Budapest

A napokban megkezdik a Szabó Ervin téri diszpécserközpont átépítését, elkezdték gyártani a buszokba szánt kijelzőket: elindult a BKV 6 és fél milliárdos megalogisztikai átalakítása, a Futár projekt. Az autóbuszok GPS-t kapnak, egyenletesebben indítják őket, megszűnik a vonatozás, amikor az összetorlódott járművek egymás után érkeznek be a megállóba. Az átalakítás 2012 nyarára fejeződik be, ekkor már mobilon is le lehet kérni, hogy hol jár a kívánt busz.

A Futár (Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer) projekt a lehető legjobb időben indult, jogszabály szerint ugyanis a digitalizálási kötelezettség miatt amúgy is elvonnák a BKV rádiófrekvenciáinak az engedélyét. A jelenleg használt rádiós rendszer nagyon rossz minőségű, a diszpécser sokszor csak 3.-4. hívásra éri el a buszsofőrt, a mikrofon pedig annyira recseg, hogy a sofőrök néha már inkább a saját mobiltelefonjukat használják helyette, megkockáztatva ezzel a szabálysértési bírságot is.

A főváros cáfolta azt a lapértesülést, amely szerint az önkormányzat letett volna a 4-es metró második szakaszának megépítéséről. A főpolgármesteri hivatal kommunikációs igazgatója azt mondta: akkor lesz gazdaságos a beruházás, ha elkészül a folytatása is.

Szűcs-Somlyó Mária közölte, a beruházás második szakasza azért nincs benne a város jövő évi költségvetési koncepciójában, mert egyelőre az első szakaszt akarják befejezni, valamint a BKV-t működtetni.

Bár Csipak Péter rohamtempóban intézné a Belvárosba tervezett, Zeppelin-hotelként ismert plázájának építését, a főpolgármester tanácsadói a projekt lassítása mellett foglaltak állást. Tarlós István városrendezési tanácsadói december 17-i levelükben új építésügyi eljárás lefolytatását javasolják, az alapján, hogy az eredeti eljárást még az öt ház lebontásával járó projektre írták ki.

Ahogy arról beszámoltunk, a vállalkozó számára a kért öt helyett csak három ház bontását tették lehetővé. A másodfokú elvi építési engedélyben 30 méterre csökkentették az épület maximális magasságát. A beruházáshoz mindig nagy megértéssel közeledő ötödik kerület azonban nem várta el, hogy a vállalkozónak újra veszkődnie kelljen a megváltozott tervek elbíráltatásával.

A kockázatok sokasága és az akár 56-100 milliárd forintot is elérő hiány miatt Budapest jövé évi büdzséje válságköltségvetés lesz, derül ki a Népszava birtokába került koncepcióból. Csak a legszükségesebb fejlesztésekre lesz pénz, a 4-es metró folytatására nem.

Megszűnt a szmogriadó tájékoztatási fokozata Budapesten. A csütörtök esti mérések szerint a szálló por koncentrációja már egyik mérőponton sem érte el a küszöbértéket, így szükségtelenné vált a szmogriadó fenntartása.

A meteorológiai előrejelzések szerint pénteken tovább javulhat a levegő minősége.

A főpolgármester-váltással járó hercehurca miatt kissé megkésve, de megérkeztek a Margit híd felújításának újabb negyedéves részszámlái az Index Hídpénz melléklethez, amiben megpróbáljuk nyomon követni a rekonstrukciót. Eszerint augusztusban és októberben összesen 6,5 milliárd forintot utalt át a fővárosi önkormányzat a kivitelezőnek. A részletes pénzügyi adatokat továbbra sem kapjuk meg a kivitelezőtől, ezért az Index újságírója folytatja a pert.

A fővárosi önkormányzat augusztus 17-én 2,2 milliárd forintot fizetett ki a 4. számú részszámla teljesítési igazolása szerint, ebből a legnagyobb tételt, több mint egymilliárd forintot a mederhíd felszerkezetére. Ugyanekkor utalt még át 351 millió forintot az ideiglenes villamosvágányok kialakításáért és elbontásáért. Az utóbbi összeget azért kellett külön számlázni, mert rekonstrukciónak ezt a részét az unió nem támogatja.

A Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén "mentőövet" dobott a mintegy 710 millió forintos adósságot felhalmozó Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt.-t-nek. Cserébe a cég és a város összesen 3 milliárdnyi pénzt "ment meg". Szigorodhatnak a közgyógyellátottaknak nyújtott fürdőszolgáltatások feltételei.

Azonnal megfellebbezi a francia nanterre-i bíróság Alstommal kapcsolatos határozatát és "erősen mérlegeli egy új tender kiírását a városvezetés - jelentette be ezt Tarlós István szerdai sajtótájékoztatóján. Folytatják a tárgyalásokat a francia gyártóval, és ha kijavítják a szerelvények hibáit és vasúthatósági engedélyt szereznek, a BKV át fogja venni a szerelvényeket. Emellett Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztoshoz fordulnak, hogy döntse el, a 2006-ban köttetett szerződés mennyiben felelt meg a város érdekeinek, volt-e kára és mekkora, van-e felelős az ügyben.

A nanterre-i bíróság keddi határozatában helyt adott az Alstom kérelmének, a BKV nem hívhatja le a 37 milliárd forintos bankgaranciát a korábban már kifizetett 50 százalékos vételárrészlet után. A BKV egyelőre bottal ütheti a pénz nyomát.

2010. október 20-án a BKV bejelentette, hogy mivel a Nemzeti Közlekedési Hatóság elutasította az új metrószerelvények típusengedélyének kiadását, a közlekedési vállalat felmondja az Alstom-mal kötött szerződést és lehívja a gyártó által állított előleg visszafizetési és teljesítési garanciát.

A főpolgármester-helyettes előterjesztésében azt írja: a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. az elmúlt években folyamatosan veszteségesen működött, emiatt akut likviditási problémával küzd. "A társaság veszteséges működéséhez a korábbi menedzsment ésszerűtlen, illetőleg mind gazdaságossági, mind üzleti szempontból indokolhatatlan döntései és mulasztásai vezettek" - írta a fideszes György István.

A társaság vezetése szerint a lejárt szállítói tartozások állománya december 16-án elérte a 451 millió forintot, év végére pedig várhatóan eléri az 560 millió forintot. A veszteséges működés miatt komoly kockázatot jelent, hogy a társaság két, már megnyert pályázat önrészét - összesen mintegy 400 millió forintot - sem tudja előteremteni, ami összességében 1,4 milliárd forint támogatás elvesztését jelenti.

A BRFK bűncselekmény hiányában megszüntette az FKF Zrt.-nek készített kutatás-fejlesztési szerződésekkel kapcsolatban indított nyomozást. A kérdéses három tanulmányt időközben nyilvánosságra hozta a készítő, az egyiken egyértelműen látszik az, amit korábban megírtunk, hogy összeollózták.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság az általa, egy névtelen feljelentés nyomán, az FKF Zrt.-nél kötött kutatás-fejlesztési szerződésekkel kapcsolatban hűtlen kezelés gyanújával, ismeretlen tettes ellen elrendelt nyomozást 2010. december 7-én bűncselekmény hiányában megszüntette, áll a BRFK lapunknak küldött közleményében.

Majd háromszáz levelet kaptunk olvasóinktól pénteki, Rejtély az új vonalkódos BKV-jegyek körül című cikkünkre, amiben segítségüket kértük a BKV nem túl információgazdag és nehezen érthető közleményének megfejtésére. Számos informatikus, IT-menedzser, sőt több nagy informatikai cég vezetője is válaszolt a cikkben feltett kérdésre, hogy miért jó a BKV-nak az új kódrendszer bevezetése. Ezek alapján kirajzolódott a kép, de több fontos részletet még mindig homály fed. Lesz-e ellenőr-szkenner, bérlettartó-maffia, japán rendszer a harminchárommilliárdos beruházásban?

A kód, ami nem vonalkód

A bérleteken és jegyeken levő kódok nem vonalkódok, ahogy a BKV honlapja írja, hanem mátrixkódok, azaz QR kódok (más néven 2D kódok vagy mobilkódok), ezeket QR-szkennerrel, kamerával vagy akár mobiltelefonnal is le lehet olvasni. (Bővebben angolul itt, magyarul itt lehet olvasni róluk.)

