TV ostrom

Ok, a 168 Óra riportere lehajléktalanozta a Hammer polgári ruháját, ami mélységesen felháborító, és amúgy mi a baj, a pitbullokkal, de azért érdemes elolvasni az újabb indulásra gyúró elnökjelölttel készült interjút.

Úgy lett, ahogy sejtettük, Rudi Zoltán visszamászott az ablakon át. Tegnap, amikor elnöki mandátuma lejárt, az általa kinevezett alelnök kinevezte abban az igazgatói posztba, amit még ő hozott létre elnöki periódusa utolsó napjaiban. Csinált egy állást magának, nehogy kirúgják az EBU elnökségéből, meg egyébként is nagyon kellemes a Szabadság térre bejárni reggelente, így ezentúl ő irányítja az MTV Stratégiatervezési és Kommunikációs Igazgatóságát.

Az igazgatóság március 1-én jött létre; alapfeladata, hogy kidolgozza a közszolgálati médiavállalat fejlesztési terveit, továbbá az összehangolt intézményi és üzleti kommunikációs stratégiát. Plusz ugyancsak az új igazgatóság tevékenységi körébe tartozik az MTV nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése, köztük az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) júliusi budapesti közgyűlésének megszervezése. Ja, és persze az új gyártóbázis ügyei. Vagyis minden cupák.

Mivel előzőleg eredménytelen volt a köztévé elnöki pozíciójáért kiírt pályázat, most újra indul a harc. (Az eredménytelenség oka, és a szigorúan vett előzmények ebben és ebben a posztban.) Ha pedig újraindul a pályázat, mi is ott leszünk. Az Index jelöltje, Hammer Ferenc sem tehet mást, újra ringbe száll a szebb közszolgálatiság érdekében.

Az új pályázati forduló előtt minden korábbinál részletesebben kikérdeztük az elnökjelöltet. A válaszokból kiderül, hogy miért döntött a folytatás mellett, hogy még legközelebbi ismerősei sem értették, hogy komolyan veszi-e az elnökjelöltséget (igen), vagy csak viccel (nem), hogy mi motiválja a harcban (egy szebb média jövője), valamint, hogy realityshow-t is rakna a köztévébe, ha a kezében lenne a lehetőség.

Index: Miért döntött úgy, hogy folytatja a harcot az elnöki székért?

Hammer Ferenc: Először arra gondoltam, hogy ezt már hagyom futni, mondván ha nagyon akarták volna, már nyerhettem volna. De aztán jött két másik indok. Először is egyszerűen az, hogy munkát nem hagyunk félbe, függetlenül attól, hogy mi a siker esélye. Ez tudom, elég sután hangzik így, de végülis volt a legfontosabb érv. A másik pedig, hogy luxusnak gondoltam, hogy úgy hagyom abba, hogy közben sokaknak, adott esetben azoknak is, akik a döntést meghozzák, nem világos, hogy a pályázat komoly vagy pedig egy médiapolitikai burleszk. Ez pedig még néhány barátomnak se volt világos hosszú hetekig.

Szerdán nem kívánta kommentálni a Magyar Televízió az MTI-nek, hogy mandátumának utolsó napjaiban új igazgatói posztot hozott létre Rudi Zoltán elnök.

A kommunikációs stratégiáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatói posztot távozása előtt egy nappal hozta létre a tévéelnök, de az állás egyelőre betöltetlen.

A név nélkül nyilatkozó kuratóriumi elnökségi tagok közül többen utaltak arra, hogy az elnök mandátumának éjféli lejárta után a hétfőn alelnökké kinevezett Medveczky Balázs akár Rudit is felveheti a tisztségbe. Az igazgató hatáskörébe tartoznának egyébként az új székház építésével kapcsolatos ügyek is.

Rudi Zoltán számára nem csak azért lehet fontos, hogy az MTV-alkalmazásában maradjon, mert így az elnöki posztra kiírt új pályázaton is nagyobb eséllyel indulhat, de ha csak időlegesen is, de távozik az MTV-ből, akkor elveszti mandátumát az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségének elnökségében is.

