Varga Zoltán, a DK-MSZP-Párbeszéd-Szolidaritás debreceni polgármesterjelöltje szerint durva törvénysértés történt, amikor a 233-as szavazókör elnöke hazaküldte a szavazóköri delegáltjukat, hiába volt az illetőnek érvényes megbízólevele. Varga közleménye szerint mindez "minősíthetetlen hangnemet használva" történt. Az elnök - szerinte "emelt hangon" - arra hivatkozott, hogy a delegált nem szerepel azon a szavazatszámláló listán, amelyet a HVI leadott nekik, és már megvannak, rá nincs szükség. "Delegáltunk olyan mértékben érezte fenyegetve magát, hogy vélhetően a nyilvánvaló jogsértés megállapítása után sem érzi magát biztonságban majd a szavazókörben, így nem meri folytatni abban a közegben munkáját" - írta a polgármesterjelölt.

A választás napján úgy kell megszervezni a rendőrség közterületi szolgálatát, hogy a szavazóhelyiségeket érintő bármilyen baj esetén az első járőr 15 percen belül megérkezzen a helyszínre, írja az MTI az ORFK-utasításai alapján. Az intézkedéseket segíti az is, hogy a szavazatszámláló bizottsági elnököket külön tájékoztatták, hogyan érjék el a leggyorsabban a rendőrséget. Ha pedig már értesítették a rend őreit, nekik negyedórán belül ott is kell lenniük az adott szavazóhelyiségnél, valamint minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteniük és biztosítaniuk kell a választás zavartalanságát.

Súlyos atrocitás érte az ATV egyik tudósítóját, Szalai Pétert, valamint a Jobbik önkormányzati képviselőjét, Gyimesi Gábort vasárnap reggel egy pécsi önkormányzati helyiségben, ahol azt  szerették volna megtudni, miért tart vasárnap nyitva az önkormányzati iroda, illetve miért jönnek ki onnan csomagokkal az emberek.

Miután az ajtóban útjukat állták, a politikust a falhoz szorították, illetve lökdösték, míg a riportert többször megütötték, megfenyegették, kameráját pedig megpróbálták kicsavarni a kezéből. A kamera közben végig forgott. Szalai Péternek 100 ezer forintot meghaladó kára keletkezett. 

125 településen olyan sok jelölt van, hogy ki kellett nagyítani a szavazólapokat. Ezeket egyébként ki is függesztették, hogy a választók szavazás előtt könnyebben megtalálhassák jelöltjeiket. 

A Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint a legtöbb - 49 - egyéni listás jelölt Kunágotán indul. Egyeken 48, Hodászon és Alsószentmártonban 46, Halmajugrán 42, Tiszalúcon 40, Battonyán 38, Jászárokszálláson és Aranyosapátiban 36-36 az egyéni listás jelöltek száma.

Íme a kunágotai behemót:

Szavazólap a kunágotai általános iskolában kialakított szavazókörben 2019. október 13-án. A településen - ahol 49 egyéni listás jelölt indul - szavaznak az ország legnagyobb 420x635 milliméteres szavazólapjával.

Fotó: Rosta Tibor / MTI

A harminc külföldi megfigyelőt öt nagykövetség és egy szervezet delegálta. Öt évvel ezelőtt néggyel kevesebb megfigyelő regisztrált a választásra.

A megfigyelők legtöbbjét, húsz főt az Egyesült Államok nagykövetsége delegálta, de érkezett négy francia, három holland, egy svéd és egy spanyol regisztráció is. A nagykövetségeken kívül egy főt küldött a National Democratic Institute szervezet.

A választási törvény lehetőséget biztosít arra, hogy külföldi államok és nemzetközi szervezetek megfigyelőket küldjenek a választásokra, akik a szavazás teljes folyamatát figyelemmel kísérhetik.

(MTI)

Mármint csak azokon a helyeken, ahol október 4-ig legalább egy választó igényelte azt. A Választási Iroda összesítése szerint az idei választáson 176-an igényeltek ilyet az önkormányzati és 52-en a nemzetiségi szavazásra. A Braille-szavazósablon alatt olyan kartontasakot kell elképzelni, amely a szavazólap szövegét tartalmazza Braille-írással - ebbe a sablonba a szavazatszámláló bizottság berakja a szavazólapot, ezután a látássérült választó ki tudja egyedül tapogatni magának a fülkében, hogy hova szeretné az x-et rakni. Ha megvan a voksolás, kiveszi a sablonból a lapot, borítékba rakja és mehet is az urnába. (MTI)

Egy látássérült Braille-írással ellátott szavazósablont használ szavazata leadásához az országgyűlési képviselő-választáson 2014. április 6-án

Fotó: Rosta Tibor / MTI

A Fidesz budapesti elnöke még az éjjel két videót is kitett a Facebook-oldalára a gyújtogatásról, amit az ellenzékhez köt azon az alapon, hogy kinek a plakátja égett. "Kampány Baranyi Krisztina-módra" - írta.  

