Friss kommentek

Héj nélküli kenyeret fejlesztettek ki

február 24., 17:38

Héj nélküli, magas tápanyagtartalmú kenyeret fejlesztettek ki idős emberek és nyelési, rágási nehézségekkel küzdők számára a németországi Fuldában.Eddig csak szanatóriumok, idősotthonok lakói próbálhatták ki az új fejlesztést, ők pozitívan értékelték a kenyeret., írja az MTI.

5 hozzászólás Tovább

Depressziósokat harapnak a macskák

február 20., 11:11

Több mint egymillió ember egészségügyi adatait összegezve arra a meglepő következtetésre jutott egy amerikai tudóscsoport, hogy a macsák előszeretettel harapják meg a depressziós embereket.

A macskaharapás miatt kórházi kezelésre szoruló emberek több mint 41 százalékát valamikor az élete során depresszióval is kezelték, derül ki a Plos One tudományos lapban közölt tanulmányból. Ami ennél is furcsább, hogy a depresszióval és macskaharapással egyaránt kezelt emberek 86 százaléka nő volt. A megharapott nőknek 50 százalék esélyük van a depresszió kialakulására.

A kutatók még nem tudják, hogy mi áll az esetek hátterében. A háziállatok tartásának számos ismert előnye van, például csökkenti a mentális stressz miatt megemelkedett vérnyomást, javítja az egyedül élő emberek hangulatát. Az is lehet, hogy az ok-okozati összefüggés fordítva igaz: a depressziós emberek előszeretettel tartanak macskákat.

Arra is gondoltak, hogy az állat egyszerűen megérzi, ha a gazdája depressziós. A magukba forduló emberek kerülik a szemkontaktust, amit sok állat rossz néven vesz, és ezt esetleg harapással jelzi is a gazdinak. A macskák esetében az általuk terjesztett Toxoplasma gondii parazita is okozhat depressziót. A kártevőről tudott, hogy megnöveli a fertőzött páciensek önpusztító hajlamát, és az agyban okoz elváltozásokat.

3 hozzászólás

1,8 km/h az ideális simisebesség

február 19., 20:53

Svéd kutatók megállapították a simogatás legjobb módszerét: enyhe nyomással és másodpercenkénti öt centiméter sebességgel a legélvezetesebb a simogatás, ismertette az MTI.

Ezek mellett fontos az is, hogy a simogató kéz bőre azonos hőmérsékletű legyen, mint a simogatott bőrfelület - idézte a TT svéd hírügynökség Helena Backlung Waslingot, a tanulmány vezetőjét, akinek kutatási területe az emberi érintés.

A göteborgi Sahlgrenska Akadémia szakértői egy kutatás keretében jutottak erre az eredményre, miközben szenzoros tűkkel a kutatásban részt vevő személyek idegreakcióit jegyezték fel és elemezték.

4 hozzászólás

177 147 módja van a nyakkendőkötésnek

február 11., 10:14

Egy átlagos férfi nagyjából egy, maximum három módját ismeri a nyakkendő megkötésének. Egy 1999-es cambridge-i kutatás szerint 85 csomózási lehetőség volt, egy friss tanulmány azonban ennél jóval többet talált. A stockholmi műszaki egyetem matematikusai kiszámolták, hogy valójában 177 147 különböző módszerrel megkötött nyakkendőcsomó létezik.

A Mikael Vejdemo-Johansson által vezetett csoport akkor látott neki a lehetséges számot pontosan meghatározó matematikai formula kidolgozásának, amikor a matematikus észrevette, hogy az 1999-es tanulmány 85 változatából hiányzik egy olyan, ami szerepelt a Matrix: Újratöltve című filmben (így most már azt is tudjuk, miért volt értelme elkészíteni minden idők egyik legfeleslegesebb folytatását). Mint kiderült, a 85 úgy jött ki, hogy a kutatók maximáltak olyan tényezőket, mint a tekerések, átbújtatások és takart csomók száma. A stockholmi kutatók ezeket ésszerűsítve álltak neki az újraszámolásnak, így jött ki az új eredmény.

A matematikai formula a lehetséges mozdulatok, hajtások, csavarások és bújtatások kombinációit számolja össze. Végeredményt hirdetni talán még korai, a szakemberek szerint az érték nagyban függ olyan, könnyen változtatható paraméterektől is, mint a nyakkendő hossza.

3 hozzászólás

T-rexet csináltak a tyúkból a tudósok

február 10., 11:14

A tyúk a dinoszauruszok legközelebbi leszármazottja, állították egyes tudósok, „nézzük meg, mit szólnak a tyúkok, ha hatalmas farkat ragasztunk rájuk”, gondolták a Chilei és a Chicagói Egyetem szakemberei.

A kísérlet lényege az volt, hogy végre gyakorlati tapasztalatot szerezzünk arról, vajon hogy volt képes két lábon egyensúlyozva járni egy, a Tyrannosaurus Rexhez hasonló, meglehetősen furcsa testfelépítésű élőlény. A kutatók a kísérletben nem csak fogtak egy tyúkot és felapplikálták rá a műfarkat, a kísérlethez kiválasztott állatok már egészen kis koruktól folyamatosan viselték a hurkapálcikából és agyagból összeállított extra súlyt. A kutatók ötnaponta cserélték a farkakat, és ügyeltek arra is, hogy a farok súlya ne haladja meg a testsúly 15 százalékát. A paleontológusok szerint ugyanis ez az arány állt fent a theropodok alfajánál, amihez a T-rex is tartozott.

