A zene örök, csak éppen éhen halnak a zeneszerzők
Az MI, amint fokozatosan átitatja a zeneipart, újítások és viták sokaságát hozza magával. Olyan technológiák, mint az Amper Music és az IBM Watson Beat újradefiniálják a zenealkotást és -gyártást, számtalan eszközt kínálva a komponáláshoz, inspirációhoz és a kreatív akadályok leküzdéséhez. Ugyanakkor ez a technológiai behatolás komoly aggodalmakat is felvet a minőséggel, a hitelességgel, az előadóművészek szerepével, valamint a generált zene jogi bonyodalmaival kapcsolatban. Ahogy az iparág ezt az új korszakot próbálja, a mesterséges intelligencia képességeinek kihasználása és a zene emberi lényegének megőrzése közötti finom egyensúly egyre hangsúlyosabb szerepet kap.
Új horizontok a zenealkotásban
Az MI megjelenése a zeneiparban, a fent említett technológiák révén, jelentős változást hoz az alkotás módjában. Ezek az MI-eszközök képesek audiominták vagy MIDI-fájlok elemzésére, új muzsikák generálására – a felhasználók által meghatározott stílusok és preferenciák alapján –, különböző tanulási technikák alkalmazásával. Ez a fejlesztés segítheti a zenészeket a komponálásban, új inspirációs forrást és megoldást kínálva a kreatív akadályok leküzdésére.
Ez mind nagyon jól hangzik, és tényleg új kapuk nyílnak meg az alkotásban, ám vita tárgyát képezi az MI által létrehozott zene minősége és hitelessége. A kritikusok szerint ezek a generált muzsikák jelenleg hiányolják a mélységet és az emberi érintést, amely miatt megszeretünk és száz lejátszás után is izgalmasnak találunk egy kompozíciót. A technológia alkalmazása akkordok, dallamok és harmóniák generálására aggodalmakat vet fel az előadóművészek szerepének csökkenésével kapcsolatban.
Azon az amúgy is rettenetesen telített piacon, ahol naponta százezer szám kerül fel a Spotifyra, bejelentkezett egy lelkes új versenyző, aki minden probléma nélkül képes még százezret generálni egymagában, iszonyatosan megnehezítve ezzel a versenyt és csökkentve a művészi színvonalat.
Az MI hatása a keverésre és a masteringre is kiterjed, olyan intelligens eszközökkel, mint az iZotope Neutron és az online Landr szolgáltatás. Ezek a fejlesztések arra utalnak, hogy a jövőben az MI hatékonyan automatizálhatja ezeket a folyamatokat, bár még nem érték el a profi emberi munka minőségét.
Üzleti szempontból a generált zene egyre vonzóbbá válik a márkák és vállalatok számára. Költséghatékony és jogilag egyszerűbb alternatívát kínál – a licencelés helyett –, potenciálisan csökkentve az ember által készített zene iránti igényt, és befolyásolva az előadóművészek jövedelmét és lehetőségeit.
Ez a jelenség további bizonytalanságokat vet fel a zeneipari munkahelyek jövőjével kapcsolatban, különösen azokon a területeken, ahol a mesterséges intelligencia automatizálása csökkentheti a technikai szolgáltatások iránti igényt.
Előretekintve, az MI szerepe várhatóan növekedni fog a zenei termelésben, a technológiai fejlődés és a befektetői érdeklődés által hajtva. Az iparág megosztott ebben a kérdésben. Néhány szakember az MI-t értékes eszköznek tekinti, míg mások óvatosak annak potenciális hatásával szemben, ami alááshatja a zene művészeti esszenciáját. Ahogy az MI fejlődik, integrációja további vitákat és alkalmazkodásokat igényel majd a művészeti gyakorlatokban, jogi keretekben és az iparági normákban.
A felbomlás helyett az Omega meghódította a nyugatot
Az Omega majdnem feloszlott mintegy ötven évvel ezelőtt, de egy új tag és egy remek lemez versenyben tudta tartani a többi menő zenekarral, sőt még nyugaton is sikert arattak.
A válság oka
Az Élő Omega című lemez a túlélés tanúja. Elkészülte előtt távozott ugyanis Presser Gábor, az együttes fő zeneszerzője, Laux József dobos-menedzser és akkori felesége, a szövegíró Adamis Anna, akik alapítói lettek a Locomotiv GT-nek.
Az Omega dobja mögé Debreczeni Ferenc ült, a szövegekről pedig Molnár „Elefánt” György barátja, Sülyi Péter gondoskodott. A fentebb említett túlélés azonban itt nem a banda fennmaradását jelenti, hanem azt, hogy:
a lemezgyár nem akart Omega-lemezt kiadni, Erdős Péter az LGT-re voksolt. A fiúk nem adták fel, rögzítették az Élő Omega című, félig-meddig koncertlemezt.
LGT kontra Omega
Fussuk át, milyen albumokkal kellett versenyre kelnie akkor az Omegának. Kezdjük az LGT Bummm! című korongjával, ami az egyik legjobban sikerült anyaguk. A Loksi pontosan követte a tengerentúli rockot, elsősorban Barta Tamásnak köszönhetően, akinek disszidálása miatt az LP-t két évvel később betiltották. Ekkor jött ki az Illés utolsó lemeze, a Ne sírjatok, lányok!, ami valójában nem tisztán saját munka, lévén a KITT egylet tagjai (Koncz, Illés, Tolcsvay) játszották fel a legendás dalokat, a kornak megfelelő hangzásban.
Ebből a formációból alakult ki később a Fonográf. Ők kísérték Szörényi Levente első szólólemezét, az Utazást, ami ugyan év végén megjelent, borítója miatt azonban visszahívták, s az új tasakkal csak 1974-ben került vissza a polcokra. Nem járt jobban Koncz Zsuzsa Jelbeszéd albuma sem, ami szépen fogyott, de aztán politikai okok miatt felfüggesztették a további terjesztését, és csak 1983-ban adták ki újra.
A Generál is ekkor debütált Staféta című LP-jével. A fiatalos, kemény rock, pop és rock and roll egyveleg bejött a közönségnek. A Bergendy szintén nagyot dobott az első hazai dupla albummal, a Hétfővel, hiszen a legjobb Blood-, Sweat & Tears-, Chicago-, If-, Electric Flag-hagyományokkal élt. Ebben a tekintetben az Omega 5 című lemeze is felzárkózott ehhez a vonalhoz, legalábbis a B oldalon hallható Szvit mindenképpen.
Szimfonikus rock
Az Omega 5 igazán unikális lett. Míg az A oldala az előző korongon megkezdett kemény rockot folytatja, a B oldal kiváló progresszív muzsikával hozza a nagy korszak albumait. Nem csupán, mert szimfonikus zenekar is megszólal a kompozíciókban, hiszen ez már megtörtént a Deep Purple, a Moody Blues és az Emerson, Lake & Palmer esetében is. Sőt ez később divatba jött, hiszen mára alig-alig akad valamirevaló (főleg metál) banda, amelyik nem ad efféle koncertet: Kiss, Metallica, Scorpions, Leander Kills stb. A Fonográf 1976-os, FG 4 lemezét is nagy ívű szimfonikus nyitány vezeti be, amelyet Tolcsvay László hangszerelt, de ott a P.Mobil Honfoglalás szimfonikus változata, és persze az Omega Oratórium.
Megjegyzem, az Omega Szvitben alig-alig szólal meg a nagyzenekar. Nem ezért állja meg a helyét nemzetközi összevetésben, hanem mert tagadhatatlanul a kor progresszív rockját adták magas szinten. A nemzetközi mezőnyben ezek futottak: Pink Floyd: The Dark Side of the Moon, Yes: Yessongs, Tales from Topographic Oceans, Mike Oldfield: Tubular Bells. (Ezek mind '73-as albumok.)
Nem készült el a lemezbemutatóra a józsefvárosi zenekar új albuma
Esendő halandó címmel új lemezzel jelentkezett a Magidom zenekar. Az idén 13 éves józsefvárosi formáció afféle családi vállalkozásként indult, zenéjük a mainstream és az alternatív közé pozicionálható, életművük karakteres, mégis viszonylag kevéssé ismert. Benyhe Róbert gitáros-énekes-dalszerzőt egyebek mellett a „szabadfogású gitárpopról”, az ellenpontozásról, a lavinaként születő dalokról, a hitről, az önmenedzselésről és az önazonosságról kérdezzük.
Az interjúban Benyhe Róbert többek között arról beszél, hogy
- honnan ered a nevük;
- miért tartottak két ősbemutató koncertet;
- mihez hasonlít a lavina a rajzfilmeken;
- van-e Isten;
- van-e humorérzéke a terézvárosi önkormányzatnak.
Már a nevüket sem könnyű megjegyezni...
Igen, még 13 év után is sokan kérdezik, honnan jött, mit jelent ez a név. Van, aki azt hiszi, valami speciális síkidomról van szó, de valójában egy feszültségméréssel kapcsolatos statikai fogalom. Mi sem vagyunk szakavatottak, de a magidom állítólag azon támadáspontok mértani helye, amelyekre ható F erő esetén a keresztmetszet egészében csak egyféle előjelű feszültségek keletkeznek... De hát Azahriah neve sem egyszerű, mégis háromszor megtölti a Puskás Arénát.
Volt, aki a holdra szállás közvetítéséhez hasonlította az élményt
Különleges koncerttel és – 16 év után – új lemezzel jelentkezik a KFT. A 2024. január 6-án, a Budapest Kongresszusi Központban rendezendő koncert apropóján Márton András dobossal, a KFT nagykoncertjeinek rendezőjével elevenítjük fel a zenekar legemlékezetesebb fellépéseit, de a készülő albumról is beszélgetünk.
Márton András többek között arról beszélt, hogy
- tudatosan ötvözik a rockzenét a színházzal;
- hogyan énekeltek együtt Hazel O’Connorral;
- hány gyereke van összesen a zenekar tagjainak;
- mit takar a Big Band koncert;
- hogyan jelenik majd meg a mesterséges intelligencia a zenekar életében.
A KFT mindig szeretett rendhagyó lenni. Már a bemutatkozásuk is ilyen volt az 1981-es Táncdalfesztiválon, ahol a Bábu vagy című dalt kifestve, zsinóron mozgatott marionettfigurákat imitálva játszották el. Miért fontos, hogy különböző társművészeti elemekkel fűszerezzék a koncertjeiket?
Ezek a legények tudják, hogyan kell kesztyűbe dudálni, Amerikát is megtáncoltatnák
Dupla lemezbemutató színhelye lesz 2023. december 29-én a Fonó Budai Zeneház, ahol a középkori zene kedvelői által jól ismert Bordó Sárkány legújabb albuma mellett az Alexander Petrovics Koktél debütáló korongját is megismerhetik az érdeklődők. A jeles esemény kapcsán Szlama Lászlóval és Fábi Jánossal, a Bordó Sárkány zenészeivel beszélgettünk.
A középkori muzsika nem tartozik a mainstream műfajok közé Magyarországon, meglehetősen kevesen képviselik az irányzatot – igaz, nem is mutatkozik rá tömegigény a közönség részéről. A stílus reprezentánsainak egyike a 2010-ben alakult debreceni Bordó Sárkány, ami középkori rock and roll zenekarként definiálja magát. Hogy mit is jelent ez, arról a lemezbemutatóra készülő formáció kobzos-énekes frontemberét, Szlama Lászlót és hegedűsét, Fábi Jánost kérdeztük.
