Történelmi kézfogások, drámai mentőakció, újszerű tüntetések

A republikánusokat is megosztotta és nemzetközi felháborodást is okozott a Trump-kormány döntése, ami alapján áprilistól szétválasztották az USA-ba érkező bevándorló gyerekeket a családjuktól. Trump többek között a mexikói határfalához szükséges finanszírozást akarta így kicsikarni a demokratákból. Annak azonban nem volt meg a megfelelő menete, hogyan egyesítsék újra a szétválasztott családokat. Több száz szülőt deportáltak már, mire Trump júniusban aláírta a felfüggesztésről szóló rendeletet.

A Time ikonikus címlapján egy síró kétéves hondurasi kislány volt látható Donald Trumppal szemben, a fotó pedig rendkívüli hatással járta be a világot. A kislány azonban úgy lett a családok szétválasztásának a szimbóluma, hogy ő továbbra is az anyjával maradhatott. Mint írtuk, ezzel gyakorlatilag két párhuzamos valóságot hozott létre a jelenet az amerikai médiában: az egyik oldalon a kislány az embertelen trumpi politika következményének jelképe lett, a másikon az 'álhírgyártó liberális média' újabb ármánykodásáé.

Közös csoportkép a júliusi NATO-csúcson. Kifejezetten feszülten alakult a csúcstalálkozó, amin Trump kiosztotta az Egyesült Államok szövetségeseit. Pár nappal a Vlagyimir Putyinnal Helsinkiben megtartott első kétoldalú találkozója előtt arról beszélt, hogy Európa az amerikaiakkal védeti meg magát, miközben spórol a hadi kiadásokon. A németeket konkrétan azzal vádolta, hogy miközben az amerikaiaknál kuncsorognak, gázfüggőségük miatt az oroszok zsebében vannak. A hadseregre fordított pénz brutális emelését követelte, és mindezek tetejében állítólag még azt is belengette, hogy az Egyesült Államok akár kész kilépni a NATO-ból.

A Putyinnal tartott találkozóján ehhez képest sokkal felszabadultabbnak tűnt, pedig a Krím annektálása és a 2016-os amerikai elnökválasztás orosz meghekkelése is a témák között volt. Trump a NATO-ból végül nem, de kiléptette az Egyesült Államokat a közepes hatótávolságú atomrakétákra vonatkozó évtizedes amerikai-orosz megállapodásból, amit leginkább azzal indokolt, hogy lépést kell tartani Kínával, ami ellen kereskedelmi háborút is folytatott 2018-ban.

Miután 2017-ben csúcsra járt Észak-Korea atomprogramja, és kemény hangú üzengetések mentek Trump és Kim Dzsongun között, 2018 elején egy hirtelen váltással megindult az enyhülés a két Korea között. Ez végül a phjongcshangi téli olimpia után odáig jutott, hogy Kim Dzsongun április végén találkozott Mun Dzsein dél-koreai elnökkel egy történelmi, harmadik Korea-közi csúcstalálkozón. A képen a két Koreát a demilitarizált övezetben elválasztó demarkációs vonalon átnyúló történelmi kézfogás látható.

Ez alapozott meg a június 12-én Szingapúrban Trump és Kim között megtartott másik történelmi csúcstalálkozónak, amin hivatalban lévő amerikai elnök először ült le Észak-Korea aktuális diktátorával. Trump a csúcstalálkozó után annak ellenére is sikerről beszélt, hogy csak nagy általánosságokban ígérte meg Észak-Korea, hogy a Koreai-félsziget teljes atommentesítésén fog dolgozni, és a legtöbb szakértő már akkor hiányolta a konkrétumokat, miközben az USA már a találkozó tényével is felemelte Kimet. Azóta Észak-Korea nem hajtott végre újabb rakéta-, és atomkísérletet, de megrekedtek a tárgyalások, és nem igazán sikerült közös nevezőre jutniuk. Trump és Kim arra viszont vigyázott, hogy bármi van, egymást ne támadja az üzengetések közepette sem, és 2019 elejére egy újabb csúcstalálkozót is tervbe vettek.

A két Korea közeledése azóta is folytatódott, újra találkozhattak egymással szétszakított családok, közösen nyertek sárkányhajóban az Ázsiai Játékokon, néhány hete a vasúti hálózatokat kapcsolták össze.

Május 19-én tartották Nagy-Britanniában Harry herceg és az amerikai Meghan Markle esküvőjét. A szertartást a Windsor kastélynál lévő Szent György-kápolnában tartották, több mint kétezer embert hívtak meg, miközben az út szélén is végig álltak az emberek, de a tévében is sokan voltak kíváncsiak a hercegi esküvőre. Meghan Markle-t Károly herceg vezette az oltárhoz, ahol a katonai egyenruhába öltözött Harry várta. Meghan lett Sussex hercegnője.

