok tekintetben szakított a hagyományokkal. A közzététel szempontjából újdonságot jelentett, hogy az új részek nem a History Channel-en, hanem az Amazon Prime videómegosztón debütáltak.
Másrészt jelentős újítás volt az is, hogy most mind a tíz részt egyszerre sugározták 2020. december 30-án, és nem hetente publikálták az új részeket.
Főszerepben a nők a Netflixen
Egyre több olyan saját gyártású sorozattal áll elő a streamingszolgáltató, amiben női történeteké a főszerep.
ÁLTALÁBAN OLYAN NŐK sorsát ismerhetjük meg, AKIK VALAMILYEN ÉLETÚTVÁLSÁGBAN VANNAK, MEGSPÉKELVE mindezt NÉMI KAPCSOLATI PROBLÉMÁVAL.
A dolog izgalmas része, hogy a Netflix teret enged különböző nemzetek sorozatainak, így nagyon érdekes belepillantani, hogy egyes kultúrák miképp dolgozzák fel a szinte ugyanarra a vázra épülő sztorikat.
A Wonder Woman 1984 egy magas labda, amit nem csap le senki
A 2017-es Wonder Woman film folytatása, ami sok halasztott premierdátum után végül Amerikában moziban és hibrid módon HBO Maxon is debütált. Plusz még pár külföldi moziban, ahol a vírushelyzet nem tett lakatot a vetítőtermek ajtajára.
Az első rész fogadtatása kifejezetten pozitív volt. Ennek persze több oka is van. Az egyik, hogy a Wonder Womant megelőző DCEU-filmek elég sok hiányosságot mutattak, így mikor befutott végre egy minőségi alkotás, a nézők értékelték. Kicsit Eric, az angolnaeffektus: nem az elért eredménynek szólt a taps, hanem az útnak, ami azt megelőzte.
Eric, az angolna
Eric Moussambani Malonga a 2000-es nyári olimpián olyan idővel teljesítette a 100 méteres gyorsúszást, amit amúgy 200 méteres távon szokás. A dolog szépsége, hogy Eric csak abban az évben tanult meg úszni, így a Sydney-ben mért ideje egyben egyéni és az egyenlítői-guineai nemzeti rekord is lett.
Emellett a képregény alapú, szuperhős filmeket eleve sok kritika érte akkoriban, mert főleg férfi karaktereket mozgatnak.
Majd jött egy hullám, amit a DC szépen és gyorsan tudott meglovagolni, még a Marvel előtt, ami szintén nem volt hátrány. Levették a polcról a Wonder Woman porosodó képregényét, összekeverték némi emészthető feminizmussal, és rittyentettek belőle egy elég minőségi forgatókönyvet. Ehhez választottak egy a projekthez remekül passzoló rendezőt Patty Jenkins személyében, és egy olyan, addig nem sokat foglalkoztatott színésznőt, akinek a kisujjpercéből is a karakter árad.
Remek ötletből faragott gagyi horror
Január elején tízből 7,3-at mutatott az IMDb tetszési indexe a 30 ezüst című HBO-sorozatnál. Most vagy ennyire kevés horrort vetítenek manapság, ami kizárt, vagy elromlott a számláló, ami furcsa volna, de az is lehet, hogy azok, akik ilyen magasra értékelik ezt a spanyol filmfolyamot, megszállottak.
ennyire talán nem kellene rajongani a 30 ezüstért.
Pedig az alapötlet ígéretes: Júdás elárulja Jézust, a 30 ezüstpénzt azonban, amit ezért kap, nem élvezheti, mivel felakasztja magát, az emberek pedig széthordják az ezüstöt. A történelem során azonban vannak olyanok, démonikus erők szolgái, persze a római katolikus egyházon belül, akik arra tették fel életüket, hogy összegyűjtsék a széthordott 30 ezüstöt.