Hogyan készül a középkori rock and roll?
A Bordó Sárkány tagjai különböző irányokból érkeztek. A zenekar megálmodója, Dickmann Roland a klasszikus zenétől indult, majd a progresszív rocktól a pszichedelikus rockig szinte mindent kipróbált, Kiss Ernő a népzenétől a heavy metalig vezető utat járta be, Szőke Miklós dobosunktól pedig még a popzene sem áll távol. János és én népzenészek vagyunk. Még citera-koboz tagozatos középiskolásként hívtak, hogy csatlakozzam az alakuló zenekarhoz
– idézi fel a kezdeteket Szlama László, aki akkoriban afféle kifinomult, hárfás-lantos muzsikának képzelte a középkori zenét, de aztán az első próbán teljesen magába szippantotta a műfaj.
A zenészek tehát mind hozzátettek valamit saját zenei világukból a klasszikus középkori dallamokhoz, így született meg a Bordó Sárkány középkori rock and rollja, amit a hegedű, a duda, a citera, a furulya és a dobok mellett olyan autentikus, korabeli hangszereken adnak elő, mint
- a koboz, a cister, a középkori síp, a blockflöte, a lantgitár és a mandocello.
A magyar és az európai középkori dalok, illetve a rock- és a világzene hangzásvilágának sajátos elegyítését, a táncolható interpretálást zászlajára tűző formáció repertoárjában eleinte a régizenei feldolgozások domináltak, aztán fokozatosan elmozdultak a saját nóták irányába, egyre több rockos elemet vegyítve tradicionális hangzásvilágukba.
13 év – 16 ország – 13 zenekar
Az irányváltásnak köszönhetően a kezdetekben főként várjátékokon, reneszánsz karneválokon és más hagyományőrző rendezvényeken fellépő zenekar már rendszeresen koncertezik különböző klubokban, fesztiválokon és táncházakban, sőt Nyugat-Európába is hívják őket, ahol ez a műfaj jóval nagyobb népszerűségnek örvend.
Itthon és a Kárpát-medencében virágzik a népzene, de nyugatabbra sokkal inkább a középkori forrásokhoz nyúlnak vissza, Németországban és Franciaországban sok hozzánk hasonló zenekar működik. Bizonyára azért, mert náluk inkább ezekből az időkből maradtak fenn kották és egyéb írásos források, nálunk pedig a népzenét sikerült jobban megőrizni, elsősorban Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak köszönhetően
– fejti meg a jelenség okát Szlama László. „Idén Ausztriában, Franciaországban, Norvégiában és Németországban is koncerteztünk, az elmúlt 13 év során összesen 16 országban léptünk fel” – teszi hozzá Fábi János.
Lesittelték, elűzték, betiltották – ez történt az idei top pop magyarokkal
Az esztendő vége a számvetés ideje. Mit terveztünk, mit végeztünk? Nézzük hát meg, hogy olvasóinkat mely, általunk feldolgozott témák érdekelték a legjobban 2023-ban.
A Magyar Popkulturális Értéktár jelenleg öt csatornára gyárt tartalmakat. Éppen egy éve, decemberben indította útnak blogját az Index.hu felületén. Ezzel párhuzamosan, 2023 februárjában elindult a blog.popkulturalis.hu is, amelyen szintén megjelennek magyar popzenei témájú, aktuális tartalmak. Majd áprilisban elindult a Popkulturalis.hu TikTok-csatorna is, amelyen néhány hónap alatt csaknem 20 ezer követőt gyűjtött össze. Ezenfelül Facebookon és Instagramon is napi rendszerességgel jelennek meg érdekességek a magyar popkultúra világából. Zilahi Csaba könyve alapján pedig az erdélyi magyar zenekarok feldolgozását is elkezdtük.
Az analitikák segítségével megnéztük és hoztunk egy összesített listát arról, hogy idén mely témák voltak a legnépszerűbbek ezeken a felületeken.
Ki is Báthory Zoltán, akire a legtöbben voltak kíváncsiak?
A Los Angeles-i Five Finger Death Punch talán nem mindenkinek ismerős Magyarországon, pedig a világ egyik legnépszerűbb heavy metal zenekaráról van szó, amely az elmúlt években a Metallicával vetekszik az eladási listák első helyéért.
Ezt a zenekart egy magyar srác, Báthory Zoltán dalszerző, producer alapította. Ő találta ki a zenekar nevét is, ami Tarantino Kill Bill című filmjéből ismert. Báthory nemcsak alapítója az együttesnek, hanem ritmusgitárosa és fő dalszerzője is. Zoli 17 éves korában döntött úgy, hogy elhagyja az országot, és Szentendréről New Yorkba költözik, hogy szerencsét próbáljon. Ő azok közé tartozik, akiknek sikerült.
A CPg tagjait leültették, mert zenéltek
Noha negyven éve zajlottak a punkperek, amelyekben láthatatlan, ellenben fontos szerepet játszott Erdős Péter, a téma ma is sokakat érdekel. A Csatári Bence történésszel, rockzenei szakíróval készült interjú- és podcastbeszélgetésben a Nemzeti Emlékezet Bizottsága munkatársa kifejtette, hogy elgondolkodtató, hogy amíg a kommunistaellenes CPg tagjait letöltendő börtönre ítélték, addig a rasszista Mos-OI muzsikusai megúszták felfüggesztett büntetéssel.
„Meglehet – mondta Csatári –, hogy Erdős cikke nélkül is perbe fogják a CPg-t. A Kádár-korban úgy fogalmaztak: a punkzenekarok anarchista felfogást képviselnek. A CPg mellett az Aurora, a Közellenség. Ide szokták sorolni a Mos-OI-t is, ami valójában Oi! stílus, másként skinhead zene.”
Két éve ment el Póka Egon, a magyar rockélet meghatározó személyisége
A nagyközönség meghatározó zeneszerzőként és basszusgitárosként ismerte, de legalább ennyire fontos, hogy a kilencvenes évek derekán elindította a Kőbányai Zenei Stúdiót, amely az elmúlt bő negyed évszázadban több mint ezer képzett pop- és rockzenészt adott a szakmának, s amiről így vallott az alapító:
Ez egy család, és úgy is érzik, hogy idetartoznak. Az, hogy befejezték az iskolát, nem azt jelenti, hogy kikerültek ebből a körből, mert visszajárnak ide. Ha találkoznak, segítenek egymásnak, és ez nagyon fontos dolog.
Póka Egon két éve távozott közülünk – pedig még csak ma lenne hetvenéves.
A kibertérből az Aréna színpadára katapultált Azahriah
Baukó Attila, azaz Azahriah minden kétséget kizáróan napjaink legnépszerűbb magyar előadója. A YouTube-megtekintései hamarosan átlépik a 323 milliót, Spotifyon hetente 5,8 milliószor játsszák le a számait, és havonta több mint 700 ezer hallgatója van.
Attila gyerekkora óta gitározik, dalszerzéssel és hangkeveréssel 2017-ben kezdett komolyabban foglalkozni. „A Slipknot nagy szerelem volt. Bírtam a System of a Downt és a klasszikusokat is, Metallicát, Iron Maident, Pink Floydot, Led Zeppelint. A metálban éreztem meg először, milyen egy közösséghez tartozni, és kezdtem el a zenék hatására gitározni” – nyilatkozta az énekes, aki sokáig ódzkodott a modern hangzásoktól, de aztán a trapben is megtalálta magát.
2024 májusában önálló, tripla telt házas koncertet ad Magyarország legnagyobb helyszínén, a Puskás Arénában.
Világsztárrá válhattak volna, ha nem a szocializmusban születnek
Kövér a nap, Törökméz, Fűrész, Kérdés, Százéves kút – ezek a korszakokon átívelő slágerek mind szerepelnek a Generál első, Staféta című, ötven esztendeje kiadott lemezén. Az Omega, a Syrius és az LGT mellett a Generál tagjai lehettek volna világsztárok, ha nem a szocializmusban születnek, a keleti blokkban.
ZéGé + Ferm = Generál
Mielőtt a lemezre térnénk, szót ejtenék az elődzenekarokról, hogy megértsük, miként tudott a Generál szemtelenül fiatal tagsága ilyen profi muzsikával előrukkolni.
Amikor a klasszikusok új ruhát kapnak – ezek a legizgalmasabb feldolgozáslemezek
A Fém of Bëlga nem azért különleges, mert a rap műfaját kemény rockba ültette át Juhász Róbert gitáros-zeneszerző, hanem mert kizárólag a szövegeket használta, úgy írt hozzájuk zúzós muzsikát. S hogy a Kowalsky meg a Vega, a Wellington és az Agnus Dei gitárosát mi vonzotta a „tucitucihoz”, arról így vall: „Az első pillanattól beszippantott az attitűd, amit képviselnek, hogy a saját útjukat járják, és nem akarnak megfelelni semmilyen elvárásnak.”
A 2023. december 20-i lemezbemutató után további Fém-koncerteket tervez jövőre a csapat.
Loksi minden mennyiségben
Kukkantsunk bele kicsit a feldolgozásalbumok világába! Az LGT dalait többen, több, egymástól jelentősen eltérő stílusban, műfajban dolgozták át. A Bummm! ötvenedik évfordulójára jött ki Pénzes Máté és a Zseb Na Bummm! című korongja.
A Blahalouisiana billentyűse alaposan átrágta a nótákat. A Gyere ki a hegyoldalba például instrumentális lett, amilyen a Bárzene, ami eredetileg is az volt, s ami Barta Tamás gitárszólójára épült: itt Kiss Péter tolja a szólót, míg Pénzes Máté Hammondon virgázik. A másik nagy rock and roll klasszikust, az Ő még csak 14-et Brian Auger hangzásában adják elő, a Vallomás pedig tökéletes Presser-hangulatban szólal meg. A dalokban vocoderrel oldották meg az éneket, kivéve a bonus tracknek szánt Miénk itt a tér esetében, ahol Nagy Barnabás a szólista.
A 2008-as MTV Icon LGT korongon több előadó is játszik Loksit. Kezdjük az átfedésekkel! Az Ő még csak 14-et a Kaukázus nem meglepő módon kaukázusosan adja elő, mégis, Kardos-Horváth János hangszíne, frazírjai olyanok, mintha Barta Tamást hallanánk. A Gyere ki a hegyoldalba című klasszikust a Kowalsky meg a Vega egyenes rock and rollban tolja, sallangmentesen. (Hasonlóan ahhoz a Zorall-feldolgozáshoz, ahol a Motörhead Overkilljére húzták rá az éneket.) A Szólj rám, ha hangosan énekeleket a dal eredeti előadója, Kovács Kati szólaltatja meg. Karácsony János A síneken című remekét pedig a Venus egykori énekesnője, Varga Zsuzsa.
A rockfesztiválok története egyúttal a kultúrpolitika történelme
Volt egyszer egy Vadnyugat, Volt egyszer egy Amerika, Volt egyszer egy... Hollywood, Volt egyszer egy Vadkelet... Csak hogy a leghíresebbeket említsük e címfordulat kapcsán. Volt egyszer sok fesztivál – ezzel a címmel jelent meg Bajnai Zsolt szerkesztésében a Beatkorszak Könyvek rendszerváltás előtti könnyűzenei fesztiválokat elemző kötete.
