TV ostrom

"Egyenesen sokkolónak" nevezte a szlovák államfő hét végén elhangzott kijelentését a Nemzetközi Újságírószövetség (IFJ) európai igazgatója, Renate Schröder, aki arra reagált, hogy Ivan Gasparovic szerint a szlovák kormánynak és a parlamentnek saját médiára van szüksége, amely ellensúlyozná a mostani média úgymond kormányellenes magatartását.

Az IFJ képviselője hétfőn a szlovák közszolgálati rádiónak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Európában - szlovák részről is vállalt - nemzetközi egyezmények védik a média függetlenségét, és szavatolják, hogy az államhatalom semmilyen módon és semmilyen eszközzel ne avatkozhasson be a tájékoztatás szabadságába.

Gasparovic - a médiával folyamatosan háborúzó kormányfővel - Robert Ficóval összhangban tarthatatlannak nevezte, hogy "az állam vezetőinek nincs hol megnyilvánulniuk, hogy a nem mindig objektív információkra és a gyakori féligazságokra" nincs hol reagálniuk, jóllehet ez az államfő szerint igen szükséges lenne, mert az újságírók következetesen ellenzékiek, akik "soha semmiben nem képesek meglátni a jót, mindenben csakis a rosszat keresik.

Mindazok sokan, akik izgulnak, hogy idehaza nincs eléggé előkészítve a televízió átkondicionálása a digitalizáció csodálatos világára, és egyszercsak úgy lesz itt a jobb kép meg hang, hogy elfelejtettek szólni, mikor kell visszaszámolni tíztől, na, ők nyugodjanak meg. Ha valakinek megvan a digitális átállásról szóló törvény, akkor persze másolja és adja tovább, de a válasz nem abban van, hanem a Rádió és Televízió Évkönyv 1970-es kiadásában.

Ahogy megígértük, küldjük a nótát, Hammer Ferenc válaszol az olvasók pár poszttal korábban feltett kérdéseire. Hráom értékelhető kérdés érkezett, már ha most nem számoljuk ide, a "Te mi a faszt akarsz, baszod?" és a "Lehetek-e főtanaácsadó az MTV-nél havi nettó nyolcszázötvenezerért?" típusú kérdéseket.

A kommentmezőbe bekalapálva továbbra is várjuk kereszt- és körkérdéseiket a közszolgálat, MTV és új digitális média témakörben.

Kedves Feri, Szerintem a piac és a közszolgáltatások kapcsolata ennél jóval pontosabb definíciót igényel. Igen pongyola példa a piaci kudarcra, hogy nem adnak kölcsön tévéalapításra. Te sem adsz minden kéregetőnek vonatjegyre pénzt, csak annak, akinek elhiszed. A szlovák kisebbségivel is baj van. Egyfelől a piacnak nincsenek elméletei az állampolgársági jogokról, ez a logikáján kívül esik. Tehát az, hogy sokan azt gondolják, a nemzetiségi hovatartozás olyan önmagába vetett érték, amire közösségi forrásból áldozni kell, az értelmezhetetlen a piaci logikában. Ha van annyi magyarországi szlovák, aki számára fontos eszköz a televízióban erősítse meg csoporthovatartozását, akkor erre az igényre létre fog jönni a piac válasza. Egyszerűen ilyen költséges dologhoz kevesen vannak. Járna? Talán, de érvelni kéne. Csak vigyázzunk, nehogy egy dupla nelsonnal felérő közmegegyezés alakuljon ki arról, hogy Farkas Bertalan után a hazai kisebbségek reprezentánsainak jár űrutazás. (esetleg felsőházi képviselet) A piaci kudarcról szóló elméletek nagyon sokkal járultak hozzá a kapitalista társadalmak működésének megértéséhez, önképük javításához, a közösségi választások kialakításához. De sajnos nagyon sokan csak végső leleplező érvként használják: Naugyehogyugye, kudarcos a piac! Még Nobel-díjat is osztottak ilyen elméletért, hátakkor miről teccik itt beszélni a szivarozó kövér úrnak a pénzeszsákon ülve?! Különben hajrá!

