Kíváncsi, hogy az Omega, Koncz Zsuzsa és Kovács Kati mellett még milyen zenekarok forogtak a toplistákon? Visszatekintő sorozatunkat ismét öt, a maguk korában sikerlistás együttes bemutatásával folytatjuk. Válogatásunkban olyan zenekarokat idézünk meg, mint a Syrius, a V’Moto-Rock vagy a Dinamit.

Korábbi válogatásainkban többek között olyan zenekarokat idéztünk meg, mint az Atlantis, az Echo, a Dogs, a Kex, a Kék Csillag, a Scampolo, a Liversing, a Taurus, a Tűzkerék, a Meteor, a Kölyök és a Generál, ezek az írások itt, itt és itt olvashatók.

Syrius

A hetvenes évek elejének egyik legizgalmasabb zenekaraként emlegetik az – első felvonásban – 1962–1969-ig működő, Baronits Zsolt vezetésével létrejött Syriust. A felbomláskor Baronits új zenésztársakat kezdett keresni, és az Új Rákfogó együttes tagjainak felajánlotta, hogy ha levágatják a hajukat, slágerbeatet adhatnak elő. Így kezdődött a legendás Syrius zenei karrierje, más zenekarokból összegyűjtött bandatagokkal. Stílusuk gyökeresen megváltozott, jazzrockot, progresszív rockot játszottak, de nem idegenkedtek a vers- vagy épp a népdalfeldolgozásoktól sem. Baronits mellé Orszáczky Jackie, Pataki László, Ráduly Mihály és Veszelinov András társult, volt, aki az Új Rákfogóból, volt, aki a Liversingből, az Atlantisból vagy épp a Metróból csatlakozott a zenekarhoz. A zenekar a klasszikus felállásban az egyetlen nagylemezét Ausztráliában adta ki Devil's Masquerade (Az ördög álarcosbálja) címmel.

V'Moto-Rock

Demjén Ferenc a Bergendyből való kiválása után alapította a V'Moto-Rock nevű zenekarát 1977-ben, amelyben a V a Volán Elektronika támogatópartnerükre utal. Demjén a V'73-ból Lerch Istvánt és Herpai Sándort hívta maga mellé, a Fermből pedig Menyhárt János érkezett. A zenekar karrierje meglehetősen jól indult, az első koncertjük is hatalmas sikert aratott, amelyen a bőrruhás Demjén BMW-n gurult be a színpadra. Az azt követő Motor boogie / Nyújtsd a kezed című kislemezüket is jól fogadták a hallgatók.

Az igazi V'Moto-Rock-hangzás a zenekar második, 1980-ban megjelent V'Moto-Rock II. című lemezére alakult ki. Olyan – ma is sokak által kedvelt, Demjén pályáját is végigkísérő – dalaikkal kerültek a slágerlistákra, mint a Várj, míg felkel majd a nap, a Jégszív (Jégből vagyok, talán fel sem olvadok), a Gyertyák vagy épp az Angyallány.

Nem olyan régen zárult a Campus Fesztivál Debrecenben, és hallottam egy lenyűgöző beszámolót a rendezvényről a 10 éves unokahúgomtól, Liától. Kíváncsi lettem, hogy egy gyerek lelkére milyen hatással lehet egy olyan legendás zenekar, mint az Ossian.

Lia lelkesen osztotta meg velem fesztiválos élményeit, említve a sok fellépőt, akiket hallott, de két kedvencét mégiscsak vágyakozva várta: a Carson Comát és a legendás Ossiant. Amikor a nevüket hallottam, felkaptam a fejem. „Te ismered az Ossiant?” – kérdeztem meglepetten.

Ezután mély beszélgetésbe kezdtünk, amely során kibontakozott bennem a kérdés: Milyen benyomást kelthet egy 10 éves lányban egy olyan metálzenekar, amely az évtizedek során hűen képviseli a műfajt? Lia elmesélte, hogy az apukája már hatévesen megmutatta neki az Ossian zenéjét, és azóta is hűséges rajongója. Különösen kedvelte a Rocker vagyok című dalt. Életre szóló emlékeket osztott meg velem a Campus Fesztivállal kapcsolatban: „Az eső alatt is ott voltunk, és hallgattuk őket. Az sem volt baj, hogy elázunk, legalábbis számomra. Énekeltem velük, amennyire csak bírtam” – mondta Lia.

A zenekar 1986-ban alakult, amikor a Pokolgépből érkező basszusgitáros, Paksi Endre és a gitáros Maróthy Zoltán útjai keresztezték egymást. Első koncertjüket 1986. július 13-án adták, az első nagylemezük, az Acélszív két évvel később jelent meg. Az 1980-as és 1990-es években az Ossian a hazai metálzene egyik legnépszerűbb zenekarává nőtte ki magát.

Az Ossian számtalan rockhimnuszt írt az évek során, például az Acélszív, a Sörivók és A rock katonái című dalokat. Az együttes nemcsak Magyarországon, hanem a határon túli magyar közösségek körében is hatalmas népszerűségnek örvendett. A zenekar első korszaka 1994-ig tartott, amikor feloszlottak, azonban Paksi Endre határozottan felélesztette az Ossiant az új évezredben. Az új felállással 1999-ben megjelent a Fémzene című album, mely egy új korszakot nyitott az Ossian történetében. Az Ossian következő albumai, mint például A Tűz jegyében és a Lélekerő, szintén nagy sikert arattak, és a zenekar az idő múlásával sem veszített a lendületéből.

A 2016-os mérföldkő

Paksi az első rockélményéről így számolt be a Képmás magazin interjújában:

Apám vett a nyolcadik születésnapomra két bakelitet: az Omega Tízezer lépését meg az Illés zenekar Illések és pofonok című albumát, ezek nagyon megtetszettek, rengeteget hallgattam őket. Aztán később, amikor elkezdtem koncertre járni, megfogott a magyar rockzene, de párhuzamosan betaláltak nálam a nagy külföldi nevek is: Deep Purple, Uriah Heep, Black Sabbath, Slade, Sweet, Mud, Suzi Quatro. Aztán jött az Electric Light Orchestra, a Pink Floyd, a Genesis, a Queen, a Beatles, és még órákig sorolhatnám. Az első nagy hatású rockdal számomra a T. Rextől a Children of the Revolution volt, a mai napig Marc Bolan-fan vagyok, gyűjtöm a ritkaságokat tőle.

Az is kiderült, hogyan lett hangszeresből frontember az évek során:

Először dobos szerettem volna lenni, de végül a basszusgitárnál kötöttem ki. Az első hangszerem egy NDK-gyártmányú Muzima volt 3500 forintért, ennyire telt csóró zuglói gyerekként... (nevet) Tanultam zeneelméletet, de a gyakorlati rész mindig jobban érdekelt. A magnómon félsebességre lassítva igyekeztem leszedni és megtanulni a nehezebb témákat. Basszusgitáron az igazán technikás dolgok a progresszív és a jazz-rock, valamint a funky műfajában vannak, akkoriban sokat hallgattam ilyen zenéket is: Manfred Mann's Earth Band, Level 42, Pastorius, Weather Report és hasonlók. Énekelgettem is otthon, próbálgattam különböző dalokat, stílusokat, aztán elkezdtem számokat írni, zenéket és szövegeket egyaránt, emiatt cseréltem le később a hangszeremet mikrofonra. Mindig nagyon személyes dalokat írtam, és ezeket szerettem volna egyes szám első személyben előadni.

Egyik mérföldkövük a 2016-os év volt, amikor a zenekar megalakulásának 30. évfordulóját ünnepelte. Ezen alkalomból megjelent egy válogatáslemez, amelyen az elmúlt három évtized legszebb balladái kaptak helyet. A jubileumi nagykoncertjüket a Barba Negra Trackben tartották, ahol nemcsak az Ossian rajongói, de vendégként más zenekarok is részt vettek.

2023. szeptember 9-én a Barba Negra színpadán ünneplik a zenekar Paksi–Rubcsics fémjelezte 25 éves fennállását, amelyet három jubileum tesz még különlegesebbé. A szeptemberi fellépésük nem csupán az évtizedekig tartó zenélésre emlékeztet, hanem ünnepeljük két tagjuk, Erdélyi Krisztián és Rubcsics Ricsi 50. születésnapját is. De a „koronát” az ünnepi tortára Paksi Endre születésnapja teszi fel, aki 65 évesen is magával ragadó energiával áll a színpadon.

Emlékszem az időszakra, amikor minden ismerősöm Aranyélet-lázban égett. Úton-útfélen ajánlókat kaptam a sorozatról, vagy betekintést a történetszál részleteibe. Én sem bírtam sokáig, hamar függő lettem. Aztán elgondolkodtam, hogy a sztorin túl mi lehet az, ami engem és még számos magyar embert a képernyőhöz szegezett.

Mi lenne, ha azt mondanám, hogy a zene?

Az Aranyélet című hazai sorozat üstökösként robbant be 2015-ben. A finn Helppo elämä (magyarul Könnyű élet) remake-je, az HBO Magyarország harmadik szerializált remake-sorozata a Társas játék és a Terápia után. A széria fókuszában a Miklósi család áll, legfőképpen nekik drukkolunk. Romlás és javulás, gyerekesség a felnőtté válással szemben, lecsúszás és talpra állás, korrupció és becsület – folyamatos lavírozás a tisztességtelen és a tisztességes élet között. Ezekkel az ellentétpárokkal lehetne körülírni az HBO magyar sorozatát.

A széria szereplőgárdáján túl érdemes kiemelni még egy dramaturgiailag fontos elemet, ami nem más, mint a zene. Az Aranyélet zenei válogatását Weyer Balázsnak köszönhetjük mind a három évadban. Lássunk néhány hazai slágert, amely helyet kapott a népszerű sorozatban.

Irie Maffia – Slow Down Chale

A Slow Down Chale pozitív hangulata és chill out üzenete szervesen illeszkedik az Aranyélet sorozat karaktereinek és eseményeinek komplex világába. A dal lendületes ritmusa és vidám tónusa lehetőséget teremt a nézőknek arra, hogy egy kicsit kiszakadjanak a sorozat drámai fordulataiból, és élvezzék a könnyedebb pillanatokat.

Belau, Hegyi Dóri – Island of Promise

Az Island of Promise a sorozatban szereplők gondolatvilágát reprezentálja: a belső küzdelmeket, a boldog és szomorú pillanatokat. A dal által még inkább kedvenc karakterünk bőrébe bújhatunk néhány perc erejéig.

Ákos – Kihalt minden

Ákos Kihalt minden című dala az érzelmek és a dráma mélyebb rétegeit hozza felszínre. A sorozat karaktereinek élete tele van kihívásokkal, konfliktusokkal és váratlan fordulatokkal, amelyek kihatnak az érzelmi állapotukra. A dal pedig érzékeny, mély és introspektív hangvételével olyan érzéseket tükröz, amelyek a sorozat cselekményében is megjelennek.

Quimby – Az otthontalanság otthona

A sorozat tele van bonyolult karakterekkel, akik különböző módon küzdenek az identitásukkal és keresik a helyüket a világban. A Quimby Az otthontalanság otthona című dala olyan érzéseket és gondolatokat fejez ki, amelyek párhuzamba állíthatók az Aranyélet karaktereinek belső konfliktusaival. A dalban megénekelt otthontalanság és a vágy az otthonhoz mélyen rezonálhat a sorozatban átélt eseményekkel és a karakterek sorsával. A sorozatban gyakran előfordul, hogy a karakterek a saját belső kuszaságukkal, elidegenedéssel és az otthonhoz való kötődéssel küzdenek.

Pál Utcai Fiúk – A Bál

A dal lendületes ritmusa és pozitív szövege a tánc, a zene és az öröm kifejezője, ami ellentétes lehet az Aranyélet drámai és konfliktusos jeleneteivel. A Bál című dal a buli és az ünnepi pillanatok hangulatát sugallja, amelyek olyan fontos szerepet játszanak az emberek életében, mint a karakterekében a sorozatban. Ez a zenei választás az ünneplés és öröm pozitív hangulatával ellentétet hoz létre az élet sötétebb oldalával, amit a sorozat bemutat.

Anima Sound System – ’68

A sorozat karakterei a vállalkozás, a család és a bűnözői élet közötti dilemmákkal és kihívásokkal küzdenek, miközben a múltjuk is meghatározza őket. Az Anima Sound System ’68 című dala visszatekint a múltba, konkrétan az 1968-as eseményekre, amelyek az ifjúság lázadását és változás iránti vágyát jelképezik. A dal szövege és hangulata a korszak szelleme és a változás keresése körül forog. A 68 kifejezi a fiatalság és a társadalmi változások ösztönző erejét, ami párhuzamba állítható az Aranyélet karaktereinek a jobb életre és a személyes fejlődésre való örökös törekvésével. A dal és a sorozat kapcsolata a múlt és a jelen kölcsönhatását mutatja be, ahogy a karakterek a döntéseiket a korábbi élményeik és tapasztalataik alapján hozzák meg.

A nagyközönség a meghatározó zeneszerzőjeként és basszusgitárosaként ismerte, de legalább ennyire fontos, hogy a kilencvenes évek derekán elindította a Kőbányai Zenei Stúdiót, amely az elmúlt bő negyed évszázadban több mint ezer képzett pop- és rockzenészt adott a szakmának. Póka Egon lassan két éve távozott közülünk – pedig még csak ma lenne hetvenéves.

Talán kevésbé ismert, hogy 1971-ben, alig tizennyolc éves kőbányai vagányként csatlakozott a Zorán vezette Metro együtteshez – ha pályáját nem sokkal korábban eléggé más kultúrkörben, Radics Béla mellett, a Tűzkerékben kezdte. 1972-től viszont már az Olympiában basszusozott, igaz, Charlie-ékkal főként a nyugati vendéglátóiparban vitézkedett.

Némi vargabetű után, 1978-ban került a frissen alakult Hobo Blues Bandbe, melynek az elkövetkező tizenöt évben meghatározó és stabil tagja lett. A zenekar különösen a nyolcvanas évek derekán futott remek köröket, a basszusgitáros Póka Egon és a gitáros Tátrai Tibor ekkoriban rettenetesen hasított. A HBB legemblematikusabb produkciója az 1984-es dupla Vadászat album.

Miként 2019 szeptemberében Póka Egon mondta (megjelent 2022. április 5-én, a nullahategy.hu oldalon):

Nagyon jó időszaka volt ez a zenekarnak, Tátrai Tibivel közel voltunk egymáshoz, rengeteg időt töltöttünk együtt: egyrészt a koncertezéssel, másrészt volt a Rábánál egy háza, egy elvarázsolt kis ház az erdő közepén, ide jártunk le horgászni, itt fejeződött be a zeneszerzés része a dolognak. Hobótól megkaptuk a benne már régóta érlelődő szövegeket, rakosgatta egymásra az apró darabokat, ami aztán egy nagy konceptlemezzé állt össze. (...) Annak ellenére, hogy a Hobo Blues Band formáció sosem volt egy dédelgetett kedvenc az újságírók körében és más fórumon sem, több ízben olvastam, hogy ezt tekintik a legjobb magyar lemeznek. Persze minden szubjektív, és nem is verseny ez, de az jelent valamit, ha sok muzsikus egybehangzó véleménye szerint ez egy jó, és a közönség körében is mind a mai napig népszerű lemez.

Hobo Blues Band: Hey Joe (élő, 2009.)

A Hobo Blues Bandben töltött másfél évtized alatt amúgy a Vadászat mellett Pókával még tizenegy másik album készült. Póka 1993-ban azonban kivált, és csak a zenekar utolsó éveiben lett ismét tag. Közben nyolc éven át nyomta a P. Mobilban (három nagylemezen szerepelt), majd megalapította saját trióját, a Póka Egon Experience-t (ifj. Tornóczky Ferenc gitár, Póka Egon, basszusgitár, Szakadáti Mátyás dob), mely – mint a neve is utal rá – elsősorban Jimi Hendrix örökségét igyekezett életben tartani, de repertoárjában AC/DC-, Led Zeppelin-, Queen-, Cream-, sőt Beyoncé-dalok is helyet kaptak.

