• Kik léptek fel a Szigeten 2003-ban?
• Melyik fesztiválon szerepelt az LGT?
• Hányszor lépett fel Ákos a nagy fesztiválokon?

A Magyar Popkulturális Értéktár létrehozta a hazai fesztiválok fellépőinek összesített adatbázisát, amely itt tekinthető meg. A kiterjedt adattárban ilyen és hasonló kérdésekre kapatunk választ. Magyarországon gazdag a fesztiválélet, ám meghökkentő módon eddig nem volt olyan átfogó adattár, amelyben minden egy helyen megtalálható, továbbá az összes előadó, aki valaha fellépett, visszakereshető. Ebben nyújt segítséget az Értéktár új összesítése.

A feldolgozott fesztiválok között található a Sziget, a Volt, a Fishing On Orfű, az Ozora, a Balaton Sound, az EFOTT, a Művészetek Völgye, a Bánkitó, illetve az Ördögkatlan is. A fesztivál-adatbázisban több mint 3000 előadó szerepel, akik a 2012-től napjainkig léptek fel magyar fesztiválokon, mindezek éves bontásban láthatók és kereshetőek vissza.

Fesztiválok, adatok, kutatások

A projekt ötlete akkor merült fel, amikor kitaláltuk, hogy a Jávorszky Béla által írt könyvek tartalmát szeretnénk kiegészíteni további előadókkal. Benne fogalmazódott meg az a gondolat , hogy még nincsen összesített gyűjtemény a hazai fesztiválokról.

Mivel az ötlet mindenkinek tetszett, hamar el is kezdődött a lehetséges források felkutatása, ami mintegy fél évet és több mint 1000 munkaórát vett igénybe. A folyamat során számos akadályba ütköztünk, mivel az adatok elképesztően szétszórtak, nehezen fellelhetők.

Néhány fesztiválnál csupán plakátok álltak a rendelkezésünkre a programokról, más eseményeken maguk a szervezők sem tudtak segítséget nyújtani a 8–10 évvel ezelőtti események részleteiről. Más helyen az előadókat egyesével kutattuk, mert pusztán a nevük alapján nemzetiségüket nem lehetett eldönteni.

A folyamat során több száz előadó esetén ellenőriztük azt is, hogy szerepelnek-e már az Értéktárban. Kollégáink kíváncsisága és szorgalma felülkerekedett az adatmennyiség akadályain. A munkafolyamat alatt olyan érdekes összefüggéseket találtunk, amelyekre korábban nem figyeltünk fel, mint például egyes fellépők rendszeres jelenléte egy adott fesztiválon. Ilyen a Bëlga is, amely részt vett az összes VOLT fesztiválon 2012-től 2022-ig.

Az adatbázis tudományos célra is használható, továbbá lehetővé teszi infografikák készítését is. Az MPÉ fesztivál-adatbázisa így nem csak az érdeklődők és rajongók számára nyújt érdekes információkat, de segítő kezet adhat a fesztiválszervezőknek és a zenei kutatóknak is.

Az adatbázisból létrehozható fesztiváltérkép által a szervezők pontosabb képet kaphatnak a fellépések területi, illetve műfajok szerinti eloszlásról, amely segítséget nyújthat a program összeállításában. Emellett a kutatók számára is értékes információforrást jelenthet, támogathatja a hazai zenei társadalom és a műfajok közötti kapcsolatok feltárását, tehát hozzájárul a hazai zenei szcéna kutatásához is.

A jövőben célunk a jelenlegi fesztiválokat korábbi évekre visszamenőleg is felkutatni. Emellett célunk olyan további fesztiválokkal és kisebb zenei eseményekkel is bővíteni az adatbázist, mint például a Strand fesztivál és a SopronFeszt. Reményeink szerint a zeneipar területén dolgozó érdeklődők folyamatosan jutnak majd munkájukat segítő értékes információkhoz, a rajongók pedig kedvükre böngészhetnek és visszaidézhetik emlékeiket.

Kik voltak az első fesztiválod fellépői? Kutatásra fel!

A Margaret Island a modern hazai popkultúra egyik legkiemelkedőbb együttese. A magyar folkmotívumokkal átitatott pop-rock zenét játszó együttes népszerűségét a YouTube- (67.000) és a Spotify- (havi 94.500 feletti hallgatottság) feliratkozóik száma is bizonyítja. A fonyódi kötődésű zenekar terveiről az alapító basszusgitárost, Törőcsik Kristófot kérdeztük, akit a zenekaron kívül láthattunk A Dal című műsor döntősei között a Pandóra Projektből ismert Pankával. Kristóf azt is elárulta nekünk, hogy mennyire készülnek a nagy koncertjükre, amit 2023. június 29-én a Budapest Parkban tartanak. Lesz egy-két meglepetés a szív témájú koncerten.

A Fénytörés-produkcióban a zenét és a táncot ötvözitek. Honnan jött az ötlet?

A Senki nem felel című klipünkben Vikinek lehetősége adódott táncolni, és ez volt az a pillanat, amikor ráébredt arra, hogy nagyon szeret mozogni. A projekt az ő álmának a megvalósulása, amiben mi maximálisan támogatjuk. Szeretnénk – nyilván – közönséget is mélyíteni egy színvonalas, jól átgondolt és szép produkcióval. Egészen izgalmas számunkra ez a folyamat, gyakorlatilag január óta ezzel foglalkozunk. Viki hetente többször is lejár Szegedre próbálni, mivel a Szegedi Kortárs Balett-társulattal kiegészülve fogunk színpadra állni, Bálint pedig nekiállt áthangszerelni a műsort. Mindegyik dalt egy kicsit máshogy fogjuk eljátszani, hiszen itt a tánc lesz elsősorban a fókuszban. Bízunk benne, hogy ősszel a Müpa-bemutatót követően több vidéki színházban is lehetőségünk lesz előadni. 

Gondolkodtatok abban, hogy ezt hosszú távon is megtartsátok, esetleg más összművészeti produkciót is készítsetek?

Még nem tudom, hogy a jövő mit tartogat, jelenleg a Fénytörés produkciójának szervezésén és összeállításán dolgozunk. A későbbiekben kérdés még, hogy milyen összművészeti produkciók jöhetnek létre, de mindig szeretjük magunkat frissen tartani. Volt már szimfonik turnénk két-három éve, amit ugyanígy a vidéki színházakba vittünk el, egy kicsit más élményt adva a közönségnek.

Említetted, hogy új lemezen dolgoztok. Honnan merítesz ihletet?

Most úgy érzem, hogy megint egy intenzív időszakban vagyunk. Amikor lemezt készítünk, az általában meglehetősen intim kitárulkozás. Sok érzelem a felszínre kerül, és nyilván a saját élményeinkből is táplálkozunk a szövegírás során. Mostanában nagyon sok szöveg kiborul belőlem, korábban még nem írtam ennyit. Valahol ez nekem is egy terápia, mert segít az általunk megélt élményeket feldolgozni. Az inspiráció így belőlünk és a mindennapjainkból fakad. Ha mégis elakadnánk egy-egy dalszöveggel, Szepesi Matyi (Konyha) segítségére mindig számíthatunk.

 Jövőre ünneplitek a tizedik születésnapotokat.

Igen, ha minden igaz, jövő tavasszal megjelenik az ötödik lemez, és ehhez kapcsolódóan országos turnéra indulunk majd, szeretnénk minél több emberrel megünnepelni a 10. születésnapunkat.

Ha egyetlen szóval kellene jellemezned a zenekart, mit mondanál?

Ez nehéz kérdés, amit sokszor megkérdeztek már tőlem. Most azt mondanám, hogy család.

És mi az, amiért a leginkább hálás vagy? Mi a legszebb emléked a zenekarról?

Pont tegnapelőtt forgattunk klipet a legújabb dalunkhoz, a Félemberhez, és visszatértünk a gimnáziumunkba, ahová Bálinttal jártunk. Jó érzés volt egyrészt nosztalgiázni, másrészt pedig eszembe jutott, hogy kilenc éve érettségiztem, és körülbelül akkor indult a zenekar is.

Az elmúlt kilenc év olyan volt, mintha három ember életét éltük volna, hiszen rengeteg élmény ért minket, és arra gondoltam, hogy alapvetően mindent a zenekarnak köszönhetek. Azt is, hogy teljes időben tudok zenével foglalkozni, és nem kell polgári állást vállalnom, hogy élhetem a magam bohém életét. És azt, hogy ha akarok, bármikor nekiállhatok zenélni.

Ez hatalmas ajándék az élettől. Nyilván voltak nehézségek, és bizonyára lesznek is, de egy-egy jól sikerült koncert felszabadító és kárpótol mindenért.

A hazai zenei világból van példaképetek?

Természetesen mindannyian magyar zenéken is szocializálódtunk. Nekem például tavaly volt egy hatalmas LGT-őrületem. Elmerültem az egész diszkográfiában, és felfedeztem ezeket a csodálatos Presser-dalokat. Ugyanakkor a jelenlegiek között is rengeteg olyan zenekar van, akiket nagyon szeretünk, és nagyon izgalmas dolgokat csinálnak.

A Carson Comának is most jelent meg az új lemeze. Giorgio mondta nekem, hogy ez most egy zajosabb lemez lesz, és most már értem, mire gondolt. Rajtuk kívül még rengeteg embert felsorolhatnék Bérczesi Robitól kezdve Azahriah-ig. Tisztelem Attilát, mivel nagyon tehetséges srác, és vitathatatlanok az érdemei.

Most voltam Analog Balaton-koncerten, elképesztően klassz zene! Jólesett a lelkemnek végighallgatni a koncertjüket. Szerintem jó, hogy folyamatosan frissül a zenei élet. Számunkra mégis az a tanulság, hogy fontos a saját autentikusságunk megőrzése, mivel az aktuális trend követése sosem lesz hiteles.

Hol látjátok az együttest öt év múlva?

Amit érzek körvonalazódni az új anyaggal kapcsolatban, hogy biztosan szeretnénk visszahozni az élő hangszereket. Az előző lemezünkön például egyáltalán nem volt élő dob, ami utólag kicsit hiányzott nekünk. A producerünk, Toldi Miki (Magashegyi Underground) dobol, és nagyon izgalmas folyamat, amikor lemegyünk a próbaterembe, van egy éppen formálódó ötlet akár valamilyen szövegfoszlánnyal, és rögtön elkezdjük dobbal, gitárral, énekkel játszogatni. Egészen más így, hogy zenélés közben bontakozik ki számunkra is az adott dal hangulata, iránya. Azt, hogy öt év múlva mi lesz, még nem tudom. Hosszú távon kicsit sodródunk azzal, ami jön.

További információk a popkulturalis.hu oldalon találhatóak.

Hogy kik voltak a Hungária, az Illés, az Omega vagy épp Kovács Kati, Koncz Zsuzsa mellett még igazán népszerűek a maguk korában? Visszatekintő sorozatunkban ismét hozunk öt, a maguk korában sikerlistás zenekart. A hazai rock, beat és pop úttörői mellett felidézzük a Meteort, a Juventust és az Atlast is. A két korábbi válogatás itt és itt olvasható.

Tűzkerék

A Tűzkerék Radics Béla, Som Lajos, Váradi László formációjaként jött létre a Sakk-Matt feloszlását követően. A meglehetősen sok tagcserét megélő zenekarban egy időben Döme Dezső, Könnyű József, Tátrai Tibor, egy másik átalakulást követően, 1971-től Csomós Péter és Póka Egon is játszott.

A sok tagcsere nem hozta meg a várt eredményt, így 1972-ben Radics Béla csatlakozott az újonnan megalakuló Taurus zenekarhoz. A Tűzkeréknek az akkori kultúrpolitika miatt nem jelenhetett meg lemeze, mégis népszerű volt. Egyik ismertetőjegye a tagcseréken kívül az volt, hogy Magyarországon elsőként játszott Led Zeppelint. 1975-ben újjáélesztették a zenekart, amely egészen 1982-ig volt aktív. 1978 október elsején az Ifiparkban az East mellett ők tartották az év legemlékezetesebb koncertjét.

Meteor

Az 1968-as Ki mit tud? során ismertté vált Meteor a Liversing és a Dogs feloszlását követően jött létre. A rythm and bluest játszó formáció frontembere Demjén Ferenc és Demjén István volt, mellette Vadnai László billentyűzött, Tőricht György játszott szólógitáron, Benkő Róbert basszusgitáron, Bertalan „Güzü” István dobolt – egy részük a Dogsból érkezett, mások pedig a Liversingből. A progresszív zenétől a poposabb irány felé elmozduló zenekar A gárdista című dala slágerré vált, és hozzájuk köthető a Kívánj te is nekem szép jó éjszakát című szerzemény is.

Végül 1969-ben végleg feloszlottak, a zenekar egy része a Sakk-Matt nevű zenekarba igazolt. A Budai Ifjúsági Park első aranykorát a Meteornak és a stílusban hozzá hasonló zenekaroknak – mint a Liversing, a Sakk-Matt (róluk itt írtunk) és a Tűzkerék – köszönheti.

Juventus

A hatvanas évek második felében alakult a Syrius kettéválását követően. A Pápai Faragó László orgonista, énekes, Molnár Ákos szaxofonos, Hanka Péter gitáros, Varga Dénes basszusgitáros és Szigeti Béla dobos által létrehozott formáció már megalakulása évében szerepelt a Magyar Televízió Slágerkupa című műsorában. Számos lemez- és rádiófelvételt készítettek, '68-ban, '69-ben de még '70-ben is jelent meg kiadványuk.

Zenéltek a Táncdalfesztivál műsorában is, ők kísérték Kovács Kati Add már uram az esőt című győztes produkcióját is, amely az év slágerévé vált, és amelyet napjainkban is időről időre feldolgoznak különböző előadók. A számos átalakulás során a zenekarban megfordult többek között Tátrai Tibor, Csomós Péter, Kékes Zoltán, Csurgai Attila és Póka Egon is.

Nem olyan rég történt, hogy egy újonnan alakult metálzenekar bemutatkozó klipjében a zenészek elrejtették az arcukat, így tartva egyelőre titokban a kilétüket. A banda egyik tagját azonban hiába takarta csuklya, jellegzetes gitársoundja alapján a vájt fülű hallgatók rögtön azonosították. Ő nem más, mint mai főszereplőnk, Áron András, vagy ahogy sokan ismerik: Apey, gitáros-énekes, aki húszéves pályafutása során több figyelemre méltó, „kemény zenét” játszó együttes frontembere volt, és aki ma is több formációban, illetve szólistaként is bizonyítja dalszerzői kreativitását és előadói tehetségét.

Áron András „Apey” énekes, gitáros, dalszerző a hazai rockzenei színtér fiatalabb generációjának egyik legsokoldalúbb egyénisége, aki – immár két évtizede – a rock/metál különböző stílusaiban figyelemre méltó produkciókkal jelentkezik. Az elmúlt 10 évben 12 lemezt jelentetett meg zenekaraival és egyéni előadóként.

Az 1988-ban született zenész korábbi együttesei közül az első formáció a nu metal stílusban játszó Kelly Hits the Blue Sky volt, amelyben 2003–2009 között énekelt. Ezután az 1992-ben alakult hazai thrash/groove metal legenda Neck Sprain frontembere lett, itt 2008-tól az együttes megszűnéséig, 2015-ig énekelt, majd a jófajta rockot játszó Grand Mexican Warlock következett, ebben 2015–2016 között gitározott.

Ezekkel párhuzamosan 2009-ben létrehozta saját zenekarát, az Apey & the Pea stoner/sludge/grunge triót, amely 2019-ben nevet változtatott, és azóta Lazarvsként lépnek a közönség elé. A névváltás okairól a frontember annyit mondott, megunták, hogy olyan név párosul hármukhoz, ami nem azonos a zenéjükkel.

Az énekes-gitáros Apey a dalszerzői kvalitásait ebben a formációban kamatoztatja leginkább. Idáig négy nagylemezt jelentettek meg: Devil's Nectar (2013), Hellish (2014), HEX (2017), Lazarvs (2020). A névváltás egy kis „stílusigazítást” is magával hozott. Apey elmondása szerint 2020-as kiadványuk zaklatott, rideg hangvételű lemez, kevés dallammal, hideg atmoszférával.

A trió 2009 óta változatlan felállásban zenél, Apey mellett Prepelicza Zoltán basszusgitáros és Makai László dobos a Lazarvs tagja. Súlyos gitár riffek és a klasszikus metálszellem teszi egyedivé és sikeressé őket a hazai rockzenei életben. Látványos koncertjeikkel nemcsak idehaza sikeresek, de az évek során már végigturnézták egész Európát.