Futott egy kört az Állami Számvevőszék a közszolgálati műsorszolgáltatók és a Magyar Távirati Iroda körül. Hogy miért is kutakodtak a közpénzek ellenőrei a piacon részvénytársaságként működő közmédiumoknál? Mert a két köztévé, a közrádió és az MTI 1997 és 2006 közötti bevételeinek nyolcvan százaléka – összesen 404 milliárd forint – költségvetési támogatás volt. Az állami pénzek elosztása kissé aránytalan: több mint a fele a Magyar Televíziónak jutott.

Az ÁSZ azt nem tudta vizsgálni, hogy a több száz milliárdos állami támogatást hatékonyan és eredményesen használták-e fel a közmédiumok. Egész egyszerűen azért, mert nincs mit számonkérni. A törvényekben és az alapító okiratokban ugyanis hiányos a közszolgálatiság meghatározása, így az ebből adódó feladatok sincsenek kidolgozva részletesen. Az állam ezért a közszolgálati feladatok helyett a részvénytársaságok működését finanszírozza, ami uniós előírásokba ütközik.

Az állami támogatások egy részletét mégis érdemes megnézni. Az elmúlt években a költségvetés rendszeres támogatást nyújtott a közmédiumoknak létszámcsökkentésre. Az összesen 6,7 milliárd forint jelentős része, 5,6 milliárd jutott a Magyar Televíziónak. Ehhez képest egy példa a közelmúltból: az MTV jelentős létszámleépítést jelentett be 2006-ra, ám nemhogy csökkent, hanem nőtt a munkatársak száma. Nem is kevéssel: 2004-ben 1587 fő kezdte az évet az MTV-nél, 2006-ban pedig 1906-an koccinthattak volna a vállalati bulin. A növekedést részben indokolja, hogy a színlelt szerződéseket fel kellett számolni, vagyis az eddig vállalkozóként kifizetett tévések közül 396 embert állományba vettek. Igaz, a Magyar Rádióban ezt megoldották valóban jelentős létszámleépítés mellett.

Megvette karácsonyra a gyereknek, és azóta vágyakozva nézi, ahogy összerakja, azután meg gyorsan szétszedi, hogy csillagrombolót, tengeralattjárót vagy autómosót építsen belőle? Szeretne a szőnyegen hasalva egy jobb világot építeni? Tervezze meg a Magyar Televízió új székházát legóból!

Fogjon egy nagy vödör építőkockát és rendezze be az elnöki irodát (a jacuzzit és a bárpultot ki ne felejtse!) vagy álmodja meg azt a jelenetet, amikor az új tévéelnök megkergeti az évek óta a köztévén zsírosodó külső beszállítókat! Építse fel a köztévé új vécéit, ahonnan nem lopják el a csaptelepeket (igen, ez még most csak álom), vagy tervezze meg a Híradó stúdióját Pálffy István nélkül! Esetleg öntse legóba azt a gyönyörű pillanatot, amikor a Nap-keltében végre megszorongatnak egy minisztert!

A lehetőségeknek csak képzelete és a gyerektől elrekvirálható Lego mennyisége szabhat határt. A pályaműveket a commentKUKACmail.index.hu címre küldjék (kukac egyenlő @, ugyebár), a legjobbakat értékes közszolgálati nyereményekkel díjazzuk. (De komolyan).

Addig is, íme néhány kép az Index műhelyéből kedvcsinálónak. (A képeket NAK készítette).