A kísérlet sikeres volt: a súlypont mesterséges eltolásával elérték, hogy a csirkék lábai a két lábon járó dinoszauruszokéhoz hasonlóvá váljanak. A kísérletben részt vevő állatok combcsontja és szárkapocscsontja is függőleges irányba fordult az átlagos tyúkcsonvázban látottakhoz képest, hogy így ellensúlyozza a test súlypontjának eltolódását.

6 hozzászólás

Tudományosan így kell fogni a hamburgert

február 7., 09:08

Japán kutatók négy hónapot töltöttek azzal, hogy megtalálják a hamburgerevés tökéletes módszerét. Egészen pontosan azt kutatták, hogyan kell fogni a szendvicset.

Nem teljesen érdektelen a téma, hiszen ha rosszul fogjuk, mustáros lesz a ruhánk, kihullik a zöldség, kijön a húspogácsa a másik oldalon – egyszóval számos veszélyhelyzet áll fenn. Szerencsére a japánok is hasonlóan élték meg hamburgerezéseiket, és elegük lett.

Három kutató foglalkozott a témával, mindhárman a tudomány más-más területén számítanak kiemelkedő tudású szakembernek: egyikőjük mechanikával foglalkozik, volt egy mérnök és egy fogorvos is a csapatban. Egy japán tévéműsorban követték végig a kutatást, amelybe még 3d szkennereket is bevontak, hogy megértsék, a hamburger különböző elemei hogyan viselkednek egymással interakcióba lépve.

A megoldás előtt még egy statisztikai adat: a legtöbben négy ujjal fogják a hamburgert, két-két hüvelykujj és mutatóujj közé szorítva a szendvicset. Nos, ez teljesen hibás módszer. Ugyanis mind a tíz ujjra szükség van a helyes fogáshoz.

A hüvelyk és a kisujj támasztja a hamburger alját, a maradék három-három ujjal pedig a tetején fogjuk a szendvicset. Ezzel elkerülhetjük, hogy szétessen. Ami azonban fontosabb, hogy ezzel nagyjából azonos darabokra osztjuk a hamburgert. Arra is vigyázni kell, hogy ne szorítsuk túl erősen a zsömlét.

A fogorvos ehhez még hozzátette, hogy nem árt bemelegíteni a szájban lévő izmokat is, mielőtt nekilátnánk a hamburgernek. Mondjuk úgy, hogy néhányszor kinyitjuk és becsukjuk a szánkat – de ez a tanács már csak a haladóknak szól.

8 hozzászólás

Akit homlokon lőnek, jó eséllyel belehal

február 6., 22:20
Face bullet 2
Fotó: popsci.com

A lőtt sérülések általában is életveszélyesek, de az arc az emberi test legsérülékenyebb területe. Erre a legkevésbé sem meglepő megállapításra jutottak annak a 11 éven keresztül tartó vizsgálatnak a készítői, amit egy taumás sérülésekről szóló orvosi lapban adtak közre.

A szakértők 2000 januárja és 2010 decembere között 720 páciens adatait vonták be a tanulmányba. A sérültek háromnegyede férfi, az átlagéletkor 29 év volt. 41 százalékukat kézifegyverrel sebezték meg, de az esetek 33 százalékában nem sikerült azonosítani a fegyver típusát. 20 százalékot sörétes puskával lőttek meg, hat százalék volt a golyós puskával megsebzettek aránya. A sérülteknek csak negyede halt bele a lövésbe, de a halálok 97 százalékban agysérülés volt.

A tanulmány eredményei szerint a sérülteknek átlagosan 5,4 operációra volt szüksége. Ez jóval tübb, mint amennyit a korábbi, hasonló tanulmányok mondtak, ott ugyanez a szám csak 1,5 és 3 között volt. Az arcot ért lőtt sebek gyógyításához ráadásul több szakterület specialistájára van szükség.

A tanulmány célja nem annyira a sérülés okának ismertetése volt, inkább a fejlövések eredményesebb kezelésére koncentráltak. A sérülések osztályozása miatt három részre osztották az arcot: az álltól az orrig tart az egyes, az orrtól a szemöldökig a kettes, a szemöldöktől felfelé pedig a hármas zóna. A sérülések ötöde a hármas zónát érte, a kettes és az egyes zónába a lövéseknek egyaránt egyharmada jutott. A fennmaradó esetekben olyan találatról volt szó, ahol egyszerre több zónát is érintett a lövés. Az adatok szerint főleg a homlokot, vagyis a hármas zónát ért lövések a halálosak.

2 hozzászólás

A bérgyilkosok nem olyanok, mint a filmben

január 29., 17:03

Egy új brit kutatás cáfolja azt a filmekből és videojátékokból ismert helyzetet, hogy a bérgyilkosok rendszerint távcsöves puskával végeznek áldozataikkal. David Wilson, a birminghami egyetem alkalmazott kriminológia tanszékének munkatársa szerint ez távolabb nem is állhatna a valóságtól.