2014 júniusában, még a Hellish című albumuk megjelenése előtt adtak koncertet az A38 Hajón. Nézzünk meg ebből a fellépésükből egy rövid részletet! A szám címe Nazareth, és eredetileg az előző évben megjelent Devil's Nectar lemezük nyitódala.

Apey & the Pea: Nazareth

Áron András „Apey” másik, jelenleg is futó zenekara a Trillion. Az eredetileg egyszeri alkalomra, 2011-ben összeállt trió – amelynek további tagjai Szabó László dobos (Grand Mexican Warlock) és Mohácsi Mátyás basszusgitáros (The Idoru, Shell Beach) – zenéjét kezdetben leginkább a grunge refréncentrikussága és karcos megszólalása jellemezte. 2016-ban csatlakozott hozzájuk az ék zenekar frontembere, Lee Oliver gitáros, ekkor lett négytagú a Trillion. Idáig két nagylemezzel jelentkeztek (Dreaming Black, 2016; Like Water, 2018). Jelenleg harmadik albumuk dalain dolgoznak.

Hogy folytassuk a rendkívül kreatív és aktív Apey zenekarainak felsorolását, meg kell említenünk az idén első nagylemezével (Humans Are The Virus) jelentkező Teeth Marks nevű formációt, amely „rejtőzködő” együttesként indult. Első videóklipjükben (Crimson Heresy) a darálós metált játszó zenészek arcát csuklya fedi, a nézők pedig találgathattak, hogy kik rejtőznek a kapucnis, sötét ruhák alatt. Aztán a második klipjükben felfedték magukat: a Lazarvs, a The Southern Oracle és a Stubborn zenekarokból jól ismert Áron András „Apey”, Kókai Barnabás, Makai László és Kaldenekker Ferenc bandája a Teeth Marks.

De térjünk vissza a Trillionhoz!

Részemről a legkülönlegesebb anyag, amit eddig valaha csináltam

– mondta Áron András a 2018-as Like Water megjelenésekor, és ezzel valószínűleg arra célzott, hogy „enyhült” az a nyerseség, amely Apey korábbi szerzeményeit jellemezte. Ezen az albumon több akusztikus szám is helyet kapott, és a pszichedelikus vonalon is elindult a zenekar. Hallgassuk meg a lemez egyik dalát, illetve annak koncertváltozatát 2019-ből: ez a Blisters.

Trillion: Blisters

Áron Andrásban 2009-ben érett meg az elhatározás, hogy az akkor futó zenekarainak profiljához kevésbé passzoló dalokat önállóan, akusztikus formában vigye a nagyközönség elé, kissé a nagy példakép, Neil Young stílusában. És azóta folkos, countrys, bluesos szólóprodukciójával is rendre meglepi rajongóit. Elmondása szerint a másik gitárhőse John Butler ausztrál–amerikai multiinstrumentalista, aki miatt elkezdett a nyitott hangolással is kísérletezni. Viszont a „nagy öregeket”, Bob Dylant és Bruce Springsteent, akikre elsőre asszociálnánk erről a stílusról, nagyon sokáig ki nem állhatta.

2010-ben jelentette meg első önálló albumát (Feathers, Black Flowers), amit 2016-ban a Foxes, 2018-ban a Stranger követett. 2020 őszén érkezett eddigi legkiforrottabb szólóanyaga, a Book of Changes.

A szólóanyagaihoz kapcsolódó nagyzenekari formációját, a Black Circle Orchestrát 2020-ban hívta életre. Az együttes tagságát – Apey mellett – a Blahalouisiana énekesnője, Schoblocher Barbara és billentyűse, Pénzes Máté, a Qualitons ritmusszekciója: Hock Ernő basszusgitáros és Boros Levente dobos, továbbá Kiss Péter gitáros (The Pontiac) adja. Apey velük rögzítette a Book of Changes lemezének élő változatát, amely 2021-ben jelent meg Changes címmel, sokszínű, alt-countrys hangzással.

És a legfrissebb hír: idén októberben jelenik meg Apey The Moment című új szólólemeze, amit teljes egészében az amerikai zene egyik fellegvárában, a Tennessee állambeli Nashville-ben vett fel egy neves producer, Derek Garten közreműködésével, aki több híres előadóval – köztük Taylor Swifttel is – dolgozott már együtt. Az albumról egy dalt már láthatunk és hallhatunk. A Carolina Amerikában felvett videóklipjében feltűnik Apey párja, Schoblocher Barbara is.

Idény nyáron Apey koncertek sorozatát adja idehaza, többféle formációjával is láthatjuk őt országszerte fesztiválokon és klubokban fellépni. És őszre már tervezi a következő amerikai útját, hogy ott újra lemezanyagon dolgozhasson. Zenekarainak és szólóprojektjének sikeressége mellett a zenei teljesítményét is elismerik, Apey immár Artisjus- és kétszeres Fonogram-díjas előadó és dalszerző.

Trillion: Maths

Az ember igényes teremtmény, több minden kell az alapvető létfenntartásához. Ez alkalommal kettőt veszünk tüzetesebben szemügyre ezek közül, az étkezést és a jó zenét. Tartsanak velünk, egy igazán fülcsiklandozó menüsort állítottunk össze önök számára, amihez a kiváló minőségű alapanyagokat a Magyar Popkulturális Értéktárból szereztük be.

Reggel szinte az első dolgunk, hogy megnézzük, mi újság a hűtőben. Sajnos szinte semmi, ezért hát elindulunk a boltba, és közben eszünkbe juthatnak – ó, azok a 80-as évek! –, amikor hajnaltájt hazafelé botorkálva a közért még zárva volt, de a fuvarosok már kirakták a járdára a friss pékárut meg a tejet. És mi gátlástalanul meghívtuk magunkat egy ingyenreggelire. Tejjel kifli… De ma már más idők járnak, és tudjuk azt is, hogy előbb vagy utóbb mindenért fizetni kell.

Tehát irány a bolt, útközben jó társaságban leszünk, hiszen itt van velünk a Kispál és a Borz!

Kispál és a Borz: Tejjel kifli

Az evolúció történetében a tél végére kiürültek az étkészletek, és teljesen természetes állapot volt az éhezés. Innen ered egyes vallásokban a böjtölés hagyománya, spirituális értelmet adtak annak, hogy a hideg évszak végére már nem volt mit enni. Amikor az ősünk elment vadászni, nagy mennyiségű élelmiszerhez akkor jutott, ha elejtette a vadat. Az volt az ünnep, amikor sokat lehetett enni, mert sikerült a vadászat. Az emberiség jó része ma már nem éhezik, mégis megmaradtak a böjti szokások, az ünnepek egyet jelentenek a hatalmas evéssel.

Annak is hagyománya van, hogy magyar ember evés közben nem beszél, vagyis magában sem, illetve nem is tudom, hogy van ez. Kell a társaság egy jó étkezéshez is, ez biztos! Szabó Benedek és zenekara, a Galaxisok különleges vendéget választott az ünnepi früstök közös elfogyasztásához.

Szabó Benedek és a Galaxisok: Húsvéti reggeli a Sátánnal

A címben megidézett dal – Hadd főzzek ma magamnak – a Bergendy együttes slágere 1973-ból, a Hétfő (Hét Fő) albumukról, amely arról nevezetes, hogy ez volt az első magyar dupla nagylemez és egyben az első magyar konceptalbum (egyetlen témára felfűzött dalok sorozata).

Óriásit ment egy mesterséges intelligencia által generált új Drake- és The Weeknd-dal, a Heart on my Sleeve a különböző közösségimédia- és zenemegosztó felületeken. Ez volt az első alkalom, amikor a világ legnagyobb kiadója, a Universal Music nyilvánosan és hangosan beleszólt egy mesterséges intelligencia által generált zene terjesztésébe. A kiadó szerzői jogok megsértése miatt minden hivatalosan elérhető felületről megpróbálta a számot eltávolítani, most már csak különböző reakcióvideókban lehet a számból néhány részletet meghallgatni, például itt: (1:36-nál kell keresni). Az előadó engedélye nélkül ugyanis nem lehetne egy ilyen szám terjesztését elkezdeni.

Mivel a generatív mesterséges intelligencia rendkívül gyorsan fejlődik és terjed, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az új technológia minden létező szinten átalakíthatja a kreatív iparágakat. Ez azt jelenti, hogy mostantól végtelen mennyiségű tartalmat készíthetünk valaki más stílusában vagy ahhoz hasonlóan, és ezzel párhuzamosan új normák alakulnak ki, többek között a felhasználási jogok területén.

Magának az MI-nak lehet számos pozitív hatása is a modern zeneszerzésre és a bevételekre. A Heart on my Sleeve példájával élve reális opció lehetne licencelni a legkülönfélébb előadók hangjait.

Üzleti szempont

Ennek bevezetése üzleti szempontból számos új bevételi forrást nyithat meg a zeneipar számára. Képzeljünk el egy webshopot, ahol a zenei producerek kedvünkre válogathatnak kedvenc vagy számukra teljesen ismeretlen énekesek hangszínéből, majd egy előre lefektetett szerződés alapján százalékos arányban osztoznának a bevételeken a hangszín tulajdonosával.

Az MI generálta énekhangok használata innovatív és figyelemfelkeltő hatást teremthet a zeneiparban. Az így létrehozott produkciók és egyedi zenei tartalmak kiváló reklámhordozók lehetnek, amelyek felkeltik a közönség érdeklődését, és növelhetik a cégek vagy művészek népszerűségét. Ez különösen fontos lehet akkor, amikor a zeneipar jelentős kihívásokkal szembesül, mint például az albumeladások csökkenése a streamingszolgáltatások elterjedése miatt. Azon zenei szereplők, akik felismerik és kihasználják az MI technológiából fakadó előnyöket, versenyelőnyre tehetnek szert a piacon.

Ezenfelül egy híres énekessel való együttműködés igen költséges lehet, különösen, ha nagy a kereslet rá. Az MI-hangeszközök költséghatékony alternatívát kínálnak, ami lehetővé teszi a producerek számára, hogy hasonló hangzást érjenek el, anélkül, hogy túllépnék a költségkeretüket. A sok kicsi sokra megy elv alapján pedig akár sokkal nagyobb bevételt is tud generálni a piac ebben a felállásban.

Kreatív szempont

Az MI által generált hangok hozzájárulhatnak ikonikus énekesek zenei örökségének megőrzéséhez. Ha egy énekes már elhunyt, vagy visszavonult a zenei színtérről, a hangja így továbbra is inspirálhat, és rezonálhat az közönséggel. Azáltal, hogy egy MI-generált másolatot engedélyeznek egy híres énekes hangjából, a zenészek tisztelettel adózhatnak a zenei ikonjaik előtt, és bemutathatják művészetüket az új generációknak. Ez a digitális megőrzési forma biztosítja, hogy a legendás énekesek hatása és esszenciája fennmaradjon a zene folyamatosan fejlődő területén.

Az MI-licencelés másik lehetséges pozitív hatása az, hogy lehetőséget nyújt a fiatalabb generációk számára, hogy megismerkedjenek a régebbi zenékkel. Azok a fiatalok, akik már nem Máté Péter vagy Kóbor János zenéjén nőttek fel, most felfedezhetik azt egy új módon, amely talán ösztönözni fogja őket az adott zenész eredeti munkájának felfedezésére.

További pozitív hatás lehet, hogy módot teremt új és innovatív zenék létrehozására. Ezen eszközök használatával különböző zenei stílusokat lehet kombinálni vagy új verziókat létrehozni meglévő dalokból, amelyek segítségével a zenészek és a producerek új zenei határok elé állhatnak.

Ez akár teljesen új zenei stílusok kialakulásához is vezethet, ami az MI használata nélkül nem volna lehetséges. Egy vad ötlettel élve ma már simán elképzelhető, hogy létrejön egy olyan szám, amelyben Zámbó Jimmy és Kurt Cobain együtt duettezik franciául drum ’n’ bass alapokra. Ki tudja, talán milliók kedvence lenne, hiszen a zenében bármi lehetséges.

Tehát – bár jogos aggodalmak vetődnek fel a mesterséges intelligenciát használó eszközökkel kapcsolatban – fontos felismerni az ilyen technológiából származó pozitív hatásokat is. Az előadók örökségének megőrzése, a régebbi zenék fiatalabb generációkkal való megismertetése, az innováció elősegítése a zenében, illetve az a gazdasági előny, amit a zeneipar számára jelenthet a licencelés, lehetőséget teremthet arra, hogy a zeneipar előrelépjen, fejlődjön. 

ByeAlexnek minden hangulatra van egy dala, amit hallgathatunk. Míg sokan hajlamosak egyetlen témakör mellett maradni akár egész pályafutásuk alatt, ByeAlex dalai organikusan változnak, így hozva folyamatos megújulást.

Egészen pontosan 10 évvel ezelőtt, a Kedvesem című slágerének köszönhetően Márta Alex, művésznevén ByeAlex üstökösként robbant be a köztudatba. Azóta megállás nélkül dolgozik újabb dalokon.

Népszerűsége a YouTube és Spotify hallgatottsági számaiban is megmutatkozik, feliratkozóinak száma 300 ezer fölötti mindkét platformon. Egy-egy klipje pedig többmilliós nézettséget hoz. A bölcsész végzettségű szerző igazán mély gondolatokat képes megfogalmazni, amellyel könnyű azonosulni. Rengeteg visszajelzés olvasható arról, hogy ByeAlex dalai érzelmi támaszként sokakat átsegített nehéz időszakokon. Ahogyan az alábbi idézet is bizonyítja:

Keresem a szavakat, Alex. Azt hiszem, ez az első olyan zene és dalszöveg, ami a teljes valóságában leírja a mindennapos szorongás fojtogató tüneteit, mindezt úgy, hogy közben erőt és reményt ad felállni, és folytatni. Azt hiszem, hogy sok ember nevében írhatom... Nagyon köszönjük!
Ui.: ezt kellene felírni receptre, nem a Rivotrilt. :)

A korábban idézett sor is arra enged következtetni, hogy ByeAlex zenéje olyan hatást képes elérni, hogy azt érezzük, valaki megért, nem vagyunk egyedül. Minden igazán jó műalkotás azt jelenti, hogy minél többen tudnak azonosulni vele. Ezek a dalok nem azért vannak, hogy azt érezd, hogy ByeAlex megért téged, hanem azért, mert olyan érzéseket/érzelmeket fogalmaz meg, amellyel nagyon sokan tudnak azonosulni.

A 2010-es években többnyire szóló dalokat hozott, majd 2015-ben megalakult a ByeAlex és a Slepp. Ez az időszak adta nekünk a Nehéz vagyok című dalt is, ahol egy párkapcsolat dinamikáját mutatja be. Általában elmondható, hogy ezek a dalok a nőt a lehető legszebb és legtökéletesebb teremtésnek mutatják be. Erre tökéletes példa a Lotfi Begi közreműködésével készült Még mindig... vagy épp a B A B A B Ó. Szerelmi vallomások dalba öntve, amelynek dallamai egyre több emberrel szerettették meg az előadót.

Amennyire ellenszenves volt annak idején, annyira megkedveltem a munkásságát és a személyiségét. Úgyhogy remélem, idén eljutok majd az egyik koncertjére, mert ezt élőben is hallani akarom. :)

Nem maradhat ki a sorból Csókolom című dala sem, amely az első szerelmes dalok között született, továbbá Az én rózsám című dala, melyben a szerelem és a halál párban járnak: „Az én rózsám egy olyan szép lány, hogy koporsója aranyszéf tán.”

Paradox módon az élettel teli szerelmet a halál motívumával egészíti ki, ami a szöveg keserédes jellegét adja. A női alakot itt „édes méreg”-nek nevezi, amelyről tudja, hogy végezhet vele, mégis vágyódik utána. Az egymásnak való megnyílás és sebezhetővé válás sejlik fel, amelyben kockáztatjuk, hogy megbánthatnak, mégis vágyódunk a kommunikációs intimitásra. Külön érdekessége a magyar népzenékre hajazó dallamvezetés, amelynek köszönhetően a kommentelők alkalmasnak találták volna képviselni hazánkat az Eurovíziós Dalfesztiválon.

Egy ilyen dallal teljes mértékben lehetett volna képviselni a magyar kultúrát az Eurovíziós Dalfesztiválon!

Majd a későbbiekben, a különböző kollaborációk adta szakítós, vagy éppen szomorkásabb hangvételű szerzeményeket mutatott be, mint a Menned kéne Lábas Vikivel, az Így hagysz el Hiróval, vagy Manuellel a Merülök:

Megírtam jó néhány slágert,
Néhány kapcsolatom ráment.
De tőled gyereket akartam,
Úgy tűnik nagyon elb*sztam.
Most fürdök a pénzben,
Téged meg elvesztelek éppen.
Nem lehet senki olyan szép, nem,
Amilyen te vagy minden képen.

