Van az a vicc, amiben felmerül a kérdés, hogy miért jó a dobosnak. Válasz: mert együtt bulizhat a zenészekkel. Nem mintha a dobosok ne lennének hasznos és megbecsült tagjai a zenésztársadalomnak, sőt! Bizonyságul következzen öt olyan művész a magyar könnyűzene fiatalabb generációjából, aki keresett dobos, és több zenekarban is bizonyította tehetségét. Tekintsünk be az ő zenei munkásságukba, felidézve néhány ütős dalukat.

Delov Jávor

Zenekarai: Anna & The Barbies, Barabás Lőrinc Eklektric, Farkasházi Réka és a Tintanyúl, Fábián Juli & Zoohacker, Random Szerda, Random Trip, Turbo

Az 1980-ban született dobos 1996-ban barátjával és gimnáziumi osztálytársával, Bársony Bálinttal (Back II Black) alapította meg első zenekarát. 1997-től nagyon sok ismert és kevésbé ismert formációval lépett fel. 2002-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol jazz-dob szakon szerzett diplomát 2007-ben. 2004-től 2005-ig a manchesteri University of Salford ösztöndíjas hallgatója volt, és egy éven keresztül fekete zenészekkel játszott egy gospelformációban.

2009-ben ő volt a változó felállású improvizációs csapat, a Random Trip alapítója, azóta háromszáznál is több hazai és külföldi muzsikussal zenéltek együtt. Delov Jávor immár 14 éve projektvezetője ennek a különböző zenei stílusokat összehozó spontán, élő zenés klubestsorozatnak. A virtuóz dobos emellett a Turbo pszichedelikus rockzenekarban is játszik. De szerepelt a Révész Sándor–Závodi János-féle Piramis Évek produkcióban is. Delov Jávor ma a hazai alternatív zenei és jazzszíntér egyik legfoglalkoztatottabb dobosa.

Random Trip feat James Taylor: Waiting for James

Mihalik Ábel

Zenekarai: Abel Label, Barabás Lőrinc Quartet, Császári Pillanatművek, Drastik Putto, Hiperkarma, Jónás Vera Experiment, Kiscsillag, Kispál és a Borz, Mr. Moodburn, NAZA, Nomad, Oláh Dezső Trió, Szeder, Zoli Band

Az 1987-ben született Mihalik Ábel 11 éves kora óta folyamatosan koncertezik különböző zenekarokkal. Talán onnan ismerik a legtöbben, hogy 2007 és 2010 között a Kispál és a Borz, 2008 és 2016 között pedig a Kiscsillag dobosa volt. Emellett azért több más – rock- és jazz- – formációban is hallhattuk őt, és nem csak dobolni. Ő egy multiinstrumentalista zenész, aki gitáron és basszusgitáron is játszik. 2012–2018 között saját zenekara, a Drastik Putto dalszerző-frontembere volt.

2015-ben kezdett rendhagyó kísérletbe, amelynek keretében hol szólóban, hol más előadókkal zenélt együtt 70% Water Projekt néven. 2017-ben hozta létre az Abel Label formációt, amellyel minden eddig megjelent lemezükön más stílusban játszanak (funk, blues, elektronika, progresszív rock, instrumentális gitárzene). Az utóbbi években producerként is készít hangfelvételeket, jelenleg a Mr. Moodburn trióban hallhatjuk. A zenekar világa fúziót képez a jazz és a rock műfaj között, némi filmzenei hatással. És szerepel a QJÚB nevű alkotócsapat színházi koncertjein is.

Barabás Lőrinc Quartet: Beardance

Heatlie Dávid

Zenekarai: Blue Tips, Get Free, Groovehouse, Heatlie, Neoton Família Sztárjai, Suburband

A pop műfajában is szép számmal találunk tehetséges dobosokat. Közülük mutatunk be egy 1992-ben született fiatal zenészt, aki nem más, mint az ország egyik legismertebb énekesnőjének, a Neoton Família sztárjának, Csepregi Évának a fia. Dávid édesapja a nemrég elhunyt skót dalszerző-producer, Bob Heatlie, aki Éva és a Neoton mellett olyan sztároknak is írt dalokat az 1980-as években, mint Cliff Richard vagy Shakin’ Stevens.

Dávid 13 évesen ült be először közönség előtt a dobok mögé, a Neoton Família koncertjén – több tízezer ember előtt a budapesti Puskás Ferenc Stadionban. 2017–2021 között a Blue Tips indie rock együttesben dobolt. Ezzel egy időben – 2019-től – saját bandájában, a Heatlie-ben is láthattuk őt, de már a frontvonalban, vagyis mint énekes mutatkozott be. És persze időről időre édesanyja zenekarában is kezébe veszi a dobverőket, a Neoton Família Sztárjai között csillogtatja meg tudását.

A következő, 2022-ben készült felvételen énekesként láthatjuk, de Dávid valóban „ütős” ütős.

Heatlie: Cintányérfej

Szegő Dávid

Zenekarai: Ágoston Kártett, Bélaműhely, The Budapest Turnarounds, Chalga, Cymbal Rush, Lovászi Edina és zenekara, Nasip Kismet, Santa Diver, Tárkány Művek

A kortárs magyar (jazz)dobosok fiatal generációjának egyik kiemelkedő tagja, akinek kifinomult, robbanékony játékstílusa teljesen egyedi és behatárolhatatlan. Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végezte. Számos – különböző stílusú – formáció előadását színesíti érzékeny, mégis energikus játékával, de komponált zenét kortárs tánchoz és színdarabokhoz is.

A Budapest Turnarounds nevű, kísérleti zenét játszó instrumentális duó tagjaként ő a dobok és a speciális effektek felelőse, zenésztársa pedig a kitűnő gitáros, Sütő Márton. 2019-ben Holdraszállás című műsorukkal az 50 éves Apollo–11-missziót idézik fel, amelynek során először lépett ember a Holdra 1969. július 20-án. Az alkalomhoz komponált szerzeményeik közül következzen most az egyik remeklésük.

The Budapest Turnarounds: Holdpor

Porteleki Áron

Zenekarai: 12z, Babám, Boom Voyage, Decolonize Your Mind Society, Deti Picasso, Dorota, Klárisok, Mordái, Poros, Porteleki Áron & Czitrom Ádám duó, Tűz Lángja

Porteleki Áron első zenei impulzusait édesapja révén (Porteleki László hegedűs – Muzsikás, Téka, Kolinda) és a különféle budapesti táncházakból kapta, de közvetlen közelébe került az akkori budapesti underground és kísérleti jazz közegének is. Hegedülni kezdett, majd háromhúros brácsára váltott, illetve jazzdobolni tanult Geröly Tamástól. Egy sor hazai alternatív és szabad improvizatív és experimentális zenei formáció tagjaként ismerhettük meg a műfajilag besorolhatatlan stílusú dobost. 2022 végén önálló kiadványa is megjelent Solo címmel, amelyen egy 30 perces, élőben előadott dobszólóját hallhatjuk.

A következő felvétele a dob és gitár felállású Porteleki Áron & Czitrom Ádám duó tíz évvel ezelőtti fellépésén készült. PJ Harvey egyik dalának feldolgozását játsszák el, az angol énekesnő 1992-ben megjelent első albumáról.

Porteleki Áron & Czitrom Ádám duó: Hair

Balog Álmos

Ha esetleg bárki aggódna a hazai dobosutánpótlás miatt, annak bemutatunk egy ifjú titánt, aki nem ma kezdte a szakmát. A 2009-ben született Balog Álmos 4 éves kora óta dobol, és saját elmondása szerint napi négy órát gyakorol. Emellett sok zenét hallgat: rockot, metált, punkot. Szerepelt a Madách Színház 2018-ban bemutatott Rocksuli című musicaljében is. Az álma az, hogy egyszer majd a Konziban (budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium) tanulhasson a jazz tanszakon.

2020-ban a rockabillyt játszó King Cat Rhythm zenekar dobosa volt. Az akkor 11 éves Álmos – művésznevén Mr. Sleepy Boy – egy kőbányai általános iskola 4. c osztályából ruccant át az A38 Hajón tartott fellépésükre. Hallgassák csak, mit tud ez a fiú!

King Cat Rhythm: Hyena

Világzenei válogatásunkban olyan zenekarokat hozunk, amelyek kétségkívül kedvet csinálnak a műfajhoz. Az előző részben többek között olyan zenekarokat mutattunk be, mint a Besh o droM, a Gypo Circus, a Napra és a Zuboly. Lássuk, kik vannak még, akikre mindenképpen érdemes odafigyelni.

Kerekes Band

Sokkal inkább szeretik a zenéjüket az etno funk égisze alatt definiálni, kétségkívül a világzenei műfaj egyik legérdekesebb képviselői. Számos albumuk közül a két legkorábbin (Hungarian Folk Music from Gyimes and Moldva és a Fütyül a masina) a moldvai elemek dominálnak. Amellett, hogy kétszer is begyűjtötték a Fonogram-díjat, aktív fellépőként ismerhetik őket a Sziget, a Volt, a Zeneakadémia, illetve a Müpa vendégei is. Zenéjükben megtalálták azt a széles spektrumot, amely úgy tud népszerű lenni, hogy a népi kultúrát, a népzenei elemeket és a rockosabb-poposabb zenéket kedvelők is szeretik őket. A Jungle Boogie című slágerre reflektáló Csángó Boogie például kihagyhatatlan:

Parno Graszt

Ha világzene, akkor Parno Graszt. A big band formában játszó zenekar nagy múltra tekint vissza, alapításának éve: 1987. A Parno Graszt jelentése: Fehér ló, e két szimbólum a tisztaság és a szabadság megtestesítője. Már az első nagylemezük (Rávágok a zongorára) hetedik lett az Európai Világzenei Ranglistán, 2009-ben pedig négy nap alatt összesen húsz koncertet adtak az USA-ban, és azóta sincs megállás. Indiai felfedezőútjukról még dokumentumfilm is készült Silló Sándor rendezésében.

Muzsik és Volkova

A meglehetősen nehezen induló formációt Farkas János és Farkas Krisztina hívta életre 2016-ban. A korábban ZUP tagokként játszó testvérpár első három kislemezét és két single-jét még a ZUP neve alatt adta ki, ezt követően 2017-ben jelent meg a már Muzsik és Volkova néven futó nagylemezük Rövidesen találkozunk címmel. Ugyanebben az évben pedig megnyerték a Veszprémi Utcazene Fesztivál szakmai díját. A sokszor melankolikus hangokat is megütő zenéjük Cseh Tamás dalait idézi fel a hallgatóban.

Palya Bea

Palya Bea gyerekkora óta táncol és énekel, sőt 16 évesen már a Zurgó együttes énekese és tánctanára volt. Az ELTE néprajz szakán diplomázó énekesnő 2005-ben alapította meg saját zenekarát, a Palya Bea Quintetet. A nemcsak hazánkban, de külföldön is népszerű, Artisjus-, Prima- és Fonogram-díjas énekesnő többek között New Yorkban és Washingtonban is fellépett. Első külföldi lemeze, az Adieu les complexes háromszoros platinaminősítést kapott, az Egyszálének pedig dupla platinát.

Aurevoir.

A tudatosan sokszínű zenekar 2015-ben alakult, mégis alig pár év alatt bevették a VOLT, a Campus, a SZIN, a Művészetek Völgye színpadját, sőt előzenekarként többször is felléptek olyan együttesek előtt, mint például a szintén folkosabb zenét játszó Paddy and The Rats. A magukat ethno-beat zenekarként megnevező formáció 2023 áprilisában már saját koncertet adott a Budapest Park színpadján. A 2017-ben a Hangfoglaló program támogatásában részesült Aurevoir. a népzenei elemek és a beat-folk hatása mellett számos más stíluselemet is beemel a zenéjébe.

Az információk a popkulturális.hu-ról származnak.

Az első rész itt olvasható el.

Május első vasárnapja az anyákról szól. Száz meg száz gyerekszáj dalolja az Orgona ága vagy épp az Ispiláng, ispiláng, ispilángi rózsa kezdetű dalocskát. Felnőttkorban már sokkal inkább az erősebb érzelmi töltetű, megható, már-már könnyfakasztó zenék a jellemzőek. Virágot a virágnak! jeligére virág témájú dalokat hoztunk.

Kistehén – Virágok a réten

Aki ismeri és szereti a Szájbergyerek című dalt, annak valószínűleg a Kistehén Virágok a réten című hétköznapi, mégis szürreális képet festő produkciója is elnyeri a tetszését. Ez a dal egészen egyedi módon ragadja meg a tökéletlen tökéletességet. A dal a 2004-es Csintalan lemezről származik, amelyen a Szájbergyerek című kreáción túl még számos különlegesség megtalálható.

Szabó Benedek és a Galaxisok – Vadvirágok

Szabó Benedek és a Galaxisok azt az időszakot idézhetik fel a szüleinkben, amikor megismerkedtek. A szöveg és a hangzás a gondtalan fiatalság és romantika együttesét adja. A 2013-ban alapított, azóta Galaxisokra átkeresztelt zenekar dalaival többnyire alternatív rock, indie pop és folk jegyeket mutat.

Aurevoir. – Sárgavirág

Mintha egy gyönyörű népdalt énekelnénk. A Sárgavirág című dal hagyományőrző motívumai visszarepítenek minket az időben. A hegedű dominanciája csodálatos hangzást ad a folkszerű produkciónak. Az Aurevoir. zenekart nem lehet műfaji keretek közé szorítani, ethno-beat hangzásukkal ráadásul új zenei dimenziót nyitnak a közönség előtt.

1963. május 3-án olyasmi történt, amire az akkori pártállam aligha számított: a Nemzeti Sportcsarnokban tartott első beatseregszemlén a felzúdult tömeg tojászáport zúdított az akkor már dixielandet játszó Benkó zenekarra. Mi több, még egy bakancsot is odavágtak a megbízható döntnökökből álló zsűri asztalára. Utólag kijelenthető, ez volt az első nyilvános, politikai felhangoktól sem mentes demonstráció az 1956 utáni Magyarországon.

Bár a beatzene már a hatvanas évek hajnalán magával ragadta a magyar fiatalokat, és sorra alakultak meg a később korszakossá váló zenekarok, az új nemzedék és az új zene első országos méretű nyilvános szereplésére csak 1962-ben, a Ki mit tud?-on nyílt lehetőség.

