Nemrégiben adta ki legújabb lemezét a 10 éves Bagossy Brothers Company. Most a zenekar tagjai – Bagossy Norbert, Bagossy László és Tatár Attila – mesélnek az elmúlt tíz évben szerzett tapasztalataikról. Az interjúból az is kiderül, hogy

• milyen változásokon ment keresztül a zenekar,
• milyen az a bizonyos ősenergia,
• illetve bepillantást nyerhetünk a zenekar fejlődéstörténetébe,
• és a zene iránti elkötelezettségükbe.

Milyen volt 10 évvel ezelőtt először színpadra lépni a közönség elé, és milyen most, ennyi idő után újra a színpadon állni?

Bagossy Norbert: Az első időkben a színpadra állás egyfajta ősi energiával járt. Akkoriban az volt a célunk, hogy megmutassuk, ami bennünk van, és átadjuk ezt az érzést a közönségnek. Most pedig ugyanúgy tele vagyunk energiával, de a tapasztalat és a szakmai fejlődésünk miatt másfajta izgalmak vannak bennünk. Most már sokkal összeszedettebben, a részletekre odafigyelve tudjuk átadni a dalokat és a produkciót.

Tatár Attila: Egyetértek Norbival. Az első időkben az volt a fő, hogy élvezzük a zenélést és az energiánk közvetítését. Most viszont egy nagyobb egészként tekintünk a koncertre. Még fontosabbá váltak a részletek, a technikai elemek, az a feladatunk, hogy a legjobb élményt nyújtsuk a közönségnek, hogy a produkciónk tökéletes legyen.

Bagossy László: A rutinunknak köszönhetően otthonosan mozgunk a színpadon, magabiztosabbak vagyunk. A technikai részleteknek és a produkció összetevőinek összehangolása is sokkal simábban megy, és az évek alatt megtanultuk, hogy miként lehet a legjobban megvalósítani a zenénket és az élményt.

Ha visszatekintenek erre a 10 évre, mi jut az eszükbe róla, hogyan értékelnék ezt az időszakot?

TA: Induláskor igazi laikusok voltunk. Minden nagyon ösztönösen működött. Akkoriban még nem voltak okostelefonok, amik megkönnyítik az online jelenlétet. Meg kellett találnunk, hogyan posztoljunk a Facebookon, hogyan építsük az imázsunkat. Kezdetben inkább csak megfigyeltünk más zenekarokat, próbáltunk tanulni. Ahogy az évek teltek, a zenekar népszerűsége növekedett, új tagok csatlakoztak hozzánk, például a menedzserünk, Szalai Attila, vagy a videósunk, aki elkészítette a klipjeinket. Az évek során profibbá váltunk, most már sok mindent, ami az elején még kihívást jelentett, rutinszerűen csinálunk. Figyelemmel kell kísérnünk az aktuális trendeket, az izgalmas elemeket be kell illesztenünk a saját stílusunkba.

BL: Az elején egyfajta baráti közösség alakult ki közöttünk munkatársi viszony helyett. Ez a barátságos dinamika és ösztönösség vezetett oda, hogy gyakorlatilag családdá váltunk. Nemcsak munkatársak vagyunk, hanem barátok is.

TA: Hozzátenném, hogy az egész fejlődésünk organikusan történt. Nem szándékosan kerestük a tagokat, hanem az élet sodort hozzánk olyanokat, akik a csapatunkba illeszkedtek. Az állandó stáb hiánya is praktikus okokból adódott, de mindig alkalmazkodtunk a működési formához. Így alakult ki ez a természetes közösség, melynek tagjai együtt dolgozzák fel a produkcióinkat. Ami a zenei trendeket illeti, kezdetben az angolszász indie folk volt a kedvencünk, ami nagyban befolyásolta az első albumunkat is. Az évek során kísérleteztünk más hangszerekkel és stílusokkal. Például a harmadik albumunkon már elektronikusabb irányt vettünk. Azóta is folyamatosan kísérletezünk, és nyitottak vagyunk új irányok felé. Nem követjük vakon a trendeket, de ha valami izgalmas, és összhangban van a stílusunkkal, akkor nyitottak vagyunk rá.

BL: A zenei irányunk folyamatosan változik. Az összhang és az autentikusság megtartása mellett továbbra is kísérletezünk.

Tehát nyitottak az új zenei kihívásokra, amíg azok komfortosak?

BN: A zene számunkra szenvedély, és nyitott szemmel járunk. Az aktuális zenei ízlésünk határozza meg, hogy milyen dalokat alkotunk. Az alapelvünk egyszerű: ha nekünk tetszik, valószínűleg a közönségnek is fog. A dalaink létrejöttében tükröződik ez a változatosság. A következő évtizedekben is tovább alakul és változik a zenei stílusunk. Ahogyan az idő múlásával az ember is érik és új nézőpontokat talál, ugyanúgy a zenénk is fejlődik. A változás szerves része annak, ahogyan közelítünk a zenéhez. Ez az érzelmek kifejezésének és az önazonosságunk kifejezésének egyfajta módja. Ha a zenénk nem tükrözi ezt, akkor veszít a lényegi tartalmából, és mi magunk is elveszítjük a kreatív folyamatban rejlő lehetőségeket.

Zenéjükben ugyanakkor nagyon sok népzenei motívum is fellelhető.

TA: Az elején a zenekar nagy része nem igazán foglalkozott a népzene témájával, és még Zsombi, a billentyűsünk – aki a Cika zenekar prímása, illetve aki népzenész is – sem erőltette rá a népies elemeket. Úgy tűnik, ez a népzenei vonal valahogy magától lassan belesimult Norbi dallamvilágába. Először csak dallamokban jött elő, majd fokozatosan kibontakozott. Például saját dalok feldolgozásában is felhasználtuk hegedűvel, vagy megírtuk a Néked szólnak a harangok című dalt, ami rendkívül népies hangulatú.

Érdekes, hogy ez a vonal rendkívül jól érezhetően megtalált minket. Akár a Budapest Parkban, egy pop-rock koncert utáni backstage-ben, noha talán furcsának tűnik, előkerül a hegedű, és népi hangulatban mulatunk. Ilyen irányváltásra az első években nem is gondoltunk volna. A zenekar tagjai kezdtek egyéni és közös szinten is érdeklődni a magyar népzene iránt. Ez a kíváncsiság valószínűleg olyan mozzanatokhoz fog vezetni, ahol a népi elemek további megnyilvánulásait láthatjuk majd. Ugyanakkor nem tervezzük, hogy etno stílusú zenekarrá váljunk.

Ez a folyamat valószínűleg ahhoz a fejlődéshez köthető, amit Norbi említett, hogy az ember életkorával, tapasztalataival bölcsebbé válik. Ez a folyamat része lehet, amikor belső vágyad találkozik azzal, hogy beengeded az életedbe ezeket a változásokat. Legyen az a magyar népi kultúra vagy az egészséges életmód. Lassan beépülnek a mindennapokba.

Az új lemezről melyik a kedvenc daluk?

BN: Nekem a Szép mentés. Ez az első dal, amit zongorán tanulni kezdtem. Érdekelt, hogy milyen lehet zongorán dalt írni, mert biztosan más, mint gitáron. Az első verzióban a refrén részei zongoraakkordokkal készültek, ami elvitte egy teljesen új dimenzióba. Az első változat kifejezetten erőteljesen él bennem, és ezzel hangulatot sikerült teremtenünk.

BL: Mostanában elgondolkodtam azon, hogy a hagyományos lemezkiadás módszere már 2023-ra picit másképp alakul. Nem várjuk meg, hogy két évig csendben dolgozzunk, majd egyszer csak előálljunk egy 10 dalos albummal. Például az első dal, amely megjelent, talán az Az a szép volt. Ez azért is ugrott be, mert úgy gondolom, hogy az eddigi pályafutásunk egyik legkiemelkedőbb videoklipjét sikerült létrehozni. Lenyűgöző és egyedi hangulatot teremtett a dalhoz. A forgatáskor rájöttünk, hogy milyen sok munka van egy klip elkészítésében. Az Az a szép klipje abszolút a kedvencem lett.

TA: Mialatt beszélgettetek, én is elővettem a lemezt. Nem azért, mert ne lennék képes felsorolni a dalokat, hanem azért, mert mindig azok a friss megjelenések jutnak eszembe, amelyekről éppen kérdeznek. A mivel folyamatosan csepegtetjük a dalokat, így könnyen elfelejthetjük azokat az érzéseket vagy érzelmi kötődéseket, amelyek az akkori időkhöz kapcsolódnak. Éppen ezért nehéz most választani. Egyetlen egy dalt sem tudok kiemelni, mert ezen az albumon számos kiváló dal szerepel. Az Álljunk össze című szám például rendkívül energikus és erős, tele van lendülettel. Ugyancsak nagyon kedvelem a Csillag az égen című dalt. Amióta megíródott, folyamatosan hallgattam a demót. Az Angyalok a parkolóban is rögtön eszembe jutott, mert az egy olyan dal, amit kifejezetten élvezek koncerteken, különösen abban a formában, ahogyan Norbi elkezdi. Sőt most már az is eszembe jutott, hogy az adott dalnál bekapcsolja a telefonokat, ami kiváló hangulatot teremt. És persze ott van a Fújj meg szél is, ami most úgy tűnik, az egyik legnépszerűbb dal lesz a lemezről.

A V'73-ban progresszív rockot játszott, a szélesebb rockközvélemény a V'Moto-Rock-ban csodálkozott rá egyedi, érzékeny zongorajátékára és lírai hangvételű dalaira. Az énekes-szövegíró Demjén Ferenccel olyan slágereket jegyez, mint a Gyertyák, a Jégszív, az Angyallány vagy a Várj, míg felkel majd a nap. Lerch István ma hetvenéves.

Egészen addig a klasszikus zene bűvkörében élt, amíg kamaszként meg nem ismerte Keith Emerson, Greg Lake és Carl Palmer zenéjét, és pályája attól kezdve végképp „gellert kapott”. A V'73 többek között az ő klasszikus zenei átirataival (Csajkovszkij: Patetikus szimfónia, Weiner Leó: Rókatánc) aratott – főként szakmai – sikereket, ennek hatására vitte magával turnézni az Omega és a Locomotiv GT.

Aztán a Metronóm 77 fesztiválon találkozott Demjén Ferenccel, aki meghívta az éppen formálódó V'Moto-Rock zenekarba. Tizenegy évet töltöttek együtt, játszották a maguk igényes, populáris rockzenéjét, mígnem 1988-ban Demjén szólista lett, a zenekar pedig szétesett.

V'MotoRock: Angyallány (1989, koncert)

Lerch hangszeres kvalitásait tovább erősítette, hogy időközben elvégezte a jazztanszakot – többek között ezért lett 1982-ben az alkalmi Supergroup nevű formáció tagja –, szerzőként pedig már a kezdetektől szűknek érezte a V'Moto-Rock adta kereteket. Nemcsak első feleségének, Kovács Katinak szerzett dalokat, de Cserháti Zsuzsának, Szűcs Judithnak, Koncz Zsuzsának vagy Malek Andreának is. Majd 1994-től a Tátrai Band mellett a szólistaként is roppant sikeres Charlie számára írt Horváth Attilával számos emlékezetes slágert (például Jég, dupla whiskyvel, Mindenki valakié).

Kisvárosokban, falvakban népszerűsíti a zenélést a Házhoz Megy A Zenede Kárpát-medencei turnéja. A zenekultúrát új és izgalmas módszerekkel szerettetik meg a legkisebbekkel.

Az interaktív előadások tematikáját a Rock- és a Pop-Legendák könnyűzenei ismeretterjesztő előadásaiból válogatták össze. A fiatalok megismerhetik a zene világának ikonikus alakjait, és megtudhatják, hogyan formálták ezek az előadók a zenekultúrát az évek során. A zenetörténeti előadások izgalmas, szerethető pillanatokat villantanak fel legendás zenekarok és előadók pályafutásáról, miközben a zenekészítés folyamatát is átélhetővé teszik.

Ezeken az eseményeken a koncerthangulatban tapsoló fiatalok közelebb kerülhetnek a pop- és rockzene nagyjainak zenéihez. Az „alternatív zeneórákon” mindeközben megismerhetik ezen zenei műfajok eredetét és a műfaj nagyjainak munkásságát is. A gyerekek kedvence a hangszersimogató. Itt mindenki kipróbálhatja a gitárokat, basszusgitárokat, dobokat, és bárki lehet Presser Gábor, vagy épp Delhusa Gjon pár percre. Ezzel a fiataloknak a könnyűzene olyan új dimenzióit mutatják meg, amely inspiráló erővel hathat a saját zenei tehetségük felfedezésére és fejlesztésére.

Ezen a héten jelenik meg a Vad Fruttik legújabb dala, és lassan egy éve annak, hogy a csapat nagyobb átalakuláson esett át. Ezekről beszélgettünk a Vad Fruttik énekes-frontemberével, Likó Marcellel. Visszatekintettünk a kezdetekig, a névválasztástól a legújabb dalokig. Szóba került a Nirvana-covereket játszó Nyárikonyha zenekar is.

Az 1996-ban alakult Vad Fruttik egy csapat várpalotai fiatalból állt, amelyben Likó Marcell volt az énekes-gitáros, Herter Tamás és Benkő Csaba a gitáros, Pápai László a basszusgitáros és Józsa Zoltán dobolt. A zenekar nevét gyerekes döntésnek tartják, mégis, most már lassan 28 éve együtt élnek vele. Bár volt rá igény, hogy megváltoztassák, az énekes azt mondja, hogy

A végén mindig arra a következtetésre jutottunk, akárhogy is hangzik, ez már brand, és egy brandet nagyon nehéz újraépíteni.

Több helyen is olvasható, hogy a Vad Fruttik 1999-ben egy tehetségkutató verseny győzteseként majdnem lehetőséget kapott egy nagylemez elkészítésére, ez azonban meghiúsult, és az akkori formáció is felbomlott. A frontember úgy látja, hogy:

Az, hogy valakitől kapunk egy lemezkiadói szerződést '99-ben... nem hiszem, hogy sok értelme lett volna. Olyanok lettünk volna, mint kb. az X-edik magyar popzenekar. Nem gondolom, hogy ez bármit is számított volna akkor, mert nem láttunk bele a zeneipari működésébe a magunk gyermeki naivságával.

Nekik azért minden volt 

Az új felállás hét év elteltével jött létre, Likó Marcell is innen eredezteti az igazi Vad Fruttikot.

Talán onnantól lehet számítani a zenekar létrejöttét, amikor Gergő is beszállt a kétezres évek táján. Valójában a nevet sokkal hamarabb kitaláltuk, minthogy lett volna egy fix zenekar. Az a fajta zene, amit most hallanak tőlünk az emberek, teljesen más, mint az elején. Az akkor egy garázszenekar lelkes, de mindenféle mélységet nélkülöző örömzenéje volt. Tehát ez még nagyon távol állt egy Nekem senkim sincsentől, mind szellemiségében, mind pedig hangszerelésében.