A melankolikus hangulathoz az elvesztett szerelmen túl a Covid–19 járvány is hozzájárulhatott, például a Merülök című dal esetében, amely melankolikus hangulata ellenére is nagy sikert aratott a zenei platformokon. A 10 millió feletti YouTube-nézettségen túl pedig a kommentek is árulkodóak voltak a dal átütő sikerét illetően:

Az összes szakítós, lemondós dalt meghallgattam az utóbbi időben a „NemVeszemFel”- től kezdve a „Menned kéne”... Eltelt egy év a szakítás óta, de valahogy azt érzem, mintha újra átélnem az egészet... Annyira azonosulni tudok a sorokkal.

Hangszeres virtuozitás. Hihetetlen hegedűjáték. Istenadta tehetség. Besorolhatatlan műfajú zene. Szuggesztív előadásmód. Ilyen és ehhez hasonló módon méltatják a kritikusok és ismeri el a közönség mai főszereplőnket, a hegedűs-énekes és zeneszerző Lajkó Félixet.

Neil Young egyik koncertjén a nézőtérről valaki felkiabált a színpadra: „Ez már volt, ez ugyanaz!”. Az évtizedek óta zenei pályán lévő kanadai-amerikai gitáros-énekes ennyit mondott erre: „Minden dal ugyanaz.”

És ez igaz lehet Lajkó Félix esetében is. Az öntörvényűnek és kiszámíthatatlannak tartott hegedűművész lényegében ugyanazt az egy, élethosszig tartó művet játssza.

Ő hangszerének egyik legismertebb magyar virtuóza. Szívből eredő, sodró erejű játékával nyűgözi le hallgatóságát Neki mindegy, hogy New York egyik koncerttermében vagy éppen egy szerbiai kiskocsmában zenél, ugyanazt adja közönségének.

Június elején az A38 Hajó színpadán láthattuk őt, ahol nagysikerű koncertet adott. Ennek kapcsán idézzük fel egy 14 évvel ezelőtti előadását. 2009 májusában akkori formációjával, a Lajkó Electric-kel lépett fel az A38-on. A Hajó honlapján ezekkel a szavakkal ajánlották televíziós megtekintésre az eseményről készült felvételt:

A hegedű-virtuóz Lajkó Félix egyrészt friss, Brasnyó Antallal közös lemezét mutatta be a közönségének, ugyanakkor táncosléptű rajongóinak is a kedvében járva visszatért tíz évvel ezelőtti énjéhez is, és erős balkáni hatásokkal fűszerezett, elektromos hangszereket is felvonultató, sodró, lehengerlő, eksztatikus menüjével is meglepte a nagyérdeműt.

Az említett lemezről, amely A bokorból címet viseli, beszélünk még bővebben. Lajkó zenésztársai a lemezbemutató koncerteken – így az A38 Hajón is – Pettik Ádám ütőhangszeres és Brasnyó Antal brácsás voltak. Érdekesség, hogy Lajkó és Brasnyó hegedű-brácsa duója mind a mai napig létező formáció. Kettejük jól bejáratott improvizációs zenei programja immár 2006 óta sikert arat a koncerteken.

• Lehet-e az underground az új mainstream?
• Mit adott nekünk az Omegához képest a Betli Duó?
• És mit ad, mondjuk, Azahriah, a Follow The Flow vagy a ValMar?

Néhány éve olyan zenészek kezdtek felkerülni a fesztiválok nagyszínpadára, akik előtt az egyszeri ember csak áll, és azon gondolkodik, miről is maradt le, honnan jönnek ezek a fiatalok.

Korábban – mondjuk, néhány éve, évtizede – a televíziók voltak a mainstream hordozói. A tehetséges vagy különleges vagy valamilyen okból kedvelt zenészek lehetőséget kaptak a széles körű bemutatkozásra. Csak hogy néhány példát mondjunk a teljesség igénye nélkül, ilyen volt Tóth Vera, Rúzsa Magdi, Oláh Gergő, ByeAlex stb. Érthető tehát, hogy nagyrészt ezek az előadók töltötték meg a koncerthelyszíneket, kezdve a nagyobb fővárosi helyektől egészen vidékig, hiszen ezeket a műsorokat szinte az egész ország nézte, ismerte.

A digitalizáció előtt a zenék terjesztése is sokkal bonyolultabb volt, stúdiók, kiadók kellettek ahhoz, hogy egy kiadvány megszülessen, és elérje az embereket, ami egyúttal minőséggaranciának is tekinthető, szemben a napjainkbeli tendenciákhoz, amikor bárki bármit felrakhat bármelyik csatornára.

Már a YouTube kapcsán megfigyelhető volt, hogy évről évre felbukkantak olyan sztárok, akik ott gyűjtötték követőiket, sőt még online tehetségkutatók is voltak, mint például a Ki Mit Tube, amelyben több irányból érkező zenészek (pl. Saiid, Fluor Tomi), influencerek (Szirmai Gergely) vagy épp kritikusok (Puzsér Róbert) értékelték a produkciókat.

Tévé, TikTok, fiatalok

Erre a jelenségre kétségkívül nagy hatással volt a pandémia időszaka, amikor a már korábban is viruló TikTok nézettsége exponenciálisan növekedni kezdett, és mind információszerzés, mind tartalomfogyasztás, mind szórakozás szempontjából kielégítő tudott lenni a fiatalok számára, akárcsak korábban a televízió. És mintha fel is váltotta volna a tévénézést. Maga Azahriah is párhuzamba állítja a kettőt, úgy vélekedik, hogy míg az édesanyja megnézi azt, ami a tévében megy, addig ő a TikTokot pörgeti.

Azt hallottam, hogy új lemezzel jelentkezett a ’90-es évek legjelentősebb hazai rockzenekara, a Kispál és a Borz. 2010-ben köszöntek el népes rajongótáboruktól, és bár néha-néha összeálltak közös zenélésre, azért igencsak hosszúra nyúlt téli álomból ébredt tavaly a Borz.

Ami igazán érdekes lehet a Beszorult mondat címet viselő új albummal kapcsolatban, hogy vajon mennyire változott meg a két András zenei világa? És a dalszövegekben milyennek látják maguk körül azt a világot, amiben felébredtek? Azért némi fogalmunk lehet erről, hiszen – szerencsére – nem maradtunk Lovasi András dalai nélkül a 2010-es búcsú óta sem. Szólóalbumai jelentek meg, és lassan már 20 éve annak, hogy itt ragyog másik zenekara, a Kiscsillag.

A teljes album meghallgatása számomra még ezután következik, eddig mint tiszta és hűs forrásvizet, csak apró kortyokban vettem magamhoz az új számokat.

A címadó dal (Beszorult mondat) Krúbi vendégszereplésével készült, a fiatal énekes-rapper-dalszerző számomra generációjának és műfajának legérdekesebb zenésze. Ő az, aki hitelesen tudta előadni még azt is, hogy a koncertjén az egyik Fonogram-díját nekiajándékozza kitartó rajongójának. Szóval, Lovasi és Krúbi együtt, erre mondom én azt, hogy hűha! De a közös daluk engem nem győzött meg, bár a hiba bennem lehet. A videómegosztó weboldalon a szám alatt elragadtatott kommenteket olvastam, én egyelőre nem csatlakozom ezekhez.

Az album második dala (Itt lehet) hangulatában sokkal jobban megragadott, és ehhez sokat hozzátett Kiss „Quimby” Tibi csodás gitárjátéka. A zenekar többi új szerzeménye – további vendégelőadókkal – még ezután következik, de ígérem, hogy nem osztom meg önökkel az ezekkel kapcsolatos élményeimet.

Ami biztosan kijelenthető, hogy ez a 2023-as kiadványuk is sikeres lesz, és a lemezbemutató koncertek is telt házzal zajlottak. Kispálék tagadhatatlan hatással voltak az elmúlt évtizedek hazai alternatív zenei világára. Hogy ez az új lemez mit tesz hozzá a róluk kialakított képhez, azt majd az idő eldönti – zárom ezzel a sosem hallott, magvas gondolattal a rövid kis albumajánlót.

Hallgassuk meg, hogyan szólt a zenekar 2006-ban, azaz 17 évvel ezelőtt! Következzen egy Kispál-klasszikus az 1991-ben kiadott Napozz Holddal című első lemezükről.

Kispál és a Borz: Húsrágó, hídverő

Azt is hallottam, hogy kiosztották az idei Fonogram-díjakat. Számomra külön öröm, hogy a sok kiváló előadó mellett elismerték az általam is kedvelt Platon Karataev zenekar 2022-ben megjelent lemezét. „Az év hazai alternatív/indie-rock albuma” kitüntető címet az együttes Partért kiáltó című kiadványa nyerte el.

A Platon Karataev zenekar 2016-ban indult. Gitárcentrikus zene folk hatásokkal és angol nyelvű szövegek – ez volt a kezdet. Aztán kiadtak két albumot, amelyek elhozták számukra az egyre nagyobb ismertséget és a kritikai sikert, itthon és külföldön is.

2022-ben aztán érkezett a Partért kiáltó lemez, monumentális, gazdag vokálokkal díszített, telt hangzású rockzenével, és Balla Gergely költői – immár magyar nyelvű – szövegeivel. Dalaik egyszerre megnyugtatók és felkavarók, és ezt az igényes produkciót a közönség is értékeli: a zenekar egy ideig a leghallgatottabb magyar előadónak számított az egyik népszerű zenei streamingplatformon.

Nem mellesleg a négy kiváló zenész hihetetlenül jól szólal meg élőben is. Íme itt egy példa az állításom bizonyítására.

Platon Karataev: Atoms

Hallani lehet arról is, hogy fiatal magyar előadók dalai többmilliós nézettséget érnek el a közösségi médiában. Az ismeretlenségből érkező, ám magukat tudatosan felépítő tehetségek alkotásaiban a jelenségen túl van még egy érdekesség: az elgondolkodtató dalszövegeik. A hallgató töprenghet azon, mit is akar elmondani nekünk a szerző, és milyen nyelvet használva teszi ezt meg.

A Vers, mindegy kinek rovatunkban következzen egy mai magyar dalszöveg-kísérlet, amelynek megalkotásához segítségül hívtam a mesterséges intelligenciát (ChatGPT).

Szerettük volna videóval meglepni önöket, amelyben egy színművész szavalja el ezt a verset, de nem találtunk rá jelentkezőt. Színészeink nagyon elfoglaltak mostanában. Íme a kőkemény költemény:

Kincstelenül

Pár év már alattam, vágyok a múltban,
Fáj az élet, nekem nem ez kell,
Nyomom én, fullad a szasza,
Én bíztam, verem át ami fáj.

Csakis a miénk, a végét megzaboláztad bébi,
Minden hibám, hogy velem legyél,
Bánod hogy fáj, bánom hogy fáj,
De együtt ölelve könnyebb az éjszaka rémálma.

Hajók ragyogása a parton,
Csillagok zúgása az égen,
Együtt érezni minden kis pillanatot,
Mert a boldogság két ember közös kincse.

Egészen hihetetlen dolgot hallottam. Az Artisjus (Szerzői Jogvédő Iroda) közzétette tavalyi statisztikai adatait, amelyek szerint a magyar szerzők 2022-ben csaknem húszezer új dalt regisztráltak náluk. A 2020-as évhez képest ugyan kevesebb friss szerzemény született, de az idei esztendőre rekordtermést jósolnak.

Az elérhetetlentől az elismerésig – ez is lehetne a mottója annak a filmnek, amely az A38 Hajó 20. születésnapjára készült Szirmai Márton rendezésében. A 20 év az A38 Hajón című mozi olyan perspektívát mutat be, amit a közönség nagy része eddig nem látott, végigkövethetjük a hajó történetét a kezdetektől napjainkig.

A film egyrészt visszatekint egészen addig, amikor még csak fantáziaként fogalmazódott meg ez a koncert- és rendezvényhelyszín, másrészt azt is megmutatja, hogy a százötven fős munkacsoportot működtető hajó létrejötte és fennmaradása milyen szakemberek összehangolt munkájának volt köszönhető, és hogy azóta hogyan alakulnak a különböző munkafolyamatok. Az A38 nemcsak szórakozóhelyként üzemel, hanem tévéműsorokat is gyárt az MTVA-nak, és itt működik a Petőfi TV stúdiója, ahol nap mint nap több tucat műsort vesznek fel és közvetítenek.

Bognár Attila a kezdetektől fogva tudta, hogy a zenei tartalmak archiválásának jelentős szerepe van a kultúrateremtésben és -közvetítésben, és hogy ez a kérdés Magyarországon akkor még megoldatlan volt. Az A38 mint stúdióhelyszín már a kezdetektől része volt a tervezői koncepciónak. Napjainkban egyre több kulturális tér él ezzel a lehetőséggel, viszont a legrégebbre visszamenő, hazai és nemzetközi előadókat felsorakoztató archívuma egyértelműen az A38-nak van.

A hajó története és alapcsapata is egészen a Bognár Attila által létrehozott Bahia Kiadó munkásságáig nyúlik vissza, ahol ez a fajta gondolkodás és a szakmai gyakorlat csírája elindult. Bár a Bahia vett fel koncerteket, a fő tevékenysége nem ez volt, hanem a kiadás és a koncertszervezés. A Dunán álló hajó inspirációjának forrása a párizsi Batofar nevű rendezvényhajó volt, így kötöttek ki először a tulajdonosok egy ukrán hajótemetőnél, majd onnan az eredetileg Tripolje nevet viselő, Artemovszk 38 típusú kőszállító uszály a Petőfi híd budai hídfőjénél.

Szabó Endre találta meg azt az ócskavasárban kínált hajótestet, amelyből sok munkát és átalakítást követően létrejött a közönség számára ismert A38 Hajó. Az egyik legfontosabb mérnöki kihívás az akusztikailag teljesen alkalmatlan hajótest felújítása volt. Ahhoz, hogy a hajó koncerteket legyen képes befogadni, két hangszigetelt dobozt alakítottak ki az úgynevezett „ház a házban” módszerrel, amit Miltenberger-Miltényi Miklós és Váncza László mérnökök vezényletével oldottak meg.

Egy hajó akusztikailag a lehető legelőnytelenebb választás, hiszen olyan szempontok vetődtek fel, hogy ha elmegy mellette egy másik hajó, az ne hallatszódjon be. Vagy ha a hajó gyomrában koncert van, az ne zavarja az étterem vendégeit. De ugyanígy meg kellett oldani például a szellőztetést is.

Az A38 Hajó 2003. április 30-án nyitotta meg a kapuit. A film tele van olyan információkkal, amelyek összefoglalják mindazt, hogy mennyire bonyolult feladat egy teljesen alkalmatlan térben működőképes, üzemeltetésre alkalmas és akusztikailag is kivételes minőségű helyiségeket létrehozni. 

A film betekintést enged a kezdeti nehézségekbe is, amikor még az emberek számára ismeretlen volt a helyszín, így a felkérések zömére nem reagáltak a zenekarok – ezt is rendkívül leleményesen oldották meg Bende Zsuzsanna munkájának köszönhetően. A zenekarok több interjúban is kifejtik, mennyire szeretnek visszajárni oda, hiszen a hajó különleges atmoszférája, otthonossága, a gépházban létrehozott backstage hangulata amellett, hogy a zenészek kedvence lett, inspiráló hatással is bír.

Idén jubilál az  Anima Sound System , amit egész évben ünnepelnek: a sorozatot áprilisban az A38 hajón nyitották. Prieger Zsolt, a szombathelyi kötődésű zenekar örökké nyughatatlan vezetője ötvenhét évesen is tele van tervekkel, mixtape-sorozatokkal, könyvet ír az édesapjáról és Bob Dylanről – utóbbi munkásságából lemezt is készített –, Martonvásáron irodalmat tanít a kiskamaszoknak, és felfedezte magának a természetjárás és a kertépítés örömét.

Prieger Zsolt többek között arról beszélt, hogy

• minden mindennel összefügg,
• az Anima nem egydimenziós embereket gyűjt maga köré,
• sokféle zenét hallgatni számára olyan, mint a levegővétel,
• nem akart úgynevezett világzenét csinálni,
• a pápa egyszerre jobb- és baloldali,
• az Anima a mai napig struktúrán kívüli, és
• Prieger egyharmad részben ma is szombathelyi.

Lassan harminc éve, hogy egy punk kiadónál, a Trottel Recordsnál megjelent az Anima Sound System első kazettája. A zenekarral azóta hosszú és kacskaringós pályát járt be, sok társsal, sokféle zenével. Miért érezte szükségét az állandó változtatásnak?