„A filmekben általában drága mesterlövész puskákkal dolgozó profikat látunk, de a bérgyilkosságok valójában ennél sokkal hétköznapibb körülmények között mennek végbe” – foglalja össze Wilson azt a tanulmányt, ami az 1974 és 2013 közti időszak megrendelésre elkövetett gyilkosságait vette alapul.

A tanulmányban 27, megrendelésre, pénzért elkövetett gyilkosságot vizsgáltak meg. Az esetekben 35 férfi és egy női bérgyilkos vett részt (bár ő is férfinak öltözve követte el a gyilkosságot). A kutatók a kapcsolódó újságcikkek mellett bírósági jegyzőkönyveket és vallomásokat is feldolgoztak, és olyan részletekre is kíváncsiak voltak, hogy az elkövető mennyi pénzt kapott a gyilkosságért.

Az eredmények szerint a legfiatalabb bérgyilkos 15, a legidősebb 63 éves volt, az átlag 38 év. A kutatók a szerződéses gyilkosok négy fajtáját különböztették meg. A kezdőket, akiket általában az első gyilkosságuk után elkapnak; a dilettánsokat, akik általában nem elhivatott gyilkosok és bűnözői múltjuk nincs; a szakmunkások, akik általában amúgy is bűnözésből tartják fenn magukat; és persze  a mestergyilkosok.

Az utóbbi kategóriába tartozó elkövetőket kapják el a legritkábban, derült ki a kutatásból. Az ilyen gyilkosok általában katonai kiképzésben részesültek, és a sikerük titka, hogy szinte semmi sem köti őket a gyilkosság helyszínéhez. A szakmunkásként jellemzett figurák ezzel szemben bár képzett bűnözők, kapcsolatrendszerük és helyi ismertségük miatt hamar lebuknak.

A gyilkosság ára is erősen változó: a vizsgálat szerint átlag 15 180 fontot, vagyis 5 és fél millió forintot ér egy ember élete. 200 font, vagyis 75 ezer forint volt a legkisebb összeg, de a profik akár 100 ezer fontot, 37 millió forintot is elkérnek egy gyilkosságért. Talán meglepő, de a leggyakrabban használt fegyverek között nincs ott a mesterlövész puska: a legtöbbször bár fegyverrel hajtják végre a gyilkosságot, de ez általában inkább kés vagy valami tompa tárgy. A vizsgált esetek közül ötben halálra verték az áldozatot, kettőt pedig megfojtottak. A legfilmszerűbb esetben, egy 2003-as gyilkosságban egy Rolex Dave becenevű bűnöző egy, állítólag a magyar büntetés-végrehajtási rendszerből elszármazott AK-47-essel lőtte le áldozatát.

A legdurvább gyilkosként az 1974 és 1978 között hat gyilkosságot végrehajtó John Childsot azonosították a kutatók. Childs egy tízéves gyereket is fejbe lőtt közvetlenül az után, hogy a gyerek apjával végzett, mert attól tartott, hogy a fiú azonosítani tudja majd.

A legtávolabbról teljesített megbízás egy 500 méteres fejlövés volt 2000-ben: Frank McPhee maffiafőnököt lőtték le egy 22-es kaliberű puskával Glasgow-ban. Ahogy a profikat általában, McPhee gyilkosát sem kapták el, a kutatók szerint ezért is tudunk keveset az igazán sikeres bérgyilkosok természetéről.

23 hozzászólás

A központi fűtés hizlal

január 23., 11:26

A központi fűtésnek is szerepe lehet abban, hogy egyre több a kövér ember, állítja egy holland tanulmány. Ebben az áll, hogy a lakások és irodák nagyon komfortosak, de emiatt már nem kell kalóriát égetni ahhoz, hogy melegen tartsuk a testünket. A Maastrichti Egyetem orvosi karának kutatói szerint 19 Celsius-fokra fűtött épületekben lenne egyensúlyban a hőháztartásunk.

Életünk nagy részét épületen belül töltjük, és igyekszünk maximális komfortérzetre törekedni. Ezzel azonban minimumra csavarjuk a test beépített fűtőrendszerét, és a táplálékkal bevitt energia nagy része súlygyarapodást eredményez – állítja Dr Wouter van Marken Lichtenbelt, a tanulmány egyik szerzője.

Mások azonban ennek az ellenkezőjéről vannak meggyőződve. A hidegben nem lefogyni fogunk, hanem megkívánunk egy csokiszeletet – mondja Michael Daly, a Stirling Egyetem munkatársa, aki szintén vizsgálta a hőmérséklet testre gyakorolt hatását. Emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy korábbi tanulmányok szerint hidegben nagyobb szélütés veszélye, és a téli hideg közismerten köveli a halálesetek számát. 

Daly százezer angliai lakást vizsgált meg, és az emberek ott voltak karcsúbbak, ahol 23 Celsius-foknál is melegebb volt. Ezen a hőmérsékleten már hőt kell leadnia a testünknek, és az izzadás is energiaigényes folyamat.