Hogy milyen a közszolgálati média máshol? Most hagyjuk a gyorsan rávágható, de semmi sem jelentő választ, hogy jobb, és ne kezdjünk el vad bíbíszizésbe sem, inkább üljünk le, és amúgy régimódi történetmesélősen fejtsük ki. Pontosabban fejtse ki Ön! Ha külföldre szakadt, vagy csak jól ismeri egy-egy ország médiapiacát, írja meg nekünk, hogy máshol, messze, odaát vagy arrafelé hogy is mennek a dolgok. Miért jobb vagy akár rosszabb a közszolgálati média, van-e Olaszországban is Nap-Kelte vagy milyen a finn Életképek! Leveleiket, anekdotáikat, sőt fejtegetéseiket a commentKUKACmail.index.hu címre várnának. (A kukac helyére igen, egy olyan furcsa @ betűt kell írni).

Kedvcsinálónak pedig alant olvasható Kovács Zoltán levele, aki a szlovák és a cseh közszolgálati tévéről mesél.

Az Unióban is meghirdették a Magyar Televízió elnöki posztjára a pályázati felhívást, de csak magyarok jelentkeztek. A hat jelentkezőből a Népszava információi szerint csak Rudi Zoltán és egy másik, meg nem nevezett televíziós személyiség pályázatával számol komolyabban az MTV kuratóriuma. A lap értesülései szerint a testület úgy döntött, nem hozza nyilvánosságra a 120 ezer forintos pályázati csomagot megvásárolók nevét.

Hivatalosan csak Rudi Zoltán, a mostani elnök és Hammer Ferenc szociológus - egyben az Index internetes portál újságírója - jelentette be, hogy versenybe száll a posztért.

A lap úgy tudja, a Fidesz nem akarja Rudi Zoltánt újabb négy évre és a kormánypártok körében sem túl népszerű a mostani elnök. A pályázatokat január 28-ig lehet leadni, a személyes meghallgatások február első felében lesznek. Rudi Zoltán mandátuma március 3-án jár le. Ha nem lesz sikeres a pályáztatás a posztra, akkor vélhetően február 25-e után korlátozzák majd a jogköreit. (A napilap információit a Független Hírügynökség tolmácsolásában adtuk közre változtatás nélkül.)

De vajon ki a csuda lehet az a meg nem nevezett televíziós személyiség, az ő komolyan számba vett pályázatával? Csak nem a kétszeres jelöltséget is megért Baló György? Ha valakinek van még ötlete így korán reggel, elő vele!

Ja, és persze Hammer Ferenc nem az Index újságírója, hanem szociológus és az ELTE Bölcsészettudományi Kar tanársegédje. Itt leírtuk már egyszer bővebben, hogy Hammer Ferenc kicsodamicsoda.

Most így, a családi tévézés szent ünnepén szeretnénk elnökjelöltünkkel együtt nagyon kellemes karácsonyi ünnepeket, meg persze idegesítő kommentátortól mentes éjféli mise közvetítést kívánni Önnek!

Az egész nap tévé előtt bejgliző családoknak ezúton is száznegyven százalékkal több gyerekműsort és még annál is több Louis De Funes-filmet ígérünk felelőtlenül, az este a tévé előtt bealvó családfőknek meg azt, hogy elnökjelöltünk első döntésével megszűnteti az idegesen sípoló monoszkópot, hogy semmi se zavarja a vibráló katódcsőre elalvók nyugodt álmát.

Egyelőre a tervek szerint halad az MTV új központjának építkezése az óbudai Kunigunda útján. A központ Magyarország első kifejezetten televíziós célra létrehozott gyártóbázisa lesz, aminek működésével a Magyar Televízió előreláthatóan százmilliós nagyságrendű összegeket takarít majd meg. A felújított 8-as és 9-es stúdiót áprilisban adja át az üzemeltető. A területen korábban mocsár volt. Részletek erre>>

Nem szavazott napirendjéről, így a Magyar Televízió székházszerződésének nyilvánosságra hozatalával sem foglalkozott szerdai ülésén a közszolgálati médiumot felügyelő közalapítvány elnöksége - közölte Szabó László, a testület Fidesz által delegált tagja a tanácskozás után.

Mint mondta, a napirendről sem szavaztak, több, kormánypárti jelölésre a testületbe került tag pedig azzal utasította el a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó javaslatuk tárgyalását, hogy korábban nem kapták meg az anyagot.

