Friss kommentek

Akit homlokon lőnek, jó eséllyel belehal

február 6., 22:20
Face bullet 2
Fotó: popsci.com

A lőtt sérülések általában is életveszélyesek, de az arc az emberi test legsérülékenyebb területe. Erre a legkevésbé sem meglepő megállapításra jutottak annak a 11 éven keresztül tartó vizsgálatnak a készítői, amit egy taumás sérülésekről szóló orvosi lapban adtak közre.

A szakértők 2000 januárja és 2010 decembere között 720 páciens adatait vonták be a tanulmányba. A sérültek háromnegyede férfi, az átlagéletkor 29 év volt. 41 százalékukat kézifegyverrel sebezték meg, de az esetek 33 százalékában nem sikerült azonosítani a fegyver típusát. 20 százalékot sörétes puskával lőttek meg, hat százalék volt a golyós puskával megsebzettek aránya. A sérülteknek csak negyede halt bele a lövésbe, de a halálok 97 százalékban agysérülés volt.

A tanulmány eredményei szerint a sérülteknek átlagosan 5,4 operációra volt szüksége. Ez jóval tübb, mint amennyit a korábbi, hasonló tanulmányok mondtak, ott ugyanez a szám csak 1,5 és 3 között volt. Az arcot ért lőtt sebek gyógyításához ráadásul több szakterület specialistájára van szükség.

A tanulmány célja nem annyira a sérülés okának ismertetése volt, inkább a fejlövések eredményesebb kezelésére koncentráltak. A sérülések osztályozása miatt három részre osztották az arcot: az álltól az orrig tart az egyes, az orrtól a szemöldökig a kettes, a szemöldöktől felfelé pedig a hármas zóna. A sérülések ötöde a hármas zónát érte, a kettes és az egyes zónába a lövéseknek egyaránt egyharmada jutott. A fennmaradó esetekben olyan találatról volt szó, ahol egyszerre több zónát is érintett a lövés. Az adatok szerint főleg a homlokot, vagyis a hármas zónát ért lövések a halálosak.

2 hozzászólás

A bérgyilkosok nem olyanok, mint a filmben

január 29., 17:03

Egy új brit kutatás cáfolja azt a filmekből és videojátékokból ismert helyzetet, hogy a bérgyilkosok rendszerint távcsöves puskával végeznek áldozataikkal. David Wilson, a birminghami egyetem alkalmazott kriminológia tanszékének munkatársa szerint ez távolabb nem is állhatna a valóságtól.

„A filmekben általában drága mesterlövész puskákkal dolgozó profikat látunk, de a bérgyilkosságok valójában ennél sokkal hétköznapibb körülmények között mennek végbe” – foglalja össze Wilson azt a tanulmányt, ami az 1974 és 2013 közti időszak megrendelésre elkövetett gyilkosságait vette alapul.

A tanulmányban 27, megrendelésre, pénzért elkövetett gyilkosságot vizsgáltak meg. Az esetekben 35 férfi és egy női bérgyilkos vett részt (bár ő is férfinak öltözve követte el a gyilkosságot). A kutatók a kapcsolódó újságcikkek mellett bírósági jegyzőkönyveket és vallomásokat is feldolgoztak, és olyan részletekre is kíváncsiak voltak, hogy az elkövető mennyi pénzt kapott a gyilkosságért.

Az eredmények szerint a legfiatalabb bérgyilkos 15, a legidősebb 63 éves volt, az átlag 38 év. A kutatók a szerződéses gyilkosok négy fajtáját különböztették meg. A kezdőket, akiket általában az első gyilkosságuk után elkapnak; a dilettánsokat, akik általában nem elhivatott gyilkosok és bűnözői múltjuk nincs; a szakmunkások, akik általában amúgy is bűnözésből tartják fenn magukat; és persze  a mestergyilkosok.

Az utóbbi kategóriába tartozó elkövetőket kapják el a legritkábban, derült ki a kutatásból. Az ilyen gyilkosok általában katonai kiképzésben részesültek, és a sikerük titka, hogy szinte semmi sem köti őket a gyilkosság helyszínéhez. A szakmunkásként jellemzett figurák ezzel szemben bár képzett bűnözők, kapcsolatrendszerük és helyi ismertségük miatt hamar lebuknak.

A gyilkosság ára is erősen változó: a vizsgálat szerint átlag 15 180 fontot, vagyis 5 és fél millió forintot ér egy ember élete. 200 font, vagyis 75 ezer forint volt a legkisebb összeg, de a profik akár 100 ezer fontot, 37 millió forintot is elkérnek egy gyilkosságért. Talán meglepő, de a leggyakrabban használt fegyverek között nincs ott a mesterlövész puska: a legtöbbször bár fegyverrel hajtják végre a gyilkosságot, de ez általában inkább kés vagy valami tompa tárgy. A vizsgált esetek közül ötben halálra verték az áldozatot, kettőt pedig megfojtottak. A legfilmszerűbb esetben, egy 2003-as gyilkosságban egy Rolex Dave becenevű bűnöző egy, állítólag a magyar büntetés-végrehajtási rendszerből elszármazott AK-47-essel lőtte le áldozatát.