Az István, a király rockoperát meglepően nagy lelkesedéssel fogadták a megjelenésekor. A Magyar Nemzet 1983 augusztusában így értékelte a produkciót: „Az új magyar rockopera fináléja után harminc percig tapsolt a közönség! Ritka fogadtatás, nem mindennapos siker."

De mitől volt ennyire népszerű a bemutató? A rockopera modernebb könnyűzenei stílusokat használ a történetmeséléshez, elsősorban a rock és a pop elemeivel dolgozik. Közelebb hozta a színházat az emberekhez. Szörényi Levente azt mondta, hogy a Jézus Krisztus szupersztár megjelenése szolgáltatta az alapvető inspirációt. Közvetlen előzményének az 1982. február 12-én bemutatott Kőműves Kelemen tekinthető. A műfaj a reneszánszát élte, gondoljunk csak a Jézus Krisztus szupersztár mellett a Hair sikerére.

Az ötlet a Koncz Zsuzsa és Boldizsár Miklós házaspárnál tartott vacsorán jött szóba. Két opció merült fel: az ezredforduló vagy pedig a hunok, Attila története. Végül Szent István történetét dolgozták fel Koltay Gábor rendezésében és Novák Ferenc koreográfiájával. A mű Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján készült, Szörényi Levente írta a zenét, Bródy János a szöveget.

Ebben a műfajban magyar nyelvterületen kétségkívül az István, a király jut a legtöbbek eszébe, a bemutatón a nagyon erős színpadi jelenléttel fellépő szereplők elképesztő energiákat mozgattak meg, amely még a felvételekről is átjön. Az ősbemutatót 120 ezer ember nézte meg, nem beszélve a különböző kiadásokról, és a folyamatos újrajátszásokról, feldolgozásokról, amelyek a mai napig életben tartják a művet.

A közönség már akkor ráérzett arra, hogy valami nagyon fontos történik, hiszen a műsort négy estén át telt ház előtt adták elő a városligeti Király-dombon, amit aztán további előadások követtek. Azokban az időkben még nem volt ledfal meg kivetítés, vagyis az emberek nagy része semmit nem látott a produkcióból, mégis a hatása alá került. Összehasonlításképpen: az Európa legnagyobb szabadtéri szórakozóhelyeként említett Budapest Park 11 500, az ország legnagyobb stadionja, a Puskás Aréna 67 155 főt képes befogadni.

Jávorszky Béla Szilárd A magyarock története 2. című könyvében így fogalmaz a mű hatásáról: „Az elképesztő méretű tömeg nemcsak a hazai rocktörténet legemlékezetesebb előadását láthatta, de a Kádár-rendszer legnagyobb kulturális tömegdemonstrációját is átélhette. A végén felcsendülő Himnusz után a szűnni nem akaró tapsvihar egyfajta felszabadulás volt az előző évtizedek elfojtott lelkiismereti terhei alól. A darab ráadásul az idők folyamán politikai értelemben is önjáró lett: mindenki azt gondolt, azt vetített bele, amit akart, illetve amit nem szégyellt.”

Donát Tamás a Veszprémi Naplóban így ír az előadás nyitányáról: „A Király-domb színtere, a díszletek pillanatok alatt megtelnek élettel. Az Illés együttes tagjai a Te kit választanál című nyitódalt éneklik. A háttérben füstfelhő tör magának utat az égbe, a sátrak előtt ég a tűz. Lassan közeledve megjelenik a négyszáz tagú néptánccsoport. A történelmi cselekmény ezzel kezdetét veszi. Szép sorjában felcsendülnek a dalok, peregnek az események.”

Hozzáteszi, hogy a „István, a király teljes alkotó stábja olyan felejthetetlen élménnyel lepte meg a közönséget, amilyenre Magyarországon nem volt példa ebben a műfajban. A történelmi hitelességgel, a művészi teljesítményekkel, a zenei és szövegi kidolgozásokkal, a látványtechnika megszerkesztésével mind azonosulni tudott a tömeg. Röviden: a rockopera hatott a közönségre, és ez fordítva is igaz volt!”

Mint minden jónak, ennek is megvoltak az árnyoldalai. Az Esti Hírlapban Mi történt a Királydombon? címmel a szerző arról értekezik, hogy a stáb negyven hamisított jegyet is összeszedett, és ki tudja, még hány, az eredetire nagyon hasonlító volt, aminek következtében sok jogos jegytulajdonos nem tudta elfoglalni a helyét. Közben hozzáteszi: „Tegnap este hatodszor mutatták be az idei nyár szabadtéri meglepetésdarabját, az István, a királyt. Szörényi Levente és Bródy János rockoperája valóságos nézőseregeket vonz a ligeti Királydombra, s előadásról előadásra úgy tűnik, mintha egyre többen lennének a nézőtéren.”

A darab utóélete is izgalmas. Napestig sorolhatnánk a vetítéseket, feldolgozásokat, nem érnénk a végére. Az Alföld 1984/10-es kiadásában Németh János István ezt írta: „...az István, a király bemutatóját egy olyan fa ültetéséhez lehet hasonlítani, melynek értékei folyamatosan gazdagítják a kortársakat és a jövendőt egyaránt.”

Ezek a dalok elősegítették, hogy a fiatalok azonosulni tudjanak velük és értelmezni tudják a magyar történelem és identitás szempontjait. Az István, a királynak forradalmi hangulata is volt a 80-as években, a fiatalok számára azt közvetítette, hogy a hagyományos műfajok és a modern zenei kifejezési formák ötvözésével új és hatékony módokon lehet történeteket mesélni. Közelebb vitte az emberekhez a színházi, illetve az egyéb zenei műfajokat. István és környezetének zenéje a hagyományos gregorián motívumokból táplálkozik, a lázadó Koppány seregében a kemény rock hangzása dominál, a regősök és Réka dalai népzenei gyökerűek.

Jávorszky Béla Szilárd úgy látja, hogy az István, a király „...számos, a műfajjal való előítéletet, szembenállást tört meg. Totális és »népfrontos« sikere beemelte a rockopera műfaját a kulturális köztudatba. Már azzal is, hogy neves, elismert színészek – Balázs Péter, Balázsovits Lajos, Berek Kati, Hűvösvölgyi Ildikó, Sára Bernadett – énekeltek benne, másrészt akkori lázadó, perifériára szorított rockerek – Varga Miklós, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák Bill Gyula – kaptak főszerepet. 1984-ben az addig kizárólag klasszikus műveket, néptáncot és operettet bemutató szegedi Dóm téren adták elő (amúgy felejthetően), egy évvel később pedig bekerült a Nemzeti Színházba, ahol – főként Kerényi Imre rendezésének köszönhetően – kiderült, hogy színdarabként is megállja a helyét. A ma már klasszikusnak számító alkotás művészi élete régóta független az alkotók akaratától: az elmúlt bő két évtizedben megszámlálhatatlan profi és amatőr társulat tűzte műsorára.”

Ezt követően több rockopera is született, Szörényi például 1993-ban elkészítette az Attila – Isten kardja című darabot Lezsák Sándor közreműködésével, és több rockballadát is színpadra állítottak Bródy Jánossal, a magyarok számára mégis az István, a király a rockopera.

A mű időtlenségét mutatja, hogy a 2021-ben bemutatott István, a király – Székelyföldi Nagyprodukciót is hatalmas érdeklődéssel várta a közönség, olyannyira, hogy a távolabbi településekről is elzarándokoltak az emberek egy-egy bemutatóra. Az Index beszámolója szerint: „Az aréna mintegy háromezer férőhelyes, de a járványügyi előírásoknak megfelelően a terem kapacitásának csak a háromnegyedét lehet használni. Így minden koncertre 2100 jegyet kínáltak eladásra, és azok az értékesítés megkezdése után két nappal az utolsó darabig elfogytak.”

Ezzel szemben a már karanténmentes 2022-es bemutatókat közel 14 ezer ember nézte meg a sepsiszentgyörgyi arénában. A negyven éve bemutatott produkció idei, az államalapítási ünnepre időzített jubileumi előadását is példátlan érdeklődés övezi.

Titokban vették fel lemezüket, volt Elvis-koncerten, ő hozta be a rock and roll mellett a rapet és a breaktáncot, a karácsonyi és a szilveszteri tévéműsorok elengedhetetlen sztárja.

Fenyő Miklós kétségkívül a magyar popkultúra kiemelkedő alakja, aki az idők során úgy tudott folyamatosan megújulni, hogy mindvégig hű maradt magához. Pedig néha meglehetősen szokatlan stílusokban is kipróbálta magát. Az 1956-ban, kilencévesen a szüleivel Amerikába költöző srác 1960-ban tért haza, ekkor kezdte el létrehozni zenekarait. Mindössze 15 évesen alapította meg a Sztár együttest (1964-ben megszűnt), majd ezt követte a Syconor együttes, 1967-ben pedig megalapította a Hungáriát.

A legismertebb formációja kétségkívül a Hungária, amely csak a Spotifyon havonta 50.000 fölötti látogatottsággal, ezen belül a legnépszerűbb a Csókkirály című dal több mint egymillió hallgatottsággal bír. Sőt, 2023 nyarán is aktuális tud lenni, olyannyira, hogy a dalt T. Danny is feldolgozta – rapbetétekkel tarkítva.

Nem bújtak a subába

A Csavard fel a szőnyeget című slágerét 16 évesen írta, és a Hungária ezzel lépett színpadra a Ki mit tud? selejtezőjén, s ahogyan azt a biográfiákban feljegyezték: Fenyő „kérésére S. Nagy István átnézte, és olyan jónak találta, hogy egyetlen során javított csupán”. A vetélkedőn a zsűritagok nem értékelték nagyra a produkciót, a közönség viszont annál inkább megkedvelte, így a közönségszavazat alapján továbbjutottak a középdöntőbe, ahol a Ha szól a rock and roll című dallal, majd a döntőben a „viccnek” szánt Nem bújok én többé már a subába című dallal nyerték meg az 1968-as Ki mit tud?-ot.

Első két lemezük után Erdős Péter, vagyis a popcézár, aki a Kádár-korszakban monopolhelyzetben lévő Magyar Hanglemezgyártó Vállalat márkamenedzsere volt, nem engedte, hogy újabb albumot adjanak ki. A Hungária 1980-ban végül a Rock and Roll Party című lemezzel robbant be, amelyet titokban vettek fel, amíg Erdős nyaralni volt, végül muszáj volt megjelentetni. 

Körülbelül hatéves lehettem, amikor édesapám először mutatott nekem Pokolgép-dalokat. Máig nosztalgiával gondolok a Pokoli mesék albumra. A Sajtot oszt a róka hamar klasszikus lett az esti mesék között, és az iskolában is könnyen tanultam meg Ady versét a zenekarnak köszönhetően. Az együttes végigkísérte a gyermekkoromat.

A ruhám bőr és nem ballon

Az arcszeszem is csak Pitralon

De jegyezd meg jól, míg a Föld kerek

Mindig lesznek Rockerek!

– hallható a Pokolgép 1989-es dalában, a Gép-indulóban. A 90-es évek hard rock- és metalkedvelőinek nem szükséges bemutatni a Pokolgépet, az Ossiant, az Oment vagy a Lordot, hiszen számos telt házas koncerten tombolhattak együtt ezekkel az együttesekkel. A Gép-induló a magyar metal világának egyik himnuszává vált. Felmerült bennem a kérdés, hogy mi történhetett a múlt legsikeresebb heavy metal legendáival és hol tartanak ma?

Tehetségkutatón lett ismert

A Pokolgép 1982-ben alakult. A Kukovecz Gábor gitáros és Paksi Endre basszusgitáros által alapított zenekar Kalapács József énekessel egészült ki. Az 1983-as Ki mit tud? hozta meg számukra az országos ismertséget. Az évtized második felében a Moby Dick és Stress mellett az egyik legnépszerűbb heavy metal együttes volt Magyarországon. Növekvő népszerűségüknek köszönhetően olyan zenekarok előtt játszhattak, mint az Omega, a P. Box vagy a P.Mobil, sőt

Ők készítették el az első magyar heavy metal albumot, az 1986-ban megjelent Totális metált. A Pokolgép klasszikus felállásából 1990-ben vált ki Kalapács József és Nagyfi László, akik megalakították az Omen zenekart. Az új frontember Rudán Joe lett. Vele hét sorlemezt készített a zenekar, ugyanakkor két koncertanyagon, egy újra felvett lemezen, illetve egy Unplugged anyagon is az ő hangja hallható.

Bár a következő években az új felállásban is több sikeres nagylemezt jelentettek meg, mégsem tudtak a rendszerváltozás után drasztikusan átalakuló zenepiacon talpon maradni, így 1994-ben feloszlottak. Kukovecz más társakkal Gép néven próbálkozott, mérsékelt sikerrel.

Az egyik legelismertebb és leghosszabb ideje működő rockzenekar a Tankcsapda, amely valamilyen formában folyamatosan jelen van a magyar zenei életben, és jövőre lesz 35 éves. Bár az ezredfordulón szinte egész magyar nyelvterületen a Mennyország touristot dúdolták az emberek, nem feltétlenül lehetett arra számítani, hogy ennyire hosszú életű lehet egy formáció.

A kezdetekkor még csak 21 éves Lukács László (gitár, ének), Buzsik György (dob) és Tóth Laboncz Attila (basszusgitár) triója a punkzene felől indult el, első koncertjük alkalmával a szintén debreceni PG csoport előzenekaraként léptek fel Szentendrén 1989-ben. Ezt követően ugyanabban az évben a győri Aurora punkegyüttes előtt zenéltek, és ugyancsak ebben az évben meg is jelent az első, mindössze három óra alatt rögzített demókazettájuk Baj van!! címmel. 1990-ben Punk & Roll címmel adták ki a második demójukat, rá két évre pedig a rockosabb irányba elmozduló zenéket tartalmazó Legjobb méreg című album tette őket országosan ismertté a műfajt kedvelők körében. És az idő próbáját is kiállta, hiszen a lemez címadó dalát 2018-ban még a Metallica is feldolgozta a budapesti koncertjén.

Metálosabb irányba mozdultak el

A kilencvenes évek elején már nagyjából minden megvolt, ami kellett ahhoz, hogy befussanak: Lukács László karcos hangja mellé ekkorra érett be az az egyéni, szókimondó megszólalásmód, amely a Tankcsapdát jellemzi. De ekkor elkezdődtek a tagcserék, 1993-ban Tóth Laboncz Attilát (basszusgitár) az addigi technikusuk, Molnár Levente Cseresznye (gitár) váltotta, Lukács László pedig áttért a basszusgitárra. Molnár Levente egyrészt frissességet is hozott az akkor már négy éve működő zenekarba, illetve az ő hatására zeneileg metálosabb irányba mozdultak el. Így már az új felállásban készült Jönnek a férgek... című album nemcsak megszólalásmódjában, hanem zenéjében is egy kiforrottabb világot képviselt.

Az igazán kiforrott Tankcsapda-stílus és -életérzés az 1995-ben megjelenő Az ember tervez lemezen fogalmazódott meg, ami azóta is az együttes védjegyévé vált. Dalszövegeik úgy hozták a kor életérzését, a kisember gondolatvilágának a magjait, hogy egyszerre volt művészi és hétköznapi, egyszerre jelentek meg benne a szimbolikus-metaforikus jelentések és profán, esetenként már-már polgárpukkasztó kifejezések. Talán úgy is fogalmazhatunk, hogy egyfajta hidat képezett a művészi és a hétköznapi világ között. A limitált számban bakeliten is megjelent Az ember tervez album értékét az is mutatja, hogy a hagyományos LP-változatért napjainkban 86 ezer forinttól kezdődően egészen 300 ezer forintot is kérnek a tulajdonosok.

Hogyan költözhetett Magyarországra az ír kocsmazene némi punkkal kiegészülve?