A képen a Jaguar Land Rover klasszikus E-type-jának elektromos változata látható, amin Harryék az esküvő után elhagyták Windsort. Októberben azt is bejelentették, hogy Meghan hercegnő terhes, a brit trónutódlási sorban a hetedik helyet elfoglaló gyermek majd 2019-ben születik meg.

Tűzoltóként dolgozó rabok Kaliforniában, ahol 2018-ban több erdő- és bozóttűz is pusztított. Novemberben több mint két hét alatt sikerült csak megfékezni Kalifornia történetének legpusztítóbb tűzvészét, amiben 88 ember halt meg, 249-en pedig eltűntek. A legnépesebb amerikai tagállam északi részén 14 ezer lakóépület és több mint 5000 további épület dőlt romba, vagy égett le teljesen. Los Angeles környékén is tűzek pusztítottak. Földcsuszamlások, és áradások is nehezítették a helyzetet.

Júliusban Görögországban pusztítottak erdő- és bozóttüzek, amiknek száz áldozata volt, közel kétszázan megsérültek. Több mint ezer épület megsemmisült, vagy megrongálódott. A hatóságok szerint illegálisan felhúzott épületek is súlyosbíthatták a helyzetet Attika-régióban, ráadásul szándékos gyújtogatásra utaltak a jelek.

Először a közösségi médiában kezdődött tiltakozás Franciaországban az üzemanyagok árába épített környezetvédelmi adó januárra tervezett újabb emelése ellen. A felbőszült franciák november közepén mentek először utcára, és Franciaország számos pontján zártak le utakat a sárga láthatósági mellényben ácsorgó emberekről elnevezett sárga mellényes (gilets jaunes) tüntetők. A Franciaországban megszokott demonstrációkhoz képest újszerű volt, hogy ezúttal sem politikai pártok, sem szakszervezetek nem álltak a megmozdulások élére.

A tüntetéseken egyre kevesebben vettek részt, de szombatonként így is sokan tiltakoztak Párizsban, ami tudósítónk szerint több hétvégén is csatatérré változott. A tüntetéseken a környezetvédelmi adó emelésének eltörlése mellett már a kormány, és Emmanuel Macron francia elnök politikáját bírálták. Eleinte a francia kormány hajthatatlan volt, ragaszkodott az adóemeléshez. Utána viszont visszakoztak, sőt, Macron minimálbér-emelést is bejelentett, és azt is elfogadták, hogy 2019-ben a túlórák után nem kell jövedelemadót, vagy más járulékot fizetni. Azonban a tüntetések azóta sem haltak el, a karácsony előtti szombaton is tízezrek tüntettek országszerte.

Brexit-ellenes tüntetők Londonban. 2003 óta a legnagyobb tüntetést tartották Londonban október közepén, amikor több százezer ember vonult utcára, hogy beleszólást követeljen a brexitről szóló megállapodásba. Theresa May miniszterelnök csak nagy nehezen tudott kialkudni egy olyan kompromisszumos megállapodást a kilépés feltételrendszeréről az EU-val, amit aztán a bent maradó 27 tagország jóváhagyott. A brit politikusok között azonban egyáltalán nem volt meg az egyetértés, még May saját pártján, a torykon belül sem, ennek pedig az lett a vége, hogy december közepén el kellett halasztania a brit alsóházban a sorsdöntő szavazást a megállapodásról.

A párton belül bizalmatlansági indítványt is kezdeményeztek May ellen, ami azonban elbukott, és így egy évig nem lehet új bizalmi szavazást kiírni. Azonban a brexit-megállapodásának jövője nem lett fényesebb a brit alsóházban. May visszament tárgyalni az EU-val, de már előre jelezték, hogy nem változtatnak a megállapodáson, ahogy nem nyúlnak hozzá a sok vitát kiváltó, az ír-északír határ kérdését rendező biztosítékhoz sem.

Végül majd január harmadik hetében jön a sorsdöntő brexitszavazás. A brit távozás 2019. március 29-én esedékes, ha addig nem állapodnak meg, akkor viszont rendezetlen kilépés jön, amit főleg a britek, de kisebb mértékben az EU is megérezne majd.

2018 elején kezdődtek tüntetések Juan Orlando Hernandez hondurasi elnök vitatott újraválasztása ellen. A csalást kiáltó ellenzék országos sztrájkra szólított fel. Több tucat ember halt meg, sok száz embert pedig bebörtönöztek Hernandez győzelmének kihirdetése után az akkor elkezdődött zavargásokban. A kilencmillió lakosú országban bandaháborúk, drogháborúk és korrupció miatt is súlyos a helyzet, ami hozzájárul ahhoz, hogy annyi menekült indul Mexikó és az USA felé. A Világbank adatai alapján a lakosság több mint 60 százaléka szegénységben, minden ötödik ember pedig mélyszegénységben él.