A legdurvább gyilkosként az 1974 és 1978 között hat gyilkosságot végrehajtó John Childsot azonosították a kutatók. Childs egy tízéves gyereket is fejbe lőtt közvetlenül az után, hogy a gyerek apjával végzett, mert attól tartott, hogy a fiú azonosítani tudja majd.

A legtávolabbról teljesített megbízás egy 500 méteres fejlövés volt 2000-ben: Frank McPhee maffiafőnököt lőtték le egy 22-es kaliberű puskával Glasgow-ban. Ahogy a profikat általában, McPhee gyilkosát sem kapták el, a kutatók szerint ezért is tudunk keveset az igazán sikeres bérgyilkosok természetéről.

22 hozzászólás

A központi fűtés hizlal

január 23., 11:26

A központi fűtésnek is szerepe lehet abban, hogy egyre több a kövér ember, állítja egy holland tanulmány. Ebben az áll, hogy a lakások és irodák nagyon komfortosak, de emiatt már nem kell kalóriát égetni ahhoz, hogy melegen tartsuk a testünket. A Maastrichti Egyetem orvosi karának kutatói szerint 19 Celsius-fokra fűtött épületekben lenne egyensúlyban a hőháztartásunk.

Életünk nagy részét épületen belül töltjük, és igyekszünk maximális komfortérzetre törekedni. Ezzel azonban minimumra csavarjuk a test beépített fűtőrendszerét, és a táplálékkal bevitt energia nagy része súlygyarapodást eredményez – állítja Dr Wouter van Marken Lichtenbelt, a tanulmány egyik szerzője.

Mások azonban ennek az ellenkezőjéről vannak meggyőződve. A hidegben nem lefogyni fogunk, hanem megkívánunk egy csokiszeletet – mondja Michael Daly, a Stirling Egyetem munkatársa, aki szintén vizsgálta a hőmérséklet testre gyakorolt hatását. Emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy korábbi tanulmányok szerint hidegben nagyobb szélütés veszélye, és a téli hideg közismerten köveli a halálesetek számát. 

Daly százezer angliai lakást vizsgált meg, és az emberek ott voltak karcsúbbak, ahol 23 Celsius-foknál is melegebb volt. Ezen a hőmérsékleten már hőt kell leadnia a testünknek, és az izzadás is energiaigényes folyamat.

3 hozzászólás

A gyermektelen párok boldogabbak

január 14., 17:45

Brit tudósok megállapították, hogy a gyermektelen férfiak és nők boldogabb párkapcsolatot élnek. Az Open University kutatása a gyermekkedvelők számára is tartogat jó híreket: a gyermekes nők mindenkinél boldogabbak, még abban az esetben is, ha párkapcsolatuk pocsék, számol be az eredményekről a The Courier.

11 hozzászólás Tovább

A kutyapiszok dns-ét elemeznék Nápolyban

január 14., 13:46

Nápolyban csúcstechnológiával tartanák tisztán az utcákat: a járdán hagyott kutyagumi dns-ét elemezve szeretnék azonosítani azok eredetét. Ehhez azonban minden ott élő állat genomjáról adatokat kell gyűjteni – írja az MTI. A projektet annyira komolyan gondolják, hogy két szomszédos hegyvidéki kerületben, Vomeroban és Arenellában már el is kezdték tesztelni. 

Állatorvosok vért vesznek a kutyáktól, hogy regisztrálják dns-üket, és aki ebbe nem megy bele, az akár 150 eurós (45 ezer forintos) büntetésre is számíthat. A genetikai információ birtokában már viszonylag könnyen lenyomozható az útszéli kutyagumi tulajdonosa, aki elfelejtett feltakarítani a kutyája után.

Tommaso Sodano, Nápoly alpolgármestere úgy véli, ezzel a projekttel nemcsak a városképet javíthatják, hanem az egészségügyi kockázatokat is csökkentik. Az MTI szerint sokan örülnek annak, hogy rend lesz az utak menték, de sokan gúnyolódnak a nápolyi vezetőség döntésén.

Szólj hozzá!

Vakarózni olyan, mint szerelembe esni

január 10., 12:41

A vakarózás ugyanazokat az agyi folyamatokat indítja be, mint a szerelem. Ugyanazt a komfortérzetet generálja mindkét tevékenység. Hideki Mochizuki és Ryusuke Kakigi professzorok vezetésével egy kutatócsoport 16 férfit és nőt vizsgált. Elektronikusan idézték elő a viszkető érzetet az önkéntesek csuklóján. Eztán azt mondták nekik, hogy vakarják meg a helyhez közel és távolabb.

Amikor az önkéntesek a stimulált részhez közel vakaróztak, több vér áramlott a középagyba, azokra a területekre, amelyeket jutalmazó központoknak neveznek. Ezek akkor aktívabbak, amikor nyerünk szerencsejátékban, szerelmesek leszünk, sikerünk van a munkában. A mostani kutatások azt bizonyították, hogy a vakarózás pontosan ugyanazt a komfortérzetet adja.