A gyors válasz az lehetne, hogy hamar megunok mindent, és szeretek kísérletezni, folyamatosan kipróbálni új dolgokat. Az eltelt 30 éves intervallum meg azért jó, mert így részben talán el tudom fogadni azt is, amit korábban csináltam, mondhatni: más és más aspektusát fedezem fel akkori szándékaimnak, motivációimnak. De az, hogy mindig ugyanazokat a számokat játsszam, akár csak pár éven keresztül is, nekem nem megy.

Az Anima a szívemnek roppant kedves sztori, sőt, egyre jobban szeretem, egyre inkább kísérleti terepem, miközben vicces módon egyre inkább popkulturális jelentőségű ügy lesz, hivatkoznak rá, hogy sokakat indított el, motivált a népzene vagy az elektronika területéről. Klassz, hogy az Anima a közben kissé leegyszerűsödő, műfaji skatulyákat gyártó világban nem egydimenziós embereket gyűjt maga köré, és egyfolytában társterületekre kirándul. Például a Daft Punk Teachers című száma amolyan parafrázisának felfogható, Reading is Sexy című Anima-dalban több mint hatvan irodalmi, filozófiai, költészeti kedvencemet sorolom. Hisz minden mindennel összefügg.

Az ön esetében hogyan?

Irodalomtanár a hivatásom, és tök mindegy, hogy könyvet vagy újságot írok, esetleg tanítok, azt mindig ugyanazzal az attitűddel teszem. Régen a Phralipe és az Amaro Drom című roma lapokban tényfeltáró riportokat publikáltam, de ma is rajongásig szeretem a cigányzenét, rendszeresen dolgozom roma előadókkal, és közben kölcsönösen adunk, ajándékozunk egymásnak. A Romano Dromot vezető Kovács Antival például roppant mély, baráti, emberi és szakmai együttműködés alakult ki, aminek az előzményei húsz évvel ezelőttre nyúlnak vissza, a Pireneusokba, a közös spanyol turnénkra.

Az irodalmi rajongásom és bibliofíliám vagy a napi valóságként megélt romauniverzumban elfoglalt helyem nem lehet ellentétben azzal, amit a zenében csinálok. Mondom, minden mindennel összefügg: hiszek abban, hogy fejlődünk, tanulunk, növekszünk halálunk percéig, ahogy a legnagyobb idoljaim is, akik közül Kurtág György kreatív alkotói morálját tartom talán a legüdvözítőbbnek: 94 évesen írta meg élete első operáját.

Ennyiféle zenét hallgat?

Gyerekkorom óta mindenfélét. De sokféle zenét hallgatni számomra olyan, mint a levegővétel. Ez nem elhatározás, hanem alapattitűd. A zenei ízlésemet talán a DJ-szettjeim vagy az irodalmi előadásaim fejezik ki a legjobban. Gyerekkoromban is egyszerre hallgattam diszkót és Bob Dylant, utóbbiról épp most írok könyvet, mert a sokszínűsége és az, ahogy az utca nyelvét és a költészetet beinjektálta a popkultúrába, az rám is hatalmas hatást gyakorolt.

De közben David Bowie és Bartók Béla is a mindenem, meg a Muzsikás, a Talking Heads és a korai Kalyi Jag, a new wave vagy az afrikai zene. Számomra ez a zenei sokféleség a természetes. Apám is ilyen volt: miközben imádta Sosztakovicsot, és rendszeresen szimfonikus koncertekre cipelt engem, arra is felhívta a figyelmemet, hogy a korai Bergendy-felvételeken milyen rafinált fúvósbetétek szólnak.

A ön Cseh Tamás-rajongását is elfogadta?

Nem értette, de tűrte. Cseh Tamás is nagy hatással volt rám, nemcsak előadóként, de Bereményi Géza szövegei miatt is, ami meg már irodalom. Tehát mindig is úgy tartottam, hogy nincsenek határok. Ahogy 2023-ban is meggyőződéssel vallom, hogy az emberi, politikai, társadalmi kontextusba ágyazottság ott van alapvetően elhibázva, hogy a politikusok és a táborokat építő kulturális megmondók határokat húznak közénk és körénk. Amire emlegethetném Olivier Messiaent és az ő univerzalizmusát, katolicizmusát, amit egy mindennél szabadabb, dinamikusabb, kreatív álláspontnak látok. Hogy egyszerre tradicionális és „avantgárdista”. Régebben az Anima kapcsán sokszor a world music kifejezést hozták fel, amit sokáig nagyon nem szerettem. Szerintem nem is létezett még ez az elnevezés.

Létezett, hiszen ezt a marketingkategóriát egy észak-londoni pubban 1987-ben találta ki néhány zenei szakember...

Akkor lehet, hogy csak Magyarországon számított furcsának, hogy az Animában volt népzene és elektronika, meg dub és reggae, meg cigányzene és tört ütemek. De ez véletlenül sem azért volt, mert úgynevezett világzenét akartam csinálni. Legalábbis nem a szó zenei skatulya értelmében – inkább azt mondanám, univerzális zenét szerettem volna. Persze a magunk szűk eszköztárával.

Ezért szoktam mondani, hogy ahogy öregszem, egyre szabadabb vagyok, mert egyre több információhoz, eszközhöz jutok hozzá, egyre több embert ismerek, és egyre izgalmasabb, inspiratívabb közeg vesz körül. A 30 éves turné nyitókoncertjén az A38-on például egy színpadon álltam a fiatal, tehetséges, népzenével szintén ügyesen operáló Nové Somával, Miczurával vagy éppen Frenkkel. Ők valahol ugyanazt a hozzáállást képviselik. Miközben teljesen más bolygók.

Azért furcsa, hogy ön, aki mindig is a keverőpult mögött mozgott, évek óta fent van a színpadon és énekel.

Ez is a folytonos kísérletezés része. Amikor a harmadik énekesünk, Németh Juci távozott, jött a londoni rapper, Jeremy Thompson, aki sose gondolta volna, hogy énekelni fog, fél évre rá mégis ezt tette. Elhitte nekem, hogy ez menni fog neki. Amikor azt mondják, hogy fiatalon énekelj, majd inkább vonulj vissza vagy a háttérbe, és foglalkozz „komoly” dolgokkal, akkor azzal ugyanúgy nem tudok mit kezdeni, mint hogy valaki metálos vagy komolyzene-rajongó, jobb- vagy baloldali.

Nézze meg a pápát! Ő egyszerre jobb- és baloldali. A szociális érzékenysége, a dél-amerikaisága, a szolidaritástudata mindenestül baloldali, a tradicionalizmusa, a több ezer éves hagyományokhoz való hűsége, fegyelmezett koordináta-rendszere meg kvázi jobboldalivá teszi. Ezért jó a zene, mert ott nem kell dumálni ezekről, csak játszani és mindenfélének lenni. Hol énekelni, a színpadon ugrálni öregen vagy a keverőpulton effektezni a zenekart vagy otthon könyvet írni, igazából teljesen mindegy.

Az Anima 30 éves apropóján számtalan interjút adott: az egyikben azt mondta, hogy „persze, az Animát is lehetne korszakolni, de minek?”. Mégis azt kérdezem, miként látja ezt a három évtizedet, benne az esetleges fejlődést?

Az Anima a mai napig struktúrán kívüli. Az Animát megelőző években működött az ÉV, ez a sámánisztikus, eksztatikus, bécsi akcionista elemeket felvonultató zenekarom, amely egyszerre volt Hajas Tibor, Spions, Psycho TV és népzene. Minden, ami akkor voltam. Ezeket a zenéket a diáktársaimmal és az öcsémmel követtem el, ki is adtunk egy kazettát 1990-ben Palomar címmel.

A testvérem mindig is dalközpontú figura volt, én meg kísérletező, hangszereléspárti, bár az elmúlt 15 évben már én is szeretek popdalokat írni. De a popkultúrában legalább olyan fontos a forma, mint maga a zene. Úgyhogy azon agyaltam, hogy az ÉV-et miként tudom továbbfejleszteni Animává.

Az akkori élményeinket Szabival beleraktuk ebbe a gitáros, furcsa zenei kavalkádba, ami a 001/1993 címet viselte, ami persze még nem volt annyira letisztult, mint az Anima kvázi első nagylemeze, a Shalom. Ott vált egyértelművé számomra, hogy ebbe az elektronikus világba be kell építeni Bognár Szilvi hangját. Csodálatos, hogy Szilvi a saját jogán mivé fejlődött, de közben a jubileumokon rendszeresen visszatér hozzánk. Baráti kapcsolatban vagyunk, ahogy majdnem mindenkivel a régi tagok közül. Azért persze vannak kivételek, nem lehet minden tökéletes.

Legutóbbi blogbejegyzésünkben négy zenekar négy dalán keresztül mutattuk meg, hogy mennyire él tovább mostanság a MagyaRock. Abból a felhozatalból egyedül a Nemjuci énekelt angolul – a mostani összeállításban viszont csupa olyan formáció szerepel, amely a rock and roll anyanyelvén szólal meg.

Ivan & The Parazol: Together

Mindenekelőtt a 2010-es években szédítő karriert befutó Ivan & the Parazol, amely alapvetően a hatvanas-hetvenes évek klasszikus rockzenei világát idézi meg, de mindezt alanyi jogon és nem epigonként teszi. Az induláskor saját bevallásuk szerint olyan produkciót szerettek volna létrehozni, „ami nem ismer országhatárokat, ahol kompromisszumokról csak egymást közt lehet szó, ami megmutatja, hogyan játsszák most a rock ’n’ rollt, amivel kreálhatunk egy saját, folyamatosan táguló zenei játszóteret”. (A pandémia időszakában aztán az addig döntően angolul éneklő zenekar megírta a maga teljesen magyar nyelvű albumát, a 2021-es Budai Popot).

Middlemist Red: From The Corner Of My Eyes

Vitáris Ivánékhoz képest két évvel később indult a hazai neopszichedelikus gitárrock talán legjobb honi zenekara, a Middlemist Red, amely eddig három remek nagylemezt (Supersonic Overdrive, 2014; Ripple Soul, 2016; The Other Side Of Nowhere, 2020) jelentetett meg, miközben az énekes-gitáros-frontember, Nóvé Soma több másik produkcióban is kiélheti kreativitását. A Mordáiban népdalokat ültet át modern zenei környezetbe, a Night Of The Vampire-ben szintén feldolgozásokat játszik, a Samurai Drive-ban pedig sötét, füstös rockzenét, elektronikus zenei elemekkel.

Grand Mexican Warlock: Birds In A Cage

Ugyancsak a 2010-es évek egyik legjobb hazai underground rockzenekara volt a 2019-ben a közönségnek búcsút intő Grand Mexican Warlock, amely leginkább a Mars Volta és a Faith No More pszichedéliába oltott, modern progrockos nyomdokain haladt, némi Soundgarden-, Led Zeppelin-, Jeff Buckley-, Queens Of The Stone Age- és Radiohead-utalással.

Ozone Mama: Moon Pilot

A Grand Mexican Warlockkal egyszerre indult a hatvanas-hetvenes évek fordulójának kemény rockját – mindenekelőtt a Led Zeppelin, a Cream, a Mountain és részben a Rolling Stones világát – idéző, azt modern zenei köntösbe csomagoló Ozone Mama, amely rendkívül energikus és látványos koncerteket ad.

Turbo: One More Time

Végül pedig itt van a vérbő és lehengerlő, pszichedéliába hajló power rockot játszó Turbo, amelynek albumait igazi harapós, odacsapós rock and roll jellemzi, miközben a koncertezés terén is kellően aktívak voltak. Legalábbis az első időszakban: a 2010-es évek derekán ugyan volt némi adásszünet a pályájukon, de azóta ismét visszatértek a színpadokra.

Közel másfél éve nincs köztünk a magyar rocktörténet egyik ikonikus alakja, az Omega együttes énekese, frontembere, Kóbor János. Azé az Omegáé, amely a magyar rocktörténet egyik legjelentősebb és Európában a legismertebb rockzenekara volt. Nem mellesleg technikai értelemben az egyik legnagyobb hazai újító: nevéhez fűződik az első LP, az első CD és az első DVD, a koncerteken idehaza ők használtak elsőként füstgépet és lézert, elsőként ők csináltak telt házat a Budapest Sportcsarnokban, és a legtöbbször ők töltötték meg a legnagyobb szabadtéri intézményt, a Népstadiont.

Számomra szimpatikus a rúdugró Szergej Bubka hozzáállása, aki nem egyszerre javította meg harminc centivel a korábbi világrekordot, hanem minden nagyobb versenyen csak egyetlen centiméterrel emeltette feljebb a lécet. Így mindig jelentős esemény volt, ha világcsúcsot ugrott. Vagy harmincszor megtette ezt

– nyilatkozta Kóbor János 1999-ben a Népszabadságban, az Omega újabb, a Népstadionban adott megakoncertje előtt, majd hozzátette: „Mottónk: ha kellünk, akkor vagyunk. A rock végül is e század második felének a műfaja. Hogy még néhány dinoszaurusz él és működik, és változatlanul színpadra tehető, más kérdés, de a rock azért nem örök, előbb-utóbb aktualitását veszti és klasszicizálódik. (...) Nem tartom tehát valószínűnek, hogy még egy ilyen volumenű dologra vállalkozni mernénk, a magam részéről szinte biztos, hogy utoljára megyek fel a színpadra énekelni.”

Azóta tudjuk, ez nem így történt. További két látványos népstadionos koncertet (2001, 2004) adtak, az új évezredben is aktívak maradtak, számos alkalommal léptek fel külföldön (Románia, Szlovákia, Németország, Lengyelország, Bulgária), 2012-ben magyarországi sorozattal ünnepelték fennállásuk ötvenedik évfordulóját, 2013-ban pedig megkapták a legmagasabb állami művészeti kitüntetést, a Kossuth-díjat.

Kóbor János neve teljességgel összeforrt az Omegáéval, amelyet 1962-ben Kovacsics Andrással, Benkő Lászlóval és Varsányi Istvánnal alapított. Aztán folyamatosan cserélődtek körülötte a többiek, mígnem 1971-re kialakult az az ötösfogat – Kóbor mellett Benkő László (billentyűk), Molnár György (gitár), Mihály Tamás (basszusgitár) és Debreczeni Ferenc (dob) –, amely a hetvenes évek második felének talán legsikeresebb hazai rockcsapata lett. A többi taggal ellentétben Kóbor nem jelentetett meg önálló szólóanyagot, de producerként, kiadóként, zenei rendezőként, az Omega GMK egyik működtetőjeként mindvégig rajta tartotta a kezét a hazai rockélet ütőerén.

2010-ben elkészítette az Omega Rhapsody albumot, amelyet ugyan szólóalbumként harangoztak be, de voltaképpen Omega-dalok klasszikus zenei átiratát jelentette, akárcsak a több templomi koncerten bemutatott 2013-as Omega Oratórium album.

2014 júniusában – a rendszerváltozás 25. évfordulójára szervezett Szabadságkoncerten – a Hősök terén a német Scorpions együttessel adott közös koncertet az Omega, amely végig nagyzenekarral, a Danubia Szimfonikus Zenekarral és kóruskísérettel adta elő műsorát. Az est második felében a német hard rock legenda játszott, Kóbor pedig a Gyöngyhajú lány Scorpions-féle feldolgozását (Wind Of Change) együtt énekelte el Klaus Meinével.

Kóbor János 2018-ban A Dal című televíziós műsor első válogatóján a Balkan Fanatik két tagjával, Tzortzoglou Jorgosszal és Lepés Gáborral közösen adta elő a Régi csibészek feldolgozását. Utoljára Demjén Ferenc 2019-es szokásos év végi születésnapi koncertjén, a Papp László Sportarénában lépett pódiumra, ahol három Omega-számot (Léna, Gyöngyhajú lány, Petróleumlámpa) énekelt, illetve Demjénnel közösen adta elő utóbbi Sohase félj című dalát.

Közel a nyolcvanhoz is voltak tervei, többek között könyvben kiadni az Omega-sztorit (a kötet elkészült, de azóta sem jelent meg),. A halál azonban kíméletlenül közbeszólt: Kóbor János 2021. december 6-án, a budapesti Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán hunyt el.

Van az a vicc, amiben felmerül a kérdés, hogy miért jó a dobosnak. Válasz: mert együtt bulizhat a zenészekkel. Nem mintha a dobosok ne lennének hasznos és megbecsült tagjai a zenésztársadalomnak, sőt! Bizonyságul következzen öt olyan művész a magyar könnyűzene fiatalabb generációjából, aki keresett dobos, és több zenekarban is bizonyította tehetségét. Tekintsünk be az ő zenei munkásságukba, felidézve néhány ütős dalukat.