Tizenöt évvel ezelőtt talán meghökkentő lehetett a kérdés, mára azonban a Paddy and the Ratsnek köszönhetően ez a műfaj nem is áll olyan távol hazánktól. A zenekar 15 éves fennállásának apropóján forgassuk vissza az idő kerekét, és nézzük, hogyan alakult meg a pub'n'roll egyik legnagyobb hazai képviselője!

Magyar, de ír, vagyis ír

2008-ban három miskolci fiatal úgy döntött, hogy összeáll, és az ír kocsmazenét punk-folk jegyekkel átitatva szólaltatják meg. Az ír elemekkel nem volt teljes a zenekar imidzse, így a tagok ír hangzású művésznevekkel is előrukkoltak. Így lett a banda

• énekeséből és frontemberéből Oravecz Kristófból Paddy O'Reilly,
• a basszusgitáros Takács Péterből Vince Murphy,
• és a gitáros Maczonkai Gézából Joey MacOnkay.

A csapathoz a későbbiekben csatlakozott dobosuk, Pongrácz Balázs, azaz Seamus Connelly; a hegedűs-dudás-mandolinos Szabó Sándor Balázs, vagyis Sam McKenzie; míg tangóharmonikásuk a Sonny Sullivan nevet kapta.

Koncertjeiken az ír kocsmai hangulatot a viktoriánus kori Dublin jellegzetes figuráival, illetve a kalózvilágot idéző fellépőruhák, s más látványos színpadi show-elemek segítségével teszik teljessé.

Angol nyelvű, többnyire saját szerzeményeket tartalmazó albumaik sorát a könnyed hangvételű Rats On The Board nyitotta 2010-ben, kirobbanó sikert aratva. Az album címe utal a kalózhangulatot idéző megjelenésre, illetve a zenekar bemutatkozására. A következő évben megjelent második lemezük Hymns For Bastards néven is kedvező fogadtatásban részesült. Azóta mintegy 375.000 megtekintésnél jár az album a YouTube-on.

A 2012-ben debütált harmadik korong, a Tales From The Docks rögzítésekor új harmonikás erősítette a csapatot. Bebizonyosodott, hogy Babicsek Bernát, Bernie Bellamy nem csupán színművészként, hanem zenészként is megállja a helyét. Ebben a felállásban láthatták és hallhatták legtöbben a formációt, amely nemcsak a magyar koncerthelyeken és fesztiválokon aratott babérokat, de a külföldi – többek között osztrák, német, szlovák, svéd, dán, olasz, francia és angol – közönséget is meghódította ellenállhatatlanul pörgős, lendületes muzsikájával.

„Hideg a víz és éget a nap?” A hosszú, sokszor unalmas téli hónapok után nagyon vágytunk a napsütéses, meleg napokra. Indul a strandszezon, a pihenés, az utazás és a fesztiválok. Nem is kell más egy boldog nyári naphoz, csak egy kis napfény, egy hűsítő és a legkedvesebb nyári zenék. Mutatunk néhányat hazai előadók dalaiból:

Ricsárdgír – Minden Nyár

Szabó Benedek és a Galaxisok – Nyári Vasárnap Amfetaminokkal

Twentees – Két Perc Nyár

Tej – Mindhalálig Nyár

Manuel nevével a ValMar duóval való közreműködésén túl valószínűleg az X-Faktorban találkozhatott a közönség. A fiatal tehetség a 9. évad felfedezettje, aki a válogatóra saját dallal érkezett. A zsűrit már a bemutatkozó produkció lenyűgözte, a későbbi adások dalai pedig egyre ígéretesebbnek bizonyultak.

Manuel azon kevesek közé tartozik, akit már a tehetségkutató közben megkeresett zenei kiadó, első lemezei már az adások alatt megjelentek. Manuel nem csupán extravagáns énekhangjával nyerte meg a közönséget, de kitűnő raptudásával és dalszövegíró tehetségével is. Az X-Faktort ugyan nem ő nyerte meg, zenei karrierje mégis megállíthatatlanul ívelt felfelé,

Még 2020-ban Az év felfedezettje, illetve Az év hazai rap vagy hiphop albuma vagy hangfelvétele kategóriában Fonogram-díjra jelölték. Egykori mentora, ByeAlex sem engedte el a műsor után, 2020 januárjában megjelent közös daluk Merülök címmel.

A neve Manuel, Gödöllei Emánuel

Az X-Faktort követő első saját dala márciusban jelent meg Elegem van címmel, amelyet az élete nehezebb időszaka inspirált, amikor különböző fizikai munkákat végzett. Szintén ebben az évben a Joy Magazin őt választotta Social Meda Award #berobbanó kategóriájának győztesének, továbbá közreműködött a Való Világ 10. szériájának főcímdalában is, amelyben Lotfi Begivel és Binkhyvel dolgozott együtt a Pörög az élet című dalon.

2020 őszén pedig megjelent T. Dannyvel közös kislemezük Talán címmel, amely az első helyre került a Mahasz Stream Top 40 elnevezésű slágerlistáján. Szinte az összes 2019-ben megjelent dala platinalemez lett, némelyik többszörös platina minősítést kapott.

Rengeteg együttműködés és jelentős mennyiségű koncertsorozat változtatta meg a fiatal énekes-rapper életét, az egekbe repítve őt. Nem csupán ByeAlex és T. Danny dalainál volt közreműködő, hiszen újabb Fonogram-díját 2022-ben a ValMarral történő együttműködés és az Éget a nap című szerzemény hozta el.

A Middlemist Red vagy tavaszi rózsa a világ legritkább virága, csupán két helyen nyílik a Földön: Új-Zélandon és az Egyesült Királyságban. De elmondhatjuk magunkról, hogy mi is büszkélkedhetünk egy Middlemist Reddel, ugyanis a világ legritkább virága egy alternatív zenét játszó zenekarban öltött testet.

Free

„A hazai neo-pszichedelikus gitárrock talán legjobb zenekara” – írja Jávorszky Béla Szilárd a Middlemist Redről, akik 11 éve alakultak és váltak népszerűvé néhány év leforgása alatt. A Kőbányai zeneiskola diákjai nem okoznak csalódást zenei teljesítményükben, pályájuk során több hazai és külföldi dalversenyt is fölényesen megnyertek a kategóriájukban.

Multicoloured Drive

A Supersonic Overdrive lemezükön található Multicoloured Drive című dalukat a Petőfi Rádió is felvette a lejátszási listájára. A dal 2014-es videóklipje Freund Ádám rendezésében készült olyan fiatal színészekkel, mint Hőricz Lili, Lestyán Attila és Grecsó Zoltán.

Aanimal

Az előbb említett albumon jelent meg az Aanimal is, amely az egyik legkorábbi daluk. A színpadi zúzásokról, szétszakadó gitárhúrokról is ismert zenekar még azt is bevállalta, amikor az A38 Hajón tartott koncerten vagy húsz néző felszaladt a színpadra a szám közben. Az erről készült felvétel megtekinthető itt:

Illuminair

A zenei hangzásra fókuszáló formációnak a dalszövegei – elmondásuk szerint – Iphone-ra feldúdolt vázlatokból bontakoznak ki. Négy nagylemez és több kislemezük is megjelent az évek során. Egy dinamikusabb, elektronikus effektekkel is fűszerezett daluk, az Illuminair jó példa a zenekar fejlődési irányának illusztrálására.

Single Switcheroo

Végezetül hallgassuk meg az Index 2014-ben szervezett alternatív dalversenyének győztes számát, a Single Switcheroo című dalt:

Mielőtt végleg elmennének a szünetre, még két alkalommal fellépnek a nyáron. A Művészetek Völgyében 2023. július 26-án, illetve a Fishing On Orfű Borfalu színpadán július 30-án lesznek láthatók.

Az éppen futó népszerű zeneszámok sorrendbe állítása nem mai találmány. 1940-ben az amerikai Billboard magazinnál jelentették meg az első slágerlistát Music Popularity Chart elnevezéssel. Rajta a legelső „number one record” Tommy Dorsey I'll Never Smile Again című száma volt, amit Frank Sinatra énekelt.

Az összeállítás szempontjai nagyon sokfélék lehetnek: zenei stílus, lemezeladási példányszám, játszási gyakoriság, közönségszavazás és még sok minden más alapján készülhetnek.

Itthon is népszerűvé vált a dalok ily módon való versenyeztetése. Emlékeim szerint az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején a korosztályunknak szóló nyomtatott kiadványok (Magyar Ifjúság, Ifjúsági Magazin) kézbevételekor az első dolgunk volt az épp aktuális slágerlista átnézése. Majd ki-ki vérmérséklete szerint kommentálta azt, ha az Edda netán megelőzte a Piramist.

Nemcsak a nyomtatott sajtóban, de rádióadókon is – egyetlen példa: Pop-Tari-Top – B. Tóth László műsorában vasárnap esténként a Petőfi Rádióban –, sőt a zenei tévécsatornák hazai megjelenésével egy újabb médián keresztül követhették a rajongók kedvenceik szárnyalását vagy éppen visszaesését (ismét csak egyet említve: MTV Top 20).

A mi rendhagyó slágerlistánk 2013-as koncertfelvételek alapján készült. Az akkor 10 éves A38 Hajón szereplő zenekarok fellépéseiből válogattuk ki és helyeztük sorrendbe a dalokat, szigorúan a saját ízlésünk alapján. Az eltelt 10 év még nem annyi idő, hogy nosztalgiával gondoljunk az akkori slágerekre, nincs még rajtuk a „patina”, amely megszépíti a dalokat, elfedi esetleges kellemetlen emlékeinket az előadóval vagy azokkal az élethelyzetekkel kapcsolatban, amelyekben megannyit hallgattuk ezeket a számokat.

Listánk alapján feltűnhet, hogy a 10 előadóból ma már jó néhányan felvették a néhai nevet, egyszóval feloszlottak. De feledésbe nem merültek.

A slágerlistán első hely a Tej – hangzott el a régi idők egyik tévéreklámjában. A nagyszerű Tej zenekar nem szerepel a válogatásunkban, de nézzük, mely előadóknak sikerült 2023-ban a csúcsra jutni a 10 évvel ezelőtti produkcióval!

1. Péterfy Bori & Love Band: Vámpír

A Péterfy Bori & Love Bandet 2007-ben „találta ki” Tövisházi Ambrus billentyűs-zeneszerző, és azóta szinte folyamatosan turnéznak, látványos, nagyszerű hangulatú fellépéseken nézhetjük meg őket. A slágerlistánkat vezető dal címe megtévesztő. Az énekesnő, Péterfy Bori nem vérben, hanem a közönség szeretetében mártózik meg ezen a koncerten. Nézzék csak!

2. Heaven Street Seven: Mikor utoljára láttalak

A Heaven Street Seven zenekar húsz éven át – 1995 és 2015 között – ontotta ránk jobbnál jobb számait. Az első években olyan hitelesen játszották az indie-gitárpopot, hogy sokan azt hitték, valami véletlen folytán Magyarországra keveredett angol anyanyelvű zenekart hallanak. Aztán váltottak magyar nyelvű dalokra. Például erre.

3. Nemjuci: Runaway

Ritka pillanat: az énekesnő, Németh Juci gitárt ragadott, és zenekarával, a – 2007-ben alakult – Nemjucival együtt egy igazán ütős dalban megmutatta nekünk, mi is az a rock and roll. Aztán még ebben az évben – 2013 végén – az együttes tagjai közös megegyezéssel sajnos szétváltak.

4. Hollywoodoo: Az Isten lába

A Hollywoodoo zenekar – élén a sok mindent átélt frontemberrel, Trócsányi Gergővel – megosztja velünk tapasztalatát, mely szerint minden hiába. Teszik ezt harapós gitárzenével előadva. A banda annak idején – 1992-ben – egy veszprémi garázsból indult. Jelenleg – 2021 óta – szüneteltetik zenei tevékenységüket.

5. Ivan & The Parazol: Whatever

2010-ben néhány fiatal zenekart alapított Budapesten. Aztán abban az évtizedben, a hatvanas-hetvenes évek klasszikus rockzenei világát idéző dalaikkal sikert sikerre halmoztak itthon és külföldön egyaránt. Az Ivan & The Parazol az A38 Hajón adta első telt házas koncertjeit. 2013-ban is felléptek ott, innen jöjjön most egyik sikerdaluk, amellyel – és nem csak az „I can hear them rolling” sor miatt – megidéznek egy legendás rock 'n' roll zenekart.

6. Pegazusok Nem Léteznek: Veszély

Ács Eszter énekesnő, a Lázár tesók és Németh Róbert, ők a Pegazusok, akik 2019 óta „nem léteznek”. Intim hangulatú, minimális hangszerelésű dalaik közül az egyik legjobban sikerült most a válogatásunkra is felkerült. Amúgy Németh Róbert basszusgitáros az egyetlen zenész, aki a slágerlistánkon két formációban is szerepel, a másik az „anyazenekara”, a Heaven Street Seven.

7. Ladánybene 27: Groove down Babylon

A magyar reggae zászlóshajója, az 1985-ben alakult Ladánybene 27 üzenete világos: tisztelet, szeretet és béke! Talán ők tettek a legtöbbet azért, hogy ezt a műfajt itthon is elfogadja és megszeresse a közönség. A címben szereplő Babylon a raszta szimbolikában a rosszat, az elnyomó hatalmat jelképezi, amely szemben áll az ígéret földjét jelentő Zionnal.

8. Fókatelep: Chaos Santana

A Fókatelep 2007-ben alakult. A Korai Öröm és a colorStar zenészeinek Oláh Annamária énekesnővel való találkozása új minőséget hozott létre – rock és elektronikus alapokon nyugvó, sajátos stílusú világzenét, katartikus erejű népdalokkal és sanzonokkal. A most következő koncertfelvételük pedig a latin zene világát idézi meg. A 2010-es években aztán a Fókatelep fokozatosan leállt, és átadta helyét a Meszecsinka zenekarnak.

9. Mary Popkids: Nightdrive

A bluesos, soulos, funkys, elektronikus indie-popot játszó Mary Popkids energikus koncertjeivel vált a magyar alternatív zenei színtér egyik népszerű csapatává. Az itt látható koncerten még előtte voltak az országos ismertségnek – az 2014-ben jött el számukra –, de már itt is látható, hogy feszes és kellőképpen fűszeres zenéjük hogyan hat lelkes közönségükre.

10. Halott Pénz: Hétfő, szerda, szombat, kedd

Kis hazánk egyik legnépszerűbb hiphopformációja a Halott Pénz. A következő koncertfelvétel évében, 2013-ban csatlakozott hozzájuk Járai Márk, aki Marsalkó Dávid mellett a zenekar „másik hangja”. És ekkortól lett hétfős a társaság, amely megjelentette Szólj anyunak, hogy a városban vagyok című albumát. Idén májusban a lemez 10. „születésnapját” egy – már most garantáltan telt házas – koncerttel ünnepelték Budapesten.

Ennyi fért a mai tízes listánkra, sajnos több kiváló előadó általunk is kedvelt dala nem került fel most ide, de talán majd a jövő héten!

A slágereket a Magyar Popkulturális Értéktár gyűjteményéből rendeztük listába, ahol további, zenei csemegének számító videókat találnak – akár a 2013-as évből is. Kedvcsinálónak néhány név azok közül, akik abban az évben még sikerrel szerepeltek az A38-on:

Anez

Babám

Braindogs

Cloud 9+

Mátyás Attila Band

Manoya

Morningdeer

Trottel Stereodream Experience

Tudósok

Úzgin Üver

Idén ünnepelte az Arénában a negyvenedik születésnapját a Bikini. A zenekart Németh Alajos és Nagy Feró 1982-ben alapította, a kezdetekben sajátos punk-rock zenét játszottak, dalaikat pedig átszőtte a közéleti tematika.

A ma ismert Bikini teljes – ám egyáltalán nem konfliktusmentes – megújulása 1985-ben következett be. Ekkor érkezett a régi tagok – Németh Alajos basszusgitáros, Vedres József gitáros és Németh Gábor dobos – mellé a Rolls Frakcióból az énekes D. Nagy Lajos, és vele egy időben Gallai Péter billentyűs. A Bikini még megélt néhány átalakulást, és bár 1992-ben úgy tűnt, hogy véget ért egy korszak, 1997-ben újra összeállt a zenekar, új lemezekkel rukkoltak elő. Az együttes még ma is járja az országot, sőt, a tavaly 40 éves zenekar idén májusban ünnepelte jubileumát a Budapest Sportarénában.