Nem enged a politikai pecsenyesütögetőknek, még ha a saját pártjából is tesznek neki keresztbe, mondta lapunknak Tarlós István főpolgármester. Beszélt még a fővárosi aluljárók éjszakai lezárásáról, a leendő koldusrendeletről, a metrókocsik kapcsán kibontakozó diplomáciai botrányról.

A napokban több média is bírálta a személyzeti politikáját, mondván, az ön által kinevezett vezetők kormányzati kockázatot jelentenek. Minek tulajdonítja ezt?

Nem több, csak egy. Észleltem, de nem szeretném felfújni. Van elképzelésem a dolog tényleges eredőiről, de olyanról nem akarok beszélni, ami csak feltételezés. A főváros óriási rendszer. Ahhoz, hogy végrehajtsam ebben a rendszerben azt a programot, amiben már jóval korábban megegyeztem a miniszterelnökkel, és megígértem a választóimnak, bizonyos feltételekre szükség van.

Milyen feltételekre gondol?

Például helyismeretre. Most válságköltségvetést kell összeállítani. Örököltünk egy csődhelyzetben levő BKV-t és a csődhelyzet küszöbén álló három másik céget.

Melyik cég van még a csődhelyzet küszöbén?

Például a gyógyfürdővállalat. Olyan válságköltségvetést kell készítenünk, ami a város túlélését biztosítja. Ehhez Atkári János volt gazdasági főpolgármester-helyettes fiskális szemléletére és helyismeretére van szükség. Nyilván a saját gondolkodói körömben is van számos kiváló közgazdász, de egyiknek sincs akkora helyismerete, mint neki. Vagy ott van a másik kifogásolt személy, Pető György, aki bizonyított már Óbudán is. Ö sem azért jött ide, hogy politikai ideológiákat gyártson, hanem azért, mert egy közterületeit elhanyagolt állapotban megörökölt városban kell rendet rakni, és az ő feladata ez.

A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén úgy döntött, megszünteti a Kossuth téri mélygarázs építésére vonatkozó szerződést a Parking Kft.-vel. György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes az előterjesztésében emlékeztetett: a főváros és az Országgyűlés Hivatala 2008 júliusában kötött megállapodást a Kossuth téri mélygarázs, látogatóközpont és közpark létrehozására.

A főváros a beruházás megvalósítására 2008 decemberében eljárást írt ki, amelyet a Parking Kft. nyert el; a cég vállalta, hogy 2010. december 31-ig megvalósítja a beruházást. A Parking Kft. azonban - olvasható az előterjesztésben - nem tudta beszerezni a jogerős építési engedélyt, így nem teljesíthető a december végi határidő sem. Ráadásul Magyarország 2011. első félévében az európai uniós elnökségi feladatokat látja el, így a kivitelezés a közeljövőben nem valósítható meg. György István ezért javasolta, a közgyűlés közös megegyezéssel szüntesse meg a Parking Kft.-vel kötött szerződést.

A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén szavaztak több közüzemi díj emeléséről; jövőre többet kell fizetni a vízért, a szemétszállításért, a lakhatásért, a kegyeleti szolgáltatásért, valamint emelkedik a csatornadíj és a kéményseprés díja is.

Tilos lesz kukázni a főváros VIII. kerületében 2011. január 1-jétől - erről szerdai ülésén döntött a városrész képviselőtestülete. Kocsis Máté polgármester előterjesztése szerint a szeméttárolók tartalmának kiszórása köztisztasági és közegészségügyi szempontból is kifogásolható, ezért döntöttek a tilalom bevezetése mellett. Aki megszegi a rendeletet, 50 ezer forint pénzbírságra számíthat.

Kocsis Máté szerint egyre gyakrabban panaszkodnak a kerület lakói a közterületekre kihelyezett szemétgyűjtők, szelektív hulladékgyűjtő szigetek, társasházak kukáinak kiborítására, kukázásra. A városrész vezetője úgy véli: a szemét közterületre szórása nemcsak köztisztasági, hanem közegészségügyi szempontból is kifogásolható. Az előterjesztés szerint a tilalom az elkövető személyek védelmét is szolgálja, hiszen az ismeretlen eredetű szemétbe nyúlás baleset- és fertőzésveszélyes. Emellett sérülhet az állampolgárok magán és levéltitokhoz való joga is.