3 hozzászólás

A gyermektelen párok boldogabbak

január 14., 17:45

Brit tudósok megállapították, hogy a gyermektelen férfiak és nők boldogabb párkapcsolatot élnek. Az Open University kutatása a gyermekkedvelők számára is tartogat jó híreket: a gyermekes nők mindenkinél boldogabbak, még abban az esetben is, ha párkapcsolatuk pocsék, számol be az eredményekről a The Courier.

11 hozzászólás Tovább

A kutyapiszok dns-ét elemeznék Nápolyban

január 14., 13:46

Nápolyban csúcstechnológiával tartanák tisztán az utcákat: a járdán hagyott kutyagumi dns-ét elemezve szeretnék azonosítani azok eredetét. Ehhez azonban minden ott élő állat genomjáról adatokat kell gyűjteni – írja az MTI. A projektet annyira komolyan gondolják, hogy két szomszédos hegyvidéki kerületben, Vomeroban és Arenellában már el is kezdték tesztelni. 

Állatorvosok vért vesznek a kutyáktól, hogy regisztrálják dns-üket, és aki ebbe nem megy bele, az akár 150 eurós (45 ezer forintos) büntetésre is számíthat. A genetikai információ birtokában már viszonylag könnyen lenyomozható az útszéli kutyagumi tulajdonosa, aki elfelejtett feltakarítani a kutyája után.

Tommaso Sodano, Nápoly alpolgármestere úgy véli, ezzel a projekttel nemcsak a városképet javíthatják, hanem az egészségügyi kockázatokat is csökkentik. Az MTI szerint sokan örülnek annak, hogy rend lesz az utak menték, de sokan gúnyolódnak a nápolyi vezetőség döntésén.

Szólj hozzá!

Vakarózni olyan, mint szerelembe esni

január 10., 12:41

A vakarózás ugyanazokat az agyi folyamatokat indítja be, mint a szerelem. Ugyanazt a komfortérzetet generálja mindkét tevékenység. Hideki Mochizuki és Ryusuke Kakigi professzorok vezetésével egy kutatócsoport 16 férfit és nőt vizsgált. Elektronikusan idézték elő a viszkető érzetet az önkéntesek csuklóján. Eztán azt mondták nekik, hogy vakarják meg a helyhez közel és távolabb.

Amikor az önkéntesek a stimulált részhez közel vakaróztak, több vér áramlott a középagyba, azokra a területekre, amelyeket jutalmazó központoknak neveznek. Ezek akkor aktívabbak, amikor nyerünk szerencsejátékban, szerelmesek leszünk, sikerünk van a munkában. A mostani kutatások azt bizonyították, hogy a vakarózás pontosan ugyanazt a komfortérzetet adja.

4 hozzászólás

Mágneses vonalak mentén ürít a kutya

január 3., 09:29

Kutyatulajdonosok biztos észrevették már, hogy ebük sokszor fészkelődik, keresi a megfelelő pozíciót, mielőtt elvégzi a dolgát. Ez a viselkedés valóban általános: a Frontiers in Zoology című szaklapban megjelent tanulmány bebizonyította, hogy a kutyák a Föld mágneses teréhez igazodnak, amikor leguggolnak könnyíteni magukon. Viselkedésük megváltozik, ha a mágneses tér nem stabil.

14 hozzászólás Tovább

Túl alacsonynak nézik a legkisebb gyereket

2013. december 17., 22:38

Valós méretüknél alacsonyabbnak látják legfiatalabb gyermeküket az édesanyák, legalábbis a Current Biology című folyóiratban közölt tanulmány szerint. Ez nincs összefüggésben azzal sem, hogy egy anyának hány gyermeke van. A vizsgálatba bevont édesanyák átlagosan 7,5 centiméterrel becsülték alá a legfiatalabb utódjuk magasságát, míg a többi gyermekük méretét teljes pontossággal mérték fel, írja az MTI.

1 hozzászólás Tovább

Gollum vitaminhiányos volt

2013. december 16., 16:58

A D-vitamin hiánya miatt veszíthette el a küzdelmet a hobbitokkal szemben Gollum, A gyűrűk ura trilógia és előzményregénye, A hobbit egyik főgonosza egy brit tanulmány szerint.

Nicholas Hopkinson, a londoni Imperial College tudós fiával, Joseph-fel közösen elemezte J.R.R. Tolkien regényei szereplőinek táplálkozási szokásait és életmódját, írja az MTI. A kutatást a Medical Journal of Australia című szaklap karácsonyi kiadásában mutatták be.

Gollum-Smeagol-smeagol-gollum-14076888-960-403

Gollum és a többi szörnyeteg nemcsak amiatt volt legyengülve, mert kerülték a napfényt. Egészségtelen táplálkozásuk (rothadt hús és hal) is a D-vitamin hiányához vezetett, ennek eredményeképpen csontjaik és izmaik elgyengültek.

Bilbo, a hős hobbit ezzel szemben változatosan étkezett. Az Imperial College közleménye kiemelte a húslevest, csirkét, rakott zöldséget és málnalekvárt is tartalmazó menüt, amellyel Bilbo a vendégeit kínálta.