Delov Jávor

Zenekarai: Anna & The Barbies, Barabás Lőrinc Eklektric, Farkasházi Réka és a Tintanyúl, Fábián Juli & Zoohacker, Random Szerda, Random Trip, Turbo

Az 1980-ban született dobos 1996-ban barátjával és gimnáziumi osztálytársával, Bársony Bálinttal (Back II Black) alapította meg első zenekarát. 1997-től nagyon sok ismert és kevésbé ismert formációval lépett fel. 2002-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol jazz-dob szakon szerzett diplomát 2007-ben. 2004-től 2005-ig a manchesteri University of Salford ösztöndíjas hallgatója volt, és egy éven keresztül fekete zenészekkel játszott egy gospelformációban.

2009-ben ő volt a változó felállású improvizációs csapat, a Random Trip alapítója, azóta háromszáznál is több hazai és külföldi muzsikussal zenéltek együtt. Delov Jávor immár 14 éve projektvezetője ennek a különböző zenei stílusokat összehozó spontán, élő zenés klubestsorozatnak. A virtuóz dobos emellett a Turbo pszichedelikus rockzenekarban is játszik. De szerepelt a Révész Sándor–Závodi János-féle Piramis Évek produkcióban is. Delov Jávor ma a hazai alternatív zenei és jazzszíntér egyik legfoglalkoztatottabb dobosa.

Random Trip feat James Taylor: Waiting for James

Mihalik Ábel

Zenekarai: Abel Label, Barabás Lőrinc Quartet, Császári Pillanatművek, Drastik Putto, Hiperkarma, Jónás Vera Experiment, Kiscsillag, Kispál és a Borz, Mr. Moodburn, NAZA, Nomad, Oláh Dezső Trió, Szeder, Zoli Band

Az 1987-ben született Mihalik Ábel 11 éves kora óta folyamatosan koncertezik különböző zenekarokkal. Talán onnan ismerik a legtöbben, hogy 2007 és 2010 között a Kispál és a Borz, 2008 és 2016 között pedig a Kiscsillag dobosa volt. Emellett azért több más – rock- és jazz- – formációban is hallhattuk őt, és nem csak dobolni. Ő egy multiinstrumentalista zenész, aki gitáron és basszusgitáron is játszik. 2012–2018 között saját zenekara, a Drastik Putto dalszerző-frontembere volt.

2015-ben kezdett rendhagyó kísérletbe, amelynek keretében hol szólóban, hol más előadókkal zenélt együtt 70% Water Projekt néven. 2017-ben hozta létre az Abel Label formációt, amellyel minden eddig megjelent lemezükön más stílusban játszanak (funk, blues, elektronika, progresszív rock, instrumentális gitárzene). Az utóbbi években producerként is készít hangfelvételeket, jelenleg a Mr. Moodburn trióban hallhatjuk. A zenekar világa fúziót képez a jazz és a rock műfaj között, némi filmzenei hatással. És szerepel a QJÚB nevű alkotócsapat színházi koncertjein is.

Barabás Lőrinc Quartet: Beardance

Heatlie Dávid

Zenekarai: Blue Tips, Get Free, Groovehouse, Heatlie, Neoton Família Sztárjai, Suburband

A pop műfajában is szép számmal találunk tehetséges dobosokat. Közülük mutatunk be egy 1992-ben született fiatal zenészt, aki nem más, mint az ország egyik legismertebb énekesnőjének, a Neoton Família sztárjának, Csepregi Évának a fia. Dávid édesapja a nemrég elhunyt skót dalszerző-producer, Bob Heatlie, aki Éva és a Neoton mellett olyan sztároknak is írt dalokat az 1980-as években, mint Cliff Richard vagy Shakin’ Stevens.

Dávid 13 évesen ült be először közönség előtt a dobok mögé, a Neoton Família koncertjén – több tízezer ember előtt a budapesti Puskás Ferenc Stadionban. 2017–2021 között a Blue Tips indie rock együttesben dobolt. Ezzel egy időben – 2019-től – saját bandájában, a Heatlie-ben is láthattuk őt, de már a frontvonalban, vagyis mint énekes mutatkozott be. És persze időről időre édesanyja zenekarában is kezébe veszi a dobverőket, a Neoton Família Sztárjai között csillogtatja meg tudását.

A következő, 2022-ben készült felvételen énekesként láthatjuk, de Dávid valóban „ütős” ütős.

Heatlie: Cintányérfej

Szegő Dávid

Zenekarai: Ágoston Kártett, Bélaműhely, The Budapest Turnarounds, Chalga, Cymbal Rush, Lovászi Edina és zenekara, Nasip Kismet, Santa Diver, Tárkány Művek

A kortárs magyar (jazz)dobosok fiatal generációjának egyik kiemelkedő tagja, akinek kifinomult, robbanékony játékstílusa teljesen egyedi és behatárolhatatlan. Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végezte. Számos – különböző stílusú – formáció előadását színesíti érzékeny, mégis energikus játékával, de komponált zenét kortárs tánchoz és színdarabokhoz is.

A Budapest Turnarounds nevű, kísérleti zenét játszó instrumentális duó tagjaként ő a dobok és a speciális effektek felelőse, zenésztársa pedig a kitűnő gitáros, Sütő Márton. 2019-ben Holdraszállás című műsorukkal az 50 éves Apollo–11-missziót idézik fel, amelynek során először lépett ember a Holdra 1969. július 20-án. Az alkalomhoz komponált szerzeményeik közül következzen most az egyik remeklésük.

The Budapest Turnarounds: Holdpor

Porteleki Áron

Zenekarai: 12z, Babám, Boom Voyage, Decolonize Your Mind Society, Deti Picasso, Dorota, Klárisok, Mordái, Poros, Porteleki Áron & Czitrom Ádám duó, Tűz Lángja

Porteleki Áron első zenei impulzusait édesapja révén (Porteleki László hegedűs – Muzsikás, Téka, Kolinda) és a különféle budapesti táncházakból kapta, de közvetlen közelébe került az akkori budapesti underground és kísérleti jazz közegének is. Hegedülni kezdett, majd háromhúros brácsára váltott, illetve jazzdobolni tanult Geröly Tamástól. Egy sor hazai alternatív és szabad improvizatív és experimentális zenei formáció tagjaként ismerhettük meg a műfajilag besorolhatatlan stílusú dobost. 2022 végén önálló kiadványa is megjelent Solo címmel, amelyen egy 30 perces, élőben előadott dobszólóját hallhatjuk.

A következő felvétele a dob és gitár felállású Porteleki Áron & Czitrom Ádám duó tíz évvel ezelőtti fellépésén készült. PJ Harvey egyik dalának feldolgozását játsszák el, az angol énekesnő 1992-ben megjelent első albumáról.

Porteleki Áron & Czitrom Ádám duó: Hair

Balog Álmos

Ha esetleg bárki aggódna a hazai dobosutánpótlás miatt, annak bemutatunk egy ifjú titánt, aki nem ma kezdte a szakmát. A 2009-ben született Balog Álmos 4 éves kora óta dobol, és saját elmondása szerint napi négy órát gyakorol. Emellett sok zenét hallgat: rockot, metált, punkot. Szerepelt a Madách Színház 2018-ban bemutatott Rocksuli című musicaljében is. Az álma az, hogy egyszer majd a Konziban (budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium) tanulhasson a jazz tanszakon.

2020-ban a rockabillyt játszó King Cat Rhythm zenekar dobosa volt. Az akkor 11 éves Álmos – művésznevén Mr. Sleepy Boy – egy kőbányai általános iskola 4. c osztályából ruccant át az A38 Hajón tartott fellépésükre. Hallgassák csak, mit tud ez a fiú!

King Cat Rhythm: Hyena

Világzenei válogatásunkban olyan zenekarokat hozunk, amelyek kétségkívül kedvet csinálnak a műfajhoz. Az előző részben többek között olyan zenekarokat mutattunk be, mint a Besh o droM, a Gypo Circus, a Napra és a Zuboly. Lássuk, kik vannak még, akikre mindenképpen érdemes odafigyelni.

Kerekes Band

Sokkal inkább szeretik a zenéjüket az etno funk égisze alatt definiálni, kétségkívül a világzenei műfaj egyik legérdekesebb képviselői. Számos albumuk közül a két legkorábbin (Hungarian Folk Music from Gyimes and Moldva és a Fütyül a masina) a moldvai elemek dominálnak. Amellett, hogy kétszer is begyűjtötték a Fonogram-díjat, aktív fellépőként ismerhetik őket a Sziget, a Volt, a Zeneakadémia, illetve a Müpa vendégei is. Zenéjükben megtalálták azt a széles spektrumot, amely úgy tud népszerű lenni, hogy a népi kultúrát, a népzenei elemeket és a rockosabb-poposabb zenéket kedvelők is szeretik őket. A Jungle Boogie című slágerre reflektáló Csángó Boogie például kihagyhatatlan:

Parno Graszt

Ha világzene, akkor Parno Graszt. A big band formában játszó zenekar nagy múltra tekint vissza, alapításának éve: 1987. A Parno Graszt jelentése: Fehér ló, e két szimbólum a tisztaság és a szabadság megtestesítője. Már az első nagylemezük (Rávágok a zongorára) hetedik lett az Európai Világzenei Ranglistán, 2009-ben pedig négy nap alatt összesen húsz koncertet adtak az USA-ban, és azóta sincs megállás. Indiai felfedezőútjukról még dokumentumfilm is készült Silló Sándor rendezésében.

Muzsik és Volkova

A meglehetősen nehezen induló formációt Farkas János és Farkas Krisztina hívta életre 2016-ban. A korábban ZUP tagokként játszó testvérpár első három kislemezét és két single-jét még a ZUP neve alatt adta ki, ezt követően 2017-ben jelent meg a már Muzsik és Volkova néven futó nagylemezük Rövidesen találkozunk címmel. Ugyanebben az évben pedig megnyerték a Veszprémi Utcazene Fesztivál szakmai díját. A sokszor melankolikus hangokat is megütő zenéjük Cseh Tamás dalait idézi fel a hallgatóban.

Palya Bea

Palya Bea gyerekkora óta táncol és énekel, sőt 16 évesen már a Zurgó együttes énekese és tánctanára volt. Az ELTE néprajz szakán diplomázó énekesnő 2005-ben alapította meg saját zenekarát, a Palya Bea Quintetet. A nemcsak hazánkban, de külföldön is népszerű, Artisjus-, Prima- és Fonogram-díjas énekesnő többek között New Yorkban és Washingtonban is fellépett. Első külföldi lemeze, az Adieu les complexes háromszoros platinaminősítést kapott, az Egyszálének pedig dupla platinát.

Aurevoir.

A tudatosan sokszínű zenekar 2015-ben alakult, mégis alig pár év alatt bevették a VOLT, a Campus, a SZIN, a Művészetek Völgye színpadját, sőt előzenekarként többször is felléptek olyan együttesek előtt, mint például a szintén folkosabb zenét játszó Paddy and The Rats. A magukat ethno-beat zenekarként megnevező formáció 2023 áprilisában már saját koncertet adott a Budapest Park színpadján. A 2017-ben a Hangfoglaló program támogatásában részesült Aurevoir. a népzenei elemek és a beat-folk hatása mellett számos más stíluselemet is beemel a zenéjébe.

Az információk a popkulturális.hu-ról származnak.

Az első rész itt olvasható el.

Május első vasárnapja az anyákról szól. Száz meg száz gyerekszáj dalolja az Orgona ága vagy épp az Ispiláng, ispiláng, ispilángi rózsa kezdetű dalocskát. Felnőttkorban már sokkal inkább az erősebb érzelmi töltetű, megható, már-már könnyfakasztó zenék a jellemzőek. Virágot a virágnak! jeligére virág témájú dalokat hoztunk.

Kistehén – Virágok a réten

Aki ismeri és szereti a Szájbergyerek című dalt, annak valószínűleg a Kistehén Virágok a réten című hétköznapi, mégis szürreális képet festő produkciója is elnyeri a tetszését. Ez a dal egészen egyedi módon ragadja meg a tökéletlen tökéletességet. A dal a 2004-es Csintalan lemezről származik, amelyen a Szájbergyerek című kreáción túl még számos különlegesség megtalálható.

Szabó Benedek és a Galaxisok – Vadvirágok

Szabó Benedek és a Galaxisok azt az időszakot idézhetik fel a szüleinkben, amikor megismerkedtek. A szöveg és a hangzás a gondtalan fiatalság és romantika együttesét adja. A 2013-ban alapított, azóta Galaxisokra átkeresztelt zenekar dalaival többnyire alternatív rock, indie pop és folk jegyeket mutat.

Aurevoir. – Sárgavirág

Mintha egy gyönyörű népdalt énekelnénk. A Sárgavirág című dal hagyományőrző motívumai visszarepítenek minket az időben. A hegedű dominanciája csodálatos hangzást ad a folkszerű produkciónak. Az Aurevoir. zenekart nem lehet műfaji keretek közé szorítani, ethno-beat hangzásukkal ráadásul új zenei dimenziót nyitnak a közönség előtt.

1963. május 3-án olyasmi történt, amire az akkori pártállam aligha számított: a Nemzeti Sportcsarnokban tartott első beatseregszemlén a felzúdult tömeg tojászáport zúdított az akkor már dixielandet játszó Benkó zenekarra. Mi több, még egy bakancsot is odavágtak a megbízható döntnökökből álló zsűri asztalára. Utólag kijelenthető, ez volt az első nyilvános, politikai felhangoktól sem mentes demonstráció az 1956 utáni Magyarországon.

Bár a beatzene már a hatvanas évek hajnalán magával ragadta a magyar fiatalokat, és sorra alakultak meg a később korszakossá váló zenekarok, az új nemzedék és az új zene első országos méretű nyilvános szereplésére csak 1962-ben, a Ki mit tud?-on nyílt lehetőség.

A televízió képernyőjén azonban kizárólag az ifjúság előzetesen megrostált, a felnőttek ízlésének megfelelő, konszolidált képviselői jelenhettek meg. Koncz Zsuzsa és Gergely Ági, a két „gézengúz” a „drága nagymamiról” énekelt, Hacki Tamás a Török indulót fütyülte, Bakacsi Béla az Ave Mariát énekelte, a Kék Csillag zenekar és Benkóék pedig visszafogott tánczenét játszottak. Miközben 1962 őszén a Scampolo Vigyázó Ferenc utcai klubja előtt a kinn rekedt és türelmetlen rajongók már betörték az útjukat álló vaskaput.

Benkóék jöttek, és kitört a botrány 

A Metro első tévészereplése is mindössze egyetlen percig tartott: az Ifiparkból kapcsolt élő közvetítés során az egyik külföldi házaspár váratlanul twistelni kezdett, mire a megzavarodott rendező azonnal lekevertette a képet. A továbbiakban nem is vállalkozott hasonló kalandra az intézmény.

Aztán a KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) – a jazz területén tanúsított pártoló magatartását folytatva – megpróbálta a beatet is felvállalni. Ennek jegyében rendezték meg 1963. május 3-án az új amatőr zenekarok első reprezentatív vetélkedőjét – az első beatseregszemlét – az Istvánmezei út 3. alatti Nemzeti Sportcsarnokban.

Az addig csak a klubokból ismert valamennyi közönségkedvenc – (a még Bródy János és a Szörényi testvérek nélküli) Illés, a Metro-Zenith, az Omega, a Scampolo, a Sankó, az Atlantis és a Benkó – ezúttal ugyanazon a pódiumon léphetett fel, és mintegy kétezer fiatal beatrajongó hamarosan igazi liverpooli koncerthangulatot teremtett. Sikítoztak, fütyültek, dobogtak, tapsoltak, és mire a küzdőtér két végén felállított színpadokon, ahol felváltva játszottak a zenekarok, sor került az igazi kedvencekre (Illés, Scampolo), a rendezők csak kapkodhatták a fejüket.

Nem segítette a hangulat lecsillapítását a zsűri összetétele sem: Nagy Richárd, a budapesti KISZ-bizottság agitprop titkára, Bolba Lajos, a Rádió könnyűzenei szerkesztője, a zsűri zenei szakértője és Vértessy Sándor riporter foglalt helyet a döntnökök között.

A botrány a Benkó zenekar műsora előtt tört ki. Az egykor népszerű, de dixie-zenéje miatt időközben cikisnek minősített formáció színpadra lépését füttykoncert, pfujolás fogadta. A közönség tojással és paradicsommal dobálta meg őket, és az áldásból bőven jutott a nagyérdemű zsűrinek is. Amikor az egyik zenekar rázendített a Moszkva-parti esték című szocreál slágerre, egy bakancsot is odavágtak a zsűri asztalára. A koncert után a Thököly úton – a Magyar Ifjúság tudósítása szerint (1963. május 11.) – „visszataszító jelenetekre került sor. A fiatal közönség egy elenyésző, hangos csoportja fütty- és almacsutka-hajítási produkcióval tüntetett az Illés mellett, a többi zenekar ellen.

