Megérkeztek Finnországba az első menekültek, akiket a napokban elfogadott kvótarendszer értelmében befogadnak. Az első csoportokat az északi Tornióba szállították.

A finnek egyelőre 120 ezer regisztrált menekült két százalékát vállalták magukra, de úgy számolnak, hogy idén nagyjából 30 ezer menekültet fognak befogadni, szemben a 2014-ben elszállásolt 3400-zal. (Reuters)

Fotó: Lehtikuva / Reuters

Szerbiában már folyik a horvátokkal egymásra bevezetett kölcsönös export-import tilalom. A helyi iparkamarák összesítései szerint 30 millió euró (nagyjából 9 milliárd forint) veszteség érte őket hétfő óta.

A horvát oldalon valószínüleg nagyobb összegű lesz a veszteség, mert sok horvát cégnek vannak szerbiai érdekeltségei. A legnagyobb viszonteladók közül az Agrokor, az Idea, a Roda és a Mercator is hozzájuk tartozik, tehát komoly kiesésük lehet a határzárak miatt.

Becslések szerint a térség forgalma 15 százalékkal esett vissza az átlagoshoz képest – írja a Novosti.

A menekülteknek csütörtökön még azt mondták, hogy egész éjjel jönnek majd értük buszok. Éjfélkor azonban a horvát rendőrök közölték, hogy majd csak reggeltól szállítják el őket. Eddig négy busz érkezett.

Menekültek indulnak az első buszok felé.

Fotó: Bődey János / Index

Az ENSZ egyik munkatársától megtudtuk: az opatovaci tábor megtelt, ezért most újra a tovarniki vasútállomásra viszik a menekülteket, ahol az elmúlt héten tömegek várakoztak a szerelvényekre. Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha a magyarok lezárják a határt csak széttárta a karjait, majd annyit mondott: „nagyon, nagyon rossz lesz, de fogalmam sincs.”

Pénteken fogja meghaladni a 75 ezret az idei megszüntetett menekültügyi eljárások száma. Ez óriási szám ahhoz képest, hogy a lefolytatott eljárásokból kevesebb mint kétezret utasítottak el – mondta Szép Árpád, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi igazgatója az M1-en. Az eljárások 80-85 százalékát azért kell megszüntetni, mert a kérelmezőnek időközben nyoma veszik. Összességében pedig az idei eljárások 95 százalékát kellett megszüntetni, mert érdemben nem tudták megállapítani, hogy megalapozott-e.

Szép azt is elmondta, hogy csütörtökön 155 kérelmet regisztráltak, ezzel

Menekültstátust eddig kevesebb mint százan kaptak, oltalmazott jogállást pedig kevesebb mint háromszázan. Az összes kérelmező egynegyede-egyötöde gyerek. Bár a kísérő nélkül érkező kiskorúak aránya a korábbi egy százalékról az utóbbi években 4-5 százalékra nőtt, a gyerekek döntő többsége még mindig családdal érkezik.

A rendőrség adatai szerint csütörtökön 0 és 24 óra között Magyarországon 8104 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek, ebből 7800-an a magyar-horvát határt, 300-an a magyar-szerb határt lépték át.

(MTI)

Ezt a szerb külügyminiszter, Ivica Dacsics mondta a Novosti lapnak. A tárcavezető szerint a horvátminiszterelnök csak a jövő éveleji választásokra kampányol azzal, hogy blokkolja a szerbjárművek határátlépését, de „ezzel az egész régiót kiteszi a negatív következményeknek.”

„Egész Európa ellenük [a horvátok ellen] van. Ők mégis semmibe veszik azoknak a szervezeteknek az alapelveit és szabályozásait, amelyeknek a tagjai. Gondolok itt az EU-ra és az ENSZ-re” – szólt be újra Zágrábnak Dacsics. Tehát onnan folytatódik a szerb és horvát szájkarate, ahol tegnap abbamaradt.

Három nap alatt kétszer követett el „minősített embercsempészést” egy magyar férfi. Augusztus 26-án négy szírrel bukott le az M1-esen, két nappal később tizenhét embert vitt egy furgonnal. Négy év hat hónap börtönre ítélték. Az nem derül ki a közleményből, hogy az első lebukásakor miért nem vették őrizetbe. (Győr-Moson-Sopron megyei főügyészség)

A Somogy megyei településről jelentette az M1 tudósítója, hogy délelőtt 1500 migráns érkezett a zöldhatáron át. Most is vonattal hozták őket a horvát-magyar határhoz, onnan rendőri kísérettel mentek a vasútállomásra, ahol felszállhattak egy tizenöt kocsiból álló szerelvényre. A szentgotthárdi gyűjtőpontra viszik őket.