Ekkorra Pápai helyett Kaszás Gábor érkezett, a zenekar billentyűse Győrffy Gyula (Gyuszkó) lett, illetve gitárosként Kerekes Gergely is belépett a csapatba, és több dalt is felvettek. Ezek közül a Szerelmes dal sikeressé is vált a rádiókban, illetve megjelent az első nagylemezük Rózsikámnak digitálisan címmel.

Onnan eredeztetném az ős-Vad Fruttikot, amikor a főiskola után, 2005-2006-ban a Petőfiben rögzítettünk talán három számot. Persze, volt olyan nevű zenekar, hogy Vad Fruttik, meg igen, benne voltam én is (nevet), de közel sem arról szólt, mint az ezt követő felállás.

Bár tudnivaló, hogy Likó a kilencvenes években Nirvana-covereket is játszott, mint kiderült:

Ennek volt egy formációja is, a Nyárikonyha zenekar. De ez már annyira régen volt, hogy innen nézve olyan, mintha azt mondanánk, hogy ez a cég épít autókat, de igen, régen még foglalkoztak fűnyírókkal is.

A XX. század második felében a magyar könnyűzene színpadán 23 évesen pillanatok alatt vált népszerűvé. Harangozó Teri hosszú ideig vezette a slágerlistákat. Nyolc évvel ezelőtt, hetvenkét évesen, 2015. szeptember 8-án halt meg.

Az 1943-ban született Harangozó Teri pályája a hatvanas években indult, és pillanatok alatt a Magyar Rádió egyik legfoglalkoztatottabb táncdalénekesévé vált. 1965-ben második helyezést ért el a Ki mit tud? tehetségkutató versenyen, ami lehetővé tette számára, hogy felvételt kapjon a rádió könnyűzenei stúdiójába. Itt 1966-ban rögzítette első dalát, a Túl az első nagy szerelmen című szerzeményét. A valódi áttörést azonban a Minden ember boldog akar lenni című dala hozta meg számára, azonnal országos siker lett.

360 ezernél is több eladott lemez

Harangozó Teri legsikeresebb női előadóként két évig őrizte címét Magyarországon, 1967–1968 között 362 473 kislemezt adott el. A slágerek jelentős részét Dobos Attilának köszönhette, különösen a Minden nap és a Mindenkinek van egy álma című dalnak. Ezek még 1969-ben is igen népszerűnek számítottak.

A hazai sikerek után külföldre is eljutott, először Innsbruckba, majd Kubába hívták, később más szocialista országba is ellátogatott. Ami viszont meglepően szép gesztus volt tőle:

A tánczenei műsorok és ORI-turnék egyik nagy sztárja volt, slágerei – mint például a Nincsen olyan szerencsém, Kis papírhajó, Sose fájjon a fejed, Veled is megtörténhet egyszer, Szeretném bejárni a Földet – hosszú időn keresztül toplistásak voltak.

A The Biebers 2012-ben alakult, a budapesti, modern pop-rock zenekar két vezéralakja a Megasztárból ismert Puskás Peti és testvére, Puskás Ádám Dániel. A név választása egyfajta fricska, amely a kanadai Justin Bieberre utal – ez marketingszempontból is hasznosnak bizonyult a zenekar számára. A The Biebers az elmúlt években az egyik legnépszerűbb magyar zenekarrá vált. A csapat számos sikeres dalt írt, köztük a Sorry, a Dance, a Love How It Taste és a Lavina címűeket. A zenekart a könnyed, könnyen megjegyezhető dallamok és a pozitív üzenetek jellemzik. Az együttes a magyar popzene egyik legígéretesebb szereplője.

A The Biebers sikerének több oka is van. A csapat tagjai tehetséges zenészek, akik kiválóan tudnak együttműködni. Puskás Peti erős énekhangja és Puskás Ádám Dániel zenei tehetsége a csapat sikerének alapja. Másrészt a The Biebers dalai könnyen megjegyezhetők és pozitív üzeneteket közvetítenek. A csapat dalai a fiatalokhoz szólnak, és olyan témákkal foglalkoznak, mint a szerelem, a barátság és az önelfogadás. A The Biebers sikerében nem elhanyagolható szerepet játszik a közösségi média. A csapat tagjai aktívan használják a platformokat, és szoros kapcsolatban állnak a rajongókkal.

The Biebers: Kilépő – a nyár utolsó bulijához

A The Biebers új száma, a Kilépő a nyár utolsó dalának készült. A könnyed, friss dallam és a pozitív üzenet tökéletesen illik a nyár végének hangulatához. Arról szól, hogy élvezzük ki a nyarat, mielőtt beköszönt az ősz. A The Biebers arra buzdít, hogy bulizzunk még egy nagyot, és ne felejtsük el, hogy a nyár örökké tart, ha mi úgy akarjuk. A dalt Puskás Peti szerezte, a szöveget együtt írták Bánki Benivel. Az új dal és klipje tovább erősíti a The Biebers pozícióját a magyar popzenében. A dal bizonyítja, hogy a csapat továbbra is képes új és friss dalokkal meglepni a közönséget.

Ilyen háborút is régen láttunk: egymásnak feszült a két óriás, a Google és a Universal Music Group (UMG). Az új harctér a mesterséges intelligencia által felkavart szerzői jogok világa. A háború most egy tűzszüneti megállapodásnál tart, de olyan kérdések vetődtek fel, amelyeket egyhamar nem fognak tisztázni. Márpedig ahol a mamutok harcolnak, ott a kicsiknek sem lesz béke. A fő kérdés: hogyan kezeli a YouTube (Google) azokat az engedély nélkül készített számokat, amelyek az MI (AI) segítségével olyan ikonikus előadók hangját imitálják, mint Sinatra, a The Weekend vagy Drake.

Itt a Sinatra-effektus

A Google elképzelhetetlen mennyiségű adatot gyűjt és kezel anélkül, hogy ezért bármit is fizetne. Az adatok hasznosításából hatalmas bevételekre tesz szert, és közben gőzerővel fejleszti a mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatásokat. A Google számára magától értetődő, hogy az algoritmusok által előállított szövegek, zenék és filmek után nem kell senki számára sem jogdíjat fizetni. A bökkenő ott van, hogy az algoritmusokat mások szövegein, zenéin tanítják, és ma már ott tartanak, hogy világhírű előadókat képesek imitálni.

A zeneipar döbbenten figyel a kisebb előadóktól a nagy kiadókig, amelyek fő bevételi forrása a szerzői jogokból származik, és a műveik jogi védelem alatt állnak. A Universal Music azonban talált egy jogi kiskaput, amivel fel tudta venni a kesztyűt a technológiai gigásszal szemben, hogy védelmezze a művészek és kiadók jogait ezen az új, ismeretlen területen.

A YouTube és a UMG közötti harc egy friss partnerségben pillanatnyi nyugvópontra jutott. Az együttműködés látszólag a művészek jogait védi, mégis több kérdést felvet. Hogyan képes az MI megkülönböztetni az emberi és az MI által létrehozott hangzást? És ebben a dinamikában hol találják meg helyüket az önálló művészek?

A Google monopóliuma az online keresésben új problémákat is felvet a tartalomgyártók számára. A kiadók gyakran érezhetik úgy, hogy a létük a tét: vagy megosztják a tartalmaikat, vagy kockázatot vállalnak online láthatóságuk elvesztésével.

Digitális dilemmák

A digitális korszakban a szellemi tulajdonjogok körüli ellentmondásokat az MI és a gépi tanulás gyors fejlődése szítja. A Google az MI-forradalom egyik nagy nyertese lehet, hiszen az új nyelvi modellek tanításához elképesztő mennyiségű szövegre van szükség, és ha valakinek a tárhelyein ez már összegyűlt, akkor az épp a Google. A keresőóriás hálózata gigászi mennyiségű tartalomra kiterjed a zenén és könyveken át az újságcikkekig.

A Google és társaik az egész webet folyamatosan vizsgálják MI-rendszerükkel, hogy minél jobban finomítsák. Mindezt a fair use használatra hivatkozva teszik, ami jelenleg nem törvénysértő a Copyright Act (USA-beli szerzői jogi törvény) értelmében. Ebben a védekezésben sajnos rengeteg az ellentmondás, és gyakran kedvezőtlen következményekkel jár a kreatív iparágak számára.

A Google és az UMG közötti hadakozás

A Universal Music Group és a Google közötti feszültség nőtt, amikor a Universal több olyan dalt is felfedezett a Google MI-rendszerében, amelyek erősen hasonlítottak a UMG művészeinek dalaira. Ezen túlmenően az MI által generált zenék népszerűsége és az azokból származó bevételek is kérdésessé váltak.

A Google álláspontja szerint az MI által létrehozott zenék nem sértenek szerzői jogokat, mivel azok nem „másolják” az eredeti dalokat, hanem saját, egyedi alkotások. Az UMG viszont úgy látja, hogy a Google mesterséges intelligenciája túl sok inspirációt merít az eredeti művekből, ami jogellenes.

Kíváncsi, hogy az Omega, Koncz Zsuzsa és Kovács Kati mellett még milyen zenekarok forogtak a toplistákon? Visszatekintő sorozatunkat ismét öt, a maguk korában sikerlistás együttes bemutatásával folytatjuk. Válogatásunkban olyan zenekarokat idézünk meg, mint a Syrius, a V’Moto-Rock vagy a Dinamit.

Korábbi válogatásainkban többek között olyan zenekarokat idéztünk meg, mint az Atlantis, az Echo, a Dogs, a Kex, a Kék Csillag, a Scampolo, a Liversing, a Taurus, a Tűzkerék, a Meteor, a Kölyök és a Generál, ezek az írások itt, itt és itt olvashatók.

Syrius

A hetvenes évek elejének egyik legizgalmasabb zenekaraként emlegetik az – első felvonásban – 1962–1969-ig működő, Baronits Zsolt vezetésével létrejött Syriust. A felbomláskor Baronits új zenésztársakat kezdett keresni, és az Új Rákfogó együttes tagjainak felajánlotta, hogy ha levágatják a hajukat, slágerbeatet adhatnak elő. Így kezdődött a legendás Syrius zenei karrierje, más zenekarokból összegyűjtött bandatagokkal. Stílusuk gyökeresen megváltozott, jazzrockot, progresszív rockot játszottak, de nem idegenkedtek a vers- vagy épp a népdalfeldolgozásoktól sem. Baronits mellé Orszáczky Jackie, Pataki László, Ráduly Mihály és Veszelinov András társult, volt, aki az Új Rákfogóból, volt, aki a Liversingből, az Atlantisból vagy épp a Metróból csatlakozott a zenekarhoz. A zenekar a klasszikus felállásban az egyetlen nagylemezét Ausztráliában adta ki Devil's Masquerade (Az ördög álarcosbálja) címmel.

V'Moto-Rock

Demjén Ferenc a Bergendyből való kiválása után alapította a V'Moto-Rock nevű zenekarát 1977-ben, amelyben a V a Volán Elektronika támogatópartnerükre utal. Demjén a V'73-ból Lerch Istvánt és Herpai Sándort hívta maga mellé, a Fermből pedig Menyhárt János érkezett. A zenekar karrierje meglehetősen jól indult, az első koncertjük is hatalmas sikert aratott, amelyen a bőrruhás Demjén BMW-n gurult be a színpadra. Az azt követő Motor boogie / Nyújtsd a kezed című kislemezüket is jól fogadták a hallgatók.

Az igazi V'Moto-Rock-hangzás a zenekar második, 1980-ban megjelent V'Moto-Rock II. című lemezére alakult ki. Olyan – ma is sokak által kedvelt, Demjén pályáját is végigkísérő – dalaikkal kerültek a slágerlistákra, mint a Várj, míg felkel majd a nap, a Jégszív (Jégből vagyok, talán fel sem olvadok), a Gyertyák vagy épp az Angyallány.

Nem olyan régen zárult a Campus Fesztivál Debrecenben, és hallottam egy lenyűgöző beszámolót a rendezvényről a 10 éves unokahúgomtól, Liától. Kíváncsi lettem, hogy egy gyerek lelkére milyen hatással lehet egy olyan legendás zenekar, mint az Ossian.

Lia lelkesen osztotta meg velem fesztiválos élményeit, említve a sok fellépőt, akiket hallott, de két kedvencét mégiscsak vágyakozva várta: a Carson Comát és a legendás Ossiant. Amikor a nevüket hallottam, felkaptam a fejem. „Te ismered az Ossiant?” – kérdeztem meglepetten.

Ezután mély beszélgetésbe kezdtünk, amely során kibontakozott bennem a kérdés: Milyen benyomást kelthet egy 10 éves lányban egy olyan metálzenekar, amely az évtizedek során hűen képviseli a műfajt? Lia elmesélte, hogy az apukája már hatévesen megmutatta neki az Ossian zenéjét, és azóta is hűséges rajongója. Különösen kedvelte a Rocker vagyok című dalt. Életre szóló emlékeket osztott meg velem a Campus Fesztivállal kapcsolatban: „Az eső alatt is ott voltunk, és hallgattuk őket. Az sem volt baj, hogy elázunk, legalábbis számomra. Énekeltem velük, amennyire csak bírtam” – mondta Lia.

A zenekar 1986-ban alakult, amikor a Pokolgépből érkező basszusgitáros, Paksi Endre és a gitáros Maróthy Zoltán útjai keresztezték egymást. Első koncertjüket 1986. július 13-án adták, az első nagylemezük, az Acélszív két évvel később jelent meg. Az 1980-as és 1990-es években az Ossian a hazai metálzene egyik legnépszerűbb zenekarává nőtte ki magát.

Az Ossian számtalan rockhimnuszt írt az évek során, például az Acélszív, a Sörivók és A rock katonái című dalokat. Az együttes nemcsak Magyarországon, hanem a határon túli magyar közösségek körében is hatalmas népszerűségnek örvendett. A zenekar első korszaka 1994-ig tartott, amikor feloszlottak, azonban Paksi Endre határozottan felélesztette az Ossiant az új évezredben. Az új felállással 1999-ben megjelent a Fémzene című album, mely egy új korszakot nyitott az Ossian történetében. Az Ossian következő albumai, mint például A Tűz jegyében és a Lélekerő, szintén nagy sikert arattak, és a zenekar az idő múlásával sem veszített a lendületéből.

A 2016-os mérföldkő

Paksi az első rockélményéről így számolt be a Képmás magazin interjújában:

Apám vett a nyolcadik születésnapomra két bakelitet: az Omega Tízezer lépését meg az Illés zenekar Illések és pofonok című albumát, ezek nagyon megtetszettek, rengeteget hallgattam őket. Aztán később, amikor elkezdtem koncertre járni, megfogott a magyar rockzene, de párhuzamosan betaláltak nálam a nagy külföldi nevek is: Deep Purple, Uriah Heep, Black Sabbath, Slade, Sweet, Mud, Suzi Quatro. Aztán jött az Electric Light Orchestra, a Pink Floyd, a Genesis, a Queen, a Beatles, és még órákig sorolhatnám. Az első nagy hatású rockdal számomra a T. Rextől a Children of the Revolution volt, a mai napig Marc Bolan-fan vagyok, gyűjtöm a ritkaságokat tőle.