A televízió képernyőjén azonban kizárólag az ifjúság előzetesen megrostált, a felnőttek ízlésének megfelelő, konszolidált képviselői jelenhettek meg. Koncz Zsuzsa és Gergely Ági, a két „gézengúz” a „drága nagymamiról” énekelt, Hacki Tamás a Török indulót fütyülte, Bakacsi Béla az Ave Mariát énekelte, a Kék Csillag zenekar és Benkóék pedig visszafogott tánczenét játszottak. Miközben 1962 őszén a Scampolo Vigyázó Ferenc utcai klubja előtt a kinn rekedt és türelmetlen rajongók már betörték az útjukat álló vaskaput.

Benkóék jöttek, és kitört a botrány 

A Metro első tévészereplése is mindössze egyetlen percig tartott: az Ifiparkból kapcsolt élő közvetítés során az egyik külföldi házaspár váratlanul twistelni kezdett, mire a megzavarodott rendező azonnal lekevertette a képet. A továbbiakban nem is vállalkozott hasonló kalandra az intézmény.

Aztán a KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) – a jazz területén tanúsított pártoló magatartását folytatva – megpróbálta a beatet is felvállalni. Ennek jegyében rendezték meg 1963. május 3-án az új amatőr zenekarok első reprezentatív vetélkedőjét – az első beatseregszemlét – az Istvánmezei út 3. alatti Nemzeti Sportcsarnokban.

Az addig csak a klubokból ismert valamennyi közönségkedvenc – (a még Bródy János és a Szörényi testvérek nélküli) Illés, a Metro-Zenith, az Omega, a Scampolo, a Sankó, az Atlantis és a Benkó – ezúttal ugyanazon a pódiumon léphetett fel, és mintegy kétezer fiatal beatrajongó hamarosan igazi liverpooli koncerthangulatot teremtett. Sikítoztak, fütyültek, dobogtak, tapsoltak, és mire a küzdőtér két végén felállított színpadokon, ahol felváltva játszottak a zenekarok, sor került az igazi kedvencekre (Illés, Scampolo), a rendezők csak kapkodhatták a fejüket.

Nem segítette a hangulat lecsillapítását a zsűri összetétele sem: Nagy Richárd, a budapesti KISZ-bizottság agitprop titkára, Bolba Lajos, a Rádió könnyűzenei szerkesztője, a zsűri zenei szakértője és Vértessy Sándor riporter foglalt helyet a döntnökök között.

A botrány a Benkó zenekar műsora előtt tört ki. Az egykor népszerű, de dixie-zenéje miatt időközben cikisnek minősített formáció színpadra lépését füttykoncert, pfujolás fogadta. A közönség tojással és paradicsommal dobálta meg őket, és az áldásból bőven jutott a nagyérdemű zsűrinek is. Amikor az egyik zenekar rázendített a Moszkva-parti esték című szocreál slágerre, egy bakancsot is odavágtak a zsűri asztalára. A koncert után a Thököly úton – a Magyar Ifjúság tudósítása szerint (1963. május 11.) – „visszataszító jelenetekre került sor. A fiatal közönség egy elenyésző, hangos csoportja fütty- és almacsutka-hajítási produkcióval tüntetett az Illés mellett, a többi zenekar ellen.

A keményen fellépő rendőrség néhány fiatalt előállított, és példastatuálásként 20-30 napi elzárásra ítélték őket. A Keleti pályaudvarnál a rendőrök még zenekari tagokat is őrizetbe vettek. Köztük volt Benkő László, az Omega tagja, aki két évtizeddel később a Poptika című lapban így emlékezett:

„Egy órával a koncert befejezése után megyünk a sötét Verseny utcában, amikor egy kapu alól hirtelen előugrik három ember, köztük az egyik rendőrruhában. Elkapnak minket, hogy »Ti voltatok azok! Most megvagytok!« Hogy mik voltunk mi? Egy szót sem értettünk az egészből. Ez a legrosszabb, még azt se tudjuk, hogy mi a baj velünk. Szóval, az éjszakai állóhely már ott várt bennünket a Keletinél, a rendőrőrsön. Néhány kolléga ácsorgott még ott rezignáltan, fél lábon. Mondtam, hogy kérem, én ott játszottam a színpadon – egy szavamat sem hitték el. Ők azt látták, hogy ment két hosszú hajú huligán a sötét utcán, nekik ez éppen elég volt. Aztán hajnali négyre tisztázódott a dolog. De a lábunk igencsak elzsibbadt.”

Az atrocitásokért a hatóságok elsősorban az Illés zenekart tették felelőssé. A koncert után Illés Lajost behívatták az V. kerületi KISZ-bizottságra, ahol közölték vele, hogy egy évig nem léphetnek fel KISZ-rendezvényen. Továbbá javasolták neki, hogy változtassa meg a kompromittálódott Illés nevet.

Illés Lajos: „Nekünk akkor már nagyon nagy táborunk jött össze a közönség körében. A koncertre ezek a srácok hatalmas »Let’s go, Illés« szövegű transzparensekkel jöttek el, és mivel ez eléggé feltűnő volt, később minket okoltak a botrányért. Egy évig nem játszhattunk KISZ-rendezvényeken. Itt ismertem meg Koncz Zsuzsát, aki akkor az Omega együttessel lépett fel. Hosszú éveken át tartó közös munkáinkat ez a találkozás alapozta meg. A dolognak egyébként semmilyen komolyabb kihatása nem volt, továbbra is rendszeresen játszottunk, mert az iskolák úgy oldották meg a kérdést, hogy azontúl nem KISZ-szervezet, hanem az MNDSZ vagy a helyi tűzoltóegylet rendezésében tartották meg a bulijaikat, és erre már nem szólt az eltiltás. Egy év múlva aztán elmentem a Budapesti KISZ-bizottsághoz, ahol éppen Kurcz elvtárs volt az agitprop titkár, és ő mondta, hogy minden rendben van, borítsunk fátylat a múltra, eltelt egy év, játszhatunk újra mindenütt.”

Benkó Sándor (Benkó Dixieland Band): „Az akkori legjobb együttesek, többek között az Illés és a Metro léptek fel. Vállalva a kudarc veszélyét is, mi már dixielandzenét játszottunk. Ez volt az első – és szerencsére az utolsó – nyilvános kifütyülésünk, ahol még a tojászápor sem maradt el. Egy épelméjű ember akkor bizony nem folytatta volna tovább ezt a zenét. Zenészeimmel való többszöri megbeszélés után végül mégis abban maradtunk, hogy ezt a korszakot átmenetinek tekintjük, dolgozunk tovább saját meggyőződésünk szerint. Biztosak voltunk abban, hogy ez a zene újra népszerű lesz.”

Benkő László: „Benkóék vagy 10 évig itták a levét, hogy itt kellett fellépniük. A legrosszabb lélektani pillanatban hívták őket ide közénk, amikor a jazzélet éppen pangott, a beat viszont hatalmas robbanással tört be. Természetes, hogy kitört a botrány – repültek a paradicsomok. Később is rendszeresen keverték a különböző műfajokat, ahelyett hogy elkülönítették volna őket; igazi beatfesztivál, popfesztivál azután sem volt. De a dobálás elmaradt, mert kiderült, hogy még a táncdalfesztiválnak is csak örülhetünk. Sokáig ez volt ugyanis az egyetlen lehetőség az országos nyilvánosságra.”

Mindenki hallotta már legalább egyszer az Aranyeső című népszerű dalt, de a Zöld az erdő sem ismeretlen mindenkinek. Az ismerős dallamokon túl mennyire figyeltünk eddig tudatosan a roma zene dallamvezetésére vagy szövegeire? Milyen üzeneteket, értékeket, kulturális jegyeket vélünk felfedezni a különböző roma dalokban? Az alábbi kérdéseket próbáljuk megválaszolni a Romano Drom, a Romano Glaszo, illetve a Roma Soul rendkívüli kreációival.

Romano Drom

A Romano Drom, azaz Cigány Út elnevezésű zenekart Kovács Antal alapította édesapjával 1999-ben. Az alakulást követő évek hatalmas sikert hoztak, a formáció az egyik legkeresettebb cigány zenekarrá vált. A zenekar mottója: megújítva megőrizni. Teljesen új csavart visznek a cigány folkdallamokba, amitől komplex zenei élményben lesz részünk.

A fenti dal különlegességét a szövegen túl a hangszerek megszólaltatása adja. Központi elemként a kannák jelentik a hangzás dominanciáját. E hangszer használata megszokott a roma zenekaroknál, azonban gitárral és énekkel kiegészítve egészen egyedi hangzás érhető el. Ez jellemzi őket. A produkcióban újító, mégis hagyományőrző motívumok keverednek.

Romano Glaszo

A Romano Glaszo magyarországi cigány, valamint román, balkáni, orosz és spanyol népdalokat megszólaltató együttes. Múltjuk 1993-ig nyúlik vissza, akkor nyerték meg a Ki mit tud? folklór kategóriájának első díját. Újraalakulásuk mégis 2009-re tehető Lakatos György vezetésével és a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola nyolc diákjának közreműködésével. A beás nyelven éneklő zenekar neve Emberi Hang Kórusára fordítható, tevékenységüket egy 20 fős tánccsoport is kiegészíti.

A cigány himnuszként is emlegetett, közismert dal feldolgozását az énekesnőkből álló kórus teszi igazán széppé. Ritmusban, dallamban és énekben is felfedezhetünk roma kulturális jegyeket, továbbá a dal szövege mesél a cigányság történetéről, másik perspektívába helyezi a hallgatót. Az alábbi nóta a pörgős ritmus ellenére keserédes hangulattal jellemezhető, amennyiben figyelünk az üzenetére.

Roma Soul

Az X-Faktor-felfedezett Oláh Gergő zenekara a Roma Soul elnevezést kapta. Ez rendkívül illik az együttes zenei stílusához. A frontember elmondása alapján cigány zenét játszanak némi modern beütéssel, ami a hangszerelésben is megmutatkozik. A hagyományos hangszerek mellett ugyanis latin ütős hangszereket is használnak, valamint elektromos hegedű és beatbox is színesíti a Roma Soul produkcióját.

A Szo De Seja lágy kezdéssel hívogatja a hallgatót: kezdetben csupán az ének, illetve a zenekar tagjainak öltözete enged arra következtetni, hogy roma stílusú produkcióban lesz részünk. Érzelmes dallamát akkor is megértjük, ha a szöveget nem ismerjük. Természetesen az alábbi dalban is van zenei fordulat, egyszer csak begyorsul az ütem, és máris járni kezd a lábunk.

Mindhárom zenekar hihetetlenül tehetséges zenészek lelkiismeretes munkájának köszönhetően vált sikeressé és közkedveltté. Csodaszép, ugyanakkor egyedi dallamvezetésük tiszteleg a roma kultúrájuk és gyökereik előtt, ami a magas kultúra szintjére emelheti muzsikájukat.

A roma zenék szövegeiben gyakran azt is megfigyelhetjük, hogy a családot, a szerelmet a lehető legszebb szavakkal illetik, kifejezve ragaszkodásukat, tiszteletüket, szeretetüket. A szövegbéli környezetábrázolás is egészen egyedinek mondható a maga természetes szépséget kiemelő motívumaival. Nem egyszerű mulatásról beszélhetünk itt, hanem kulturális betekintőről, zenei bemutatkozásról, amely értékteremtő erővel bír.

Az bizonyos, hogy az említett zenekarok koncertjeit érdemes beépíteni a kulturális programok közé, hiszen általuk egy teljesen új világ tárul elénk, zeneileg és kulturálisan. Az előadókról szóló további információk elérhetők a popkulturalis.hu oldalon.

Az A38 immár húsz esztendeje a budapesti kulturális élet egyik legnépszerűbb és leglátogatottabb helyszíne, ahol egész évben zajlanak az események.  Repüljünk – illetve evezzünk – vissza az időben 20 évet, és nézzük meg, hogyan is indult útjára ez a nagyszerű kezdeményezés. Az indulást természetesen képletesen értjük, hiszen egy állóhajóról van szó.

A Petőfi híd budai hídfőjének közelében található, koncert- és vendéglátóhelynek otthont adó hajó 1968-ban a kijevi Lenin Hajógyárban készült. Eredeti neve Tripolje, eredeti funkciója önjáró kőszállító uszály volt.

A 85 méter hosszú hajó felújítása 2002-ben kezdődött el. A teljes külső-belső átalakítást Révkomáromban és Újpesten végezték el. A másfél évig tartó átépítést követően vontatták jelenlegi helyére. A Petőfi híd budai felén akkoriban egy igazi szórakoztatónegyed működött, hiszen 2003-ban még itt volt a Zöld Pardon és a Rió is. 

2003. április 30-án nyílt meg az Artemovszk 38 a nagyközönség előtt, a koncertteremben – ami a Hajó gyomrában található, a legmodernebb hangtechnikával felszerelve – aznap este Maceo Parker amerikai szaxofonos lépett fel.

2003 óta a Hajó az élő- és elektronikus zene fellegvára lett, a hazai előadók közül szinte mindenki fellépett itt a fiatalabb korosztályból, sokan a pályájuk legelején is, de Bende Zsuzsanna, az A38 vezető programszervezője és csapata számtalan külföldi zenészt és együttest is elhozott nekünk, akik közül sokan visszajárnak ide. És nem mellékesen az A38 és Budapest jó hírét is viszik magukkal a világba. 

A legkülönfélébb zenei stílusú előadók és egyéb művészeti ágak képviselői nem csak a 650 fő befogadására alkalmas koncertteremben, de a tetőteraszon, az orr stúdióban és az orrteraszon is közönség elé lépnek az évi – hozzávetőlegesen – 800 program valamelyikén. Emellett televíziós produkciók is készülnek az A38-on, naponta jelentkező élő adásokkal. 2010-ben új úszóművel bővült a Hajó, ami korábban egy kiállítótérnek adott helyet, 2021 novembere óta viszont a Petőfi Rádió szerkesztősége dolgozik itt.

 A 20. évfordulót egy – már javában zajló – koncertsorozattal teszik emlékezetessé. 