Fotó: Elvis Barukcic / AFP

Az M1 számolt be arról, hogy ketten részt vehettek a múlt heti röszkei zavargásban. Csiszér-Kovács Viktória úgy pontosította az információt, hogy nem kilenc, hanem csak nyolc embert állítottak elő Zalában, „az ellenőrzésük és elszámoltatásuk még zajlik”, ezért több részletet egyelőre nem árul el. (MTI)

„Megbízható brüsszeli források” szerint nincs jogi alapjuk azoknak a fenyegetéseknek, amelyek szerint az EU-tagállamok eleshetnek a támogatásoktól, ha a menekültügyben ellenállnak a közös akaratnak. (Portfolio.hu)

„Magyarország nem lezárni akarja a határokat, hanem megvédeni azokat” (Kossuth Rádió, 180 perc)

„A magyar kormány sem gondolja, hogy a tömeges migráció kezelésére a kerítés jelenti a megoldást, de az egy olyan eszköz, amely segíti az illegális bevándorlás megfékezését.” (M1)

„Egyetlen dolgot kérünk, hogy Magyarországhoz hasonlóan mindenki tartsa be az uniós szabályokat, ha lehet a legkeményebben”. (TV2, Mokka)

A Magyar Idők birtokába jutott egy olyan nyelvi teszt, amelyet Svédországban állami finanszírozású nyelvtanfolyamon irattak meg a főként szírekből álló bevándorlókkal. Az SFI (Svensk för invadraren, vagyis svéd nyelv a bevándorlóknak) tesztjében az a példamondat szerepelt, hogy

Magyarország lezárta Szerbiá­val közös határát. Ez megnehezíti a menekültek számára, hogy belépjenek az EU-ba. Néhányan mégis megpróbáltak bejutni. A rendőrség könnygázt vetett be ellenük.

A lapnak nyilatkozó svéd forrás szerint a tesztet követően a migránsokból álló osztályban kitört a háborgás.

"Nem várom el, hogy a svédországi muszlim bevándorlók szeressék Magyarországot, annak kormányát vagy a határvédelmi intézkedéseket. De azt igen, hogy Észak-Európában ne ez legyen az egyetlen hír, ami a magyarokról eszébe jut a maholnap svéd állampolgárrá váló bevándorlóknak" – mondta el a lapnak szomorúan a szintén állami nyelvoktatásban részt vevő informátor.

A vádirat szerint négyen Katymárnál, nyolcan Ásotthalomnál léptek be. Heten szírek, négyen koszovóiak és egy iraki állampolgár is van köztük. A Szegedi Járásbíróság várhatóan még ma dönt róluk. (Csongrád Megyei Főügyészség)

Tiltakozó jegyzéket ad át a stockholmi magyar nagykövet a svéd külügyminisztériumnak, mert a svéd kormány migrációs minisztere „durva rágalmakat fogalmazott meg” Magyarországgal szemben, közölte a tárca. Azt állította, hogy a magyar rendőrök könnygázt vetettek be menedékkérő nők és gyermekek ellen. (MTI)

Afgán menekültek táboroznak Athén központjában. Több ezer ember vert sátrat, nincsenek papírjaik, nincs hová menniük. Néhányan arra panaszkodtak, hogy a világ most Szíriára figyel, pedig Afganisztán sincs sokkal jobb helyzetben. (News Republic)

Terrorizmus gyanújával vettek őrizetbe két migránst, de ezt az információt a rendőrség egyelőre nem erősítette meg. Az M1 tudósítója szerint „nagy mennyiségű készpénz volt náluk”. A röszkei zavargásban vehettek részt, az ORFK későbbre ígért tájékoztatást.

Nem túl ízléses poént tett közzé a szegedi egyetem kancellárja. Devecz Miklós a Facebookon megosztotta Tadeusz Sztyber fényképét, ami egy csoport meztelen nőt ábrázol, akik egy csónakban ülnek. Vagy állnak. A lengyel felirat „Nareszcie normalni IMIGRANCI”, ami körülbelül azt jelenti, hogy „végre normális bevándorlók”. (Átlátszó Oktatás)

Figyelem!

A kép egyes részleteit fiatalkorú olvasóinknak nem mutathatjuk be. Ha elmúlt 18, kattintson a megfelelő gombra!

Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!

Megértettem

Itt vannak a csütörtöki adatok: a rendőrség 8104 emberrel szemben intézkedtek, ebből 298-at a magyar-szerb határon, 7804-et a magyar-horvát határon. Közokirat-hamisításért négy embert fogtak el. (Police.hu)

Fotó: Armend Nimani / AFP

Franciaország a következő két évben nem fog annál a 30 ezer menekültnél többet átvenni a többi európai uniós országtól, mint amennyi az elosztásról szóló uniós tervben szerepel - jelentette ki a francia miniszterelnök csütörtök este a France2 közszolgálati televízióban, írja az MTI.

Ennél több nem lesz

- mondta Manuel Valls.

Nem tudunk Európában befogadni mindenkit azok közül, akik a szíriai diktatúra elől menekülnek

- tette hozzá.

A megállapodás szerint a szövetségi kormány egy rugalmas, a menedékkérők mindenkori száma alapján formálódó rendszerben járul hozzá a tartományok terheihez. A tartományoknak menedékkérőnként havonta 670 eurót fizetnek a szövetségi költségvetésből a regisztrációtól egészen a menekültügyi eljárás lezárásáig.