A képviselőtestület emiatt úgy döntött, hogy szabálysértési cselekmények közé sorolja a kukázást, az elkövetőkre pedig pénzbírságot szab ki. A polgármester abban bízik, hogy hosszú távon visszatartó ereje lesz a térfigyelő kameráknak és a közterület-felügyelők jelenlétének a kérdésben.

A 14 igen és 3 nem szavazattal elfogadott rendelet értelmében tilos a közterületre kihelyezett, valamint az ingatlanok közös használati területeire elhelyezett hulladékgyűjtőket kiborítani, azokból kommunális és egyéb hulladékot kivenni. A rendelet január 1-jén lép életbe. Aki megszegi az ebben foglaltakat, 50 ezer forintig terjedő pénzbírságot kaphat.

Tilos lesz a dohányzás a BKV-megállókban februártól, mert a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén 31 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül fogadta el Tarlós István főpolgármester javaslatát. Korábban a játszótereken és az aluljárókban tiltotta meg a testület a füstölgést.

A közgyűlés módosította a köztisztasági rendeletét, a változtatás értelmében nem lehet majd rágyújtani az autóbusz, a villamos, a trolibusz, a fogaskerekű, a sikló, a libegő és a HÉV megállóiban.

Közműdíj-emelésekről döntött szerdai ülésén a fővárosi közgyűlés. A legnagyobb mértékben, 19,5 százalékkal a csatornadíj növekszik. A javaslatok zömét csak a Fidesz-frakció szavazta meg.

A lakossági és nem lakossági fogyasztók számára eltérő mértékben nő az ivóvíz fogyasztási díja; előbbieknek 2,7 százalékos, utóbbiaknak 6,4 százalékos emeléssel kell számolniuk. A csatornadíj magasan infláció feletti díjemelését a csepeli központi szennyvíztisztító üzemeltetése indokolja.

Elfogadták a Budapest-jegyet, kinevezték az új főjegyzőt és az új tűzoltó főparancsnakot a fővárosi közgyűlés ülésén. Az ellenzék az interpellációs jog megvonása ellen tiltakozott.

A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén egyhangúlag elfogadta a Budapest-jegyek bevezetésére vonatkozó előterjesztést; január 1-jétől az utasok a Budapest-bérleten túl a BKV 24 és 72 órás jegyét, és a hetijegyeket is használhatják az elővárosi vonatokon és a Volánbusz járatain. A fenti jegyek és bérletek a BKV járatain a budapesti közigazgatási határ utáni első megállóig, a MÁV és Volán járatain viszont csak a határ előtti utolsó megállóhelyig érvényesek.

Ma jár le a türelmi idő a főváros frekventáltabb aluljáróiban; a városvezetés azt kérte a hajléktalanokat segítő szervezetektől, hogy december 15-ig találjanak megfelelő szállást a fedél nélkülieknek.

Tarlós István főpolgármester november 3-án jelentette be, hogy december 15-ig rendet kíván tenni a főváros kiemelt aluljáróiban. Akkor azt mondta, ezt annak érdekében teszi, hogy "a városban a biztonság növekedjék", valamint azért, hogy a tél folyamán közvetlen veszélybe került emberekről gondoskodjanak.

Folyamatosan takarítják az utakat a fővárosban a hétfő este kezdődött változó intenzitású havazás miatt, a mellékutakat azonban csak 7-8 óra múlva tudják elkezdeni megtisztítani - közölte az MTI-vel a Fővárosi Közterület-Fenntartó Zrt. kedden hajnalban.

Az éjszakai műszakban 61 szóró munkagéppel folyamatosan végzik az 1200 kilométer hosszúságú fő- és közösségi közlekedési útvonalhálózaton, hidakon, felüljárókon, a kórházakhoz, egészségügyi intézményekhez, a lakosság ellátását biztosító logisztkai bázisokhoz vezető mellékútvonalakon a  síkosságmentesítést.