Az SZDSZ javaslatára a kuratóriumi elnökségbe került Kozák Márton azt nyilatkozta: január 9-én tartják következő ülésüket, amelynek egyik napirendi pontja lesz a felvetés.

Merthogy minek egyáltalán a közszolgálati tévé, ahol vallási műsorokkal, nemzetiségi híradóval meg akadémikusok vitaestjével akarnak minket a tévé előtt tartani. Na jó, a vallási híradóban néha látni katolikus gimnazista lányokat, amint félénken szalontáncolnak egymással, a horvát nemzetiségi magazin főcíme alatt meg ugye a Sexy Thing című szám szól a Hot Chocolate-től (de tényleg), de akkor is ott vannak még a nagyon okos emberek, akiknek olyan nagy a fejük, hogy be sem fér egy átlagos, 4:3-as képarányú tévékészülékbe. És ezek versengenek Győzikével, a Nagy fogyással meg a Barátok közttel. Nem is beszélve Doktor House-ról.

Ezek alapján a közszolgálati tévére nincs is szükség, mert mintha arról lett volna szó, hogy a szabad verseny úgyis minden vágyat kielégít. Vagy nem úgy van, hogy amire van igény, azt úgyis megadja a piac? Nem csak egy értelmiségi adót tartunk el állami pénzből? Ha nem lenne, hát legfeljebb a Mezzot néznék?

Ez a kérdés motoszkált bennünk, és nem csak azért hogy mégis kérdezzünk valamit, hanem hogy inspiráljunk. Hammer Ferenc, az Index elnökjelöltje válaszol, de nem csak erre a kérdésre, de azokra is, amelyeket itt és most az olvasók tesznek fel itt, a kommentek között. A „Mennyi egy töketlen fecske átlagos repülés sebessége” és a „Mikor mész el anyádba?”- típusú kérdések ezúttal nem játszanak, de a Magyar Televízióra vagy a közszolgálati médiára vonatkozó felvetésekre előbb-utóbb válaszolunk.

De előbb Hammer Ferenc válasza a kereskedelmi és a közszolgálati média kapcsolatáról.

Bár Hammer Ferenc, az Index elnökjelöltje még nem kapott meghívást a hétvégi kora reggeli tévéműsorba, mi azért előre elkészítettünk vele egy interjút, amit ezennel a kollégák rendelkezésére bocsátunk.

(Madárcsicsergés, műtéglaháttér és egy ütött-kopott pad, a riporter éppen a haját igazgatja. Kis idő múlva felnéz, és ijedten belekezd). De most akkor miért romboljuk le és szórjuk be sóval az egész MTV-t? Értem én, hogy ez amolyan szókép csak, idézőjelben kell érteni (mindkét kezével nyuszifület mutat), meg hogy a figyelemfelkeltés volt a lényeg, tudjuk, hogy milyen mostanában a politikai píár, és hát a nézők is egyre jobban tudják, de kérdem én: nem kelt félelmet egy ilyen képzettársítás?

A Magyar Televízió – és számos európai társa – romjait igenis sóval kell behinteni, mert lejárt az az idő, amikor az elit közpénzen erőlteti saját ízlését a többiekre. Persze nem indulnék a tévéelnöki székért, ha csak a sózás érdekelne. Azt viszont már nem mondhatom el, milyen módon fog a nagyközönség találkozni a hangosképes nyilvánosságban az őt érdeklő tartalmakkal, mert ha elárulnánk, akkor emiatt kizárnának a pályázatból.

Akkor ne romboljuk le az MTV-t mégse? Nem értem. Nekem nem ezt írták fel ide. Vagy olyan ez mint amikor Buzányszky Jenő 53-ban elvitte balra, úgy tett mintha, lepasszolná jobbra, de aztán csak kacsintott a védőkre és bebőrözte maga a kapuba?