A jubileumi rendezvényekről az  A38 Hajó honlapján  találnak részletes információkat.  Most három kiváló magyar előadó fellépését ajánljuk, akik április végén lépnek az A38 színpadára.

Harminc évvel ezelőtt alakult meg a hazai elektronikus színtér egyik legismertebb és legelismertebb csapata, az Anima Sound System.

A Prieger Zsolt vezette formáció talán legnagyobb erőssége az, hogy időről időre képes a megújulásra, feladva a bevált sémákat, s valami egészen másba kezdenek. Zenéjük különlegességét a stílusok keveredése adja. Ebben jelen van a modern elektronikus tánczene, az acid jazz, a reggae és a dub, a hiphop és a trip hop, a magyar népzene, a klezmer és az afrobeat is.

Idézzük fel, hogyan telt a harminc évük, kik játszottak „Anima-mezben”, milyen kiadványaik jelentek meg. A zenéket a Magyar Popkulturális Értéktár archívumából válogattuk.

Hajnal volt

Az Anima Sound System zenekart Prieger Zsolt alapította 1993 nyarán Szombathelyen. A zenekedvelő fiatalember már a ’80-as évek végén létrehozott egy formációt, amelyik zajzenét játszott. Írt experimentális színházi darabot is, de aztán rájött, hogy a pop műfaj az, amiben a legsokszínűbben és a leggyorsabban fejezheti ki magát. 

Az Anima másik alapítója – jelenleg is tagja – Zsolt testvére, Prieger Szabolcs. Németh Gergely későbbi csatlakozásával jött létre a zenekar irányát meghatározó hármas. Majd 1994-ben megjelent az első kazettájuk (Anima 001/1994).

Egy nagykanizsai fellépésen az alaptrió kiegészült Rozmán Zoltán dobossal és Kovács Kata hegedűssel. A csapat akkor még folkbeütésű, instrumentális dub-reggae-t játszott.

Még nem sikerült megszámolnunk, hány szerelmet bírhat el a Rakpart, de abban biztosak vagyunk, hogy az alábbi sorokat olvasva sokakban egy Wellhello-dallam csendül fel halkan. Mielőtt belevágnánk az ikonikus duóból álló zenekar történetének áttekintésébe, érdemes külön-külön is említést tenni a tagokról, valamint munkásságukról. 

Fluor Tomi és a Mizu

Karácson Tamás, azaz Fluor Tomi nevével valószínűleg 2010-ben találkozhattunk először, amikor divatba jött az

álljunk össze, mint két kicsi legó.

Az ilyen típusú flörtölés virális videóklipjét Mizu címen mutatták be a hazai közönségnek. Még tisztán él előttünk a zöld pulóverben, kék mellényben és enyhén félrefordított baseballsapkában rappelő Fluor, aki a dallal mindössze 23 évesen robbant be a magyar zenei köztudatba.

Zenei karrierje kezdetén munkásságában többnyire underground hiphop stílusú zenék domináltak, azonban a populárisabb irányú Mizu jelentette népszerűségének exponenciális növekedési alapját. A dal miatt ugyan plágiummal vádolták meg, mivel az LMFAO nevű együttes Scream My Name című számában található egy sor, amely egzakt fordításaként is tekinthető Fluor „álljunk össze, mint két kicsi legó” sora.

Természetesen az ő nevéhez köthetjük a Lájkot és az SP-vel (Éder Krisztiánnal) közösen kiadott Partyarc című dalt is, amelyek szintén hatalmas nézettséget és szereplési lehetőséget teremtettek.

Diaz és a Rhyme Project

Csöndör László, avagy művésznevén Diaz, már gyermekkora óta hatalmas érdeklődéssel és figyelemmel volt a zene iránt. 2001-ben kezdett komolyan zenéléssel foglalkozni, a hiphop stílusa igen közel állt hozzá. 2007-ben megjelent egy közös lemeze Kreonnal, amire a Rhyme Projekt egyik alapítója, Docta is felfigyelt, így lett később a formáció tagja.

Karrierje szempontjából az áttörést azonban 2011 hozta el, amikor a Hősöknek írt dalát, a Szó fel 2.-t a legjobb magyar hiphopszámnak választották. Ezt követően rengeteg felkérést kapott előadótársaitól, majd (Ozsváth Gergely) Menthával és a Halott Pénzzel is összehozta a sors. Így született meg a Hello lányok és a Nélküled is. Továbbá a nagy sikernek és népszerűségnek örvendő Redbull Pilvakernek is ő a zenei felelőse.

A Wellhello születése

Fluor és Diaz ismeretsége régre nyúlik vissza. Hosszú évekkel ezelőtt az Animal Cannibals-táborban ismerkedtek meg. A tábort követően nem beszéltek egymással, de követték egymás munkásságát. Elsőnek a Képkockák című dal akusztikus verziójában találkozhattunk Diaz közreműködésével, majd néhány egyéb sláger vokálját követően 2014 januárjában hivatalosan is megalakult a Wellhellóra keresztelt formáció.

A névválasztás okát abban eredeztették, hogy mindketten szerettek volna némileg eltérni eddig megszokott stílusuktól, így a Wellhellóval behozták a tőlük megszokott csibészséget és a nyolcvanas évek dallambeli hangulatát a mindennapokba. A Rakpartot az Apuveddmeg követte, majd megjelent az első lemezük is Elnöki ügy néven, amely Viva Comet és Fonogram díjban is részesült. 2015-ben pedig a Halott Pénzzel kollaborálva készítették el a Telekom VOLT Fesztivál himnuszát Emlékszem, Sopronban címmel. 2016-ban a formáció első filmje is megjelent #Sohavégetnemérős címmel, amely zeneileg a régebbi Wellhello-klasszikusokra épült.

Stílusváltás

Már a 2016-os #Sohavégetnemérős lemezük is tartalmazott szomorkásabb, melankolikusabb dallamokat is, mint például a Késő már, illetve Retúrjegy című daluk. 2017-ben és 2018-ban a Zsáner lemez megjelenése helyett már inkább évi 2-3 dallal jelentkeztek az előadók, ezek közé tartozott a Nem olyan lány és az Ölelni szavakkal című szerzeményük is.

A Budapest Parkot a mai napig megtöltő zenekar azonban a tőlük megszokott enyhén ironikus bulihangulat helyett már egy jóval visszafogottabb hangvételű, komolyabb érzelmi világú arculathoz közelít. A Wellhello felnőtt.

Izgalmas figyelemmel követni, hogy a vagány, csajozógép fiatalok hogyan váltak komoly, érzelmes férfiakká zenéik tükrében is. Bizonyára minden életszakasz szükséges volt ahhoz, hogy napjainkra megismerhessük a srácok érzékenyebb oldalát is. Természetesen a nyolcvanas évek hangulatát hozó örökzöld slágereikkel mindig kiemelt helyük lesz a szívünkben, és mi a nyugodtabb, melankolikusabb hangulatú szerzeményeikért is oda vagyunk!

A szerelem bármelyik szakaszában tartunk is, a Wellhello melódiái sosem hagynak cserben! További információkért a srácok elérhetők a popkulturalis.hu weboldalán is.

Senki sem kérdezte, azért elmondom: kedvenc Tankcsapda-lemezem az 1997-ben megjelent – és méltatlanul alulértékelt – Connektor :567:. És a kedvenc a kedvencen a 11. dal: Tavasszal. Ez egy vallomás, beismerése annak, hogy valami nagyon félrement, és a szándék arra, hogy ezen változtatni akarok. Erre a tavasz a megfelelő időszak, az újjászületés, a megtisztulás és az újrakezdés ideje.

Tavasszal újra elölről kezdem

És a titkaim madarát majd szabadon eresztem

Hogy elénekelje Neked, milyen vagyok én

És hogy Te vagy csak meg ez a néhány költemény

Meg az a pár akkord, ami a gitárból

Meg a szavakból meg a vitákból

Meg a dobokban lévő erőből

Néha előtör.

(Részlet a Tankcsapda Tavasszal című dalából)

Következzenek felvételek a Magyar Popkulturális Értéktár gyűjteményéből a sokak számára legkedvesebb évszakról. Ha ezekkel a zenékkel sikerül felidézni olvasóinkban néhány kellemes emléket, pár illatot és a hozzájuk tartozó érzést, már nem volt hiába ez a pár soros bejegyzés. Foglaljanak helyet! Indul a tavaszi utazás.

„A nő sárga virágot vitt a kezében. Valami ronda, fertelmes sárga virágot, fene tudja, minek hívják, de tavasszal mindig az jelenik meg elsőnek Moszkvában.”

A férfit megdöbbentette a nő szépsége, követni kezdte. Érezte, meg kellene szólítania, különben a nő eltűnik, és nem látja őt soha többé. De a férfi egyetlen szót sem tudott kinyögni. És akkor... A nő szólalt meg elsőként:

„Tetszenek önnek a virágaim?”

„Nem.”

Így indul a Mester és Margarita szerelmének története Mihail Bulgakov tavasszal – a nagyhéten – játszódó regényében. A több szálon futó, sokféleképpen értelmezhető, hol realista, hol groteszk, hol misztikus hangvételű mű a XX. század irodalmának egyik csúcsa.

A jeruzsálemi fejezetekben Jézus történetén keresztül képet kapunk szeretetről és humanizmusról, az értük vállalt mártíromságról és ezáltal a megváltásról. A történetből megtudhatjuk, a legfőbb jóhoz a szerelem és a művészet áll legközelebb. A szerelem az élet lényege, a teremtő erő. A művészet pedig magasrendű igazságok felismeréséhez vezethet bennünket.

Jó lenne úgy tudni, hogy a szerző élete vége felé még fürdőzhetett egy kicsit – a tavaszi napsütés mellett – műve világsikerének dicsfényében is. De nem így történt. A hatalom által perifériára szorított Bulgakov regénye csak a szerző halála után több mint negyedszázaddal jelenhetett meg, 1967-ben indult el diadalútjára.

Amorf Ördögök: Tavasz van! Gyönyörű!

„Kertünkbe ekkor már bemásztak a zöldfülű levelek, és a fákra fölmásztak a rügyek és a pilleszárnyú virágok. Fancsikó egy százszorszép sárgáján egyensúlyozott. Pinta a fűben hasalt, innen fürkészte a lányok combjait.”

Esterházy Péter: Fancsikó és Pinta (1976), részlet

Helyben vagyunk. Éledezik a természet, zöldülnek a növények, lelkendeznek a virágok, hosszabbak a nappalok, kellemessé válik a külső hőmérséklet, sőt néha már izzik a tavaszi délután, ahogy azt annak idején a Rolls Frakció megénekelte. Megtisztulunk, ilyenkor ünnepeljük az újjászületést és a költészetet. És vár ám a munka a kertben, az illatos tavaszi szélben, a kék égbolt alatt. A retek és a fiatal hagyma szezonja ez. Áradnak a folyók, dalolnak a madarak. Kivirulnak a nők, ezek a szerelem hónapjai az ember, a párosodás ideje sok más élőlény életében.

Isten Háta Mögött: Tavaszi nemződüh

Főképpen télvíz idején gyakran találkozhatunk ajánlatokkal, amelyek arról szólnak, hogy anyagi ellenszolgáltatás fejében eljuthatunk az Örök Tavasz földjére. A helyre, ahol a kellemes időjárást csak néhány hétre zavarja meg a télnek csúfolt ősz, és ahol folyton zöldell a természet. Csábító ajánlat.

De ahol örök a tavasz, örök a harc is, a burjánzó növényzettel és a többi teremtménnyel, hogy ki tud nagyobbat kiharapni abból, amit a természet adott.

Én nem cserélném el az amúgy is egyre inkább egymásra hasonlító négy évszakot az Örök Tavasz ígéretéért. Szeretem az itteni tavaszt, de hogy ne érezzem többé a kánikulai forróságot és az azt enyhítő záport, hogy ne őszüljek meg, és ne lássak többé egyetlen hókristályt és jégcsapot sem, és sose nyerjek nyugalmat? Köszönöm, nem.

Varga János Project: Springtime in Hungary

És végül a Tavaszi Tolerancia jegyében engedjünk mikrofonhoz jutni egy olyan csapatot is, amelynek – a neve miatt – esélye sincs bejutni egyetlen, télről, tavaszról, nyárról és őszről szóló tematikus válogatásba sem. Pedig megérdemli a figyelmünket.

Az Ötödik Évszak népzenei hangszereléssel játszott akusztikus városi zenéje, a magyar–francia származású Izabella Caussanel énekesnő hangjával, minden évszakban megpendíti lelkünkben azokat a bizonyos húrokat.

Ötödik Évszak: A szerelem

S ha már a napokban ünnepeltük a magyar költészet napját, ajánljuk József Attila Tavasz van! Gyönyörű!  című versét is, amelyet a költő 99 évvel ezelőtt, 1924 tavaszán írt Budapesten.

Létezik-e egyszerre népszerű és minőségi műalkotás? A ChatGPT szerint nem. De sikerült meggyőzni! Lássuk, mivel!

Amikor a ChatGPT-vel arról beszélgettem, hogy létezik-e egyszerre népszerű és minőségi műalkotás, meglehetősen lesújtó véleménnyel volt mindaddig, amíg be nem dobtam a népi kultúrát. Mint fogalmazott: „Teljesen egyetértek, a széles körben elérhető szellemi termékek is lehetnek magas minőségűek, és a népi kultúra erre jó példa. A népi kultúra hosszú évszázadokon keresztül terjedt szájról szájra, és ezáltal széles körben elterjedt, azonban ezek a hagyományok és alkotások mégis nagyon magas minőségűek és autentikusak. Ezek a művek nemcsak szórakoztatnak, de értékeket közvetítenek, és megőrzik az adott kultúra identitását és történelmét.”

A folk, a népi kultúra elemei nap mint nap felcsendülnek a rádiókban, gondoljunk csak a Bagossy Brothers Company, a Margaret Island vagy épp Szabó Balázs Bandája zenéire, akik előszeretettel építik be poposabb zenéjükbe a népi kultúra elemeit is.

Zenei válogatásunkban öt, világzenét képviselő együttest mutatunk be.