Diákok jönnek ki sorban a floridai Parkland Marjory Stoneman Douglas középiskolájából, ahol egy 19 éves fiatal lövöldözni kezdett egy félautomata karabéllyal. 17-en meghaltak. Többen is hősiesen viselkedtek, köztük a középiskola amerikaifutball-csapatának edzője, aki saját testével védte diákjait. Egy diák pedig a saját testével torlaszolta el egy terem ajtaját, 20 másik diákot megmentve ezzel. Egy seriffhelyettest viszont azzal vádoltak meg, hogy tétlenül állt a bejáratnál, majd pedig elmenekült, ahelyett, hogy bement volna megfékezni az iskolában lövöldöző fiatalt.

Az iskolai lövöldözések után megint újraindult a fegyvertartás szigorításáról a vita, de változás nem történt a szabályozásban. Egy év végi statisztika szerint a 2017-2018-as tanévben összesen 6200 iskolában történt biztonsági riasztás az Egyesült Államokban, ami több mint 4,1 millió diákot érintett.

Júniusban néhány hétig az egész világ egy hollywoodi producerek figyelmét is felkeltő thaiföldi mentőakcióra figyelt, miután tizenkét 11-16 éves fiatal, és 25 éves edzőjük a turisták által kedvelt Tham Luang barlangban rekedt, ahonnan a heves esőzések miatt már nem tudott kijönni. Villámgyorsan megemelkedett ugyanis a vízszint a járatokban. Végül csak kilenc nappal később ért el két brit búvár arra a részre, ahova visszahúzódtak a víz elől.

A kezdeti eufória mellett világossá vált, amit a mentőegységek rögtön hangsúlyoztak: még komoly feladatot jelent a csapat kimenekítése a barlangból. A sokszor víz alatt vezető út még tapasztalt búvároknak is megterhelő volt, a mentőakció előkészítése közben meghalt egy olyan thai búvár, aki az útvonal mentén helyezett el levegős palackokat. Végül három csoportra osztva hozták ki a gyerekeket, és edzőjüket.

Augusztus 14-én részben összeomlott egy viadukt az olaszországi Genova közelében, 43 ember meghalt. A viharos időben az egyik pilon ledőlése után egy 100 méteres szakasz omlott le az autópályából, ezért autók és kamionok zuhantak 40 méteres mélységbe. Többen hihetetlen szerencsével úszták meg a balesetet. A 60-as években épült híd folyamatos felújítás alatt állt, a tragédiát alapvető szerkezeti hibái okozhatták, ezért politikai vihart is kavart az egész ügy.

Leszakadt hídszerkezeten áll egy férfi Celebeszen (Sulawesi). Az indonéziai Celebeszt szeptember végén megrázó 7,5-ös erősségű földrengésnek, és az azt követő szökőárnak 2256 halottja volt, több mint tízezren megsebesültek. A földrengésben több mint 66 ezer ház megsemmisült, több mint 74 ezer ember vesztette el otthonát. Emellett pedig közel 200 ezer embernek volt szüksége sürgős segítségre a történtek után.

December 23-án aztán újabb súlyos szökőár csapott le az Indonéziához tartozó Szunda tengeri szorosra. 429-en meghaltak, és közel ezerötszázan megsebesültek. A szökőárt a szorosban lévő Krakatau vulkán kitörése, és az azt követő víz alatti földcsuszamlás váltotta ki. Mivel nem észleltek földrengést, a hatóságok nem fújtak időben riadót.

Rohamrendőr az ország karácsonyfája előtt a Parlamentnél. December 12-én botrányos körülmények között (az ellenzék füttyögése, szirénázása, a pulpitus blokkolása közepette) megszavazta a parlament a túlóratörvényt, aminek értelmében évi 250 óráról a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján évi 400 órára növelhető a túlórák száma.

Még aznap este rég nem látott tüntetéssorozat kezdődött a fővárosban, majd később vidéki nagyvárosokban, és külföldön is több helyen voltak demonstrációk. A korábbiakkal ellentétben az ellenzéki pártok egységbe rendeződve vettek részt a civilekkel, és szakszervezetekkel együtt rendezett demonstrációkon. Budapesten a rendőrség több alkalommal is könnygázt vetett be a kormány ellen tüntető tömeg ellen. Ellenzéki képviselők nem tudták beolvasni ötpontos petíciójukat a köztévében. Még karácsony előtt három nappal is több ezer ember vonult a fővárosban, miután Áder János köztársasági elnök aláírta a túlóratörvényt.