A királyi tévének végre lőttek. Ez biztos. De a digitális környezetben a Magyar Televízió immár nem műsorszóró, hanem közszolgálati tartalomgyártó lesz. E minőségében viszont szerepet kell kapnia a közösségi tartalomelőállításban, az alulról szerveződő nyilvánosságban.

Mi már mondtuk eleget, de van, aki még mindig nem hiszi: igen, találtunk egy alkalmas embert a Magyar Televízió megüresedő elnöki posztjára, és a jelöltünk indul is a pályázaton. Hammer Ferenc az eMasa olvasóit is megnyugtatta, az indulás komoly, a pályázat erős lesz, a kiválasztás körüli politikai sakkjátszmákat pedig leszarja. Részletek itt.

Benyújtotta a Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia (NAMS) jogalkotási koncepcióját a kormányzatnak a Sarkady Ildikó vezette Audiovizuális Média Kormánybiztosság - értesült pénteken kormányzati forrásból az MTI.

A mintegy háromszáz oldalas munkaanyaggal szemben, az annak hatodára rövidült végleges dokumentum - egyik ismerőjének közlése szerint - kimondaná, hogy "a kereskedelmi műsorszolgáltatók közszolgálati feladatok ellátására nem kötelezettek"; a közszolgálati médiumokra vonatkozó legfontosabb szabályokat e jogszabályban, a többit, az esetleges szankciókat is tartalmazó finanszírozási szerződésben kellene rögzíteni.

Az információ szerint az anyag kívánatosnak nevezi "a közszolgálati műsorszolgáltatók piaci szegmensenként történő integrációját", ami az anyag egyik kitétele szerint a Duna Televízió és a Magyar Televízió összevonását jelentené; ugyanakkor egységes intézmény jönne létre a közmédiumok tulajdonosi jogainak a gyakorlására.

"A közszolgálat finanszírozása esetében az elsődleges finanszírozási jogcím a közszolgálati műsorokhoz való ingyenes lakossági hozzáférés. A koncepció értékelése szerint az úgynevezett üzemben tartási díj központi költségvetés általi teljes körű átvállalása összességében több előnnyel jár, mint a háztartások által külön megfizetendő üzemben tartási díj visszaállítása" - áll a közlő szerint az anyagban.

(via MTI)

És akkor itt a képrejtvény megfejtése! A megoldás Szenes Andrea, ha van mersze, nézze meg alant, hogy miért. Sikeres megfejtés nem volt, így a nagy értékű Ferrarikból álló ajándékcsomagot megtartjuk magunknak. De azért lejjeb tekerve találhatnak egy kis meglepetést. Mindenkinek, aki szereti.

Tehát Szenes Andrea. Szinte mesébe illó történet az övé: háromszor indult az elnöki posztért, háromszor verte vissza a kuratórium Szenes Andrea elnökaspiránsi próbálkozását, mindeközben öt évig volt alelnöke a köztévének, két kormányt és öt tévéelnököt élt meg feje fölött.

Andrea rátermettségét számos nagysikerű tévéműsorral bizonyította már. Kisebb tévés munkák után a köztudatba 1993-ben robbant be: ekkor indult a Szenes Andrea Show. A négy diplomával (filozófia, angol, pszichológia és rendező) is bíró Andrea úttörő volt a tévés talkshow műfajában, a hazai kereskedelmi televíziózás kezdete előtt olyan sztárokat szólaltatott meg, mint Sylvester Stallone, Tom Hanks, James Belushi, Pierce Brosnan, Robin Williams vagy például Allen Ginsberg, Jehudi Menuhin.

1995-ben jelenkezett a kábelen sugárzott Szív tévén a Hívd Andreát! című beszélgetős, tanácsadós műsorral, amit 1999-ben hagyott abba a tévéalelnöki felkérés miatt. Igazán kár, hogy a heti rendszerességgel jelenkező Hívd Andreát! már nem lehet képernyőn, így csak a főcímdallal vigasztalódhatunk. (Ha titkolt vágyak törnek rád, hívd fel Andreát!/ Ha bánt a lelki problámád, hívd Andreát!/ Ha úgy érzed, hogy nincs tovább, hívd fel Andreát!/ Ha nem tudod hogy mit remélj, hogy mit ne csinálj, mit tegyél,/ vár egy jóbarát, hívd fel, hívd Andreát!)