A könyvben az azonos című konferencia előadásai mellett olvashatók a Beatkorszak pályázatának nyertes munkái. E visszatekintés személyes koncert- és fesztiválélményekkel gazdagítja az emlékezetet.
Hiánypótló, tanulságos
Cselőtei László zenei újságíró előszavában hiánypótlónak nevezi a kiadványt, amely
„hatalmas mennyiségű, eddig fel nem dolgozott, érdekfeszítő és tanulásgos információt tartalmaz.”
Jávorszky Béla Szilárd rocktörténész sorra veszi a szocializmus pop- és rockfesztiváljait, az 1973-as diósgyőritől a Szigetig. A szerző a DVTK-stadionban rendezett első fesztivállal kapcsolatban megjegyzi, azon „sem a Magyar Rádió, sem a Magyar Televízió nem képviseltette magát.” Olvashatunk a Szegedi Ifjúsági Napokról (SZIN) az EFOTT-ról (Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója), a BNV-n rendezett szolidaritási rockfesztiválokról, a tabáni koncertekről, a „fekete bárányok” 1980-as fellépéséről a Hajógyári-szigeten, a szelidi-tavi, kétnapos programsorozatról, a botrányba fulladt pusztavacsi Békefesztiválról, továbbá a keveseket vonzó, nyolcvanas évekbeli új hullámos és punk rendezvényekről.
Takács Tibor történész a politikai rendőrség és a könnyűzene viszonyát világította át, kezdve az 1963-as „jazzügytől”, ahol az amatőr zenekarok versenyén „megvadult” a közönség, minek hatására Aczél György és az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága
azt javasolta, hogy az illetékes szervek a probléma kivizsgálása után »szükség esetén oszlassanak fel jazz-zenekart«, például a fő felelősnek tartott Illés-együttest.
„Ettől kezdve a hazai politikai rendőrség egészen a rendszerváltásig figyelemmel kísérte a könnyűzenei élet főbb szereplőit” – állapítja meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára történésze, aki a folytatásban kitér az Erdős Péter-féle „szennyhullám” ügyre, ami a CPg elítéléséhez vezetett, valamint elemzi a KISZ szerepét, amely szervezet nélkül nem lehetett volna megtartani a fekete bárányok koncertet sem.
Beat és attak
A Nemzeti Emlékezet Bizottság tudományos kutatója, Csatári Bence részletesen taglalja a pusztavacsi – miként az alcímben írja – rémálmot. „1984 nyarán a hatalom itt meglehetősen otromba módon fitogtatta erejét” – állapítja meg a szerző a rendőrattakról, amikor is – visszaemlékezők szerint – az egyik rendező üveget dobott a színpadra mászók közé, akik bőven viszonozták a provokációt.
„Egy idő után annyi üveg repült, hogy jóformán elsötétült az ég, mire a rendőrség tényleg felfüggesztette a rendezvényt... bevetették a könnygázt és a füstjelző gyertyákat.”
Őserő és varázslat a Vágtázó Csodaszarvas karácsonyi koncertjén
Különleges karácsonyi koncertet ad a Vágtázó Csodaszarvas zenekar 2023. december 9-én az A38 Hajón, melynek kapcsán Grandpierre Attilával, a csillagászként, fizikusként és íróként is közismert zenekarvezetővel beszélgettünk.
A villáminterjúban szóba kerül az együttes megalakulása, fogadtatása, alkotói módszere, valamint egyedülálló zenei felfogása.
A Vágtázó Halottkémek 1975-ös színre lépése óta különleges színfoltot jelentett a honi rockpalettán, feloszlásával jelentős űrt hagyott maga után az ezredfordulón. Aztán a Vágtázó Csodaszarvas megalakulása és a VHK újjáalakulása ugyancsak meglepetést okozott a műfaj kedvelőinek. Elmesélné, hogyan zajlott mindez?
A Naptánc! című lemezünk után a VHK-ban az emberi kapcsolatok válságossá váltak, s ezzel egy csapásra megszűnt az a varázslat, az a közös alkotóerő, ami a csapatot korábban jellemezte. Ezért 2000-ben Lujó és Boli után én is kiléptem, és a zenekar hamarosan feloszlott.
A Vágtázó Csodaszarvast 2005-ben teljesen új felállással, népzenészekkel hoztam létre, a magyar népzene legősibb, őserejű rétegét, az eurázsiai lovasnépek zenéjét hagyományos, akusztikus hangszerekkel elevenítjük fel. Eközben – egy kivételével – a VHK korábbi zenészeivel jó kapcsolatban maradtam. Ők vetették fel, hogy találtak jó dobost, keltsük életre ismét a zenekart, s mivel nekem is hiányzott, 2009-ben Vágtázó Életerőként újjáalakultunk. Ezt a nevet viszont nem ismerték külföldön, és itthon sem tudták igazán megszokni, úgyhogy 2012-től ismét VHK-ként folytattuk.
A két zenekar azóta párhuzamosan működik. Az egyik a népzene, a másik a rockzene eszköztárát használja fel a világegyetemben rejlő őserő , a világösztön „kiugrasztására”. Mennyiben más az egyiknek, illetve a másiknak írni dalokat? Hogyan folyik az alkotómunka?
A két zenekar nem áll olyan távol egymástól, mint az első látásra tűnik. Úgy is mondhatnám, azonos alapokon nyugszanak, hiszen
a VHK dalainak körülbelül a fele népzenei gyökerű, és a másik fele is abból inspirálódott. Ezért nevezem mágikus népzenének a stílusunkat.
Amikor egy szerzemény születik, sokszor nekem is fejtörést okoz, melyik együtteshez illene jobban, sőt néha előfordul, hogy ugyanazt a dalt mindkét zenekarral előadjuk. Az új számok írásakor mindig igyekszünk eltérni a régi receptektől, és minden új lemezünkkel egy felülmúlhatatlan albumot készíteni. Ehhez mélyebbre és mélyebbre kell ásni magunkban, az ösztöneinket, álmainkat is segítségül hívni az alkotáshoz.
Valljuk be, azért a VHK-t kezdetektől ismerők nehezen tudták volna elképzelni Önt népzenészekkel. Hogyan fogadta a közönség a Vágtázó Csodaszarvast? Mit emelne ki a csapat lassan két évtizedes történetéből?
A közönség nyitott volt erre a nagy meglepetésre, sőt a VHK-rajongók mellett a népzene kedvelői közül is sokan érkeztek a fellépéseinkre. Ez a zene szélesebb rétegeknek szól, a gyerekek számára is befogadható.
Gyakran koncertezünk különböző zenei, kulturális és hagyományőrző fesztiválokon, sőt lovasíjász-rendezvényeknek is visszatérő vendégei vagyunk. Eddig négy lemezünk jelent meg, a Tiszta forrás 2006-ban, a Végtelen Ázsia 2008-ban, a Csillaglovaglás 2011-ben, az Örömtüzek a világ tetején pedig 2017-ben. Mindegyik nagyon jó visszajelzést kapott, az első kettő aranylemez lett annak idején, ami ma már valószínűleg platinalemeznek számítana.
Ahogy a közönségünk mondja, és én is úgy érzem, most egy új aranykorban vagyunk, frissek, meglepőek és kirobbanó energiájúak a koncertjeink, szerzeményeink. Elkészült egy új lemezanyagunk, amely a decemberi nagykoncertünk műsorának is jelentős részét adja.
A Vágtázó Csodaszarvas karácsonyi nagykoncertje immár hagyománynak számít az A38 Hajón, de most rendhagyó módon beszélgetéssel kezdődik a program. Miről is lesz szó?
A VHK basszusgitárosával, Sánta Kristóffal beszélgetünk készülő könyvünkről, melyet az együttes tagjaival a világegyetem, a zene és az élet kozmikus titkáról, az általunk képviselt egyedülálló zeneértelmezésről írunk. Szerintünk ugyanis van a népzenének egy ősi, őserejű rétege, amit mára felváltott az a nyugati értelmezésű „szalonnépzene”, ami a médiában hallható, illetve, amit az iskolákban tanítanak. Például az ókori kínai filozófia szerint a zene a Mennyek ajándéka, alapelvei a világmindenség törvényeiből adódnak és rendkívüli erővel képes hatni az emberekre. Mivel az eredeti népzenét létrehozó népek zeneértelmezése mára feledésbe merült, ideje, hogy felismerjük:
létezik egy szakrális zenei út, ami a zenét lélekből, ösztönösen közelíti meg, és csak közvetve intellektuálisan.
A zenei alkotóösztön pedig arra a kozmikus világösztönre vezethető vissza, amely mindkét együttesem zenéjét inspirálja. Hogy mindez hogyan is működik, mi is a zene valójában, mi is az élet és a zene viszonya, még számunkra, akik 48 éve zenélünk is titok. Szeretnénk megfejteni, hogyan lehetne átadni a zenének ezt az ősi útját, hogy egy új korszakot hozhasson el mindazoknak az életében, akik érzik ennek a világraszóló jelentőségét.
A zenei programról mit lehet előzetesen elárulni?
A beszélgetés után az autentikus középkori zenét játszó Hollóének együttes következik – ami olyan végtelenül energikus, életszerető zenét játszik, hogy szinte szétveti a falakat –, majd megkezdődik a Vágtázó Csodaszarvas kétórás karácsonyi koncertje. Nagy örömünkre kobzos-tamburásunk, Fábry Géza is visszatért a csapatba, így ismét teljes felállásban, tízen lépünk színpadra. Bemutatjuk legújabb, lemezen még nem hallható számainkat, a kifejezetten karácsonyi ünnepköszöntő dalainkat, és sok egyéb meglepetéssel is készülünk.
Tíz alkotás születik majd az érdeklődők szeme láttára, füle hallatára
Petőfi Advent – POKET Karácsony címmel összművészeti rendezvénysorozat várja az érdeklődőket 2023. december 10-én az Akvárium Klubban. A színes programok sorát többek között irodalmi beszélgetések, könnyűzenei koncertek, performance-ok és koncertszínházi előadások gazdagítják.
Az eseménysorozatot délben Krizbai Domokos gitáros és Krizbai Gergely (Krizbo) grafikusművész a KétKrizbai: Bolyongó Petőfi című előadása nyitja. A két művész a nézők által kiválasztott Petőfi-idézetek szellemében rögtönöz zenei és képzőművészeti kompozíciókat, mégpedig meglepő gyorsasággal, ugyanis az egyórás műsor keretében körülbelül tíz alkotás születik majd az érdeklődők szeme láttára, illetve füle hallatára.
Ezt követően, a Hajógyár RAP CINCA című műsorának élő változatában Csorba Lóci, a Lóci játszik zenekar frontembere beszélget Zalán Tibor költővel a dalszövegeiről, legfontosabb slágereiről, Sára Gergely (6363) moderálásával. A beszélgetést minikoncert követi: Csorba Lóci a Boros Levente, Heilig Tomi, Pénzes Máté és Weil András alkotta Élő Rap Cinca session zenekarral adja elő néhány szerzeményét.
Sziámi megszólal, mi pedig szédelgünk majd a szeretettől
Szeretetszédelgő címmel készített új albumot, és tart lemezbemutató koncertet a Müller Péter Sziámi AndFriends 2023. december 8-án a Magyar Zene Házában. A rendezvényen fellép Bérczesi Róbert (Hiperkarma) és Pásztor Anna, az Anna and the Barbies énekesnője.
