TV ostrom

Most akkor ki nem válaszolt mire? Miért nem kérdeztek előbb? És egyébként is mi lesz most a vezető nélkül maradó Magyar Televízióval? Ezeket a kérdéseket szegeztük Szabó Lászlónak, a köztelevízió fideszes kurátorának, aki aláírta, sőt információink szerint kezdeményezte azt a közleményt, mely szerint az ellenzéki tagok ma nem szavaznak majd egyetlen tévéelnöki pályázatra sem. Mert szerintük a jelöltek nem válaszoltak jól az öt legfontosabb kérdésre, miszerint lesz-e objektív mérési rendszere a köztévének, nyilvánosak lesznek-e az MTV szerződései, újratárgyalják-e az új székház bérleti szerződését, mi lesz a gyerekműsorokkal, és hogyan lesz kulturális pezsgés az MTV csatornáin?

Szabó László, amennyire titoktartási kötelezettségei engedték, válaszolt. Szerinte az első négy kérdésre határozott igennel kellett volna felelniük a jelölteknek. Szabó szerint azonban volt, aki nemmel válaszolt, a többiek meg nem voltak egyértelműek. A fideszes kurátor szerint ezek a kérdések - ha nem is ebben a sorrendben és szó szerint - szerepeltek a pályázati kiírásban, a gyerekműsorokról és a kulturális pezsgésről a programstruktúráról szóló fejezetekben például előzetes felszólítás nélkül is írniuk kellett volna a jelentkezőknek. Állítólag ezt sem tette meg mindenki.

Holnap délelőtt fog szavazni a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége arról, hogy kit jelöl a Magyar Televízió Zrt. elnöki tisztségére. Úgy tűnik azonban, hogy a szavazás eredménytelen lesz, vagyis esély sem lesz arra, hogy új elnöke legyen a Magyar Televíziónak.

Az ellenzéki pártok delegáltjai ugyanis ma az MTI-hez eljuttatott közleményükben jelezték, hogy egyetlen jelöltet sem szavaznak majd meg, így egyelten jelölt sem kaphat majd kétharmados többséget, ami a továbbjutáshoz szükséges.  Az ellenzéki kurátorok (Balogh László elnökhelyettes, Csernus János, Szabó László, dr. Szabó Tibor, dr. Ugron Gáspár elnökségi tagok) szerint ugyanis az alábbi öt kérdésre se Rudi Zoltán, se Szabó Stein Imre se jelöltünk, Hammer Ferenc sem válaszolt rendesen.

Az elnökjelölt elnökké választása esetén 1) vállalja-e, hogy kidolgozza a közszolgálati televízió-szolgáltatás minőségének és jogszabályokban rögzített követelményei teljesítésének objektív mérését szolgáló szempontrendszert és ezen mérés esetleges folyamatos negatív eredményei esetén kész-e elnöki tisztségéről lemondani; 2) készen áll-e arra, hogy az MTV Zrt. összes szerződését nyilvánosságra hozza; 3) készen áll-e az MTV 115 milliárd forintba kerülő új székháza és gyártóbázisa bérleti szerződésének újratárgyalására; 4) hajlandó-e a nemzeti főadó képernyőjét a hétvégén, műsorkezdéstől kora délutánig, értékes, minőségi műsorokat sugározva visszaadni a gyerekeknek és a fiataloknak; 5) hogyan kívánja kulturálisan sokszínű, pezsgő szellemi műhellyé alakítani a Magyar Televíziót?

Holnap döntenek a pártok delegáltjai, hogy a három jelölt közül kit mutassanak be a nagykuratóriumnak. De szaladjunk még előbbre, nézzük meg, hogy mi történne akkor, ha jelöltünk, Hammer Ferenc nyerné el a tévéelnöki székét. A Youtube-on terjedő, hozzánk is csak másodemailből eljutott, pár perces összeállításból időhiány miatt kimaradt számos olyan jelent, mint például, amikor Hammer Ferenc felhozatja a díszlet- és kelléktárból Süsü megtépázott testét, kedvenc, amikor muskátliját rábízza az elnöki titkárnőre, vagy éppen amikor saját kezűleg oltja le a villanyt a Napkelte utolsó adása után.

A Gerilla Media videója Pálffy István és a Tévémaci vendégszereplésével.

Mind a négy jelentkező megfelelt az alkalmassági feltételeknek, ezért két konzorcium, és további két önálló cég nyújthatja be megoldási javaslatát az MTV új gyártóbázisának felszerelésére. Hogy pontosak legyünk az IT alapú, HD minőségű televíziós műsorgyártó rendszer tervezésére, szállítására, beszerelésére, üzembe helyezésére, tesztelésére, próbaüzemére, plusz az új technológiák használatának oktatásra és persze a karbantartásra.