4 hozzászólás

Mágneses vonalak mentén ürít a kutya

január 3., 09:29

Kutyatulajdonosok biztos észrevették már, hogy ebük sokszor fészkelődik, keresi a megfelelő pozíciót, mielőtt elvégzi a dolgát. Ez a viselkedés valóban általános: a Frontiers in Zoology című szaklapban megjelent tanulmány bebizonyította, hogy a kutyák a Föld mágneses teréhez igazodnak, amikor leguggolnak könnyíteni magukon. Viselkedésük megváltozik, ha a mágneses tér nem stabil.

14 hozzászólás Tovább

Túl alacsonynak nézik a legkisebb gyereket

2013. december 17., 22:38

Valós méretüknél alacsonyabbnak látják legfiatalabb gyermeküket az édesanyák, legalábbis a Current Biology című folyóiratban közölt tanulmány szerint. Ez nincs összefüggésben azzal sem, hogy egy anyának hány gyermeke van. A vizsgálatba bevont édesanyák átlagosan 7,5 centiméterrel becsülték alá a legfiatalabb utódjuk magasságát, míg a többi gyermekük méretét teljes pontossággal mérték fel, írja az MTI.

1 hozzászólás Tovább

Gollum vitaminhiányos volt

2013. december 16., 16:58

A D-vitamin hiánya miatt veszíthette el a küzdelmet a hobbitokkal szemben Gollum, A gyűrűk ura trilógia és előzményregénye, A hobbit egyik főgonosza egy brit tanulmány szerint.

Nicholas Hopkinson, a londoni Imperial College tudós fiával, Joseph-fel közösen elemezte J.R.R. Tolkien regényei szereplőinek táplálkozási szokásait és életmódját, írja az MTI. A kutatást a Medical Journal of Australia című szaklap karácsonyi kiadásában mutatták be.

Gollum-Smeagol-smeagol-gollum-14076888-960-403

Gollum és a többi szörnyeteg nemcsak amiatt volt legyengülve, mert kerülték a napfényt. Egészségtelen táplálkozásuk (rothadt hús és hal) is a D-vitamin hiányához vezetett, ennek eredményeképpen csontjaik és izmaik elgyengültek.

Bilbo, a hős hobbit ezzel szemben változatosan étkezett. Az Imperial College közleménye kiemelte a húslevest, csirkét, rakott zöldséget és málnalekvárt is tartalmazó menüt, amellyel Bilbo a vendégeit kínálta.

A hobbitok történetének szisztematikus szövegelemzése bebizonyította, hogy a jók gonoszok feletti győzelme részben az utóbbiak rossz táplálkozásának és a napfényt nélkülöző életének köszönhető.

13 hozzászólás

James Bond egy masszív alkoholista

2013. december 13., 15:48

A tudósok már korábban megállapították, hogy a vodkát és a martinit úgy a legjobb összekeverni, ha vékony fakanalat használunk: a fémkanállal ellentétben az úgy keveri el az összetevőket, hogy nem emelkedik az ital hőmérséklete. Ha mindez tudományosan bizonyított, akkor már csak egy kérdésünk maradt: James Bond miért issza mégis összerázva?

Természetesen ez sem maradhat tudományos válasz nélkül: három brit tudós összeállt, és megállapította, hogy a 007-es valószínűleg alkohol okozta remegéstől szenved, ezért rázza össze a koktélt. Sőt, a kutatók szerint a brit titkosügynöknek már halottnak kellene lennie, annyit ivott.

5 hozzászólás Tovább

Nagyrészt a gének döntik el, milyen tanulók vagyunk

2013. december 12., 19:38

Genetikai hatás magyarázza az iskolai vizsgaeredmények közötti különbségeket - állapították meg brit kutatók ikervizsgálatok nyomán.

A Londoni King's College szakemberei több mint 11 ezer, 16 éves egypetéjű és kétpetéjű ikrek iskolai vizsgaeredményeit tanulmányozták az Egyesült Királyságban. Kimutatták, hogy átlagosan a gének 58 százalékban magyarázzák meg az érettségi (GCSE) vizsgaeredményekben tapasztalt eltéréseket olyan alaptantárgyak esetében, mint a matematika, az angol és a természettudományok.

A vizsgaeredményekben tapasztalt különbségek 36 százalékát befolyásolja a környezet, azaz az iskola és a család. A további 6 százalékot olyan környezeti hatások magyarázzák, amelyek minden egyes személy esetében egyedülállók.

Kutatásunk azt mutatja, hogy a diákok iskolai teljesítményében tapasztalható különbségekért sokkal inkább a genetika, és nem a környezet okolható - idézte Nicholas Shakeshaftet, a King's pszichiátriai intézetének munkatársát, a tanulmány vezetőszerzőjét a BBC News.

"Mivel a teljes népességet tanulmányozzuk, ez nem azt jelenti, hogy a genetika magyarázza meg az egyéni teljesítmény 60 százalékát, hanem inkább azt, hogy a genetika magyarázza meg az egyes személyek közötti különbségek 60 százalékát a népességben. Ez nem jelenti azt ugyanakkor, hogy az öröklődés állandó - ha a környezeti tényezők változnak, akkor a genetikai hatás az iskolai eredményekre szintén változhat" - magyarázta a kutató.

Ha az egypetéjű ikrek vizsgaeredményei a kétpetéjű ikrekéhez képest többé-kevésbé egyformák, feltételezhető, hogy a genetika nagyobb szerepet játszik, mint a közös környezet, az azonos iskolába való járás és a családi befolyás.