Müller Péter Sziámit legtöbben énekesként és dalszövegíróként ismerik, hiszen így vált a magyar alternatív kultúra megkerülhetetlen alakjává, de a Sziget Fesztivál életre hívásánál is elévülhetetlen érdemeket szerzett.
Zenei pályafutását a rövid életű, de annál nagyobb jelentőségű URH (Ultra Rock Hírügynökség) frontembereként kezdte 1980-ban, aztán Kontroll Csoportban, illetve a gyakran változó nevű és felállású Sziámi zenekarban folytatta. Barátjával és szerzőtársával, Gasner Jánossal számos feledhetetlen alternatív slágert jegyez, majd a gitáros-zeneszerző 2009-es halálakor feloszlatta az együttest.
A Müller Péter Sziámi AndFriends története 2012-ben kezdődött, amikor Müller Péter az Európa Kiadó három korábbi zenészével, Kirschner Péter gitárossal, Varga Orsolya billentyűssel és Magyar Péter ütőhangszeressel, valamint Angler Ákos dobossal, Duka László hegedűssel és Szeifert Bálint basszusgitárossal új formációt alapított.
Beteg a világ
A kezdetben AndFriends, később Müller Péter Sziámi AndFriends néven működő zenekar debütáló albuma, a Látom, ha hiszem 2014-ben került a boltokba, a második, új és „felújított” dalokat tartalmazó korong, a Nevess magadra 2018-ban jelent meg.
Azóta számos kislemezt készítettek (Tézisek a kultúráról, Melyik oldalra állsz?, Boldog Új Évet!), még a koronavírus-járvány is megihlette a csapatot (Beteg a világ, 2020).
A zenekar sokat és sokfelé koncertezik, fellépésein URH- és Kontroll Csoport-dalokkal, illetve vendégművészekkel is gyakran találkozhat a közönség. A zenekarvezető mindemellett egy rendhagyó kezdeményezést is útjára indított 2021-ben Napidal Sziámival címmel: egy évig mindennap megosztotta olvasóival egy-egy dalötletét – társszerzőket keresve.
A felhívásra több mint 1100 énekelt, megzenésített szerzemény született, a 365 + 1 dalszöveg idén tavasszal könyv formájában is napvilágot látott.
Sziámi és a Szeretetszédelgő
Nemrégiben megjelent a Müller Péter Sziámi AndFriends legújabb, Szeretetszédelgő című nagylemeze is, amelyre szintén felkerült néhány megzenésített „napidal”, és amelyet 2023. december 8-án a Magyar Zene Házában mutat be a formáció. „Kirschner Péterrel boldogan, gyötrelmes munkával (játékkal) megírtuk az eddigi legjobb lemezünket. És most belemutatunk. Nem toljuk el az egészet egyben, hogy maradjon téridő a kedvenceknek, amik híján joggal kérnétek vissza a belépődíjat, de a kb. 18 számból azért elhangzanak a fontosabbak. Sokkal személyesebb album lett, mint az eddigiek. A másik Péter megérezte és megzenésítette, amiről szó van. Ezek nem közéleti, hanem személyes és kíméletlen, maximum közérzeti hozzászólások” – ajánlja új albumát és koncertjét a zenekarvezető.
A Müller Péter Sziámi énekes, Kirschner Péter gitáros, Bakos Zita billentyűs, Kónya Csaba basszusgitáros és Tóth Márton dobos alkotta Müller Péter Sziámi AndFriends két vendéget hívott a koncertre: Bérczesi Róbertet (azaz Hiperkarmát), aki társszerző is az új lemezen, valamint Pásztor Annát, az Anna and the Barbies énekesnőjét.
Megtörtént, amire csak kevesen gondoltak: tarolt a délszláv tamburamuzsika
A Felhangolva! tehetségkutató nap merőben más, mint a kereskedelmi csatornák hasonló jelzővel felcímkézett produkciói. Az A38 Hajó színpadán a minőségi zene képviselői mutathatták meg, mit tudnak. Függetlenül zenei stílusoktól, irányzatoktól, s attól, mennyire pályakezdők a muzsikusok, igen magas színvonalon produkáltak a fellépők.
MUEA és műfaji kavalkád
A Felhangolva! a MOL – Új Európa Alapítvány (MUEA) programja. Több budapesti klubot fog össze: az A38-at, az Akváriumot, a Fonót, a BMC-t és a Müpát. Célja a pályájuk legelején álló előadók, produkciók segítése. E cél érdekében a szervezők odafigyeltek arra, hogy a fellépő együttesek mindegyikében muzsikáljon egy 18 év alatti zenész.
Mielőtt a győztest, a ViGaD-ot méltatnánk, fussuk át, ki mindenki vállalkozott a megmérettetésre.
A Gorg&Benzol fúziós zenét játszik, dzsesszrockot, amelyben a rockrész a metáltól a bluesig, funkyig terjed. Mivel trió felállásban alkotnak, elengedhetetlen a virtuóz hangszertudás a muzsikusok részéről. Mint írják: „Céljuk, hogy a hallgatóság furcsán érezze magát, és mindenki, aki él, kérdőjelezze meg önnön valóját.”
A Wrath Within idén alakult, szemtelenül fiatalokból álló metálbanda. Neve egy Children of Bodon szám címe. Bemutatkozásukban kiemelték:
„Alapvetően melodikus heavy és thrash metal műfaj úttörői szeretnénk lenni, a hazai zenepiacon, és célunk népszerűsíteni ezeket a lenyűgöző műfajokat.
A Piastrella klasszikus jazz combo: zongora-basszus-dob, méghozzá ifjú Bartók konzis növendékekből. A műfajban kötelező virtuozitás jól hallhatóan ott van a tizedik évfolyamos diákokban.
Az El' Jazz Take zenekar tagjai szintén konzervatóriumi hallgatók. Mint írják:
Amikor megtudtuk, hogy a Felhangolva! Tehetségkutató megrendezésre kerül, minden kétség és ellenvetés nélkül szerettünk volna jelentkezni. És természetesen, a tehetségkutató hatására alakult meg az El' Jazz Take.
Az Elán tavaly állt össze Herédi Zsombor harmonikás vezetésével, aki ifjú kora ellenére játszik a Nikola Parov Qartetben, a Bandában, Herczku Ági kísérő zenekarában, de hallhatjuk-láthatjuk Szűcs Nelli Fedák Sári-produkciójában vagy a Duna Művészegyüttes: Szerelmünk, Kalotaszeg előadásában. E sokszínűség kirajzolja az Elán zenei stílusát, amely „a közép-kelet-európai kultúrák városi népzenéire alapul” – áll a zenekar bemutatkozásában.
A zsűriben helyet foglalt Miklósa Erika, illetve a klubok által delegált zsűritagok: Rákos Dániel Oszkár (A38), Czeglédi Szabolcs (Akva), Hernádi Zsolt (BMC), Kubinyi Júlia (Fonó).
Az Eredics család és a tambura
S maradjunk a népzenénél, mert a győztes ViGaD e műfaj képviselője. Az együttest három fiatal folkzenész hívta életre, kilenc esztendővel ezelőtt. Nevük az alapító tagok keresztneveinek – Vince, Gáspár és Dániel – kezdőbetűiből álló mozaikszó. Ha Vince vezetéknevét leírjuk, máris halljuk a délszláv tamburamuzsikát, ugyanis e név Eredics. E név egyet jelent a Vujicsics Együttessel, amit Eredics Gábor és Eredics Kálmán alapított. Kálmán fia, Áron 2004-től a zenekar tagja, aki a Söndörgő tamburása is, amely együttes zenészei: Eredics Benjámin, Eredics Dávid, Eredics Salamon és Dénes Ábel. A Söndörgő a Vujicsics Együttes gyermekeiből verbuválódott. A ViGaD pedig a harmadik generáció ifjaiból, akik húszas éveik elejét tapossák. A Zetelaki ikrek, Dániel és Gáspár tamburások Eredics Gáábor tanítványai. A csapat Csőke Dávid hegedűs csatlakozásával kvartetté bővült.
Stílusokról pedig szóljanak ők maguk:
A stílusunk még kialakulóban van, és még nem is törekszünk mindenáron az egyedi hangzásra. A Söndörgő együttes is sokáig tradicionális népzenét játszott, mostanában kezdték el igazán saját útjukat járni, és a kifejezetten rájuk jellemző, egyedi hangzást megteremteni. Az együttes vezetője, Áron mondta egy alkalommal: a népzene által ihletett zenét nem lehet úgy játszani, hogy eredeti formában, mesteri szinten ne sajátítanák el a népzenét. Mi most ebben a fázisban tartunk: szeretnénk a népzene mesterévé válni, és csak azután kísérletezni saját stílussal, kipróbálni új utakat.
Zenéjére kapott Kossuth-díjat, de a borai is megszólalnak
Karácsonyi koncerteken mutatja be Betlehemi csillag című lemezét Szarka Gyula gitáros-énekes-dalszerző, a Kossuth-díjas Ghymes együttes alapítója, akinek új albuma mellett új boraival is megismerkedhet majd a hallgatóság.
Az adventi időszak dallamkincsét eleveníti fel Betlehemi csillag című nemrég megjelent szólólemezén a Ghymes együttes egyik alapítója, Szarka Gyula, aki a Kárpát-medence magyarok lakta területeiről gyűjtötte össze az album, illetve az arra épülő előadás anyagát.
A Betlehemi csillag nem az első karácsonyi műsorom, hiszen a Ghymes együttessel 2007 óta több száz ünnepi koncertet tartottunk. A mostani, december elején induló lemezbemutató-sorozattal ezt az utat folytatom
– kezdi a zenész, aki számos szempontot vett figyelembe a korong összeállításánál. Majd így folytatja: „Mivel rengeteg alkalomhoz illó, gyönyörű dalt találtam a Csángóföldtől Nyitráig, azokat választottam, amelyek közismertebbek és érzelmileg legjobban megérintettek. Fontos szempont volt még, hogy a műsor felölelje az első adventi gyertya meggyújtásától vízkeresztig terjedő ünnepkört, azon belül minden ünnephez, népszokáshoz, az adventhez, a lucázáshoz, a betlehemezéshez, a mendikáláshoz, az újévi regöléshez és a háromkirályok köszöntéséhez kapcsolódjanak dalok, népi és egyházi énekek.”
Karácsonyok, dalok
Szarka Gyula azért is választott többnyire ismertebb dalokat, mert szeretné, ha a koncerteken a közönség is a zenekarral énekelne. „Egyik legszebb gyermekkori emlékem az a karácsonyeste, amikor az ünnepi asztal mellett ülve meghallottuk, hogy valakik az ablakuk alatt csengettyűszóval, énekkel köszöntenek bennünket. Ezt a hagyományt igyekszem magam is őrizni gyermekeimmel, és mindannyiszor meglepődöm, mekkora örömet tudunk szerezni a barátainknak, amikor gitárral és hegedűvel átmegyünk hozzájuk karácsonyi dalokat énekelni” – emlékszik vissza meghatódva a meghitt pillanatokra.
Már javában zajlik az új dalok színpadra alkalmazása Csiba Júlia énekessel, Nagy Szabolcs billentyűssel, Bese Csaba basszusgitárossal, valamit a fúvós Jelasity Péterrel, illetve Varjú Attilával, aki az ütős hangszereket szólaltatja meg.
A felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt szóló előadások minden alkalommal délután kezdődnek, ezeken a felvidéki betlehemes dalokat előadó Szvorák Katalin énekesnővel, a verssel és novellával érkező Pelsőczy László színművésszel, valamint a győri Révai Zenei Műhely tagjaival is találkozhat a közönség.
„A koncertek után pedig egy karácsonyi koccintásra hívom meg a hallgatóimat, persze csak a felnőtteket”
– teszi hozzá a 15 éve borkészítéssel is foglalkozó zenész, aki saját – Kisangyalom és Szarkabarát névre keresztelt – boraiból tart majd kóstolót. Végezetül azt is elárulta, hogy az idei termés a nyári esőzések és az őszi jégverés ellenére is jó volt, úgyhogy kedvence, az olaszrizling már szépen fejlődik a tölgyfahordókban. Szarka Gyula ugyanis kizárólag hordós érlelésű borokat készít.
A Betlehemi csillag koncertsorozat idei állomásai:
- december 2. – Komárom
- december 9. – Vásárút (Szlovákia)
- december 10. – Esztergom
- december 16. – Budapest – Fonó Budai Zeneház
- december 17. – Nádszeg (Szlovákia)
- december 22. – Felsőszeli (Szlovákia)
Mi kellett ahhoz, hogy egy fiatal visszautasítsa a kokaint?
A Dirty Slippers tizenkét esztendeje tart érzékenyítő koncerteket – Suliturné címen – középiskolásoknak, középiskolákban. A zenekar az egészséges életmódot igyekszik népszerűsíteni. Az énekes-gitáros-dalszerzővel, Lobó-Szalóky Lázárral beszélgettünk.
Suliturné programjuk koncerttel egybekötött méhnyakrák-, drog- és alkoholellenes ingyenes előadás iskolák számára. A most induló körút alkalmával Debrecenbe is ellátogatnak, ahol legutóbb nyolc éve jártak.
„Hazai és külföldi fellépéseink mellett nem egyszerű egyeztetni időpontokat az iskolákkal, de küzdünk azért, hogy minden pénteken meglátogassunk legalább egy, ha lehet, két intézményt” – fogalmazott Lobó-Szalóky Lázár, aki mesélt az előadásokról, amelyeket tanítási időben tartanak.
Saját hangtechnikát viszünk, így teljes értékű koncertélményt adunk a diákoknak aulákban, sportcsarnokokban, ahová a tanórák között érkeznek.
A koncert után a közönség soraiba ülnek, hogy az éjszakai életben esetlegesen rájuk leselkedő veszélyekről beszélgessenek.
Falra kerültek a magyar poptörténet legendái
Saját falat kaptak a Magyar Zene Házában a nagy sikerű Nekünk írták a dalt! időszaki kiállítás főszereplői. A Magyar Poptörténet Legendái elnevezésű installációt – amely a 60-as, 70-es és 80-as évek populáris zenéjének meghatározó előadóművészeit jeleníti meg – aláírásukkal avatták fel a korszak jól ismert zenészei, énekesei.
„A Nekünk írták a dalt! ott folytatja a zenetörténetet, ahol az állandó kiállításunk abbahagyja” – fogalmazott Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója az installáció avatása alkalmából, hozzátéve, ezt a folytonosságot viszi tovább az intézmény multimédiás könyvtára is, ahol a Magyar Poptörténet Legendáinak fala méltó módon emlékezik a rendszerváltást megelőző évtizedek meghatározó előadóiról.
Újra összeállt a Beatles – egy kis segítséggel
A mesterséges intelligencia (MI) segítségével újra „összeállt” a Beatles a Now And Then című számmal, amely John Lennon gazdag örökségének rejtett gyöngyszemeként került elő. A dal, amely évtizedekig pihent, egy Lennon által New Yorkban felvett, 1970-es években készült demóra épül. Yoko Ono, Lennon özvegye a szalagot a még élő Beatles-tagoknak adta, így elindítva egy művészi utazást, amely az AI segítségével áthidalja a múltat és a jelent.
Időn átívelő harmónia
A Now And Then produkciója egy zenei időutazás bravúrja, amely Lennon eredeti énekhangját a 70-es évekből, George Harrison gitárjátékát 1994-ből, valamint Paul McCartney és Ringo Starr munkáját 2023-ból ötvözi. Ez a halál utáni együttműködés Peter Jackson által a Get Back dokumentumfilmhez fejlesztett forradalmi mesterségesintelligencia-technológiával vált lehetségessé. A technológia kiszűrte Lennon hangját a demó kazettáról, lehetővé téve McCartney-nak és Starrnak, hogy friss hangszeres részekkel egészítsék ki, beleértve Harrison korábban felvett gitárrészeit is.
A Now And Then dallama Lennon jellegzetes zenei nyelvezetét mutatja be, váratlan ugrásokkal és egy olyan hangzással, amely egyszerre ismerős, mégis friss. A hangszerelés modern hangzást mutat, ellentétben a vintage énekfelvétellel, ami olyan kettősség, amely idáig vegyes reakciókat váltott ki. Néhány purista szerint a Beatles örökségét jobb érintetlenül hagyni, míg mások szerint Lennon, aki mindig is az technológiai újítások élén járt, értékelné ezt a törekvést.
A végső dal olyan új szakaszt tartalmaz, amely nem szerepelt Lennon eredeti demójában, növelve a tempót, és megváltoztatva a hangulatot. McCartney lírai finomításai és új szövegei ott töltik be a helyet, ahol Lennon szótagokat vagy érthetetlen szöveget hagyott, biztosítva a dal integritását és narratíváját. A demóhoz képest a strukturális változtatások közé tartoznak a kulcs- és ütemváltások, különösen egy átmenet a 4/4-es ütemről 3/4-es ütemre a dal végén, ami valószínűleg Giles Martin, a legendás Beatles-producer, George Martin fiának befolyását tükrözi.
Jelentőség és fogadtatás
A Now And Then változatos fogadtatásban részesült, elnyerve a kritikusok és a rajongók csodálatát és nosztalgiáját, miközben néhányan úgy vélték, a dal lehetett volna kísérletezőbb is. Ez a szám egy megható búcsú a Beatlestől, amely egyesíti a múltat a jelen innovációival, és lehetőséget ad a zenekarnak, hogy a világon innen és túl részt vegyen egy kreatív együttműködésben.
A kritikusok Lennon mesterséges intelligenciával fokozott énekhangját erőteljesnek és tisztának írták le, míg a nemzetközi és magyar reakciók elismerést és nosztalgiát tükröznek. A dal nemcsak a Beatles hatalmas repertoárjához ad hozzá, hanem a zenekar időtlen befolyása és a jövő lehetőségei közötti hídként is szolgál. Ahogy Sean Lennon, John Lennon fia a dalról és annak felvételi folyamatáról elmélkedett: „Ez az utolsó dal, amit az apám, Paul, George és Ringo együtt készíthetnek, több mint csak egy újabb szám – rezonáló lezárása egy olyan kornak, amely továbbra is inspirál.”
Talán utoljára találkozhatnak a rajongók a kedvenc zenekarukkal
Idén – 2023. november 16-án a Dürer Kertben – második alkalommal rendezik meg a Reflektor Fesztivált, ahol a brit Shame mellett a Middlemist Red, a Galaxisok, a Hiúz, a Hocuspony és a kisbetűs ünnepnapok adnak koncertet.
A Reflektor Fesztivál neve tavaly nyáron bukkant fel először a budapesti zenei rendezvények sorában: az akkor háromnapos, számos hazai és nemzetközi előadót felvonultató zenei seregszemlének az Akvárium Klub adott otthont.
A Reflektor ötlete még a Covid miatti leállások idején fogalmazódott meg. Olyan rendezvényt szerettünk volna létrehozni, amely kizárólag a zenére fókuszál, ellentétben a nagyobb hazai fesztiválokat jellemző összművészeti megközelítéssel
– mondja Remetei Filep Ákos, az idén egynapos Reflektor egyik rendezője.
„Izgalmas, külföldön már népszerű, nálunk még kevésbé ismert előadókat akartunk elhívni, megismertetni és megszerettetni az itthoni közönséggel, továbbá bemutatkozási lehetőséget biztosítani szélesebb publikum előtt a méltatlanul kevéssé ismert hazai formációknak” – fogalmazott Remetei Filep Ákos, hozzátéve, hogy idén csak a szervezési nehézségek miatt zsugorodott a program, jövőre szeretnék azt ismét többnaposra bővíteni.
Eldőlt, kik a Hangfoglaló Program 2024-es támogatottjai
Sokszínű képet mutat az NKA Hangfoglaló Programja 2024-es támogatottjainak köre: a 15 kiválasztott pályázó között szinte minden könnyűzenei műfaj képviselője megtalálható, ahogyan vidéki és határon túli előadók, zenekarok is szerepelnek a névsorban.
Az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiuma döntött az Induló Előadói Alprogram 10. évadában támogatott előadókról. Az élő zenei produkcióknak szóló felhívásra idén 195 pályázat érkezett, amelyek közül 60 pályázót hallgatott meg élőben, majd 15 induló és kezdő előadót, zenekart javasolt támogatásra a szakmai zsűri.
A 2024-as évad támogatott előadói a Gorg & Benzol, a Hakumba, a Raklap, a Selah Vie, a Symbiosis 5, a Tengeri Püspök, a Vodka For Kids és a Wires együttes, cserihanna, Géem, Palágyi Ildikó, Lenkke_, Szlimmy, Labek & Chrobak, valamint Juhász Zoli és zenekara lettek, a vissza nem térítendő támogatást hang- és képfelvételének elkészítésére, turnékra, fellépésekre, illetve ezek kommunikációjára fordíthatják. A kiválasztottak sorában éppúgy akad indie, punk, rock, dzsessz és alternatív, mint fővárosi, vidéki vagy határon túli előadó, illetve zenekar.
A pécsi születésű bábrendező, énekes-dalszerző cserihanna (Cseri Hanna) 2022-ben indította alterpopos szólóprojektjét, bemutatkozó lemeze egy évvel később jelent meg Kikötő címmel. Dalait érdekes szóképek, különös zenei és gondolati fordulatok, humor és kreativitás jellemzi.
A Géem Golarits Márton indie folk énekes-gitáros-dalszerző szólóprojektje, amely keretében – többévnyi utcai és kocsmai zenélés után – kedvenc dalait adja elő, olykor egy szál gitárral, máskor elektronikus elemekkel kiegészítve.
A Gorg & Benzol zenekart az ajkai Kovács Levente (dob), a székesfehérvári Nedvig Balambér (gitár, ének) és a kassai születésű Kocska Ádám (basszusgitár) hozta létre 2021-ben. Zenéjükben felbukkannak a fúziós jazz, a progresszív rock, a techno és a funky elemei, első EP-jüket 2023-ban adták ki New Sessions címmel.
A szabadság nem lóháton, hanem motorral érkezett
Amennyiben a motoros (szub)kultúráról és a rockról esik szó, legtöbbünk a – Kovács László fényképezte – Szelíd motorosok című filmet említi. Joggal. A látomásos mozi átélhető képet mutat a kor Amerikájáról, pompás zenékkel aláfestve. Ekkor vált ikonikus dallá a Steppenwolf Born To Be Wildja, amely azóta is motorosinduló.