A közbeszerzési eljárásra az Albacomp Számítástechnikai Zrt. és a Synergon Informatikai Nyrt. önállóan jelentkezett, a NavigatorInformatikai Zrt. a Penna-Média Kft-vel és a Pro-Tech Stúdió Kft-vel konzorciumba tömörült, ugyanúgy, ahogy a Rexfilm Kft, a Somos Video Kft és a KÉSZ Zrt. is.

Márványi György megjósolta a televíziózás következő évtizedeit, és miután ezt 1974-ben tette, lehet kipipálni, hogy mi jött be a prognózisból. (Rádió és Televízió Évkönyv ’74, MRT-Minerva, 35 Ft.)

A szerző tisztában volt a feladat roppant nehézségével, hiszen semmi nem terjedt addig olyan robbanásszerűen, mint a televízió. A könyvnyomtatás feltalálásától számítva 250 év telt el az első európai napilap megjelenéséig. Újabb 200 évre volt szükség, amíg egy londoni lap elérte a milliós példányszámot. Ehhez képest a televíziózásban az első kísérletektől a rendszeres műsorszórás kedzetéig csak nagyjából húsz év telt el. A készülékek száma pedig 1948 és 1972 között százezerről 312 millióra szaladt fel.

De becsülettel megpróbálta kitalálni, hogy mi várható 1985-90-re. Külföldi tapasztalatok alapján némileg növekszik Magyarországon is a tévézésre fordított idő, ami 1974-ben adásnaponként 2,5-3 óra volt, de az Egyesült Államokban már elérte a 6 órát naponta. Miután a több (egy helyett kettő) csatorna a kínálat bővülését, a műsorok (a szerző reményei szerint) magasabb színvonalát jelenti, egy készülék napi 4-4 és fél órán át „kínálja majd közléseit a családnak”. Márványi úgy vélte, hogy a század utolsó évtizedeiben már a magyar televíziózás is elérkezik oda, hogy a két teljes értékű műsorcsatorna mellett az oktatás céljait szolgálja majd egy harmadik program. (Nem érkezett el.)

Kaptunk egy rejtélyes meghívót tegnap a Magyar Televíziótól. Semmi nem derült ki belőle, csak az, hogy ott lesz Rudi Zoltán tévéelnök és Schulek Csaba, a Telesport főszerkesztője, a téma pedig a 2008-as év magyar sport-televíziózásának kiemelkedő bejelentése. És lesz sztárvendég is.

Aszta. Bejelentik, hogy az MTV HD-minőségben adja az olimpiát? Vagy végre elindítja a köztévé a 2004 óta ígérgetett sportcsatornát? Minden adott hozzá, az MTV-nél vannak az olimpia közvetítési jogai, ahogyan a foci-Eb és a Bajnokok Ligája is, valamint a gyorsasági motorverseny, Talmácsival. Melyik kábeltévés ne tenné be azonnal az MTV új sportcsatornáját, tartva a lincseléstől?

Vagy bejelentik, hogy akkor a jövőben a férfi és női kézilabda világbajnokságot a Magyar Televízió adja, nem a Sport1? 

Netán csak annyi lesz, hogy a magyar lőtereket felszántó pót-Dakart adja az MTV? Az csak nem a legfelsőbb szint, még elnökválasztási kampány idején sem.

Nos, kiderült. Nem találtuk el. Nem kevesebbet jelentett be a Magyar Televízió elnöke, hogy idén élőben közvetítik a gyorsasági motorversenyek futamait. Hogy tavaly meg tavalyelőtt is adták Talmácsi versenyeit? Igen, de nem mindig élőben. Például hajnalban Ausztráliából sem. És ezentúl mindig lesz 250-es és MotoGP is, nemcsak néha. (Azokért a Eurosportra kellett kapcsolni a rajongóknak.)

A 2008-as év magyar sport-televíziózásának kiemelkedő bejelentésén túl vagyunk.

PS: Megjött időközben a Magyar Televízió hivatalos közleménye is az eseményről. Eszerint Rudi Zoltán a következőket mondta:

„Az idei év nagy eseményei, a labdarúgó BL, a Budapesti öttusa vb, a foci Eb, a pekingi Olimpia mellett folyamatosan, 17 hétvégén itt lesz velünk a világbajnok Talmácsi Gábor, akiben bízunk, akinek szurkolunk, és aki akkor is az MTV csapat tagja marad, ha esetleg nem sikerül megvédenie címét”.

Azért talán jobban járna, ha megvédené a címét.

Jövő kedden, február 12-én dőlhet el, hogy kit jelöl a Magyar Televízió élére az MTV Közalapítvány kuratóriuma. Latolgassunk esélyt.

A kínálat

Három érvényes pályázat van. Az egyiket Hammer Ferenc, médiakutató-szociológus-punkénekes, az Index jelöltje adta be. Indul még Rudi Zoltán, az MTV jelenlegi elnöke, valamint Szabó-Stein Imre, többszörös pályázó, különböző igazgatói posztokat töltött be különböző tévékben (RTL – kommunikációs, MTV – szórakoztató- és film, ATV – vezérigazgató-helyettes).