Júdás ezüstjeiből már csak egy darab hiányzik, és a jelenben játszódó sorozat lényegében erre a pokoli végjátékra épül. A helyszín egy spanyol városka, Segovia, ahol egy börtönviselt, ökölvívásban jártas exorcista pap, Vergara atya (Eduard Fernández) őrzi az utolsó ezüstöt – aki úgy talált a pénzre, hogy anno, amikor Olaszországban egy fiúból űzte ki az ördögöt, az érme előbújt a srác bőre alól.
Nos, ezt akarják tőle megszerezni, de ha csak úgy odaadná, a film lehetne egyrészes is. Mégis évadot kapott, nyolc részt már leforgattak.
ÉS MINDJÁRT AZ ELSŐ RÉSZBEN EGY NEM TÚL SIKERES HORRORT KREÁLTAK BELŐLE. RÉMISZTŐEN GYÖNGE HORRORT.
S bár a következő részek valamit javítottak ezen, talán azért, mert eltűnt a horror (sajnos visszatér majd), és több lett a misztikum, a sorozat mégsem képes átlépni a XXI. század küszöbét. Tényleg olyan, mintha egy XX. századi latin szappanoperára ráküldenének egy kezdő látványmestert, aki a Skorpiókirály című filmben (2002) látott először embert démonikus szörnyeteggé változni, de még azt a lényt sem sikerül utánoznia.
Japánban első a Demon Slayer
Megdöntötte az Oscar-díjas Chihiro Szellemországban jegyárbevételi rekordját, és ezzel minden idők legnagyobb jegybevételű produkciója lett a Demon Slayer Japánban – közölték hétfőn a film forgalmazói.
A Kimecu no Jaiba – Mugen no Densa (angol címe Demon Slayer) egy emberevő démonokkal küzdő árva fiúról szóló animációs film, amely egy Japánban rendkívül népszerű manga- és tévés animesorozat nyomán készült. A produkciót október 16. óta játsszák a japán mozik, és jegybevétele már 32,47 milliárd jen (93 milliárd forint), amivel túlszárnyalta a Ghibli stúdióban készült Chihiro Szellemországban két évtizedig tartó, 31,68 milliárd jenes jegybevételi rekordját – értesült az MTI.
A filmet forgalmazó Aniplex Inc. és Toho Co. közleménye felidézte, hogy míg a Mijazaki Hajao rendezésében készült Chihiro 253 nap alatt lépte át a 30 milliárd jenes jegybevételt, a Demon Slayernek, amelyet Szotozaki Haruo rendezett, ez 59 nap alatt sikerült a világjárvány ellenére.
Hauro filmje, amelyet az adatok szerint már 24 millióan láttak a mozikban, egy másik forgalmazási rekordot is megdöntött: az első japán produkció lett, amelynek tíz nap alatt sikerült túlszárnyalnia a tízmilliárd jenes jegybevételt. A film angol nyelvű változatát 2021 elején kezdik forgalmazni Észak-Amerikában.
Jézus-filmek mindannyiunk karácsonyi nappalijában
Megtért a forgatás közben
Minden idők egyik leghíresebb és legszebb, a palettán úgymond középre tolt, szélsőségektől mentes Jézus-filmje Zefirellié 1977-ből: A názáreti Jézus olyan színésznagyságokat vonultat fel, mint Laurence Olivier, Antony Quinn, Michael York, Peter Ustinov vagy Claudia Cardinale. A hatórás mozit akár minisorozatnak is nevezhetnénk ma divatos műfaji besorolással. Jézust a fiatal Robert Powell alakítja, aki eredetileg Júdás szerepét játszotta volna, de a rendező a kamerapróbák alatt rájött, szuggesztív tekintete és kék szeme miatt kiváló Jézus lehetne. Így lett talán a legismertebb filmes Jézus Powell, és non plus ultra az egészben, hogy
a korábban teljesen ateista, a hit kérdése iránt minimálisan sem fogékony színész megtért a szerep alakítása közben.