1. Besh o droM

Az 1999-ben alakult formációt Barcza Gergely és Pettik Ádám alapította. Nevük jelentése cigány nyelven: üld meg az utat, azaz indulj el, a Besh o droM emellett magyar nyelven egyértelműen bevonzza a „besodrom” szót is. Vidám, vitalitással teli zenéjük széles körben népszerűvé vált, többek között Mexikóban és Ausztráliában is felléptek. Bátran és meglehetősen kreatívan nyúlnak a folk elemeihez, példa erre a Macsó hímzés vagy épp a Nekemtenemmutogatol című lemezük.

2. Gypo Circus

Olyan formáció, amelyben a zenészek a punkot, a gypsyt és a balkáni ethnót ötvözve teremtették meg saját hangzásvilágukat. A 2011 óta működő zenekarnak eddig négy kis- és két nagylemeze jelent meg, többek között feldolgozták Ganxsta Zolee és a Kartel A szerb határ felé című dalát is. Friss, energikus zenéjük és lendületes színpadi jelenlétük egyértelműen megalapoznak a jókedvnek. Vadvirág című daluk nagyon jól reprezentálja azt az atmoszférát, amelyet teremtenek.

3. Napra

Már az első nagylemeze előtt népszerűvé váló Napra Both Miklós vezetésével indult 2004-ben, és egészen a 2010-es második feléig aktívan működött. Az akusztikus és elektronikus hangzások ötvözésével megalapozott, népzenéből építkező együttes már az első, Jaj, a világ! című lemezével elnyerte a Fonogram-díjat. A különböző zenei stílusok és népi hagyományok találkozásának következtében létrejövő egyedi hangzásvilágot nemcsak itthon, hanem külföldön is nagyra értékelték. A Napra napjainkban már nem aktív ugyan, de zenéi még mindig aktuálisak.

4. Zuboly

A lassan húszéves Zubolyt Ágoston Béla alapította 2005-ben. Busa Pista beatboxszólamai mellett nyitottságukat egyértelműen alátámasztja a különböző zenészekkel és dj-kkel való együttműködés, illetve a meglehetősen széles palettájú hangszerek megszólaltatása, kezdve a tilinkóval a dorombon át egészen a xylorimbáig (külalakra egy nagyobb xilofonra hasonlító ütőhangszer). Az ő feldolgozásukban vált népszerűvé az Indulj el egy úton című moldvai csángó népdal, illetve az ő szerzeményük a Másfél millió tépés Magyarországon című dal is.

5. Csík János és a Mezzo

Csík János neve mindenkinek ismerős lehet, a Csík Zenekar prímásának másik formációja a 2018-ban alapított Csík János és a Mezzo. Lendületes, jó hangulatú zenéjük népies, folkos dallamokon alapszik, elegyítve néhol jazzesebb, máshol poposabb műfajokkal. Munkásságukon érződik az örömzenélés még akkor is, amikor melankolikusabb dallamokat játszanak.

Az információk a popkulturalis.hu oldalról származnak.

Közeleg a húsvéthétfő, ebből az alkalomból megosztjuk az olvasókkal a húsvéti készülődéshez és a jó hangulathoz elengedhetetlen receptünket, egy lendületes összeállítást a Kéknyúl zenekartól.

A 2008-ban alapított Kéknyúl megálmodója, Premecz Mátyás egyedi zenei világ megalkotásának vízióját tűzte ki céljául. Ebben a világban a jazz, a funk és az instrumentális zene ötvözetével, improvizációval és játékos elemekkel kápráztatja el a közönségét. És ha már a Kéknyúlról esik szó húsvétkor, tojásvadászatra is szeretnénk meginvitálni az olvasókat. Lássuk, mennyiben sikerül észrevenni Kéknyúl-videóink Easter Eggjeit!

A húsvéti tojások, avagy Easter Eggek segítségével az igazán szemfülesek képesek extra információkat, érdekességeket felfedezni egy adott vizuális produktumban. A kreatív ötlet korántsem új keletű, hiszen például a Walt Disney is számtalan apró meglepetéssel ajándékozza meg a figyelmes felfedezőket.

1. Future In The Past Tense

Kezdjük is a Future In The Past Tense című dalukkal, ahol Premecz Mátyás egy B3-as alkatrészekkel tuningolt Hammond B2-es orgonán játszik. A hangszer ugyan jóval idősebb, mint megszólaltatója, de Premecz Mátyástól sosem állt távol a műfaji határok mentén történő alkotás. Ezen a területen érzi igazán jól magát.

2. Love and Happiness

2012-ben az A38 színpadán nem mással zenélt együtt, mint Big John Whitfielddel. Az esemény keretei között pedig olyan klasszikusokat is feldolgoztak együtt, mint Stevie Wonder Love and Happiness című dala.

3. Like a Glove

A zenekar frontembere, Andrew Hefler amerikai színész-énekes évtizedek óta Magyarországon él. Az ő egyedi hangszíne teszi igazán izgalmassá a Kéknyúl hangzását és stílusát.

4. Expect Me

Végül lássuk az Expect Me című szerzeményt! Az időutazás élményét ajándékozza nekünk az instrumentális játék, amelynek hatására azon kapjuk magunkat, hogy ritmusra mozgunk. A dal címe csalóka, hiszen ilyen egyedi produkcióra mi magunk sem számítottunk.

A Kéknyúl dalainak egyik esszenciális része a szórakozás, az improvizatív játék. Ellátogatva egy koncertjükre új elemekre, hangzásokra és egyéb zenei meglepetésekre számíthatunk. Unalmas biztosan nem lehet, ezt garantáljuk!

Aki kedvet kapott, hogy élőben is meghallgassa őket, 2023. június 28-án megteheti, hiszen visszatérő előadók a Fishing On Orfű programsorozatában. Addig is, akit érdekel a zenekar nevének eredete vagy egyéb információ a Kéknyúlról, a popkulturalis.hu-n mindent megtalál.

A magyar pop- és rockzene történetében sok olyan testvérpárról tudunk, akik közösen zenéltek és együtt álltak színpadon. Néhányan közülük: Szörényi Levente és Szabolcs, Bergendy István és Péter, Csuka Mónika és Mária, Sztevanovity Zorán és Dusán, Tolcsvay Béla és László, Szűcs Antal Gábor és Judith. Vagy említhetjük a Color zenekart, ahol három Bokor testvér játszott együtt, nem is akármilyen zenét. A múlt nagyjairól és zenei pályájukról több más érdekességet is megtudhatnak a Magyar Popkulturális Értéktár oldalán.

Most nézzük és hallgassuk meg néhány olyan testvérpár produkcióját, akik a mai magyar könnyűzenében bizonyítják együtt a tehetségüket.

Beck Zoltán és Beck László

Az énekes-gitáros Zoli és a dobos, Zaza – ahogy mindenki szólítja Lászlót – a 30Y alternatív rockzenekar alapító tagja. Egy iparvárosban, Ajkán nőttek fel, Zoli az idősebb kettejük közül. Zaza tizennégy éves koráig focistának készült, de egyszer megtalálta a bátyja egyik kazettáját, a Led Zeppelin II-t, és onnantól kezdve jóformán már csak a zene érdekelte. Elkezdett lejárni – az akkor még basszusgitáros – Zoli zenekarának próbáira, ahol néha beülhetett a dobok mögé. 1999-ben költöztek Pécsre, 2000-ben pedig megalakult a 30Y. A fiúk 2011-től kezdve – bezzegakurvabeckek néven – kettesben is zenéltek, egy gitár, egy dob, két ének felállásban. Ahogy Zaza nyilatkozta: „Két ember néha több energiát tud átadni, főleg, ha testvérek, és egyszerre lélegeznek.”

Pásztor Anna és Pásztor Sámuel

Anna, aki énekes, szövegíró és showwoman, valamint öccse, Sámuel gitáros-dalszerző 2004-ben alakította meg közös zenekarát, a dallamos rockzenét játszó Anna & The Barbiest. A testvérpár vidéken töltötte gyermekkorát. Anna harmadikos korában, 1981-ben került a Pásztor család Budapestről egy tanyára. Anyukájuk magyar–rajz szakos tanárnőként, apuka pedig mozigépészként dolgozott Kiskunfélegyházán. A végtelennek tűnő pusztaság, a fűben lapuló fácánok, a háziállatok, a forró homokút és a nyári égbolt melankóliája ma is visszaköszön a testvérpár dalaiban. „Játszótársak voltunk, ahogy ma is. Kitaláltunk hülyeségeket, aztán csináltuk őket együtt. Háborúskodásra, féltékenykedésre egyáltalán nem emlékszem” – mondja Sámuel.

Az Anna & The Barbies jelenleg a 2022 végén megjelent Adj király katonát című albumának bemutatójával járja az országot.

Lázár Domokos és Lázár Ágoston

„Stresszhelyzetben mindketten eléggé tahók tudunk lenni a másikkal, de alapvetően azért szerintem eléggé jól kijövünk. Amikor veszekszünk, sosem a másik bántása a cél, inkább azt mondanám, mindketten eléggé határozottan tudunk ragaszkodni a saját álláspontunkhoz” – ezt Lázár Domokos (Dodi) énekes, gitáros nyilatkozta öccséhez, a nála három évvel fiatalabb Lázár Ágoston (Ágó) doboshoz fűződő viszonyáról.

A Mezőtúrról származó testvérpár immár 17. éve játszik együtt a népes rajongótáborral rendelkező Esti Kornél alternatív rockzenekarban. Elmondásuk szerint a kulturális élményekre nagy hangsúlyt fektető, szerető szüleik olyan hátteret biztosítottak számukra, amelyben a kezdeti közös legózás után később a közös zenélés lett az elsődleges tesós élmény. Dodi és Ágó 2012 és 2019 között együtt játszott a Pegazusok Nem Léteznek együttesben is, de a Pegazusok már nem léteznek. De az igazán jó testvérek nem adják fel! Megalakították a Lázár tesók duót, ahol szabad és kísérletező, különleges atmoszférájú akusztikus dalokat adnak elő. 2020-ban Hullámtörés címmel lemezük is megjelent.

Farkas Krisztina és Farkas János

Az indie folk zenét játszó Muzsik és Volkova tagjai testvérek, akik Magyarország keleti csücskéből, Záhonyból származnak. A ZUP (Záhony Unplugged Project) zenekarban 2007 óta játszottak együtt, egészen a megszűnéséig. 2016-tól Muzsik és Volkova néven kettesben folytatta a zenélést a magyar és orosz felmenőkkel rendelkező testvérpár. Krisztina dalszerző-énekes, és tangóharmonikán is játszik, János ugyancsak dalszerző-énekes és gitáros.

Koncertjeiken gyakran szerepelnek vendégzenészek is. Több kiadványuk megjelent már, akusztikus hangzásvilágú, magyar nyelvű dalaikkal aratnak sikereket. Emlegetik őket úgy is, mint akik zenéjükkel továbbviszik Cseh Tamás és Bereményi Géza örökségét, de gyakran elhangzik velük kapcsolatban Vlagyimir Viszockij orosz dalnok, költő és színész neve is. Saját stílusukat greengrassnak nevezik. Krisztina emellett énekel a Napfonat női a capella együttesben is.

Amikor arról kérdezik őket, hogy milyen testvérként egy zenekarban játszani, általában az egymás iránti kíméletlen őszinteséget emelik ki, és hogy egy szoros testvéri kapcsolat elbírja a kritikákat is.

Bagossy Norbert és Bagossy László

A gitáros-énekes Bagossy Norbert és a basszusgitáros Bagossy László a 2013-ban Székelyföldön alakult alternatív indie rock együttes, a Bagossy Brothers Company alapító tagja. A gyergyószentmiklósi fiúk közül Norbi két évvel idősebb Lacinál. Elmondásuk szerint – a gyerekkori „ki játsszon a számítógépen” konfliktusokat leszámítva – mindig nagyon jó testvérek voltak. A zenélést is együtt kezdték 15, illetve 13 évesen. Akusztikus gitáron, hallás után próbálták lejátszani a számokat. Főleg a kétezres évek angol nyelvű zenéje hatott rájuk a Linkin Parktól Britney Spearsig.

Bármit elkezdtünk, 120 százalékos energiabedobással űztük. Már az elején zenekarban gondolkodtunk, világsztárok akartunk lenni. Saját dalokkal, céltudatosan. Amikor megkaptuk az első gitárt édesanyánktól és a testvérétől, Norbi szerzett egy dobszettet is. Beraktuk az első emeleti apartmanba, s a szomszédok örömére próbálni kezdtünk. Már akkor tudtuk, hogy én leszek a basszusgitáros, pedig még basszusgitárunk sem volt

– emlékszik vissza Laci. „És már akkor saját dalt írtunk, amikor még más zenekarét sem tudtuk rendesen lejátszani!” – tette hozzá Norbi.

Az első dal, amit Norbi írt, a Big Adventure címet kapta. Arról szólt, hogy az élet egy nagy utazás. A történet folytatását ismerjük, azóta a Bagossy Brothers Company a Kárpát-medence egyik legnépszerűbb magyar koncertzenekarává nőtte ki magát.

 

Ha fellapoznánk a szótárt a vagány jelzőt kutatva, valószínűleg a ValMar együttest alkotó srácok illusztrálnák a definíciót. De mi lehet az oka a hirtelen jött népszerűségnek? Lássuk, honnan indult a rock and rollt újraélesztő duó!

1. A névválasztás
A duó tagjai, Valkusz Milán és Marics Peti vezetéknevének mozaikszava alkotja a zenekar nevét. Hangzatos, könnyen megjegyezhető, főleg, ha az ember hallja őket énekelni a színpadon. Milán korábban DJ is volt, illetve tanult zenét írni, mindig is érdekelte őt ez a világ.

2. A megismerkedés
Marics Peti és Valkusz Milán már kiskamasz koruk óta ismerik egymást, és több mint hat éve zenélnek együtt. Mindketten Kispestről származnak, együtt jártak teniszre, osztálytársak, később lakótársak is voltak. Mivel Petinek jó hangja volt, Milán pedig a rapben jeleskedett, úgy gondolták, érdemes kihozni a kettejük tehetségéből valamit, így összeállt a duó.