Ki mivel pályázott?

Erről semmit sem oszthatunk meg, mivel a kiírás szerint a pályázatokat (annak részleteit is) a végeredmény kihirdetéséig titokban kell tartani. Aki ezt megsérti, azt kizárják. (Szabó-Stein Imre például még azt sem erősítette meg, hogy indult-e vagy sem. Amúgy igen.) Szóval, csak nagyvonalakban nyilatkozhattak a jelöltek, Hammer például annyit elárult, hogy a Nap-kelte helyett egy másik reggeli műsorban gondolkodik. Néhány alapvetése olvasható itt a gyerekműsorokról, az egyházi műsorokról, és arról, hogy az MTV lehet-e BBC néhány gondolat pedig itt. Továbbá: mi a közszolgálat értelme? Végül a punkzenéről és a Lopunkról.

Amit a Magyar Televízió Közalapítvány kuratórium még csak ígérget, a Magyar Televízió Zrt. már megkezdett: nyilvánosságra került néhány az eddig titkosan kezelt üzleti adatokból. Hogy eddig miért nem voltak publikusak, az nem egészen világos, miután az MTV Zrt. bevételeinek 90 százaléka állami pénz, és csak tíz százalék folyik be reklámokból. A köztévé azt ígéri, hogy pár éves szünet után folyamtosan tölti fel a közérdekű adatokat ide.

Lesz ezzel még munka, mert ami eddig felkerült, az alig több a semminél. Kipipálva a médiatörvény, a menedzsment (a digitalizáció úttörőjének honlapján olyan pixeles néhány kép, mintha a személyiségi jogaik miatt a vezetők arcát ki kellett volna takarni), de a szervezeti felépítésről már semmi, egyelőre üres a juttatások dosszié is, ahogyan a vizsgálatok, ellenőrzések is, és nem elérhető az üzleti terv és a beszámoló sem.

Mostanáig nyolc szerződés került fel, ebből három az időjárásjelentésről. Az adatokból úgy tűnik, hogy a legolcsóbb műsorok alapadataival kezdte az MTV. Az Országos Meteorológiai Szolgálat például 71 ezer forintért készít egy időjárás-jelentést. Megtudhatjuk azt is, hogy az Érték és mérték című műsor darabjait 395 ezerért készíti a Budapesti Kommunikációs Főiskola. A szlovén nyelvű nemzetiségi magazin is elképesztően olcsó, mindössze 600 ezer forint adásonként. Alig valamivel több egy nyugat-magyarországi regionális műsor, 651 ezerért. Aztán valószínűleg elfogytak az olcsó műsorok, mert az utolsó Feszti Körkép már egy magasabb polcon van, a kulturális magazinműsor adásonként kétmillióba kerül.

Ebből azért még nem jön össze pármilliárd.

Tényleg röstellem, hogy megint elő kell venni a témát, és hát nem a legjobb taktika éppen a kuratóriumon ugrálni, amikor sorrendet kell felállítaniuk a dobogósokról, de legfeljebb állva halunk meg. Szóval, volt egy próbálkozásunk, hogy ugyan miért titkolja az MTV és a MTV Közalapítvány kuratóriuma a köztévével kapcsolatos közérdekű, így ki tudja miért nem nyilvános adatokat. Lett ebből online kuratóriumi ülés közvetítés, egy ígérettel, hogy február elsejétől a tévékuratórium jegyzőkönyvei fent lesznek a honlapon. Jött még egy intrikákkal átszőtt folytatás, és eljött február 1. Megnéztem a kuratórium honlapját, és semmi. Pontosabban, legalább a 2005-ről szóló országgyűlési beszámoló olvasható, ami átütő siker 2008 februárjában.

Megkérdezném, hogy most mi van, de minek. A kuratóriumnak és az elnökének írt levelemre december 18-a óta nem kaptam választ.

Az biztos, hogy egy nemzeti hőst (= Süsü) az új tévéelnök, a mi tévéelnökünk nem hagyna magára. Szegény Süsü (az igazi Süsü, aki szerepelt a bábjátékban) fél éve a zárt MTV múzeum poros kirakatában senyved. És miért? Mert határozatlan időre a Magyar Televízió bezáratta az Október 6. utcában működő tévémúzeumot. Utánajártunk, miért.

Megtörtént, Hammer Ferenc beadta a pályázatát a Magyar Televízió elnöki posztjára. Jelöltünk kőkemény felkészülése fantasztikusan sikerült, élete formájában érzi magát, az új közszolgálatiság jegyében írt pályaműre pedig nehéz szavakat találni. Ott van például a reggeli műsorsávról szóló rész, aztán meg a gyerekműsorokról írt szöveg, nem beszélve arról, hány csatorna legyen, és milyen tematikáról szóljanak. Vagy például az a rész, ami arról szól, hogy nyilvánosságra hozza-e a Magyar Televízió az eddigi titokként kezelt adatait, vagy sem. Szóval ezekről jelenleg semmi sem jelenhet meg, mert a pályázat kiírása szerint az elbírálásig mindez titkos.