A megújult Bikini sajátos, egyéni színfoltot hozott a popzenei világba mind zeneileg, mind pedig a dalszövegek terén. A pop-rockos hangzásvilághoz meglehetősen szentimentális dalszövegek társulnak a szerelemről, az életről, amelyekkel egyrészt a hallgató könnyen tud azonosulni, másrészt pedig mindezt költői igényességgel, egyszerű, tiszta, érthető módon fogalmazzák meg. A 80–90-es években számos daluk felkerült a slágerlistákra, ilyen például a Mielőtt elmegyek, az Ezt nem tudom másképp mondani, a Mondd el, a Fagyi, az Adj helyet..., vagy épp a Nehéz a dolga, a Széles, tágas a tér, a Legyek jó, illetve a Közeli helyeken, az Olcsó vigasz és a Ki visz haza.

Több dalszövegüket is Nagy Feró írta – annak ellenére, hogy nem túl békés módon váltak el útjaik. Hozzá köthetők többek között a Mielőtt elmegyek, a Fagyi vagy épp az Ezt nem tudom másképp mondani című slágerek. A Mielőtt elmegyek az egyik legnagyobb és legtöbbet idézett szerelmes-szakítós, de tulajdonképpen búcsúzós szám a magyar poptörténetben, hiszen még iskolai ballagásokon is gyakran hallható ez a dal.

A versszakokban a tárgyi világ felsorolása az üresség szimbóluma „Négy szürke fal, egy rádió, egy asztal, / Egy nagy trikó, ezt még tőled kaptam”, amely szintén emlékezteti a megszólalót a kedvesre. A refrénben megjelenő fő gesztusban – „mielőtt végleg elmegyek, kapsz egy képet rólam” – a kedves otthagy egy darabot magából. A kép mint egy adott pillanatot megörökítő felvétel – amely az emlékezést szolgálja – ebben az esetben szimbólumává válik az emlékezésnek.

Márkus József, Katona László és Trunkos András mellett Dévényi Ádám írta a Bikini dalszövegeit. Dévényihez köthetők az olyan slágerek, mint A férfi megy, a nő marad, az Adj helyet magad mellett, a Ki visz haza, sőt még a 2020-ban a Retro Rádió Retro TOP 1000-es listájának az élére kerülő Közeli helyeken is.

Egyedi stílus és fogalmazási mód, nagyon mély látásmód és érzékenység jellemezte, amelyből mindig az emberszeretet csendült ki

– jellemezte Dévényit Németh Alajos egy interjúban. A férfi megy, a nő marad című dalban egy sztereotipizált férfi–nő viszony jelenik meg, ezen belül egy párkapcsolat felbomlása tematizálódik.

A Katona László tollából származó Veled akarok című dal egy meglehetősen mély és őszinte szerelmi vallomás. A „Hogyha tankönyv lennél, / Belőled tanulnék / Oldalaid többször / Végig lapoznám. // Hogyha ital lennél, / Mindig részeg lennék, / És ha szabadságharc, / A vérem áldoznám.” sorokban a tankönyv a tudást, az ital a vágyat, a szabadságharc az áldozathozatalt szimbolizáló elemek.

A Veled akarok képi világa nagyrészt természeti elemekből épül fel, a megszólaló az ősz, a tél, a tavasz és a nyár képében jelenik meg, míg a megszólított az ezekre hatást gyakorló felhő és nap képében. A „rád borulnék ősszel takaró avarral... forró nyár ha lennél, beragyognálak” esetében az évszakok körforgása, ezáltal az idő múlása jelenik meg. Az idő dimenziójából való kilépésre csupán a túlvilágot szimbolizáló pokol és a menny, illetve a feltámadás ad lehetőséget.

Ugyan a Ha volna még időm, illetve a Veled akarok című dalukban is kiemelt szerepet kap az idő mint a létezés törvénye és feltétele, a Közeli helyeken egy másik lényeges kérdést, az ember időbe vetettségét tematizálja: „itt ül az idő a nyakamon”. Ezt emeli át a tapasztalati világba, ezen belül is a tér dimenziójába: „akkor is megyek, ha nem akarok”, ahol az akaratlan előrehaladás az idő függetlenségét és szüntelen múlását szimbolizálja. A lét végét egyrészt a „kifogy az út a lábam alól” kép, másrészt pedig a „Porból lettem s porrá leszek, / Félek, hogy a ködbe veszek” gondolategységek hozzák be.

Bár számos tagcserével és szövegíróval dolgozott a zenekar, mégis azonos színvonalú és hasonló stílusú szövegek születtek. Az ős-Bikini punkos, közéleti témákkal átszőtt korszakához képest később inkább a hétköznapi életből vett témák és konstans színvonal jellemzi munkáikat. Számottevő válogatáslemezük mellett a legutóbbi albumuk 2011-ben jelent meg Elmúlt illúziók címmel.

Zenét hallgatni arany

Azt, hogy az arany mint nemesfém mit jelent az emberiség történelmében, megtudhatják ezernyi más helyről, például a „Ki korán kel…” blogról. Erre most ne pazaroljunk tintát és papírt. Nézzünk inkább utána a magyar könnyűzene és az arany kapcsolatának. Nem a nyugati turnékról egykor hangfalakban hazacsempészett arany ékszerekről lesz itt szó, az egy másik rovat témája lehetne. Maradjunk az aranynál mint annak szimbólumánál, ami igazán értékes, ami tudást és érzelmi gazdagságot jelképez.

Mindannyian hallottuk már azt a zenei kiadványokra vonatkozó kifejezést, hogy aranylemez. Mit is jelent ez? Hogy egy album kiérdemelje ezt az elismerést, bizonyos példányszámban kell elkelnie a lemezboltokban. Ez országonként eltérő lehet, ami biztos: az első aranylemez büszke tulajdonosa az amerikai jazz-zenész, Glenn Miller volt, akinek korongja 1942-ben 1 millió 200 ezer példányban kelt el, és ezt kiadója, az RCA ezzel a címmel honorálta.

Magyarországon 1992-ig 100 ezer eladott lemez után járt az elismerés ­– és ez a szám az akkori élvonalbeli zenekaroknak és szólistáknak könnyedén ment –, amikor is 50 ezer elkelt példány után már megkapták az előadók az aranylemezt. Jelenleg – 2012 óta – 2000 hanghordozó gazdára találása esetén már elmondhatja magáról egy hazai sztár, hogy ő bizony aranylemezes. Így múlik el a világ dicsősége, valamint nem mind arany, ami fénylik.

És hogy ki volt az első magyar aranylemezes előadó? 1970-ben, miután a Volt egyszer egy lány című nagylemeze (LP) elérte a 100 ezer eladott példányszámot, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat képviselője Koncz Zsuzsának adta át az első hazai arany(nagy)lemezt. A kislemezeknél (SP) a limit az aranylemezhez váláshoz 250 ezer eladott darab volt, itt az első jutalmazott 1967-ben Aradszky László, akinek kislemeze 985 ezer példányban kelt el, ami azt jelentette, hogy minden tizedik Magyarországon élő ember megvásárolta a népszerű táncdalénekes kiadványát.

Mielőtt elkábulnánk a számok és az arany bűvöletében, nézzünk meg néhány már befutott, vagy éppen szárnyait bontogató mai magyar előadót, aki így vagy úgy, de kapcsolódik mai témánkhoz.

Az értékes felvételeket ezúttal is a Magyar Popkulturális Értéktár széfjének feltörésével szereztük meg.

Az utóbbi évek egyik legsikeresebb magyar televíziós produkciója volt a 2015–2018 között futó Aranyélet című bűnügyi sorozat. „Minden rohad, ami fénylik” – így hirdették az alkotást, és tényleg, a középpontban egy kétes bizniszből meggazdagodott, szétesőfélben lévő családot láthattunk, remek színészi alakításokkal és kidolgozott történetvezetéssel.

A sorozat harmadik évadának főcímzenéjét a SONYA zenekar adta elő. Korbucz Sonya és posztrock együttese egy igazán ütős dallal állt elő 2018-ban, ennek jöjjön most az A38 Hajó színpadán előadott élő változata.

SONYA: Aranyélet – Family

Az 1997-ben alakult Misztrál együttes repertoárján magyar és külföldi költők versei, valamint népdalfeldolgozások szerepelnek, igényes hangszerelésű, népzenei hagyományokat követő muzsikával előadva. Most következő daluk a fiatalon elhunyt erdélyi magyar költő, Dsida Jenő (1907–1938) versének megzenésített változata. Egyetlen mondatnyi sóhaj, szerelmes ima, bensőséges, halk szavú költemény ez. Egymástól távol eső, mégis összecsengő rímekben beszél arról, hogy szeretné arany és kék szavakkal megfesteni a Kedvest, aki a költő számára a „világ legszebb Virága”.

Misztrál: Arany és kék szavakkal

Az idén 30 esztendős Anima Sound System a kezdetektől a magyar elektronikus színtér egyik kiemelkedő zenekara, zenéje ízét a stílusok keveredése adja. Ezen a 2015-ös koncerten Prieger Fanni lendületes előadásában hallhatjuk a The Gold Hole című dalukat, a zenekar 2014-ben megjelent Gravity And Grace albumáról. Kegyelem és nehézkedés ez a lemez címének magyar megfelelője, és ennek kapcsán mondta azt Prieger Zsolt, az Anima zenekarvezetője: „Minden alkotási folyamat kegyelmi állapot, és ami nem lélekből fakad, az lehullik a földre.”

Anima Sound System: The Gold Hole

A Follow The Flow az elmúlt években a magyar popzene egyik legmeghatározóbb zenekarává vált. Az együttesnek nemrégiben jelent meg a legújabb száma, amely már most hatalmas sikert aratott.

A Follow The Flow az elmúlt években nagy népszerűségre tett szert Magyarországon. A háromfős formáció tagjai – Szakács Gergő, Molnár Csaba (Fura Csé) és Vincze Gergely (BLR) – Simon Boglárka segítségével keverik a pop, a rap és a hiphop elemeit, és így alkotják meg saját, egyedi hangzásukat.

Az együttes karrierje 2016-ban indult, amikor a Nem Tudja senki című daluk aratott nagy sikert a hazai zenei színtéren. Azóta több slágerük is megjelent, mint például a Porszem, a Holnap küszöbén és a Tőlem ne. A trió zenéje könnyed, energikus és pozitív, ugyanakkor legfrissebb daluk, a Szélcsend már más hangulatot mutat be.

Képzeljünk el egy napot, amikor minden magyar ember hazánkban háromszor hallgatja meg a Follow The Flow egy választott dalát. Az Anyám mondta című daluk nézettségét tekintve az előbbi állítás már nem is annyira elrugaszkodott, mivel a kreáció több mint 34 milliós megtekintést tudhat a magáénak a YouTube-on, ami jelzi, hogy mennyire közkedvelt a magyar zenei színtéren.

A zenekar tagjai nemcsak tehetséges zenészek, hanem fontos értékeket és életszemléletet is közvetítenek a zenéjükön keresztül. Ugyanakkor a közösségi médiában is aktívak, és rendszeresen posztolnak motiváló üzeneteket és inspiráló idézeteket.

Nem tudja senki

A dal megjelenésének nyarán már 20 milliós nézettséget ért el a videóklip, a hazai Spotify-listán több mint 650 ezres streaminggel lett listavezető. A Follow The Flow nagy áttörése a Nem tudja senki volt, hirtelen az egész ország együtt énekelte a refrént:

Nem tudja senki, hogy honnan jöttem

Hogy hányszor volt sötét az ég fölöttem

Ködös a múltam, nem ismeri senki

Nincs otthonom, nincs hova visszamenni

A dalszövegben a lét minősége magasabb értéket képvisel, mint a materiális dolgok: „sosem voltam gazdag, de megvan minden, / a legszebb pillanatok vannak ingyen.” Emellett a dalban található hangszerelés és az előadásmód is erőteljes érzelmi töltettel rendelkezik, amely tovább erősíti a dal üzenetét a mindennapok becsüléséről, a pillanat megéléséről.

A Nem tudja senki több gondolategységet mozgat. Egyrészt magában foglalja a lét kiszámíthatatlanságát, az ember esendőségét. Másrészt utal arra is, hogy a függetlenség ára a nincstelenség: „Inkább leszek nincstelen úgy, hogy mellette szabad." Emellett az otthontalanság, gyökértelenség, aspektusa is felmerül, amelyhez ködös, vagyis nehezen visszafejthető múlt társul: „Ködös a múltam, nem ismeri senki, / nincs otthonom, nincs hova visszamenni.”

Külön érdekesség, hogy a dal nem csak hazánkban volt közkedvelt, számos ember szívesen hallgatja a világ minden tájáról. Példa néhány hozzászólás a YouTube-ról:

Wow this video makes me want to travel to Hungary so much. I also love how Hungarian sounds. I'd like to learn this language Love from Spain. (Uh, ez a videó nagyon arra késztet, hogy elutazzak Magyarországra. Azt is imádom, ahogyan magyarul szól. Ezt a nyelvet meg akarom tanulni. Szeretettel Spanyolországból.)

Amazing song! Playing on repeat for like 100th time now! Love from your neighbor, Ukraine. (Csodálatos dal! Már vagy százszor meghallgattam! Szeretettel a szomszédotokból, Ukrajnából.)

I am from Germany and i feel this music so deep without understanding anything (Németországból hallgatom, és mélyen átérzem ezt a zenét, anélkül, hogy bármit értenék is belőle.)

Az utolsó kommentben látható, hogy a hozzászóló képes érezni a dal mélységét anélkül, hogy ismerné a szöveg jelentését, tehát a nyelvi korlátok sem akadályozzák abban, hogy elmerüljön benne.

• Kik léptek fel a Szigeten 2003-ban?
• Melyik fesztiválon szerepelt az LGT?
• Hányszor lépett fel Ákos a nagy fesztiválokon?

A Magyar Popkulturális Értéktár létrehozta a hazai fesztiválok fellépőinek összesített adatbázisát, amely itt tekinthető meg. A kiterjedt adattárban ilyen és hasonló kérdésekre kapatunk választ. Magyarországon gazdag a fesztiválélet, ám meghökkentő módon eddig nem volt olyan átfogó adattár, amelyben minden egy helyen megtalálható, továbbá az összes előadó, aki valaha fellépett, visszakereshető. Ebben nyújt segítséget az Értéktár új összesítése.

A feldolgozott fesztiválok között található a Sziget, a Volt, a Fishing On Orfű, az Ozora, a Balaton Sound, az EFOTT, a Művészetek Völgye, a Bánkitó, illetve az Ördögkatlan is. A fesztivál-adatbázisban több mint 3000 előadó szerepel, akik a 2012-től napjainkig léptek fel magyar fesztiválokon, mindezek éves bontásban láthatók és kereshetőek vissza.

Fesztiválok, adatok, kutatások

A projekt ötlete akkor merült fel, amikor kitaláltuk, hogy a Jávorszky Béla által írt könyvek tartalmát szeretnénk kiegészíteni további előadókkal. Benne fogalmazódott meg az a gondolat , hogy még nincsen összesített gyűjtemény a hazai fesztiválokról.

Mivel az ötlet mindenkinek tetszett, hamar el is kezdődött a lehetséges források felkutatása, ami mintegy fél évet és több mint 1000 munkaórát vett igénybe. A folyamat során számos akadályba ütköztünk, mivel az adatok elképesztően szétszórtak, nehezen fellelhetők.

Néhány fesztiválnál csupán plakátok álltak a rendelkezésünkre a programokról, más eseményeken maguk a szervezők sem tudtak segítséget nyújtani a 8–10 évvel ezelőtti események részleteiről. Más helyen az előadókat egyesével kutattuk, mert pusztán a nevük alapján nemzetiségüket nem lehetett eldönteni.