Reméljük, az ünnepelt rögtön rátalált, mi majdnem észre sem vettük a Népszabadság 20. oldalán, a Karrier melléklet mellett. A Magyar Televízió menedzsmentje egy egész oldalas hirdetésen egy emberként köszönt el a ma lejáró mandátumú Rudi Zoltán tévéelnöktől. Igen, kivétel nélkül mindenki aláírta, 20-an, az összes igazgató, főszerkesztő, vezető. Egy ilyen csapat marad most elnök nélkül, de talán nem pótolhatatlan a hiány, hiszen az új ügyvezető alelnök, a Rudi által kinevezett Medveczky Balázs is az aláírók között van.

Nyilván komoly konspiráció kellett hozzá, nehogy megtudja az elnök, hogy mi készül, ezért nem jutott idő sokat agyalni rajta. Így az került rá, hogy KÖSZÖNJÜK, Elnök Úr. Ami elsőre ismerősnek tűnik.

De aztán kiderül, hogy a Göncz-plakáton a Köszönjük nem csupa nagybetűvel van. (Persze lehet, hogy mindez finom utalás arra: Rudi Zoltán újabb négyéves mantádumára csak a két SZDSZ-es kurátor szavazott, a többiek nem. Ezért nem is jött össze a hosszabbítás.)

A hirdetés amúgy nem túlbonyolított, egyáltalán nem hivalkodó, szépen letisztult formában állapodtak meg az aláírók. Ilyen lett:

Elnézést, ez a Baló György 60. születésnapját köszöntő, tavalyi hirdetés a Népszabiból, amit a barátai adtak fel, eltitkolva a nevüket, mondván, nem az a fontos.

Ez itt a Rudi-féle:

Persze az is lehet, hogy Baló György barátai éppen az MTV menedzsment tagjai.

A kissé gyászhírhatású, fekete-fehér hirdetést nem dobja fel szín (a Népszabi tarifája szerint egy plusz szín, mondjuk egy mtv-kék, 15 százalékos felárrral megy. De az is húsz százalék lett volna, ha előrébb jelenik meg a hirdetés. Az aláírók a hirdetés megjelentetését maguk fizették. Ami már így sem volt olcsó, hiszen egy egész oldalas hirdetés 2,34 millió forint. Ha csak a fővárosi kiadásban jelenik meg, akkor 1,17 millió, nade akkor mi lesz a vidéki olvasókkal. Ennyi erővel akár egy vállalati ünnepségen is átadhattak volna egy egyetlen példányban elkészült, bekeretezett hirdetéslevonatot.) Viszont ott van egy lista arró, mi mindent köszönnek Rudinak közvetlen munkatársai, például az erőforrás-gazdálkodást és az audiovizuális értékmegőrzést, nameg a Moto GP-t. És még sokminden mást, de mennyi minden kimaradhatott még így is a kicsi hely miatt.

A nagy szomorúságban azért van egy apró jel. Az elnöki időszakot jelző 2004-2008-as dátum mellett van egy pici nyíl, ami vélhetően a következő évekre mutat. Hiszen Rudi Zoltán újra pályázik az elnöki székért. Nyilván van már egy KÖSZÖNTJÜK, Elnök Úr! verzió is. Ugyanettől a csapattól.

Göncz Árpádnál 2000-ben a hirdetést civil laudációk követték. Akkor neves közéleti személyiségek, művészek, tudósok és politikusok nyilatkozatak a leköszönő elnökről. Most jöhetnek a nézők.

Medveczky Balázst, a Digitális MTV Igazgatóság eddigi vezetőjét nevezte ki hétfői hatállyal a Magyar Televízió egyetlen - gazdálkodásért és stratégiatervezésért felelős - alelnöki posztjára Rudi Zoltán, akinek holnap lejár a mandátuma. Vagyis Medveczky holnaputántól alelnöki státuszban, de az elnöki teendőket ellátva vezeti majd a köztelevíziót.

A 39 éves, közgazdász végzettségű szakember már húsz éve dolgozik az MTV-ben, volt már gyártásvezető, a Program-lebonyolítás és a Koprodukciós Igazgatóság gyártási- és gazdasági vezetője, és gyártási és műszaki igazgató is. A 2007 májusában létrejött Digitális MTV Igazgatóságot a kezdetektől ő vezeti.