Az is kiderült, hogyan lett hangszeresből frontember az évek során:

Először dobos szerettem volna lenni, de végül a basszusgitárnál kötöttem ki. Az első hangszerem egy NDK-gyártmányú Muzima volt 3500 forintért, ennyire telt csóró zuglói gyerekként... (nevet) Tanultam zeneelméletet, de a gyakorlati rész mindig jobban érdekelt. A magnómon félsebességre lassítva igyekeztem leszedni és megtanulni a nehezebb témákat. Basszusgitáron az igazán technikás dolgok a progresszív és a jazz-rock, valamint a funky műfajában vannak, akkoriban sokat hallgattam ilyen zenéket is: Manfred Mann's Earth Band, Level 42, Pastorius, Weather Report és hasonlók. Énekelgettem is otthon, próbálgattam különböző dalokat, stílusokat, aztán elkezdtem számokat írni, zenéket és szövegeket egyaránt, emiatt cseréltem le később a hangszeremet mikrofonra. Mindig nagyon személyes dalokat írtam, és ezeket szerettem volna egyes szám első személyben előadni.

Egyik mérföldkövük a 2016-os év volt, amikor a zenekar megalakulásának 30. évfordulóját ünnepelte. Ezen alkalomból megjelent egy válogatáslemez, amelyen az elmúlt három évtized legszebb balladái kaptak helyet. A jubileumi nagykoncertjüket a Barba Negra Trackben tartották, ahol nemcsak az Ossian rajongói, de vendégként más zenekarok is részt vettek.

2023. szeptember 9-én a Barba Negra színpadán ünneplik a zenekar Paksi–Rubcsics fémjelezte 25 éves fennállását, amelyet három jubileum tesz még különlegesebbé. A szeptemberi fellépésük nem csupán az évtizedekig tartó zenélésre emlékeztet, hanem ünnepeljük két tagjuk, Erdélyi Krisztián és Rubcsics Ricsi 50. születésnapját is. De a „koronát” az ünnepi tortára Paksi Endre születésnapja teszi fel, aki 65 évesen is magával ragadó energiával áll a színpadon.

Emlékszem az időszakra, amikor minden ismerősöm Aranyélet-lázban égett. Úton-útfélen ajánlókat kaptam a sorozatról, vagy betekintést a történetszál részleteibe. Én sem bírtam sokáig, hamar függő lettem. Aztán elgondolkodtam, hogy a sztorin túl mi lehet az, ami engem és még számos magyar embert a képernyőhöz szegezett.

Mi lenne, ha azt mondanám, hogy a zene?

Az Aranyélet című hazai sorozat üstökösként robbant be 2015-ben. A finn Helppo elämä (magyarul Könnyű élet) remake-je, az HBO Magyarország harmadik szerializált remake-sorozata a Társas játék és a Terápia után. A széria fókuszában a Miklósi család áll, legfőképpen nekik drukkolunk. Romlás és javulás, gyerekesség a felnőtté válással szemben, lecsúszás és talpra állás, korrupció és becsület – folyamatos lavírozás a tisztességtelen és a tisztességes élet között. Ezekkel az ellentétpárokkal lehetne körülírni az HBO magyar sorozatát.

A széria szereplőgárdáján túl érdemes kiemelni még egy dramaturgiailag fontos elemet, ami nem más, mint a zene. Az Aranyélet zenei válogatását Weyer Balázsnak köszönhetjük mind a három évadban. Lássunk néhány hazai slágert, amely helyet kapott a népszerű sorozatban.

Irie Maffia – Slow Down Chale

A Slow Down Chale pozitív hangulata és chill out üzenete szervesen illeszkedik az Aranyélet sorozat karaktereinek és eseményeinek komplex világába. A dal lendületes ritmusa és vidám tónusa lehetőséget teremt a nézőknek arra, hogy egy kicsit kiszakadjanak a sorozat drámai fordulataiból, és élvezzék a könnyedebb pillanatokat.

Belau, Hegyi Dóri – Island of Promise

Az Island of Promise a sorozatban szereplők gondolatvilágát reprezentálja: a belső küzdelmeket, a boldog és szomorú pillanatokat. A dal által még inkább kedvenc karakterünk bőrébe bújhatunk néhány perc erejéig.

Ákos – Kihalt minden

Ákos Kihalt minden című dala az érzelmek és a dráma mélyebb rétegeit hozza felszínre. A sorozat karaktereinek élete tele van kihívásokkal, konfliktusokkal és váratlan fordulatokkal, amelyek kihatnak az érzelmi állapotukra. A dal pedig érzékeny, mély és introspektív hangvételével olyan érzéseket tükröz, amelyek a sorozat cselekményében is megjelennek.

Quimby – Az otthontalanság otthona

A sorozat tele van bonyolult karakterekkel, akik különböző módon küzdenek az identitásukkal és keresik a helyüket a világban. A Quimby Az otthontalanság otthona című dala olyan érzéseket és gondolatokat fejez ki, amelyek párhuzamba állíthatók az Aranyélet karaktereinek belső konfliktusaival. A dalban megénekelt otthontalanság és a vágy az otthonhoz mélyen rezonálhat a sorozatban átélt eseményekkel és a karakterek sorsával. A sorozatban gyakran előfordul, hogy a karakterek a saját belső kuszaságukkal, elidegenedéssel és az otthonhoz való kötődéssel küzdenek.

Pál Utcai Fiúk – A Bál

A dal lendületes ritmusa és pozitív szövege a tánc, a zene és az öröm kifejezője, ami ellentétes lehet az Aranyélet drámai és konfliktusos jeleneteivel. A Bál című dal a buli és az ünnepi pillanatok hangulatát sugallja, amelyek olyan fontos szerepet játszanak az emberek életében, mint a karakterekében a sorozatban. Ez a zenei választás az ünneplés és öröm pozitív hangulatával ellentétet hoz létre az élet sötétebb oldalával, amit a sorozat bemutat.

Anima Sound System – ’68

A sorozat karakterei a vállalkozás, a család és a bűnözői élet közötti dilemmákkal és kihívásokkal küzdenek, miközben a múltjuk is meghatározza őket. Az Anima Sound System ’68 című dala visszatekint a múltba, konkrétan az 1968-as eseményekre, amelyek az ifjúság lázadását és változás iránti vágyát jelképezik. A dal szövege és hangulata a korszak szelleme és a változás keresése körül forog. A 68 kifejezi a fiatalság és a társadalmi változások ösztönző erejét, ami párhuzamba állítható az Aranyélet karaktereinek a jobb életre és a személyes fejlődésre való örökös törekvésével. A dal és a sorozat kapcsolata a múlt és a jelen kölcsönhatását mutatja be, ahogy a karakterek a döntéseiket a korábbi élményeik és tapasztalataik alapján hozzák meg.

A nagyközönség a meghatározó zeneszerzőjeként és basszusgitárosaként ismerte, de legalább ennyire fontos, hogy a kilencvenes évek derekán elindította a Kőbányai Zenei Stúdiót, amely az elmúlt bő negyed évszázadban több mint ezer képzett pop- és rockzenészt adott a szakmának. Póka Egon lassan két éve távozott közülünk – pedig még csak ma lenne hetvenéves.

Talán kevésbé ismert, hogy 1971-ben, alig tizennyolc éves kőbányai vagányként csatlakozott a Zorán vezette Metro együtteshez – ha pályáját nem sokkal korábban eléggé más kultúrkörben, Radics Béla mellett, a Tűzkerékben kezdte. 1972-től viszont már az Olympiában basszusozott, igaz, Charlie-ékkal főként a nyugati vendéglátóiparban vitézkedett.

Némi vargabetű után, 1978-ban került a frissen alakult Hobo Blues Bandbe, melynek az elkövetkező tizenöt évben meghatározó és stabil tagja lett. A zenekar különösen a nyolcvanas évek derekán futott remek köröket, a basszusgitáros Póka Egon és a gitáros Tátrai Tibor ekkoriban rettenetesen hasított. A HBB legemblematikusabb produkciója az 1984-es dupla Vadászat album.

Miként 2019 szeptemberében Póka Egon mondta (megjelent 2022. április 5-én, a nullahategy.hu oldalon):

Nagyon jó időszaka volt ez a zenekarnak, Tátrai Tibivel közel voltunk egymáshoz, rengeteg időt töltöttünk együtt: egyrészt a koncertezéssel, másrészt volt a Rábánál egy háza, egy elvarázsolt kis ház az erdő közepén, ide jártunk le horgászni, itt fejeződött be a zeneszerzés része a dolognak. Hobótól megkaptuk a benne már régóta érlelődő szövegeket, rakosgatta egymásra az apró darabokat, ami aztán egy nagy konceptlemezzé állt össze. (...) Annak ellenére, hogy a Hobo Blues Band formáció sosem volt egy dédelgetett kedvenc az újságírók körében és más fórumon sem, több ízben olvastam, hogy ezt tekintik a legjobb magyar lemeznek. Persze minden szubjektív, és nem is verseny ez, de az jelent valamit, ha sok muzsikus egybehangzó véleménye szerint ez egy jó, és a közönség körében is mind a mai napig népszerű lemez.

Hobo Blues Band: Hey Joe (élő, 2009.)

A Hobo Blues Bandben töltött másfél évtized alatt amúgy a Vadászat mellett Pókával még tizenegy másik album készült. Póka 1993-ban azonban kivált, és csak a zenekar utolsó éveiben lett ismét tag. Közben nyolc éven át nyomta a P. Mobilban (három nagylemezen szerepelt), majd megalapította saját trióját, a Póka Egon Experience-t (ifj. Tornóczky Ferenc gitár, Póka Egon, basszusgitár, Szakadáti Mátyás dob), mely – mint a neve is utal rá – elsősorban Jimi Hendrix örökségét igyekezett életben tartani, de repertoárjában AC/DC-, Led Zeppelin-, Queen-, Cream-, sőt Beyoncé-dalok is helyet kaptak.

Az István, a király rockoperát meglepően nagy lelkesedéssel fogadták a megjelenésekor. A Magyar Nemzet 1983 augusztusában így értékelte a produkciót: „Az új magyar rockopera fináléja után harminc percig tapsolt a közönség! Ritka fogadtatás, nem mindennapos siker."

De mitől volt ennyire népszerű a bemutató? A rockopera modernebb könnyűzenei stílusokat használ a történetmeséléshez, elsősorban a rock és a pop elemeivel dolgozik. Közelebb hozta a színházat az emberekhez. Szörényi Levente azt mondta, hogy a Jézus Krisztus szupersztár megjelenése szolgáltatta az alapvető inspirációt. Közvetlen előzményének az 1982. február 12-én bemutatott Kőműves Kelemen tekinthető. A műfaj a reneszánszát élte, gondoljunk csak a Jézus Krisztus szupersztár mellett a Hair sikerére.

Az ötlet a Koncz Zsuzsa és Boldizsár Miklós házaspárnál tartott vacsorán jött szóba. Két opció merült fel: az ezredforduló vagy pedig a hunok, Attila története. Végül Szent István történetét dolgozták fel Koltay Gábor rendezésében és Novák Ferenc koreográfiájával. A mű Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján készült, Szörényi Levente írta a zenét, Bródy János a szöveget.

Ebben a műfajban magyar nyelvterületen kétségkívül az István, a király jut a legtöbbek eszébe, a bemutatón a nagyon erős színpadi jelenléttel fellépő szereplők elképesztő energiákat mozgattak meg, amely még a felvételekről is átjön. Az ősbemutatót 120 ezer ember nézte meg, nem beszélve a különböző kiadásokról, és a folyamatos újrajátszásokról, feldolgozásokról, amelyek a mai napig életben tartják a művet.

A közönség már akkor ráérzett arra, hogy valami nagyon fontos történik, hiszen a műsort négy estén át telt ház előtt adták elő a városligeti Király-dombon, amit aztán további előadások követtek. Azokban az időkben még nem volt ledfal meg kivetítés, vagyis az emberek nagy része semmit nem látott a produkcióból, mégis a hatása alá került. Összehasonlításképpen: az Európa legnagyobb szabadtéri szórakozóhelyeként említett Budapest Park 11 500, az ország legnagyobb stadionja, a Puskás Aréna 67 155 főt képes befogadni.

Jávorszky Béla Szilárd A magyarock története 2. című könyvében így fogalmaz a mű hatásáról: „Az elképesztő méretű tömeg nemcsak a hazai rocktörténet legemlékezetesebb előadását láthatta, de a Kádár-rendszer legnagyobb kulturális tömegdemonstrációját is átélhette. A végén felcsendülő Himnusz után a szűnni nem akaró tapsvihar egyfajta felszabadulás volt az előző évtizedek elfojtott lelkiismereti terhei alól. A darab ráadásul az idők folyamán politikai értelemben is önjáró lett: mindenki azt gondolt, azt vetített bele, amit akart, illetve amit nem szégyellt.”

Donát Tamás a Veszprémi Naplóban így ír az előadás nyitányáról: „A Király-domb színtere, a díszletek pillanatok alatt megtelnek élettel. Az Illés együttes tagjai a Te kit választanál című nyitódalt éneklik. A háttérben füstfelhő tör magának utat az égbe, a sátrak előtt ég a tűz. Lassan közeledve megjelenik a négyszáz tagú néptánccsoport. A történelmi cselekmény ezzel kezdetét veszi. Szép sorjában felcsendülnek a dalok, peregnek az események.”

Hozzáteszi, hogy a „István, a király teljes alkotó stábja olyan felejthetetlen élménnyel lepte meg a közönséget, amilyenre Magyarországon nem volt példa ebben a műfajban. A történelmi hitelességgel, a művészi teljesítményekkel, a zenei és szövegi kidolgozásokkal, a látványtechnika megszerkesztésével mind azonosulni tudott a tömeg. Röviden: a rockopera hatott a közönségre, és ez fordítva is igaz volt!”

Mint minden jónak, ennek is megvoltak az árnyoldalai. Az Esti Hírlapban Mi történt a Királydombon? címmel a szerző arról értekezik, hogy a stáb negyven hamisított jegyet is összeszedett, és ki tudja, még hány, az eredetire nagyon hasonlító volt, aminek következtében sok jogos jegytulajdonos nem tudta elfoglalni a helyét. Közben hozzáteszi: „Tegnap este hatodszor mutatták be az idei nyár szabadtéri meglepetésdarabját, az István, a királyt. Szörényi Levente és Bródy János rockoperája valóságos nézőseregeket vonz a ligeti Királydombra, s előadásról előadásra úgy tűnik, mintha egyre többen lennének a nézőtéren.”

A darab utóélete is izgalmas. Napestig sorolhatnánk a vetítéseket, feldolgozásokat, nem érnénk a végére. Az Alföld 1984/10-es kiadásában Németh János István ezt írta: „...az István, a király bemutatóját egy olyan fa ültetéséhez lehet hasonlítani, melynek értékei folyamatosan gazdagítják a kortársakat és a jövendőt egyaránt.”