3. Cover
Kezdetben inkább dalfeldolgozásokkal foglalkoztak, amelyeket többnyire angol nyelven adtak elő, azonban a későbbiekben felkeresték őket a kiadók, hogy alkothatnának saját zenét is magyar nyelven. Minden álmuk az volt, hogy nagy közönség előtt zenélhessenek, de a – ValMarként – négy-öt éve tartó karrierjükből mindössze két éve tarthatják ezt az álmot a megélhetésüknek is. Rengeteg kemény munka és kitartás juttatta el őket ehhez a mérföldkőhöz.

4. Deák tér
Első saját szerzeményük a Deák Téri Gyros Tál címet kapta, amelyben a srácok a budapesti éjszakai élet hangulatát igyekeztek visszaadni. A 2020-as X-Faktor műsorában bemutatott Visz a vérem című dalukkal robbantak be a köztudatba. Ezt a Bruno x Spacc nevű formációval készítették, és az X-Faktor versenyzője, Manuel közreműködésével adták elő. Manuellel nem ez az egyetlen közös szerzeményük, említhetnénk az Éget a nap című slágerüket is, amelyet a nyár himnuszának is tarthat a hallgató. Legújabb közös produkciójuk, a Palvin / Hajnalokig hamar hatalmas nézettségre tett szert.

5. Úristen
A zenekar számára az igazi áttörést a 2022-ben megjelent Úristen című dal hozta meg, amelyben Szikora Róbert, az R-GO frontemberének közreműködését kérte a ValMar. A dal maga az ő fejükből pattant ki Szikora segítségével, aminek köszönhetően az igazi retró magyar rock and roll újra utat tört magának, és az áprilisban megjelent szerzeményt nyárra már kicsi és nagy egyaránt kívülről fújta. Nem véletlen, hogy az Irigy Hónaljmirigy is felült a ValMar zenevonatára. De nem ez volt az egyetlen közös produkciójuk a csikidam koronázatlan királyával, hiszen tavaly a Strand Fesztiválon debütált a Bombázó című feldolgozásuk is a Strand x Hajógyár Legendák programján belül.

A rock örök és elpusztíthatatlan – jelentette ki valamikor a hetvenes években a bajszát rágva Schuster Lóránt, a P. Mobil frontembere, és stílusváltozások ide, divathullámok oda, az utóbbi években tovább hasít a MagyaRock.

Kiscsillag: Ha én lennék (2014. 03. 08.)

Itt van mindjárt a 2005-ben elrugaszkodott Kiscsillag, Lovasi András szerelemgyermeke (benne végre ismét kedvére gitározhat), amely persze az elmúlt 18 esztendőben többször átalakult és sokat változott, de a mindenkori tagság jellemzően nem cifráz, nem bonyolít, nem púderezik semmit: egyszerűen odateszi magát. És a kezdeti sikereket később is repertoáron tartja.

Óriás: Fát dönteni (2019. 11. 09.)

Lovasi az egyik Kiscsillag-dalról nevezte el a 2008-ban szárba szökkent Fishing On Orfű fesztivált, melyet azzal az Egyedi Péterrel szervez, aki az amúgy szintén 2005-ben indult alterock Óriás frontembere.

Nemjuci: Live Like (2013. 03. 16.)

Lovasinál egy tízessel fiatalabb Németh Juci, akit a nagyközönség az elektronikus és világzenét progresszívan ötvöző Anima Sound System énekeseként ismerhetett meg, és aki a maga zenei elképzeléseit saját csapatában, a 2008-ban alapított Nemjuciban tudta igazán kibontakoztatni.

Fish!: Majdnem Kalifornia (2016. 03. 27.)

Végezetül egy szám erejéig legyen szó a mindannyiuknál régebben, 1999-ben startoló budapesti Fish!-ről, mely saját bevallása szerint hardpopot játszik. Szerzeményeiben számos egymástól távol eső, keményebb zenei irányzat hatásai figyelhetők meg a rocktól a funkon és a punkon át a grunge-ig és a metálig, az egész mégiscsak egyfajta popzenévé áll össze, persze húzós, energikus popzenévé.

Aki e sorokat írja, nem szokott cikket írni. Az én dolgom általában az, hogy segítsek eljuttatni a szerzőink-szerkesztőink üzeneteit az interneten keresztül az olvasókhoz, hallgatókhoz, nézőkhöz. Írókat kötök össze programozókkal, annak érdekében, hogy a popkulturalis.hu sokak számára információ és szórakozás forrása lehessen. IT-projektmenedzser a szerepköröm.

És azért írok cikket mégis, hogy egy újdonságról beszámoljak. Ebben a cikkben szeretném bemutatni a Mesterséges Intelligencia (angolul: Artificial Intelligence, a továbbiakban AI) kultúrára gyakorolt forradalmi hatását.

Vannak, akik hangoztatják a jelentőségét, vannak, akik tagadják, de egyre többen figyelnek fel a hatására.

A nyelvi modellek olyan szavakat használnak, amiket emberek írtak, olyan mintázatokban, ahogy az emberek leggyakrabban használják őket, és olyan élményekről számol be, amelyeket emberek éltek át, nem pedig a Mesterséges Intelligencia

– mondja Carissa Véliz kortárs gondolkodó. Mi, a popkulturalis.hu alkotóközössége is azok közé tartozunk, akik figyelemmel kísérik a témát, és szívesen kísérletezünk az újdonsággal.

Felkértük a mesterséges intelligenciát

Amikor megjelent az OpenAI a hírekben, és elkezdett terjedni a köztudatban, minket is elért annak az érzése, hogy komoly változások időszakát éljük. Elsőre ijesztőnek hatott egy gyors és információval telített eszköz használata. Ezért is tűnt logikusnak, hogy játékkal „szelídítsük meg”. Házi versenyt tartottunk a lehetőségeink feltérképezéséhez, majd elkezdtünk komolyan gondolkodni, hogy hogyan integrálhatnánk a weboldalba. Elkezdtünk kísérletezni.

Először arra kértük az AI-t, mondjon hasonló zenéket egy adott előadó zeneszámaihoz. Kevésbé sikerült igazán átélhető válaszokat kapni.

Aztán arra, hogy adjon nekünk vissza egy-egy zenekarhoz hasonló zenekarokat, és ez már jobban ment neki. Egy kis finomhangolás után büszkén mutatjuk be az első lépést afelé, hogy ez az új technológia segítsen minket a zenei kultúra feldolgozásában és élvezetében.

A zeneajánló funkciót használhatjuk mostantól a ChatGPT API-jának segítségével, így minden dalnál és videónál kérhetünk ajánlást, amit aztán magán- vagy nyilvános playlistként is menthetünk.

• Kedves nézők, hallgatók: arra kérünk titeket, csatlakozzatok a kísérlethez!
• Próbáljuk együtt használni, javítani ezt a szolgáltatást! Hisszük, hogy ez a jövő útja, ami inkább barátságos, mint félelmetes.

Úgy látjuk, hogy a mesterséges intelligencia segíti rendszerezni, központozni az információt, és ezáltal ott a lehetőség, hogy bennünk is nagyobb rend legyen. Ez az, ami hozzá fog segíteni minket a kreativitáshoz, új dolgok felfedezéséhez, és a megszerzett tudás hasznos és hatékony felhasználásához.

 

Az ember a géppel közösen fog értéket teremteni, komoly megoldásokkal előrukkolni, és nem utolsósorban: remekül szórakozni!

Mint minden évben, idén is eljött az a nap, amikor megpróbáljuk figyelmünket egy bizonyos dologra, ma például a természetre, ezen belül a víz fontosságára irányítani. Egy ilyen napon megható, amikor elgondolkodunk, hogy bizonyos dolgok olyannyira részei a mindennapjainknak, hogy már észre sem vesszük. De nemcsak a vízivás vagy kézmosás szintjén, hanem motivikusan is: szinte nincs is olyan magyar írónk, költőnk, dalszövegírónk, aki ne használta volna ezt a motívumot.

A víz világnapja alkalmából olyan dalokat válogattunk, amelyek a víz motívumának segítségével fogalmazzák meg mondanivalójukat. Nézzük meg, milyen sokszínű jelentéseket képes felvenni ez a motívum.

1. Kiscsillag – A kis óceán

Kiscsillag nagyon szép és megható dalban foglalja össze mondanivalóját. A dalszöveg a meg nem értett kis óceánról szól, aki mindenkit összevizez, a csavar a szövegben pedig az, hogy a lírai én egy jelmezbálon óceánnak öltöző személy, így jutva el az egyén lelkivilágának színre viteléhez.

2. Halott Pénz – Feltámad a tenger

Nem is kell sok magyarázatot fűzni a címválasztáshoz, amely szinte azonos Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című versével. Míg Petőfinél a tenger a népek tengereként a sok embert összefoglaló motívumként működik, a Halott Pénz dalszövegében a változást hozó elem.

3. Elefánt – Folyó

A meglehetősen melankolikus, mély dalszövegeiről ismert Elefánt többször is él a vízmotívummal. Egyik, vélhetően legismertebb dala is kapcsolódik ehhez a témához (Kedvenc felhőmnek). Mindkettő behozza a víz mint könny jelentésrétegét:

A saját könnyem folyóján lehajókázni

Innen volna jó.

Emellett, a csatorna kapcsán a szennyvíz kontextusa, a szavak és az éjszaka folyása kapcsán pedig egyrészt a víz, másrészt az idő, a folyamatok, folyamatosság tematikája jelenik meg.

4. Aurevoir. – Folyóvíz

Az Aurevoir. az autentikus, népzenei hagyományt és az angolszász beat-folkot egyesítő zenekar jó érzékkel dolgozta fel a Folyóvíz című népdalt. Ebben a dalszövegben az egyén szerelmi bánata a víz allegóriáján keresztül fogalmazódik meg. Maga a víz mint a violát nevelő, gondoskodó természeti elem a szerelmi bánatban szenvedő megszólalót testesíti meg, miközben az elvesztett kedvesének a visszatérését várja. A dal lezárásában mind a remény, mind pedig a reményvesztettség helyet kap.

5. MMAMT – Folyó

A MMAMT (Mindenkinek Megvan A Maga Története) produkció spleenszerű, búskomor hangulatú dalszövege a vízmotívumot egy másik irányból közelíti meg, ugyanis a víz hiányával indít: „nem esik, nem esett és nem látom, hogy esni fog már” magában foglalva a félelmet és a reménytelenséget. A véget érő folyó a végességet, valaminek az elmúlását, végét dolgozza fel.

Az információk a popkulturalis.hu oldalról származnak.

Mindannyian tapasztaltunk már generációs különbségekből fakadó kommunikációs félreértéseket, és ismerősen csengenek a „Bezzeg a mi időnkben...” típusú mondatok. Talán a zenei ízlés terén is találkozhattál eltérésekkel, azonban jó hírünk van! Bemutatjuk az együttest, amelynek a dalait a nagyszüleid is imádni fogják! A zenei elmélyülés mellé pedig néhány izgalmas információval is ellátunk a zenekart illetően.

Carson Coma

Milyen lehet egy beszélgetés a nagyszülőkkel, ahol nem az a téma, hogy mennyi hiányzik a keresztrejtvény kitöltéséből, hanem arról kérdezzük őket, hogy ők hogyan szórakoztak fiatalon? Talán ezekben a kérdésekben is segítségünkre lehet a Carson Coma. A 2018-ban alakult hattagú formáció hatvanas éveket előidéző zenei stílusa sok mindennek mondható, de unalmasnak vagy egysíkúnak biztosan nem. Ez magyarázhatja üstökösszerű berobbanásukat is a magyar zeneiparba.

Nem vagyok ideges

Bemelegítésnek kezdjük is a Nem vagyok ideges című feldolgozásukkal, amely Korda György nagyszerű slágere nyomán került vissza a köztudatba. Azon a tényen túl, hogy a magával ragadó hangzás azonnal felpörgeti a hangulatot, a fiataloknak különösen nagy segítséget jelenthet például a vizsgaidőszakban. A dal különlegessége, hogy itt nem csupán a frontember, Fekete Giorgio énekel, hanem Héra Barnabás, az együttes dobosa is.

Hobbihajótörött

A kezdetben angol nyelven előadó zenekar 2020-tól a korábban említett feldolgozással, majd a Lesz, ami lesz albumával tette hivatalossá, hogy magyar nyelvű dalszövegekkel folytatják a pályafutásukat. Ezen album egyik átütő kreációja a Hobbihajótörött is. Ugyanakkor a zenekar énekesének kulturális hátterére való tekintettel nem lepődnénk meg olasz nyelvű előadásokon sem, hiszen Fekete Giorgio olasz felmenőinek köszönhetően kiválóan beszéli a nyelvet.

Én még sohasem

A Lesz, ami lesz albumuknak az Én még sohasem című számot is köszönhetjük, amely szuper beszélgetéskezdeményezőként is szolgálhat a fiatalságról és a vele járó emlékekről, hibákról. Ezen az albumon túl érdemes meghallgatnod a 2019-es Corduroy Club, illetve a 2022-ben bemutatott Digitális/Analóg további szerzeményeit is. A tőlük megszokott felemelő hangulat itt sem marad el.

Truman Show

A Truman Show-val zárva a listát már nem meglepő, hogy 2020-ban Az év felfedezettjeként Fonogram-díjat kapott a zenekar. Életvidám hangulat és különleges színpadi megjelenés jellemzi a fiúkat. Olykor nehezebb, kevésbé pozitív témákat is érintenek dalaikban, mégis elmondható, hogy könnyed előadásmódjuk, pozitív kisugárzásuk és pörgős ritmusaik feledtetnek velünk minden bajt. Még szomorkásabb zenéiket hallgatva is inkább elmélyedünk a gondolatainkban, mintha magunkat vizsgálnánk kívülről, mégsem érezzük magunkat szomorúnak.

A Carson Coma a közös zenei nyelv a generációk között. Mindenki másért szereti, és mindenki szereti valamiért. A zenéiket hallgatván sokkal inkább egy hullámhosszra tudsz kerülni akár a nagyszüleiddel, mert lesz egy közös pont, amelyhez mindannyian érzelmeket tudtok kötni. Míg te a kedvenc zenéidet dúdolod velük, addig a nagyszüleidet felülteted az eddigi legkülönlegesebb nosztalgiavonatra. Míg neked egy parkos koncert jut eszedbe, nekik a Tavasz vagy Berlin Bár ikonikus pillanatait hozza vissza az együttes. Követni a hazai popkultúra kivételes előadóit és közben elmerülni az emlékekben szerintünk egy olyan program, amit nem érdemes kihagyni, mivel nincs fontosabb az együtt töltött pillanatoknál!