Ahogy a vasfüggöny mögött elképzelték a popfesztivált
Nálunk, a szocializmusban szóba sem kerülhetett efféle film, motorosgaleri vagy -fesztivál. Az első pop-rock fesztivált 1973-ban rendezték Diósgyőrött. Abban az esztendőben, amikor a Vígszínház bemutatta a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalt. Az 1971-es alapmű szerzője, Déry Tibor meglehetősen hamis és zavaros képet festett egy amerikai fesztiválról. Nem véletlen, hogy az elsőként felkért dalszerző páros,
Szörényi Levente és Bródy János visszautasították a munkát, mondván: a szöveg rockellenes.
A színházigazgató, Várkonyi Zoltán úgy terjesztette az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya elé a darabot engedélyezésre, hogy az előadás „a nyugati hippikultúra kritikája” lesz.
Ebben az országban nem volt szerencsés magyarul énekelni
A Beatkorszak Szabadegyetem legutóbbi előadásán Lacza Gergely, a Szlovákiai Magyar Zenészek Egyesületének elnöke A (cseh)szlovákiai magyar könnyűzene panoptikuma – Fejezetek a felvidéki magyar könnyűzene történetéből a II. világháború végétől a rendszerváltozásig címmel ismertette az egykori csehszlovák, magyar nyelvű beat- és rockzenével kapcsolatos kutatásainak eredményeit a Lumen Kávéházban.
Lacza Gergely hiánypótló munkát végez a felvidéki könnyűzene feltérképezésével. Mint bevallotta: még igen sok a fehér folt.
Az ötvenes évek első sztárja
A magyarok második világháborút követő kollektív jogfosztása miatt a rock and roll fáziskéséssel jutott el a magyarlakta területekre. Alexander Dubcsek mindössze bő egyéves pártfőtitkársága (a prágai tavasz) alatt kulturális felszabadulás köszöntött Csehszlovákiára, amely szabadságot a Gustáv Husák-rezsim alaposan visszametszette.
Az első magyarul éneklő sztár, a hajógyári munkás, majd igazgató Csík János lett az ötvenes években.
Az énekes, akivel az anyaországi rádióban is készültek felvételek, fénykorában napi 100-150 levelet kapott rajongóitól.
Szaksajtó híján
Kizárólag könnyűzenével foglalkozó magyar sajtóterméket nem adtak ki Csehszlovákiában. Az Új Ifjúságban slágerlistát és érdekességeket közöltek hazai és magyarországi zenekarokról. A Hét, a Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete) lapja regionális szinten foglalkozott a magyar nyelvű együttesekkel. Az Új Szó napilap hétvégi mellékletében, valamint a Tábortűzben jelentek meg könnyűzenei cikkek.
A rock and rollról a szlovákiai magyar sajtó első ízben az Új Szóban írt, 1956. október 18-án, természetesen propagandaszöveget a
„hisztérikus tánc hatása alá került, megvadult ifjúságról”,
akiket a hatóságoknak kellett megrendszabályozniuk.
Magyarock Csehszlovákiában
A hetvenes években az első saját szerzeményeket játszó zenekar, az 1972-ben alakult, ipolyhídvégi Qualiton volt. Egy évre rá már hírt adtak róla az Új Szóban. Az Uragan 1974-ben állt össze Kürtön, Érsekújvár mellett, a mai napig mindössze húsz dalt írtak.
A nyolcvanas évek legjelentősebb együttesének a Gravis számított. A csapat 1982-ben adta ki az első magyar nyelvű rockkislemezt. „Ekkor még nem tudhatta senki, hogy a rendszerváltásig sajnos egyéb magyar hivatalos könnyűzenei kiadvány nem jelenik meg, s ez a tény utólag is növeli a felvétel jelentőségét” – mutatott rá előadásában Lacza Gergely.
1979 és 1985 között működött első felállásuk rögzítette bemutatkozó, szlovák nagylemezüket.
Miért szlovákul? Egyesek szerint az akkori hatalom nem kívánt tízezres példányszámú magyar lemezt. A kiadó ellenben ígéretet tett: ha két-háromezres előrendelést mutatnak fel, jöhet a magyar változat.
Sajnos semmilyen szervezet sem mozgósította magát, hogy összegyűjtse a rendeléseket.
Trombitás, aki fél kézzel is teljes értékűt alkot
Első szólólemeze, a Ladal 15. születésnapját ünnepli az A38 hajón – ahol anno a lemezbemutató koncert zajlott – a Barabás Lőrinc Eklektric 2023. november 2-án.
A dzsessztrombitás a – nevét viselő – Barabás Lőrinc Eklektric zenekarral vált ismertté. A különös szó pontosan leírja az együttes stílusát, amelyben felfedezni a pop, a rock, a dzsessz és a klasszikus muzsikát, valamint az elektronikus zenét.
Szokatlan környezetben
Zenei sokszínűségét Barabás Lőrinc azzal magyarázza, hogy folyamatosan komponál, s nem mindig követhető nyomon számára sem, mi inspirálja. Zeneakadémiai diplomakoncertjét az Eklektric névre keresztelt zenekarával tartotta, ami szokatlannak számított abban a környezetben. Színpadra vittek lemezjátszót, s egyéb nem hagyományos hangszereket. Az alkalmi vizsgazenekarban Fábián Juli és Sena énekelt.
Az effajta zenei keresgélés, kísérletezgetés végigkíséri a trombitás-zeneszerző életét. Kezére játszik a stúdiótechnikai és az internetes forradalom. A világhálón bármely nemzet zenéjét meghallgathatja, illetve több mint száz évvel ezelőtt rögzítettekhez hozzáférhet.
Ennek hatását egy példával érzékelteti Barabás Lőrinc: amikor a XIX. század végén, a párizsi világkiállításon bemutatták az Európában addig ismeretlen gamelán muzsikát Indonéziából, az abban használt hangsorok nagy hatást tettek a kortárs zeneszerzőkre.
Eklektric a hajón
Érdeklődésének sokféleségét bizonyítják párhuzamosan futott/futó projektjei. 2005 és 2010 között működött az Eklektric, s ugyanekkor szervezte a Random Szerdákat, a havi improvizációs klubesteket.
A rögtönzésekre mindig más-más zenészeket hívott, a produkciókat pedig rögzítette. 2011-ben elvégezte a New York-i SAE Institute elektronikus zenei producer kurzusát. Eztán szólóban kísérletezett, loop stationnel gondoskodva a szólamokról. Négy évre rá életre hívta a Barabás Lőrinc Quartetet. Ezzel a hetvenes évek pop, funky, fúziós zenéjét, stílusát idézi, modern groove kísérettel.
Barabás Lőrinc Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is szívesen látott, elismert muzsikus lett. A végtaghiánnyal született fiúból, aki éppen azért választotta a trombitát, mert a hangszeren teljes értékűt tud alkotni fél kézzel.
A borzok tompa kések és csillagok árnyékában térnek vissza
A kilencvenes évek magyar rockzenéjét nagyban meghatározó pécsi formáció, a Kispál és a Borz 2010-ben, a Szigeten búcsúzott el (akkor ezt még véglegesnek gondolva) a közönségtől egy nagyszabású, sokszereplős koncert keretén belül.
Ekkor került előtérbe Lovasi András másik projektje, a 2005 tavaszán alapított Kiscsillag. A zenekarban Lovasi mellett helyet kapott az ős kispálos Ózdi Rezső basszusgitáros és Bräutigam Gábor dobos, valamint a Pál Utcai Fiúk frontembere, Leskovics Gábor.
Kiscsillag – Kockacukor (2014.)
A jelenleg 56 éves énekes-basszusgitáros-dalszerző Lovasi egyébként 2010-ben kapta meg a Kossuth-díjat, 42 évesen. Ez a médián is végigfutott, s mint Lovasi fogalmaz, a díjat követően több interjút adott, mint koncertet.
A Kiscsillag bemutatkozó albuma 2006-ban jelent meg Greatest Hits Vol. 01. címmel. A lemez nagy hatást gyakorolt a közönségre: egyszerű, közvetlen és átütő volt, rajta olyan számokkal, mint a Kockacukor, a Ha én lennék (lötyögős és lelkes verzióban is). A dalok túlnyomó többségét Lovasi szerezte, és ő is énekelte fel.
Kiscsillag – Ha én lennék (2009.)
A 2009-es Örökre szívembe zártalak Jávorszky Béla Szilárd szerint már nem hozta ugyanezt a szintet, és kiemeli:
a MAHASZ-listán mégis jobban szerepelt, sőt átmenetileg vezette is azt. Viszont, ahogy az elsőre (Russian In The School), úgy erre a korongra is rákerült egy, a neves kosárlabda szövetségi kapitány, Rátgéber László által írt és énekelt angol nyelvű, punkos lendületű dal, a Fishing On Orfű, melyhez nemcsak nagy sikerű videóklip készült, de a Lovasi András és Kálocz Tamás fémjelezte Fishing on Orfű (Alter)feszt is erről kapta a nevét.
Élete végén az alkohol rabja lett, halála után szobrot kapott
Radics Béla, a megátkozott gitáros című film vetítése után a rendezővel, Klacsán Gáborral és Hegedűs István rockszakíró újságíróval, a Radics Béla R. B. Emléktársaság elnökével beszélgettünk a budakalászi Kós Károly Művelődési Házban.
A nyolcvanas évek második felében már nemigen lehetett hallani róla, csak annyit, hogy volt egy Radics Béla, a magyar gitárkirály. Klacsán Gábor rendező sem látta élőben, szerencséjére azonban felvételről hallhatta a játékát, amit fantasztikusnak talált. Évekkel ezelőtt felhívta őt Szentesi Zöldi László újságíró, mert írtak Bálint Csabával, két Radics-kötet szerzőjével, a Rockmúzeum vezetőjével egy forgatókönyvet. Megállapodtak, hogy mivel anyagi okokból játékfilmet nem tudnak forgatni, dokumentarista elemekkel keverik majd a jeleneteket.
Rögtön az elején eldöntötték:
szerethető, de ellentmondásos figuraként mutatják be Radics Bélát.
Azt is elhatározták, hogy újra felveszik a zenéket, mert a korabeli koncertfelvételek a mai fül számára nem élvezhetők, illetve hogy szándékukban áll megszólítani a fiatalokat, ezzel továbbadva Radics Béla művészetét, megbecsülését a következő nemzedékeknek.
Az utolsó nagy zenei kiadó is lelépett Magyarországról
A zeneiparban az elmúlt évtizedekben hatalmas változások történtek. Az utolsó nagy, Magyarországon is működő lemezkiadó a Universal Music Group kivonulása a magyar piacról csak az egyik jele a változásoknak, de vajon milyen mélyebb trendeket tükröz?
A Universal az egyik legnagyobb globális zeneipari óriás, az évek során stabil lábnyomot hagyott a magyar zenei térben. Azonban a vállalat megszünteti a hazai előadók terjesztését és kiadását, és a jövőben csak nemzetközi előadókkal foglalkozik a magyar piacon. Leépítették budapesti irodájukat, ahol egykor 10-15 fő dolgozott; ma már csak néhányan maradtak a pénzügyi és marketing területeken.
A három nagy lemezkiadó – UMG, Warner Music Group és Sony Music Entertainment – közül már egyik sincs jelen Magyarországon.
Korábban a Universal olyan hazai előadókkal dolgozott együtt, mint Krúbi, 6363, Dé:Nash, Lil Frakk, Kapitány Máté és a Fiúk, de az elmúlt évben megszüntették velük az együttműködést. A változások hatásait még nem látni, de kétségtelen, hogy hosszú távon befolyásolják a magyar zenei életet.