Ezek a dalok elősegítették, hogy a fiatalok azonosulni tudjanak velük és értelmezni tudják a magyar történelem és identitás szempontjait. Az István, a királynak forradalmi hangulata is volt a 80-as években, a fiatalok számára azt közvetítette, hogy a hagyományos műfajok és a modern zenei kifejezési formák ötvözésével új és hatékony módokon lehet történeteket mesélni. Közelebb vitte az emberekhez a színházi, illetve az egyéb zenei műfajokat. István és környezetének zenéje a hagyományos gregorián motívumokból táplálkozik, a lázadó Koppány seregében a kemény rock hangzása dominál, a regősök és Réka dalai népzenei gyökerűek.

Jávorszky Béla Szilárd úgy látja, hogy az István, a király „...számos, a műfajjal való előítéletet, szembenállást tört meg. Totális és »népfrontos« sikere beemelte a rockopera műfaját a kulturális köztudatba. Már azzal is, hogy neves, elismert színészek – Balázs Péter, Balázsovits Lajos, Berek Kati, Hűvösvölgyi Ildikó, Sára Bernadett – énekeltek benne, másrészt akkori lázadó, perifériára szorított rockerek – Varga Miklós, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák Bill Gyula – kaptak főszerepet. 1984-ben az addig kizárólag klasszikus műveket, néptáncot és operettet bemutató szegedi Dóm téren adták elő (amúgy felejthetően), egy évvel később pedig bekerült a Nemzeti Színházba, ahol – főként Kerényi Imre rendezésének köszönhetően – kiderült, hogy színdarabként is megállja a helyét. A ma már klasszikusnak számító alkotás művészi élete régóta független az alkotók akaratától: az elmúlt bő két évtizedben megszámlálhatatlan profi és amatőr társulat tűzte műsorára.”

Ezt követően több rockopera is született, Szörényi például 1993-ban elkészítette az Attila – Isten kardja című darabot Lezsák Sándor közreműködésével, és több rockballadát is színpadra állítottak Bródy Jánossal, a magyarok számára mégis az István, a király a rockopera.

A mű időtlenségét mutatja, hogy a 2021-ben bemutatott István, a király – Székelyföldi Nagyprodukciót is hatalmas érdeklődéssel várta a közönség, olyannyira, hogy a távolabbi településekről is elzarándokoltak az emberek egy-egy bemutatóra. Az Index beszámolója szerint: „Az aréna mintegy háromezer férőhelyes, de a járványügyi előírásoknak megfelelően a terem kapacitásának csak a háromnegyedét lehet használni. Így minden koncertre 2100 jegyet kínáltak eladásra, és azok az értékesítés megkezdése után két nappal az utolsó darabig elfogytak.”

Ezzel szemben a már karanténmentes 2022-es bemutatókat közel 14 ezer ember nézte meg a sepsiszentgyörgyi arénában. A negyven éve bemutatott produkció idei, az államalapítási ünnepre időzített jubileumi előadását is példátlan érdeklődés övezi.

Titokban vették fel lemezüket, volt Elvis-koncerten, ő hozta be a rock and roll mellett a rapet és a breaktáncot, a karácsonyi és a szilveszteri tévéműsorok elengedhetetlen sztárja.

Fenyő Miklós kétségkívül a magyar popkultúra kiemelkedő alakja, aki az idők során úgy tudott folyamatosan megújulni, hogy mindvégig hű maradt magához. Pedig néha meglehetősen szokatlan stílusokban is kipróbálta magát. Az 1956-ban, kilencévesen a szüleivel Amerikába költöző srác 1960-ban tért haza, ekkor kezdte el létrehozni zenekarait. Mindössze 15 évesen alapította meg a Sztár együttest (1964-ben megszűnt), majd ezt követte a Syconor együttes, 1967-ben pedig megalapította a Hungáriát.

A legismertebb formációja kétségkívül a Hungária, amely csak a Spotifyon havonta 50.000 fölötti látogatottsággal, ezen belül a legnépszerűbb a Csókkirály című dal több mint egymillió hallgatottsággal bír. Sőt, 2023 nyarán is aktuális tud lenni, olyannyira, hogy a dalt T. Danny is feldolgozta – rapbetétekkel tarkítva.

Nem bújtak a subába

A Csavard fel a szőnyeget című slágerét 16 évesen írta, és a Hungária ezzel lépett színpadra a Ki mit tud? selejtezőjén, s ahogyan azt a biográfiákban feljegyezték: Fenyő „kérésére S. Nagy István átnézte, és olyan jónak találta, hogy egyetlen során javított csupán”. A vetélkedőn a zsűritagok nem értékelték nagyra a produkciót, a közönség viszont annál inkább megkedvelte, így a közönségszavazat alapján továbbjutottak a középdöntőbe, ahol a Ha szól a rock and roll című dallal, majd a döntőben a „viccnek” szánt Nem bújok én többé már a subába című dallal nyerték meg az 1968-as Ki mit tud?-ot.

Első két lemezük után Erdős Péter, vagyis a popcézár, aki a Kádár-korszakban monopolhelyzetben lévő Magyar Hanglemezgyártó Vállalat márkamenedzsere volt, nem engedte, hogy újabb albumot adjanak ki. A Hungária 1980-ban végül a Rock and Roll Party című lemezzel robbant be, amelyet titokban vettek fel, amíg Erdős nyaralni volt, végül muszáj volt megjelentetni. 

Körülbelül hatéves lehettem, amikor édesapám először mutatott nekem Pokolgép-dalokat. Máig nosztalgiával gondolok a Pokoli mesék albumra. A Sajtot oszt a róka hamar klasszikus lett az esti mesék között, és az iskolában is könnyen tanultam meg Ady versét a zenekarnak köszönhetően. Az együttes végigkísérte a gyermekkoromat.

A ruhám bőr és nem ballon

Az arcszeszem is csak Pitralon

De jegyezd meg jól, míg a Föld kerek

Mindig lesznek Rockerek!

– hallható a Pokolgép 1989-es dalában, a Gép-indulóban. A 90-es évek hard rock- és metalkedvelőinek nem szükséges bemutatni a Pokolgépet, az Ossiant, az Oment vagy a Lordot, hiszen számos telt házas koncerten tombolhattak együtt ezekkel az együttesekkel. A Gép-induló a magyar metal világának egyik himnuszává vált. Felmerült bennem a kérdés, hogy mi történhetett a múlt legsikeresebb heavy metal legendáival és hol tartanak ma?

Tehetségkutatón lett ismert

A Pokolgép 1982-ben alakult. A Kukovecz Gábor gitáros és Paksi Endre basszusgitáros által alapított zenekar Kalapács József énekessel egészült ki. Az 1983-as Ki mit tud? hozta meg számukra az országos ismertséget. Az évtized második felében a Moby Dick és Stress mellett az egyik legnépszerűbb heavy metal együttes volt Magyarországon. Növekvő népszerűségüknek köszönhetően olyan zenekarok előtt játszhattak, mint az Omega, a P. Box vagy a P.Mobil, sőt

Ők készítették el az első magyar heavy metal albumot, az 1986-ban megjelent Totális metált. A Pokolgép klasszikus felállásából 1990-ben vált ki Kalapács József és Nagyfi László, akik megalakították az Omen zenekart. Az új frontember Rudán Joe lett. Vele hét sorlemezt készített a zenekar, ugyanakkor két koncertanyagon, egy újra felvett lemezen, illetve egy Unplugged anyagon is az ő hangja hallható.

Bár a következő években az új felállásban is több sikeres nagylemezt jelentettek meg, mégsem tudtak a rendszerváltozás után drasztikusan átalakuló zenepiacon talpon maradni, így 1994-ben feloszlottak. Kukovecz más társakkal Gép néven próbálkozott, mérsékelt sikerrel.

Az egyik legelismertebb és leghosszabb ideje működő rockzenekar a Tankcsapda, amely valamilyen formában folyamatosan jelen van a magyar zenei életben, és jövőre lesz 35 éves. Bár az ezredfordulón szinte egész magyar nyelvterületen a Mennyország touristot dúdolták az emberek, nem feltétlenül lehetett arra számítani, hogy ennyire hosszú életű lehet egy formáció.

A kezdetekkor még csak 21 éves Lukács László (gitár, ének), Buzsik György (dob) és Tóth Laboncz Attila (basszusgitár) triója a punkzene felől indult el, első koncertjük alkalmával a szintén debreceni PG csoport előzenekaraként léptek fel Szentendrén 1989-ben. Ezt követően ugyanabban az évben a győri Aurora punkegyüttes előtt zenéltek, és ugyancsak ebben az évben meg is jelent az első, mindössze három óra alatt rögzített demókazettájuk Baj van!! címmel. 1990-ben Punk & Roll címmel adták ki a második demójukat, rá két évre pedig a rockosabb irányba elmozduló zenéket tartalmazó Legjobb méreg című album tette őket országosan ismertté a műfajt kedvelők körében. És az idő próbáját is kiállta, hiszen a lemez címadó dalát 2018-ban még a Metallica is feldolgozta a budapesti koncertjén.

Metálosabb irányba mozdultak el

A kilencvenes évek elején már nagyjából minden megvolt, ami kellett ahhoz, hogy befussanak: Lukács László karcos hangja mellé ekkorra érett be az az egyéni, szókimondó megszólalásmód, amely a Tankcsapdát jellemzi. De ekkor elkezdődtek a tagcserék, 1993-ban Tóth Laboncz Attilát (basszusgitár) az addigi technikusuk, Molnár Levente Cseresznye (gitár) váltotta, Lukács László pedig áttért a basszusgitárra. Molnár Levente egyrészt frissességet is hozott az akkor már négy éve működő zenekarba, illetve az ő hatására zeneileg metálosabb irányba mozdultak el. Így már az új felállásban készült Jönnek a férgek... című album nemcsak megszólalásmódjában, hanem zenéjében is egy kiforrottabb világot képviselt.

Az igazán kiforrott Tankcsapda-stílus és -életérzés az 1995-ben megjelenő Az ember tervez lemezen fogalmazódott meg, ami azóta is az együttes védjegyévé vált. Dalszövegeik úgy hozták a kor életérzését, a kisember gondolatvilágának a magjait, hogy egyszerre volt művészi és hétköznapi, egyszerre jelentek meg benne a szimbolikus-metaforikus jelentések és profán, esetenként már-már polgárpukkasztó kifejezések. Talán úgy is fogalmazhatunk, hogy egyfajta hidat képezett a művészi és a hétköznapi világ között. A limitált számban bakeliten is megjelent Az ember tervez album értékét az is mutatja, hogy a hagyományos LP-változatért napjainkban 86 ezer forinttól kezdődően egészen 300 ezer forintot is kérnek a tulajdonosok.

Hogyan költözhetett Magyarországra az ír kocsmazene némi punkkal kiegészülve?

Tizenöt évvel ezelőtt talán meghökkentő lehetett a kérdés, mára azonban a Paddy and the Ratsnek köszönhetően ez a műfaj nem is áll olyan távol hazánktól. A zenekar 15 éves fennállásának apropóján forgassuk vissza az idő kerekét, és nézzük, hogyan alakult meg a pub'n'roll egyik legnagyobb hazai képviselője!

Magyar, de ír, vagyis ír

2008-ban három miskolci fiatal úgy döntött, hogy összeáll, és az ír kocsmazenét punk-folk jegyekkel átitatva szólaltatják meg. Az ír elemekkel nem volt teljes a zenekar imidzse, így a tagok ír hangzású művésznevekkel is előrukkoltak. Így lett a banda

• énekeséből és frontemberéből Oravecz Kristófból Paddy O'Reilly,
• a basszusgitáros Takács Péterből Vince Murphy,
• és a gitáros Maczonkai Gézából Joey MacOnkay.

A csapathoz a későbbiekben csatlakozott dobosuk, Pongrácz Balázs, azaz Seamus Connelly; a hegedűs-dudás-mandolinos Szabó Sándor Balázs, vagyis Sam McKenzie; míg tangóharmonikásuk a Sonny Sullivan nevet kapta.

Koncertjeiken az ír kocsmai hangulatot a viktoriánus kori Dublin jellegzetes figuráival, illetve a kalózvilágot idéző fellépőruhák, s más látványos színpadi show-elemek segítségével teszik teljessé.

Angol nyelvű, többnyire saját szerzeményeket tartalmazó albumaik sorát a könnyed hangvételű Rats On The Board nyitotta 2010-ben, kirobbanó sikert aratva. Az album címe utal a kalózhangulatot idéző megjelenésre, illetve a zenekar bemutatkozására. A következő évben megjelent második lemezük Hymns For Bastards néven is kedvező fogadtatásban részesült. Azóta mintegy 375.000 megtekintésnél jár az album a YouTube-on.

A 2012-ben debütált harmadik korong, a Tales From The Docks rögzítésekor új harmonikás erősítette a csapatot. Bebizonyosodott, hogy Babicsek Bernát, Bernie Bellamy nem csupán színművészként, hanem zenészként is megállja a helyét. Ebben a felállásban láthatták és hallhatták legtöbben a formációt, amely nemcsak a magyar koncerthelyeken és fesztiválokon aratott babérokat, de a külföldi – többek között osztrák, német, szlovák, svéd, dán, olasz, francia és angol – közönséget is meghódította ellenállhatatlanul pörgős, lendületes muzsikájával.

„Hideg a víz és éget a nap?” A hosszú, sokszor unalmas téli hónapok után nagyon vágytunk a napsütéses, meleg napokra. Indul a strandszezon, a pihenés, az utazás és a fesztiválok. Nem is kell más egy boldog nyári naphoz, csak egy kis napfény, egy hűsítő és a legkedvesebb nyári zenék. Mutatunk néhányat hazai előadók dalaiból:

Ricsárdgír – Minden Nyár

Szabó Benedek és a Galaxisok – Nyári Vasárnap Amfetaminokkal

Twentees – Két Perc Nyár

Tej – Mindhalálig Nyár

Manuel nevével a ValMar duóval való közreműködésén túl valószínűleg az X-Faktorban találkozhatott a közönség. A fiatal tehetség a 9. évad felfedezettje, aki a válogatóra saját dallal érkezett. A zsűrit már a bemutatkozó produkció lenyűgözte, a későbbi adások dalai pedig egyre ígéretesebbnek bizonyultak.

Manuel azon kevesek közé tartozik, akit már a tehetségkutató közben megkeresett zenei kiadó, első lemezei már az adások alatt megjelentek. Manuel nem csupán extravagáns énekhangjával nyerte meg a közönséget, de kitűnő raptudásával és dalszövegíró tehetségével is. Az X-Faktort ugyan nem ő nyerte meg, zenei karrierje mégis megállíthatatlanul ívelt felfelé,

Még 2020-ban Az év felfedezettje, illetve Az év hazai rap vagy hiphop albuma vagy hangfelvétele kategóriában Fonogram-díjra jelölték. Egykori mentora, ByeAlex sem engedte el a műsor után, 2020 januárjában megjelent közös daluk Merülök címmel.