Robert Plomin professzor, a pszichiátriai intézet ikrek korai fejlődését tanulmányozó részlegének vezetője fontosnak nevezte, hogy elismerjék azt a nagy szerepet, amelyet a genetika játszik a gyermek iskolai teljesítményében. "Ez azt jelenti, hogy javíthatják teljesítményüket azok az oktatási rendszerek, amelyek figyelembe veszik a gyermekek egyéni képességeit és szükségleteit, amelyek részben genetikai hajlamukból fakadnak - mondta a professzor.

5 hozzászólás

Az antialkoholisták korán halnak

2013. december 10., 11:15

Egy most megjelent tanulmány azt állítja, hogy akik rendszeresen isznak alkoholt, kisebb valószínűséggel halnak meg idő előtt, mint azok, akik soha életükben nem ittak alkoholt. A Time-ban megjelent cikk szerint az absztinencia tehát károsabb, mint a rendszeres ivás.

23 hozzászólás Tovább

A sör és a kávé megváltoztatja a DNS-t

2013. december 7., 21:21

A kávé és a sör együttesen akár a DNS-t is képes megváltoztatni, erre a következtetésre jutott frissen publikált tanulmányában a Tel- Aviv-i Egyetem mikrobiológia professzora.

17 hozzászólás Tovább

A nők lába csak 8%-ban büdös

2013. december 4., 13:51

Minden második megkérdezettnek gondot okoz a saját vagy valamelyik közeli hozzátartozójának lábszaga – derül ki a Mediped kutatásából. A kellemetlenség megszüntetésére számtalan módszer létezik, azonban csak minden harmadik ember tudja, hogy a lábszag okát nem csak a lábon kell keresni.

kep1

Az adatok szerint a nőknek szinte egyáltalán nincsen lábszaguk, ugyanis százból csak nyolcan érzik úgy, hogy ez problémát okoz nekik, bár a kutatók véleménye szerint ez a téma igen kényes, így sokan még egy online kérdőíven sem vallják be a valóságot.

A férfiak közül minden ötödik válaszolt igennel ugyanerre a kérdésre. Összességében minden második férfi és a nők negyven százaléka gondolja úgy, hogy családjában (őt magát is beleértve) valakinek gondot okoz a lábszag.

Ha a kérdést a válaszadók életkorának figyelembevételével vizsgáljuk, akkor azt kell mondanunk, hogy minden korosztályban ugyanannyian szenvednek a kellemetlen szagoktól. Földrajzi szempontból a nagyvárosiak tűnnek a legszerencsésebbnek, hiszen az ott lakók fele még nem tapasztalt lábszagot az otthonában, ugyanakkor a községekben vagy faluban élők közül csak minden harmadikra igaz ez.

kep3

A megkérdezettek nagy része szerint a divat tehető felelőssé ezért. Legalábbis erre következtethetünk abból, hogy tízből heten nevezték meg a gumicsizmát a legfőbb okként. A férfiak a lábszagért leginkább a műbőr cipőket okolják, és csak a második helyre tették a csizmát. A nők sokkal elnézőbbek a bőrutánzattal, szerintük a második legrosszabb a tornacipő, zokni nélkül viselve. Érdekes az is, hogy a bakancsot a nők hatvan, míg az férfiak negyven százaléka jelölte meg okként.

Az utolsó kérdésben a kutatás azt vizsgálta, hogy mi okozhatja a kellemetlen cipőszagot. A válaszok érdekes eredményt hoztak. Abban ugyanis szinte minden válaszadó (tízből nyolc) egyetértett, hogy a lábbeli kellemetlen szagáért a lábról bekerülő gombák és baktériumok mellékterméke felel. Ugyanakkor csak alig több mint harmaduk gondolta tovább a folyamatot, és jutott el odáig, hogy ugyanezért a cipőfertőtlenítés hiánya is felelős.

kep2

Pedig a ruházati termékek közül talán a cipő az, amit szinte soha nem mosunk ki. Így hiába mosunk lábat, ha a lábbelivel újra magunkra vesszük a lábszagot. Ennek elkerüléséhez csupán ki kellene fertőtlenítenünk a cipőt, így kiirtva belőle a szagokat okozó mikroorganizmusokat.

13 hozzászólás

Értik a macskák, csak leszarják

2013. november 28., 09:29

Akinek macskája van, tudja, hogy bár házi kedvencként tartjuk őket, a macskák sosem alakítanak ki olyan szoros függőségi viszonyt gazdájukkal, mint a kutyák. Egy japán kutatás most bebizonyította, hogy ugyan minden képességük adott lenne arra, hogy hangjuk alapján azonosítsák gazdájukat, a macskák evolúciós okokból nem reagálnak.

Szaito Acuko és Sinozuka Kazutaka húsz macskát figyelt meg, mindegyiket a saját otthonában. A gazda távollétében előre rögzített hangokat játszottak le nekik. Három idegen szólítgatta őket, aztán egy negyedik felvételről a gazdájuk szólalt meg, végül újra egy idegen.