Az FKF Zrt. mérései szerint 2-4 centiméter hó esett. A közösségi közlekedés hajnalban elindult. A mellékutak havasak, azok megtisztítását csak a havazás megszűnését követően tudják megkezdeni.

Az FKF Zrt. közleményében arra figyelmeztette a járművezetőket, hogy a fokozott figyelemmel, körültekintően közlekedjenek. Egyúttal a magánház tulajdonosokat, a társasházak üzemeltetőit arra kérték, hogy az ingatlanjaikhoz tartozó járdákat tisztítsák meg a hótól és síkosságmentesítsék a gyalogos balesetek elkerülése érdekében, de a havat ne az úttestre tolják.

A hűtött pályalemezeket építik be és betonozzák a területet jelenleg a Városligeti Műjégpályán. A felújítás jövő április végére készül el, ekkortól várhatóan már lehet csónakázni a feltöltött tavon, a következő korcsolyaszezonban pedig megnyit az új, 12 ezer négyzetméteres jégpálya és az 1800 négyzetméteres hokipálya.

A beruházás csúszik, legutóbb, idén nyáron, a kivitelezővel folytatott vita akadályozta a haladást. A felek végül megegyeztek, a 4,7 milliárdos beruházás befejezésének határideje április 30-ra tolódott. A forrás kétharmadád az EU, egyharmadát a fővárosi önkormányzat biztosítja.

A napokban új, vonalkódos jegyek és bérletek jelentek meg a jegypénztárakban. A BKV-honlapján ezzel kapcsolatban az áll, hogy a közeljövőben vonalkód-olvasókat telepítenek. Megpróbáltuk kideríteni, mire lesz ez jó, nem igazán sikerült. Lentebb szó szerint közöljük a levelezést (a BKV csak e-mailben válaszol újságírói kérdésre), hátha olvasóink okosabbak. Aki sejti, mi lehet a fejlesztés lényege, és meg tudja érthetően fogalmazni, írjon levelet nekünk, a legjobb válaszadók között egy havibérletet sorsolunk ki.

Első levelünkben a következő kérdésekkel fordultunk a BKV-hoz: mikor jelennek meg az első vonalkód-olvasók és hol, a beszerzésre írtak-e ki pályázatot, körülbelül mennyibe kerül a fejlesztés, mit kell majd pontosan tennie az utasnak a bérlettel (hozzá kell érinteni, be kell lengetni, odadörzsölni a leolvasóhoz, vagy esetleg semmit se)?

Megérkezett az ötödik kerületi önkormányzathoz a kérvény, amelyben Csipak Péter ingatlanberuházó cége három ház lebontásához kéri a hivatal hozzájárulását. A vállalkozó a Bécsi utca 6., 8. és 10. számú házakat bontaná le. Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy a cég az építészek és műemlékvédők tiltakozása ellenére is folytatja a beruházást, igaz, valamivel kisebb léptékben.

Feljelentést tesz Vitézy Dávid a róla készült adatgyűjtés miatt. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója ezt a Hír tv Rájátszás című műsorában jelentette be.

Villamospótló buszokkal szállították az utasokat Budapesten, az Oktogon és a Moszkva tér között, mert a Margit hídon néhány ideiglenesen felszerelt lámpatartó elfordult a viharos szélben. Nem sokkal délután négy óra előtt állt helyre a villamosközlekedés.

Január elsejétől húsz százalékkal emelkedhet a csatornadíj Budapesten, ha a Fővárosi Közgyűlés december 15-én megszavazza a javaslatot, írja csütörtöki számában a Magyar Nemzet.

A főváros 2011. júniusáig állapodna meg a francia üzemeltetővel, amely már idén augusztusban ennél magasabb díjat követelt, és jelenlegi javaslat egyik változata is 40 százalékos díjemelést tartalmaz.

A lakossági fogyasztók 2,7 százalékos, az ipari-közületi fogyasztók 6,4 százalékos vízdíj emelésre számíthatnak.