A folyamat során több száz előadó esetén ellenőriztük azt is, hogy szerepelnek-e már az Értéktárban. Kollégáink kíváncsisága és szorgalma felülkerekedett az adatmennyiség akadályain. A munkafolyamat alatt olyan érdekes összefüggéseket találtunk, amelyekre korábban nem figyeltünk fel, mint például egyes fellépők rendszeres jelenléte egy adott fesztiválon. Ilyen a Bëlga is, amely részt vett az összes VOLT fesztiválon 2012-től 2022-ig.

Az adatbázis tudományos célra is használható, továbbá lehetővé teszi infografikák készítését is. Az MPÉ fesztivál-adatbázisa így nem csak az érdeklődők és rajongók számára nyújt érdekes információkat, de segítő kezet adhat a fesztiválszervezőknek és a zenei kutatóknak is.

Az adatbázisból létrehozható fesztiváltérkép által a szervezők pontosabb képet kaphatnak a fellépések területi, illetve műfajok szerinti eloszlásról, amely segítséget nyújthat a program összeállításában. Emellett a kutatók számára is értékes információforrást jelenthet, támogathatja a hazai zenei társadalom és a műfajok közötti kapcsolatok feltárását, tehát hozzájárul a hazai zenei szcéna kutatásához is.

A jövőben célunk a jelenlegi fesztiválokat korábbi évekre visszamenőleg is felkutatni. Emellett célunk olyan további fesztiválokkal és kisebb zenei eseményekkel is bővíteni az adatbázist, mint például a Strand fesztivál és a SopronFeszt. Reményeink szerint a zeneipar területén dolgozó érdeklődők folyamatosan jutnak majd munkájukat segítő értékes információkhoz, a rajongók pedig kedvükre böngészhetnek és visszaidézhetik emlékeiket.

Kik voltak az első fesztiválod fellépői? Kutatásra fel!

A Margaret Island a modern hazai popkultúra egyik legkiemelkedőbb együttese. A magyar folkmotívumokkal átitatott pop-rock zenét játszó együttes népszerűségét a YouTube- (67.000) és a Spotify- (havi 94.500 feletti hallgatottság) feliratkozóik száma is bizonyítja. A fonyódi kötődésű zenekar terveiről az alapító basszusgitárost, Törőcsik Kristófot kérdeztük, akit a zenekaron kívül láthattunk A Dal című műsor döntősei között a Pandóra Projektből ismert Pankával. Kristóf azt is elárulta nekünk, hogy mennyire készülnek a nagy koncertjükre, amit 2023. június 29-én a Budapest Parkban tartanak. Lesz egy-két meglepetés a szív témájú koncerten.

A Fénytörés-produkcióban a zenét és a táncot ötvözitek. Honnan jött az ötlet?

A Senki nem felel című klipünkben Vikinek lehetősége adódott táncolni, és ez volt az a pillanat, amikor ráébredt arra, hogy nagyon szeret mozogni. A projekt az ő álmának a megvalósulása, amiben mi maximálisan támogatjuk. Szeretnénk – nyilván – közönséget is mélyíteni egy színvonalas, jól átgondolt és szép produkcióval. Egészen izgalmas számunkra ez a folyamat, gyakorlatilag január óta ezzel foglalkozunk. Viki hetente többször is lejár Szegedre próbálni, mivel a Szegedi Kortárs Balett-társulattal kiegészülve fogunk színpadra állni, Bálint pedig nekiállt áthangszerelni a műsort. Mindegyik dalt egy kicsit máshogy fogjuk eljátszani, hiszen itt a tánc lesz elsősorban a fókuszban. Bízunk benne, hogy ősszel a Müpa-bemutatót követően több vidéki színházban is lehetőségünk lesz előadni. 

Gondolkodtatok abban, hogy ezt hosszú távon is megtartsátok, esetleg más összművészeti produkciót is készítsetek?

Még nem tudom, hogy a jövő mit tartogat, jelenleg a Fénytörés produkciójának szervezésén és összeállításán dolgozunk. A későbbiekben kérdés még, hogy milyen összművészeti produkciók jöhetnek létre, de mindig szeretjük magunkat frissen tartani. Volt már szimfonik turnénk két-három éve, amit ugyanígy a vidéki színházakba vittünk el, egy kicsit más élményt adva a közönségnek.

Említetted, hogy új lemezen dolgoztok. Honnan merítesz ihletet?

Most úgy érzem, hogy megint egy intenzív időszakban vagyunk. Amikor lemezt készítünk, az általában meglehetősen intim kitárulkozás. Sok érzelem a felszínre kerül, és nyilván a saját élményeinkből is táplálkozunk a szövegírás során. Mostanában nagyon sok szöveg kiborul belőlem, korábban még nem írtam ennyit. Valahol ez nekem is egy terápia, mert segít az általunk megélt élményeket feldolgozni. Az inspiráció így belőlünk és a mindennapjainkból fakad. Ha mégis elakadnánk egy-egy dalszöveggel, Szepesi Matyi (Konyha) segítségére mindig számíthatunk.

 Jövőre ünneplitek a tizedik születésnapotokat.

Igen, ha minden igaz, jövő tavasszal megjelenik az ötödik lemez, és ehhez kapcsolódóan országos turnéra indulunk majd, szeretnénk minél több emberrel megünnepelni a 10. születésnapunkat.

Ha egyetlen szóval kellene jellemezned a zenekart, mit mondanál?

Ez nehéz kérdés, amit sokszor megkérdeztek már tőlem. Most azt mondanám, hogy család.

És mi az, amiért a leginkább hálás vagy? Mi a legszebb emléked a zenekarról?

Pont tegnapelőtt forgattunk klipet a legújabb dalunkhoz, a Félemberhez, és visszatértünk a gimnáziumunkba, ahová Bálinttal jártunk. Jó érzés volt egyrészt nosztalgiázni, másrészt pedig eszembe jutott, hogy kilenc éve érettségiztem, és körülbelül akkor indult a zenekar is.

Az elmúlt kilenc év olyan volt, mintha három ember életét éltük volna, hiszen rengeteg élmény ért minket, és arra gondoltam, hogy alapvetően mindent a zenekarnak köszönhetek. Azt is, hogy teljes időben tudok zenével foglalkozni, és nem kell polgári állást vállalnom, hogy élhetem a magam bohém életét. És azt, hogy ha akarok, bármikor nekiállhatok zenélni.

Ez hatalmas ajándék az élettől. Nyilván voltak nehézségek, és bizonyára lesznek is, de egy-egy jól sikerült koncert felszabadító és kárpótol mindenért.

A hazai zenei világból van példaképetek?

Természetesen mindannyian magyar zenéken is szocializálódtunk. Nekem például tavaly volt egy hatalmas LGT-őrületem. Elmerültem az egész diszkográfiában, és felfedeztem ezeket a csodálatos Presser-dalokat. Ugyanakkor a jelenlegiek között is rengeteg olyan zenekar van, akiket nagyon szeretünk, és nagyon izgalmas dolgokat csinálnak.

A Carson Comának is most jelent meg az új lemeze. Giorgio mondta nekem, hogy ez most egy zajosabb lemez lesz, és most már értem, mire gondolt. Rajtuk kívül még rengeteg embert felsorolhatnék Bérczesi Robitól kezdve Azahriah-ig. Tisztelem Attilát, mivel nagyon tehetséges srác, és vitathatatlanok az érdemei.

Most voltam Analog Balaton-koncerten, elképesztően klassz zene! Jólesett a lelkemnek végighallgatni a koncertjüket. Szerintem jó, hogy folyamatosan frissül a zenei élet. Számunkra mégis az a tanulság, hogy fontos a saját autentikusságunk megőrzése, mivel az aktuális trend követése sosem lesz hiteles.

Hol látjátok az együttest öt év múlva?

Amit érzek körvonalazódni az új anyaggal kapcsolatban, hogy biztosan szeretnénk visszahozni az élő hangszereket. Az előző lemezünkön például egyáltalán nem volt élő dob, ami utólag kicsit hiányzott nekünk. A producerünk, Toldi Miki (Magashegyi Underground) dobol, és nagyon izgalmas folyamat, amikor lemegyünk a próbaterembe, van egy éppen formálódó ötlet akár valamilyen szövegfoszlánnyal, és rögtön elkezdjük dobbal, gitárral, énekkel játszogatni. Egészen más így, hogy zenélés közben bontakozik ki számunkra is az adott dal hangulata, iránya. Azt, hogy öt év múlva mi lesz, még nem tudom. Hosszú távon kicsit sodródunk azzal, ami jön.

További információk a popkulturalis.hu oldalon találhatóak.

Hogy kik voltak a Hungária, az Illés, az Omega vagy épp Kovács Kati, Koncz Zsuzsa mellett még igazán népszerűek a maguk korában? Visszatekintő sorozatunkban ismét hozunk öt, a maguk korában sikerlistás zenekart. A hazai rock, beat és pop úttörői mellett felidézzük a Meteort, a Juventust és az Atlast is. A két korábbi válogatás itt és itt olvasható.

Tűzkerék

A Tűzkerék Radics Béla, Som Lajos, Váradi László formációjaként jött létre a Sakk-Matt feloszlását követően. A meglehetősen sok tagcserét megélő zenekarban egy időben Döme Dezső, Könnyű József, Tátrai Tibor, egy másik átalakulást követően, 1971-től Csomós Péter és Póka Egon is játszott.

A sok tagcsere nem hozta meg a várt eredményt, így 1972-ben Radics Béla csatlakozott az újonnan megalakuló Taurus zenekarhoz. A Tűzkeréknek az akkori kultúrpolitika miatt nem jelenhetett meg lemeze, mégis népszerű volt. Egyik ismertetőjegye a tagcseréken kívül az volt, hogy Magyarországon elsőként játszott Led Zeppelint. 1975-ben újjáélesztették a zenekart, amely egészen 1982-ig volt aktív. 1978 október elsején az Ifiparkban az East mellett ők tartották az év legemlékezetesebb koncertjét.

Meteor

Az 1968-as Ki mit tud? során ismertté vált Meteor a Liversing és a Dogs feloszlását követően jött létre. A rythm and bluest játszó formáció frontembere Demjén Ferenc és Demjén István volt, mellette Vadnai László billentyűzött, Tőricht György játszott szólógitáron, Benkő Róbert basszusgitáron, Bertalan „Güzü” István dobolt – egy részük a Dogsból érkezett, mások pedig a Liversingből. A progresszív zenétől a poposabb irány felé elmozduló zenekar A gárdista című dala slágerré vált, és hozzájuk köthető a Kívánj te is nekem szép jó éjszakát című szerzemény is.

Végül 1969-ben végleg feloszlottak, a zenekar egy része a Sakk-Matt nevű zenekarba igazolt. A Budai Ifjúsági Park első aranykorát a Meteornak és a stílusban hozzá hasonló zenekaroknak – mint a Liversing, a Sakk-Matt (róluk itt írtunk) és a Tűzkerék – köszönheti.

Juventus

A hatvanas évek második felében alakult a Syrius kettéválását követően. A Pápai Faragó László orgonista, énekes, Molnár Ákos szaxofonos, Hanka Péter gitáros, Varga Dénes basszusgitáros és Szigeti Béla dobos által létrehozott formáció már megalakulása évében szerepelt a Magyar Televízió Slágerkupa című műsorában. Számos lemez- és rádiófelvételt készítettek, '68-ban, '69-ben de még '70-ben is jelent meg kiadványuk.

Zenéltek a Táncdalfesztivál műsorában is, ők kísérték Kovács Kati Add már uram az esőt című győztes produkcióját is, amely az év slágerévé vált, és amelyet napjainkban is időről időre feldolgoznak különböző előadók. A számos átalakulás során a zenekarban megfordult többek között Tátrai Tibor, Csomós Péter, Kékes Zoltán, Csurgai Attila és Póka Egon is.

Nem olyan rég történt, hogy egy újonnan alakult metálzenekar bemutatkozó klipjében a zenészek elrejtették az arcukat, így tartva egyelőre titokban a kilétüket. A banda egyik tagját azonban hiába takarta csuklya, jellegzetes gitársoundja alapján a vájt fülű hallgatók rögtön azonosították. Ő nem más, mint mai főszereplőnk, Áron András, vagy ahogy sokan ismerik: Apey, gitáros-énekes, aki húszéves pályafutása során több figyelemre méltó, „kemény zenét” játszó együttes frontembere volt, és aki ma is több formációban, illetve szólistaként is bizonyítja dalszerzői kreativitását és előadói tehetségét.

Áron András „Apey” énekes, gitáros, dalszerző a hazai rockzenei színtér fiatalabb generációjának egyik legsokoldalúbb egyénisége, aki – immár két évtizede – a rock/metál különböző stílusaiban figyelemre méltó produkciókkal jelentkezik. Az elmúlt 10 évben 12 lemezt jelentetett meg zenekaraival és egyéni előadóként.

Az 1988-ban született zenész korábbi együttesei közül az első formáció a nu metal stílusban játszó Kelly Hits the Blue Sky volt, amelyben 2003–2009 között énekelt. Ezután az 1992-ben alakult hazai thrash/groove metal legenda Neck Sprain frontembere lett, itt 2008-tól az együttes megszűnéséig, 2015-ig énekelt, majd a jófajta rockot játszó Grand Mexican Warlock következett, ebben 2015–2016 között gitározott.

Ezekkel párhuzamosan 2009-ben létrehozta saját zenekarát, az Apey & the Pea stoner/sludge/grunge triót, amely 2019-ben nevet változtatott, és azóta Lazarvsként lépnek a közönség elé. A névváltás okairól a frontember annyit mondott, megunták, hogy olyan név párosul hármukhoz, ami nem azonos a zenéjükkel.

Az énekes-gitáros Apey a dalszerzői kvalitásait ebben a formációban kamatoztatja leginkább. Idáig négy nagylemezt jelentettek meg: Devil's Nectar (2013), Hellish (2014), HEX (2017), Lazarvs (2020). A névváltás egy kis „stílusigazítást” is magával hozott. Apey elmondása szerint 2020-as kiadványuk zaklatott, rideg hangvételű lemez, kevés dallammal, hideg atmoszférával.

A trió 2009 óta változatlan felállásban zenél, Apey mellett Prepelicza Zoltán basszusgitáros és Makai László dobos a Lazarvs tagja. Súlyos gitár riffek és a klasszikus metálszellem teszi egyedivé és sikeressé őket a hazai rockzenei életben. Látványos koncertjeikkel nemcsak idehaza sikeresek, de az évek során már végigturnézták egész Európát.

2014 júniusában, még a Hellish című albumuk megjelenése előtt adtak koncertet az A38 Hajón. Nézzünk meg ebből a fellépésükből egy rövid részletet! A szám címe Nazareth, és eredetileg az előző évben megjelent Devil's Nectar lemezük nyitódala.

Apey & the Pea: Nazareth

Áron András „Apey” másik, jelenleg is futó zenekara a Trillion. Az eredetileg egyszeri alkalomra, 2011-ben összeállt trió – amelynek további tagjai Szabó László dobos (Grand Mexican Warlock) és Mohácsi Mátyás basszusgitáros (The Idoru, Shell Beach) – zenéjét kezdetben leginkább a grunge refréncentrikussága és karcos megszólalása jellemezte. 2016-ban csatlakozott hozzájuk az ék zenekar frontembere, Lee Oliver gitáros, ekkor lett négytagú a Trillion. Idáig két nagylemezzel jelentkeztek (Dreaming Black, 2016; Like Water, 2018). Jelenleg harmadik albumuk dalain dolgoznak.

Hogy folytassuk a rendkívül kreatív és aktív Apey zenekarainak felsorolását, meg kell említenünk az idén első nagylemezével (Humans Are The Virus) jelentkező Teeth Marks nevű formációt, amely „rejtőzködő” együttesként indult. Első videóklipjükben (Crimson Heresy) a darálós metált játszó zenészek arcát csuklya fedi, a nézők pedig találgathattak, hogy kik rejtőznek a kapucnis, sötét ruhák alatt. Aztán a második klipjükben felfedték magukat: a Lazarvs, a The Southern Oracle és a Stubborn zenekarokból jól ismert Áron András „Apey”, Kókai Barnabás, Makai László és Kaldenekker Ferenc bandája a Teeth Marks.