A keményen fellépő rendőrség néhány fiatalt előállított, és példastatuálásként 20-30 napi elzárásra ítélték őket. A Keleti pályaudvarnál a rendőrök még zenekari tagokat is őrizetbe vettek. Köztük volt Benkő László, az Omega tagja, aki két évtizeddel később a Poptika című lapban így emlékezett:

„Egy órával a koncert befejezése után megyünk a sötét Verseny utcában, amikor egy kapu alól hirtelen előugrik három ember, köztük az egyik rendőrruhában. Elkapnak minket, hogy »Ti voltatok azok! Most megvagytok!« Hogy mik voltunk mi? Egy szót sem értettünk az egészből. Ez a legrosszabb, még azt se tudjuk, hogy mi a baj velünk. Szóval, az éjszakai állóhely már ott várt bennünket a Keletinél, a rendőrőrsön. Néhány kolléga ácsorgott még ott rezignáltan, fél lábon. Mondtam, hogy kérem, én ott játszottam a színpadon – egy szavamat sem hitték el. Ők azt látták, hogy ment két hosszú hajú huligán a sötét utcán, nekik ez éppen elég volt. Aztán hajnali négyre tisztázódott a dolog. De a lábunk igencsak elzsibbadt.”

Az atrocitásokért a hatóságok elsősorban az Illés zenekart tették felelőssé. A koncert után Illés Lajost behívatták az V. kerületi KISZ-bizottságra, ahol közölték vele, hogy egy évig nem léphetnek fel KISZ-rendezvényen. Továbbá javasolták neki, hogy változtassa meg a kompromittálódott Illés nevet.

Illés Lajos: „Nekünk akkor már nagyon nagy táborunk jött össze a közönség körében. A koncertre ezek a srácok hatalmas »Let’s go, Illés« szövegű transzparensekkel jöttek el, és mivel ez eléggé feltűnő volt, később minket okoltak a botrányért. Egy évig nem játszhattunk KISZ-rendezvényeken. Itt ismertem meg Koncz Zsuzsát, aki akkor az Omega együttessel lépett fel. Hosszú éveken át tartó közös munkáinkat ez a találkozás alapozta meg. A dolognak egyébként semmilyen komolyabb kihatása nem volt, továbbra is rendszeresen játszottunk, mert az iskolák úgy oldották meg a kérdést, hogy azontúl nem KISZ-szervezet, hanem az MNDSZ vagy a helyi tűzoltóegylet rendezésében tartották meg a bulijaikat, és erre már nem szólt az eltiltás. Egy év múlva aztán elmentem a Budapesti KISZ-bizottsághoz, ahol éppen Kurcz elvtárs volt az agitprop titkár, és ő mondta, hogy minden rendben van, borítsunk fátylat a múltra, eltelt egy év, játszhatunk újra mindenütt.”

Benkó Sándor (Benkó Dixieland Band): „Az akkori legjobb együttesek, többek között az Illés és a Metro léptek fel. Vállalva a kudarc veszélyét is, mi már dixielandzenét játszottunk. Ez volt az első – és szerencsére az utolsó – nyilvános kifütyülésünk, ahol még a tojászápor sem maradt el. Egy épelméjű ember akkor bizony nem folytatta volna tovább ezt a zenét. Zenészeimmel való többszöri megbeszélés után végül mégis abban maradtunk, hogy ezt a korszakot átmenetinek tekintjük, dolgozunk tovább saját meggyőződésünk szerint. Biztosak voltunk abban, hogy ez a zene újra népszerű lesz.”

Benkő László: „Benkóék vagy 10 évig itták a levét, hogy itt kellett fellépniük. A legrosszabb lélektani pillanatban hívták őket ide közénk, amikor a jazzélet éppen pangott, a beat viszont hatalmas robbanással tört be. Természetes, hogy kitört a botrány – repültek a paradicsomok. Később is rendszeresen keverték a különböző műfajokat, ahelyett hogy elkülönítették volna őket; igazi beatfesztivál, popfesztivál azután sem volt. De a dobálás elmaradt, mert kiderült, hogy még a táncdalfesztiválnak is csak örülhetünk. Sokáig ez volt ugyanis az egyetlen lehetőség az országos nyilvánosságra.”

Mindenki hallotta már legalább egyszer az Aranyeső című népszerű dalt, de a Zöld az erdő sem ismeretlen mindenkinek. Az ismerős dallamokon túl mennyire figyeltünk eddig tudatosan a roma zene dallamvezetésére vagy szövegeire? Milyen üzeneteket, értékeket, kulturális jegyeket vélünk felfedezni a különböző roma dalokban? Az alábbi kérdéseket próbáljuk megválaszolni a Romano Drom, a Romano Glaszo, illetve a Roma Soul rendkívüli kreációival.

Romano Drom

A Romano Drom, azaz Cigány Út elnevezésű zenekart Kovács Antal alapította édesapjával 1999-ben. Az alakulást követő évek hatalmas sikert hoztak, a formáció az egyik legkeresettebb cigány zenekarrá vált. A zenekar mottója: megújítva megőrizni. Teljesen új csavart visznek a cigány folkdallamokba, amitől komplex zenei élményben lesz részünk.

A fenti dal különlegességét a szövegen túl a hangszerek megszólaltatása adja. Központi elemként a kannák jelentik a hangzás dominanciáját. E hangszer használata megszokott a roma zenekaroknál, azonban gitárral és énekkel kiegészítve egészen egyedi hangzás érhető el. Ez jellemzi őket. A produkcióban újító, mégis hagyományőrző motívumok keverednek.

Romano Glaszo

A Romano Glaszo magyarországi cigány, valamint román, balkáni, orosz és spanyol népdalokat megszólaltató együttes. Múltjuk 1993-ig nyúlik vissza, akkor nyerték meg a Ki mit tud? folklór kategóriájának első díját. Újraalakulásuk mégis 2009-re tehető Lakatos György vezetésével és a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola nyolc diákjának közreműködésével. A beás nyelven éneklő zenekar neve Emberi Hang Kórusára fordítható, tevékenységüket egy 20 fős tánccsoport is kiegészíti.

A cigány himnuszként is emlegetett, közismert dal feldolgozását az énekesnőkből álló kórus teszi igazán széppé. Ritmusban, dallamban és énekben is felfedezhetünk roma kulturális jegyeket, továbbá a dal szövege mesél a cigányság történetéről, másik perspektívába helyezi a hallgatót. Az alábbi nóta a pörgős ritmus ellenére keserédes hangulattal jellemezhető, amennyiben figyelünk az üzenetére.

Roma Soul

Az X-Faktor-felfedezett Oláh Gergő zenekara a Roma Soul elnevezést kapta. Ez rendkívül illik az együttes zenei stílusához. A frontember elmondása alapján cigány zenét játszanak némi modern beütéssel, ami a hangszerelésben is megmutatkozik. A hagyományos hangszerek mellett ugyanis latin ütős hangszereket is használnak, valamint elektromos hegedű és beatbox is színesíti a Roma Soul produkcióját.

A Szo De Seja lágy kezdéssel hívogatja a hallgatót: kezdetben csupán az ének, illetve a zenekar tagjainak öltözete enged arra következtetni, hogy roma stílusú produkcióban lesz részünk. Érzelmes dallamát akkor is megértjük, ha a szöveget nem ismerjük. Természetesen az alábbi dalban is van zenei fordulat, egyszer csak begyorsul az ütem, és máris járni kezd a lábunk.

Mindhárom zenekar hihetetlenül tehetséges zenészek lelkiismeretes munkájának köszönhetően vált sikeressé és közkedveltté. Csodaszép, ugyanakkor egyedi dallamvezetésük tiszteleg a roma kultúrájuk és gyökereik előtt, ami a magas kultúra szintjére emelheti muzsikájukat.

A roma zenék szövegeiben gyakran azt is megfigyelhetjük, hogy a családot, a szerelmet a lehető legszebb szavakkal illetik, kifejezve ragaszkodásukat, tiszteletüket, szeretetüket. A szövegbéli környezetábrázolás is egészen egyedinek mondható a maga természetes szépséget kiemelő motívumaival. Nem egyszerű mulatásról beszélhetünk itt, hanem kulturális betekintőről, zenei bemutatkozásról, amely értékteremtő erővel bír.

Az bizonyos, hogy az említett zenekarok koncertjeit érdemes beépíteni a kulturális programok közé, hiszen általuk egy teljesen új világ tárul elénk, zeneileg és kulturálisan. Az előadókról szóló további információk elérhetők a popkulturalis.hu oldalon.

Az A38 immár húsz esztendeje a budapesti kulturális élet egyik legnépszerűbb és leglátogatottabb helyszíne, ahol egész évben zajlanak az események.  Repüljünk – illetve evezzünk – vissza az időben 20 évet, és nézzük meg, hogyan is indult útjára ez a nagyszerű kezdeményezés. Az indulást természetesen képletesen értjük, hiszen egy állóhajóról van szó.

A Petőfi híd budai hídfőjének közelében található, koncert- és vendéglátóhelynek otthont adó hajó 1968-ban a kijevi Lenin Hajógyárban készült. Eredeti neve Tripolje, eredeti funkciója önjáró kőszállító uszály volt.

A 85 méter hosszú hajó felújítása 2002-ben kezdődött el. A teljes külső-belső átalakítást Révkomáromban és Újpesten végezték el. A másfél évig tartó átépítést követően vontatták jelenlegi helyére. A Petőfi híd budai felén akkoriban egy igazi szórakoztatónegyed működött, hiszen 2003-ban még itt volt a Zöld Pardon és a Rió is. 

2003. április 30-án nyílt meg az Artemovszk 38 a nagyközönség előtt, a koncertteremben – ami a Hajó gyomrában található, a legmodernebb hangtechnikával felszerelve – aznap este Maceo Parker amerikai szaxofonos lépett fel.

2003 óta a Hajó az élő- és elektronikus zene fellegvára lett, a hazai előadók közül szinte mindenki fellépett itt a fiatalabb korosztályból, sokan a pályájuk legelején is, de Bende Zsuzsanna, az A38 vezető programszervezője és csapata számtalan külföldi zenészt és együttest is elhozott nekünk, akik közül sokan visszajárnak ide. És nem mellékesen az A38 és Budapest jó hírét is viszik magukkal a világba. 

A legkülönfélébb zenei stílusú előadók és egyéb művészeti ágak képviselői nem csak a 650 fő befogadására alkalmas koncertteremben, de a tetőteraszon, az orr stúdióban és az orrteraszon is közönség elé lépnek az évi – hozzávetőlegesen – 800 program valamelyikén. Emellett televíziós produkciók is készülnek az A38-on, naponta jelentkező élő adásokkal. 2010-ben új úszóművel bővült a Hajó, ami korábban egy kiállítótérnek adott helyet, 2021 novembere óta viszont a Petőfi Rádió szerkesztősége dolgozik itt.

 A 20. évfordulót egy – már javában zajló – koncertsorozattal teszik emlékezetessé. 

A jubileumi rendezvényekről az  A38 Hajó honlapján  találnak részletes információkat.  Most három kiváló magyar előadó fellépését ajánljuk, akik április végén lépnek az A38 színpadára.

Harminc évvel ezelőtt alakult meg a hazai elektronikus színtér egyik legismertebb és legelismertebb csapata, az Anima Sound System.

A Prieger Zsolt vezette formáció talán legnagyobb erőssége az, hogy időről időre képes a megújulásra, feladva a bevált sémákat, s valami egészen másba kezdenek. Zenéjük különlegességét a stílusok keveredése adja. Ebben jelen van a modern elektronikus tánczene, az acid jazz, a reggae és a dub, a hiphop és a trip hop, a magyar népzene, a klezmer és az afrobeat is.

Idézzük fel, hogyan telt a harminc évük, kik játszottak „Anima-mezben”, milyen kiadványaik jelentek meg. A zenéket a Magyar Popkulturális Értéktár archívumából válogattuk.

Hajnal volt

Az Anima Sound System zenekart Prieger Zsolt alapította 1993 nyarán Szombathelyen. A zenekedvelő fiatalember már a ’80-as évek végén létrehozott egy formációt, amelyik zajzenét játszott. Írt experimentális színházi darabot is, de aztán rájött, hogy a pop műfaj az, amiben a legsokszínűbben és a leggyorsabban fejezheti ki magát. 

Az Anima másik alapítója – jelenleg is tagja – Zsolt testvére, Prieger Szabolcs. Németh Gergely későbbi csatlakozásával jött létre a zenekar irányát meghatározó hármas. Majd 1994-ben megjelent az első kazettájuk (Anima 001/1994).

Egy nagykanizsai fellépésen az alaptrió kiegészült Rozmán Zoltán dobossal és Kovács Kata hegedűssel. A csapat akkor még folkbeütésű, instrumentális dub-reggae-t játszott.

Még nem sikerült megszámolnunk, hány szerelmet bírhat el a Rakpart, de abban biztosak vagyunk, hogy az alábbi sorokat olvasva sokakban egy Wellhello-dallam csendül fel halkan. Mielőtt belevágnánk az ikonikus duóból álló zenekar történetének áttekintésébe, érdemes külön-külön is említést tenni a tagokról, valamint munkásságukról. 

Fluor Tomi és a Mizu

Karácson Tamás, azaz Fluor Tomi nevével valószínűleg 2010-ben találkozhattunk először, amikor divatba jött az

álljunk össze, mint két kicsi legó.

Az ilyen típusú flörtölés virális videóklipjét Mizu címen mutatták be a hazai közönségnek. Még tisztán él előttünk a zöld pulóverben, kék mellényben és enyhén félrefordított baseballsapkában rappelő Fluor, aki a dallal mindössze 23 évesen robbant be a magyar zenei köztudatba.

Zenei karrierje kezdetén munkásságában többnyire underground hiphop stílusú zenék domináltak, azonban a populárisabb irányú Mizu jelentette népszerűségének exponenciális növekedési alapját. A dal miatt ugyan plágiummal vádolták meg, mivel az LMFAO nevű együttes Scream My Name című számában található egy sor, amely egzakt fordításaként is tekinthető Fluor „álljunk össze, mint két kicsi legó” sora.

Természetesen az ő nevéhez köthetjük a Lájkot és az SP-vel (Éder Krisztiánnal) közösen kiadott Partyarc című dalt is, amelyek szintén hatalmas nézettséget és szereplési lehetőséget teremtettek.

Diaz és a Rhyme Project

Csöndör László, avagy művésznevén Diaz, már gyermekkora óta hatalmas érdeklődéssel és figyelemmel volt a zene iránt. 2001-ben kezdett komolyan zenéléssel foglalkozni, a hiphop stílusa igen közel állt hozzá. 2007-ben megjelent egy közös lemeze Kreonnal, amire a Rhyme Projekt egyik alapítója, Docta is felfigyelt, így lett később a formáció tagja.

Karrierje szempontjából az áttörést azonban 2011 hozta el, amikor a Hősöknek írt dalát, a Szó fel 2.-t a legjobb magyar hiphopszámnak választották. Ezt követően rengeteg felkérést kapott előadótársaitól, majd (Ozsváth Gergely) Menthával és a Halott Pénzzel is összehozta a sors. Így született meg a Hello lányok és a Nélküled is. Továbbá a nagy sikernek és népszerűségnek örvendő Redbull Pilvakernek is ő a zenei felelőse.

A Wellhello születése

Fluor és Diaz ismeretsége régre nyúlik vissza. Hosszú évekkel ezelőtt az Animal Cannibals-táborban ismerkedtek meg. A tábort követően nem beszéltek egymással, de követték egymás munkásságát. Elsőnek a Képkockák című dal akusztikus verziójában találkozhattunk Diaz közreműködésével, majd néhány egyéb sláger vokálját követően 2014 januárjában hivatalosan is megalakult a Wellhellóra keresztelt formáció.

A névválasztás okát abban eredeztették, hogy mindketten szerettek volna némileg eltérni eddig megszokott stílusuktól, így a Wellhellóval behozták a tőlük megszokott csibészséget és a nyolcvanas évek dallambeli hangulatát a mindennapokba. A Rakpartot az Apuveddmeg követte, majd megjelent az első lemezük is Elnöki ügy néven, amely Viva Comet és Fonogram díjban is részesült. 2015-ben pedig a Halott Pénzzel kollaborálva készítették el a Telekom VOLT Fesztivál himnuszát Emlékszem, Sopronban címmel. 2016-ban a formáció első filmje is megjelent #Sohavégetnemérős címmel, amely zeneileg a régebbi Wellhello-klasszikusokra épült.