Már majdnem elhittük, hogy Pálffy István váratlanul, munkatársait is meglepve féléves szabadságot vett ki, hogy újabb könyveket írjon, amikor eljuttottak hozzánk házon belüli pletykák is. Ezek szerint Pálffy, ahogyan eddig, a hírolvasás mellett is tudott volna írni. Csakhogy jelezték neki, hogy a hírolvasásra most nem kell koncetrálnia.

Ennek két oka is van. Az egyik a legutóbbi Heti Válaszos interjúja. A január 31-én - a tévéelnöki kampányban - megjelent beszélgetés apropója, az volt, hogy egy felmérésen a legkedveltebb tévésnek választották, de érintett közéleti témákat is, például azt, hogy Pálffy szerint mára "kiderült, hogy a civil társadalom, a szakmai és érdekvédelmi közösségek ereje nem elég ahhoz, hogy elhordják vagy felrobbantsák a politikai elitet körülbástyázó falat - elég, ha a szakszervezetek meghátrálására, a kifulladó egészségügyi és pedagógusi tiltakozásokra gondolunk". Tévés dolgokról kevés szó esett, talán csak annyi, hogy a sajtó úgy működik, hogy bemondja, amit az egyik oldal állít, de annak nem jár utána, így "egy híradóban nemcsak tények vannak, hanem hírek, s ami elhangzik, annak jó, ha ötven százaléka valós".

Úgy tudjuk, hogy az interjú - amit hivatalosan nem egyeztetett Pálffy a tévés vezetőkkel - Rudi Zoltán tévéelnöknél kicsapta a biztosítékot. Volt ugyanis már egy másik, szintén a Heti Válasz számára készített interjú, még 2006 augusztusában, ami viszont nem jelent meg. Ebben nyilatkozott volna arról a híradós arról a rádiós jegyeztéről, amelyben az ország állapotát így festette le, "Tatárt, törököt, Trianont még túléltük, de most, most veszélyben van a mi hazánk". Az interjút Pálffy az utolsó pillanatban, Rudi Zoltán tévéelnök figyelemzetése után visszavonta. Ezt akkor a következőkkel indokolta Pálffy: „Annak a szakmai véleményének az MTV elnöke hangot adott, hogy – szerinte – az interjú megjelenésének körülményeit rosszul mértem fel, információk hiányában adtam, a közszolgálati televíziózásról kevés mondandót tartalmaz. Ennek a "nyomásnak" engedtem, miután úgy éreztem, hogy nem marad számomra és az MTV-re nézve káros következmények nélkül az ügy.” A Heti Válasz végül Pálffy arcképével, nagy vörös Visszavonva felirattal jelent meg.

Értesülésünk szerint az újabb interjút Rudi személyesen vette rossz néven. Ugyanakkor Pálffyt rendszeresen bírálták a szocialisták, a tévékuratóriumban az egyik MSZP-s delegált többször kritizálta a műsorvezetőt. Például azért, mert az országjárásra induló Híradó debreceni állomásán adásban bemondta, hogy a városban mindennaposak a tüntetések az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése óta.

Miután a Nap-Keltében az elmúlt időszakban balos újságírókat váltottak le (Orosz József, Bánó András), Pálffyval lehetett kompenzálni.

Pálffyról a féléves kényszerszünet lejárta után az MTV új elnöke dönthet majd.

Elfogadta a kilátásba helyezett kiegészítő intézkedéseket, és lezárta az Európai Bizottság azokat a vizsgálatokat, amelyek Írország, illetve Belgium ellen folytak helyi köztelevízió-csatornáknak adott állami támogatások miatt.
    Brüsszel ilyen esetekben elsősorban azt vizsgálja, indokolja-e a közszolgálati funkciók teljesítése a megítélt állami támogatást, illetve a dotáció nem zavarja-e meg a versenyt a nem állami jellegű szolgáltatások piacán.
    Ezúttal magántársaságok fordultak a bizottsághoz, mert szerintük a flamand, illetve - természetesen egy különálló beadvány szerint - az ír állami televíziók aránytalanul magas támogatást kapnak az államtól.
    Szerdai közleményében azonban a végrehajtó testület hangoztatta, hogy a két ország kiegészítő intézkedéseket hozott, amelyben pontosította a közszolgálati jelleghez tartozó feladatokat, emellett független felügyelő bizottság működtetését is megígérték.
    Az EU hasonló vizsgálatokat folytatott már Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában is: valamennyi eset az állami támogatási feltételek szigorításával végződött, Hollandiát pedig a támogatás részleges visszafizetésére is kötelezték.