De térjünk vissza a Trillionhoz!

Részemről a legkülönlegesebb anyag, amit eddig valaha csináltam

– mondta Áron András a 2018-as Like Water megjelenésekor, és ezzel valószínűleg arra célzott, hogy „enyhült” az a nyerseség, amely Apey korábbi szerzeményeit jellemezte. Ezen az albumon több akusztikus szám is helyet kapott, és a pszichedelikus vonalon is elindult a zenekar. Hallgassuk meg a lemez egyik dalát, illetve annak koncertváltozatát 2019-ből: ez a Blisters.

Trillion: Blisters

Áron Andrásban 2009-ben érett meg az elhatározás, hogy az akkor futó zenekarainak profiljához kevésbé passzoló dalokat önállóan, akusztikus formában vigye a nagyközönség elé, kissé a nagy példakép, Neil Young stílusában. És azóta folkos, countrys, bluesos szólóprodukciójával is rendre meglepi rajongóit. Elmondása szerint a másik gitárhőse John Butler ausztrál–amerikai multiinstrumentalista, aki miatt elkezdett a nyitott hangolással is kísérletezni. Viszont a „nagy öregeket”, Bob Dylant és Bruce Springsteent, akikre elsőre asszociálnánk erről a stílusról, nagyon sokáig ki nem állhatta.

2010-ben jelentette meg első önálló albumát (Feathers, Black Flowers), amit 2016-ban a Foxes, 2018-ban a Stranger követett. 2020 őszén érkezett eddigi legkiforrottabb szólóanyaga, a Book of Changes.

A szólóanyagaihoz kapcsolódó nagyzenekari formációját, a Black Circle Orchestrát 2020-ban hívta életre. Az együttes tagságát – Apey mellett – a Blahalouisiana énekesnője, Schoblocher Barbara és billentyűse, Pénzes Máté, a Qualitons ritmusszekciója: Hock Ernő basszusgitáros és Boros Levente dobos, továbbá Kiss Péter gitáros (The Pontiac) adja. Apey velük rögzítette a Book of Changes lemezének élő változatát, amely 2021-ben jelent meg Changes címmel, sokszínű, alt-countrys hangzással.

És a legfrissebb hír: idén októberben jelenik meg Apey The Moment című új szólólemeze, amit teljes egészében az amerikai zene egyik fellegvárában, a Tennessee állambeli Nashville-ben vett fel egy neves producer, Derek Garten közreműködésével, aki több híres előadóval – köztük Taylor Swifttel is – dolgozott már együtt. Az albumról egy dalt már láthatunk és hallhatunk. A Carolina Amerikában felvett videóklipjében feltűnik Apey párja, Schoblocher Barbara is.

Idény nyáron Apey koncertek sorozatát adja idehaza, többféle formációjával is láthatjuk őt országszerte fesztiválokon és klubokban fellépni. És őszre már tervezi a következő amerikai útját, hogy ott újra lemezanyagon dolgozhasson. Zenekarainak és szólóprojektjének sikeressége mellett a zenei teljesítményét is elismerik, Apey immár Artisjus- és kétszeres Fonogram-díjas előadó és dalszerző.

Trillion: Maths

Az ember igényes teremtmény, több minden kell az alapvető létfenntartásához. Ez alkalommal kettőt veszünk tüzetesebben szemügyre ezek közül, az étkezést és a jó zenét. Tartsanak velünk, egy igazán fülcsiklandozó menüsort állítottunk össze önök számára, amihez a kiváló minőségű alapanyagokat a Magyar Popkulturális Értéktárból szereztük be.

Reggel szinte az első dolgunk, hogy megnézzük, mi újság a hűtőben. Sajnos szinte semmi, ezért hát elindulunk a boltba, és közben eszünkbe juthatnak – ó, azok a 80-as évek! –, amikor hajnaltájt hazafelé botorkálva a közért még zárva volt, de a fuvarosok már kirakták a járdára a friss pékárut meg a tejet. És mi gátlástalanul meghívtuk magunkat egy ingyenreggelire. Tejjel kifli… De ma már más idők járnak, és tudjuk azt is, hogy előbb vagy utóbb mindenért fizetni kell.

Tehát irány a bolt, útközben jó társaságban leszünk, hiszen itt van velünk a Kispál és a Borz!

Kispál és a Borz: Tejjel kifli

Az evolúció történetében a tél végére kiürültek az étkészletek, és teljesen természetes állapot volt az éhezés. Innen ered egyes vallásokban a böjtölés hagyománya, spirituális értelmet adtak annak, hogy a hideg évszak végére már nem volt mit enni. Amikor az ősünk elment vadászni, nagy mennyiségű élelmiszerhez akkor jutott, ha elejtette a vadat. Az volt az ünnep, amikor sokat lehetett enni, mert sikerült a vadászat. Az emberiség jó része ma már nem éhezik, mégis megmaradtak a böjti szokások, az ünnepek egyet jelentenek a hatalmas evéssel.

Annak is hagyománya van, hogy magyar ember evés közben nem beszél, vagyis magában sem, illetve nem is tudom, hogy van ez. Kell a társaság egy jó étkezéshez is, ez biztos! Szabó Benedek és zenekara, a Galaxisok különleges vendéget választott az ünnepi früstök közös elfogyasztásához.

Szabó Benedek és a Galaxisok: Húsvéti reggeli a Sátánnal

A címben megidézett dal – Hadd főzzek ma magamnak – a Bergendy együttes slágere 1973-ból, a Hétfő (Hét Fő) albumukról, amely arról nevezetes, hogy ez volt az első magyar dupla nagylemez és egyben az első magyar konceptalbum (egyetlen témára felfűzött dalok sorozata).

Óriásit ment egy mesterséges intelligencia által generált új Drake- és The Weeknd-dal, a Heart on my Sleeve a különböző közösségimédia- és zenemegosztó felületeken. Ez volt az első alkalom, amikor a világ legnagyobb kiadója, a Universal Music nyilvánosan és hangosan beleszólt egy mesterséges intelligencia által generált zene terjesztésébe. A kiadó szerzői jogok megsértése miatt minden hivatalosan elérhető felületről megpróbálta a számot eltávolítani, most már csak különböző reakcióvideókban lehet a számból néhány részletet meghallgatni, például itt: (1:36-nál kell keresni). Az előadó engedélye nélkül ugyanis nem lehetne egy ilyen szám terjesztését elkezdeni.

Mivel a generatív mesterséges intelligencia rendkívül gyorsan fejlődik és terjed, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az új technológia minden létező szinten átalakíthatja a kreatív iparágakat. Ez azt jelenti, hogy mostantól végtelen mennyiségű tartalmat készíthetünk valaki más stílusában vagy ahhoz hasonlóan, és ezzel párhuzamosan új normák alakulnak ki, többek között a felhasználási jogok területén.

Magának az MI-nak lehet számos pozitív hatása is a modern zeneszerzésre és a bevételekre. A Heart on my Sleeve példájával élve reális opció lehetne licencelni a legkülönfélébb előadók hangjait.

Üzleti szempont

Ennek bevezetése üzleti szempontból számos új bevételi forrást nyithat meg a zeneipar számára. Képzeljünk el egy webshopot, ahol a zenei producerek kedvünkre válogathatnak kedvenc vagy számukra teljesen ismeretlen énekesek hangszínéből, majd egy előre lefektetett szerződés alapján százalékos arányban osztoznának a bevételeken a hangszín tulajdonosával.

Az MI generálta énekhangok használata innovatív és figyelemfelkeltő hatást teremthet a zeneiparban. Az így létrehozott produkciók és egyedi zenei tartalmak kiváló reklámhordozók lehetnek, amelyek felkeltik a közönség érdeklődését, és növelhetik a cégek vagy művészek népszerűségét. Ez különösen fontos lehet akkor, amikor a zeneipar jelentős kihívásokkal szembesül, mint például az albumeladások csökkenése a streamingszolgáltatások elterjedése miatt. Azon zenei szereplők, akik felismerik és kihasználják az MI technológiából fakadó előnyöket, versenyelőnyre tehetnek szert a piacon.

Ezenfelül egy híres énekessel való együttműködés igen költséges lehet, különösen, ha nagy a kereslet rá. Az MI-hangeszközök költséghatékony alternatívát kínálnak, ami lehetővé teszi a producerek számára, hogy hasonló hangzást érjenek el, anélkül, hogy túllépnék a költségkeretüket. A sok kicsi sokra megy elv alapján pedig akár sokkal nagyobb bevételt is tud generálni a piac ebben a felállásban.

Kreatív szempont

Az MI által generált hangok hozzájárulhatnak ikonikus énekesek zenei örökségének megőrzéséhez. Ha egy énekes már elhunyt, vagy visszavonult a zenei színtérről, a hangja így továbbra is inspirálhat, és rezonálhat az közönséggel. Azáltal, hogy egy MI-generált másolatot engedélyeznek egy híres énekes hangjából, a zenészek tisztelettel adózhatnak a zenei ikonjaik előtt, és bemutathatják művészetüket az új generációknak. Ez a digitális megőrzési forma biztosítja, hogy a legendás énekesek hatása és esszenciája fennmaradjon a zene folyamatosan fejlődő területén.

Az MI-licencelés másik lehetséges pozitív hatása az, hogy lehetőséget nyújt a fiatalabb generációk számára, hogy megismerkedjenek a régebbi zenékkel. Azok a fiatalok, akik már nem Máté Péter vagy Kóbor János zenéjén nőttek fel, most felfedezhetik azt egy új módon, amely talán ösztönözni fogja őket az adott zenész eredeti munkájának felfedezésére.

További pozitív hatás lehet, hogy módot teremt új és innovatív zenék létrehozására. Ezen eszközök használatával különböző zenei stílusokat lehet kombinálni vagy új verziókat létrehozni meglévő dalokból, amelyek segítségével a zenészek és a producerek új zenei határok elé állhatnak.

Ez akár teljesen új zenei stílusok kialakulásához is vezethet, ami az MI használata nélkül nem volna lehetséges. Egy vad ötlettel élve ma már simán elképzelhető, hogy létrejön egy olyan szám, amelyben Zámbó Jimmy és Kurt Cobain együtt duettezik franciául drum ’n’ bass alapokra. Ki tudja, talán milliók kedvence lenne, hiszen a zenében bármi lehetséges.

Tehát – bár jogos aggodalmak vetődnek fel a mesterséges intelligenciát használó eszközökkel kapcsolatban – fontos felismerni az ilyen technológiából származó pozitív hatásokat is. Az előadók örökségének megőrzése, a régebbi zenék fiatalabb generációkkal való megismertetése, az innováció elősegítése a zenében, illetve az a gazdasági előny, amit a zeneipar számára jelenthet a licencelés, lehetőséget teremthet arra, hogy a zeneipar előrelépjen, fejlődjön. 

ByeAlexnek minden hangulatra van egy dala, amit hallgathatunk. Míg sokan hajlamosak egyetlen témakör mellett maradni akár egész pályafutásuk alatt, ByeAlex dalai organikusan változnak, így hozva folyamatos megújulást.

Egészen pontosan 10 évvel ezelőtt, a Kedvesem című slágerének köszönhetően Márta Alex, művésznevén ByeAlex üstökösként robbant be a köztudatba. Azóta megállás nélkül dolgozik újabb dalokon.

Népszerűsége a YouTube és Spotify hallgatottsági számaiban is megmutatkozik, feliratkozóinak száma 300 ezer fölötti mindkét platformon. Egy-egy klipje pedig többmilliós nézettséget hoz. A bölcsész végzettségű szerző igazán mély gondolatokat képes megfogalmazni, amellyel könnyű azonosulni. Rengeteg visszajelzés olvasható arról, hogy ByeAlex dalai érzelmi támaszként sokakat átsegített nehéz időszakokon. Ahogyan az alábbi idézet is bizonyítja:

Keresem a szavakat, Alex. Azt hiszem, ez az első olyan zene és dalszöveg, ami a teljes valóságában leírja a mindennapos szorongás fojtogató tüneteit, mindezt úgy, hogy közben erőt és reményt ad felállni, és folytatni. Azt hiszem, hogy sok ember nevében írhatom... Nagyon köszönjük!
Ui.: ezt kellene felírni receptre, nem a Rivotrilt. :)

A korábban idézett sor is arra enged következtetni, hogy ByeAlex zenéje olyan hatást képes elérni, hogy azt érezzük, valaki megért, nem vagyunk egyedül. Minden igazán jó műalkotás azt jelenti, hogy minél többen tudnak azonosulni vele. Ezek a dalok nem azért vannak, hogy azt érezd, hogy ByeAlex megért téged, hanem azért, mert olyan érzéseket/érzelmeket fogalmaz meg, amellyel nagyon sokan tudnak azonosulni.

A 2010-es években többnyire szóló dalokat hozott, majd 2015-ben megalakult a ByeAlex és a Slepp. Ez az időszak adta nekünk a Nehéz vagyok című dalt is, ahol egy párkapcsolat dinamikáját mutatja be. Általában elmondható, hogy ezek a dalok a nőt a lehető legszebb és legtökéletesebb teremtésnek mutatják be. Erre tökéletes példa a Lotfi Begi közreműködésével készült Még mindig... vagy épp a B A B A B Ó. Szerelmi vallomások dalba öntve, amelynek dallamai egyre több emberrel szerettették meg az előadót.

Amennyire ellenszenves volt annak idején, annyira megkedveltem a munkásságát és a személyiségét. Úgyhogy remélem, idén eljutok majd az egyik koncertjére, mert ezt élőben is hallani akarom. :)

Nem maradhat ki a sorból Csókolom című dala sem, amely az első szerelmes dalok között született, továbbá Az én rózsám című dala, melyben a szerelem és a halál párban járnak: „Az én rózsám egy olyan szép lány, hogy koporsója aranyszéf tán.”

Paradox módon az élettel teli szerelmet a halál motívumával egészíti ki, ami a szöveg keserédes jellegét adja. A női alakot itt „édes méreg”-nek nevezi, amelyről tudja, hogy végezhet vele, mégis vágyódik utána. Az egymásnak való megnyílás és sebezhetővé válás sejlik fel, amelyben kockáztatjuk, hogy megbánthatnak, mégis vágyódunk a kommunikációs intimitásra. Külön érdekessége a magyar népzenékre hajazó dallamvezetés, amelynek köszönhetően a kommentelők alkalmasnak találták volna képviselni hazánkat az Eurovíziós Dalfesztiválon.

Egy ilyen dallal teljes mértékben lehetett volna képviselni a magyar kultúrát az Eurovíziós Dalfesztiválon!

Majd a későbbiekben, a különböző kollaborációk adta szakítós, vagy éppen szomorkásabb hangvételű szerzeményeket mutatott be, mint a Menned kéne Lábas Vikivel, az Így hagysz el Hiróval, vagy Manuellel a Merülök:

Megírtam jó néhány slágert,
Néhány kapcsolatom ráment.
De tőled gyereket akartam,
Úgy tűnik nagyon elb*sztam.
Most fürdök a pénzben,
Téged meg elvesztelek éppen.
Nem lehet senki olyan szép, nem,
Amilyen te vagy minden képen.

A melankolikus hangulathoz az elvesztett szerelmen túl a Covid–19 járvány is hozzájárulhatott, például a Merülök című dal esetében, amely melankolikus hangulata ellenére is nagy sikert aratott a zenei platformokon. A 10 millió feletti YouTube-nézettségen túl pedig a kommentek is árulkodóak voltak a dal átütő sikerét illetően:

Az összes szakítós, lemondós dalt meghallgattam az utóbbi időben a „NemVeszemFel”- től kezdve a „Menned kéne”... Eltelt egy év a szakítás óta, de valahogy azt érzem, mintha újra átélnem az egészet... Annyira azonosulni tudok a sorokkal.