A poszt megjelenése után jelentkezett egy olvasónk, aki a levele szerint tegnap este nagyjából egy perccel a tűzoltók kiérkezése előtt járt a helyszínnél. "A videón nem látszik, hogy a földön egy másik, nem fideszes plakát hever, majdnem teljesen elégve. Érdekes, hogy amikor elhaladtam a hely mellett, az oszlopon lévő plakát még nem lángolt a másik viszont már a földön volt" - írta.

Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt a XIV. kerületi Örökzöld Óvodában szavazott. A szavazás után azt mondta, örül, hogy az öt évvel korábbihoz képest javultak a részvételi adatok. Ebben a nagyon hosszú, sokszor lélekemelő, még többször gyomorforgató kampányban a tát az, hogy a budapestiek visszaszerzik-e a városukat. Az elmúlt kilenc évben elvették a budapestiek pénzét, városligetét, iskoláit, kórházait, elvették azt a lehetőséget, hogy a város maga hozza meg a legfontosabb döntéseket.

Karácsony azt mondta: semmit nem tart kudarcnak ma este, hiszen megváltoztatták az ellenzéki politikát, létrehozták az egységet, reméli, hogy a Budapest-politikát is meg tudják változtatni.  

Fotó: Nagy Attila Károly / Index

Míg az ország összes választópolgárainak 7,2 százaléka adta le 9 óráig a szavazatát, addig ez az arány Budapesten mindössze 5,72 százalék.

Ugyanakkor 2014-ben még alacsonyabb, 4,83 százalékos volt a 9 órai budapesti részvétel. Akkor az egész országban 6,97%-os volt a részvételi arány (a budapesti tehát az országos 69 százaléka volt), addig ma a budapestiek az országos érték 79 százalékát érték el részvételben.

(MTI, valasztas.hu)

Még mindig, a 9 órás adatok szerint is közel duplája itt a részvételi arány az öt évvel korábbinak (és egyébként a mostani, 7,2 százalékos országos átlagnak is): 13,68 százalék. 2014-ben 7,05 százalékon állt Hódmezővásárhely ilyenkor. A 2018-as időközi választáskor, amikor Márki-Zay Péter lett a polgármester, már közelebb volt a részvétel a maihoz, de még mindig elmaradt tőle. Akkor 11,65 százalék adta le a szavazatát 9 óráig.

A 9 órás részvételi adatok szerint nem sokat változott a megyék sorrendje a két órával korábbi adatokhoz képest. Békés vezeti a megyék versenyét 8,6 százalékos részvétellel, míg a vidéki megyék közül Komárom-Esztergomban adták le legkevesebben a szavazatukat 9 óráig (6,54 száléknyian).

A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:

• Baranya megye, 7,8 százalék, 24 325 szavazó
• Bács-Kiskun megye, 7,48 százalék, 31 687 szavazó
• Békés megye, 8,6 százalék, 24 665 szavazó
• Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 7,46 százalék, 39 717 szavazó
• Csongrád megye, 8,45 százalék, 28 383 szavazó
• Fejér megye, 7,71 százalék, 26 671 szavazó
• Győr-Moson-Sopron megye, 6,9 százalék, 25 578 szavazó
• Hajdú-Bihar megye, 7,23 százalék, 31 304 szavazó
• Heves megye, 8,45 százalék, 20 579 szavazó
• Jász-Nagykun-Szolnok megye, 8,34 százalék, 25 523 szavazó
• Komárom-Esztergom megye, 6,54 százalék, 16 306 szavazó
• Nógrád megye, 8,08 százalék, 12 836 szavazó
• Pest megye, 6,53 százalék, 67 607 szavazó
• Somogy megye, 8,43 százalék, 21 846 szavazó
• Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 7,59 százalék, 34 402 szavazó
• Tolna megye, 8,41 százalék, 15 477 szavazó
• Vas megye, 7,22 százalék, 15 075 szavazó
• Veszprém megye, 7,52 százalék, 21 592 szavazó
• Zala megye, 6,76 százalék, 15 617 szavazó

(MTI)

A Civilek Győrért Egyesület néhány tagja azokkal a jobbikosokkal kvaterkázott, akik a Borkai-botrány kellős közepén kiléptek az ellenzéki összefogásból.

Az Azonnali korábban már írt a győri civil szervezetről, illetve a két csapat közti lehetséges összejátszásról. De az összejátszást korábban a civilek és a kilépő jobbikosok is egyértelműen tagadták. Most azonban a helyi momentumosok levideózták, ahogy a civil szervezet jelöltjei a Jobbik irodájában iszogatnak az összefogásból kilépő jobbikosokkal.