(via MTI)

Jövő kedden lejár a Magyar Televízió elnökének, Rudi Zoltánnak a mandátuma, azt viszont egyelőre nem tudni, hogy ki veszi át a köztévé irányítását. Normális esetben az alelnökök közül valaki, de nemhogy alelnökök, még alelnök sincs az MTV-ben két éve. Az érvényben lévő szervezeti ábrában egy alelnök van feltüntetve, mégpedig a gazdasági erőforrásoké.

Rudi Zoltán még távozása előtt állítólag kinevez legalább egy alelnököt. Négy emberről hallani, lássuk, kikről.

Van két hírünk is az MTV Közalapítványról, mindkettő ugyanarról szól. Az első: a tévékuratóriumot ellenőrző testület szerint jogsértően járt el Szabó László kuratóriumi tag, amikor még január 16-án élőben közvetítést adott blogunknak a tévékuratórium üléséről, megosztva a nyilvánossággal a tudomására jutott információkat. Akinek nincs kedve végigolvasni, annak eláruljuk a nagy titkot: Szabó azt a hihetetlen nagy titkot jelentette be, hogy a kuratórium eldöntötte: a testület üléseiről készült jegyzőkönyvek február elsejétől felkerülnek a honlapra. Február elsején aztán hiába kerestük a jegyzőkönyveket. Szabót pedig a közvetítés miatt két kurátortársa felnyomta az ellenőrző testületnek. Ebből született az elmarasztalás.

És hogy még szebb legyen a történet, itt a második hír: a kuratórium elnöke, Czeglédi László ma bejelentette: a jövőben a kuratórium közzéteszi az ülések jegyzőkönyvét. Igen, ezt írta meg Szabó is a tudósításában, még január közepén.

A kuratórium egyhangúlag elfogadott javaslata szerint nem minden adat kerül fel a honlapra, a minősített, azaz személyes vagy üzleti titoknak minősülő adatokat nem tennék közzé. Nahát. Hiszen az öt ellenzéki kurátor - köztük az amúgy a korábban a kuratórium nyilvánosságánák határiat feszegető Szabó László is - egyebek között arra hivatkozva nem szavazott egyik tévéelnök-jelöltre sem, mert a pályázók nem válaszoltak határozott igennel arra a kérdésre, hogy készen állnak-e nyilvánosságra hozni az MTV Zrt. összes szerződését. Hammer is azt mondta például, hogy igen, alapvetően minden szerződés legyen nyilvános, lehetnek ugyanakkor ritka kivételek is. Ezek szerint mégis vannak.

A jövőben közzéteszi üléseinek a neten napirendjét, szó szerinti jegyzőkönyvét, valamint az ott elfogadott határozatokat a Magyar televízió Közalapítvány kuratóriuma - közölte Czeglédi László elnök.

Az egyhangúlag elfogadott javaslata szerint csupán a minősített, azaz személyes vagy üzleti titoknak minősülő, adatokat nem tennék közzé a jegyzőkönyv hitelesítését követő nyolc napon belül.

(Via MTI)

Június 3-ig döntenek a Magyar Televízió elnöki posztjának betöltéséről - derül ki a tisztségre kiírt, a lapokban hétfőn megjelent pályázat szövegéből; így immár bizonyos, hogy legalább három hónapig választott vezető nélkül marad a köztelevízió.

A jelentkezéshez szükséges csomagot március 3. és 31. között lehet megvásárolni a közmédiumot felügyelő közalapítvány kuratóriumának titkárságán, a pályamunkákat pedig május 5-én reggel tíz és délután kettő között lehet leadni ugyanott; az indulók május 19. és 21. között vázolhatják majd személyesen is elképzeléseiket a testületi tagok előtt. A pályázati csomag ára ismét 120 ezer forint, ám ennek megfizetése alól mentesülnek, akik az előző menetben érvényes pályázatot nyújtottak be. A posztért versenybe szállónak valamely uniós tagország teljes jogú állampolgárának és büntetlen előéletűnek kell lennie, de elvárás az anyanyelvi szintű magyar nyelvismeret, az MA-fokozat vagy az ezzel egyenértékű egyetemi diploma, legalább ötéves vezetői gyakorlat, tárgyalóképes nyelvtudás angol nyelven.