A további menetrend a következő: a pályázókat személyesen is meghallgatja a kuratórium február 4-5-6-án. Elbírálás február 25-én. A zsűri: első körben az MTV Közalapítvány kuratóriumának az elnöksége. Ide 3-3 tagot jelölt az MSZP és a Fidesz parlamenti frakciója, kettőt az SZDSZ, 1-1 az MDF és a KDNP. Ha itt Hammer megkapja a kétharmados többséget, akkor elnökjelöltté válik, és a második körbe lép. Itt pedig a nagykuratórium dönt: a miniparlamentet 21 társadalmi szervezet képviselője egészíti ki, BMX-esek most nincsenek, a teljes lista itt. Kétharmados többséget kell szerezni a kibővített testületnél is, aztán indulhat is az új közszolgálatiság.

A vetélytársakról egyelőre annyit: Hammeren kívül öten vették meg a kiírást, köztük van Rudi Zoltán, a jelenlegi elnök.

Amúgy hetek óta terjednek olyan pletykák, hogy eredménytelen lesz a pályázat. Ezt mi el sem tudjuk képzelni, hiszen az elképzeléseket ma kellett leadni, és őszintén hisszük, hogy mint minden pályázat Magyarországon, ez is a pályamunkák minősége alapján dől majd el. Márpedig egy erős pályázat biztosan van.

14:27 A legújabb információ az MTI-től: hárman adták be a pályázatot. Az egyik biztosan a Hammer, a másik a Rudi (erről közelményt is adott ki az MTV), a harmadik még titok, de utánajárunk.

14:40 Az MTI közreadta a neveket: Hammer Ferenc, Rudi Zoltán és Szabó-Stein Imre, aki a titoktartásra hivatkozva az indulását nem erősítette meg.

Szóltak itt már fanfárok, hogy az MTV kuratórium elnöksége úgy döntött, nyilvános lesz, ami egyébként nyilvános kellene, hogy legyen, vagyis megismerhetjük az eddig titkolt közérdekű adatokat. Sőt, sőt még ezt is sikerült meghaladnunk, amikor a technika csodálatos vívmányait használva megtörtént az, ami még sohasem: élőben, egyenesben tudósított Szabó László kurátor a testület múlt heti üléséről. (Ennek felvezetése és a kommentekbe rejtett tudósítás itt.)

Mielőtt széket is kérnék a kuratórium asztalához, és megkérnék az elnököt, hogy csavarja már le az egyik ásványvízes palack kupakját, és töltsön, mert mi pogácsázunk, meg kell emésztenünk a most érkező hírt.

A médiatörténeti mérföldkövet jelentő múlt szerdai postba beküldött egy kommentet Szabó László kurátor. Ezt írja:

Bajban vagyok. Feljelentettek a kommentelésért. Két tagtársam ráadásul. Vér a véremből. Mi jön majd még? Andrássy út 60.? Recsk? Merjek még az internet bűnös, imperialista világában kalandozni?

És mellékelte a két kurátortársa levelét is, amelyet Jaczkovics László Gábornak, a kuratórium törvényessége feletti őrködő ellenőrző testület elnökének írtak:

 

Elnökjelöltünk, Hammer Ferenc sok egyéb erénye mellett a Lopunk együttes frontembere, az I Believe In Miracles című Ramones-dal és sok más örökzöld kiváló tolmácsolója. Korábban a Quart készített vele nagyinterjút, amelyben beszél az 1980-ban alapított Bútorért nevű zenekarról, a Dead Kennedyshez fűződő viszonyáról, valamint integrációjáról (vagy kívül maradásáról) a budapesti punk szubkultúrából. Ja és a tanulságról. A teljes interjú itt olvasható.

Ugyancsak a Quartnak a tíz kedvenc albumát is elárulta:

1. Ramones: It's Alive (Sire, 1979)

2. Devo: Q: Are We Not Men? A: We Are Devo! (Warner, 1978)

3. Sex Pistols: Never Mind the Bollocks, Here's The Sex Pistols (Virgin, 1977)

4. Dead Kennedys: Fresh Fruit For Rotting Vegetables (IRS/Alternative Tentacles, 1980)

5. The Stranglers: Live (X Cert) (United Artists, 1979)

6. Jane's Addiction: Stop! (Warner, 1990)

7. Roxy Music: For Your Pleasure (E'G, 1973)

8. The Clash: London Calling (Epic, 1979)

9. Magazine: Play (Virgin, 1980)

10. PIL: bármelyik

Múlt hét pénteken rendezett egy kerekasztal-beszélgetést (asztal nem volt) a Magyar Televízió a Miniinput fesztivál keretei közt. Kezdjük az elejéről! Hogy mi a Miniinput? Olyan mint az Input, csak kicsiben és kissé savanyúbban, mint a narancs, amit Kállai Ferenc helyez selyempárnára. És, hogy mi az Input? A közszolgálati televíziók nemzetközi fesztiválja, ahol bemutatják, hogy merre tart a közszolgálati média a világban, mit mernek, mivel kísérleteznek, hogyan újítanak.