Betévedt egy izraeli juhász, Jézus lett belőle
Ennél hamarabb robbant iszonyatosat a hippikorszak kvintesszenciáját megfogalmazó, '73-as Jézus Krisztus szupersztár, ami a rockszínpadokon is méltán fantasztikus siker. A legendás zeneszerző-szövegíró duó, Andrew Lloyd Webber és Tim Rice rockoperája nyomán született alkotás Júdás alakjára fókuszál. Hogy a maga korában profánnak, istenkáromlónak, sőt antiszemitának nevezték a művet, szinte természetes. (A rendező Norman Jewison nevét jegyezzük meg.) A film alaphelyzete, hogy színészcsoport érkezik hippikre jellemző, ütött-kopott kisbusszal egy izraeli sivatagba, a forgatás helyszínére, majd némi előkészület és a jelmezek kicsomagolása után nekiállnak, hogy előadják minden idők legnagyobb történetét. Júdás egy szirt fokán ül, végigtekint a pusztaságon, s azon morfondíroz, micsoda veszedelmeket zúdított Jézus a szegény zsidó népre.
Szemben az evangéliumok pénzéhes, kapzsi és képmutató Júdásával, Carl Anderson, a Szupersztár Júdása afféle imperatívusz Jézusnak
(Ted Neeley), ráadásul mélyen megérti őt, átérzi fájdalmát. A film végén a színészek lebontják és összepakolják a díszleteket, majd felszállnak a kisbuszra és hazamennek. A kamera végigpásztázza a helyszínt, de a Jézust alakító színész hiányzik. Az utolsó jelenetben a kereszt és egy rejtélyes, mozgó alak sziluettje látható a lenyugvó nap előtt. Valójában egy izraeli juhász tévedt a forgatás helyszínére, de a rendező meghagyta a zseniálisan hátborzongató jelenetet, mely tökéletes befejezésnek bizonyult a filmjéhez.
Az eredeti színpadi műnek elementáris hatása volt 1970-ben, pár hónappal Woodstock és az egész 1968-as robbanás után, Webber és Rice egy korszak életérzését öntötték formába. A végtelen szabadságvágyú hatvanas nemzedékre a film is elementáris hatást tett: a nagy közösségek (kolóniák), a kiüresedő házasságok helyett a megkívánáson és szerelmen alapuló szabad kapcsolatok kultuszát hirdette, egyház-, vallás- és társadalomkritikát fogalmazott meg.
Erőszakpornó: csak vér és szenvedés
Nagyon várták, szerették és támadták Mel Gibson nagyszabású mozifilmjét, a Passiót, melyet egyesek túltolt brutalitása miatt csak erőszakpornónak neveznek. A Jim Caviesel Jézusán kívül nem kisebb sztárokat, mint Maya Morgensteint (Mária) és Monica Bellucit (Mária Magdolna) jegyző film kizárólag a szenvedéstörténetre fókuszál: Jézus életének utolsó tizenkét óráját mutatja be, rengeteg vérrel. 2004-ben az év legvitatottabb alkotásának tartották.
A brutális film forgatása is brutális volt: Jim Caviezel testét naponta mintegy 8-10 órán át sminkelték az ostorozási jelenetekhez, ezalatt nem tudott leülni sem. A felhasznált anyagokra teste bőrallergiával reagált, fejfájás gyötörte. Az evés is gondot okozott neki, az étel nem maradt meg benne.
A hideg és huzatos, szeles helyszín miatt a keresztre feszítés jeleneteit tízperces etapokban vették fel, aminek az eredménye Caviezel tüdőgyulladása lett.
Mel Gibson jelenleg a folytatást tervezi a feltámadással, előrehaladott állapotú forgatókönyvvel.