Sarudon egy választó lett rosszul a szavazófülkében, illetve Kecskeméten és Igaron is rosszul lett egy-egy bizottsági tag. Míg Igaron a bizottsági tag magától elhagyta a szavazóhelyiséget, addig a másik két emberre végül mentőt kellett hívni. A szavazást emiatt sehol nem kellett felfüggeszteni. (NVI)

Végre valaki, akinek nincs aggódnivalója: Gödöllő leghíresebb macskája, Frau Bürgemeisterin von Gödöllő a hivataltól távol pihen, és nem veszi magára a rühes macskázást.

Orbán Viktor feleségével Lévai, Anikóval szavazott a XII. kerületben, utána pedig igyekezett válaszolni az újságírók kérdéseire. A miniszterelnök azt ígérte, hétfőn elmondja a véleményét a szexbotrányba keveredett Borkai Zsoltról.

A székesfehérvári Szamos utcában ment el az áram, ami a 49. számú szavazókört is érinti. Az áramszolgáltatók a hiba elhárításán dolgoznak, az áramszünet a szavazás menetére nincs hatással. (NVI)

Előfordulhat, hogy a választópolgár neve csak a választás előtti napokban változott meg, például házasságkötés válás következtében. Ilyenkor a személyazonosító okmányokban még egy ideig nem az aktuális név szerepel.

Ilyen esetekben a szavazatszámláló bizottság az okmányban szereplő név alapján állapítja meg a személyazonosságot. A bizottság az irat egyéb adatai, illetve az új névre kiállított lakcímigazolvány adatainak összevetésével állapítja meg a választópolgár személyazonosságát. 

Ugyanígy nem lehet kizárni a szavazásból azt, akinek a lakóhelye névváltozása miatt nem egyezik az okmányaiban szereplő és a választói névjegyzékben szereplő címe. Ilyenkor a szavazatszámláló bizottság a közterület régi és új nevét a választási irodától kapott jegyzék segítségével veti össze, és így állapítja meg a szavazásra való jogosultságot.

(MTI)

A Tarlós István karakterét erősnek látják az emberek című cikkel találhatja szembe magát az, aki a választások alatt a regionális hírlapok oldalára téved. A cikk többek között arról szól, miért tartják erősebbnek Tarlóst Karácsony Gergelynél, illetve a Hír TV egyik műsora alapján írnak benne a választási esélyekről. Habár Tarlós Budapest főpolgármesteri pozíciójáért indul, a főként róla szóló cikk mégis megjelent az összes megyei lap címlapján - ezeket a 444.hu össze is gyűjtötte.

A Kúria 2016-os rendelete szerint a szavazólapokat jogsértő lefotózni és közzétenni, mivel az már a rendeltetésszerű jogggyakorlás elvébe ütközik. A bíróság álláspontja alapján aki akar, az nyugodtan posztolhat vagy beszélgethet arról, hogyan szavazott - nem kell ehhez a szavazólapját is lefotóznia. Ha viszont valaki mindenképpen képpel szeretné illusztrálni azt, hogy szavazni volt, erre is van lehetősége: a szavazófülkében szelfizést például semmilyen jogszabály nem tiltja. (MTI)

Az önkormányzati választásokon ugyanis nincs érvényességi küszöb, a részvételi aránytól függetlenül a szavazattöbség dönt: tehát hogyha valakire akár csak egy szavazattal több érkezik, mint az ellenfelére, akkor megnyerte a választást. 

Az érvényességi küszöb hiánya azt is jelenti, hogy elméletben akár egyetlen leadott szavazattal is mandátumot lehet nyerni, a választás csak akkor lesz érvénytelen, ha senki nem megy el szavazni, vagy a két legtöbb szavazatot kapott jelölt között holtverseny alakul ki. 2014-ben 8 településen alakult ki szavazategyenlőség polgármesterek és 3 egyéni választókerületben a képviselőjelöltek között, három, tízezernél kisebb létszámú település pedig nem tudott a képviselő-testületébe elegendő jelöltet megválasztani. Ezekben az esetekben az adott településeken időközi választást kell tartani. (MTI)

Mint az előbb írtuk, a szex- és korrupciós botrányba keveredett polgármester, Borkai Zsolt városában, Győrött jelentősen, több mint 50 százalékkal magasabb volt a 7 órás részvételi arány, mint a legutóbbi önkormányzati választások alkalmával. Összegyűjtöttünk néhány más körzetet, ahol az utóbbi időben ugyancsak botrányt okozó felvételek, dokumentumok kerültek napvilágra.