A Miniinputon zajló beszélgetésen tehát a közszolgálat, a bátorság meg a kreativitás volt a példa, a vitát az MTV három kamerával rögzítette, de állítólag mégsem adják le. Merthogy nem nagyon lehet abból műsort csinálni, hogy mindenki szidja a magyar köztévét, olyan lenne ez, mint ha Lakat T Károly parókájáról készítene életrajzi filmet a Nap-Kelte.

Volt egy pillanat a Magyar Televízió történetében, amikor nehezen volt eldönthető, hogy az MTV megcsillantott-e valamit az addig mélyen titkolt, ám fergetes humorából, vagy lassú tűzön pirítanak meg egy szoláriumban picit már előkészített tévést.

Történt ez akkor, amikor Nika Györgyre esett a választás, hogy közvetítse II. János Pál pápa temetését. Való igaz, hogy Nika ráért, mert éppen felmentették a hírigazgatói állásból. Azért, mert az MTV nem szakította meg az adását a pápa halálhírének bejelentésével, hanem megvárta, amíg a Kongó című film véget ér. Nyilván lesz még a világtörténelemben II. János Pál halálánál nagyobb érdeklődéssel kísért esemény, akkor erről például a brit online sajtó többet cikkezett, mint korábban a 2001. szeptember 11-i eseményekről. Az MTV-ben volt aztán némi utóvédharc, amiben a tévé vezetői derekasan helyt álltak, a médiahatóság kiosztott egy sallert, Nika pedig ment tudósítani a gyászszertatásról. Ami azért inkább tűnt büntetésnek, mint a később elnyert brüsszeli tudósítói poszt. Lehetett arra gondolni, hogy az MTV-ben talán visszaállítják a halálbüntetést is a nagyobb hibák megtorlására. Vagy tényleg csak egy apró tréfa volt, esetleg sorshúzással dőlt el, hogy a büfében lévő MTV-sek közül ki menjen (D. Tóth Kriszta ekkor még nem szabadította el a poklot a Szent Péter téren).

Hanem most úgy tűnik, hogy választ találtunk a vicc volt vagy komoly kérdésre. Az MTV honlapján van egy Hiteles forrásként című írás. Ha a cím nem mondana semmit: a Magyar Televízió hír- és hírháttér műsorairól szól. Ebben pedig a következő szöveg szerepel:

Hat-hét évesen tanultam németül, merthogy nézd, még a balatonalmádi lángosos is beszél németül, a német igazi világnyelv, meg elengedhetetlen az üzleti életben. Vagy legfeljebb majd dolgozol egy bajor csavargyárban. Egy év különórára járás, munkafüzet firkálás és Mein Name ist után egyetlen értelmes mondatot tudtam kinyögni. Hogy aszondja „Zu Risiken und Nebenwirkungen lesen Sie die Packungsbeilage und fragen Sie Ihren Arzt oder Apotheker”.

Ezt hallottam minden reklámblokkban többször is a Sat1-en, aztán meg ismételgettem, némi gyakorlás után öt másodperc alatt volt a szintidőm, a Nebenwirkungennél is csak néha akadtam már meg. És valahogy egyre több szót értettem a reklámblokkból, azután meg a műsorból, a végén már németül idéztünk a GI Joe-ból az iskolában.

Merthogy a tévéből igenis lehet nyelvet tanulni, legkönnyebben úgy, ahogy például Tv5 nézői csinálhatják: a franciák Duna Televíziója ugyanis franciául feliratozza a francia filmeket is.

Négyen jelentkeztek a Magyar Televízió új, óbudai gyártóbázisának technikai felszerelésére kiírt pályázatra - közölte kedden az intézmény sajtóosztálya az indulók megjelölése nélkül.

A tájékoztatás szerint a december közepén kiírt pályázat során elnyerhető megbízás vonatkozik a televíziós műsorgyártó rendszer tervezésére, szállítására, beszerelésére, üzembe helyezésére, tesztelésére és próbaüzemre, valamint az ezekhez kapcsolódó oktatásra.

Hogy mely cégek indultak, azt nem közölték, jelezve, hogy a jelentkezések érvényességének vizsgálata még tart; az eredményhirdetés időpontja: február 8-a.

Rudi Zoltán, az MTV elnöke egy tavaly március végi nyilatkozatban arról beszélt, hogy saját forrásból 6-8 milliárd forintot költenek 2009 végéig a technológiavásárlásra.