A rendszer lényege, hogy szövetségi kormány átveszi a tartományoktól az abból adódó pénzügyi kockázatot, hogy nem tudni előre, mennyi menedékkérőt kell ellátni, és mennyi ideig tart a menedékjogi kérelem elbírálása.

Az is kiderült még, hogy:

• A kormány további 500 millióval támogatja szociális lakások építését, 350 millió euróval pedig a felnőtt kísérő nélkül érkező, kiskorú menedékkérők ellátását.
• A lehető legnagyobb mértékben csökkentik a menedékkérőknek járó készpénzes juttatás arányát, és növelik a természetbeni juttatások arányát.
• A biztonságos származási országok közé sorolják Koszovót, Albániát és Montenegrót. A másik három EU-n kívüli nyugat-balkáni országot (Szerbia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina) már tavaly a biztonságos országok közé sorolták. Azt várják ettől, hogy jelentősen csökken a menedékkérők száma.

A csomag egy sor további elemet is tartalmaz, és azt a kormány már a jövő héten elfogadja a külön a menekültügyi reform miatt szerdáról keddre előrehozott ülésén. Ezután a törvényhozás két háza – a Bundestag és a tartományi kormány képviselőiből álló Bundesrat – gyorsított eljárással tárgyalja a javaslatokat, októberben elfogadja őket, és november 1-jén életbe is léphetnek az új menekültügyi szabályok. (MTI)

Heves vita volt a menekültügyről az osztrák parlament rendkívüli ülésén, amelyet az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kezdeményezésére hívtak össze. A párt elnöke Heinz-Christian Strache bizalmatlansági indítványt terjesztett be az osztrák kormány ellen, mondván, hogy az kudarcot vallott a menekültügyi válság kezelése során. Strache szerint az unió is csődöt mondott a menekülthelyzet megoldásában. Az FPÖ által a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt csak a populista Team Stronach támogatta, ezért a kezdeményezés elbukott.

Werner Faymann az osztrák kancellár válaszában az európai szolidaritást szorgalmazta és visszautasította, hogy a menekülteket gazdasági bevándorlókká minősítsék. Ugyanakkor elismerte, hogy a most Európába érkező emberek között van olyan is, akik nem jogosult a menekültstátuszra. Faymann szerint rossz úton jár az, aki azt gondolja, hogy a menekültkérdés kerítésépítéssel kezelhető. Szerinte csak közös megoldás lehetséges, és az unió külső határain lévő hot spotok felállítását sürgette.

Az ülés végén a parlament egyhangúlag felszólította a kormányt, hogy emelje meg a menekültek közel-keleti segélyezésére szánt összeget. A pontos számokat nem nevezték meg, azonban a támogatás mértékét a németországi és egyéb európai államok hozzájárulásának nagysága szerint szabnák meg. (MTI)

Zsohár Zsuzsannát, a Migration Aid szóvivőjét arról faggatták az esti Híradóban, hogy szerinte érkeztek-e olyanok Magyarországra, akiknek a Facebookján vannak fegyveres képek, és naná, hogy azt mondta, hogy igen, hiszen ez így van. Viszont azt is hozzátette, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy terroristákról van szó, hiszen

ezek az emberek két-három évet polgárháborúban éltek, nekik a mindennapjaikhoz tartozott.

Az M1 tegnap próbált nekifutni egy olyan bombahírnek, hogy miféle terrorista az a férfi, aki arra bíztatta a Keletinél várakozó migránsokat, hogy induljanak el Ausztria felé. Kiderült, hogy semmilyen, mert az a férfi nagy valószínűséggel meghalt, még mielőtt Magyarországra érkezhetett volna. Az egész hasonlít a Magyar Idők múlt heti próbálkozására, amikor eléggé gyanús Facebookos forrásokból próbálták rámondani emberekre, hogy terroristák (miközben már előttük a nemzetközi sajtó megcáfolta az egyik bizonyítékukat), aztán azt is átvette az M1 Híradója.

Zsohár elővette a vérmes kommentelők kedvencét, Soros Györgyöt is, és bevallotta, hogy infrastrukturális támogatást kaptak a Soros Alapítványtól, de sikerült azonnal 1-1-re kihozni a helyzetet, mert hozzátette, hogy a BKK-től szintén, buszok formájában.

A Jutarnji List horvát napilap szerint akár kilencezer menekült is érkezhet péntekre virradóra Tovarniknál a zöldhatáron át Horvátországba. A horvát hatóságok buszokkal és rendőrségi mikrobuszokkal szállítják őket az opatovaci ideiglenes befogadóállomásra, ahol elsőbbséget élveznek a nők és a gyerekek. A táborba belépők karszalagot kapnak, hogy az elszállításnál azok hagyhassák el előbb az állomást, akik korábban érkeztek. A belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint múlt hét szerda óta több mint 51 ezren érkeztek az országba. (MTI)