A kutatók a macskák fülének, farkának és fejének mozgását, pupillájuk tágulását figyelték, illetve azt, hogy a macska megmozdul-e az éppen hallott hang hatására. A macskák általában reagáltak arra, amikor a nevüket hallották, és bár nagyobb figyelmet szenteltek a dolognak akkor, ha a gazdájukat hallották, még ilyenkor sem mozdultak meg. A kutatók szerint ez egyértelműen megmutatja, hogy bár a macskák képesek gazdájukat pusztán a hangja alapján azonosítani, ez nem mindig elég ahhoz, hogy reagáljanak a hívásra.

21 hozzászólás Tovább

Létezik az iskolaallergia

2013. november 25., 17:21

Nyolc diáknál diagnosztizáltak iskolaallergiát az orvosok Olaszországban, Bergamo egyik gimnáziumában, számolt be a Corriere della Sera, az egyik legpatinásabb olasz napilap. A rejtélyes tüneteket először október elején észlelték két diáklánynál a Falcone di Bergamo középiskolában, de azóta már nyolc allergiás diákon tartanak számon, közülük ötnél súlyosak a tünetek.

Az érintett tanulóknál légzési nehézségek jelentkeznek, és kiütések jelennek meg a bőrükön, amint belépnek az osztályterembe. Ahogy elhagyják a tantermet, a tünetek szinte azonnal elmúlnak, még az iskola épületén belül. Az orvosok először természetesen arra gondoltak, hogy szimulálnak a diákok, de a vizsgálatok megerősítették, hogy valódiak a tünetek. A második tipp az volt, hogy a termek levegőjében vagy a padokon lehet valami anyag, ami kiváltja az allergiás rohamra emlékeztető reakciókat - ezt a gyanút erősítette, hogy az első négy érintett mind osztálytárs, akiknél pedig később jöttek elő a tünetek, a szomszédos terembe járnak. A vizsgálatok azonban sorra kizártak minden lehetséges szennyeződést az osztálytermekben, és a külső forrásokat is.

Az orvosok egyelőre ott tartanak, hogy valamiféle ismeretlen allergiás reakcióval állnak szemben. Az érintett diákok néhány hete Skype-on keresztül hallgatják az órákat.

3 hozzászólás

Ne szőrözz, van nekem elég bajom

2013. november 20., 20:08

Hiánypótló tanulmányt készített a finn Turku Egyetem és az Åbo Akadémia közös kutatócsoportja. Húsz, 20-32 éves férfit gyűjtöttek össze, hogy fotót készíthessenek róluk szőrös, illetve szőrtelen mellkassal. Valószínűleg nem módszertani hiba, de azért említésre méltó tény, hogy a mellkasborotválást vállaló férfiaknak a kutatók vodkával fizettek.

A kutatók ezek után arra kérték a kutatásban résztvevő nőket, hogy értékeljék a férfiak szőrös és szőrtelen fotóit. Azok a nők, akik a menstruációs ciklusuk termékenységi időszakának csúcsán voltak, a csupasz férfiakat találták vonzóbbnak. Ezzel szemben a nem mentstruáló, illetve a menopauzán túlesett nőknek a szőrös férfiak tetszettek jobban.

A freudista lélekelemzők valószínűleg figyelemre méltónak találják, hogy a nőknek jobban tetszett, ha a férfiak mellkasa úgy szőrös, ahogy a partnerüké, vagy az apjuké.

Régóta gyanítjuk, hogy a nők a média hatásának megfelelően ítélik meg a férfiak testszőrzetét, de erre mostanáig nem volt kísérleti bizonyíték. [...] A tanulmány eredményei azt sugallják, hogy a finn nők a termékenységi periódusuk csúcsán jobban vonzódnak a szőrtelen, nyugati típusú férfiakhoz, mint a szőrösekhez, holott az hagyományosan a férfiasság és a magas tesztoszteronszint szimbóluma – magyarázták el a tanulmány szerzői, hogy mi szükség volt erre a kísérletre.

1 hozzászólás

Csaló diákból lesz a kormányhivatalnok

2013. november 20., 16:58

A Harvard kutatói indiai egyetemisták körében végeztek egy nagyon izgalmas kutatást: azt vizsgálták, a diákok körében a csalásra, hazugságra való hajlam illetve az általános becsületesség milyen irányba befolyásolja a pályaválasztásukat. Pontosabban azt, hogy az államigazgatásban tapasztalható korrupciónak (itt szögeznénk le újra, hogy Indiáról beszélünk) lehet-e olyan hatása, hogy a becsületesebb diákok már alapban nem akarnak a kormánynak dolgozni, míg aki rugalmasabb gerinccel rendelkezik, direkt a kormányhivatalnokok közé szeretne bejutni.

A kísérletben több tesztet is elvégeztettek azzal a 600 végzős egyetemistával, akiktől aztán megkérdezték azt is, hogy a diplomaszerzés után hol képzelik el az elhelyezkedésüket. Az első tesztben dobókockákat kellett dobálniuk a diákoknak, összesen 42-szer, és feljegyezni a dobott számokat. A diákoknak azt mondták, a kísérlet végén pénzt fognak kapni, méghozzá annál többet, minél nagyobb számokat dobtak. Mivel a dobásoknál a diákok egyedül voltak, a csalás adta magát lehetőségként. Az eredmények szerint a résztvevők több mint egyharmada dobált olyan magas számokat, mint amit a statisztika törvényszerűségei szerint csak 1 százaléknak kellett volna.