A szexjelenet, ami már nem fér bele
Scorsese 1988-as filmjét, a Krisztus utolsó megkísértését keresztényellenességgel vádolták, több országban betiltották, istenkáromlónak bélyegezték. A dolog odáig fajult, hogy 1988. október 22-én egy szélsőséges keresztény csoport tagjai a film vetítése közben felgyújtották a párizsi Sain Michel mozit, 13 embert súlyosan megsebesítve. Bill Bright evangelista felajánlotta az Universal stúdiónak, hogy megveszi a film összes kópiáját, hogy megsemmisíthesse, és a római katolikus egyház is igyekezett az egész világon betiltatni.
1997-ben Magyarországon is sikerült elérni, hogy ne vetítsék a tévében.
Scorsese Nikos Kazantzakis azonos című regényét használta kiindulásul merőben új nézőpontú narratívájához. Jézust (Willem Dafoe) vágyaival és a megváltószereppel küzdő emberként mutatta be, aki miután a sátán még utoljára megkísérti, még a keresztfán is Mária Magdolnával közös életéről fantáziál. Az ekkor megelevenedő szexjelenet sokaknak már nem fért bele az ízlésébe.
A Monty Python szatírája
Nem klasszikus Jézus-film, de a felsorolásból és moziélményként is kihagyhatatlan szatíra az 1979-es Brian élete, a Monty Python zseniális vígjátéka.
Szerencsétlen Briant, aki pont akkor született és halt meg, mint Jézus, lépten-nyomon összekeverik a Messiással.
Nem tud kimászni a szerepből, de a filmben maga Jézus is felbukkan, bár csak valahol messze a háttérben. A film a vallási fanatizmus és a képmutatás kritikája, ami annál is nagyobb szó, mert Nagy-Britanniában ekkor még bűncselekményként kezelték az istenkáromlást, az alkotók a börtönt kockáztatták vele. Az alkotás azonban idővel az abszurd humorra vevő közönség igazi kultfilmje lett, mára a világ minden táján generációk fújják kívülről a sajtkészítőkről és a Fikusz Kukiszról szóló idézeteket.
Szent szűz, feminista olvasatban
Garth Davis viszonylag friss filmje, a Mária Magdolna a kereszténység egyik legtöbbféleképpen (félre)értelmezett alakját állítja a középpontba. Egy fiatal nő elhagyja kis halászfaluját és családját, hogy csatlakozzon egy új, radikális társadalmi mozgalomhoz. A mozgalom karizmatikus vezetője a názáreti Jézus, aki azt ígéri, hogy a világ meg fog változni. Mária Magdolna volt már kurtizán, Krisztus szeretője és csodatevő szent is. A Rooney Mara és Joaquim Phoenix főszereplésével készült film feminista színezetű, és azt mutatja meg, hogy
a Biblia szerint egy nő két dolog lehet, szűz és bűnös prostituált, mely olvasat mára sem veszített érvényességéből teljes mértékben.
(Borítókép: Passió. Fotó: Producent / outnow.ch)
A Mandalorian pazar véget kapott, hogy folytatódhasson
Véget ért a Mandalorian második évada, és emelt pár szintet az űr-western mélységén és hangulatán.
Az első évadban kifejezetten a Bébi Yodaként a tudatba ivódott kis zöld karakter vitte hátán az epizódokat. Ha nem lett volna a sorozatban, és nem ennyire szerethetően ábrázolva, messze nem aratott volna ilyen sikert a Star Wars-univerzum rajongóinak körében. De Bébi Yoda jött és tarolt, így a második évadban az alkotóknak több lehetősége maradt kicsit komolyabb vizekre evezni.
Persze minden részben akad egy küldetés, amit a mandalori harcosnak teljesíteni kell, de az írók valahogy
AZ EGÉSZ VILÁGBA NAGYOBB BELÁTÁST ENGEDTEK, ÉS A TELJES KÉP IS HATÁROZOTTABBan KÖRVONALazott.
A történethez olyan karakterek csatlakoztak, akik szépen megágyaztak egy következő évadnak, illetve egy-két újabb várható Disney+ sorozathoz, de egyikük megjelenése sem erőltetett.
Rovataink a Facebookon