1996-ban a Magyar Televízió 1-es csatornáján politikusokkal indított beszélgetős műsort, a Horn-kormány fémjelezte korszak legtöbb ismert politikusával készült bensőséges Szenes-interjú, a sokszor frivol beszélgetésekből többnyire kiderült, hogy bizony a politikus is ember. Emlékezzünk ezekről az évekről Andrea Pozsgay Imrével készült fotójával.

Akkor adnánk egy kis segítséget az előző posztban meghirdetett képrejtvényhez. annyit elárulnánk, hogy köze van a tévéelnöki poszthoz. Így esetleg vannak újabb ötletek? (Annyit segítünk, hogy nem breakelő paraszt).

Képrejtvény II. rész

Kommenteljék ide, hogy Önök szerint mi lehet ez:

 

Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában a Magyar Televízió új gyártóbázisának technikai eszközeire kiírt közbeszerzési hirdetmény, tájékoztatott a közszolgálati médium.

A beszerzés "lehetővé teszi a köztelevízió számára, hogy 2010-től óbudai bérelt gyártóbázisán már a digitális kor kihívásainak megfelelő, piacvezető technikával dolgozhasson" - olvasható a dokumentumban. A tájékoztatás szerint a kétszakaszos, versenypárbeszédes tenderre 2008. január 14-én délelőtt 10 óráig adhatják le a jelentkezéseket az érdeklődők.

A Duna Televízió kitartott eredeti küldetése mellett: értéket és minőséget közvetít - hangsúlyozta a közszolgálati médium fennállásának 15. évfordulója alkalmából, a Nemzeti Színházban rendezett szerdai gálaesten Sólyom László köztársasági elnök. 

Az államfő arról beszélt, a közszolgálatiság "nem reménytelen vállalkozás, és nem vert sereg", büszkén vállalhatja az ellenkultúra szerepét a bulvárral és a puszta szórakoztatással szemben, ha képes megtalálni korszerű nyelvét.

A köztévé gyanúsnak találta, hogy az utaztatásra kiírt közbezserzési pályázaton egy iroda 25 százalékos kedvezményt ajánlott repülőjegyekre, és kizárta a nagyvonalú céget. Pedig ugyanez a cég a nyár végén – mint a köztévé hivatalos utaztatója - 66 százalékos kedvezményt is adott az MTV-nek. A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint az MTV Zrt. súlyosan megsértette a közbeszerzési törvényt, és kétmilliós bírságot szabott ki – írja a Napi Gazdaság.

Képzelje el, hogy sikerül. Megnyeri a tévéelnöki pályázatot, első munkanapján energikusan szökell fel a Szabadság téri székház lépcsőin, a joviálisan mosolygó portások jelentőségteljesen biccentenek, a liftnél mindenki előreengedi. Felmegy az elnöki irodába, megissza élete első tévéelnöki kávéját, majd kényelmesen hátradől a bőrfotelban. Tele van tettvággyal, jobbítani akarással, a reformtervek úgy feszítik, mint Ripleyt egy kikelésre készülő, kifejlett alien. Nem is tudja, hogy vágjon bele, de a titkárnő várakozásteljesen babrál műkörmével az ajtóban. És akkor azt mondja: tudja, mit Irénke, szüntessük meg gyorsan a Napkeltét. Vagy mondjuk a Krémet. Töröljük el A tévé ügyvédjét!

De mégis akkor melyiket? Ön első döntésével melyik köztévés műsort tüntetné el a képernyőről?

Rudi Zoltán, az MTV 2004. március 5-én megválasztott vezetője lehet a rendszerváltás óta az első elnök, aki kitölti hivatali idejét.