Budaörsön, ahol Wittinghoff Tamás polgármesterről ugyancsak szexvideó került elő, gyakorlatilag ugyanannyian szavaztak 7 óráig, mint öt éve (1,06 vs. 1,07 %)

Kispesten, ahol minden volt, titokban rögzített hangfelvétel, kokainos vád, mutyikról szóló vádaskodás, jelentősen magasabb az idei részvétel eddig (1,06 %), mint 2014-ben (0,79 %).

Csömörön a Fidesz polgármester-jelöltje egy költségvetési csalási ügy vádlottja. Idén 7 óráig 1,43 százaléknyian adták le szavazatukat, míg öt éve csak 1,1 százalék.

Szarvasról azt írtuk, hogy fideszes indul a fideszes polgármester ellen, miközben a helyi Fidesz egy harmadik fideszest indítana. 7 óráig 0,98 százaléknyian szavaztak a városban, 2014-ben ugyanez az arány 0,86 százalék volt.

Tarlós István szerint az ellenzék megtéveszti az embereket betarthatatlan ígéretekkel, a kampány nem arról szól, amiről kellene. Erről a főpolgármester beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Tarlós kijelentette: az utóbbi hetek eseményei miatt elbizonytalanodás érezhető mindenhol. "Akik most hirtelen indulatból, vagy jogos felháborodásból otthon maradnának, gondolják meg, hogy megteszik-e ezt"- mondta.

Borkai Zsolt botrányára kitérve azt mondta, nagyon megneheztelt a győri polgármesterre, és az a határozott álláspontja, hogy amit ő tett,

az vállalhatatlan, kirívó, védhetetlen, közönséges és méltatlan. (...) Nem tudom, miért nem vonja le saját maga a konzekvenciát, igazság szerint Borkainak le kellene mondania, mert sokak teljesítményét kérdőjelezi meg.

(MTI)

9-en meghaltak, 8-an elveszítették a választójogukat és 508-an visszaléptek a jelöltek közül a nyilvántartásba vételük óta. A szavazólapokat nyomtató ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. csak október 4-éig tudta lekövetni a visszalépéseket, vagyis tudott új szavazólapot nyomtatni a változásoknak megfelelően. A többiek nevét már csak lehúzzák a szavazólapról. Volt például 22 polgármesterjelölt és 15 egyéni listás jelölt, akik csak az utolsó hét végén, pénteken léptek vissza. A nemzetiségi választás jelöltjei közül 6-an meghaltak, 3-an elveszették választójogukat és 250-en visszaléptek. Ha ilyen történik, a szavazóhelyiségben hirdetményt kell kihelyezni róla, és ha szükség van rá, a szavazatszámláló szóban is tájékoztatja a választópolgárokat a változásról. (MTI)

Míg országosan a választópolgárok 1,12 százaléka adta le a szavazatát 7 óráig, a legnagyobb részvételt Békés megyéből jelentették (1,35 százalék). A legalacsonyabb részvétel Budapestről (0,92 százalék), illetve Komárom-Esztergom megyéből (0,95%) érkezett.

A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:

• Baranya megye, 1,2 százalék, 3727 szavazó
• Bács-Kiskun megye, 1,1 százalék, 4680 szavazó
• Békés megye, 1,35 százalék, 3877 szavazó
• Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 1,27 százalék, 6767 szavazó
• Csongrád megye, 1,24 százalék, 4154 szavazó
• Fejér megye, 1,14 százalék, 3937 szavazó
• Győr-Moson-Sopron megye, 1,03 százalék, 3818 szavazó
• Hajdú-Bihar megye, 1,18 százalék, 5131 szavazó
• Heves megye, 1,28 százalék, 3122 szavazó
• Jász-Nagykun-Szolnok megye, 1,25 százalék, 3815 szavazó
• Komárom-Esztergom megye, 0,95 százalék, 2359 szavazó
• Nógrád megye, 1,17 százalék, 1858 szavazó
• Pest megye, 1,01 százalék, 10 497 szavazó
• Somogy megye, 1,3 százalék, 3374 szavazó
• Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 1,31 százalék, 5945 szavazó
• Tolna megye, 1,27 százalék, 2343 szavazó
• Vas megye, 1,11 százalék, 2322 szavazó
• Veszprém megye, 1,12 százalék, 3221 szavazó
• Zala megye, 1,02 százalék, 2365 szavazó

(MTI)

Budapesten reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 0,92 százaléka adta eddig le a szavazatát, ami 12 555 korán kelő szavazót jelent. Egyelőre itt a legalacsonyabb a részvétel és Komárom-Esztergom megyében. (MTI)

Fotó: Huszti István / Index

A választás tétje Budapesten az, hogy alkalmas, vagy alkalmatlan főpolgármester vezeti majd a várost, ezt mondta a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és budapesti elnöke, aki arra biztatta a hallgatókat, hogy Tarlósra szavazzanak. (MTI)