A türkmén állami tévé több mint harminc munkatársa lakolt meg egyetlen árva csótány miatt.

Az esetről, amely még február elején esett meg, csak most adott hírt a Hronyika Turkmenyisztana című, orosz nyelvű türkmén hírportál, amely szerint az esti híradó alatt a bemondónő asztalán egy csótány sétált fel, s alá.

A kamera rögzítette a csótány minden mozdulatát, s a felvétel vágatlanul szerepelt az éjszakai híradóban, majd az elhíresült csótány reggel harmadszor is adásba került.

Ekkor azonban a csótány a kulturális minisztérium médiafigyelő csoportjának látóterébe került. A munkatársak reggel kilenc és este hat óra között vannak szolgálatban, s ebben a periódusban kellő éberséggel figyelik az állami tévé által elkövetett esetleges hibákat. Az esti híradó azonban már munkaidőn túl van, így a türkmén tévénézők többször is végigkövethették a csótánysétát.

Tényleg csak BMX-esek ülnek a tévékuratóriumokban? Igaz, hogy csak a politika bábjai a civil kurátorok? Van-e egyáltalán bármibe beleszólásuk a társadalmi szervezetek delegáltjainak vagy csak pogácsázni járnak be? Megkerestük a legakítvabb civil kurátort, Gráf Csillát, ugyan mutassa már be, hogyan működik a tévékuratórium.

Kurátorból kétféle is van a közmédiumoknál. Az elnökségi tagokat a parlamenti frakciók delegálják, testvériesen, fele-fele arányban a kormánypártok és az ellenzék. Aztán ott van 21 civilnek mondott kurátor, őket a lehetőségre pályázó, aztán sorsoláson kiválaszott társadalmi szervezetek küldik be a médiakuratóriumokba. Mandátumuk egy évre szól, feladatuk pedig döntően: az üzleti terv és a mérleg jóváhagyása. Ha szerencséjük van, akkor elnököt hívhatnak vissza, vagy választhatnak. A műsorba nem szólhatnak bele, ezért nincs például BMX-műsor az MTV-ben. A társadalmi kurátorok listája itt, a szervezetek nevével együtt.

Karsai József nem egy könnyű ember, ezt Torgyán József után talán már Gyurcsány Ferenc is tudja, most éppen a Magyar Televíziót hozta kellemetlen helyzetbe. Kiállt ugyanis Bánó András mellett, akit részben amiatt tiltottak le a Nap-keltében, mert indulatosan beszélt a szoci képviselővel az egészségbiztosítási reformról (Karsai ugye nem szavazta meg az új törvényt). Karsai szerint minden rendben volt az interjúval, és a sajtószabadságot félti.

Bánó letiltásának másik oka egy érzelmileg túlfűtöttnek mondott Tarlós-interjú volt, január 10-éről. Tarlós nem adott ki közleményt Bánó védelmében.

Bréking! Karsai után Tarlós is jelezte: ő nem tett panaszt az interjú miatt, rá hivatkozva ne tiltsák le Bánót. "Ha azt mondanám, Bánó András a barátom, akkor hazudnék, ugyanakkor egyáltalán nem állíthatom, hogy engem a Nap-keltében valami hátrányos megkülönböztetés érne, és ezt különösebben Bánó részéről sem éreztem" - mondta Tarlós István az MTI-nek. Hozzátette: ha az MTV etikai bizottsága megkeresi, a testület előtt is elmondja ugyanezt.

Dobos Menyhért, a Magyar Televízió (MTV) közéleti igazgatója úgy döntött, nem vezetheti az MTV Nap-kelte című műsorát a jövőben Bánó András - írta a csütörtöki Népszava. A közéleti igazgató szerdán tájékoztatta döntéséről a Nap-kelte producerét, Gyárfás Tamást, miután a műsorvezető ellen etikai panaszok merültek fel, és azokat kivizsgálva úgy találták, hogy megsértette a Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatot - olvasható a cikkben.