Az információk a popkulturalis.hu oldalról származnak.

Ötven éve, 1973. március 15-én mutatta be a Budapest Filmstúdió Kardos Ferenc és Kardos István filmjét, a Petőfi ’73-at. Ennek legvégén hangzott fel először az Európa csendes című Szörényi-versmegzenésítés, melyet koncerten ugyan több alkalommal előadtak, de Petőfi soraival csak tizenegy évvel később, 1984-ben kerülhetett nagylemezre. Ugyancsak a Petőfi-évfordulóra zenésítette meg Tolcsvay László a Nemzeti dalt, de hiába terjedt szájról szájra, hivatalosan csak A Koncert című, 1981-es es dupla albumon jelenhetett meg. Ráadásul az LP borítóján szövegíróként tévesen Bródy János nevét tüntették fel.

A Petőfi ’73 című film a maga idejében formailag újszerűen és politikailag merészen hatott: a Kádár-korszak sűrűjében a történelmi pápai kollégium udvarán mindegy háromszáz hosszú hajú és farmernadrágos gimnáziumi diák – velük együtt Angelus Iván, Dörner György, Csizmadia Tibor, Can Togay, Kánya Kata és Blaskó Péter – játszotta el az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc legfontosabb szereplőit és eseményeit a szervezkedéstől a segesvári csatáig. Nem riadva vissza attól sem, hogy közben máglyára vessen régi festményeket és iskolapadokat.

Poptörténeti szempontból kétségkívül az Európa csendes című Petőfi-vers Szörényi Levente által megzenésített változata a legérdekesebb. A Petőfi-emlékév alkalmából készült film bemutatását ugyan engedélyezték, az állami monopolhelyzetben lévő Magyar Hanglemezgyártó Vállalat azonban az aktualizálható, áthallásos versrészletek miatt nem adta ki a dalt. Bár 1980-ban instrumentális változatban felkerült Szörényi Levente Hazatérés című lemezére, sőt 1981-ben – szöveggel – A Koncert című Illés-rendezvényen is elhangzott, az MHV még ekkor sem merte kiadni az eseményről készült dupla LP-n (ezen amúgy nem szerepelhetett a Ha én rózsa volnék című dal sem).

Az Európa csendes – szöveggel – 1984-ben, Szörényi Levente búcsúfellépésén hangzott el újra, és akkor végre nagylemezen is megjelenhetett. Az 1973-as eredeti felvétel pedig 1996-ban vált hanghordozón elérhetővé.

Ugyancsak a Petőfi-emlékévhez kötődött, hogy Tolcsvay László megzenésítette Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét, amellyel a Tolcsvay-trió a legnagyobb sikerét aratta. Koncerten játszották, de sem lemez-, sem pedig rádiófelvétel nem készült belőle. Mégis sláger lett, szájról szájra terjedt, később tömegek énekelték. 1981-ben mint a Tolcsvay és a Trió egyik számát felvették A Koncert műsorába, a Nemzeti Sportcsarnok közönsége lelkes ovációval fogadta, mégis csak külön pártfogói közbenjárásra kerülhetett fel az eseményről készült albumra. Az MHV illetékeseinek zavarodottságát jelezte, hogy a Nemzeti dal szövegírójaként a borítón Bródy Jánost tüntették fel, amit Bródy így kommentált:

Ez feltehetőleg a hivatal lelkiismeret-furdalásának volt a következménye, nyilván érezték, hogy egy Petőfi Sándor-verssel ma már nem illene bajnak lenni, de ha mégis, akkor azt talán nem is Petőfi írta, hanem én.

Illés – Európa csendes (Szörényi Levente, Petőfi Sándor) ('96)

Napjainkban úgy jellemezhetnénk a Kowalsky meg a Vega stílusát, mint „számtalan stílusirányzatot magába olvasztó, populáris, dallamos rockzenét”. Ezzel szemben a kezdetekben sokkal funkosabb, hiphoposabb dalaik születtek, gondoljunk csak az ikonikus Nem minden szarka farka című dalukra.

Nem minden szarka farka tarka

2006 egyik slágere, a Nem minden szarka farka tarka című daluk a jól ismert nyelvtörőt teszi refrénje alapjává. Ez a dal a Forradalom Rt. albumon jelent meg. Tulajdonképpen a csillogás, a külsőség kritikája (az értékszemlélet helyett), amelyet a nem minden arany, ami fénylik a sötétben közmondás is egyértelműsít a dalszövegben. Az

inkább úr a pokolban, mint szolga a mennyben

világosan reflektál az úrnak lenni, királynak lenni külső tényezőtől és belső értékektől való függésére.

Hogy vagy?

A Még nem éden albumukon található Hogy vagy? című daluk témája az érzelmek irányába mozdul el. A Kowalsky meg a Vega legtöbb dalában a pozitív létszemlélet fontosságát közvetíti, ilyen a Hogy vagy? is, amely a nehéz időszakokon való átlendüléshez nyújt kapaszkodót.

Ha mennie kell, hadd menjen, és jöjjön bármi, ha jönnie kell!

Egy világon át

Alaptémája párkapcsolati jellegű, amelyben az igazi értékek nem a tárgyi javak, sokkal inkább az, ami belül van. Emellett a mulandóság témája is felmerül, amely nem okoz szorongást, inkább keretezi az alaphelyzetet. A párkapcsolat lényege: egymás mellett lenni „egy világon át”. Egy másik fontos mondanivalója: egymást felemelni kell, nem pedig lefelé húzni. Vagy ahogy Kowalsky fogalmazza meg:

Szeretni nem azt jelenti, hogy két ember egy igát von, hanem a másikat biztatni, repülni, biztatni, repülni, biztatni, repülni.

Amilyen hülye vagy, én úgy szeretlek

Tipikus bulizós dal a Még nem éden című albumukon megjelenő Amilyen hülye vagy, én úgy szeretlek. Életigenlő, pozitív létszemléletet közvetítő zenéjük sokak számára lehet kapaszkodó. Ebben a dalukban kedélyes, könnyen emészthető formában dolgozzák fel a saját és mások hibáinak elfogadását.

Ki van ez találva

Zenei munkásságukról általánosan elmondható, hogy az egyik alapvető mondanivalójuk, hogy az életet élni kell, hiszen az nem tart örökké, ehhez pedig fontos az önmagunk és egymás elfogadása, illetve a jóra való törekvés. A Ki van ez találva törvényszerűségeket forgat ki, ezáltal találó módon hívja fel figyelmet az élet rendjére és a fizikai törvényszerűségekre, vagy ahogyan a szövegíró fogalmaz:

Mindennek oka van, ez tökéletes világ.

Mindezeket számba véve úgy tűnik, a Kowalsky meg a Vega nem prézlizte el ezt az utóbbi 20 évet, sőt, idén már egy közös klipet is forgattak a budapest arénás koncertjükön a közönséggel. Te ott voltál?

Azt mondják, az ember a csillagokból jött létre. A vérünkben lévő vas, a csontjainkban található kalcium, és sok más testünkben lévő elem, valamint az oxigén, amit belélegzünk, mind ősi csillagok belsejében születtek, ahonnan egy szupernóva-robbanás során szabadultak ki, és később fontos szerepet játszottak az anyag fejlődésében a Földön. Vagyis mindannyian csillaganyagból vagyunk.

Hogy ez magyarázza-e vonzalmunkat ezekhez a fényes égitestekhez, és rajongásunkat azok földi megtestesítőihez, a sztárokhoz, azt döntse el ki-ki saját maga. Ezek a kiemelkedően sikeres és kivételes bánásmódot igénylő teremtmények – fontosabb alfajok: film-, pop-, futball- és tévésztár – itt élnek közöttünk, számunkra mégis elérhetetlenek. (További hívószavak: sztárkultusz, sztárallűr, sztárgázsi.)

De a csillagok közül térjünk vissza a földre, és nézzünk meg néhány dalt mai magyar előadóktól! Olyanoktól, akik szerzeményeik címében és témájában a csillagokkal foglalkoznak. Láthatjuk majd, hogy egy művésznek mi minden eszébe jut ezeknek az égbolton látható, távoli égitesteknek kapcsán.

Illetve előtte pillantsunk vissza a múltba! Emlékeznek még rá, hogy a magyar rockzene csillagai közül kik adták elő ezeket a dalokat?

Csillagok, ne ragyogjatok

Csillagok útján

Csillag leszel

Csillagvirág

Csillag vagy fecske

Kerekes Band: Zöld csillag

1972-ben járunk, a frissen alakult szupergroup, a Taurus első kislemezén megjelent egy dal, a Zöld csillag. A Hanglemezgyártó Vállalat döntéshozóinak legnagyobb „dicsőségére” ez volt az egyetlen kiadvány, amelyen a legendás gitáros, Radics Béla valamelyik szerzeménye még életében megjelenhetett. A dalt többen feldolgozták, most hallgassuk meg a magyar ethno funk jeles képviselője, a Kerekes Band előadásában!

Quimby: Csillagbölcsi

Egy csillag születése több millió évig is eltarthat. Az izzó gázgömbök keletkezésének helyét szép szóval csillagbölcsőnek nevezzük. A Quimby 2002-es lemezén van egy dal, a Csillagbölcsi, amely Kiss Tibi énekével, Kárpáti Dódi trombitajátékával megnyugtat, elringat, és közben rövid időre „elfelejtünk mindent” – „valami csillagközi prérin”.

Dorogi Péter és zenekara: Csillagtengeren

Az imádott hölgy tekintetének a csillagok fényéhez hasonlítása nem mai költői lelemény. Csokonai Vitéz Mihály így írt 1793-ban: „Kedvesem' szép szemei" – „Ti, egy pár Halandó Tsillagok". Ez szép.

Hallgassunk meg egy mai „csillagos-szerelmes” dalt! 2022-ben Dorogi Péter, a Kistehén Tánczenekar és az Intim Torna Illegál egykori gitáros-énekese szólókarrierbe kezdett. Kísérőzenekarával az A38 Hajón tartottak bemutatkozó koncertet, innen következzen egy részlet.

Anima Sound System: Csillagtalan

A köztudatba került hiedelem szerint a csillag lehet az egyén sorsának, a jó- vagy balszerencsének jelképe. Jó csillag alatt születhet valaki, vagy éppen hanyatlóban lehet a csillaga. És azt is tudjuk, ha nem ragyognak odafent a csillagok, akkor sűrű sötét éjszaka van.

Az Anima Sound System harmincéves fennállása alatt készített népdalok által inspirált zenéket is. Ezek közé tartozik 1997-es lemezükről a Csillagtalan is, amelyet egy erdélyi „éjjeli nóta” ihletett, és amelyet most az Anima első énekesnője, Bognár Szilvia énekével hallhatunk.

Turbo: Csillagból emberré

A csillag jelentheti az újjászületést is. A vérbő pszichedeliába hajló power-rockot játszó Turbo zenekar esetében ez igaz lehet. 2015-ben úgy tűnt, hogy felhagynak a zenéléssel, aztán 2019-ben újra megjelentek, ráadásul első magyar nyelvű lemezükkel, amely a Csillagból emberré címet kapta. Íme, egy újabb bizonyíték arra, hogy mindannyian csillagporból lettünk. Búcsúzóul hallgassuk meg ennek az albumnak címadó dalát!

A bevezetőben említett dalok előadói: Kex, Omega, P. Mobil, Koncz Zsuzsa, Kispál és a Borz.

Kíváncsi vagy, hogy az Omega, Koncz Zsuzsa és Kovács Kati mellett még milyen zenekarok forogtak a toplistákon? Visszatekintő sorozatunkat újabb öt, a maguk korában sikerlistás zenekar bemutatásával folytatjuk. A hazai hard rock úttörői mellett többek között felidézzük a Kék Csillagot, a Liversinget és a Scampolót is.

1. Kék Csillag

A Ki mit tud?-on 1963-ban döntőssé váló formáció Szécsi Pál kísérőzenekaraként is tevékenykedett, jelent meg lemezük Koós Jánossal is. Később egyik nagy slágerré váló, szerelmi csalódást tematizáló Kék csillag című daluk sokaknak ismerős lehet, kissé táncdalosabb stílusban akár Szécsi Pál éneklésében is. Sikerlistás volt még a Ki volt ez az ember?, illetve az Öt fiú balladája is.

2. Scampolo

Az első, beatkorszak előtti rock and rollt is játszó zenekar Faragó István Judy gitáros és Elvis Presley-t megtévesztésig utánozni tudó Komár László énekes vezetésével csak úgy tarolt a színpadon. És ők még ezt is tudták fokozni, hiszen Komár Zalatnay Saroltával alkotott duót 1964-től, amelyet még inkább megkedvelt a közönség. Karrierjük mégis, amikor a leginkább ragyogott a csillaguk, derékba tört: Judyt beidézték katonának, ezzel párhuzamosan pedig a beatzenekarok is megjelentek a színtéren. Ezt a későbbiekben már nem tudták visszahozni, így végül 1981-ben a zenekar megszűnt. A Maradj egy percig! vagy épp a Presser által szerzett Ne írjon fel, rendőr bácsi! című daluk ismerős lehet az olvasó számára.

3. Sakk-matt

Radics Béláék zenekara '68-ban debütált tízezer ember előtt a Budai Ifjúsági Parkban, Harmath Albert énekével és Radics szólózásaival igen kedvelt zenekarrá vált már az első koncert alkalmával. Mint sokan mondják, Radics a megváltás és a szabadság érzetét hozta el a hatvanas években. Mégis, az első sikereket követően a zenekar elkezdte a tagcseréket (Harmath helyett például Demjén Rózsi), amely akár jól is elsülhetett volna, de a megsokasodó konfliktusok nem tettek jót a formációnak. Végül 1970-ben feloszlott a zenekar. A Jimi Hendrix-, Cream- és egyéb feldolgozások mellett olyan saját dalokat is írtak, mint a Hosszú hajú lány, a Van, aki fél, van, aki nem.