(via MTI)

A magyar közszolgálat helyzete közmondásosan rossz, mégis van alább. A szokásos nyugat-európai helyzettől erősen eltérő szabályozási környezet és gyakorlat jellemző Olaszországban, ahol az egész televíziózás legalábbis zűrzavaros, de inkább botrányos.. Megkértük az olasz köztévét jól ismerő kommunikációkutatót, Jenei Ágnest, aki a Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán a Kommunikációs Tanszék adjunktusa, foglalja össze a kellemetlen nyugati példa jellemzőit.

A torz olasz televíziós rendszer gyökerei a televíziózás fénykorára vezethetők vissza, amelyet folyamatos belpolitikai válság kísért. Ennek eredményeként a közszolgálati tévét végül a legnagyobb pártok osztották fel egymás között. Míg a tévét kezdetben a kereszténydemokrata párt uralta, később a koalíciós partner, a szocialista párt is kapott egy csatornát, majd - jóval később és jóval alacsonyabb költségvetéssel bár, de – a legnagyobb tömegbázissal rendelkező ellenzéki párt, a kommunista párt is elindíthatott egy csatornát.

Tíz éve nem volt ilyen alacsony az MTV nézettsége, és a Tárki felmérése alapján az aktívkorú nézők szerint a köztévé unalmas. A finnyásnak tartott diplomások körében is csökkent az m1 nézettsége, sőt még az RTL Klub lejárt szavatosságú filmjeit sugárzó Film+-ról is jobb a véleményük, mint a közszolgálati csatornáról. Részletek itt>>

Érdekli a közszolgálati tévében egy menstruációs fájdalmakra szolgáló gyógyhatású készítmény reklámja? Esetleg egy rendkívül gyorsan guruló autóé, amitől fiatalosnak, lendületesnek és szabadnak érzi magát? Vagy épp ellenkezőleg? Örülne, ha legalább egy olyan csatorna lenne, ahol ezekkel nem találkozik?

Létezik olyan köztévé, ahol nincsen reklám, ugyanis a tévé vezetői úgy vélik, a piaci érdekeket élesen el kell választani a közszolgálatiság alapelveitől, és a hírgyártás folyamatától. A közszolgálatiság stréber szuperpéldájánál, a BBC-nél így van ez.

Már régen volt, de a Magyar Nemzet hasábjain összeszólalkozott a köztévé kuratóriumának fideszes és szabaddemokrata delegáltja, nyílt levelekben vagy talán esszékben üzentek egymásnak és persze közben értékelték Rudi Zoltán négy évét. A levélváltás, vagy inkább cikkváltás érdekes, szó esik benne Gripenekről, a köztévézés szégyenfoltjáról és a szürke, de elviselhető MTV-ről. Meg egy szürreális meztelen lovas szoborról, tehát mindenképpen érdemes elolvasni.

A fideszes Szabó László cikke
Meztelen lovas szobor az MTV elmúlt négy éve

A szabaddemokrata Kozák válasza, amiből kiderül, hogy mit kérdez majd a meghallgatáson (hogyan foglalkozna a jelölt az MTV-ben a Gripen-üggyel?)
Meztelen lovas szobor Gripennel

A gyerekműsorok szinte teljesen eltűntek az MTV-ből, keseregtünk is már ezen, sőt megbeszéltük, hogy a Pokémon az nem egy Futrinka utca, de most elnökjelöltünk Hammer Ferenc mondja meg, hogy mit gondol a köztévéről és a felnövekvő generációkról. Meg, hogy mi az az edutainment. Plusz szó esik a magyar Scooby Dooról és Lópici Gáspárról.

Kérdéseink, mint Pumukli körmei a mogyorós csoki celofánján, csak a felszínt kapargatják, de Önök akár bele is kérdezhetnek. Elnökjelöltünk meg válaszol.

Miért kell pénzt fektetni a gyerekműsorokba, rajzfilmekbe, amikor már több egész nap sugárzó gyerekcsatorna létezik? Nem úgy van, hogy azt kell felvállalnia a közszolgálatnak, amit a piac nem tud, vagy nem akar?

A gyerekműsor, mint közszolgálati tartalom az egyik legegyszerűbb kérdése az új közszolgálatiságnak. Mégpedig azért, mert a minőségi gyerekműsor nem köthető pártszimpátiához, világnézethez vagy ízléshez. Fura módon ez lehetett az oka annak, hogy az elmúlt jó 5-6 évben eltűntek a tévéből a saját gyártású gyerekműsorok. A politikai osztály attól a kényszerképzettől vezetve, hogy akié a tévé, a hatalom, nem tartotta fontosnak megszállni a gyerekműsorokat, ha az ellenfél sem ácsingózott érte, a kereskedelmi tévék pedig csendben ejtették a dolgot. A magyar nyelven készülő gyerekműsorok, tévésorozatok, kulturális-ismeretterjesztő tartalmak az új közszolgálat egyik, ha nem legfontosabb sarokpontja. Pont azért, mert hiába van sok gyerekcsatorna, azokon zömmel külföldi gyártású, magyarra szinkronizált tartalmak láthatók. Ahhoz pedig nem kell sem pszichológusnak, sem szociológusnak lenni, hogy belássuk, hogy gazdagítja a gyerekek értelmét, figyelmét, és érzelmi világát, ha a saját életét, az anyanyelvét, az ismerős helyeket-helyzeteket látja viszont a médiában. A magyar nyelv emellett a magyar kultúra mondhatni metafizikus faktora, és így az anyanyelv, mint élő valóság gondozása a médiában nyilvánvaló érdeke a jövőbeli generációknak.