Bánó András a lapnak nyilatkozva érthetetlennek nevezte a döntést. Elmondta: a műsor január 10-i, illetve január 24-i Kereszttűz című műsorblokkjait vizsgálta a bizottság. Horváth Ádámtól, a testület elnökétől Bánó úgy tudja, a bizottság azt állapította meg: az első esetben Karsai József szocialista országgyűlési képviselővel "indulatosan" beszélt az egészségbiztosítási reform kapcsán (nézze meg, hogy valóban így történt-e), a másik esetben pedig "érzelmektől túlfűtött" volt, amikor Tarlós Istvánnal, a Fidesz népszavazási kampányának irányítójával készített interjút (megtekinthető itt).

 

Időközben Karsai és Tarlós is jelezte, hogy rájuk hivatkozva nem tiltsák le Bánót a képernyőről.

Karsai szerint a Bánó Andrással szembeni eljárás súlyosan sérti a sajtószabadságot, és "alkalmas lehet arra, hogy megfélemlítse az egész magyar sajtót, minden újságírót". Ezért azt kérte az MTV Etikai Bizottságától, vizsgálja felül állásfoglalását.

Tarlós István nem tett panaszt Bánó András ellen, és nem támogatja, hogy bárki is rá hivatkozva távolítsa el a képernyőről a műsorvezetőt. A Fidesz népszavazási kampányának vezetője azt MTI-nek a következőket nyilatkozta: "Ha azt mondanám, Bánó András a barátom, akkor hazudnék, ugyanakkor egyáltalán nem állíthatom, hogy engem a Nap-keltében valami hátrányos megkülönböztetés érne, és ezt különösebben Bánó részéről sem éreztem".

Szolid nyereséggel számol az idei évre a Magyar Televízió, amely arra hivatkozva zárkózott el a részletes adatok közlésétől, hogy még csupán a felügyelő kuratórium elnöksége hagyta jóvá az anyagot, a teljes testület csak pénteken foglalkozik a dokumentummal.

Mivel az előző években a menedzsment konszolidálta a céget, "az idei év pénzügyi tervezése során a hangsúlyt az elért eredmények megőrzésére fektettük" - mondta Rudi Zoltán március elejéig hivatalban lévő elnök.

Ugyanakkor megválaszolatlanul hagyják, hogy tartalmaz-e az idénre létszámváltozásra adatot a dokumentum, van-e 2008-as elbocsátási terv, az esetleges leépítés mely területeket érintené, illetve van-e szó egyes feladatok kiszervezéséről.

Via MTI

Ebben az évben, a korábbi ígéretek ellenére, már nem számol tematikus csatorna indításával a Magyar Televízió.

"Idén az MTV tervei szerint az m1 és az m2 televíziós csatorna szolgáltat műsort" - közölte az MTV sajtóosztálya, jelezve, hogy internetes oldalukon keresztül továbbra is nézhető az élő adás, saját gyártású, jogtiszta produkcióik pedig később is letölthetőek onnan.

A 2004. március 5-én elnökké választott Rudi Zoltán pályázatában még négy tematikus adó (közéleti és hír-, kulturális, film-, valamint sportcsatorna) terve szerepelt.

Tavaly március végén, egy, az MTI-nek adott interjúban az elnök arról beszélt, elállt a sporttévé tervétől, a másik három elindításáról azonban már folynak a tárgyalások; akkor úgy nyilatkozott: egy éven belül debütálhat első tematikus csatornájuk.

A 2005 nyarán m3 néven regisztrált, de el nem indított közéleti adót azonban bő egy évvel később törölte nyilvántartásából az ORTT, mivel az adó nem kezdte meg a működését

 

Via MTI

Aczél Endrét egyszer már eltiltották a Napkeltéből, mert az MTV szerint összeférhetetlen, hogy a köztévében és a Klubrádióban is vezet műsort. A március 4-én leköszönő tévéelnök viszont most megint bekeményített. Részletek erre>>

A Magyar Hírlap információi szerint a kuratórium szocialista tagjai azt szeretnék, hogy Nagy Attila, az MTV jelenlegi gazdasági igazgatója vezesse a köztelevíziót, addig amíg meg nem találják végre az intézmény új elnökét.