A tömegközlekedési megállókra is kiterjesztené az aluljárókban már bevezetett dohányzási tilalmat Tarlós István főpolgármester. A fővárosi közgyűlés jövő szerdán dönt a fővárosi köztisztasági rendelet módosításáról. Ha megszavazzák, a kiszabható bírság plafonja húszezer forinttal megnőne az összes köztisztasági szabálysértésnél. Az aluljárókban, ahol szeptember óta nem szabad cigarettázni, eddig 131 esetben bírságoltak a közterület-felügyelők, 66 esetben pedig feljelentést tettek.

Ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal büntetnék azt, aki rágyújt bármelyik fővárosi tömegközlekedési megállóban vagy állomáson. Tarlós István főpolgármester nyújtott be erről előterjesztést a fővárosi közgyűlés következő, december 15-i ülésére. A dohányzási tilalom bevezetéséhez a főváros köztisztaságáról szóló rendeletet kell módosítani, ehhez minősített szavazattöbbségre van szükség.

Ha a képviselők megszavazzák a rendeletmódosítást, tilos lesz cigarettázni a busz, troli, villamos, fogaskerekű, HÉV, sikló, libegő megállókban és állomásokon is. A rendelet pontosan meghatározná, mit kell megálló alatt érteni, és mekkora területre terjedne ki a tiltalom. Alapesetben az állomást jelző táblától számolnák, a járda mekkora részén nem szabad dohányozni. A tiltott terület szélessége az összes járműtípusnál 2 méter lenne, a hossz változna. Csuklós busznál és trolinál 18 méter, nem csuklós busznál vagy trolinál 12 méter, kettős megállókban 36 méter, villamosnál 35 méter, HÉV-nél 120 méter hosszú lenne. Ezeket az alapszabályokat felülírná, ha a megálló kiépítéséből, például a járdasziget jellegéből, a kihelyezett korlátokból vagy egyéb jelzésből más következne.

Ha a képviselők jövő héten megszavazzák, a tilalom a rendelet kihirdetését követő 45. napon lép majd hatályba. Az ötvenezres pénzbírság nemcsak a tilosban cigizőket fenyegetné: a módosítással ennyire emelkedne a most még harmincezer forintos plafon minden köztisztasági szabálysértés esetében. Ötvenezer forintra bírságolhatnák a jövőben például azokat is, akik nem gondoskodnak az ingatlanuk előtt a gyommentesítésről, vagy nem takarítják el a közterületről az építési hulladékukat.

Többezer megálló, pár száz ellenőr

A dohányzási tilalom betartását Tarlós előterjesztése szerint a Fővárosi Közterület-felügyelet ellenőrizné, ők is büntetnék a tilosban cigizőket. A fővárosban több ezer BKV-megálló van. A BKV 2008-as jelentésében szerepelő adatok szerint akkor 671 villamos-, 276 troli-, 3826 busz- és 139 HÉV-megállót tartottak számon. A fővárosi közterület-felügyelők létszáma a felügyelet honlapja szerint 236.

Tarlós az előterjesztésében visszautalt arra, hogy korábban már betiltották Budapesten a játszótereken dohányzást, 2010 júniusában pedig a közgyűlés döntést hozott arról, hogy a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő 72 aluljáróban se lehessen cigarettázni. Akkor egy MSZP-s képviselőé, Kolozs Andrásé volt az erről szóló előterjesztés. Már ezen a nyári közgyűlésen felmerült, hogy a tilalmat terjesszék ki a megállókra is. A VEKE kezdeményezte ezt, és melléállt két fideszes képviselő is. A tilalom kiterjesztéséről szóló elvi döntést már a június 3-i közgyűlésen meg is szavazták a képviselők: felkérték az akkori főpolgármestert, Demszky Gábort, hogy dolgozza ki az erről szóló rendelettervezetet, és terjessze be a következő ülésre. Ez azonban elmaradt, mostanáig nem került fel a közgyűlés napirendjére a téma.