Őrület, mi van ma itt! (Stohl Buci)

Csak kapkodjuk a fejünket. Írtunk tegnap arról, hogy az MTV kuratóriumából nehezebb közérdekű adatokat kiszedni, mint egy alaposan megkínzott aranyhalból, erre tessék. Bejelentkezett blogunkra a kuratóriumi elnökség mai üléséről Szabó László kurátor élőben, és azt jelentette, hogy a közel egyhangú határozatot fogadtak el arról, hogy 2008. február 1-től a közalapítvány elnöksége minden napirendi előterjesztését, határozatait és jegyzőkönyveit közzé teszi a honlapján. Arról is beszéltek, hogy meg fogják kezdeni visszamenőleg is a dokumentációk digitális feldolgozását és közzétételét.(Köszönjük, László, vissza a stúdióba!)

Szóval, elismerés a kuratórium elnökségének, bár ki tudja, eddig miért voltak titkosak a közérdekű adatok. Mindenesetre a jelek szerint a most folyó tévéelnöki pályázat, amelyen a mi jelöltünk, Hammer Ferenc is indul, nagyobb nyilvánosságot kap majd, mint eddig bármikor.

A Magyar Televízió kuratóriumának elnöksége szerdán összeül, és sok egyéb között megtárgyalja az MTV Közalapítvány közérdekű adatainak nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályzatát. De mégis, mit kell tárgyalni közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalán?

Mi van akkor, ha kiváncsaik vagyunk arra, mégis milyen állapotban van jelenleg a Magyar Televízió és a felügyeletét az Országgyűlés megbízásából ellátó MTV Közalapítvány? A megvásárolt pályázati anyagban semmiféle tájékoztatás nincs ezzel kapcsolatban, be lehet ugyan menni egy információs szobába, de aki oda belép, életre szóló titoktartást fogad, nem visz magával fénymásolót, tollba rejtett fényképezőt, legfeljebb fejben memorizál, mint Raymond (Rain Man) Babbitt Las Vegasban a kártyaasztalnál.

Szóval azt nem akarjuk, hogy titoksértés miatt máglyán égessék el a jelöltünket, az olvasatlan pályázatával együtt. Ezért megpróbáltunk információkat szerezni a netről. Nem lehet probléma, döntően állami pénzekről van szó. A Magyar Televízió honlapján a napokban megjelent egy közérdekű adatok felirat, arra kattintva viszont ez látszik:  

Filmfesztivált rendez a Magyar Televízió állítólag a Biblia évéhez kapcsolódóan, ráadásul bibliai vetélkedősorozatot is indul ősszel; sőt a későbbiekben még játékfilm is készülhet a Biblia történeteiből - mondta legalábbis Rudi Zoltán, a köztévé elnöke a Magyarországi Református Egyház zsinati székházában, miután bejelentette, hogy a Biblia évének fő médiatámogatója az MTV lesz.

Tehát Rudi Zoltán is elindította buksisimogató kampánykörútját, amin szélben lengedező MTV-s zászlók árnyékában kezet fog, összeölelkezi és megígér. Csak nyerjünk, aztán lesz majd itt minden, még a Bibliát is megfilmesítjük, Stohl András lehetne Keresztelő Szent János, ha elengedi az RTL, Eperjes Karcsi meg megkapja Mózes szerepét. Majd Etyeken felépítjük az egész Vörös-tengert, ketté is fog nyílni, de tényleg, vagy ha nem, hát legalább felgyújtunk pár csipkebokrot.

Észrevette, hogy egyáltalán nincsenek mesék a Magyar Televízió első számú csatornáján? Nemcsak mesék, de gyerekfilmek, bohócműsorok, versmondókák, állatkerti bemutatók sem, semmise. Hosszú a sora a köztévé hiányosságainak, de ez talán a legnagyobb. Jelenleg még gyerekműsorokkal foglalkozó szervezeti egység sincs a közszolgálati televízióban, sőt, még a csóringer tévémacit is száműzték a főcsatornáról az M2-re. Miközben egy felmérés szerint Európában a magyar gyerekek tévéznek a legtöbbet, egyedül, a saját tévéjükön, mert a magyar szülőket érdekli legkevésbé, hogy mit néz a gyerek.