Rudi Zoltán, jelenlegi elnök mandátuma március 4-én jár le, a sikertelen pályázat után kiírt új pályázatnak pedig csak június 4-én lesz hivatalos eredménye, tehát Nagy három hónapig irányíthatja a köztévét. Már, ha Rudi Zoltán addig nem nevez ki gyorsan egy alelnököt, ezzel keresztülhúzva a szocialisták számításait.

A Napkeltét azért bírságolta meg az Országos Rádió és Televízió Testület, mert a november 13-ai adásban a műsorvezető egy Népszavát tartott a kezében, pedig az újságnak nem volt semmi köze a beszélgetéshez. Részletek itt>>

A francia közszolgálati média (Radio France, France Télévisions, TV5, RFI) valamennyi csatornájának munkatársai sztrájkot hirdettek szerdán, így tiltakozva az ellen, hogy a köztelevízióban és a közrádióban megszüntetendő reklámok miatti bevitelkiesés kompenzálására egyelőre semmilyen állami garanciát nem kaptak.

A francia közszolgálati televíziókat és rádiókat egykoron magába tömörítő ORTF 1974-es megszüntetése óta nem volt példa ilyen méretű, egységes médiasztrájkra Franciaországban. Egyes adások szüneteltetése mellett a közszolgálati csatornák tüntetéseket is rendeznek Párizsban.

Nicolas Sarkozy államfő januárban egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány még idén megszünteti a reklámokat a közszolgálati televíziózásban és rádiózásban. Ez 840 millió eurós bevételkiesést jelentene a köztelevíziónak és 40 millió eurós hiányt a közrádiónak. A France Télévisions bevételeinek 30 százalékát, a Radio France-nak pedig 8 százalékát biztosítják a reklámok.

"Rudi Zoltán indul a második pályázaton is, mint a közszolgálati televíziózás, a teljesítmény és a verseny elkötelezettje." – nyilatkozta a Magyar Televízió sajtóosztálya. Jelöltünk, Hammer Ferenc a Távirati Irodának azt mondta, hogy a felhívás szövegének ismeretében dönt majd, Szabó Stein Imrét az MTI-nek nem sikerült elérnie, de környezetéből származó információ szerint ő is gondolkodik még az induláson.

Czeglédi László azt nyilatkozta nekünk, hogy a tévéelnöki posztról szóló új pályázati kiírás nem tartalmaz majd sok meglepetést a régihez képest. Hát a Távirati Iroda értesülései szerint egyetlen jelentős különbség lesz csak a két kiírás között: most már csak egy nyelvvizsgát várnak a tévéelnöktől, mivel állítólag sokakat elriasztott az, hogy eddig két nyelv ismeretét vártas el tőlük a kuratórium. Ráadásul papírokkal kellett volna bizonyítaniuk.

A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának szocialista elnöke szerint február 25-én és 26-án jelenik meg majd az országos napilapokban az új pályázati felhívás, ami a Magyar Televízió elnöki székét ajánlgatja. A pályázati kiírás Czeglédi László szerint lényegesen nem fog változni, mégis sokkal több jelöltre számítanak, mint a most érvénytelennek nyilvánított fordulóban. Főleg, hogy eddig mindig legalább nyolc-tíz pályázó közül választhatott a kuratórium.

Információink szerint sokan azért nem pályáztak eddig a Magyar Televízió elnöki posztjára, mert meg akarták várni, hogy a kuratórium megszavazza-e majd Rudi Zoltánt, az eddigi elnököt. Rudi Zoltánt a mai szavazáson azonban csak a két szabaddemokrata kurátor támogatta, a szocialisták és az ellenzékiek nem szavaztak senkire, így várhatóan a következő pályázat elbírálásakor sem szerezhetne kétharmados többséget a leköszönő elnök. Vagyis most már a legfélénkebbeknek sem kell elnyomniuk tévéelnöki ambícióikat.

Na, ez az igazi tréfa. Rudi Zoltán már vágja a centit, három hétig elnök még. Utána ügyvezető veszi át az MTV-t. Az MTV sajtóosztályának közlése szerint az ügyvezető kijelölése a kuratóriumi elnökség feladata, a közalapítvány azonban - ahogy az MTI fogalmaz, több tag közlése szerint is - arra vár, hogy az elnök kétéves szünet után végre nevezzen ki alelnököt.