A hobbitok történetének szisztematikus szövegelemzése bebizonyította, hogy a jók gonoszok feletti győzelme részben az utóbbiak rossz táplálkozásának és a napfényt nélkülöző életének köszönhető.

13 hozzászólás

James Bond egy masszív alkoholista

2013. december 13., 15:48

A tudósok már korábban megállapították, hogy a vodkát és a martinit úgy a legjobb összekeverni, ha vékony fakanalat használunk: a fémkanállal ellentétben az úgy keveri el az összetevőket, hogy nem emelkedik az ital hőmérséklete. Ha mindez tudományosan bizonyított, akkor már csak egy kérdésünk maradt: James Bond miért issza mégis összerázva?

Természetesen ez sem maradhat tudományos válasz nélkül: három brit tudós összeállt, és megállapította, hogy a 007-es valószínűleg alkohol okozta remegéstől szenved, ezért rázza össze a koktélt. Sőt, a kutatók szerint a brit titkosügynöknek már halottnak kellene lennie, annyit ivott.

5 hozzászólás Tovább

Nagyrészt a gének döntik el, milyen tanulók vagyunk

2013. december 12., 19:38

Genetikai hatás magyarázza az iskolai vizsgaeredmények közötti különbségeket - állapították meg brit kutatók ikervizsgálatok nyomán.

A Londoni King's College szakemberei több mint 11 ezer, 16 éves egypetéjű és kétpetéjű ikrek iskolai vizsgaeredményeit tanulmányozták az Egyesült Királyságban. Kimutatták, hogy átlagosan a gének 58 százalékban magyarázzák meg az érettségi (GCSE) vizsgaeredményekben tapasztalt eltéréseket olyan alaptantárgyak esetében, mint a matematika, az angol és a természettudományok.

A vizsgaeredményekben tapasztalt különbségek 36 százalékát befolyásolja a környezet, azaz az iskola és a család. A további 6 százalékot olyan környezeti hatások magyarázzák, amelyek minden egyes személy esetében egyedülállók.

Kutatásunk azt mutatja, hogy a diákok iskolai teljesítményében tapasztalható különbségekért sokkal inkább a genetika, és nem a környezet okolható - idézte Nicholas Shakeshaftet, a King's pszichiátriai intézetének munkatársát, a tanulmány vezetőszerzőjét a BBC News.

"Mivel a teljes népességet tanulmányozzuk, ez nem azt jelenti, hogy a genetika magyarázza meg az egyéni teljesítmény 60 százalékát, hanem inkább azt, hogy a genetika magyarázza meg az egyes személyek közötti különbségek 60 százalékát a népességben. Ez nem jelenti azt ugyanakkor, hogy az öröklődés állandó - ha a környezeti tényezők változnak, akkor a genetikai hatás az iskolai eredményekre szintén változhat" - magyarázta a kutató.

Ha az egypetéjű ikrek vizsgaeredményei a kétpetéjű ikrekéhez képest többé-kevésbé egyformák, feltételezhető, hogy a genetika nagyobb szerepet játszik, mint a közös környezet, az azonos iskolába való járás és a családi befolyás.

Robert Plomin professzor, a pszichiátriai intézet ikrek korai fejlődését tanulmányozó részlegének vezetője fontosnak nevezte, hogy elismerjék azt a nagy szerepet, amelyet a genetika játszik a gyermek iskolai teljesítményében. "Ez azt jelenti, hogy javíthatják teljesítményüket azok az oktatási rendszerek, amelyek figyelembe veszik a gyermekek egyéni képességeit és szükségleteit, amelyek részben genetikai hajlamukból fakadnak - mondta a professzor.

5 hozzászólás

Az antialkoholisták korán halnak

2013. december 10., 11:15

Egy most megjelent tanulmány azt állítja, hogy akik rendszeresen isznak alkoholt, kisebb valószínűséggel halnak meg idő előtt, mint azok, akik soha életükben nem ittak alkoholt. A Time-ban megjelent cikk szerint az absztinencia tehát károsabb, mint a rendszeres ivás.

23 hozzászólás Tovább

A sör és a kávé megváltoztatja a DNS-t

2013. december 7., 21:21

A kávé és a sör együttesen akár a DNS-t is képes megváltoztatni, erre a következtetésre jutott frissen publikált tanulmányában a Tel- Aviv-i Egyetem mikrobiológia professzora.

17 hozzászólás Tovább

A nők lába csak 8%-ban büdös

2013. december 4., 13:51

Minden második megkérdezettnek gondot okoz a saját vagy valamelyik közeli hozzátartozójának lábszaga – derül ki a Mediped kutatásából. A kellemetlenség megszüntetésére számtalan módszer létezik, azonban csak minden harmadik ember tudja, hogy a lábszag okát nem csak a lábon kell keresni.

kep1

Az adatok szerint a nőknek szinte egyáltalán nincsen lábszaguk, ugyanis százból csak nyolcan érzik úgy, hogy ez problémát okoz nekik, bár a kutatók véleménye szerint ez a téma igen kényes, így sokan még egy online kérdőíven sem vallják be a valóságot.