Hangszeres virtuozitás. Hihetetlen hegedűjáték. Istenadta tehetség. Besorolhatatlan műfajú zene. Szuggesztív előadásmód. Ilyen és ehhez hasonló módon méltatják a kritikusok és ismeri el a közönség mai főszereplőnket, a hegedűs-énekes és zeneszerző Lajkó Félixet.

Neil Young egyik koncertjén a nézőtérről valaki felkiabált a színpadra: „Ez már volt, ez ugyanaz!”. Az évtizedek óta zenei pályán lévő kanadai-amerikai gitáros-énekes ennyit mondott erre: „Minden dal ugyanaz.”

És ez igaz lehet Lajkó Félix esetében is. Az öntörvényűnek és kiszámíthatatlannak tartott hegedűművész lényegében ugyanazt az egy, élethosszig tartó művet játssza.

Ő hangszerének egyik legismertebb magyar virtuóza. Szívből eredő, sodró erejű játékával nyűgözi le hallgatóságát Neki mindegy, hogy New York egyik koncerttermében vagy éppen egy szerbiai kiskocsmában zenél, ugyanazt adja közönségének.

Június elején az A38 Hajó színpadán láthattuk őt, ahol nagysikerű koncertet adott. Ennek kapcsán idézzük fel egy 14 évvel ezelőtti előadását. 2009 májusában akkori formációjával, a Lajkó Electric-kel lépett fel az A38-on. A Hajó honlapján ezekkel a szavakkal ajánlották televíziós megtekintésre az eseményről készült felvételt:

A hegedű-virtuóz Lajkó Félix egyrészt friss, Brasnyó Antallal közös lemezét mutatta be a közönségének, ugyanakkor táncosléptű rajongóinak is a kedvében járva visszatért tíz évvel ezelőtti énjéhez is, és erős balkáni hatásokkal fűszerezett, elektromos hangszereket is felvonultató, sodró, lehengerlő, eksztatikus menüjével is meglepte a nagyérdeműt.

Az említett lemezről, amely A bokorból címet viseli, beszélünk még bővebben. Lajkó zenésztársai a lemezbemutató koncerteken – így az A38 Hajón is – Pettik Ádám ütőhangszeres és Brasnyó Antal brácsás voltak. Érdekesség, hogy Lajkó és Brasnyó hegedű-brácsa duója mind a mai napig létező formáció. Kettejük jól bejáratott improvizációs zenei programja immár 2006 óta sikert arat a koncerteken.

• Lehet-e az underground az új mainstream?
• Mit adott nekünk az Omegához képest a Betli Duó?
• És mit ad, mondjuk, Azahriah, a Follow The Flow vagy a ValMar?

Néhány éve olyan zenészek kezdtek felkerülni a fesztiválok nagyszínpadára, akik előtt az egyszeri ember csak áll, és azon gondolkodik, miről is maradt le, honnan jönnek ezek a fiatalok.

Korábban – mondjuk, néhány éve, évtizede – a televíziók voltak a mainstream hordozói. A tehetséges vagy különleges vagy valamilyen okból kedvelt zenészek lehetőséget kaptak a széles körű bemutatkozásra. Csak hogy néhány példát mondjunk a teljesség igénye nélkül, ilyen volt Tóth Vera, Rúzsa Magdi, Oláh Gergő, ByeAlex stb. Érthető tehát, hogy nagyrészt ezek az előadók töltötték meg a koncerthelyszíneket, kezdve a nagyobb fővárosi helyektől egészen vidékig, hiszen ezeket a műsorokat szinte az egész ország nézte, ismerte.

A digitalizáció előtt a zenék terjesztése is sokkal bonyolultabb volt, stúdiók, kiadók kellettek ahhoz, hogy egy kiadvány megszülessen, és elérje az embereket, ami egyúttal minőséggaranciának is tekinthető, szemben a napjainkbeli tendenciákhoz, amikor bárki bármit felrakhat bármelyik csatornára.

Már a YouTube kapcsán megfigyelhető volt, hogy évről évre felbukkantak olyan sztárok, akik ott gyűjtötték követőiket, sőt még online tehetségkutatók is voltak, mint például a Ki Mit Tube, amelyben több irányból érkező zenészek (pl. Saiid, Fluor Tomi), influencerek (Szirmai Gergely) vagy épp kritikusok (Puzsér Róbert) értékelték a produkciókat.

Tévé, TikTok, fiatalok

Erre a jelenségre kétségkívül nagy hatással volt a pandémia időszaka, amikor a már korábban is viruló TikTok nézettsége exponenciálisan növekedni kezdett, és mind információszerzés, mind tartalomfogyasztás, mind szórakozás szempontjából kielégítő tudott lenni a fiatalok számára, akárcsak korábban a televízió. És mintha fel is váltotta volna a tévénézést. Maga Azahriah is párhuzamba állítja a kettőt, úgy vélekedik, hogy míg az édesanyja megnézi azt, ami a tévében megy, addig ő a TikTokot pörgeti.

Azt hallottam, hogy új lemezzel jelentkezett a ’90-es évek legjelentősebb hazai rockzenekara, a Kispál és a Borz. 2010-ben köszöntek el népes rajongótáboruktól, és bár néha-néha összeálltak közös zenélésre, azért igencsak hosszúra nyúlt téli álomból ébredt tavaly a Borz.

Ami igazán érdekes lehet a Beszorult mondat címet viselő új albummal kapcsolatban, hogy vajon mennyire változott meg a két András zenei világa? És a dalszövegekben milyennek látják maguk körül azt a világot, amiben felébredtek? Azért némi fogalmunk lehet erről, hiszen – szerencsére – nem maradtunk Lovasi András dalai nélkül a 2010-es búcsú óta sem. Szólóalbumai jelentek meg, és lassan már 20 éve annak, hogy itt ragyog másik zenekara, a Kiscsillag.

A teljes album meghallgatása számomra még ezután következik, eddig mint tiszta és hűs forrásvizet, csak apró kortyokban vettem magamhoz az új számokat.

A címadó dal (Beszorult mondat) Krúbi vendégszereplésével készült, a fiatal énekes-rapper-dalszerző számomra generációjának és műfajának legérdekesebb zenésze. Ő az, aki hitelesen tudta előadni még azt is, hogy a koncertjén az egyik Fonogram-díját nekiajándékozza kitartó rajongójának. Szóval, Lovasi és Krúbi együtt, erre mondom én azt, hogy hűha! De a közös daluk engem nem győzött meg, bár a hiba bennem lehet. A videómegosztó weboldalon a szám alatt elragadtatott kommenteket olvastam, én egyelőre nem csatlakozom ezekhez.

Az album második dala (Itt lehet) hangulatában sokkal jobban megragadott, és ehhez sokat hozzátett Kiss „Quimby” Tibi csodás gitárjátéka. A zenekar többi új szerzeménye – további vendégelőadókkal – még ezután következik, de ígérem, hogy nem osztom meg önökkel az ezekkel kapcsolatos élményeimet.

Ami biztosan kijelenthető, hogy ez a 2023-as kiadványuk is sikeres lesz, és a lemezbemutató koncertek is telt házzal zajlottak. Kispálék tagadhatatlan hatással voltak az elmúlt évtizedek hazai alternatív zenei világára. Hogy ez az új lemez mit tesz hozzá a róluk kialakított képhez, azt majd az idő eldönti – zárom ezzel a sosem hallott, magvas gondolattal a rövid kis albumajánlót.

Hallgassuk meg, hogyan szólt a zenekar 2006-ban, azaz 17 évvel ezelőtt! Következzen egy Kispál-klasszikus az 1991-ben kiadott Napozz Holddal című első lemezükről.

Kispál és a Borz: Húsrágó, hídverő

Azt is hallottam, hogy kiosztották az idei Fonogram-díjakat. Számomra külön öröm, hogy a sok kiváló előadó mellett elismerték az általam is kedvelt Platon Karataev zenekar 2022-ben megjelent lemezét. „Az év hazai alternatív/indie-rock albuma” kitüntető címet az együttes Partért kiáltó című kiadványa nyerte el.

A Platon Karataev zenekar 2016-ban indult. Gitárcentrikus zene folk hatásokkal és angol nyelvű szövegek – ez volt a kezdet. Aztán kiadtak két albumot, amelyek elhozták számukra az egyre nagyobb ismertséget és a kritikai sikert, itthon és külföldön is.

2022-ben aztán érkezett a Partért kiáltó lemez, monumentális, gazdag vokálokkal díszített, telt hangzású rockzenével, és Balla Gergely költői – immár magyar nyelvű – szövegeivel. Dalaik egyszerre megnyugtatók és felkavarók, és ezt az igényes produkciót a közönség is értékeli: a zenekar egy ideig a leghallgatottabb magyar előadónak számított az egyik népszerű zenei streamingplatformon.

Nem mellesleg a négy kiváló zenész hihetetlenül jól szólal meg élőben is. Íme itt egy példa az állításom bizonyítására.

Platon Karataev: Atoms

Hallani lehet arról is, hogy fiatal magyar előadók dalai többmilliós nézettséget érnek el a közösségi médiában. Az ismeretlenségből érkező, ám magukat tudatosan felépítő tehetségek alkotásaiban a jelenségen túl van még egy érdekesség: az elgondolkodtató dalszövegeik. A hallgató töprenghet azon, mit is akar elmondani nekünk a szerző, és milyen nyelvet használva teszi ezt meg.

A Vers, mindegy kinek rovatunkban következzen egy mai magyar dalszöveg-kísérlet, amelynek megalkotásához segítségül hívtam a mesterséges intelligenciát (ChatGPT).

Szerettük volna videóval meglepni önöket, amelyben egy színművész szavalja el ezt a verset, de nem találtunk rá jelentkezőt. Színészeink nagyon elfoglaltak mostanában. Íme a kőkemény költemény:

Kincstelenül

Pár év már alattam, vágyok a múltban,
Fáj az élet, nekem nem ez kell,
Nyomom én, fullad a szasza,
Én bíztam, verem át ami fáj.

Csakis a miénk, a végét megzaboláztad bébi,
Minden hibám, hogy velem legyél,
Bánod hogy fáj, bánom hogy fáj,
De együtt ölelve könnyebb az éjszaka rémálma.

Hajók ragyogása a parton,
Csillagok zúgása az égen,
Együtt érezni minden kis pillanatot,
Mert a boldogság két ember közös kincse.

Egészen hihetetlen dolgot hallottam. Az Artisjus (Szerzői Jogvédő Iroda) közzétette tavalyi statisztikai adatait, amelyek szerint a magyar szerzők 2022-ben csaknem húszezer új dalt regisztráltak náluk. A 2020-as évhez képest ugyan kevesebb friss szerzemény született, de az idei esztendőre rekordtermést jósolnak.

Az elérhetetlentől az elismerésig – ez is lehetne a mottója annak a filmnek, amely az A38 Hajó 20. születésnapjára készült Szirmai Márton rendezésében. A 20 év az A38 Hajón című mozi olyan perspektívát mutat be, amit a közönség nagy része eddig nem látott, végigkövethetjük a hajó történetét a kezdetektől napjainkig.

A film egyrészt visszatekint egészen addig, amikor még csak fantáziaként fogalmazódott meg ez a koncert- és rendezvényhelyszín, másrészt azt is megmutatja, hogy a százötven fős munkacsoportot működtető hajó létrejötte és fennmaradása milyen szakemberek összehangolt munkájának volt köszönhető, és hogy azóta hogyan alakulnak a különböző munkafolyamatok. Az A38 nemcsak szórakozóhelyként üzemel, hanem tévéműsorokat is gyárt az MTVA-nak, és itt működik a Petőfi TV stúdiója, ahol nap mint nap több tucat műsort vesznek fel és közvetítenek.

Bognár Attila a kezdetektől fogva tudta, hogy a zenei tartalmak archiválásának jelentős szerepe van a kultúrateremtésben és -közvetítésben, és hogy ez a kérdés Magyarországon akkor még megoldatlan volt. Az A38 mint stúdióhelyszín már a kezdetektől része volt a tervezői koncepciónak. Napjainkban egyre több kulturális tér él ezzel a lehetőséggel, viszont a legrégebbre visszamenő, hazai és nemzetközi előadókat felsorakoztató archívuma egyértelműen az A38-nak van.

A hajó története és alapcsapata is egészen a Bognár Attila által létrehozott Bahia Kiadó munkásságáig nyúlik vissza, ahol ez a fajta gondolkodás és a szakmai gyakorlat csírája elindult. Bár a Bahia vett fel koncerteket, a fő tevékenysége nem ez volt, hanem a kiadás és a koncertszervezés. A Dunán álló hajó inspirációjának forrása a párizsi Batofar nevű rendezvényhajó volt, így kötöttek ki először a tulajdonosok egy ukrán hajótemetőnél, majd onnan az eredetileg Tripolje nevet viselő, Artemovszk 38 típusú kőszállító uszály a Petőfi híd budai hídfőjénél.

Szabó Endre találta meg azt az ócskavasárban kínált hajótestet, amelyből sok munkát és átalakítást követően létrejött a közönség számára ismert A38 Hajó. Az egyik legfontosabb mérnöki kihívás az akusztikailag teljesen alkalmatlan hajótest felújítása volt. Ahhoz, hogy a hajó koncerteket legyen képes befogadni, két hangszigetelt dobozt alakítottak ki az úgynevezett „ház a házban” módszerrel, amit Miltenberger-Miltényi Miklós és Váncza László mérnökök vezényletével oldottak meg.

Egy hajó akusztikailag a lehető legelőnytelenebb választás, hiszen olyan szempontok vetődtek fel, hogy ha elmegy mellette egy másik hajó, az ne hallatszódjon be. Vagy ha a hajó gyomrában koncert van, az ne zavarja az étterem vendégeit. De ugyanígy meg kellett oldani például a szellőztetést is.

Az A38 Hajó 2003. április 30-án nyitotta meg a kapuit. A film tele van olyan információkkal, amelyek összefoglalják mindazt, hogy mennyire bonyolult feladat egy teljesen alkalmatlan térben működőképes, üzemeltetésre alkalmas és akusztikailag is kivételes minőségű helyiségeket létrehozni. 

A film betekintést enged a kezdeti nehézségekbe is, amikor még az emberek számára ismeretlen volt a helyszín, így a felkérések zömére nem reagáltak a zenekarok – ezt is rendkívül leleményesen oldották meg Bende Zsuzsanna munkájának köszönhetően. A zenekarok több interjúban is kifejtik, mennyire szeretnek visszajárni oda, hiszen a hajó különleges atmoszférája, otthonossága, a gépházban létrehozott backstage hangulata amellett, hogy a zenészek kedvence lett, inspiráló hatással is bír.

Idén jubilál az  Anima Sound System , amit egész évben ünnepelnek: a sorozatot áprilisban az A38 hajón nyitották. Prieger Zsolt, a szombathelyi kötődésű zenekar örökké nyughatatlan vezetője ötvenhét évesen is tele van tervekkel, mixtape-sorozatokkal, könyvet ír az édesapjáról és Bob Dylanről – utóbbi munkásságából lemezt is készített –, Martonvásáron irodalmat tanít a kiskamaszoknak, és felfedezte magának a természetjárás és a kertépítés örömét.

Prieger Zsolt többek között arról beszélt, hogy

• minden mindennel összefügg,
• az Anima nem egydimenziós embereket gyűjt maga köré,
• sokféle zenét hallgatni számára olyan, mint a levegővétel,
• nem akart úgynevezett világzenét csinálni,
• a pápa egyszerre jobb- és baloldali,
• az Anima a mai napig struktúrán kívüli, és
• Prieger egyharmad részben ma is szombathelyi.

Lassan harminc éve, hogy egy punk kiadónál, a Trottel Recordsnál megjelent az Anima Sound System első kazettája. A zenekarral azóta hosszú és kacskaringós pályát járt be, sok társsal, sokféle zenével. Miért érezte szükségét az állandó változtatásnak?