A neve Manuel, Gödöllei Emánuel

Az X-Faktort követő első saját dala márciusban jelent meg Elegem van címmel, amelyet az élete nehezebb időszaka inspirált, amikor különböző fizikai munkákat végzett. Szintén ebben az évben a Joy Magazin őt választotta Social Meda Award #berobbanó kategóriájának győztesének, továbbá közreműködött a Való Világ 10. szériájának főcímdalában is, amelyben Lotfi Begivel és Binkhyvel dolgozott együtt a Pörög az élet című dalon.

2020 őszén pedig megjelent T. Dannyvel közös kislemezük Talán címmel, amely az első helyre került a Mahasz Stream Top 40 elnevezésű slágerlistáján. Szinte az összes 2019-ben megjelent dala platinalemez lett, némelyik többszörös platina minősítést kapott.

Rengeteg együttműködés és jelentős mennyiségű koncertsorozat változtatta meg a fiatal énekes-rapper életét, az egekbe repítve őt. Nem csupán ByeAlex és T. Danny dalainál volt közreműködő, hiszen újabb Fonogram-díját 2022-ben a ValMarral történő együttműködés és az Éget a nap című szerzemény hozta el.

A Middlemist Red vagy tavaszi rózsa a világ legritkább virága, csupán két helyen nyílik a Földön: Új-Zélandon és az Egyesült Királyságban. De elmondhatjuk magunkról, hogy mi is büszkélkedhetünk egy Middlemist Reddel, ugyanis a világ legritkább virága egy alternatív zenét játszó zenekarban öltött testet.

Free

„A hazai neo-pszichedelikus gitárrock talán legjobb zenekara” – írja Jávorszky Béla Szilárd a Middlemist Redről, akik 11 éve alakultak és váltak népszerűvé néhány év leforgása alatt. A Kőbányai zeneiskola diákjai nem okoznak csalódást zenei teljesítményükben, pályájuk során több hazai és külföldi dalversenyt is fölényesen megnyertek a kategóriájukban.

Multicoloured Drive

A Supersonic Overdrive lemezükön található Multicoloured Drive című dalukat a Petőfi Rádió is felvette a lejátszási listájára. A dal 2014-es videóklipje Freund Ádám rendezésében készült olyan fiatal színészekkel, mint Hőricz Lili, Lestyán Attila és Grecsó Zoltán.

Aanimal

Az előbb említett albumon jelent meg az Aanimal is, amely az egyik legkorábbi daluk. A színpadi zúzásokról, szétszakadó gitárhúrokról is ismert zenekar még azt is bevállalta, amikor az A38 Hajón tartott koncerten vagy húsz néző felszaladt a színpadra a szám közben. Az erről készült felvétel megtekinthető itt:

Illuminair

A zenei hangzásra fókuszáló formációnak a dalszövegei – elmondásuk szerint – Iphone-ra feldúdolt vázlatokból bontakoznak ki. Négy nagylemez és több kislemezük is megjelent az évek során. Egy dinamikusabb, elektronikus effektekkel is fűszerezett daluk, az Illuminair jó példa a zenekar fejlődési irányának illusztrálására.

Single Switcheroo

Végezetül hallgassuk meg az Index 2014-ben szervezett alternatív dalversenyének győztes számát, a Single Switcheroo című dalt:

Mielőtt végleg elmennének a szünetre, még két alkalommal fellépnek a nyáron. A Művészetek Völgyében 2023. július 26-án, illetve a Fishing On Orfű Borfalu színpadán július 30-án lesznek láthatók.

Az éppen futó népszerű zeneszámok sorrendbe állítása nem mai találmány. 1940-ben az amerikai Billboard magazinnál jelentették meg az első slágerlistát Music Popularity Chart elnevezéssel. Rajta a legelső „number one record” Tommy Dorsey I'll Never Smile Again című száma volt, amit Frank Sinatra énekelt.

Az összeállítás szempontjai nagyon sokfélék lehetnek: zenei stílus, lemezeladási példányszám, játszási gyakoriság, közönségszavazás és még sok minden más alapján készülhetnek.

Itthon is népszerűvé vált a dalok ily módon való versenyeztetése. Emlékeim szerint az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején a korosztályunknak szóló nyomtatott kiadványok (Magyar Ifjúság, Ifjúsági Magazin) kézbevételekor az első dolgunk volt az épp aktuális slágerlista átnézése. Majd ki-ki vérmérséklete szerint kommentálta azt, ha az Edda netán megelőzte a Piramist.

Nemcsak a nyomtatott sajtóban, de rádióadókon is – egyetlen példa: Pop-Tari-Top – B. Tóth László műsorában vasárnap esténként a Petőfi Rádióban –, sőt a zenei tévécsatornák hazai megjelenésével egy újabb médián keresztül követhették a rajongók kedvenceik szárnyalását vagy éppen visszaesését (ismét csak egyet említve: MTV Top 20).

A mi rendhagyó slágerlistánk 2013-as koncertfelvételek alapján készült. Az akkor 10 éves A38 Hajón szereplő zenekarok fellépéseiből válogattuk ki és helyeztük sorrendbe a dalokat, szigorúan a saját ízlésünk alapján. Az eltelt 10 év még nem annyi idő, hogy nosztalgiával gondoljunk az akkori slágerekre, nincs még rajtuk a „patina”, amely megszépíti a dalokat, elfedi esetleges kellemetlen emlékeinket az előadóval vagy azokkal az élethelyzetekkel kapcsolatban, amelyekben megannyit hallgattuk ezeket a számokat.

Listánk alapján feltűnhet, hogy a 10 előadóból ma már jó néhányan felvették a néhai nevet, egyszóval feloszlottak. De feledésbe nem merültek.

A slágerlistán első hely a Tej – hangzott el a régi idők egyik tévéreklámjában. A nagyszerű Tej zenekar nem szerepel a válogatásunkban, de nézzük, mely előadóknak sikerült 2023-ban a csúcsra jutni a 10 évvel ezelőtti produkcióval!

1. Péterfy Bori & Love Band: Vámpír

A Péterfy Bori & Love Bandet 2007-ben „találta ki” Tövisházi Ambrus billentyűs-zeneszerző, és azóta szinte folyamatosan turnéznak, látványos, nagyszerű hangulatú fellépéseken nézhetjük meg őket. A slágerlistánkat vezető dal címe megtévesztő. Az énekesnő, Péterfy Bori nem vérben, hanem a közönség szeretetében mártózik meg ezen a koncerten. Nézzék csak!

2. Heaven Street Seven: Mikor utoljára láttalak

A Heaven Street Seven zenekar húsz éven át – 1995 és 2015 között – ontotta ránk jobbnál jobb számait. Az első években olyan hitelesen játszották az indie-gitárpopot, hogy sokan azt hitték, valami véletlen folytán Magyarországra keveredett angol anyanyelvű zenekart hallanak. Aztán váltottak magyar nyelvű dalokra. Például erre.

3. Nemjuci: Runaway

Ritka pillanat: az énekesnő, Németh Juci gitárt ragadott, és zenekarával, a – 2007-ben alakult – Nemjucival együtt egy igazán ütős dalban megmutatta nekünk, mi is az a rock and roll. Aztán még ebben az évben – 2013 végén – az együttes tagjai közös megegyezéssel sajnos szétváltak.

4. Hollywoodoo: Az Isten lába

A Hollywoodoo zenekar – élén a sok mindent átélt frontemberrel, Trócsányi Gergővel – megosztja velünk tapasztalatát, mely szerint minden hiába. Teszik ezt harapós gitárzenével előadva. A banda annak idején – 1992-ben – egy veszprémi garázsból indult. Jelenleg – 2021 óta – szüneteltetik zenei tevékenységüket.

5. Ivan & The Parazol: Whatever

2010-ben néhány fiatal zenekart alapított Budapesten. Aztán abban az évtizedben, a hatvanas-hetvenes évek klasszikus rockzenei világát idéző dalaikkal sikert sikerre halmoztak itthon és külföldön egyaránt. Az Ivan & The Parazol az A38 Hajón adta első telt házas koncertjeit. 2013-ban is felléptek ott, innen jöjjön most egyik sikerdaluk, amellyel – és nem csak az „I can hear them rolling” sor miatt – megidéznek egy legendás rock 'n' roll zenekart.

6. Pegazusok Nem Léteznek: Veszély

Ács Eszter énekesnő, a Lázár tesók és Németh Róbert, ők a Pegazusok, akik 2019 óta „nem léteznek”. Intim hangulatú, minimális hangszerelésű dalaik közül az egyik legjobban sikerült most a válogatásunkra is felkerült. Amúgy Németh Róbert basszusgitáros az egyetlen zenész, aki a slágerlistánkon két formációban is szerepel, a másik az „anyazenekara”, a Heaven Street Seven.

7. Ladánybene 27: Groove down Babylon

A magyar reggae zászlóshajója, az 1985-ben alakult Ladánybene 27 üzenete világos: tisztelet, szeretet és béke! Talán ők tettek a legtöbbet azért, hogy ezt a műfajt itthon is elfogadja és megszeresse a közönség. A címben szereplő Babylon a raszta szimbolikában a rosszat, az elnyomó hatalmat jelképezi, amely szemben áll az ígéret földjét jelentő Zionnal.

8. Fókatelep: Chaos Santana

A Fókatelep 2007-ben alakult. A Korai Öröm és a colorStar zenészeinek Oláh Annamária énekesnővel való találkozása új minőséget hozott létre – rock és elektronikus alapokon nyugvó, sajátos stílusú világzenét, katartikus erejű népdalokkal és sanzonokkal. A most következő koncertfelvételük pedig a latin zene világát idézi meg. A 2010-es években aztán a Fókatelep fokozatosan leállt, és átadta helyét a Meszecsinka zenekarnak.

9. Mary Popkids: Nightdrive

A bluesos, soulos, funkys, elektronikus indie-popot játszó Mary Popkids energikus koncertjeivel vált a magyar alternatív zenei színtér egyik népszerű csapatává. Az itt látható koncerten még előtte voltak az országos ismertségnek – az 2014-ben jött el számukra –, de már itt is látható, hogy feszes és kellőképpen fűszeres zenéjük hogyan hat lelkes közönségükre.

10. Halott Pénz: Hétfő, szerda, szombat, kedd

Kis hazánk egyik legnépszerűbb hiphopformációja a Halott Pénz. A következő koncertfelvétel évében, 2013-ban csatlakozott hozzájuk Járai Márk, aki Marsalkó Dávid mellett a zenekar „másik hangja”. És ekkortól lett hétfős a társaság, amely megjelentette Szólj anyunak, hogy a városban vagyok című albumát. Idén májusban a lemez 10. „születésnapját” egy – már most garantáltan telt házas – koncerttel ünnepelték Budapesten.

Ennyi fért a mai tízes listánkra, sajnos több kiváló előadó általunk is kedvelt dala nem került fel most ide, de talán majd a jövő héten!

A slágereket a Magyar Popkulturális Értéktár gyűjteményéből rendeztük listába, ahol további, zenei csemegének számító videókat találnak – akár a 2013-as évből is. Kedvcsinálónak néhány név azok közül, akik abban az évben még sikerrel szerepeltek az A38-on:

Anez

Babám

Braindogs

Cloud 9+

Mátyás Attila Band

Manoya

Morningdeer

Trottel Stereodream Experience

Tudósok

Úzgin Üver

Idén ünnepelte az Arénában a negyvenedik születésnapját a Bikini. A zenekart Németh Alajos és Nagy Feró 1982-ben alapította, a kezdetekben sajátos punk-rock zenét játszottak, dalaikat pedig átszőtte a közéleti tematika.

A ma ismert Bikini teljes – ám egyáltalán nem konfliktusmentes – megújulása 1985-ben következett be. Ekkor érkezett a régi tagok – Németh Alajos basszusgitáros, Vedres József gitáros és Németh Gábor dobos – mellé a Rolls Frakcióból az énekes D. Nagy Lajos, és vele egy időben Gallai Péter billentyűs. A Bikini még megélt néhány átalakulást, és bár 1992-ben úgy tűnt, hogy véget ért egy korszak, 1997-ben újra összeállt a zenekar, új lemezekkel rukkoltak elő. Az együttes még ma is járja az országot, sőt, a tavaly 40 éves zenekar idén májusban ünnepelte jubileumát a Budapest Sportarénában.

A megújult Bikini sajátos, egyéni színfoltot hozott a popzenei világba mind zeneileg, mind pedig a dalszövegek terén. A pop-rockos hangzásvilághoz meglehetősen szentimentális dalszövegek társulnak a szerelemről, az életről, amelyekkel egyrészt a hallgató könnyen tud azonosulni, másrészt pedig mindezt költői igényességgel, egyszerű, tiszta, érthető módon fogalmazzák meg. A 80–90-es években számos daluk felkerült a slágerlistákra, ilyen például a Mielőtt elmegyek, az Ezt nem tudom másképp mondani, a Mondd el, a Fagyi, az Adj helyet..., vagy épp a Nehéz a dolga, a Széles, tágas a tér, a Legyek jó, illetve a Közeli helyeken, az Olcsó vigasz és a Ki visz haza.

Több dalszövegüket is Nagy Feró írta – annak ellenére, hogy nem túl békés módon váltak el útjaik. Hozzá köthetők többek között a Mielőtt elmegyek, a Fagyi vagy épp az Ezt nem tudom másképp mondani című slágerek. A Mielőtt elmegyek az egyik legnagyobb és legtöbbet idézett szerelmes-szakítós, de tulajdonképpen búcsúzós szám a magyar poptörténetben, hiszen még iskolai ballagásokon is gyakran hallható ez a dal.

A versszakokban a tárgyi világ felsorolása az üresség szimbóluma „Négy szürke fal, egy rádió, egy asztal, / Egy nagy trikó, ezt még tőled kaptam”, amely szintén emlékezteti a megszólalót a kedvesre. A refrénben megjelenő fő gesztusban – „mielőtt végleg elmegyek, kapsz egy képet rólam” – a kedves otthagy egy darabot magából. A kép mint egy adott pillanatot megörökítő felvétel – amely az emlékezést szolgálja – ebben az esetben szimbólumává válik az emlékezésnek.

Márkus József, Katona László és Trunkos András mellett Dévényi Ádám írta a Bikini dalszövegeit. Dévényihez köthetők az olyan slágerek, mint A férfi megy, a nő marad, az Adj helyet magad mellett, a Ki visz haza, sőt még a 2020-ban a Retro Rádió Retro TOP 1000-es listájának az élére kerülő Közeli helyeken is.

Egyedi stílus és fogalmazási mód, nagyon mély látásmód és érzékenység jellemezte, amelyből mindig az emberszeretet csendült ki

– jellemezte Dévényit Németh Alajos egy interjúban. A férfi megy, a nő marad című dalban egy sztereotipizált férfi–nő viszony jelenik meg, ezen belül egy párkapcsolat felbomlása tematizálódik.