A férfiak közül minden ötödik válaszolt igennel ugyanerre a kérdésre. Összességében minden második férfi és a nők negyven százaléka gondolja úgy, hogy családjában (őt magát is beleértve) valakinek gondot okoz a lábszag.

Ha a kérdést a válaszadók életkorának figyelembevételével vizsgáljuk, akkor azt kell mondanunk, hogy minden korosztályban ugyanannyian szenvednek a kellemetlen szagoktól. Földrajzi szempontból a nagyvárosiak tűnnek a legszerencsésebbnek, hiszen az ott lakók fele még nem tapasztalt lábszagot az otthonában, ugyanakkor a községekben vagy faluban élők közül csak minden harmadikra igaz ez.

kep3

A megkérdezettek nagy része szerint a divat tehető felelőssé ezért. Legalábbis erre következtethetünk abból, hogy tízből heten nevezték meg a gumicsizmát a legfőbb okként. A férfiak a lábszagért leginkább a műbőr cipőket okolják, és csak a második helyre tették a csizmát. A nők sokkal elnézőbbek a bőrutánzattal, szerintük a második legrosszabb a tornacipő, zokni nélkül viselve. Érdekes az is, hogy a bakancsot a nők hatvan, míg az férfiak negyven százaléka jelölte meg okként.

Az utolsó kérdésben a kutatás azt vizsgálta, hogy mi okozhatja a kellemetlen cipőszagot. A válaszok érdekes eredményt hoztak. Abban ugyanis szinte minden válaszadó (tízből nyolc) egyetértett, hogy a lábbeli kellemetlen szagáért a lábról bekerülő gombák és baktériumok mellékterméke felel. Ugyanakkor csak alig több mint harmaduk gondolta tovább a folyamatot, és jutott el odáig, hogy ugyanezért a cipőfertőtlenítés hiánya is felelős.

kep2

Pedig a ruházati termékek közül talán a cipő az, amit szinte soha nem mosunk ki. Így hiába mosunk lábat, ha a lábbelivel újra magunkra vesszük a lábszagot. Ennek elkerüléséhez csupán ki kellene fertőtlenítenünk a cipőt, így kiirtva belőle a szagokat okozó mikroorganizmusokat.

13 hozzászólás

Értik a macskák, csak leszarják

2013. november 28., 09:29

Akinek macskája van, tudja, hogy bár házi kedvencként tartjuk őket, a macskák sosem alakítanak ki olyan szoros függőségi viszonyt gazdájukkal, mint a kutyák. Egy japán kutatás most bebizonyította, hogy ugyan minden képességük adott lenne arra, hogy hangjuk alapján azonosítsák gazdájukat, a macskák evolúciós okokból nem reagálnak.

Szaito Acuko és Sinozuka Kazutaka húsz macskát figyelt meg, mindegyiket a saját otthonában. A gazda távollétében előre rögzített hangokat játszottak le nekik. Három idegen szólítgatta őket, aztán egy negyedik felvételről a gazdájuk szólalt meg, végül újra egy idegen.

A kutatók a macskák fülének, farkának és fejének mozgását, pupillájuk tágulását figyelték, illetve azt, hogy a macska megmozdul-e az éppen hallott hang hatására. A macskák általában reagáltak arra, amikor a nevüket hallották, és bár nagyobb figyelmet szenteltek a dolognak akkor, ha a gazdájukat hallották, még ilyenkor sem mozdultak meg. A kutatók szerint ez egyértelműen megmutatja, hogy bár a macskák képesek gazdájukat pusztán a hangja alapján azonosítani, ez nem mindig elég ahhoz, hogy reagáljanak a hívásra.

21 hozzászólás Tovább

Létezik az iskolaallergia

2013. november 25., 17:21

Nyolc diáknál diagnosztizáltak iskolaallergiát az orvosok Olaszországban, Bergamo egyik gimnáziumában, számolt be a Corriere della Sera, az egyik legpatinásabb olasz napilap. A rejtélyes tüneteket először október elején észlelték két diáklánynál a Falcone di Bergamo középiskolában, de azóta már nyolc allergiás diákon tartanak számon, közülük ötnél súlyosak a tünetek.

Az érintett tanulóknál légzési nehézségek jelentkeznek, és kiütések jelennek meg a bőrükön, amint belépnek az osztályterembe. Ahogy elhagyják a tantermet, a tünetek szinte azonnal elmúlnak, még az iskola épületén belül. Az orvosok először természetesen arra gondoltak, hogy szimulálnak a diákok, de a vizsgálatok megerősítették, hogy valódiak a tünetek. A második tipp az volt, hogy a termek levegőjében vagy a padokon lehet valami anyag, ami kiváltja az allergiás rohamra emlékeztető reakciókat - ezt a gyanút erősítette, hogy az első négy érintett mind osztálytárs, akiknél pedig később jöttek elő a tünetek, a szomszédos terembe járnak. A vizsgálatok azonban sorra kizártak minden lehetséges szennyeződést az osztálytermekben, és a külső forrásokat is.

Az orvosok egyelőre ott tartanak, hogy valamiféle ismeretlen allergiás reakcióval állnak szemben. Az érintett diákok néhány hete Skype-on keresztül hallgatják az órákat.