A második tesztben azt a választási lehetőséget adták a kísérleti alanyoknak, hogy vagy küldenek egy másik tesztalanynak egy anonim üzenetet, ami egy játékban nyeréshez segíti őket, vagy direkt rossz tippet adnak. A játék megnyerése plusz pénzt jelentett volna a megsegített játékosnak, a hamis tippel viszont a tippet adó tesztalany pénze lett több. A harmadik próbán egy összeget kellett felosztaniuk saját maguk és egy általuk választott jótékonysági szervezet között, annyi csavarral, hogy a jótékonyságra felajánlott pénzt a kísérlet szervezői megduplázzák.

Az eredmények azt mutatták, hogy az első és a harmadik tesztben kimutathatóan magasabb volt a csalók, illetve a minden pénzt maguknak megtartók aránya azok között, akik a kormánynak szeretnének dolgozni. A csalásra, hazugságra, illetve önzésre való hajlamot tehát sikerült összekötni azzal, hogy valaki a kormánynak (az indiai kormánynak!) akar dolgozni. A második próbánál azonban nem sikerült semmilyen összefüggést kimutatni az eredmények és a munkaerőpiaci vágyak között - vagyis a leendő kormányhivatalnokok egymást nem verik át lelkesebben, mint azok akik máshol akarnak dolgozni, viszont egy megfoghatatlan, személytelen szervezetet, mint az államigazgatás, vagy a kísérlet szervezői, sokkal inkább hajlamosak meglopni.

5 hozzászólás

A farkáról tudhatjuk, milyen kedve van

2013. október 31., 19:11

A kutyák farkcsóválásának iránya érzelmeiket tükrözheti, és ezt a jelzést a többi kutya felismeri és megérti – állapította meg egy olasz kutatócsoport. A tudósok szerint nem teljesen igaz az a közkeletű nézet, hogy a farkát csóváló kutya örül. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen irányba mozgatja a farkát: a kutatók szerint a balra csóváló kutyákat negatív érzelmek gyötrik, és ezt a többi kutya felismeri és helyesen értelmezi.

7 hozzászólás Tovább

140 millióból kutatják a macskák mimikáját

2013. október 18., 18:50

400 ezer angol fontot (ez közel 140 millió forintnak felel meg) kapott a brit Lincoln University, hogy az egyetem kutatócsoportja megpróbálja megfejteni, mit próbálnak mondani nekünk a macskák. És ez még csak nem is a nyávogás emberi nyelvre fordítását takarja, hanem a macskák arckifejezéseinek vizsgálatát. A kutatást a Feline Friends nevű brit jótékonysági szervezet finanszírozza, aminek a szóvivője az Independent kérdésére annyit mondott, tartozunk annyival a cicáknak, hogy megpróbáljuk minél jobban megérteni őket.

Az egyetem viselkedéskutatói és etológusai azt mondják, a macskák mimikája nem különösebben kifinomult, ezért is okoz olykor a gazdáknak beazonosítani, ha a kedvencük éppen beteg vagy fájdalmai vannak. A macskamimikai kutatáshoz számítógépes modellezést és rengeteg digitális felvételt használnak.

Felmérések szerint az angolok 7,5 millió házimacskát tartanak, amelyek 50 különféle macska-alfajba tartoznak. A kutatók annyit már most kijelentettek, hogy a mimikai alapkifejezések alfajonként nem változnak drasztikusan.

4 hozzászólás

Az elefánt is addig vizel, mint egy egér

2013. október 17., 09:33

Érdekes összefüggést mutattak ki a Georgiai Egyetem kutatói, amikor az emlősök vizelési szokásait vizsgálták. Az eredményeik szerint ugyanis az emlősök testméretüktől és a vizelet mennyiségétől függetlenül nagyjából ugyanannyi ideig vizelnek.

1 hozzászólás Tovább

Rontják az ízlelést az instagramos kajafotók

2013. október 8., 11:06

Egy tanulmány szerint káros hatásai lehetnek annak, ha túl sok ételfotót nézegetünk az Instagramon, mert ez kifárasztja az ízlelőbimbókat, még akkor is, ha a képen látható ételből egy falatot sem eszünk.

A Brigham Young University kutatói hétfőn publikálták a témával foglalkozó tanulmányt. Összesen 232 önkéntest vizsgáltak, akiket arra kértek, hogy értékeljék az instagramos ételfotókat aszerint, hogy mennyire találják őket finomnak. A csoport felének édességeket, a másik felének sós csemegéket mutattak. A képeket hatvan különböző Instagram-profilról válogatták össze.

2 hozzászólás Tovább

A szemkonkaktus sem mindenható

2013. október 4., 10:47

A szemkontaktust régóta a meggyőzés hatásos eszközének tartják, ám ronthat is a helyzeten, ha a hallgatóság az ellenkező véleményen van – derült ki amerikai, kanadai és német kutatók tanulmányából.