4. Liversing

Első nagylemeze 2006-ban jelent meg a még 1965-ben feloszlott „kis Beatlesnek”, akik farmerben és garbóban álltak színpadra, és többek között Beatles-, Pretty Things- és Rolling Stones-dalokat is játszottak. Mátrai Zsuzsa, Nagy Éva mellett Koncz Zsuzsát és Máté Pétert is kísérték. Az eleinte Túry Árpád énekessel dolgozó formáció '68 elején a Demjén testvérekkel folytatta útját, ám nem sokáig, '68 végén ugyanis feloszlottak. Saját számaik közül a Más dolgába, illetve a Miért? című dalok maradtak fenn.

5. Taurus

A Budapesten is koncertet adó Free előtt fellépő Taurus EX-T: 25-75-82 a kezdetekkor csak úgy berobbant a köztudatba. A Balázs Ferenc és Som Lajos által alapított zenekar Radics Bélával és Brunner Győzővel egészült ki. A hazai hard rock első képviselőiként hiába töltötték meg a koncerthelyszíneket, végül mégis feloszlottak. Dalaik egy része később a műfajilag azonos Korálban csendült fel. Sikerlistán voltak A kőfalak leomlanak, A lány, akire szerelemmel nézhetek, a Szólíts meg, vándor vagy a Zöld csillag.

A cikkhez felhasznált információk a popkulturális.hu oldalon találhatók.

Mi is a természet? A világon minden, amit nem ember alkotott? Az állatok és a növények birodalma? Élettelen képződmények sokasága, amelyek folyamatosan változnak? A folyók és tengerek? A hegyek, zöldellő növényzettel borítva vagy hósapkával a csúcsukon? A felhőkorona felettünk? Mindez együtt. És szoros kapcsolatban van velünk, emberekkel.

A Magyar Popkulturális Értéktár gyűjteményéből válogattunk olyan dalokat, amelyek zenéjükben, hangulatukban és szövegükben érzékletesen visszaadják a természet sokszínűségét, nagyszerűségét és szépségét.

Bajdázó: Boldog a hegy

Induljunk el az egyik legszebb hegyünkről! A Börzsönyt legtöbben természeti értékeiről ismerik, kevésbé köztudott, hogy Magyarország legnagyobb összefüggő lakatlan területe egy helyi zenekar, a Bajdázó ihletőjévé is vált. A formációt két Dunakanyarban élő költő – Mile Zsigmond és Győrffy Ákos – alapította 2009-ben. Zenéjük elvisz a lakatlan lankákra, a szövegekben pedig összefonódik a természet és az ember.

Takáts Eszter: Nyári dal

Az évszakok változásával a természet is alakul körülöttünk. Takáts Eszter ebben a dalában nagyon szép szóképekkel ábrázolja egy nyári éjszaka érzéseit és érintéseit. Következzen a dalszerző, gitáros-énekes 2006-ban megjelent első lemezének zárószáma, egy koncertfelvételről.

Napra: Erdő

Az erdő, ez a fákkal sűrűn benőtt terület, amely rengeteg ember képzeletében misztikus hely, ahol bármi megtörténhet, hiszen a fák éreznek és emlékeznek.

Both Miklós és zenekara, a Napra előadásában a népi és modern hangszerekkel megszólaltatott zene az erdőről szóló, igazán költői szöveggel párosul.

The Devil's Trade: Dew to the Land

Makó Dávid dalszerző, énekes egyszemélyes produkciója a Devil's Trade. Minimalista hangszerelésű, zömmel akusztikus gitárra vagy bendzsóra épülő, rendkívül személyes hangvételű darkfolk dalaival járja Európa színpadait, de itthon is találkozhatunk vele. Ezen a 2018-as koncertfelvételen egy komor hangulatú szerzeményét láthatjuk, hallhatjuk, a tőle megszokott átéléssel előadva, elénk idézve azt a képet, ahogyan „a hajnal harmatot hordott a földre”.

Vágtázó Csodaszarvas: Vágtázó lovak ünnepe

A zabolátlan őserő és a szabadság egybeolvadása a természetben. A Vágtázó Csodaszarvas hangszeresei és két énekesük, M. Gebri Bernadett és Grandpierre Attila mágikus világzenéjét hallgatva a végtelen pusztába képzelhetjük magunkat, ahol a szikrázó napsütésben és éles szélben vadlovak vágtatnak.

A többség a Beatrice zeneszerző-basszusgitárosaként ismeri, pedig Miklóska Lajost (Budapest, 1948. február 26.), vagy ahogy szakmai berkekben ismerik, Aput már 1965-ben magával ragadta a beathullám. Játszott az Atlantis Nr2-ben, a Radics Béla vezette Sakk-Mattban, a korán jött Korongban, Orszáczky Jackie helyét vette át a Syriusban, megfordult az akkor még Koncz Zsuzsát kísérő Korálban is.

Majd 1978 januárja és 1981 augusztusa között a sikerei csúcsán lévő Beatricében zenélt, a zenekar szinte összes klasszikus slágerének zenéjét ő írta. 1982-től a Rock Színház tagja lett, mígnem 1987 májusában a Beatrice reaktiválódott, természetesen vele. De nem sokáig élvezhette ezt, 1988 végén romló egészségi állapota miatt ugyanis kikerült onnan. Kuro-Shio néven alapított még egy alig két évig létező együttest, de a rendszerváltozás után lényegében eltűnt a nyilvánosság elől.

Miklóska Lajos 75 éves.

Bár e cikk írásakor a Wikipédia szerint 1948. február 16-án született, a róla szóló könyvben (Bálint Csaba: Miklóska Lajos élete és munkássága, magánkiadás, 2018) ez tíz nappal később történt meg. És valóban, az érintett megerősítette: 1948. február 26-án látta meg a napvilágot egy nehéz sorsú budapesti családban.

Első jelentős formációja a Radics Béla vezette blues-rockos Sakk-Matt volt (az Apu becenév is ekkor ragadt rá: Radics hívta így, mert már családos ember volt), megfordult sok helyen, de kétségkívül 1978-tól teljesedhetett ki: nemcsak a pályája csúcsán lévő Beatricében zenélhetett, de szinte az összes, akkoriban botrányosnak számító, mára klasszikussá nemesedett rocksláger (például Jerikó, Motorizált nemzedék, Térden állva, Nem kell, Katicabogárka, Angyalföld) zenéjét is ő írta.

S bár 1987 májusában vele együtt alakult újjá a Beatrice, annak kereskedelmi szempontból legsikeresebb, kilencvenes évek eleji korszakának már nem lehetett részese, mert megromlott egészségi állapota miatt 1988 végén megváltak tőle. Egy tiszavirág-életű trióval – melyet a Japánból Észak-Amerikába tartó tengeri áramlatról nevezett el – a pályája lényegében véget is ért. Viszont a Facebookon ma is rettenetesen aktív, szinte napi szinten posztol valamit az életéből.

Mi meg ünnepeljük őt hetvenötödik születésnapján egy nemrég előkerült, rocktörténeti jelentőségű, többkamerás felvétellel 1980-ból a Kisstadionból, ahol a Beatrice a Locomotiv GT és az Omega előtt léphetett fel (a két korszakos zenekarral közös turnéja koronájaként):

Ha feltesszük a kérdést, hogyan élték meg szerelmi bánatukat az előző generációk, egy sor slágert tudunk megnevezni. Gondoljunk Demjén Szerelemvonatára vagy Zorán A szerelemnek múlnia kell című dalára, esetleg Máté Péter szerzeményeire, az elpattant húrokról nem is beszélve.

• Hogyan változott, változott-e egyáltalán a szakításról való beszéd módja?

Kétféle irány látható, egyrészt vannak azok a dalok, amelyek a szakítást általános jelenségként, míg mások az én és te kapcsolatát zenésítik meg.

Carson Coma – Na mindegy

A Carson Coma Na mindegy című dalában, ahogyan a címe is mutatja, egyértelműen a lemondás dominál. Egy olyan zenekarral van dolgunk, amely hatéves pályafutása alatt többször is meglehetősen kreatívan nyúlt korábbi slágerekhez, és készített azokból feldolgozásokat (Korda György Nem vagyok ideges, KFT Bábu vagy). Újszerű, sajátos hangzásvilágot, megszólalást, (klipjeikben pedig) képi világot képviselnek.

Esti Kornél – Éjszaka van

Az Esti Kornél zenészei melankolikus, elgondolkodtató dalaikban dolgozzák fel tapasztalataikat. Nincs másképp az Éjszaka van című dalukkal sem, amelyben a lemondás és a ragaszkodás dilemmája kerül előtérbe. Ebben a mantraszerű, ismétlődő dalszövegben pedig megelevenedik az a fajta monotonitás, ördögi kör, amely egy ilyen, állandósult lelkiállapotban létrejön.

Lóci játszik – Ennél te többet érdemelnél

Lóci játszik a maga kedélyes, bájos stílusával szintén hozzányúl ehhez a témához. A Lóci dalaiból áradó életöröm egyébként sem kedvez a letargiának; mint fogalmaz egy interjúban:

Az én szomorú számom még mindig vidámabb, mint az Esti Kornél legvidámabb száma.

Valóban, Lóci teljesen más temperamentumú dalokban fogalmazza meg gondolatait. Ebben az esetben éppen azt a megváltozott viszonyt, amikor már elengedtünk valakit, de mégsem tudunk teljesen elszakadni tőle.

Bohemian Betyars – Csavargó

A Bohemian Betyars tagjai ragaszkodnak a saját „folkjukhoz”, zenei munkásságukban hangsúlyos elemként vannak ott a folk elemei. Ebben a dalban a népi motívumokat (természeti elemek, virág, madár) találó módon alkalmazó Bohemian Betyars a szakítás utáni magányt, elhagyatottságot tárgyalja, amelyet a céltalan bolyongó, csavargó létállapottal von párhuzamba.

Konyha – Alvópóló

A Konyha első lemeze a Konyhanyelv, amelyen érdekes módon épphogy nem konyhanyelven, sokkal inkább a művészi igényességgel megszerkesztett dalszövegek a jellemzőek. Az Idő van elég című albumról az Alvópóló a másik személyből itt maradt darabkaként a ragaszkodás szimbólumává válik. Teljes mértékben a te és én viszonylatában fogalmazódik meg ez a téma, és erősödik fel a másik személy hiánya az Alvópóló tükrében.

Itt a farsangi időszak, és vele együtt itt a báli szezon! Bálba invitáljuk mi is önöket, ám mielőtt színpadra lépnek a meghívott művészek, engedjenek meg egy kis kultúrtörténeti kitekintést!

Írásos emlékek nincsenek róla, de barlangrajzok alapján biztosra vehetjük, hogy már a neandervölgyi kőbaltakészítők is fényes táncmulatsággal, azaz bállal ünnepelték, ha sikerült teljesíteniük a Tervet.

A feljegyzések szerint először 1385-ben a franciaországi Amiens-ben rendeztek bált egy királyi esküvő alkalmából.

A bál szavunk az olasz ballo (tánc) szóból eredeztethető, és ez nem lehet véletlen. Itáliában aztán megadják a módját, ha ünnepélyes zenés-táncos mulatságról van szó! Gondoljunk csak a zeneszerző-óriás, Verdi Álarcosbál című operájára, illetve most ne gondoljunk rá, hiszen abban egy gyilkosság történik a bálteremben.

Zürichi dadaisták 1917 februárjában egy olyan bált rendeztek, ahol a résztvevők zene nélkül táncoltak. Ennek valamiért nem lett folytatása.

Tőlünk északabbra, cseh földön nagy hagyományai voltak a tombolával egybekötött tűzoltóbáloknak.

Aki borzongásra vágyik, annak ott van a Vámpírok bálja. És voltak kannibálok is.

Kistehén: Szájbergyerek

A mi zenés táncmulatságunkra kiváló magyar előadók fogadták el meghívásunkat. Elsőként következzen az a zenekar, amelynek tagjai már nem elsőbálozók, és a dal sem ma született, de a nyitótánchoz tökéletes választás az ő zenéjük.

Heincz Gábor Biga és zenekara: LGT Medley

Dédszüleink korában leginkább bálokon lehetett házassággal végződő ismeretséget kötni. Második fellépőnknek annyi köze van ehhez a tényhez, hogy ők is „összeházasítottak” néhány dalt a 70-es, 80-as évek legjelentősebb magyar rockzenekarának szerzeményeiből.

Parno Graszt: Románo bijo

Sírva vigad a magyar, a következő dalban is. De ki ne tenné ezt, mikor szíve hölgye elhagyja őt. Ráadásul nem másért, mint a cimbalmos fiáért. Jöjjön a nyírségi bálok legnépszerűbb bandája, a Parno Graszt!

KFT: Bál az Operában

A bécsi Operabál meghívását utasította vissza ez a négy derék fiatalember, hogy itt lehessenek ma velünk, és felvonultassanak előttünk egy díszes társaságot: Cavaradossit, Cso-cso-szánt, Desdemonát és Don Juant, Figarót, Izoldát, Papagénót és Papagénát.

Magashegyi Underground: Anglia

Ki lesz a bálanya? Azaz a bál védnökének felkért előkelő, tekintélyes nő. Bocskor Bíborkának minden adottsága megvan ehhez a szerephez is. Az énekesnő zenekarával és az egyik legnagyobb slágerükkel érkezett ide. Most aztán már mindenki táncoljon!

Paddy And The Rats: The Six Rat Rovers

Angliából már csak egy ugrás Írország, ahol csodálattal emlegetik a most következő miskolci punk-rock zenekart. A hangulat a tetőfokára hág. A maszkabál soha nem érhet véget.

Talán mindenkinek ismerős az a vicc, amikor két jazz-zenész beszélget: – Képzeld, megvettem a lemezedet! – mire a másik: – Te voltál az? Ugyan a jazz népszerűsége nem feltétlenül van arányban az értékével, most mégis kísérletet teszünk a műfaj megkedveltetésére.

Öt olyan dalt és formációt hozunk, amelyek garantáltan kedvet csinálnak a műfaj hallgatásához.

1. Dresch–Lukács Duó

Dresch Mihály és Lukács Miklós az etnojazz kiemelkedő veteránjainak számítanak, nem véletlenül esett rá a választásunk elsőként. A Dresch Quartetben is együtt zenélő páros megalakította duóját is, amelyben Lukács igényes cimbalomjátékát Dresch furulyával, fuhunnal vagy épp szaxofonnal kíséri. Első lemezük a Labirintus címet viseli, amelyben sokszínű zenei világuk úgy innovatív, hogy közben a tradíciók is fontos szerepet kapnak.