3 hozzászólás

Ne szőrözz, van nekem elég bajom

2013. november 20., 20:08

Hiánypótló tanulmányt készített a finn Turku Egyetem és az Åbo Akadémia közös kutatócsoportja. Húsz, 20-32 éves férfit gyűjtöttek össze, hogy fotót készíthessenek róluk szőrös, illetve szőrtelen mellkassal. Valószínűleg nem módszertani hiba, de azért említésre méltó tény, hogy a mellkasborotválást vállaló férfiaknak a kutatók vodkával fizettek.

A kutatók ezek után arra kérték a kutatásban résztvevő nőket, hogy értékeljék a férfiak szőrös és szőrtelen fotóit. Azok a nők, akik a menstruációs ciklusuk termékenységi időszakának csúcsán voltak, a csupasz férfiakat találták vonzóbbnak. Ezzel szemben a nem mentstruáló, illetve a menopauzán túlesett nőknek a szőrös férfiak tetszettek jobban.

A freudista lélekelemzők valószínűleg figyelemre méltónak találják, hogy a nőknek jobban tetszett, ha a férfiak mellkasa úgy szőrös, ahogy a partnerüké, vagy az apjuké.

Régóta gyanítjuk, hogy a nők a média hatásának megfelelően ítélik meg a férfiak testszőrzetét, de erre mostanáig nem volt kísérleti bizonyíték. [...] A tanulmány eredményei azt sugallják, hogy a finn nők a termékenységi periódusuk csúcsán jobban vonzódnak a szőrtelen, nyugati típusú férfiakhoz, mint a szőrösekhez, holott az hagyományosan a férfiasság és a magas tesztoszteronszint szimbóluma – magyarázták el a tanulmány szerzői, hogy mi szükség volt erre a kísérletre.

1 hozzászólás

Csaló diákból lesz a kormányhivatalnok

2013. november 20., 16:58

A Harvard kutatói indiai egyetemisták körében végeztek egy nagyon izgalmas kutatást: azt vizsgálták, a diákok körében a csalásra, hazugságra való hajlam illetve az általános becsületesség milyen irányba befolyásolja a pályaválasztásukat. Pontosabban azt, hogy az államigazgatásban tapasztalható korrupciónak (itt szögeznénk le újra, hogy Indiáról beszélünk) lehet-e olyan hatása, hogy a becsületesebb diákok már alapban nem akarnak a kormánynak dolgozni, míg aki rugalmasabb gerinccel rendelkezik, direkt a kormányhivatalnokok közé szeretne bejutni.

A kísérletben több tesztet is elvégeztettek azzal a 600 végzős egyetemistával, akiktől aztán megkérdezték azt is, hogy a diplomaszerzés után hol képzelik el az elhelyezkedésüket. Az első tesztben dobókockákat kellett dobálniuk a diákoknak, összesen 42-szer, és feljegyezni a dobott számokat. A diákoknak azt mondták, a kísérlet végén pénzt fognak kapni, méghozzá annál többet, minél nagyobb számokat dobtak. Mivel a dobásoknál a diákok egyedül voltak, a csalás adta magát lehetőségként. Az eredmények szerint a résztvevők több mint egyharmada dobált olyan magas számokat, mint amit a statisztika törvényszerűségei szerint csak 1 százaléknak kellett volna.

A második tesztben azt a választási lehetőséget adták a kísérleti alanyoknak, hogy vagy küldenek egy másik tesztalanynak egy anonim üzenetet, ami egy játékban nyeréshez segíti őket, vagy direkt rossz tippet adnak. A játék megnyerése plusz pénzt jelentett volna a megsegített játékosnak, a hamis tippel viszont a tippet adó tesztalany pénze lett több. A harmadik próbán egy összeget kellett felosztaniuk saját maguk és egy általuk választott jótékonysági szervezet között, annyi csavarral, hogy a jótékonyságra felajánlott pénzt a kísérlet szervezői megduplázzák.

Az eredmények azt mutatták, hogy az első és a harmadik tesztben kimutathatóan magasabb volt a csalók, illetve a minden pénzt maguknak megtartók aránya azok között, akik a kormánynak szeretnének dolgozni. A csalásra, hazugságra, illetve önzésre való hajlamot tehát sikerült összekötni azzal, hogy valaki a kormánynak (az indiai kormánynak!) akar dolgozni. A második próbánál azonban nem sikerült semmilyen összefüggést kimutatni az eredmények és a munkaerőpiaci vágyak között - vagyis a leendő kormányhivatalnokok egymást nem verik át lelkesebben, mint azok akik máshol akarnak dolgozni, viszont egy megfoghatatlan, személytelen szervezetet, mint az államigazgatás, vagy a kísérlet szervezői, sokkal inkább hajlamosak meglopni.

5 hozzászólás

A farkáról tudhatjuk, milyen kedve van

2013. október 31., 19:11

A kutyák farkcsóválásának iránya érzelmeiket tükrözheti, és ezt a jelzést a többi kutya felismeri és megérti – állapította meg egy olasz kutatócsoport. A tudósok szerint nem teljesen igaz az a közkeletű nézet, hogy a farkát csóváló kutya örül. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen irányba mozgatja a farkát: a kutatók szerint a balra csóváló kutyákat negatív érzelmek gyötrik, és ezt a többi kutya felismeri és helyesen értelmezi.