A Katona László tollából származó Veled akarok című dal egy meglehetősen mély és őszinte szerelmi vallomás. A „Hogyha tankönyv lennél, / Belőled tanulnék / Oldalaid többször / Végig lapoznám. // Hogyha ital lennél, / Mindig részeg lennék, / És ha szabadságharc, / A vérem áldoznám.” sorokban a tankönyv a tudást, az ital a vágyat, a szabadságharc az áldozathozatalt szimbolizáló elemek.

A Veled akarok képi világa nagyrészt természeti elemekből épül fel, a megszólaló az ősz, a tél, a tavasz és a nyár képében jelenik meg, míg a megszólított az ezekre hatást gyakorló felhő és nap képében. A „rád borulnék ősszel takaró avarral... forró nyár ha lennél, beragyognálak” esetében az évszakok körforgása, ezáltal az idő múlása jelenik meg. Az idő dimenziójából való kilépésre csupán a túlvilágot szimbolizáló pokol és a menny, illetve a feltámadás ad lehetőséget.

Ugyan a Ha volna még időm, illetve a Veled akarok című dalukban is kiemelt szerepet kap az idő mint a létezés törvénye és feltétele, a Közeli helyeken egy másik lényeges kérdést, az ember időbe vetettségét tematizálja: „itt ül az idő a nyakamon”. Ezt emeli át a tapasztalati világba, ezen belül is a tér dimenziójába: „akkor is megyek, ha nem akarok”, ahol az akaratlan előrehaladás az idő függetlenségét és szüntelen múlását szimbolizálja. A lét végét egyrészt a „kifogy az út a lábam alól” kép, másrészt pedig a „Porból lettem s porrá leszek, / Félek, hogy a ködbe veszek” gondolategységek hozzák be.

Bár számos tagcserével és szövegíróval dolgozott a zenekar, mégis azonos színvonalú és hasonló stílusú szövegek születtek. Az ős-Bikini punkos, közéleti témákkal átszőtt korszakához képest később inkább a hétköznapi életből vett témák és konstans színvonal jellemzi munkáikat. Számottevő válogatáslemezük mellett a legutóbbi albumuk 2011-ben jelent meg Elmúlt illúziók címmel.

Zenét hallgatni arany

Azt, hogy az arany mint nemesfém mit jelent az emberiség történelmében, megtudhatják ezernyi más helyről, például a „Ki korán kel…” blogról. Erre most ne pazaroljunk tintát és papírt. Nézzünk inkább utána a magyar könnyűzene és az arany kapcsolatának. Nem a nyugati turnékról egykor hangfalakban hazacsempészett arany ékszerekről lesz itt szó, az egy másik rovat témája lehetne. Maradjunk az aranynál mint annak szimbólumánál, ami igazán értékes, ami tudást és érzelmi gazdagságot jelképez.

Mindannyian hallottuk már azt a zenei kiadványokra vonatkozó kifejezést, hogy aranylemez. Mit is jelent ez? Hogy egy album kiérdemelje ezt az elismerést, bizonyos példányszámban kell elkelnie a lemezboltokban. Ez országonként eltérő lehet, ami biztos: az első aranylemez büszke tulajdonosa az amerikai jazz-zenész, Glenn Miller volt, akinek korongja 1942-ben 1 millió 200 ezer példányban kelt el, és ezt kiadója, az RCA ezzel a címmel honorálta.

Magyarországon 1992-ig 100 ezer eladott lemez után járt az elismerés ­– és ez a szám az akkori élvonalbeli zenekaroknak és szólistáknak könnyedén ment –, amikor is 50 ezer elkelt példány után már megkapták az előadók az aranylemezt. Jelenleg – 2012 óta – 2000 hanghordozó gazdára találása esetén már elmondhatja magáról egy hazai sztár, hogy ő bizony aranylemezes. Így múlik el a világ dicsősége, valamint nem mind arany, ami fénylik.

És hogy ki volt az első magyar aranylemezes előadó? 1970-ben, miután a Volt egyszer egy lány című nagylemeze (LP) elérte a 100 ezer eladott példányszámot, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat képviselője Koncz Zsuzsának adta át az első hazai arany(nagy)lemezt. A kislemezeknél (SP) a limit az aranylemezhez váláshoz 250 ezer eladott darab volt, itt az első jutalmazott 1967-ben Aradszky László, akinek kislemeze 985 ezer példányban kelt el, ami azt jelentette, hogy minden tizedik Magyarországon élő ember megvásárolta a népszerű táncdalénekes kiadványát.

Mielőtt elkábulnánk a számok és az arany bűvöletében, nézzünk meg néhány már befutott, vagy éppen szárnyait bontogató mai magyar előadót, aki így vagy úgy, de kapcsolódik mai témánkhoz.

Az értékes felvételeket ezúttal is a Magyar Popkulturális Értéktár széfjének feltörésével szereztük meg.

Az utóbbi évek egyik legsikeresebb magyar televíziós produkciója volt a 2015–2018 között futó Aranyélet című bűnügyi sorozat. „Minden rohad, ami fénylik” – így hirdették az alkotást, és tényleg, a középpontban egy kétes bizniszből meggazdagodott, szétesőfélben lévő családot láthattunk, remek színészi alakításokkal és kidolgozott történetvezetéssel.

A sorozat harmadik évadának főcímzenéjét a SONYA zenekar adta elő. Korbucz Sonya és posztrock együttese egy igazán ütős dallal állt elő 2018-ban, ennek jöjjön most az A38 Hajó színpadán előadott élő változata.

SONYA: Aranyélet – Family

Az 1997-ben alakult Misztrál együttes repertoárján magyar és külföldi költők versei, valamint népdalfeldolgozások szerepelnek, igényes hangszerelésű, népzenei hagyományokat követő muzsikával előadva. Most következő daluk a fiatalon elhunyt erdélyi magyar költő, Dsida Jenő (1907–1938) versének megzenésített változata. Egyetlen mondatnyi sóhaj, szerelmes ima, bensőséges, halk szavú költemény ez. Egymástól távol eső, mégis összecsengő rímekben beszél arról, hogy szeretné arany és kék szavakkal megfesteni a Kedvest, aki a költő számára a „világ legszebb Virága”.

Misztrál: Arany és kék szavakkal

Az idén 30 esztendős Anima Sound System a kezdetektől a magyar elektronikus színtér egyik kiemelkedő zenekara, zenéje ízét a stílusok keveredése adja. Ezen a 2015-ös koncerten Prieger Fanni lendületes előadásában hallhatjuk a The Gold Hole című dalukat, a zenekar 2014-ben megjelent Gravity And Grace albumáról. Kegyelem és nehézkedés ez a lemez címének magyar megfelelője, és ennek kapcsán mondta azt Prieger Zsolt, az Anima zenekarvezetője: „Minden alkotási folyamat kegyelmi állapot, és ami nem lélekből fakad, az lehullik a földre.”

Anima Sound System: The Gold Hole

A Follow The Flow az elmúlt években a magyar popzene egyik legmeghatározóbb zenekarává vált. Az együttesnek nemrégiben jelent meg a legújabb száma, amely már most hatalmas sikert aratott.

A Follow The Flow az elmúlt években nagy népszerűségre tett szert Magyarországon. A háromfős formáció tagjai – Szakács Gergő, Molnár Csaba (Fura Csé) és Vincze Gergely (BLR) – Simon Boglárka segítségével keverik a pop, a rap és a hiphop elemeit, és így alkotják meg saját, egyedi hangzásukat.

Az együttes karrierje 2016-ban indult, amikor a Nem Tudja senki című daluk aratott nagy sikert a hazai zenei színtéren. Azóta több slágerük is megjelent, mint például a Porszem, a Holnap küszöbén és a Tőlem ne. A trió zenéje könnyed, energikus és pozitív, ugyanakkor legfrissebb daluk, a Szélcsend már más hangulatot mutat be.

Képzeljünk el egy napot, amikor minden magyar ember hazánkban háromszor hallgatja meg a Follow The Flow egy választott dalát. Az Anyám mondta című daluk nézettségét tekintve az előbbi állítás már nem is annyira elrugaszkodott, mivel a kreáció több mint 34 milliós megtekintést tudhat a magáénak a YouTube-on, ami jelzi, hogy mennyire közkedvelt a magyar zenei színtéren.

A zenekar tagjai nemcsak tehetséges zenészek, hanem fontos értékeket és életszemléletet is közvetítenek a zenéjükön keresztül. Ugyanakkor a közösségi médiában is aktívak, és rendszeresen posztolnak motiváló üzeneteket és inspiráló idézeteket.

Nem tudja senki

A dal megjelenésének nyarán már 20 milliós nézettséget ért el a videóklip, a hazai Spotify-listán több mint 650 ezres streaminggel lett listavezető. A Follow The Flow nagy áttörése a Nem tudja senki volt, hirtelen az egész ország együtt énekelte a refrént:

Nem tudja senki, hogy honnan jöttem

Hogy hányszor volt sötét az ég fölöttem

Ködös a múltam, nem ismeri senki

Nincs otthonom, nincs hova visszamenni

A dalszövegben a lét minősége magasabb értéket képvisel, mint a materiális dolgok: „sosem voltam gazdag, de megvan minden, / a legszebb pillanatok vannak ingyen.” Emellett a dalban található hangszerelés és az előadásmód is erőteljes érzelmi töltettel rendelkezik, amely tovább erősíti a dal üzenetét a mindennapok becsüléséről, a pillanat megéléséről.

A Nem tudja senki több gondolategységet mozgat. Egyrészt magában foglalja a lét kiszámíthatatlanságát, az ember esendőségét. Másrészt utal arra is, hogy a függetlenség ára a nincstelenség: „Inkább leszek nincstelen úgy, hogy mellette szabad." Emellett az otthontalanság, gyökértelenség, aspektusa is felmerül, amelyhez ködös, vagyis nehezen visszafejthető múlt társul: „Ködös a múltam, nem ismeri senki, / nincs otthonom, nincs hova visszamenni.”

Külön érdekesség, hogy a dal nem csak hazánkban volt közkedvelt, számos ember szívesen hallgatja a világ minden tájáról. Példa néhány hozzászólás a YouTube-ról:

Wow this video makes me want to travel to Hungary so much. I also love how Hungarian sounds. I'd like to learn this language Love from Spain. (Uh, ez a videó nagyon arra késztet, hogy elutazzak Magyarországra. Azt is imádom, ahogyan magyarul szól. Ezt a nyelvet meg akarom tanulni. Szeretettel Spanyolországból.)

Amazing song! Playing on repeat for like 100th time now! Love from your neighbor, Ukraine. (Csodálatos dal! Már vagy százszor meghallgattam! Szeretettel a szomszédotokból, Ukrajnából.)

I am from Germany and i feel this music so deep without understanding anything (Németországból hallgatom, és mélyen átérzem ezt a zenét, anélkül, hogy bármit értenék is belőle.)

Az utolsó kommentben látható, hogy a hozzászóló képes érezni a dal mélységét anélkül, hogy ismerné a szöveg jelentését, tehát a nyelvi korlátok sem akadályozzák abban, hogy elmerüljön benne.

• Kik léptek fel a Szigeten 2003-ban?
• Melyik fesztiválon szerepelt az LGT?
• Hányszor lépett fel Ákos a nagy fesztiválokon?

A Magyar Popkulturális Értéktár létrehozta a hazai fesztiválok fellépőinek összesített adatbázisát, amely itt tekinthető meg. A kiterjedt adattárban ilyen és hasonló kérdésekre kapatunk választ. Magyarországon gazdag a fesztiválélet, ám meghökkentő módon eddig nem volt olyan átfogó adattár, amelyben minden egy helyen megtalálható, továbbá az összes előadó, aki valaha fellépett, visszakereshető. Ebben nyújt segítséget az Értéktár új összesítése.

A feldolgozott fesztiválok között található a Sziget, a Volt, a Fishing On Orfű, az Ozora, a Balaton Sound, az EFOTT, a Művészetek Völgye, a Bánkitó, illetve az Ördögkatlan is. A fesztivál-adatbázisban több mint 3000 előadó szerepel, akik a 2012-től napjainkig léptek fel magyar fesztiválokon, mindezek éves bontásban láthatók és kereshetőek vissza.

Fesztiválok, adatok, kutatások

A projekt ötlete akkor merült fel, amikor kitaláltuk, hogy a Jávorszky Béla által írt könyvek tartalmát szeretnénk kiegészíteni további előadókkal. Benne fogalmazódott meg az a gondolat , hogy még nincsen összesített gyűjtemény a hazai fesztiválokról.

Mivel az ötlet mindenkinek tetszett, hamar el is kezdődött a lehetséges források felkutatása, ami mintegy fél évet és több mint 1000 munkaórát vett igénybe. A folyamat során számos akadályba ütköztünk, mivel az adatok elképesztően szétszórtak, nehezen fellelhetők.

Néhány fesztiválnál csupán plakátok álltak a rendelkezésünkre a programokról, más eseményeken maguk a szervezők sem tudtak segítséget nyújtani a 8–10 évvel ezelőtti események részleteiről. Más helyen az előadókat egyesével kutattuk, mert pusztán a nevük alapján nemzetiségüket nem lehetett eldönteni.

A folyamat során több száz előadó esetén ellenőriztük azt is, hogy szerepelnek-e már az Értéktárban. Kollégáink kíváncsisága és szorgalma felülkerekedett az adatmennyiség akadályain. A munkafolyamat alatt olyan érdekes összefüggéseket találtunk, amelyekre korábban nem figyeltünk fel, mint például egyes fellépők rendszeres jelenléte egy adott fesztiválon. Ilyen a Bëlga is, amely részt vett az összes VOLT fesztiválon 2012-től 2022-ig.

Az adatbázis tudományos célra is használható, továbbá lehetővé teszi infografikák készítését is. Az MPÉ fesztivál-adatbázisa így nem csak az érdeklődők és rajongók számára nyújt érdekes információkat, de segítő kezet adhat a fesztiválszervezőknek és a zenei kutatóknak is.

Az adatbázisból létrehozható fesztiváltérkép által a szervezők pontosabb képet kaphatnak a fellépések területi, illetve műfajok szerinti eloszlásról, amely segítséget nyújthat a program összeállításában. Emellett a kutatók számára is értékes információforrást jelenthet, támogathatja a hazai zenei társadalom és a műfajok közötti kapcsolatok feltárását, tehát hozzájárul a hazai zenei szcéna kutatásához is.

A jövőben célunk a jelenlegi fesztiválokat korábbi évekre visszamenőleg is felkutatni. Emellett célunk olyan további fesztiválokkal és kisebb zenei eseményekkel is bővíteni az adatbázist, mint például a Strand fesztivál és a SopronFeszt. Reményeink szerint a zeneipar területén dolgozó érdeklődők folyamatosan jutnak majd munkájukat segítő értékes információkhoz, a rajongók pedig kedvükre böngészhetnek és visszaidézhetik emlékeiket.

Kik voltak az első fesztiválod fellépői? Kutatásra fel!