Az egyik kormánypárti kurátor közlés szerint a testület még a délelőtt folyamán megkezdi az új pályázat kiírásával kapcsolatos munkát. A feltételek várhatóan nem térnek el lényegesen a mostaniaktól.

Az MTI-nek kedd délelőtt a három elnökaspiráns egyikét sem sikerült megszólaltatni arról, indul-e egy új pályázaton.

Most már hivatalos, amit az ellenzéki kurátorok tegnapi bejelentése után tudni lehetett: eredménytelen a Magyar Televízió elnöki tisztségére kiírt pályázat. Az MTI Kozák Mártontól, az SZDSZ egyik delegáltjától értesült erről.

Hárman pályáztak, az Index jelöltje, Hammer Ferenc, Rudi Zoltán, az MTV eddigi elnöke és Szabó Stein Imre. A tíz kurátorból végül csak ketten adtak le szavazatot, Kozák és a szintén SZDSZ-es Rajk László az eddigi elnök Rudi Zoltánra szavazott. (Rudira négy éve éppen az SZDSZ-esek nem szavaztak, mindenki más támogatta. Most éppen fordítva történt. Arról, hogy a három MSZP-s miért nem szavazott, egyelőre semmi hír.) Kozák szerint azért tartották volna a posztján Rudit, mert az elmúlt négy esztendő történései "sok vonatkozásban elismerésre méltóak". Mint mondta: tartottak attól is, hogy egy eredménytelen választás esetén "hosszabb időre" választott vezető nélkül maradhat a közmédium. A médiatörvény szerint ilyenkor valamelyik alelnök lehet ügyvezető (az elnök nem maradhat ideiglenesen sem). Csakhogy alelnök másfél éve nincs az MTV-ben. Rudi mandátuma március 4-én tart, addig még kinevezetheti valakit, aki ügyvezetőként viheti az MTV dolgait.
    Kozák arról is beszélt, hogy egy interregnum "nagyon aggályos lenne, sok-sok szempontból" - mondta, emlékeztetve arra, hogy épp folyamatban van az MTV új székházba költözése; a média újraszabályozására utalva pedig megjegyezte, kérdéses, hogy az újabb pályázaton lesz-e jelentkező "egy olyan posztra, amelynek ügyében törvényhozás folyik".
    Arról, hogy az öt ellenzéki képviselő előre jelezte, nem szavaz meg senkit, Kozák úgy vélekedett: ez a pályázati eljárás rendjével teljesen ellentétes, különösen, hogy ezt arra hivatkozva jelentették be, hogy a jelöltek a február eleji személyes meghallgatásukon nem válaszoltak bizonyos, helyben felvetett kérdéseikre.
    Mint hangsúlyozva, egy tenderkiírásba nem lehet az elbírálás során újabb szempontokat beemelni, a történtekről pedig úgy nyilatkozott, "ezzel az egész választási eljárás tisztasága megkérdőjeleződik".

A kolaíciós delegáltak egyike az ülés szünetében azt mondta az MTI munkatársának, hogy az MSZP által az elnökségbe juttatott tagok azért nem voksoltak, mert nem kívántak egy olyan procedúra részesei lenni, amelyről már az elején tudható volt, hogy eredménytelen lesz.

Arra a kérdésére, hogy a történtek nyomán nevez-e ki alelnököt a közmédium vezetője, az MTV sajtóosztálya azt közölte: "a napokban adott nyilatkozat érvényes továbbra is".

Múlt pénteken ugyanis azt válaszolta az MTI kérdéseire a köztévé, hogy nem történtek lépések a meglévő melletti újabb alelnöki posztok létrehozására, a hatályos SZMSZ pedig "egy alelnöki pozíciót tartalmaz". Ez csak szerintünk értelemtlenebb, mint egy David Lynch-film a századik perc után

Czeglédi László kuratóriumi elnök az ellenzékiek nyílt levelére reagálva az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy nem kívánja kommentálni a hírt, amelyről hivatalosan nem tájékoztatta őt öt testületi tagtársa; annyit mondott csupán: "mindenki a saját szavaiért felel".