2. Barabás Lőrinc Quartet

A Barabás Lőrinc Quartet albumait leginkább Miles Davis zenéi ihlették, energikus művei a fúziós jazz irányába mozdulnak el. Az utóbbi időkben jelentősen átalakult formációban Barabás trombitaművészetét korábban billentyűn Cséry Zoltán, basszusgitáron Herr Attila, dobokon pedig Nagy Zsolt kísérte, jelenlegi zenésztársai Premecz Mátyás billentyűs, Ajtai Péter bőgős és Klausz Ádám dobos. Egy jól ismert Queen-dal feldolgozását hoztunk el ízelítőül:

3. Harcsa Veronika – Gyémánt Bálint Quartet

Harcsa Veronikát talán nem is kell bemutatni, hiszen nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is meglehetősen ismertté vált. Gyémánt Bálinttal már egész régóta zenélnek együtt duó formációban, több lemezük is született együtt. Különleges énekhangja mellett a gazdag zenei tudást szintetizáló műveik a jazz műfajában abszolút kedvcsinálónak nevezhetők.

4. Antal Gábor trió

Az Antal Gábor nevével fémjelzett, fiatal zenészekből álló trió ugyancsak 2016-ban alakult. Nagy zenei tudást mozgósító, sodró instrumentális kompozícióit számos díjjal kitüntették. Antal Gábor fantasztikus zongorajátékát basszusgitáron Szentgallay György, dobokon Molnár Mátyás kíséri. Dallam- és ritmusközpontú zenéjüket időnként Szőke Szandra énekhangja egészíti ki.

5. Peet Project

A Peet Project – szintén kiemelésre érdemes formáció – 2009 óta működik. Funkba hajló jazzy zenéjüknek üdítő színfoltja Ferencz Péter (Peet) énekhangja és kiváló hegedűszólói. Peet mellett szaxofonon Závodi Attila, billentyűn Magán Olivér, basszusgitáron Gudics Márton, dobokon Gudics Marcell játszik. Saját dalaik mellett poposabb feldolgozásokat is hallhatunk tőlük.

Az információk a popkulturalis.hu oldalról származnak.

A filmművészet és a zene a mozi megszületése óta kéz a kézben járnak. A hőskorban a némafilmeket gyakran élő zenével kísérték a filmszínházakban. Aztán következett a hangosfilm korszaka, ami Magyarországon 1931-ben jött el. Az egyik első ilyen film, a Hyppolit, a lakáj hatalmas sikert aratott – többek között a benne felhangzó slágereknek köszönhetően. Az 1960-as években történt meg, hogy a korszakra jellemző beatzene a magyar filmben is megjelent.

Azóta a filmzene készítése világszerte külön iparággá fejlődött. És itt most sorolhatnánk a rengeteg híres zeneművet és betétdalt, amely filmekhez készült, és beszélhetnénk sok-sok rendező-zeneszerző párosról, amely bevonult a filmtörténelembe. Ehelyett nézzünk olyan mai magyar zenekarokat, amelyeknek dalai a mozivásznon is megjelentek!

Haladjunk időrendben, a kétezres évek elejétől! Szó lesz itt Amerikáról és Afrikáról, utazunk metrón, találkozhatunk furcsa, mi több, megmagyarázhatatlan dolgokkal.

A mozgóképeket ezúttal is az MPÉ felbecsülhetetlen értékű gyűjteményéből válogattuk.

KFT: Afrika (Valami Amerika, 2002)

Herendi Gábor ebben a filmjében sikerrel házasította össze az amerikai stíluselemeket a hazai ízekkel, valamint sok-sok slágerrel. A Valami Amerikában van egy bulijelenet, melyben az Afrika című dalra táncolnak a szereplők. Laár András szerzeménye zenekarának Bál az Operában című lemezén jelent meg 1984-ben. Talán ez a KFT legismertebb száma.

Neo: Control (Kontroll, 2003)

Antal Nimród filmjének emlékezetes zenéje, a Neo soundtrack albuma igazán mély és nemegyszer hátborzongató utazásra hív. A filmet, amelynek több mint 300 ezer nézője volt, rekordideig játszották a magyar mozik. A Neo zenéje pedig akkora siker volt, hogy szinte egész Európában megjelent a Kontroll-lemez.

Kistehén: Elviszi a szél (Kalandorok, 2008)

Paczolay Béla filmje, a Kalandorok igazi road movie, Haumann Péter és Rudolf Péter emlékezetes alakításával. A Kistehén zenekar pedig ezzel a dallal tett hozzá a film értékéhez. A francia Noir Désir együttes szerzeményét (Le Vent Nous Portera) adták elő, kiváló magyar fordításban, Elviszi a szél címmel.

VAN Filmzenekar: Ez van (VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, 2014)

A VAN filmzenekar a megalakulását a nagy sikerű, generációs kultfilmmé vált VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmvígjátéknak köszönheti, hiszen az ahhoz készült zene megkomponálásához és előadásához társultak a tagok. A formáció két gitárosa Reisz Gábor, a film rendezője és Csorba Lóránt, a Lóci Játszik frontembere.

Fran Palermo: Coin In The Fountain (FOMO – Megosztod, és uralkodsz, 2019)

Hartung Attila rendező első filmje, melynek nagy része alatt zene szól, pörgő képi világgal mutatja be a YouTube-videókon és Insta-sztorikon szocializálódott fiatal generációt. Az alkotás figyelemre méltó soundtrackjének egyik szerzője Henri Gonzo, akinek dalait a nagyszerű Fran Palermo zenekar adja elő.

A Gyergyói-medencében lehet valami a levegőben, hiszen az utóbbi időkben egyre több zenekar érkezik onnan. Tavaly a Petőfi-díjat a gyergyószentmiklósi 4S Street zenekar nyerte el. Nézzük meg, hogy milyen is ez a most ötéves banda.

A popkultúra érdekessége, hogy időnként egy-egy régió kiemelkedik a mezőnyből, ilyen volt egykor mondjuk Pécs és környéke. Az utóbbi időkben egyre többet hallunk a Gyergyói-medencéről, éppen ezért körülnézünk, kik is érkeznek onnan.

A Bagossy Brothers Companyt nem kell bemutatni, de sokaknak lehet ismerős még a No Sugar és a Teddy Queen formáció is. Az X Faktor legutóbbi évadát Solyom Bernadett nyerte, de szintén onnan származik egy korábbi X Faktor-döntős, Baricz Gergő is. Mindezek ellenére meglepetésszámba ment az, hogy a tavalyi Petőfi Zenei Díjat a szintén onnan származó 4S Street zenekar nyerte el. Lássuk, milyen ez a zenei formáció, kik ők, honnan is indultak.

Gyakran felmerülő kérdés, hogy életünk göröngyös útjait járva kell-e, érdemes-e visszanézni időnként. A 4S Street kapcsán elég egyértelműnek tűnik, hogy igen, hiszen a Bagossy László produceri munkájával kiegészülő, ötéves életutat magának tudó formáció pillanatok alatt a rádiókban találta saját szerzeményeit.

1. Ne emlékezz vissza

Elsőként a Ne emlékezz vissza című dallal kezdett kísérletezni a zenekar, amelynek következtében végül összeállt az a formáció, amelyet ma ismerünk. Habár már rögtön az első dallal igyekeznek ellentmondani az előbb említett tézisnek, mi azért mégis visszanézünk.

2. Egyszer fenn

Nem maradunk mondanivaló nélkül a másik, nagyon kedvelt daluk hallgatásakor sem, ugyanis mindenki tudja, hogy Egyszer fenn „és egyszer lenn″, amely 2018-ban az Erdély Legszebb Dala címet kapta.

3. Fellegvár

Aki kíváncsi rá, hogy miből is lesz a cserebogár… A Fellegvár első albumuk címadó dala, és természetesen a rádiókban is debütáló számaik egyike. A ritmusos, gördülékeny dalszöveg lágy, dallamos zenei hátteret kapott, bár korábban kísérleteztek vele más irányban is. Itt például meghallgatható rapbetétes verzióban.

4. Van az úgy

Ugyancsak a Fellegvár albumon található egy másik fülbemászó dal, a Van az úgy éppen a változásokról szól, arról, hogy „van az úgy, hogy semmi sincs ugyanúgy”. A zenekar a közös írás mellett voksol, így sosem lehet tudni, hogy ki lehet az egyes dalszövegek valódi szerzője.

5. Könnyedén lepereg

„Az idő fut, az idő száll”, és máris ötéves a zenekar, akik 2021-ben a legszebb Erdélyi Magyar Dal címet nyerték el a Mesélek a bornak című számukkal, 2022-ben pedig már Az év zenekara címet is megkapták a Petőfi Zenei Díj odaítélésekor.

Idén február 16-án pedig telt házas koncertet adnak az A38 Hajón. Te ott leszel?

Egyetlen nagylemezre szóló projektnek indult, hamarosan az ország egyik legnépszerűbb produkciója lett: a nemrég a 15. születésnapját dupla bulival ünneplő Budapest Bár fennállása alatt több mint 1100 koncertet adott, és 11 nagylemezt jelentetett meg.

Farkas Róbert 2007-ben a kávéházi cigányzenei hagyományokat szerette volna újraéleszteni, kvartettjéhez ezért keresett olyan kortárs énekeseket, akik a fiatalok számára is befogadhatóvá teszik Jávor Pál, Kalmár Pál, Kabos Gyula vagy Karády Katalin egykori slágereit. Az ügynek sikerült megnyernie – alfabetikus sorrendben haladva – Frenket, Keleti Andrást, Kiss Erzsit, Kiss Tibort, Kollár-Klemencz Lászlót, Lovasi Andrást, Németh Jucit, Rutkai Borit, Szalóki Ágit és Szűcs Krisztiánt, akikkel összetett egy nagylemezt. Mely ezzel a dallal indult.

Budapest Bár feat. Németh Juci, Kiss Tibi: Szívemben bomba van (2017. 10. 15.)

Ez az elsőre merésznek tűnő kollaboráció olyannyira bevált, hogy a Budapest Bár azóta igazi szórakoztatóipari brand lett, mely a nagyvárosok művelődési házaiban és színháztermeiben éppúgy telt házakat vonz, mint az A38 Hajón vagy a Művészetek Palotájában. Nem mellesleg a nyári fesztiválok egyik legkeresettebb produkciója.

Egy dal, ugyancsak az első albumról a Nouvelle Vague-énekes, Mélanie Pain és Kiss Tibi előadásában:

Budapest Bár feat. Mélanie Pain, Kiss Tibi: Ezt a nagy szerelmet (A38, 2014)

Az első két Budapest Bár-lemezen régi magyar filmslágereket, kuplékat és táncdalokat dolgoztak fel. Például ezt:

Budapest Bár feat. Kollár-Klemencz László: A vén cigány (A38, 2018)

Miközben a 2011-es Volume 4: Hoppá!-n minden korábbinál szélesebbre nyitották a zenei horizontot, újabb korszakokat formáltak a maguk képére. Ezen a régi magyar nóták és táncdalok mellett a Hungaria, a Beatles vagy a Doors közismert szerzeményei is helyet kaptak. Mindeközben csatlakozott a produkcióhoz Behumi Dóri, Ferenczi György, később Mező Misi, Presser Gábor és Jordán Adél is.

Budapest Bár feat. Ferenczi György: Mily mesés dolog a Niagara-vízesés (A38, 2017)

Budapest Bár feat. Mező Misi: Desperado (A38, 2017)

És hát változatlanul igaz, hogy ezek között a dalok között minden korosztály talál magának valót, egész családok járnak a koncertekre, így a Budapest Bár a maga újszerűen, kifinomult cigányzenei háttérrel előadott örökzöld táncdalaival, filmslágereivel, kupléival nemcsak korszakokat és zenekultúrákat, hanem generációkat is összeköt.

• Farsang: Vízkereszttől hamvazószerdáig tartó, másfél-két hónapos időszak, mulatságok, bálok szokásos ideje.
• Funk: Amerikai eredetű zenei stílus, amely a hatvanas évek végén alakult ki, amikor afroamerikai zenészek a soul, a jazz és a rhythm and blues elemeit egy ritmuscentrikus, új tánczenei formába öntötték.

Itt a farsang, áll a bál! És ha bál, akkor zene. Nem feltétlen funk, és fánkot sem ígérhetünk, de jó magyar zenéket, azokat igen. Következzenek hazai előadók farsangi hangulathoz illő dalai, jelmezben vagy anélkül, de mindenképpen vidáman!

Tha Shudras: Ég a gyertya

Maszkabálunk első fellépője a Szegedről érkező Tha Shudras. Trap Kapitány, Mechanic Man, Sárdna, Mirror Man és Soul Man nem kizárólag a farsangi helyzetre való tekintettel lép maszkban színpadra, minden koncertjükön így jelennek meg közönségük előtt.

Csaknekedkislány: Nyúl

„Nyuszinak is csak te hívsz, kiver tőle a víz… Én a Nyúl vagyok!” – énekli Csepella Olivér egyenruhás tánczenekarának élén. És neki még ezt is elhisszük.

Divided: Don’t Turn Away

Az álarcos mulatság következő fellépője a Divided együttes. Vad külsejük ne tévessze meg önöket, a rémisztő maszkok érző szíveket takarnak. Illetve arcokat. A zenekar tagjai mindannyian űrhajósok szerettek volna lenni felnőttkorukban, kivéve a dobosukat, aki már gyermekként is epret akart árulni. Az ő álma valóra vált.

Dope Calypso: Boys From Heaven

Karneváli hangulatba kerülhetünk a Dope Calypso lendületes dalától is, amelynek különlegessége, hogy sikerült megnyerniük vendégművésznek egy igazi mélytengeri ragadozót.

Anna & The Barbies: Yo’ Ass Is Mine

Pásztor Anna és Alba Hyseni kettősét látva kihirdethetjük jelmezversenyünk győzteseit. Öltözékük és lenyűgöző előadásuk egyértelműen az első helyre emeli őket. Dámák diadalma a fársángon.