7 hozzászólás Tovább

140 millióból kutatják a macskák mimikáját

2013. október 18., 18:50

400 ezer angol fontot (ez közel 140 millió forintnak felel meg) kapott a brit Lincoln University, hogy az egyetem kutatócsoportja megpróbálja megfejteni, mit próbálnak mondani nekünk a macskák. És ez még csak nem is a nyávogás emberi nyelvre fordítását takarja, hanem a macskák arckifejezéseinek vizsgálatát. A kutatást a Feline Friends nevű brit jótékonysági szervezet finanszírozza, aminek a szóvivője az Independent kérdésére annyit mondott, tartozunk annyival a cicáknak, hogy megpróbáljuk minél jobban megérteni őket.

Az egyetem viselkedéskutatói és etológusai azt mondják, a macskák mimikája nem különösebben kifinomult, ezért is okoz olykor a gazdáknak beazonosítani, ha a kedvencük éppen beteg vagy fájdalmai vannak. A macskamimikai kutatáshoz számítógépes modellezést és rengeteg digitális felvételt használnak.

Felmérések szerint az angolok 7,5 millió házimacskát tartanak, amelyek 50 különféle macska-alfajba tartoznak. A kutatók annyit már most kijelentettek, hogy a mimikai alapkifejezések alfajonként nem változnak drasztikusan.

4 hozzászólás

Az elefánt is addig vizel, mint egy egér

2013. október 17., 09:33

Érdekes összefüggést mutattak ki a Georgiai Egyetem kutatói, amikor az emlősök vizelési szokásait vizsgálták. Az eredményeik szerint ugyanis az emlősök testméretüktől és a vizelet mennyiségétől függetlenül nagyjából ugyanannyi ideig vizelnek.

1 hozzászólás Tovább

Rontják az ízlelést az instagramos kajafotók

2013. október 8., 11:06

Egy tanulmány szerint káros hatásai lehetnek annak, ha túl sok ételfotót nézegetünk az Instagramon, mert ez kifárasztja az ízlelőbimbókat, még akkor is, ha a képen látható ételből egy falatot sem eszünk.

A Brigham Young University kutatói hétfőn publikálták a témával foglalkozó tanulmányt. Összesen 232 önkéntest vizsgáltak, akiket arra kértek, hogy értékeljék az instagramos ételfotókat aszerint, hogy mennyire találják őket finomnak. A csoport felének édességeket, a másik felének sós csemegéket mutattak. A képeket hatvan különböző Instagram-profilról válogatták össze.

2 hozzászólás Tovább

A szemkonkaktus sem mindenható

2013. október 4., 10:47

A szemkontaktust régóta a meggyőzés hatásos eszközének tartják, ám ronthat is a helyzeten, ha a hallgatóság az ellenkező véleményen van – derült ki amerikai, kanadai és német kutatók tanulmányából.

Az általános meggyőződéssel ellentétben a közvetlen szemkontaktus hatására nem nő, hanem csökken a szkeptikus hallgatók hajlandósága arra, hogy megváltoztassák véleményüket – foglalta össze az eredményeket a Psychological Science című szaklapban megjelent tanulmány egyik szerzője, Frances Chen, a Brit Columbiai Egyetem munkatársa.

Meggyőzési helyzeteket is tartalmazó pszichológiai kísérleteik során a kutatók szemmozgáskövető technológia segítségével vizsgálták, milyen hatása van a szemkontaktusnak.

Azt találták, hogy számos vitás helyzetben minél tovább tartották pillantásukat a beszélő szemén a kutatás résztvevői, annál kevésbé győzték meg őket az általa előadott érvek. A kutatók szerint csak azok lettek elfogadóbbak a beszélővel folytatott hosszabb szemkontaktus révén, akik az adott témában már egyetértettek vele.

Julia Minson, a Harvad Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője rámutatott: politikusként vagy szülőként hasznos lehet tudni, hogy a szemkontaktus fenntartása az ellenkező hatást erősítheti, ha olyasvalakit kíván meggyőzni az illető, akinek ellentétes az álláspontja.

Szólj hozzá!

Igazolja tudománnyal, ha túl sokat ivott!

2013. október 1., 10:55

A Week magazin cikkében arról ír, hogy ha Amerikában kérünk egy pohár bort, valószínűleg a sztenderd öt unciás, vagyis a kevesebb mint másfél decis adagot fogjuk kapni. Magyarországon a legtöbb helyen egy vagy két decis adagok között választhatunk. Ugyanakkor míg egyes hazai helyeken gondosan kimérik az adagokat, az USA-ban senki sem számolja, mennyi az annyi: érzés után löttyintenek a poharakba. Viszont nem csak az Egyesült Államokban elképzelhető, hogy az elegánsabb helyeken a fukar pincérre, a menő bárokban pedig arra a pultosra vagyunk bízva, akinek az egyetlen vágya, hogy felpörgesse a bulit.

Szólj hozzá! Tovább