Stílusváltás

Már a 2016-os #Sohavégetnemérős lemezük is tartalmazott szomorkásabb, melankolikusabb dallamokat is, mint például a Késő már, illetve Retúrjegy című daluk. 2017-ben és 2018-ban a Zsáner lemez megjelenése helyett már inkább évi 2-3 dallal jelentkeztek az előadók, ezek közé tartozott a Nem olyan lány és az Ölelni szavakkal című szerzeményük is.

A Budapest Parkot a mai napig megtöltő zenekar azonban a tőlük megszokott enyhén ironikus bulihangulat helyett már egy jóval visszafogottabb hangvételű, komolyabb érzelmi világú arculathoz közelít. A Wellhello felnőtt.

Izgalmas figyelemmel követni, hogy a vagány, csajozógép fiatalok hogyan váltak komoly, érzelmes férfiakká zenéik tükrében is. Bizonyára minden életszakasz szükséges volt ahhoz, hogy napjainkra megismerhessük a srácok érzékenyebb oldalát is. Természetesen a nyolcvanas évek hangulatát hozó örökzöld slágereikkel mindig kiemelt helyük lesz a szívünkben, és mi a nyugodtabb, melankolikusabb hangulatú szerzeményeikért is oda vagyunk!

A szerelem bármelyik szakaszában tartunk is, a Wellhello melódiái sosem hagynak cserben! További információkért a srácok elérhetők a popkulturalis.hu weboldalán is.

Senki sem kérdezte, azért elmondom: kedvenc Tankcsapda-lemezem az 1997-ben megjelent – és méltatlanul alulértékelt – Connektor :567:. És a kedvenc a kedvencen a 11. dal: Tavasszal. Ez egy vallomás, beismerése annak, hogy valami nagyon félrement, és a szándék arra, hogy ezen változtatni akarok. Erre a tavasz a megfelelő időszak, az újjászületés, a megtisztulás és az újrakezdés ideje.

Tavasszal újra elölről kezdem

És a titkaim madarát majd szabadon eresztem

Hogy elénekelje Neked, milyen vagyok én

És hogy Te vagy csak meg ez a néhány költemény

Meg az a pár akkord, ami a gitárból

Meg a szavakból meg a vitákból

Meg a dobokban lévő erőből

Néha előtör.

(Részlet a Tankcsapda Tavasszal című dalából)

Következzenek felvételek a Magyar Popkulturális Értéktár gyűjteményéből a sokak számára legkedvesebb évszakról. Ha ezekkel a zenékkel sikerül felidézni olvasóinkban néhány kellemes emléket, pár illatot és a hozzájuk tartozó érzést, már nem volt hiába ez a pár soros bejegyzés. Foglaljanak helyet! Indul a tavaszi utazás.

„A nő sárga virágot vitt a kezében. Valami ronda, fertelmes sárga virágot, fene tudja, minek hívják, de tavasszal mindig az jelenik meg elsőnek Moszkvában.”

A férfit megdöbbentette a nő szépsége, követni kezdte. Érezte, meg kellene szólítania, különben a nő eltűnik, és nem látja őt soha többé. De a férfi egyetlen szót sem tudott kinyögni. És akkor... A nő szólalt meg elsőként:

„Tetszenek önnek a virágaim?”

„Nem.”

Így indul a Mester és Margarita szerelmének története Mihail Bulgakov tavasszal – a nagyhéten – játszódó regényében. A több szálon futó, sokféleképpen értelmezhető, hol realista, hol groteszk, hol misztikus hangvételű mű a XX. század irodalmának egyik csúcsa.

A jeruzsálemi fejezetekben Jézus történetén keresztül képet kapunk szeretetről és humanizmusról, az értük vállalt mártíromságról és ezáltal a megváltásról. A történetből megtudhatjuk, a legfőbb jóhoz a szerelem és a művészet áll legközelebb. A szerelem az élet lényege, a teremtő erő. A művészet pedig magasrendű igazságok felismeréséhez vezethet bennünket.

Jó lenne úgy tudni, hogy a szerző élete vége felé még fürdőzhetett egy kicsit – a tavaszi napsütés mellett – műve világsikerének dicsfényében is. De nem így történt. A hatalom által perifériára szorított Bulgakov regénye csak a szerző halála után több mint negyedszázaddal jelenhetett meg, 1967-ben indult el diadalútjára.

Amorf Ördögök: Tavasz van! Gyönyörű!

„Kertünkbe ekkor már bemásztak a zöldfülű levelek, és a fákra fölmásztak a rügyek és a pilleszárnyú virágok. Fancsikó egy százszorszép sárgáján egyensúlyozott. Pinta a fűben hasalt, innen fürkészte a lányok combjait.”

Esterházy Péter: Fancsikó és Pinta (1976), részlet

Helyben vagyunk. Éledezik a természet, zöldülnek a növények, lelkendeznek a virágok, hosszabbak a nappalok, kellemessé válik a külső hőmérséklet, sőt néha már izzik a tavaszi délután, ahogy azt annak idején a Rolls Frakció megénekelte. Megtisztulunk, ilyenkor ünnepeljük az újjászületést és a költészetet. És vár ám a munka a kertben, az illatos tavaszi szélben, a kék égbolt alatt. A retek és a fiatal hagyma szezonja ez. Áradnak a folyók, dalolnak a madarak. Kivirulnak a nők, ezek a szerelem hónapjai az ember, a párosodás ideje sok más élőlény életében.

Isten Háta Mögött: Tavaszi nemződüh

Főképpen télvíz idején gyakran találkozhatunk ajánlatokkal, amelyek arról szólnak, hogy anyagi ellenszolgáltatás fejében eljuthatunk az Örök Tavasz földjére. A helyre, ahol a kellemes időjárást csak néhány hétre zavarja meg a télnek csúfolt ősz, és ahol folyton zöldell a természet. Csábító ajánlat.

De ahol örök a tavasz, örök a harc is, a burjánzó növényzettel és a többi teremtménnyel, hogy ki tud nagyobbat kiharapni abból, amit a természet adott.

Én nem cserélném el az amúgy is egyre inkább egymásra hasonlító négy évszakot az Örök Tavasz ígéretéért. Szeretem az itteni tavaszt, de hogy ne érezzem többé a kánikulai forróságot és az azt enyhítő záport, hogy ne őszüljek meg, és ne lássak többé egyetlen hókristályt és jégcsapot sem, és sose nyerjek nyugalmat? Köszönöm, nem.

Varga János Project: Springtime in Hungary

És végül a Tavaszi Tolerancia jegyében engedjünk mikrofonhoz jutni egy olyan csapatot is, amelynek – a neve miatt – esélye sincs bejutni egyetlen, télről, tavaszról, nyárról és őszről szóló tematikus válogatásba sem. Pedig megérdemli a figyelmünket.

Az Ötödik Évszak népzenei hangszereléssel játszott akusztikus városi zenéje, a magyar–francia származású Izabella Caussanel énekesnő hangjával, minden évszakban megpendíti lelkünkben azokat a bizonyos húrokat.

Ötödik Évszak: A szerelem

S ha már a napokban ünnepeltük a magyar költészet napját, ajánljuk József Attila Tavasz van! Gyönyörű!  című versét is, amelyet a költő 99 évvel ezelőtt, 1924 tavaszán írt Budapesten.

Létezik-e egyszerre népszerű és minőségi műalkotás? A ChatGPT szerint nem. De sikerült meggyőzni! Lássuk, mivel!

Amikor a ChatGPT-vel arról beszélgettem, hogy létezik-e egyszerre népszerű és minőségi műalkotás, meglehetősen lesújtó véleménnyel volt mindaddig, amíg be nem dobtam a népi kultúrát. Mint fogalmazott: „Teljesen egyetértek, a széles körben elérhető szellemi termékek is lehetnek magas minőségűek, és a népi kultúra erre jó példa. A népi kultúra hosszú évszázadokon keresztül terjedt szájról szájra, és ezáltal széles körben elterjedt, azonban ezek a hagyományok és alkotások mégis nagyon magas minőségűek és autentikusak. Ezek a művek nemcsak szórakoztatnak, de értékeket közvetítenek, és megőrzik az adott kultúra identitását és történelmét.”

A folk, a népi kultúra elemei nap mint nap felcsendülnek a rádiókban, gondoljunk csak a Bagossy Brothers Company, a Margaret Island vagy épp Szabó Balázs Bandája zenéire, akik előszeretettel építik be poposabb zenéjükbe a népi kultúra elemeit is.

Zenei válogatásunkban öt, világzenét képviselő együttest mutatunk be.

1. Besh o droM

Az 1999-ben alakult formációt Barcza Gergely és Pettik Ádám alapította. Nevük jelentése cigány nyelven: üld meg az utat, azaz indulj el, a Besh o droM emellett magyar nyelven egyértelműen bevonzza a „besodrom” szót is. Vidám, vitalitással teli zenéjük széles körben népszerűvé vált, többek között Mexikóban és Ausztráliában is felléptek. Bátran és meglehetősen kreatívan nyúlnak a folk elemeihez, példa erre a Macsó hímzés vagy épp a Nekemtenemmutogatol című lemezük.

2. Gypo Circus

Olyan formáció, amelyben a zenészek a punkot, a gypsyt és a balkáni ethnót ötvözve teremtették meg saját hangzásvilágukat. A 2011 óta működő zenekarnak eddig négy kis- és két nagylemeze jelent meg, többek között feldolgozták Ganxsta Zolee és a Kartel A szerb határ felé című dalát is. Friss, energikus zenéjük és lendületes színpadi jelenlétük egyértelműen megalapoznak a jókedvnek. Vadvirág című daluk nagyon jól reprezentálja azt az atmoszférát, amelyet teremtenek.

3. Napra

Már az első nagylemeze előtt népszerűvé váló Napra Both Miklós vezetésével indult 2004-ben, és egészen a 2010-es második feléig aktívan működött. Az akusztikus és elektronikus hangzások ötvözésével megalapozott, népzenéből építkező együttes már az első, Jaj, a világ! című lemezével elnyerte a Fonogram-díjat. A különböző zenei stílusok és népi hagyományok találkozásának következtében létrejövő egyedi hangzásvilágot nemcsak itthon, hanem külföldön is nagyra értékelték. A Napra napjainkban már nem aktív ugyan, de zenéi még mindig aktuálisak.

4. Zuboly

A lassan húszéves Zubolyt Ágoston Béla alapította 2005-ben. Busa Pista beatboxszólamai mellett nyitottságukat egyértelműen alátámasztja a különböző zenészekkel és dj-kkel való együttműködés, illetve a meglehetősen széles palettájú hangszerek megszólaltatása, kezdve a tilinkóval a dorombon át egészen a xylorimbáig (külalakra egy nagyobb xilofonra hasonlító ütőhangszer). Az ő feldolgozásukban vált népszerűvé az Indulj el egy úton című moldvai csángó népdal, illetve az ő szerzeményük a Másfél millió tépés Magyarországon című dal is.

5. Csík János és a Mezzo

Csík János neve mindenkinek ismerős lehet, a Csík Zenekar prímásának másik formációja a 2018-ban alapított Csík János és a Mezzo. Lendületes, jó hangulatú zenéjük népies, folkos dallamokon alapszik, elegyítve néhol jazzesebb, máshol poposabb műfajokkal. Munkásságukon érződik az örömzenélés még akkor is, amikor melankolikusabb dallamokat játszanak.

Az információk a popkulturalis.hu oldalról származnak.

Közeleg a húsvéthétfő, ebből az alkalomból megosztjuk az olvasókkal a húsvéti készülődéshez és a jó hangulathoz elengedhetetlen receptünket, egy lendületes összeállítást a Kéknyúl zenekartól.

A 2008-ban alapított Kéknyúl megálmodója, Premecz Mátyás egyedi zenei világ megalkotásának vízióját tűzte ki céljául. Ebben a világban a jazz, a funk és az instrumentális zene ötvözetével, improvizációval és játékos elemekkel kápráztatja el a közönségét. És ha már a Kéknyúlról esik szó húsvétkor, tojásvadászatra is szeretnénk meginvitálni az olvasókat. Lássuk, mennyiben sikerül észrevenni Kéknyúl-videóink Easter Eggjeit!

A húsvéti tojások, avagy Easter Eggek segítségével az igazán szemfülesek képesek extra információkat, érdekességeket felfedezni egy adott vizuális produktumban. A kreatív ötlet korántsem új keletű, hiszen például a Walt Disney is számtalan apró meglepetéssel ajándékozza meg a figyelmes felfedezőket.

1. Future In The Past Tense

Kezdjük is a Future In The Past Tense című dalukkal, ahol Premecz Mátyás egy B3-as alkatrészekkel tuningolt Hammond B2-es orgonán játszik. A hangszer ugyan jóval idősebb, mint megszólaltatója, de Premecz Mátyástól sosem állt távol a műfaji határok mentén történő alkotás. Ezen a területen érzi igazán jól magát.

2. Love and Happiness

2012-ben az A38 színpadán nem mással zenélt együtt, mint Big John Whitfielddel. Az esemény keretei között pedig olyan klasszikusokat is feldolgoztak együtt, mint Stevie Wonder Love and Happiness című dala.

3. Like a Glove

A zenekar frontembere, Andrew Hefler amerikai színész-énekes évtizedek óta Magyarországon él. Az ő egyedi hangszíne teszi igazán izgalmassá a Kéknyúl hangzását és stílusát.

4. Expect Me

Végül lássuk az Expect Me című szerzeményt! Az időutazás élményét ajándékozza nekünk az instrumentális játék, amelynek hatására azon kapjuk magunkat, hogy ritmusra mozgunk. A dal címe csalóka, hiszen ilyen egyedi produkcióra mi magunk sem számítottunk.

A Kéknyúl dalainak egyik esszenciális része a szórakozás, az improvizatív játék. Ellátogatva egy koncertjükre új elemekre, hangzásokra és egyéb zenei meglepetésekre számíthatunk. Unalmas biztosan nem lehet, ezt garantáljuk!

Aki kedvet kapott, hogy élőben is meghallgassa őket, 2023. június 28-án megteheti, hiszen visszatérő előadók a Fishing On Orfű programsorozatában. Addig is, akit érdekel a zenekar nevének eredete vagy egyéb információ a Kéknyúlról, a popkulturalis.hu-n mindent megtalál.

A magyar pop- és rockzene történetében sok olyan testvérpárról tudunk, akik közösen zenéltek és együtt álltak színpadon. Néhányan közülük: Szörényi Levente és Szabolcs, Bergendy István és Péter, Csuka Mónika és Mária, Sztevanovity Zorán és Dusán, Tolcsvay Béla és László, Szűcs Antal Gábor és Judith. Vagy említhetjük a Color zenekart, ahol három Bokor testvér játszott együtt, nem is akármilyen zenét. A múlt nagyjairól és zenei pályájukról több más érdekességet is megtudhatnak a Magyar Popkulturális Értéktár oldalán.

Most nézzük és hallgassuk meg néhány olyan testvérpár produkcióját, akik a mai magyar könnyűzenében bizonyítják együtt a tehetségüket.

Beck Zoltán és Beck László

Az énekes-gitáros Zoli és a dobos, Zaza – ahogy mindenki szólítja Lászlót – a 30Y alternatív rockzenekar alapító tagja. Egy iparvárosban, Ajkán nőttek fel, Zoli az idősebb kettejük közül. Zaza tizennégy éves koráig focistának készült, de egyszer megtalálta a bátyja egyik kazettáját, a Led Zeppelin II-t, és onnantól kezdve jóformán már csak a zene érdekelte. Elkezdett lejárni – az akkor még basszusgitáros – Zoli zenekarának próbáira, ahol néha beülhetett a dobok mögé. 1999-ben költöztek Pécsre, 2000-ben pedig megalakult a 30Y. A fiúk 2011-től kezdve – bezzegakurvabeckek néven – kettesben is zenéltek, egy gitár, egy dob, két ének felállásban. Ahogy Zaza nyilatkozta: „Két ember néha több energiát tud átadni, főleg, ha testvérek, és egyszerre lélegeznek.”