A legtovább (1990 augusztusa és 1994 júliusa között) Hankiss Elemér töltötte be a tisztséget, még a törvény megszületése előtt, noha ő másfél évig várt arra, hogy az államfő elfogadja két és fél évi munkálkodás után benyújtott felmentési kérelmét.

Lehet egyáltalán jó vallási műsort csinálni? Az nem egy eleve bénának, lúzernek, elállófülű, pattanásos gagyinak született műfaj? Ez persze nem így van, minimális vizuális igényesség ezeken a műsorokon is számon kérhető, a kakkukos óra is ódivatú, mégse kötelező undorító rózsaszínű műanyagból fröccsönteni. Nyilván a nézettséget erősen minimalizálni fogja, hogy az "Így szól az Úr!"-ban nem Pákó csupasz feneke fogja kinyilatkoztatni az igét, és hogy nem az Engedjétek hozzámban fogja Győzike szájon billenteni majd Beja asszonyt, de az, hogy kevesen nézik, még nem jelent felmentést a munka alól, kedves hívő tévések.

"A katolikus műsorok készítői nem gondolják, hogy televíziós eszközökkel közvetlenül megmutathatnák az Istent. De megmutatható az Úr jelenléte a misén részt vevők, az imádkozók arcán" - olvashatjuk az Új Emberben, de talán nem azon kéne agyalni, hogy hogyan mutassák meg Istent "televíziós eszközökkel", hanem azon, hogy amit megmutatnak - tökmindegy, hogy mit -, az úgy nézzen ki, mint egy tévéműsor.

Nálunk szerencsésebb történelmi fejlődésű országokban a vallási műsorok főcíme is teljesen korrekt, a műsorvezetők pedig szimpatikus, szemrevaló, divatosan öltözött hölgyek, ugyanúgy, mint bármely más közszolgálati műsornál. Az MTV-nél ehhez képest a vallási műsorok szerkesztősége olyan, mint a közszolgálat szervezetébe betokozódott és magát elbarikádozó kis Budapest TV - na jó, legyen inkább Pax TV. A félrészegen, lapzárta előtt fél órával összehozott vállalati lapok, a postaládába bedobált, klotyópapírra nyomtatott kerületi hírmondók világát képernyőre varázsoló vallási műsorokkal nem is a tartalom a baj, hanem a forma, pontosabban a formátlan igénytelenség.

Nagyon régóta szerettük volna már megtudni, hogy mi a Magyar Televízió vezetőségének véleménye a Nap-keltéről. Az, hogy Rudi Zoltán elnök meghosszabbította a reggeli műsor szerződését 2008 végéig, azt a rettenetes gyanút keltette, hogy kihúztak egy külön kábelt az Angol utcából az MTV vörös szőnyeges harmadik emeletéig, és azon egy másik műsor megy.

Most megszereztünk egy beszámolót, - na nem a pályázati kiíráshoz volt csatolva -, ami azt sejteti, hogy a köztévében néha belenéznek abba is, ami nekünk jut. Sőt, kiderül az is, hogy miért néz ki úgy a műsor, mintha néhány élénkebb színt nem sikerült volna lebarterezni.

Leváltotta a szlovák köztelevízió vezérigazgatóját kedden a médiát felügyelő tv-tanács. A Radim Hreha leváltásáról döntő többpárti testület a parlament megbízásából látja el felügyeleti tevékenységét a sok éve vergődő közszolgálati televízió fölött, amelynek élére átmenetileg megbízott vezetőt kívánnak kinevezni.

A lett közszolgálati televízió váratlanul törölt hétvégi műsorából egy dokumentumfilmet, amely bíráló felhanggal mutatja be Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Arnis Kupriss, az LTV 7 tv-csatorna műsorigazgatója hétfőn cáfolta azokat a sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint a film sugárzásának az utolsó percben történt visszavonása mögött a rigai orosz nagykövetség és a lett külügyminisztérium közbelépése állt.