A Margaret Island a modern hazai popkultúra egyik legkiemelkedőbb együttese. A magyar folkmotívumokkal átitatott pop-rock zenét játszó együttes népszerűségét a YouTube- (67.000) és a Spotify- (havi 94.500 feletti hallgatottság) feliratkozóik száma is bizonyítja. A fonyódi kötődésű zenekar terveiről az alapító basszusgitárost, Törőcsik Kristófot kérdeztük, akit a zenekaron kívül láthattunk A Dal című műsor döntősei között a Pandóra Projektből ismert Pankával. Kristóf azt is elárulta nekünk, hogy mennyire készülnek a nagy koncertjükre, amit 2023. június 29-én a Budapest Parkban tartanak. Lesz egy-két meglepetés a szív témájú koncerten.

A Fénytörés-produkcióban a zenét és a táncot ötvözitek. Honnan jött az ötlet?

A Senki nem felel című klipünkben Vikinek lehetősége adódott táncolni, és ez volt az a pillanat, amikor ráébredt arra, hogy nagyon szeret mozogni. A projekt az ő álmának a megvalósulása, amiben mi maximálisan támogatjuk. Szeretnénk – nyilván – közönséget is mélyíteni egy színvonalas, jól átgondolt és szép produkcióval. Egészen izgalmas számunkra ez a folyamat, gyakorlatilag január óta ezzel foglalkozunk. Viki hetente többször is lejár Szegedre próbálni, mivel a Szegedi Kortárs Balett-társulattal kiegészülve fogunk színpadra állni, Bálint pedig nekiállt áthangszerelni a műsort. Mindegyik dalt egy kicsit máshogy fogjuk eljátszani, hiszen itt a tánc lesz elsősorban a fókuszban. Bízunk benne, hogy ősszel a Müpa-bemutatót követően több vidéki színházban is lehetőségünk lesz előadni. 

Gondolkodtatok abban, hogy ezt hosszú távon is megtartsátok, esetleg más összművészeti produkciót is készítsetek?

Még nem tudom, hogy a jövő mit tartogat, jelenleg a Fénytörés produkciójának szervezésén és összeállításán dolgozunk. A későbbiekben kérdés még, hogy milyen összművészeti produkciók jöhetnek létre, de mindig szeretjük magunkat frissen tartani. Volt már szimfonik turnénk két-három éve, amit ugyanígy a vidéki színházakba vittünk el, egy kicsit más élményt adva a közönségnek.

Említetted, hogy új lemezen dolgoztok. Honnan merítesz ihletet?

Most úgy érzem, hogy megint egy intenzív időszakban vagyunk. Amikor lemezt készítünk, az általában meglehetősen intim kitárulkozás. Sok érzelem a felszínre kerül, és nyilván a saját élményeinkből is táplálkozunk a szövegírás során. Mostanában nagyon sok szöveg kiborul belőlem, korábban még nem írtam ennyit. Valahol ez nekem is egy terápia, mert segít az általunk megélt élményeket feldolgozni. Az inspiráció így belőlünk és a mindennapjainkból fakad. Ha mégis elakadnánk egy-egy dalszöveggel, Szepesi Matyi (Konyha) segítségére mindig számíthatunk.

 Jövőre ünneplitek a tizedik születésnapotokat.

Igen, ha minden igaz, jövő tavasszal megjelenik az ötödik lemez, és ehhez kapcsolódóan országos turnéra indulunk majd, szeretnénk minél több emberrel megünnepelni a 10. születésnapunkat.

Ha egyetlen szóval kellene jellemezned a zenekart, mit mondanál?

Ez nehéz kérdés, amit sokszor megkérdeztek már tőlem. Most azt mondanám, hogy család.

És mi az, amiért a leginkább hálás vagy? Mi a legszebb emléked a zenekarról?

Pont tegnapelőtt forgattunk klipet a legújabb dalunkhoz, a Félemberhez, és visszatértünk a gimnáziumunkba, ahová Bálinttal jártunk. Jó érzés volt egyrészt nosztalgiázni, másrészt pedig eszembe jutott, hogy kilenc éve érettségiztem, és körülbelül akkor indult a zenekar is.

Az elmúlt kilenc év olyan volt, mintha három ember életét éltük volna, hiszen rengeteg élmény ért minket, és arra gondoltam, hogy alapvetően mindent a zenekarnak köszönhetek. Azt is, hogy teljes időben tudok zenével foglalkozni, és nem kell polgári állást vállalnom, hogy élhetem a magam bohém életét. És azt, hogy ha akarok, bármikor nekiállhatok zenélni.

Ez hatalmas ajándék az élettől. Nyilván voltak nehézségek, és bizonyára lesznek is, de egy-egy jól sikerült koncert felszabadító és kárpótol mindenért.

A hazai zenei világból van példaképetek?

Természetesen mindannyian magyar zenéken is szocializálódtunk. Nekem például tavaly volt egy hatalmas LGT-őrületem. Elmerültem az egész diszkográfiában, és felfedeztem ezeket a csodálatos Presser-dalokat. Ugyanakkor a jelenlegiek között is rengeteg olyan zenekar van, akiket nagyon szeretünk, és nagyon izgalmas dolgokat csinálnak.

A Carson Comának is most jelent meg az új lemeze. Giorgio mondta nekem, hogy ez most egy zajosabb lemez lesz, és most már értem, mire gondolt. Rajtuk kívül még rengeteg embert felsorolhatnék Bérczesi Robitól kezdve Azahriah-ig. Tisztelem Attilát, mivel nagyon tehetséges srác, és vitathatatlanok az érdemei.

Most voltam Analog Balaton-koncerten, elképesztően klassz zene! Jólesett a lelkemnek végighallgatni a koncertjüket. Szerintem jó, hogy folyamatosan frissül a zenei élet. Számunkra mégis az a tanulság, hogy fontos a saját autentikusságunk megőrzése, mivel az aktuális trend követése sosem lesz hiteles.

Hol látjátok az együttest öt év múlva?

Amit érzek körvonalazódni az új anyaggal kapcsolatban, hogy biztosan szeretnénk visszahozni az élő hangszereket. Az előző lemezünkön például egyáltalán nem volt élő dob, ami utólag kicsit hiányzott nekünk. A producerünk, Toldi Miki (Magashegyi Underground) dobol, és nagyon izgalmas folyamat, amikor lemegyünk a próbaterembe, van egy éppen formálódó ötlet akár valamilyen szövegfoszlánnyal, és rögtön elkezdjük dobbal, gitárral, énekkel játszogatni. Egészen más így, hogy zenélés közben bontakozik ki számunkra is az adott dal hangulata, iránya. Azt, hogy öt év múlva mi lesz, még nem tudom. Hosszú távon kicsit sodródunk azzal, ami jön.

További információk a popkulturalis.hu oldalon találhatóak.

Hogy kik voltak a Hungária, az Illés, az Omega vagy épp Kovács Kati, Koncz Zsuzsa mellett még igazán népszerűek a maguk korában? Visszatekintő sorozatunkban ismét hozunk öt, a maguk korában sikerlistás zenekart. A hazai rock, beat és pop úttörői mellett felidézzük a Meteort, a Juventust és az Atlast is. A két korábbi válogatás itt és itt olvasható.

Tűzkerék

A Tűzkerék Radics Béla, Som Lajos, Váradi László formációjaként jött létre a Sakk-Matt feloszlását követően. A meglehetősen sok tagcserét megélő zenekarban egy időben Döme Dezső, Könnyű József, Tátrai Tibor, egy másik átalakulást követően, 1971-től Csomós Péter és Póka Egon is játszott.

A sok tagcsere nem hozta meg a várt eredményt, így 1972-ben Radics Béla csatlakozott az újonnan megalakuló Taurus zenekarhoz. A Tűzkeréknek az akkori kultúrpolitika miatt nem jelenhetett meg lemeze, mégis népszerű volt. Egyik ismertetőjegye a tagcseréken kívül az volt, hogy Magyarországon elsőként játszott Led Zeppelint. 1975-ben újjáélesztették a zenekart, amely egészen 1982-ig volt aktív. 1978 október elsején az Ifiparkban az East mellett ők tartották az év legemlékezetesebb koncertjét.

Meteor

Az 1968-as Ki mit tud? során ismertté vált Meteor a Liversing és a Dogs feloszlását követően jött létre. A rythm and bluest játszó formáció frontembere Demjén Ferenc és Demjén István volt, mellette Vadnai László billentyűzött, Tőricht György játszott szólógitáron, Benkő Róbert basszusgitáron, Bertalan „Güzü” István dobolt – egy részük a Dogsból érkezett, mások pedig a Liversingből. A progresszív zenétől a poposabb irány felé elmozduló zenekar A gárdista című dala slágerré vált, és hozzájuk köthető a Kívánj te is nekem szép jó éjszakát című szerzemény is.

Végül 1969-ben végleg feloszlottak, a zenekar egy része a Sakk-Matt nevű zenekarba igazolt. A Budai Ifjúsági Park első aranykorát a Meteornak és a stílusban hozzá hasonló zenekaroknak – mint a Liversing, a Sakk-Matt (róluk itt írtunk) és a Tűzkerék – köszönheti.

Juventus

A hatvanas évek második felében alakult a Syrius kettéválását követően. A Pápai Faragó László orgonista, énekes, Molnár Ákos szaxofonos, Hanka Péter gitáros, Varga Dénes basszusgitáros és Szigeti Béla dobos által létrehozott formáció már megalakulása évében szerepelt a Magyar Televízió Slágerkupa című műsorában. Számos lemez- és rádiófelvételt készítettek, '68-ban, '69-ben de még '70-ben is jelent meg kiadványuk.

Zenéltek a Táncdalfesztivál műsorában is, ők kísérték Kovács Kati Add már uram az esőt című győztes produkcióját is, amely az év slágerévé vált, és amelyet napjainkban is időről időre feldolgoznak különböző előadók. A számos átalakulás során a zenekarban megfordult többek között Tátrai Tibor, Csomós Péter, Kékes Zoltán, Csurgai Attila és Póka Egon is.

Nem olyan rég történt, hogy egy újonnan alakult metálzenekar bemutatkozó klipjében a zenészek elrejtették az arcukat, így tartva egyelőre titokban a kilétüket. A banda egyik tagját azonban hiába takarta csuklya, jellegzetes gitársoundja alapján a vájt fülű hallgatók rögtön azonosították. Ő nem más, mint mai főszereplőnk, Áron András, vagy ahogy sokan ismerik: Apey, gitáros-énekes, aki húszéves pályafutása során több figyelemre méltó, „kemény zenét” játszó együttes frontembere volt, és aki ma is több formációban, illetve szólistaként is bizonyítja dalszerzői kreativitását és előadói tehetségét.

Áron András „Apey” énekes, gitáros, dalszerző a hazai rockzenei színtér fiatalabb generációjának egyik legsokoldalúbb egyénisége, aki – immár két évtizede – a rock/metál különböző stílusaiban figyelemre méltó produkciókkal jelentkezik. Az elmúlt 10 évben 12 lemezt jelentetett meg zenekaraival és egyéni előadóként.

Az 1988-ban született zenész korábbi együttesei közül az első formáció a nu metal stílusban játszó Kelly Hits the Blue Sky volt, amelyben 2003–2009 között énekelt. Ezután az 1992-ben alakult hazai thrash/groove metal legenda Neck Sprain frontembere lett, itt 2008-tól az együttes megszűnéséig, 2015-ig énekelt, majd a jófajta rockot játszó Grand Mexican Warlock következett, ebben 2015–2016 között gitározott.

Ezekkel párhuzamosan 2009-ben létrehozta saját zenekarát, az Apey & the Pea stoner/sludge/grunge triót, amely 2019-ben nevet változtatott, és azóta Lazarvsként lépnek a közönség elé. A névváltás okairól a frontember annyit mondott, megunták, hogy olyan név párosul hármukhoz, ami nem azonos a zenéjükkel.

Az énekes-gitáros Apey a dalszerzői kvalitásait ebben a formációban kamatoztatja leginkább. Idáig négy nagylemezt jelentettek meg: Devil's Nectar (2013), Hellish (2014), HEX (2017), Lazarvs (2020). A névváltás egy kis „stílusigazítást” is magával hozott. Apey elmondása szerint 2020-as kiadványuk zaklatott, rideg hangvételű lemez, kevés dallammal, hideg atmoszférával.

A trió 2009 óta változatlan felállásban zenél, Apey mellett Prepelicza Zoltán basszusgitáros és Makai László dobos a Lazarvs tagja. Súlyos gitár riffek és a klasszikus metálszellem teszi egyedivé és sikeressé őket a hazai rockzenei életben. Látványos koncertjeikkel nemcsak idehaza sikeresek, de az évek során már végigturnézták egész Európát.

2014 júniusában, még a Hellish című albumuk megjelenése előtt adtak koncertet az A38 Hajón. Nézzünk meg ebből a fellépésükből egy rövid részletet! A szám címe Nazareth, és eredetileg az előző évben megjelent Devil's Nectar lemezük nyitódala.

Apey & the Pea: Nazareth

Áron András „Apey” másik, jelenleg is futó zenekara a Trillion. Az eredetileg egyszeri alkalomra, 2011-ben összeállt trió – amelynek további tagjai Szabó László dobos (Grand Mexican Warlock) és Mohácsi Mátyás basszusgitáros (The Idoru, Shell Beach) – zenéjét kezdetben leginkább a grunge refréncentrikussága és karcos megszólalása jellemezte. 2016-ban csatlakozott hozzájuk az ék zenekar frontembere, Lee Oliver gitáros, ekkor lett négytagú a Trillion. Idáig két nagylemezzel jelentkeztek (Dreaming Black, 2016; Like Water, 2018). Jelenleg harmadik albumuk dalain dolgoznak.

Hogy folytassuk a rendkívül kreatív és aktív Apey zenekarainak felsorolását, meg kell említenünk az idén első nagylemezével (Humans Are The Virus) jelentkező Teeth Marks nevű formációt, amely „rejtőzködő” együttesként indult. Első videóklipjükben (Crimson Heresy) a darálós metált játszó zenészek arcát csuklya fedi, a nézők pedig találgathattak, hogy kik rejtőznek a kapucnis, sötét ruhák alatt. Aztán a második klipjükben felfedték magukat: a Lazarvs, a The Southern Oracle és a Stubborn zenekarokból jól ismert Áron András „Apey”, Kókai Barnabás, Makai László és Kaldenekker Ferenc bandája a Teeth Marks.

De térjünk vissza a Trillionhoz!

Részemről a legkülönlegesebb anyag, amit eddig valaha csináltam

– mondta Áron András a 2018-as Like Water megjelenésekor, és ezzel valószínűleg arra célzott, hogy „enyhült” az a nyerseség, amely Apey korábbi szerzeményeit jellemezte. Ezen az albumon több akusztikus szám is helyet kapott, és a pszichedelikus vonalon is elindult a zenekar. Hallgassuk meg a lemez egyik dalát, illetve annak koncertváltozatát 2019-ből: ez a Blisters.