Az aluljárókra vonatkozó tiltás augusztusban lépett életbe, de csak szeptember 5-től kezdtek büntetni a közterület-felügyelők. Az aluljárók listáján szerepel többek között a Flórián tér, az Astoria, a Nyugati tér, a Kálvin tér, a Blaha Lujza tér, a Boráros tér vagy az Örs vezér tere. Az aluljárókban cigizőkre kiszabható bírság maximuma a tilalom megszavazásakor, majd életbe lépésekor harmincezer forint volt, egyelőre most is ennyi. Ha a megállókra kiterjesztett tilalmat megszavazzák, a többi szabálysértés büntetésével együtt ez a plafon is ötvenezer forintra emelkedne.

3626 forint volt az átlagbírság az aluljárókban

Augusztus 5. és szeptember 5. között, a türelmi időszakban a közterület-felügyelők szóban és szórólapok segítségével figyelmeztették a tilalomra az aluljárókban dohányzókat: összesen 601-szer, naponta átlagosan 20 alkalommal, közölte a Fővárosi Közterület-felügyet sajtóosztálya. "Elmondható, hogy mostanra már a jelenlétük is elég visszatartó erővel bír" - írta megkeresésünkre S. Durdon Marianna kommunikációs munkatárs. Szerinte a figyelmeztetéseknek és a tájékoztatásnak köszönhetően jelentősen csökkent az aluljárókban dohányzók száma, kevesebb intézkedésre van szükség, ezt megerősítik a térfigyelő kamerák képei és az eseti ellenőrzések is. Most már vannak olyan napok, amikor az összes aluljáróban csak 2-3 helyszíni bírságot kell kiszabni, tette hozzá.

Szeptember 5. óta máig 131 esetben szabtak ki helyszíni bírságot a közterület-felügyelők aluljáróban dohányzásért, 66 esetben pedig feljelentést tettek. A bírságok nem voltak annyira kemények, mint amennyire a rendelet ezt lehetővé tette volna. A kiszabott bírság összesen 475 ezer forint, átlagban esetenként 3626 forint körüli volt. A kiszabott bírságot nem mindenki fizette be még, eddig összesen 180 ezer forint folyt be.

Dombóváron 3 év alatt sem bírságoltak

Magyaroszágon több város önkormányzata betiltotta vagy korlátozta már saját hatáskörében a kültéri dohányzást. Az első korlátozást 2006-ban Dombóvár vezette be. Dombóvár példáját követte az elmúlt években többek közt Pécs, Szekszárd, Kaposvár és Hódmezővásárhely.

Dombóvárott eleinte csak a csikkek eldobálását büntették. 2007-ben módosíttották a helyi köztisztasági rendeletet, azóta már tilos rágyújtani többek közt a középületek környékén, a játszótereken, a temetőkben és több tételesen felsorolt, fontosabb téren. A tilalom megszegőit Dombóváron harmincezer forintos pénzbírság fenyegeti.

A tiltás bevezetése óta azonban egyetlen szabálysértési eljárás sem indult még ilyen ügyben, tudtuk meg Berta Balázstól, a dombóvári polgármesteri hivatal szabálysértési ügyintézőjétől. Szerinte a rendeletnek nem is a büntetés volt a célja, inkább a figyelemfelkeltés, a megelőzés. Berta azt mondta: úgy látják, hogy volt foganatja a rendeletnek, és már kevesebben gyújtanak rá a tiltott helyeken. A dohányosoknak azért hagytak legális lehetőséget is a cigizésre, a tiltott tereknek is van olyan része, ahol szabad rágyújtani, ott vannak csikkgyűjtő edények is.

A kortárs építészeti irányvonalak helyett az óriás bogaras scifik jutottak eszembe Csipak Péter háza alatt állva. Ez az a rémfilmes alaphelyzet, amikor addig kedvesnek tartott kis lények monumentálisra növekedve egyszeriben félelmetes pusztítógépekké válnak.

Bajban van a háztulajdonos, aki nem szeretné, hogy a háza előtti jeges vagy akár jégtelenített járda miatt megbírságolják. Elvileg mindkettő előfordulhat ugyanis. Feltettük házmester-szemüvegünket, hogy kiderítsük, sózzunk vagy ne sózzunk.

Pénteken az RTL Híradó alapján felreptettük a hírt, hogy aki sózza a háza előtt a járdát, akár 100 ezer forintos bírságra is számíthat egy nemrég hatályba lépett rendelet szerint.