Nem szabad azonban megfeledkezni a Universal Music Group digitális disztribúciós ágáról, a Virgin Musicról sem, amely az elmúlt években a magyar piac egyik legaktívabb szereplője volt. Rajtuk keresztül jelentek meg AKC Misi új szólólemezei, és Beton.Hofi két kislemeze is.
Globális szinten a Universal továbbra is domináns szereplő: 2023 első negyedévében 38 százalékos piaci részesedéssel büszkélkedhet. A vállalat éves bevétele 2022-ben meghaladta a 10 milliárd dollárt, ami nem is meglepő, hiszen a világ legtöbb népszerű popsztárja, mint Taylor Swift, Billie Eilish, Drake, The Weeknd és Justin Bieber a cég égisze alatt alkot.
De miért is hagyja el a Universal Magyarországot? Az okok összetettek, de az általános trendek azt mutatják, hogy a nagy nemzetközi lemezkiadók egyre inkább a nemzetközi piacokra és előadókra koncentrálnak, különösen a digitális korban.
A vasfüggöny leomlása és a zeneipar kelet-európai transzformációja
Az 1989-ben bekövetkező politikai és társadalmi változások, beleértve a vasfüggöny leomlását, nemcsak a Kelet-Európa történelmét formálták át, hanem mélyen érintették a globális gazdaságot és kultúrát is. Ebben a kontextusban a zeneipar szereplői számára különösen izgalmas időszak következett, a nemzetközi lemezkiadók felfedezték a régió újraéledő piacait.
Amikor a vasfüggöny leomlott, Kelet-Európa országai, köztük Magyarország, hirtelen nyitottá váltak a nyugati kultúra és a befektetések előtt. A nemzetközi zeneipari óriások gyorsan felismerték, hogy ezekben az országokban hatalmas kereslet mutatkozik nyugati zene iránt. A Kelet-Európai polgárok korábban csak korlátozottan férhettek hozzá a nyugati popkultúrához, kiéhezve vetették rá magukat az új piacon megjelenő új zenékre és művészekre.
A '90-es évek elején a legnagyobb nemzetközi lemezkiadók – mint az UMG, a Sony és a Warner – aktívan keresni kezdték lehetőségeket Kelet-Európában.
Néhányan magyarországi fióktelepeket alapítottak, mások a helyi kiadókkal léptek partnerségre, hogy kihasználják azok piaci ismereteit és kapcsolatrendszerét.
Ez a folyamat nemcsak az új zenei tartalmak behozatalát eredményezte, hanem a magyar művészek számára is új lehetőségeket teremtett, például azt, hogy kiléphessenek a nemzetközi piacra.
Ugyanakkor az integrációs folyamat nem volt problémamentes. Az új piaci struktúrák, a verseny és a kulturális különbségek számos kihívást jelentettek. Sok helyi művész és kiadó érezte úgy, hogy a nagy nemzetközi kiadók túl dominánsnak, és kevés figyelmet szentelnek a helyi tehetségeknek és zenei kultúrának.
Az elmúlt három évtized azonban számos változást hozott.
A digitális technológia forradalma, a streamingszolgáltatások elterjedése és az új piaci dinamikák az egész zeneipart megváltoztatták. A nagy lemezkiadók már nem csupán a fizikai lemezeladásokra fókuszálnak, hanem a digitális platformokon megvalósuló zenei terjesztésre és marketingre is.
Ebben az új környezetben Kelet-Európa – és ezen belül Magyarország – már nem annyira kívánatos piac a nagy nemzetközi kiadók számára, mint korábban. A piaci trendek megfordultak.
Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy Magyarország zenei potenciálja csökkent volna. A helyi zenei szcéna továbbra is virágzik, és az előadók új lehetőségeket találnak a digitális platformokon keresztül, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy közvetlenül érjék el a rajongóikat világszerte.
A lemezkiadók evolúciója a digitális korban
A zeneipar korai időszakában a kiadók voltak a legfontosabb szereplők. Egy művész számára a siker érdekében létfontosságú volt egy nagy kiadóhoz tartozni. A kiadók nemcsak a tehetség felismerésében és az előadók menedzselésében játszottak kritikus szerepet, hanem a zenék felvételében, előállításában, terjesztésében és promóciójában is. A kiadók tulajdonában voltak a stúdiók, az előállítási eszközök és a terjesztési csatornák, így az előadók szinte teljes mértékben rájuk szorultak.
Mindenki tetű, énekelték torkuk szakadtából, és már mehettek is a börtönbe
Negyven éve zajlottak a punkperek, amelyekben láthatatlan, ellenben fontos szerepet játszott Erdős Péter. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat – könnyűzenei tekintetben – első embere a Kritika 1983/6. számában publikálta az addig fénymásolatban terjesztett, Felszólalás a szennyhullám ügyében című írását, amiben betámadta a CPg zenekart.
Csatári Bence történész, rockzenei szakíró, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága munkatársa úgy véli, hogy elgondolkodtató, hogy amíg a kommunistaellenes CPg tagjait letöltendő börtönre ítélték, addig a rasszista Mos-OI muzsikusai megúszták felfüggesztett büntetéssel:
Meglehet, hogy Erdős cikke nélkül is perbe fogják a CPg-t. A Kádár-korban úgy fogalmaztak: a punkzenekarok anarchista felfogást képviselnek. A CPg mellett az Aurora, a Közellenség. Ide szokták sorolni a Mos-OI-t is, ami valójában Oi! stílus, másként skinhead zene.
Csatári Bence szerint a skinheadek rasszisták voltak, a CPg azonban kommunizmusellenes, azaz rendszerellenes szövegeket írt. Noha a Mos-OI énekelt a cigánymentes övezetről, Erdős Péter elterjesztette, hogy a CPg, azaz a Com'on vagy Coitus Punk group valójában a Cigány Pusztító gépezetből vagy gárdából kreált mozaikszó.
Ezt a hazug bélyeget a mai napig nem tudják teljes mértékben lekaparni magukról
– mutat rá a történész, aki beszél az 1982. június 11. és 14. között zajlott első punkperről is: ekkor vették házi őrizetbe Benkő Zoltánt, Güzüt, a zenekar kitalálóját, vezetőjét. Kazettabirtoklás miatt, ugyanis az elkobzott magnókazettán, a zeneszámok között hallható volt a Szabad Európa Rádió szignálja. Végül felmentették az izgatás vádja alól.
Ekkoriban következett be az is, hogy megingott Erdős Péter széke. 1982-ben szerkesztőségekre darabolták a hanglemezgyárat. A Start a kezdő előadókat adta ki, a Krém a dzsesszt karolta fel, majd jött a Bravo, a Favorit, s olyan szakemberek, mint Boros Lajos, Wilpert Imre, Révbíró Tamás, Benkó Sándor.
Csatári Bence azt is felidézi, hogy ekkortól helyezték szoros megfigyelés alá a CPg tagjait, Tiszavirág fedőnévvel nyitottak róluk dossziét. Az itt felhalmozott információanyaggal operált később a hatalom a perben.
A P. Mobil mint punkzenekar
„Az utóbbi időben új irányzat terjedt el a fiatalok között, a »Punk« Angliából indult el, lényege a megbotránkoztatás. Magyarországon most télen kezdődött a hatása. Jelenleg a legismertebb ilyen együttes a P. Mobil” – olvasható egy 1978-as állambiztonsági aktában. A rockszakíró ezzel kapcsolatban így vélekedik: „Nem zenészek írták, maradjunk ennyiben. De ráhúzták ezt a Piramisra, a Beatricére is. A kulcsszó a megbotránkoztatás, amiben igazat adhatunk a jelentésnek, gondoljunk a Mindenki tetű című szám refrénjére.”
Hol mindig kék az ég – kék az ég!
Hol mindig zöld a fű – zöld a fű!
Hol nincsenek problémák – problémák!
Ott mindenki tetű – az MNK-ban!
Botrányt, botrányt, akarunk!
Botrányt, botrányt, akarunk!
Hol minden rossz, mi új – rossz mi új!
Hol a jólét csendet szül – csendet szül!
Hol az emberek mind némák – mind némák!
Ott mindenki tetű.
A nyolcvanas évek elejére a rockzenekarok megkötötték kompromisszumaikat, és megjelenhettek első lemezeik, a Hobo Blues Bandnek, a P. Mobilnak is. A CPg nem lehetett kompromisszumkész, mert minden szövegük minden sora antikommunista volt, ha egy szót megváltoztatnak, hiteltelenné válnak.
Magára zárta a hátsó ajtót, és állati üvöltésben tört ki
Ha Liverpool és beatzene, akkor The Beatles. Ha pedig Cavern Club, akkor Beatleweek. A fesztivál 1999-ben indult, ám a gyökerei huszonkét évvel korábbra nyúlnak, amikor Mersey Beatle néven a Mr Pickwick's Clubban szerveztek emlékkoncerteket. Idén pedig első ízben lépett fel magyar előadó a legendás helyszínen: Auguszt Bárió az August Bario Banddal. Vele beszélgettünk.
A beszélgetésből megtudható, hogy
- mi az, ami leírhatatlan és felfoghatatlan,
- hová hívták meg első magyarként,
- mitől izgalmas Liverpool.
Az International Beatleweek egy The Beatles-fesztivál, méghozzá Liverpoolban, ráadásul a Cavern Clubban. Innen indult a The Beatles karrierje, miután hazatértek Hamburgból. Itt fedezte fel őket Brian Epstein. Milyen érzés ott állni, ahol Paul, John, George és Ringo?
Leírhatatlan, felfoghatatlan... Mivel azonban óriási nyomás alatt voltunk, öt nap alatt nyolc koncert, nem igazán maradt időnk ezen gondolkodni. Mindenesetre a zenekar megrökönyödésére az utolsó buli után – amit amúgy pont a Cavern Clubban adtunk, szóval az öltözőben, ahol a The Beatles is öltözött –, nos ott, a fellépést követően feltörtek bennem az indulatok, és a hátsó ajtót magamra zárva körülbelül ötperces, állati üvöltésben adtam ki magamból mindent feszültséget és érzelmet, ami az egyéves felkészülés és a koncertek alatt gyülemlett fel bennem. Gondolom, a The Beatles is így csinált az első koncertje után.
The Beatles-rajongó?
Természetesen, ezt nem lehet máshogy csinálni. Rajongó vagyok, úgy hetedikes korom óta, amikor Gál Gábor basszusgitárosunk megfertőzött vele. Készítettem egyedül is olyan felvételeket, YouTube-videókat, amelyeken The Beatlest éneklek. Folyamatosan követem a róluk szóló híreket. Noha John és George már nem él (bennünk természetesen igen), minél többet hallgatom a dalaikat, annál több ismeretlen részletre bukkanok.
Mi a The Beatles titka?
Valahogy a csillagok, a Teremtő nagyon jól egy helyre koncentrált. Ritka az olyan zenekar, amelyben ennyi tehetséges és egymással ennyire jól harmonizáló ember alkot, ahol két ennyire zseniális szerző és énekes, John és Paul muzsikál együtt.
Ha negyedannyi slágert írtak volna, már akkor is világhírűek lennének, de nekik ez sem volt elég, megújították a hangfelvételi technikát, a dalírást, nem ismertek korlátokat.
Mindezt egyszerű, jópofa liverpooli srácokként. Paul egy riportban tette fel a kérdést: hogyan lehetséges az, hogy pont Liverpoolban és pont velük történik meg mindez a csoda?