Trillion: Blisters

Áron Andrásban 2009-ben érett meg az elhatározás, hogy az akkor futó zenekarainak profiljához kevésbé passzoló dalokat önállóan, akusztikus formában vigye a nagyközönség elé, kissé a nagy példakép, Neil Young stílusában. És azóta folkos, countrys, bluesos szólóprodukciójával is rendre meglepi rajongóit. Elmondása szerint a másik gitárhőse John Butler ausztrál–amerikai multiinstrumentalista, aki miatt elkezdett a nyitott hangolással is kísérletezni. Viszont a „nagy öregeket”, Bob Dylant és Bruce Springsteent, akikre elsőre asszociálnánk erről a stílusról, nagyon sokáig ki nem állhatta.

2010-ben jelentette meg első önálló albumát (Feathers, Black Flowers), amit 2016-ban a Foxes, 2018-ban a Stranger követett. 2020 őszén érkezett eddigi legkiforrottabb szólóanyaga, a Book of Changes.

A szólóanyagaihoz kapcsolódó nagyzenekari formációját, a Black Circle Orchestrát 2020-ban hívta életre. Az együttes tagságát – Apey mellett – a Blahalouisiana énekesnője, Schoblocher Barbara és billentyűse, Pénzes Máté, a Qualitons ritmusszekciója: Hock Ernő basszusgitáros és Boros Levente dobos, továbbá Kiss Péter gitáros (The Pontiac) adja. Apey velük rögzítette a Book of Changes lemezének élő változatát, amely 2021-ben jelent meg Changes címmel, sokszínű, alt-countrys hangzással.

És a legfrissebb hír: idén októberben jelenik meg Apey The Moment című új szólólemeze, amit teljes egészében az amerikai zene egyik fellegvárában, a Tennessee állambeli Nashville-ben vett fel egy neves producer, Derek Garten közreműködésével, aki több híres előadóval – köztük Taylor Swifttel is – dolgozott már együtt. Az albumról egy dalt már láthatunk és hallhatunk. A Carolina Amerikában felvett videóklipjében feltűnik Apey párja, Schoblocher Barbara is.

Idény nyáron Apey koncertek sorozatát adja idehaza, többféle formációjával is láthatjuk őt országszerte fesztiválokon és klubokban fellépni. És őszre már tervezi a következő amerikai útját, hogy ott újra lemezanyagon dolgozhasson. Zenekarainak és szólóprojektjének sikeressége mellett a zenei teljesítményét is elismerik, Apey immár Artisjus- és kétszeres Fonogram-díjas előadó és dalszerző.

Trillion: Maths

Az ember igényes teremtmény, több minden kell az alapvető létfenntartásához. Ez alkalommal kettőt veszünk tüzetesebben szemügyre ezek közül, az étkezést és a jó zenét. Tartsanak velünk, egy igazán fülcsiklandozó menüsort állítottunk össze önök számára, amihez a kiváló minőségű alapanyagokat a Magyar Popkulturális Értéktárból szereztük be.

Reggel szinte az első dolgunk, hogy megnézzük, mi újság a hűtőben. Sajnos szinte semmi, ezért hát elindulunk a boltba, és közben eszünkbe juthatnak – ó, azok a 80-as évek! –, amikor hajnaltájt hazafelé botorkálva a közért még zárva volt, de a fuvarosok már kirakták a járdára a friss pékárut meg a tejet. És mi gátlástalanul meghívtuk magunkat egy ingyenreggelire. Tejjel kifli… De ma már más idők járnak, és tudjuk azt is, hogy előbb vagy utóbb mindenért fizetni kell.

Tehát irány a bolt, útközben jó társaságban leszünk, hiszen itt van velünk a Kispál és a Borz!

Kispál és a Borz: Tejjel kifli

Az evolúció történetében a tél végére kiürültek az étkészletek, és teljesen természetes állapot volt az éhezés. Innen ered egyes vallásokban a böjtölés hagyománya, spirituális értelmet adtak annak, hogy a hideg évszak végére már nem volt mit enni. Amikor az ősünk elment vadászni, nagy mennyiségű élelmiszerhez akkor jutott, ha elejtette a vadat. Az volt az ünnep, amikor sokat lehetett enni, mert sikerült a vadászat. Az emberiség jó része ma már nem éhezik, mégis megmaradtak a böjti szokások, az ünnepek egyet jelentenek a hatalmas evéssel.

Annak is hagyománya van, hogy magyar ember evés közben nem beszél, vagyis magában sem, illetve nem is tudom, hogy van ez. Kell a társaság egy jó étkezéshez is, ez biztos! Szabó Benedek és zenekara, a Galaxisok különleges vendéget választott az ünnepi früstök közös elfogyasztásához.

Szabó Benedek és a Galaxisok: Húsvéti reggeli a Sátánnal

A címben megidézett dal – Hadd főzzek ma magamnak – a Bergendy együttes slágere 1973-ból, a Hétfő (Hét Fő) albumukról, amely arról nevezetes, hogy ez volt az első magyar dupla nagylemez és egyben az első magyar konceptalbum (egyetlen témára felfűzött dalok sorozata).

Óriásit ment egy mesterséges intelligencia által generált új Drake- és The Weeknd-dal, a Heart on my Sleeve a különböző közösségimédia- és zenemegosztó felületeken. Ez volt az első alkalom, amikor a világ legnagyobb kiadója, a Universal Music nyilvánosan és hangosan beleszólt egy mesterséges intelligencia által generált zene terjesztésébe. A kiadó szerzői jogok megsértése miatt minden hivatalosan elérhető felületről megpróbálta a számot eltávolítani, most már csak különböző reakcióvideókban lehet a számból néhány részletet meghallgatni, például itt: (1:36-nál kell keresni). Az előadó engedélye nélkül ugyanis nem lehetne egy ilyen szám terjesztését elkezdeni.

Mivel a generatív mesterséges intelligencia rendkívül gyorsan fejlődik és terjed, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az új technológia minden létező szinten átalakíthatja a kreatív iparágakat. Ez azt jelenti, hogy mostantól végtelen mennyiségű tartalmat készíthetünk valaki más stílusában vagy ahhoz hasonlóan, és ezzel párhuzamosan új normák alakulnak ki, többek között a felhasználási jogok területén.

Magának az MI-nak lehet számos pozitív hatása is a modern zeneszerzésre és a bevételekre. A Heart on my Sleeve példájával élve reális opció lehetne licencelni a legkülönfélébb előadók hangjait.

Üzleti szempont

Ennek bevezetése üzleti szempontból számos új bevételi forrást nyithat meg a zeneipar számára. Képzeljünk el egy webshopot, ahol a zenei producerek kedvünkre válogathatnak kedvenc vagy számukra teljesen ismeretlen énekesek hangszínéből, majd egy előre lefektetett szerződés alapján százalékos arányban osztoznának a bevételeken a hangszín tulajdonosával.

Az MI generálta énekhangok használata innovatív és figyelemfelkeltő hatást teremthet a zeneiparban. Az így létrehozott produkciók és egyedi zenei tartalmak kiváló reklámhordozók lehetnek, amelyek felkeltik a közönség érdeklődését, és növelhetik a cégek vagy művészek népszerűségét. Ez különösen fontos lehet akkor, amikor a zeneipar jelentős kihívásokkal szembesül, mint például az albumeladások csökkenése a streamingszolgáltatások elterjedése miatt. Azon zenei szereplők, akik felismerik és kihasználják az MI technológiából fakadó előnyöket, versenyelőnyre tehetnek szert a piacon.

Ezenfelül egy híres énekessel való együttműködés igen költséges lehet, különösen, ha nagy a kereslet rá. Az MI-hangeszközök költséghatékony alternatívát kínálnak, ami lehetővé teszi a producerek számára, hogy hasonló hangzást érjenek el, anélkül, hogy túllépnék a költségkeretüket. A sok kicsi sokra megy elv alapján pedig akár sokkal nagyobb bevételt is tud generálni a piac ebben a felállásban.

Kreatív szempont

Az MI által generált hangok hozzájárulhatnak ikonikus énekesek zenei örökségének megőrzéséhez. Ha egy énekes már elhunyt, vagy visszavonult a zenei színtérről, a hangja így továbbra is inspirálhat, és rezonálhat az közönséggel. Azáltal, hogy egy MI-generált másolatot engedélyeznek egy híres énekes hangjából, a zenészek tisztelettel adózhatnak a zenei ikonjaik előtt, és bemutathatják művészetüket az új generációknak. Ez a digitális megőrzési forma biztosítja, hogy a legendás énekesek hatása és esszenciája fennmaradjon a zene folyamatosan fejlődő területén.

Az MI-licencelés másik lehetséges pozitív hatása az, hogy lehetőséget nyújt a fiatalabb generációk számára, hogy megismerkedjenek a régebbi zenékkel. Azok a fiatalok, akik már nem Máté Péter vagy Kóbor János zenéjén nőttek fel, most felfedezhetik azt egy új módon, amely talán ösztönözni fogja őket az adott zenész eredeti munkájának felfedezésére.

További pozitív hatás lehet, hogy módot teremt új és innovatív zenék létrehozására. Ezen eszközök használatával különböző zenei stílusokat lehet kombinálni vagy új verziókat létrehozni meglévő dalokból, amelyek segítségével a zenészek és a producerek új zenei határok elé állhatnak.

Ez akár teljesen új zenei stílusok kialakulásához is vezethet, ami az MI használata nélkül nem volna lehetséges. Egy vad ötlettel élve ma már simán elképzelhető, hogy létrejön egy olyan szám, amelyben Zámbó Jimmy és Kurt Cobain együtt duettezik franciául drum ’n’ bass alapokra. Ki tudja, talán milliók kedvence lenne, hiszen a zenében bármi lehetséges.

Tehát – bár jogos aggodalmak vetődnek fel a mesterséges intelligenciát használó eszközökkel kapcsolatban – fontos felismerni az ilyen technológiából származó pozitív hatásokat is. Az előadók örökségének megőrzése, a régebbi zenék fiatalabb generációkkal való megismertetése, az innováció elősegítése a zenében, illetve az a gazdasági előny, amit a zeneipar számára jelenthet a licencelés, lehetőséget teremthet arra, hogy a zeneipar előrelépjen, fejlődjön. 

ByeAlexnek minden hangulatra van egy dala, amit hallgathatunk. Míg sokan hajlamosak egyetlen témakör mellett maradni akár egész pályafutásuk alatt, ByeAlex dalai organikusan változnak, így hozva folyamatos megújulást.

Egészen pontosan 10 évvel ezelőtt, a Kedvesem című slágerének köszönhetően Márta Alex, művésznevén ByeAlex üstökösként robbant be a köztudatba. Azóta megállás nélkül dolgozik újabb dalokon.

Népszerűsége a YouTube és Spotify hallgatottsági számaiban is megmutatkozik, feliratkozóinak száma 300 ezer fölötti mindkét platformon. Egy-egy klipje pedig többmilliós nézettséget hoz. A bölcsész végzettségű szerző igazán mély gondolatokat képes megfogalmazni, amellyel könnyű azonosulni. Rengeteg visszajelzés olvasható arról, hogy ByeAlex dalai érzelmi támaszként sokakat átsegített nehéz időszakokon. Ahogyan az alábbi idézet is bizonyítja:

Keresem a szavakat, Alex. Azt hiszem, ez az első olyan zene és dalszöveg, ami a teljes valóságában leírja a mindennapos szorongás fojtogató tüneteit, mindezt úgy, hogy közben erőt és reményt ad felállni, és folytatni. Azt hiszem, hogy sok ember nevében írhatom... Nagyon köszönjük!
Ui.: ezt kellene felírni receptre, nem a Rivotrilt. :)

A korábban idézett sor is arra enged következtetni, hogy ByeAlex zenéje olyan hatást képes elérni, hogy azt érezzük, valaki megért, nem vagyunk egyedül. Minden igazán jó műalkotás azt jelenti, hogy minél többen tudnak azonosulni vele. Ezek a dalok nem azért vannak, hogy azt érezd, hogy ByeAlex megért téged, hanem azért, mert olyan érzéseket/érzelmeket fogalmaz meg, amellyel nagyon sokan tudnak azonosulni.

A 2010-es években többnyire szóló dalokat hozott, majd 2015-ben megalakult a ByeAlex és a Slepp. Ez az időszak adta nekünk a Nehéz vagyok című dalt is, ahol egy párkapcsolat dinamikáját mutatja be. Általában elmondható, hogy ezek a dalok a nőt a lehető legszebb és legtökéletesebb teremtésnek mutatják be. Erre tökéletes példa a Lotfi Begi közreműködésével készült Még mindig... vagy épp a B A B A B Ó. Szerelmi vallomások dalba öntve, amelynek dallamai egyre több emberrel szerettették meg az előadót.

Amennyire ellenszenves volt annak idején, annyira megkedveltem a munkásságát és a személyiségét. Úgyhogy remélem, idén eljutok majd az egyik koncertjére, mert ezt élőben is hallani akarom. :)

Nem maradhat ki a sorból Csókolom című dala sem, amely az első szerelmes dalok között született, továbbá Az én rózsám című dala, melyben a szerelem és a halál párban járnak: „Az én rózsám egy olyan szép lány, hogy koporsója aranyszéf tán.”

Paradox módon az élettel teli szerelmet a halál motívumával egészíti ki, ami a szöveg keserédes jellegét adja. A női alakot itt „édes méreg”-nek nevezi, amelyről tudja, hogy végezhet vele, mégis vágyódik utána. Az egymásnak való megnyílás és sebezhetővé válás sejlik fel, amelyben kockáztatjuk, hogy megbánthatnak, mégis vágyódunk a kommunikációs intimitásra. Külön érdekessége a magyar népzenékre hajazó dallamvezetés, amelynek köszönhetően a kommentelők alkalmasnak találták volna képviselni hazánkat az Eurovíziós Dalfesztiválon.

Egy ilyen dallal teljes mértékben lehetett volna képviselni a magyar kultúrát az Eurovíziós Dalfesztiválon!

Majd a későbbiekben, a különböző kollaborációk adta szakítós, vagy éppen szomorkásabb hangvételű szerzeményeket mutatott be, mint a Menned kéne Lábas Vikivel, az Így hagysz el Hiróval, vagy Manuellel a Merülök:

Megírtam jó néhány slágert,
Néhány kapcsolatom ráment.
De tőled gyereket akartam,
Úgy tűnik nagyon elb*sztam.
Most fürdök a pénzben,
Téged meg elvesztelek éppen.
Nem lehet senki olyan szép, nem,
Amilyen te vagy minden képen.

A melankolikus hangulathoz az elvesztett szerelmen túl a Covid–19 járvány is hozzájárulhatott, például a Merülök című dal esetében, amely melankolikus hangulata ellenére is nagy sikert aratott a zenei platformokon. A 10 millió feletti YouTube-nézettségen túl pedig a kommentek is árulkodóak voltak a dal átütő sikerét illetően:

Az összes szakítós, lemondós dalt meghallgattam az utóbbi időben a „NemVeszemFel”- től kezdve a „Menned kéne”... Eltelt egy év a szakítás óta, de valahogy azt érzem, mintha újra átélnem az egészet... Annyira azonosulni tudok a sorokkal.