A gyors válasz az lehetne, hogy hamar megunok mindent, és szeretek kísérletezni, folyamatosan kipróbálni új dolgokat. Az eltelt 30 éves intervallum meg azért jó, mert így részben talán el tudom fogadni azt is, amit korábban csináltam, mondhatni: más és más aspektusát fedezem fel akkori szándékaimnak, motivációimnak. De az, hogy mindig ugyanazokat a számokat játsszam, akár csak pár éven keresztül is, nekem nem megy.

Az Anima a szívemnek roppant kedves sztori, sőt, egyre jobban szeretem, egyre inkább kísérleti terepem, miközben vicces módon egyre inkább popkulturális jelentőségű ügy lesz, hivatkoznak rá, hogy sokakat indított el, motivált a népzene vagy az elektronika területéről. Klassz, hogy az Anima a közben kissé leegyszerűsödő, műfaji skatulyákat gyártó világban nem egydimenziós embereket gyűjt maga köré, és egyfolytában társterületekre kirándul. Például a Daft Punk Teachers című száma amolyan parafrázisának felfogható, Reading is Sexy című Anima-dalban több mint hatvan irodalmi, filozófiai, költészeti kedvencemet sorolom. Hisz minden mindennel összefügg.

Az ön esetében hogyan?

Irodalomtanár a hivatásom, és tök mindegy, hogy könyvet vagy újságot írok, esetleg tanítok, azt mindig ugyanazzal az attitűddel teszem. Régen a Phralipe és az Amaro Drom című roma lapokban tényfeltáró riportokat publikáltam, de ma is rajongásig szeretem a cigányzenét, rendszeresen dolgozom roma előadókkal, és közben kölcsönösen adunk, ajándékozunk egymásnak. A Romano Dromot vezető Kovács Antival például roppant mély, baráti, emberi és szakmai együttműködés alakult ki, aminek az előzményei húsz évvel ezelőttre nyúlnak vissza, a Pireneusokba, a közös spanyol turnénkra.

Az irodalmi rajongásom és bibliofíliám vagy a napi valóságként megélt romauniverzumban elfoglalt helyem nem lehet ellentétben azzal, amit a zenében csinálok. Mondom, minden mindennel összefügg: hiszek abban, hogy fejlődünk, tanulunk, növekszünk halálunk percéig, ahogy a legnagyobb idoljaim is, akik közül Kurtág György kreatív alkotói morálját tartom talán a legüdvözítőbbnek: 94 évesen írta meg élete első operáját.

Ennyiféle zenét hallgat?

Gyerekkorom óta mindenfélét. De sokféle zenét hallgatni számomra olyan, mint a levegővétel. Ez nem elhatározás, hanem alapattitűd. A zenei ízlésemet talán a DJ-szettjeim vagy az irodalmi előadásaim fejezik ki a legjobban. Gyerekkoromban is egyszerre hallgattam diszkót és Bob Dylant, utóbbiról épp most írok könyvet, mert a sokszínűsége és az, ahogy az utca nyelvét és a költészetet beinjektálta a popkultúrába, az rám is hatalmas hatást gyakorolt.

De közben David Bowie és Bartók Béla is a mindenem, meg a Muzsikás, a Talking Heads és a korai Kalyi Jag, a new wave vagy az afrikai zene. Számomra ez a zenei sokféleség a természetes. Apám is ilyen volt: miközben imádta Sosztakovicsot, és rendszeresen szimfonikus koncertekre cipelt engem, arra is felhívta a figyelmemet, hogy a korai Bergendy-felvételeken milyen rafinált fúvósbetétek szólnak.

A ön Cseh Tamás-rajongását is elfogadta?

Nem értette, de tűrte. Cseh Tamás is nagy hatással volt rám, nemcsak előadóként, de Bereményi Géza szövegei miatt is, ami meg már irodalom. Tehát mindig is úgy tartottam, hogy nincsenek határok. Ahogy 2023-ban is meggyőződéssel vallom, hogy az emberi, politikai, társadalmi kontextusba ágyazottság ott van alapvetően elhibázva, hogy a politikusok és a táborokat építő kulturális megmondók határokat húznak közénk és körénk. Amire emlegethetném Olivier Messiaent és az ő univerzalizmusát, katolicizmusát, amit egy mindennél szabadabb, dinamikusabb, kreatív álláspontnak látok. Hogy egyszerre tradicionális és „avantgárdista”. Régebben az Anima kapcsán sokszor a world music kifejezést hozták fel, amit sokáig nagyon nem szerettem. Szerintem nem is létezett még ez az elnevezés.

Létezett, hiszen ezt a marketingkategóriát egy észak-londoni pubban 1987-ben találta ki néhány zenei szakember...

Akkor lehet, hogy csak Magyarországon számított furcsának, hogy az Animában volt népzene és elektronika, meg dub és reggae, meg cigányzene és tört ütemek. De ez véletlenül sem azért volt, mert úgynevezett világzenét akartam csinálni. Legalábbis nem a szó zenei skatulya értelmében – inkább azt mondanám, univerzális zenét szerettem volna. Persze a magunk szűk eszköztárával.

Ezért szoktam mondani, hogy ahogy öregszem, egyre szabadabb vagyok, mert egyre több információhoz, eszközhöz jutok hozzá, egyre több embert ismerek, és egyre izgalmasabb, inspiratívabb közeg vesz körül. A 30 éves turné nyitókoncertjén az A38-on például egy színpadon álltam a fiatal, tehetséges, népzenével szintén ügyesen operáló Nové Somával, Miczurával vagy éppen Frenkkel. Ők valahol ugyanazt a hozzáállást képviselik. Miközben teljesen más bolygók.

Azért furcsa, hogy ön, aki mindig is a keverőpult mögött mozgott, évek óta fent van a színpadon és énekel.

Ez is a folytonos kísérletezés része. Amikor a harmadik énekesünk, Németh Juci távozott, jött a londoni rapper, Jeremy Thompson, aki sose gondolta volna, hogy énekelni fog, fél évre rá mégis ezt tette. Elhitte nekem, hogy ez menni fog neki. Amikor azt mondják, hogy fiatalon énekelj, majd inkább vonulj vissza vagy a háttérbe, és foglalkozz „komoly” dolgokkal, akkor azzal ugyanúgy nem tudok mit kezdeni, mint hogy valaki metálos vagy komolyzene-rajongó, jobb- vagy baloldali.

Nézze meg a pápát! Ő egyszerre jobb- és baloldali. A szociális érzékenysége, a dél-amerikaisága, a szolidaritástudata mindenestül baloldali, a tradicionalizmusa, a több ezer éves hagyományokhoz való hűsége, fegyelmezett koordináta-rendszere meg kvázi jobboldalivá teszi. Ezért jó a zene, mert ott nem kell dumálni ezekről, csak játszani és mindenfélének lenni. Hol énekelni, a színpadon ugrálni öregen vagy a keverőpulton effektezni a zenekart vagy otthon könyvet írni, igazából teljesen mindegy.

Az Anima 30 éves apropóján számtalan interjút adott: az egyikben azt mondta, hogy „persze, az Animát is lehetne korszakolni, de minek?”. Mégis azt kérdezem, miként látja ezt a három évtizedet, benne az esetleges fejlődést?

Az Anima a mai napig struktúrán kívüli. Az Animát megelőző években működött az ÉV, ez a sámánisztikus, eksztatikus, bécsi akcionista elemeket felvonultató zenekarom, amely egyszerre volt Hajas Tibor, Spions, Psycho TV és népzene. Minden, ami akkor voltam. Ezeket a zenéket a diáktársaimmal és az öcsémmel követtem el, ki is adtunk egy kazettát 1990-ben Palomar címmel.

A testvérem mindig is dalközpontú figura volt, én meg kísérletező, hangszereléspárti, bár az elmúlt 15 évben már én is szeretek popdalokat írni. De a popkultúrában legalább olyan fontos a forma, mint maga a zene. Úgyhogy azon agyaltam, hogy az ÉV-et miként tudom továbbfejleszteni Animává.

Az akkori élményeinket Szabival beleraktuk ebbe a gitáros, furcsa zenei kavalkádba, ami a 001/1993 címet viselte, ami persze még nem volt annyira letisztult, mint az Anima kvázi első nagylemeze, a Shalom. Ott vált egyértelművé számomra, hogy ebbe az elektronikus világba be kell építeni Bognár Szilvi hangját. Csodálatos, hogy Szilvi a saját jogán mivé fejlődött, de közben a jubileumokon rendszeresen visszatér hozzánk. Baráti kapcsolatban vagyunk, ahogy majdnem mindenkivel a régi tagok közül. Azért persze vannak kivételek, nem lehet minden tökéletes.

Legutóbbi blogbejegyzésünkben négy zenekar négy dalán keresztül mutattuk meg, hogy mennyire él tovább mostanság a MagyaRock. Abból a felhozatalból egyedül a Nemjuci énekelt angolul – a mostani összeállításban viszont csupa olyan formáció szerepel, amely a rock and roll anyanyelvén szólal meg.

Ivan & The Parazol: Together

Mindenekelőtt a 2010-es években szédítő karriert befutó Ivan & the Parazol, amely alapvetően a hatvanas-hetvenes évek klasszikus rockzenei világát idézi meg, de mindezt alanyi jogon és nem epigonként teszi. Az induláskor saját bevallásuk szerint olyan produkciót szerettek volna létrehozni, „ami nem ismer országhatárokat, ahol kompromisszumokról csak egymást közt lehet szó, ami megmutatja, hogyan játsszák most a rock ’n’ rollt, amivel kreálhatunk egy saját, folyamatosan táguló zenei játszóteret”. (A pandémia időszakában aztán az addig döntően angolul éneklő zenekar megírta a maga teljesen magyar nyelvű albumát, a 2021-es Budai Popot).

Middlemist Red: From The Corner Of My Eyes

Vitáris Ivánékhoz képest két évvel később indult a hazai neopszichedelikus gitárrock talán legjobb honi zenekara, a Middlemist Red, amely eddig három remek nagylemezt (Supersonic Overdrive, 2014; Ripple Soul, 2016; The Other Side Of Nowhere, 2020) jelentetett meg, miközben az énekes-gitáros-frontember, Nóvé Soma több másik produkcióban is kiélheti kreativitását. A Mordáiban népdalokat ültet át modern zenei környezetbe, a Night Of The Vampire-ben szintén feldolgozásokat játszik, a Samurai Drive-ban pedig sötét, füstös rockzenét, elektronikus zenei elemekkel.

Grand Mexican Warlock: Birds In A Cage

Ugyancsak a 2010-es évek egyik legjobb hazai underground rockzenekara volt a 2019-ben a közönségnek búcsút intő Grand Mexican Warlock, amely leginkább a Mars Volta és a Faith No More pszichedéliába oltott, modern progrockos nyomdokain haladt, némi Soundgarden-, Led Zeppelin-, Jeff Buckley-, Queens Of The Stone Age- és Radiohead-utalással.

Ozone Mama: Moon Pilot

A Grand Mexican Warlockkal egyszerre indult a hatvanas-hetvenes évek fordulójának kemény rockját – mindenekelőtt a Led Zeppelin, a Cream, a Mountain és részben a Rolling Stones világát – idéző, azt modern zenei köntösbe csomagoló Ozone Mama, amely rendkívül energikus és látványos koncerteket ad.

Turbo: One More Time

Végül pedig itt van a vérbő és lehengerlő, pszichedéliába hajló power rockot játszó Turbo, amelynek albumait igazi harapós, odacsapós rock and roll jellemzi, miközben a koncertezés terén is kellően aktívak voltak. Legalábbis az első időszakban: a 2010-es évek derekán ugyan volt némi adásszünet a pályájukon, de azóta ismét visszatértek a színpadokra.

Közel másfél éve nincs köztünk a magyar rocktörténet egyik ikonikus alakja, az Omega együttes énekese, frontembere, Kóbor János. Azé az Omegáé, amely a magyar rocktörténet egyik legjelentősebb és Európában a legismertebb rockzenekara volt. Nem mellesleg technikai értelemben az egyik legnagyobb hazai újító: nevéhez fűződik az első LP, az első CD és az első DVD, a koncerteken idehaza ők használtak elsőként füstgépet és lézert, elsőként ők csináltak telt házat a Budapest Sportcsarnokban, és a legtöbbször ők töltötték meg a legnagyobb szabadtéri intézményt, a Népstadiont.

Számomra szimpatikus a rúdugró Szergej Bubka hozzáállása, aki nem egyszerre javította meg harminc centivel a korábbi világrekordot, hanem minden nagyobb versenyen csak egyetlen centiméterrel emeltette feljebb a lécet. Így mindig jelentős esemény volt, ha világcsúcsot ugrott. Vagy harmincszor megtette ezt

– nyilatkozta Kóbor János 1999-ben a Népszabadságban, az Omega újabb, a Népstadionban adott megakoncertje előtt, majd hozzátette: „Mottónk: ha kellünk, akkor vagyunk. A rock végül is e század második felének a műfaja. Hogy még néhány dinoszaurusz él és működik, és változatlanul színpadra tehető, más kérdés, de a rock azért nem örök, előbb-utóbb aktualitását veszti és klasszicizálódik. (...) Nem tartom tehát valószínűnek, hogy még egy ilyen volumenű dologra vállalkozni mernénk, a magam részéről szinte biztos, hogy utoljára megyek fel a színpadra énekelni.”

Azóta tudjuk, ez nem így történt. További két látványos népstadionos koncertet (2001, 2004) adtak, az új évezredben is aktívak maradtak, számos alkalommal léptek fel külföldön (Románia, Szlovákia, Németország, Lengyelország, Bulgária), 2012-ben magyarországi sorozattal ünnepelték fennállásuk ötvenedik évfordulóját, 2013-ban pedig megkapták a legmagasabb állami művészeti kitüntetést, a Kossuth-díjat.

Kóbor János neve teljességgel összeforrt az Omegáéval, amelyet 1962-ben Kovacsics Andrással, Benkő Lászlóval és Varsányi Istvánnal alapított. Aztán folyamatosan cserélődtek körülötte a többiek, mígnem 1971-re kialakult az az ötösfogat – Kóbor mellett Benkő László (billentyűk), Molnár György (gitár), Mihály Tamás (basszusgitár) és Debreczeni Ferenc (dob) –, amely a hetvenes évek második felének talán legsikeresebb hazai rockcsapata lett. A többi taggal ellentétben Kóbor nem jelentetett meg önálló szólóanyagot, de producerként, kiadóként, zenei rendezőként, az Omega GMK egyik működtetőjeként mindvégig rajta tartotta a kezét a hazai rockélet ütőerén.

2010-ben elkészítette az Omega Rhapsody albumot, amelyet ugyan szólóalbumként harangoztak be, de voltaképpen Omega-dalok klasszikus zenei átiratát jelentette, akárcsak a több templomi koncerten bemutatott 2013-as Omega Oratórium album.

2014 júniusában – a rendszerváltozás 25. évfordulójára szervezett Szabadságkoncerten – a Hősök terén a német Scorpions együttessel adott közös koncertet az Omega, amely végig nagyzenekarral, a Danubia Szimfonikus Zenekarral és kóruskísérettel adta elő műsorát. Az est második felében a német hard rock legenda játszott, Kóbor pedig a Gyöngyhajú lány Scorpions-féle feldolgozását (Wind Of Change) együtt énekelte el Klaus Meinével.

Kóbor János 2018-ban A Dal című televíziós műsor első válogatóján a Balkan Fanatik két tagjával, Tzortzoglou Jorgosszal és Lepés Gáborral közösen adta elő a Régi csibészek feldolgozását. Utoljára Demjén Ferenc 2019-es szokásos év végi születésnapi koncertjén, a Papp László Sportarénában lépett pódiumra, ahol három Omega-számot (Léna, Gyöngyhajú lány, Petróleumlámpa) énekelt, illetve Demjénnel közösen adta elő utóbbi Sohase félj című dalát.

Közel a nyolcvanhoz is voltak tervei, többek között könyvben kiadni az Omega-sztorit (a kötet elkészült, de azóta sem jelent meg),. A halál azonban kíméletlenül közbeszólt: Kóbor János 2021. december 6-án, a budapesti Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán hunyt el.