Az általános meggyőződéssel ellentétben a közvetlen szemkontaktus hatására nem nő, hanem csökken a szkeptikus hallgatók hajlandósága arra, hogy megváltoztassák véleményüket – foglalta össze az eredményeket a Psychological Science című szaklapban megjelent tanulmány egyik szerzője, Frances Chen, a Brit Columbiai Egyetem munkatársa.

Meggyőzési helyzeteket is tartalmazó pszichológiai kísérleteik során a kutatók szemmozgáskövető technológia segítségével vizsgálták, milyen hatása van a szemkontaktusnak.

Azt találták, hogy számos vitás helyzetben minél tovább tartották pillantásukat a beszélő szemén a kutatás résztvevői, annál kevésbé győzték meg őket az általa előadott érvek. A kutatók szerint csak azok lettek elfogadóbbak a beszélővel folytatott hosszabb szemkontaktus révén, akik az adott témában már egyetértettek vele.

Julia Minson, a Harvad Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője rámutatott: politikusként vagy szülőként hasznos lehet tudni, hogy a szemkontaktus fenntartása az ellenkező hatást erősítheti, ha olyasvalakit kíván meggyőzni az illető, akinek ellentétes az álláspontja.

Szólj hozzá!

Igazolja tudománnyal, ha túl sokat ivott!

2013. október 1., 10:55

A Week magazin cikkében arról ír, hogy ha Amerikában kérünk egy pohár bort, valószínűleg a sztenderd öt unciás, vagyis a kevesebb mint másfél decis adagot fogjuk kapni. Magyarországon a legtöbb helyen egy vagy két decis adagok között választhatunk. Ugyanakkor míg egyes hazai helyeken gondosan kimérik az adagokat, az USA-ban senki sem számolja, mennyi az annyi: érzés után löttyintenek a poharakba. Viszont nem csak az Egyesült Államokban elképzelhető, hogy az elegánsabb helyeken a fukar pincérre, a menő bárokban pedig arra a pultosra vagyunk bízva, akinek az egyetlen vágya, hogy felpörgesse a bulit.

Szólj hozzá! Tovább

Az autóvezetés károsítja a petefészket?

2013. szeptember 30., 13:33

Az autóvezetés károsítja a nők petefészkét, és egészségkárosodást okoz születendő gyermekeiknél – jelentette ki egy szaúd-arábiai vallási vezető egy kampány ellen felszólalva, amely tiltakozó akcióra hívja a királyságban a vezetéstől elzárt nőket.

Szaúd-Arábiában csak férfiak vezethetnek autót. A kampány szervezői ezért arra szólították fel a szaúdi nőket, hogy október 26-án üljenek a volán mögé. A tiltakozás híre gyorsan elterjedt az interneten, és több neves női aktivista is támogatta. Vasárnap azonban a szaúdi királyságban blokkolták a kampány honlapját.

Szaleh bin Szaad al-Lohaidan sejk, a Perzsa-öböl egy pszichológusszövetségének jogi tanácsadója meg nem nevezett orvosi tanulmányokra hivatkozva azt mondta: a nőkre a vezetés negatív pszichológiai hatással van, ami automatikusan hat a petefészekre, és fölfelé tolja a medencéjüket. „A rendszeresen autót vezető nőknek ezért születik gyermeke különféle, változó mértékű klinikai problémával” – hangsúlyozta.

A királyságban nincs törvény arról, hogy a nők nem vezethetnek, de csak a férfiak kaphatnak jogosítványt. Abdulatif Al es-Sejk, az erkölcsrendőrség vezetője a Reuters hírügynökséget korábban arról tájékoztatta: az iszlám törvények nem tiltják el a nőket a vezetéstől. A vezetői engedély nélkül kormány mögé ülő nőket azonban megbírságolhatják. A politikai tiltakozásban való részvételért eddig le is tartóztathatták és bíróság elé is állíthatták őket.

Abdallah király az utóbbi időben néhány óvatos reformmal próbálja kiterjeszteni a nők jogait az országban, ezek között előmozdította munkába állásuk lehetőségeit, de az autóvezetés kérdésével nem foglalkozott.

2 hozzászólás

Hát ezért akarunk csecsemőket enni

2013. szeptember 25., 17:18

Nyilván mindenkinek a fejében megfordult már, hogy milyen szívesen megenne egy gyereket. Legalábbis egy drezdai kutatócsoportnak ez volt a hipotézise, amiből írtak egy, a Frontiers in Psychologyban megjelent tanulmányt. A kutatók persze nem a swifti értelemben vett kannibalizmusra gondoltak, hanem arra a jelenségre, amikor az anyák ennivalónak nevezik a saját csecsemőjüket. Mint kiderült, nem véletlenül: ezt az érzést ugyanazok az ingerek stimulálják, mint a táplálkozást.

2 hozzászólás Tovább

A popcorn egy külön illat

2013. szeptember 19., 19:46

A Pittsburgh Egyetem professzora, Jason Castro egy számítógépes eljárással elérte, hogy minden szagot lebonthasson a legalapvetőbb illatig. A PLOS One szaklapban megjelent tanulmányban Castro leírta, hogy 144 illatmintát tesztelt, amik összesen 10 kategóriába sorolhatók. Ezek a következők:

1 hozzászólás Tovább

A nap íze: a hódvégbél

2013. szeptember 16., 16:17

(Ha még nem vacsorázott, de szeretne, akkor ne olvassa el a cikket. De addig se egyen semmi olyat, aminek málna- vagy vaníliaíze van.)