A váratlan műsorváltozást Kupriss "technikai problémákkal" indokolta. A csatorna szóvivője az osztrák hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette a műsorigazgató közlését. Eszerint A Putyin-szisztéma című dokumentumfilm első részének sugárzása egy meghibásodott videokazetta miatt maradt el szombaton, az orosz parlamenti választások előtt napon. A francia-német-litván koprodukciós film két része december 7-én és 14-én kerül adásba - ígérte a szóvivő.

A dokumentumfilm az orosz elnök pályafutását mutatja be a szovjet titkosszolgálattól az orosz állam csúcsáig.

(Via MTI)

És akkor recsegjen az induló, kocsizzon nagy ívben a kamera és csapdosson a szélben a zászló, kezdődjön a kampány, amiben ha kell jelöltünk babák buksiját simogatja napestig, de ha arra van szükség, hát tízezer punk előtt is eljátssza a Holiday in Cambodiat a Dead Kennedystől. Akit érdekel, hogy mégis ki az, aki vonul és szónokol, az kattintson ide. De előbb mindenki a videóra!

Oké, hogy elindítunk valakit a tévéelnök választáson, de joggal vetődik fel a kérdés, hogy ki az.
Hammer Ferenc szociológus, punkénekes az.

1963 szeptember 9-én, Budapesten született abba a rákoskeresztúri sváb közösségbe, ahol igen erős volt a csoportkohézió és amiben létezett az azonos vezetéknevűek közötti házasodás. A Hammer-család 1968-ban a szomszédos Rákoscsaba felé vette az irányt. A kis Feri ide, a Szabadság sugárúti általános iskolába járt, hogy aztán az ország legjobb középiskolájában, a Fazekas Mihály Gimnázium matektagozatán érettségizzen. A Fazekasból a Közgázra ment, de csak egy évet maradt, nem tetszett neki igazán, úgyhogy aztán a CEU politikatudomány szakára járt és az ELTE bölcsészkarán, történelem és szociológia szakon diplomázott.

Képek Feri életéből

Ma az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének adjunktusa. 1997 óta tart kurzusokat a médiaelméletről, illetve a mindennapi élet szociológiai kérdéseiről, jelenleg a B.A. és a Ph.D. programon tanít, miközben tévéelnök-aspiráns és a farmernadrág szocializmuskori történetének kutatója. Kutatott már a nemzettudatról, a közéleti polgári aktivitásról, médiareprezentációról és még főzni is tud.

A sajtóban hírbe hozott személyek közül hárman is cáfolták az MTI-nek, hogy megvették a Magyar Televízió elnöki posztjára kiírt pályázat jelentkezési csomagját.

Az elnöki pályázatra jelentkezőkről december elsejei számában a Magyar Hírlap közölt cikket, valamint a Népszabadság híre tett közzé mind a hat állítólagos induló nevét. Közülük hárman, Friderikusz Sándor producer és műsorvezető, Heltai Péter producer és Simon András az MTV volt alelnöke, a Magyar Telekom-csoport kommunikációs igazgatója még hétfőn jelezték az MTI-nek, hogy a híreszteléseknek személyüket illetően nincs alapja, ők nem vették meg a pályázatot.

Friderikusz Sándor azt is hozzátette, hogy esze ágában sem volt most harcba szállni az MTV elnökségéért. Mi pedig annyit tennénk hozzá, hogy kár, mi mellszélességgel kiálltunk volna mellette. Vagy mondjuk kicsit hátrébb és jobbra.

Felfüggesztették állásából Deborah Bergaminit, a RAI olasz közszolgálati televízió marketingigazgatóját, mert egy gyanú szerint a társaság titokban összejátszott a Mediaset tévébirodalommal Silvio Berlusconi javára a volt kormányfő hivatali ideje alatt, 2004 és 2005 folyamán.

Lehallgatott telefonbeszélgetések bizonyítják, hogy Bergamini, a RAI akkori programfelelőse és Niccolo Querci, a Mediaset egyik magas rangú vezetője titokban információt cserélt a tévétársaságok műsorairól, és közösen kormánybarát tájékoztatási stratégiát dolgozott ki.