Van kedvence?
Nem szeretem azokat a fajta kérdéseket, hogy Paul vagy John. Mert mindkettő. Mindkettő másban. John forradalmár, filozófus, aki nagy ívben tett mindenre és mindenkire, igazi csibész, akiben viszont olyan érzékeny lélek, dallam- és szövegvilág lakozik, ami zseniális. Paul az egyik legnagyobb soul-, rock and roll, rock- és pop énekes, óriási hanggal, hangszínterjedelemmel. A legzseniálisabb melódiákkal és dalokkal. Arról nem is beszélve, hogy mennyire nehéz bizonyos számaiban a basszusjátékot és az éneklést egy időben megvalósítani.
Utánuk, kicsit lemaradva érkezik George, akinek elképesztően egyéni a zenei világa, akinek a két zseni mellett sikerült saját dalaival a The Beatlesen belül világsikert elérnie. Ringo? Igen, Ringo nélkül a The Beatles elképzelhetetlen, nagyon jó feelinggel énekel és dobol. Halálpontos, a dobfiguráit pedig a legnagyobb dobosok ismerik el, arról nem is beszélve, mennyire passzol a csibészes kisugárzása a többiekéhez.
Az Auguszt Bario Band The Beatles tribute vagy cover band?
Inkább covernek mondanám, nem öltözünk be, nem vásároljuk össze az adott dal korszakának megfelelő hangszereket, egyszerűen élvezettel és a lehető legjobb és legnagyobb energiával játsszuk el a legkedvencebb The Beatles-dalainkat, mégpedig a közönséggel nagyon szorosan együtt élve.
Hogy kerültek ki a Beatleweekre?
Majdnem véletlenül... Régóta szemeztem a fesztivállal, de valahogy soha nem vettem a fáradtságot, hogy foglalkozzam vele.
Tavaly novemberben viszont épp akadt húsz szabad percem, hát gondoltam, megnézem, mire lenne szükség a jelentkezéshez.
Aztán rájöttem, hogy már évek óta megvan minden ami kell: egyedül készített YouTube-videók, hangfelvételek, fotók. Ausztriában játszottam The Beatles-zenekarokban és – ahogy említettem – folyamatosan készültek The Beatles-coverek, így volt miből válogatnom. Aztán február elején kaptam egy e-mailt a szervezőktől, hogy ha ezt a levelet olvasom, akkor felléphetek a Beatleweeken. Így lettem az első magyar énekes, akit meghívtak a fesztiválra.
Nem engedték képernyőre, kopaszságát a pártvezér kigúnyolásának vélték
A Bergendy harminc esztendeje megjelent korszakos lemeze, a Hétfő / Hét fő vitathatatlan sikere ellenére – a zenekar-alapító Bergendy István szerint – elindította a zenekart a feloszlás felé.
A Bergendy zenekar ötvenkilenc évig működött 2017-es feloszlásáig. A jazz-zenekart Bergendy István és öccse, Péter 1958-ban alakította, az informatív elnevezésű, Marx Károly Közgazdasági Egyetem ifjúsági dzsesszegyütteseként. Az együttesben sikerük csúcsán Demjén Ferenc énekelt, de utána sem vesztek feledésbe, ehhez elég felidézni Süsüt, Csukás István egyfejű sárkányát...
Süsü, az áthallásos
Süsü figuráját, no meg a mese alaphelyzetét Miroslav Nastasijevics alkotta meg rádiójáték formájában, a Magyar Rádió az 1970-es évek elején be is mutatta, méghozzá Bodrogi Gyula főszereplésével. Takács Vera, a televízió gyermekosztályának dramaturgja beleszeretett a mesébe, és elhatározta: bábfilmet kell készíteni belőle.
Ám a felkért írók nem álltak kötélnek, míg végre Csukás István, aki éppen távozott a tévé gyermekosztályától, elvállalta. Nem kizárólag a szöveg, a zene szintén más kútfőből származik, tudniillik a nyitódal melódiája kísértetiesen hasonlít Willie Mitchell amerikai színész Cherry Tree című számához.
A hatvanas évek elejétől tarolt a beatzene, Bergendy István meghívta gitárosnak a tizenkilenc esztendős Szörényi Leventét, aki akkor Balassa Tamás tangóharmonikás együttesében pengette gitárját. Szörényi igent mondott, ám ragaszkodott ahhoz, hogy testvérét, Szabolcsot magával vihesse, Bergendy viszont ragaszkodott saját basszusgitárosához, Gáspár Károlyhoz.
Így aztán Levente 1964-től az Illésben vendégszerepelt, majd énekes-gitáros-dalszerzőként alkotott maradandót az együttesben. Mi lett volna, ha…?
A Bergendybe '69-ben érkezett a zseniális komponista, Latzin Norbert. Rá egy évre a szintén zseniális zeneszerző és szövegíró, Demjén Ferenc – az amúgy zseniális basszusgitárost és énekest egy Baross téri szálloda bárjának színpadáról hívta el Bergendy István. Mert addigra Gáspár Károly disszidált, nem tért haza a nyugaton turnézó zenekarral.
Míg a többiek tovább turnéztak, Demjén, Latzin és az új dobos, Debreceni Csaba (Ferenc, az Omega dobosának bátyja) elkészítették az együttes új, immáron saját számait. Mint a Jöjj vissza, vándort; a Te is jársz néha tilosbant, a Darabokra törted a szívemet. Meg a Fázom címűt. Ezt Rózsi még Radics Béla Tűzkerekében írta, ahol énekelt, ám RB kapitány lesavazta a dalt, lealázva ezzel a szerzőt. Meg a Mindig ugyanúgyot, amely dallal befutottak. „Kis mázli néha kell” – éneklik a Funny lady musicalben, e kis mázli a Bergendynek az MTV 1970-es szilveszteri adásában adatott meg, amikor Hofi Géza műsora három perccel rövidebbre sikeredett, ezért leadták a Bergendy slágerét.
Világhírű magyar dobos lesz a jazz nagykövete – A Magyar Jazz Napja tizenötödször
Immár tizenötödik alkalommal és másodízben a Magyar Zene Házában tartják a Magyar Jazz Szövetség rangos rendezvényét, a Magyar Jazz Napját. Hat fellépő, három díj és egy felkérés, 2023. október 8-án délután két órától.
Zsoldos Béla vibrafonos, a Stúdió 11 egykori zenésze elárulta, hogy a Magyar Dal Napja adta számára az ötletet a Magyar Jazz Napjához. 2008-ban a Sziget Fesztivál „mínusz egyedik” napja volt az első magyar dal napja, amely Presser Gábor ötlete nyomán, Novák Péter segítségével valósult meg.
Másfél évtizede, a Magyar Jazz Szövetség alelnökeként Zsoldos Béla szerette volna minél szélesebb közönségnek bemutatni a műfajt:
A Budapest Jazz Club (BJC), ahol beszélgetünk, az év minden napján kínál dzsesszkoncerteket. Itt rendezi a szövetség tavaszonként a Magyar Jazz Ünnepét. Ide az egymást, a muzsikusokat ismerő rétegközönség jár.
Nem véletlen hát, hogy – miként a Magyar Dal Napja esetében – a Szigetre esett a választásuk, ahol a programsorozat a világzenei színpadon kezdődött délután kettőkor, majd folytatódott este tíztől egy kisebb helyszínen hajnali négyig.
A nagyok is tanultak magyaroktól
Zsoldos Béla azt is felidézte: több mint kettőszáz zenész játszott sokezres nézőközönség előtt: „Aki ott megszerette a műfajt, az később ellátogatott a BJC-ba vagy a Budapest Music Centerbe (BMC).”
Második alkalommal már világsztárokat látott vendégül a Magyar Jazz Napja. Akkor nem a magyar muzsikusok kísérték George Duke-ot, Gary Willist, Billy Cobhamet vagy Dennis Chamberst, hanem ők tanulták meg a mi számainkat.
A továbbiakban évről évre más és más jelentős fesztiválra vitték el a műfaj rangos képviselőit, a Sziget után a VeszprémFestre, a Müpába, a Budavári Borfesztiválra,
ám A Budai Várban érték el a legnagyobb nézőszámot, 8000 jegyet adtak el.
Tavaly megnyílt a Magyar Zene Háza, így hová máshová költözött volna a Magyar Jazz Napja, mint oda. Idén sem mennek máshová. Október 8-án fellép a mindössze háromesztendős, fiatal zenészekből álló Symbiosis 5, a szintén 2020-as Mozes & Kaltenecker, azaz Mózes Tamara énekesnő és Kaltenecker Zsolt billentyűs duója; Szendőfi Péter dobos több mint három évtizede alapította Fusio Groupja Kertész Erika énekes vendégszereplésével; a szintén dobos, Geröly Tamás szervezte Geröly Space Sextet; a Szőke Nikoletta Jazzplosion, olyan legendákkal, mint László Attila, Balázs Elemér, Fekete-Kovács Kornél, Barcza Horváth József; a program zárásaként pedig a hatvanéves Stúdió 11 áll színpadra Zsoldos Béla vendégszereplésével. A koncertek között átadják a Magyar Jazz Szövetség három szakmai díját.
„Új kezdeményezés, hogy legyenek nagykövetei a magyar dzsessznek, az első Borlai Gergő dobos lesz, akinek feladata, hogy munkásságával mindenütt jó hírét keltse a műfajnak” – árulta el Zsoldos Béla.
Internetes fórumtól a zenei csúcsokig
A Children of Distance, melynek tagjai Ács Róbert, Nyári Roland és Somogyi Péter, 2006-ban alakult rapcsapat. A formáció a 2000-es években jelentős hatást gyakorolt a magyar hiphop- és popzenei színtérre, érzelmes dalaikkal az emokultúra egyik ikonikus zenekarává nőtték ki magukat az Anti Fitness Club, a Mes és egyéb, tipikusan az emogeneráció által hallgatott formációk mellett.
„Az internet korában a távolság már nem akadály – bizonyítja ezt a Children of Distance, azaz a Távolság gyermekei zenekar születése is, hiszen a formáció magját képező három rapper-énekes-dalszerző – a máriapócsi Carp-E (Ács Róbert), a kiszombori Shady (Nyáry Roland) és a Szücsiben élő Horus (Somogyi Péter) – a magyar rap egyik „klasszikusa”, Sub Bass Monster (Máté Szabolcs) internetes fórumán találtak egymásra 2005-ben, és a következő évben meg is alakították együttesüket” – fogalmaz a Magyar Popkulturális Értéktár oldalán Csikor Ottó.
Első nagylemezük, amelyet FankaDeli kecskeméti stúdiójában rögzítettek, az Egyedül a világ közepén című album volt 2006-ban. Ezen olyan dalok hallhatók, mint a Ha sírsz, A karjaidban meghalni, illetve a lemez címadó dala. Ezt követte 20007-ben a Csapó kettő, ezen jelent meg az Emlékezz rám és a Beforratlan sebek.
2010-ben a 333 km című lemezre került rá az Emlékezz rám 2, illetve a Kedves naplóm. Ezek közül az előbbit Ladányi Patríciával rögzítették, emellett még számos dalt készítettek Patty közreműködésével, ilyenek például az Életjel, a Másról szól és az Azt kívánnám című számok. 2012-ben a IV. Felvonás, 2013-ban pedig a Pillangó című lemezüket adták ki.
Rovataink a Facebookon