A Svéd Élelmiszerügyi Hatóság, a Livsmedelsverket megerősítette, hogy a hódok végbélváladékát vaníliaízű ízesítőszerként is lehet használni süteményekhez és édességekhez. Hogy a vaníliaízt nemcsak a vaníliababból lehet kinyerni, régóta ismert: egyes tűlevelű fák éppúgy szolgálhatnak az aroma alapanyagául, mint a hód anális váladéka.

17 hozzászólás Tovább

A szenteltvíz a fertőzések melegágya

2013. szeptember 16., 11:29

Bár a szenteltvíz a megtisztulás szimbóluma, egy friss osztrák tanulmány szerint a hatás legfeljebb spirituális értelemben jelentkezhet, ugyanis maga a folyadék egészségre káros anyagokat tartalmaz. A Bécsi Orvostudományi Egyetem alkalmazottimmunológia-tanszékén végzett kutatásban több forrásból is gyűjtöttek szenteltvizet. A vizsgálat kiderítette, hogy a mintákat veszélyes lenne meginni, mert milliliterenként 62 millió baktériumot tartalmaznak. A kutatást vezető dr. Alexander Kirschner szerint fontos, hogy erre felhívják az emberek figyelmét.

14 hozzászólás Tovább

Tízbillió zimbabwei dollár jár az IgNobel-díjjal

2013. szeptember 13., 14:18

Többek között szívátültetésen átesett egerek élethosszát opera hallgattatásával megnyújtó tudósok kaptak az idén anti-Nobel-díjat, amelyhez ezúttal már pénzjutalom is járt: 10 billió dollárt kaptak a díjazottak – csak éppen zimbabweit, ami amerikai dollárban 4-nek felel meg, azaz még ezer forintot sem ér.

Az IgNobel-díjjal – amelynek nevét egy szójáték, az angol ignoble, vagyis alantas, méltatlan szó és a Nobel-díj kombinációja adja – furcsa és humoros tudományos kutatásokat jutalmaznak immár 23 éve. A hagyományosan a Harvard Egyetemen tartott csütörtök esti díjátadón valódi Nobel-díjasok adták át a vicces elismeréseket.

A díjat szponzoráló humoros tudományos magazin, az Annals of Improbable Research (Valószínűtlen kutatások évkönyve) társalapító-szerkesztője, Marc Abrahams szerint a céljuk az, hogy először megnevettessék, aztán elgondolkodtassák az embereket. A tudomány, amely önmagában vicces – és nem azért, mert valaki viccelődik rajta – szokatlan fogalom, de egyre elfogadottabbá válik, jegyezte meg a díjátadó szervezője.

Az egeres kutatócsoport tagjai (öt japán és két kínai tudós) újszíves egereket tett ki különféle hanghatásoknak a műtétek után egy héten keresztül. Az egyik csoporttal operákat hallgattattak, főleg Verditől és Mozarttól, a másikkal elektronikus zenét, a harmadikkal semmit, további hat egérrel pedig egyetlen hangfrekvenciát. Az eredmény: az operás egerek átlagosan 26 és fél napig éltek új szívvel, míg a többiek csak 7-11 napig. A kutatók díjukat derűsen fogadták, ketten egérkosztümbe bújva jelentek meg, és Verdi Traviátájából daloltak egy részletet.

A 2013-as kitüntetettek közül kiemelkedik az a két észak-amerikai – egy egyesült államokbeli és egy kanadai – tudós, aki lenyelt egészben egy-egy félig főtt cickányt, hogy megtudja, az emberi emésztőrendszer mely csontjaikat oldja fel és melyeket nem. Ehhez persze alaposan szemügyre kellett venniük emésztési végterméküket.

Maga Abrahams személyes kedvenceként említette az idei díjazottak közül azt a thaiföldi orvoscsoportot, amely tökélyre fejlesztette a férfi hímtag visszavarrását. A péniszlemetszés szinte járvánnyá vált Thaiföldön, és a férfiak mindig ugyanabba a kórházba kerültek. Az orvosok így egyre rutinosabbak lettek, de csodát így sem tudnak tenni: kudarcot vallottak annak a hímtagnak a visszavarrásával, amelyet egy kacsa félig megevett.

IgNobel-díjat kapott az a skót kutatócsoport is, ami matematikai képletet dolgozott ki annak megjövendölésére, hogy egy tehén mikor fog elheveredni és mikor feltápászkodni. Ugyancsak díjazták annak a nemzetközi csapatnak a teljesítményét, amely szerint a ganajtúró bogarak a Tejút alapján tájékozódnak éjszaka – már ha nem felhős az ég.

A díjátadó idén is meglehetősen bolondosra sikerült: az egeres kutatók mini operaelőadása mellett egy Nobel-díjas tudóssal szervezett randiért is versenghettek a résztvevők. A díjazottak szombaton a Massachusettsi Műszaki Egyetemen tartanak rövid előadásokat.

Szólj hozzá!