Pásztor Anna és Pásztor Sámuel

Anna, aki énekes, szövegíró és showwoman, valamint öccse, Sámuel gitáros-dalszerző 2004-ben alakította meg közös zenekarát, a dallamos rockzenét játszó Anna & The Barbiest. A testvérpár vidéken töltötte gyermekkorát. Anna harmadikos korában, 1981-ben került a Pásztor család Budapestről egy tanyára. Anyukájuk magyar–rajz szakos tanárnőként, apuka pedig mozigépészként dolgozott Kiskunfélegyházán. A végtelennek tűnő pusztaság, a fűben lapuló fácánok, a háziállatok, a forró homokút és a nyári égbolt melankóliája ma is visszaköszön a testvérpár dalaiban. „Játszótársak voltunk, ahogy ma is. Kitaláltunk hülyeségeket, aztán csináltuk őket együtt. Háborúskodásra, féltékenykedésre egyáltalán nem emlékszem” – mondja Sámuel.

Az Anna & The Barbies jelenleg a 2022 végén megjelent Adj király katonát című albumának bemutatójával járja az országot.

Lázár Domokos és Lázár Ágoston

„Stresszhelyzetben mindketten eléggé tahók tudunk lenni a másikkal, de alapvetően azért szerintem eléggé jól kijövünk. Amikor veszekszünk, sosem a másik bántása a cél, inkább azt mondanám, mindketten eléggé határozottan tudunk ragaszkodni a saját álláspontunkhoz” – ezt Lázár Domokos (Dodi) énekes, gitáros nyilatkozta öccséhez, a nála három évvel fiatalabb Lázár Ágoston (Ágó) doboshoz fűződő viszonyáról.

A Mezőtúrról származó testvérpár immár 17. éve játszik együtt a népes rajongótáborral rendelkező Esti Kornél alternatív rockzenekarban. Elmondásuk szerint a kulturális élményekre nagy hangsúlyt fektető, szerető szüleik olyan hátteret biztosítottak számukra, amelyben a kezdeti közös legózás után később a közös zenélés lett az elsődleges tesós élmény. Dodi és Ágó 2012 és 2019 között együtt játszott a Pegazusok Nem Léteznek együttesben is, de a Pegazusok már nem léteznek. De az igazán jó testvérek nem adják fel! Megalakították a Lázár tesók duót, ahol szabad és kísérletező, különleges atmoszférájú akusztikus dalokat adnak elő. 2020-ban Hullámtörés címmel lemezük is megjelent.

Farkas Krisztina és Farkas János

Az indie folk zenét játszó Muzsik és Volkova tagjai testvérek, akik Magyarország keleti csücskéből, Záhonyból származnak. A ZUP (Záhony Unplugged Project) zenekarban 2007 óta játszottak együtt, egészen a megszűnéséig. 2016-tól Muzsik és Volkova néven kettesben folytatta a zenélést a magyar és orosz felmenőkkel rendelkező testvérpár. Krisztina dalszerző-énekes, és tangóharmonikán is játszik, János ugyancsak dalszerző-énekes és gitáros.

Koncertjeiken gyakran szerepelnek vendégzenészek is. Több kiadványuk megjelent már, akusztikus hangzásvilágú, magyar nyelvű dalaikkal aratnak sikereket. Emlegetik őket úgy is, mint akik zenéjükkel továbbviszik Cseh Tamás és Bereményi Géza örökségét, de gyakran elhangzik velük kapcsolatban Vlagyimir Viszockij orosz dalnok, költő és színész neve is. Saját stílusukat greengrassnak nevezik. Krisztina emellett énekel a Napfonat női a capella együttesben is.

Amikor arról kérdezik őket, hogy milyen testvérként egy zenekarban játszani, általában az egymás iránti kíméletlen őszinteséget emelik ki, és hogy egy szoros testvéri kapcsolat elbírja a kritikákat is.

Bagossy Norbert és Bagossy László

A gitáros-énekes Bagossy Norbert és a basszusgitáros Bagossy László a 2013-ban Székelyföldön alakult alternatív indie rock együttes, a Bagossy Brothers Company alapító tagja. A gyergyószentmiklósi fiúk közül Norbi két évvel idősebb Lacinál. Elmondásuk szerint – a gyerekkori „ki játsszon a számítógépen” konfliktusokat leszámítva – mindig nagyon jó testvérek voltak. A zenélést is együtt kezdték 15, illetve 13 évesen. Akusztikus gitáron, hallás után próbálták lejátszani a számokat. Főleg a kétezres évek angol nyelvű zenéje hatott rájuk a Linkin Parktól Britney Spearsig.

Bármit elkezdtünk, 120 százalékos energiabedobással űztük. Már az elején zenekarban gondolkodtunk, világsztárok akartunk lenni. Saját dalokkal, céltudatosan. Amikor megkaptuk az első gitárt édesanyánktól és a testvérétől, Norbi szerzett egy dobszettet is. Beraktuk az első emeleti apartmanba, s a szomszédok örömére próbálni kezdtünk. Már akkor tudtuk, hogy én leszek a basszusgitáros, pedig még basszusgitárunk sem volt

– emlékszik vissza Laci. „És már akkor saját dalt írtunk, amikor még más zenekarét sem tudtuk rendesen lejátszani!” – tette hozzá Norbi.

Az első dal, amit Norbi írt, a Big Adventure címet kapta. Arról szólt, hogy az élet egy nagy utazás. A történet folytatását ismerjük, azóta a Bagossy Brothers Company a Kárpát-medence egyik legnépszerűbb magyar koncertzenekarává nőtte ki magát.

 

Ha fellapoznánk a szótárt a vagány jelzőt kutatva, valószínűleg a ValMar együttest alkotó srácok illusztrálnák a definíciót. De mi lehet az oka a hirtelen jött népszerűségnek? Lássuk, honnan indult a rock and rollt újraélesztő duó!

1. A névválasztás
A duó tagjai, Valkusz Milán és Marics Peti vezetéknevének mozaikszava alkotja a zenekar nevét. Hangzatos, könnyen megjegyezhető, főleg, ha az ember hallja őket énekelni a színpadon. Milán korábban DJ is volt, illetve tanult zenét írni, mindig is érdekelte őt ez a világ.

2. A megismerkedés
Marics Peti és Valkusz Milán már kiskamasz koruk óta ismerik egymást, és több mint hat éve zenélnek együtt. Mindketten Kispestről származnak, együtt jártak teniszre, osztálytársak, később lakótársak is voltak. Mivel Petinek jó hangja volt, Milán pedig a rapben jeleskedett, úgy gondolták, érdemes kihozni a kettejük tehetségéből valamit, így összeállt a duó.

3. Cover
Kezdetben inkább dalfeldolgozásokkal foglalkoztak, amelyeket többnyire angol nyelven adtak elő, azonban a későbbiekben felkeresték őket a kiadók, hogy alkothatnának saját zenét is magyar nyelven. Minden álmuk az volt, hogy nagy közönség előtt zenélhessenek, de a – ValMarként – négy-öt éve tartó karrierjükből mindössze két éve tarthatják ezt az álmot a megélhetésüknek is. Rengeteg kemény munka és kitartás juttatta el őket ehhez a mérföldkőhöz.

4. Deák tér
Első saját szerzeményük a Deák Téri Gyros Tál címet kapta, amelyben a srácok a budapesti éjszakai élet hangulatát igyekeztek visszaadni. A 2020-as X-Faktor műsorában bemutatott Visz a vérem című dalukkal robbantak be a köztudatba. Ezt a Bruno x Spacc nevű formációval készítették, és az X-Faktor versenyzője, Manuel közreműködésével adták elő. Manuellel nem ez az egyetlen közös szerzeményük, említhetnénk az Éget a nap című slágerüket is, amelyet a nyár himnuszának is tarthat a hallgató. Legújabb közös produkciójuk, a Palvin / Hajnalokig hamar hatalmas nézettségre tett szert.

5. Úristen
A zenekar számára az igazi áttörést a 2022-ben megjelent Úristen című dal hozta meg, amelyben Szikora Róbert, az R-GO frontemberének közreműködését kérte a ValMar. A dal maga az ő fejükből pattant ki Szikora segítségével, aminek köszönhetően az igazi retró magyar rock and roll újra utat tört magának, és az áprilisban megjelent szerzeményt nyárra már kicsi és nagy egyaránt kívülről fújta. Nem véletlen, hogy az Irigy Hónaljmirigy is felült a ValMar zenevonatára. De nem ez volt az egyetlen közös produkciójuk a csikidam koronázatlan királyával, hiszen tavaly a Strand Fesztiválon debütált a Bombázó című feldolgozásuk is a Strand x Hajógyár Legendák programján belül.

A rock örök és elpusztíthatatlan – jelentette ki valamikor a hetvenes években a bajszát rágva Schuster Lóránt, a P. Mobil frontembere, és stílusváltozások ide, divathullámok oda, az utóbbi években tovább hasít a MagyaRock.

Kiscsillag: Ha én lennék (2014. 03. 08.)

Itt van mindjárt a 2005-ben elrugaszkodott Kiscsillag, Lovasi András szerelemgyermeke (benne végre ismét kedvére gitározhat), amely persze az elmúlt 18 esztendőben többször átalakult és sokat változott, de a mindenkori tagság jellemzően nem cifráz, nem bonyolít, nem púderezik semmit: egyszerűen odateszi magát. És a kezdeti sikereket később is repertoáron tartja.

Óriás: Fát dönteni (2019. 11. 09.)

Lovasi az egyik Kiscsillag-dalról nevezte el a 2008-ban szárba szökkent Fishing On Orfű fesztivált, melyet azzal az Egyedi Péterrel szervez, aki az amúgy szintén 2005-ben indult alterock Óriás frontembere.

Nemjuci: Live Like (2013. 03. 16.)

Lovasinál egy tízessel fiatalabb Németh Juci, akit a nagyközönség az elektronikus és világzenét progresszívan ötvöző Anima Sound System énekeseként ismerhetett meg, és aki a maga zenei elképzeléseit saját csapatában, a 2008-ban alapított Nemjuciban tudta igazán kibontakoztatni.

Fish!: Majdnem Kalifornia (2016. 03. 27.)

Végezetül egy szám erejéig legyen szó a mindannyiuknál régebben, 1999-ben startoló budapesti Fish!-ről, mely saját bevallása szerint hardpopot játszik. Szerzeményeiben számos egymástól távol eső, keményebb zenei irányzat hatásai figyelhetők meg a rocktól a funkon és a punkon át a grunge-ig és a metálig, az egész mégiscsak egyfajta popzenévé áll össze, persze húzós, energikus popzenévé.

Aki e sorokat írja, nem szokott cikket írni. Az én dolgom általában az, hogy segítsek eljuttatni a szerzőink-szerkesztőink üzeneteit az interneten keresztül az olvasókhoz, hallgatókhoz, nézőkhöz. Írókat kötök össze programozókkal, annak érdekében, hogy a popkulturalis.hu sokak számára információ és szórakozás forrása lehessen. IT-projektmenedzser a szerepköröm.

És azért írok cikket mégis, hogy egy újdonságról beszámoljak. Ebben a cikkben szeretném bemutatni a Mesterséges Intelligencia (angolul: Artificial Intelligence, a továbbiakban AI) kultúrára gyakorolt forradalmi hatását.

Vannak, akik hangoztatják a jelentőségét, vannak, akik tagadják, de egyre többen figyelnek fel a hatására.

A nyelvi modellek olyan szavakat használnak, amiket emberek írtak, olyan mintázatokban, ahogy az emberek leggyakrabban használják őket, és olyan élményekről számol be, amelyeket emberek éltek át, nem pedig a Mesterséges Intelligencia

– mondja Carissa Véliz kortárs gondolkodó. Mi, a popkulturalis.hu alkotóközössége is azok közé tartozunk, akik figyelemmel kísérik a témát, és szívesen kísérletezünk az újdonsággal.

Felkértük a mesterséges intelligenciát

Amikor megjelent az OpenAI a hírekben, és elkezdett terjedni a köztudatban, minket is elért annak az érzése, hogy komoly változások időszakát éljük. Elsőre ijesztőnek hatott egy gyors és információval telített eszköz használata. Ezért is tűnt logikusnak, hogy játékkal „szelídítsük meg”. Házi versenyt tartottunk a lehetőségeink feltérképezéséhez, majd elkezdtünk komolyan gondolkodni, hogy hogyan integrálhatnánk a weboldalba. Elkezdtünk kísérletezni.

Először arra kértük az AI-t, mondjon hasonló zenéket egy adott előadó zeneszámaihoz. Kevésbé sikerült igazán átélhető válaszokat kapni.

Aztán arra, hogy adjon nekünk vissza egy-egy zenekarhoz hasonló zenekarokat, és ez már jobban ment neki. Egy kis finomhangolás után büszkén mutatjuk be az első lépést afelé, hogy ez az új technológia segítsen minket a zenei kultúra feldolgozásában és élvezetében.

A zeneajánló funkciót használhatjuk mostantól a ChatGPT API-jának segítségével, így minden dalnál és videónál kérhetünk ajánlást, amit aztán magán- vagy nyilvános playlistként is menthetünk.

• Kedves nézők, hallgatók: arra kérünk titeket, csatlakozzatok a kísérlethez!
• Próbáljuk együtt használni, javítani ezt a szolgáltatást! Hisszük, hogy ez a jövő útja, ami inkább barátságos, mint félelmetes.

Úgy látjuk, hogy a mesterséges intelligencia segíti rendszerezni, központozni az információt, és ezáltal ott a lehetőség, hogy bennünk is nagyobb rend legyen. Ez az, ami hozzá fog segíteni minket a kreativitáshoz, új dolgok felfedezéséhez, és a megszerzett tudás hasznos és hatékony felhasználásához.

 

Az ember a géppel közösen fog értéket teremteni, komoly megoldásokkal előrukkolni, és nem utolsósorban: remekül szórakozni!

Mint minden évben, idén is eljött az a nap, amikor megpróbáljuk figyelmünket egy bizonyos dologra, ma például a természetre, ezen belül a víz fontosságára irányítani. Egy ilyen napon megható, amikor elgondolkodunk, hogy bizonyos dolgok olyannyira részei a mindennapjainknak, hogy már észre sem vesszük. De nemcsak a vízivás vagy kézmosás szintjén, hanem motivikusan is: szinte nincs is olyan magyar írónk, költőnk, dalszövegírónk, aki ne használta volna ezt a motívumot.

A víz világnapja alkalmából olyan dalokat válogattunk, amelyek a víz motívumának segítségével fogalmazzák meg mondanivalójukat. Nézzük meg, milyen sokszínű jelentéseket képes felvenni ez a motívum.

1. Kiscsillag – A kis óceán

Kiscsillag nagyon szép és megható dalban foglalja össze mondanivalóját. A dalszöveg a meg nem értett kis óceánról szól, aki mindenkit összevizez, a csavar a szövegben pedig az, hogy a lírai én egy jelmezbálon óceánnak öltöző személy, így jutva el az egyén lelkivilágának színre viteléhez.

2. Halott Pénz – Feltámad a tenger

Nem is kell sok magyarázatot fűzni a címválasztáshoz, amely szinte azonos Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című versével. Míg Petőfinél a tenger a népek tengereként a sok embert összefoglaló motívumként működik, a Halott Pénz dalszövegében a változást hozó elem.

3. Elefánt – Folyó

A meglehetősen melankolikus, mély dalszövegeiről ismert Elefánt többször is él a vízmotívummal. Egyik, vélhetően legismertebb dala is kapcsolódik ehhez a témához (Kedvenc felhőmnek). Mindkettő behozza a víz mint könny jelentésrétegét:

A saját könnyem folyóján lehajókázni

Innen volna jó.

Emellett, a csatorna kapcsán a szennyvíz kontextusa, a szavak és az éjszaka folyása kapcsán pedig egyrészt a víz, másrészt az idő, a folyamatok, folyamatosság tematikája jelenik meg.

4. Aurevoir. – Folyóvíz

Az Aurevoir. az autentikus, népzenei hagyományt és az angolszász beat-folkot egyesítő zenekar jó érzékkel dolgozta fel a Folyóvíz című népdalt. Ebben a dalszövegben az egyén szerelmi bánata a víz allegóriáján keresztül fogalmazódik meg. Maga a víz mint a violát nevelő, gondoskodó természeti elem a szerelmi bánatban szenvedő megszólalót testesíti meg, miközben az elvesztett kedvesének a visszatérését várja. A dal lezárásában mind a remény, mind pedig a reményvesztettség helyet kap.

5. MMAMT – Folyó

A MMAMT (Mindenkinek Megvan A Maga Története) produkció spleenszerű, búskomor hangulatú dalszövege a vízmotívumot egy másik irányból közelíti meg, ugyanis a víz hiányával indít: „nem esik, nem esett és nem látom, hogy esni fog már” magában foglalva a félelmet és a reménytelenséget. A véget érő folyó a végességet, valaminek az elmúlását, végét dolgozza fel.

Az információk a popkulturalis.hu oldalról származnak.