Amíg hétvégén a kereskedelmi tévéken gyerekblokk van, igaz külföldről vásárolt rajzfilmekkel, az MTV vasárnap reggelenként új dokumentum-sorozatot indított a demokráciáról. Megkértük a Magyar Televízió két korábbi gyerekműsor-rendezőjét, Kremsier Editet és Takács Verát, hogy értékeljék a gyerekműsor-mentesített Magyar Televíziót.

A testület vezetője az elnökség következő ülésére terjesszen elő a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának közérdekű tevékenységével összefüggő adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos javaslatot, a közszolgálati médium pedig a saját szerződéseinek nyilvánosságra hozataláról korábban elkészített és aktualizált ütemtervet - döntött szerdai ülésén a kuratóriumi elnökség.

Egyben felkérték Rudi Zoltán tévéelnököt, hogy „biztosítsa a közpénzek felhasználásának és a közfeladatok ellátásának társadalmi kontrollját a gazdálkodásra, a szerződésekre, a szakmai feladatellátásra” és azok betartására vonatkozóan, a gazdálkodási működési adatok teljes körének nyilvánossá tételével.

Hogy ez mit jelent? Hát hogy a köztévét felügyelő kuratóriuma végre odaszólt az MTV vezetésének, hogy esetleg, netalántán legyenek már nyilvánosak a szinte csak költségvetési támogatásból élő szervezet szerződései és kifizetései. Meg úgy az egész gazdálkodás.

19:00: A Fidesz-híradóban Kövér László mosolyogva, de határozottan köszöni a nézőket az őszödi beszéd kiszivárgásának négyszázhetvenkettedik napján, majd elmondja a nap fő történéseit: A Fidesz Polgári Párt sajtótájékoztatón jelentette be, hogy egyes szakértők szerint nemsokára háromszáz forint lesz egy kiló kenyér, összeomlik a TB-rendszer, kis színesnek meg a meg nem erősített értesülés, miszerint a vásárosnaményi SZTK-ban egy leszázalékolt kisnyugdíjasra támadt a megvadult vizitdíj-automata. Azután sporthírek (BL-döntőbe szeretne jutni a Felcsút) és az időjárás-jelentés (borús esős idő, felhőzet leghamarabb 2010-ben szakadozik fel).

19:30: A Magyar Szocialista Párt Napi Hírmondójában beszámolnak arról, hogy Gyurcsány Ferenc vigaszágon bejutott a II. Nemzetközi Hugh Grant Táncverseny döntőjébe, bejelentik, hogy hazánk a régióban elsőként teljesítette az unió szimeringgyűrűkre vonatkozó szabványosítási folyamatában leírtakat, majd rövid összegzés a rohamosan javuló gazdasági mutatókról és egy képriport arról, amint Szekeres Imre playstationt és firt-person shooter játékokat osztogat a bicskei idősek otthonában. Plusz időjárás-jelentés (Napos meleg idő, fronthatás nem várható).

Nem kis bravúrt hajtott végre a Magyar Televízió az elmúlt két évben. A szervezeti átalakítás jegyében elkezdte leépíteni a szállítási részlegét, az első körben a 72 embernek majdnem a felét elküldték. Emiatt három dolog is történt.

1. a szervezeti költség valóban csökkent, a 2005-ös 202 millióról 192 millióra.
2. A napi tevékenység biztonságos és szabályszerű ellátása rendszeresen nehézséget okoz.
3. A taxiköltség évi 64 millió forintról 106 millióra ugrott. (A 106 milliós taxiköltséget úgy sikerült produkálni, hogy az MTV-nek jelenleg 56 személygépkocsiija van.)

Mi következik ebből? A Magyar Televízió szerint az, hogy a létszámleépítést tovább kell folytatni, a szállítást szolgáltatásként kell megrendelni.

A Miniszterelnöki Hivatal közzétette azt a koncepciót, ami a következő médiatörvény alapját jelentheti. A varázslatos nevű Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia (NAMS) 52 oldal, ha valakinek nincs kedve végigolvasni, akkor egy rövid, az Indexen megjelent összefoglaló itt. 

A cikkből sajnos kimaradt, hogy a koncepció a jelenlegi kettő helyett mindössze egy közszolgálati televízióval számol, bár részletesen nincs kifejtve az MTV és a Duna TV násza. Továbbá felvillantja azt a lehetőséget, hogy a kereskedelmi tévéken nem lesznek hírműsorok, mert megszűnne mindenféle közszolgálati kötelezettségük.

A közszolgálati tévéken pedig visszaszorítanák, hosszabb távon meg is szüntetnék a reklámokat, amiért cserébe a kereskedelmi tévék reklámbevételük bizonyos hányadát a köztévének csurgatnák. A politikai birkozás most kezdődik majd a tervezetről, a hurráoptimista tervek szerint tavasszal akár már szavazhat is az Országgyűlés.