Sámuel, Hajna
18 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Ki viszi el a balhét?

Ez történt a gazdaságban az év 10. hetében

DSZZS20150310002
2015.03.15. 22:17
Csődbe megy a Quaestor, kiderült, hogy ők is csaltak, a politikusok és a felügyelet is hárítja a felelősséget. Brüsszelnek nem tetszik az egyik paksi szerződés, de nem valószínű, hogy borítja a projektet. Végre kötelező a vasárnapi pihenés, csak épp az igény kicsi rá.

A héten kiderült, hogy nem csak a Buda-Cashnél és a Hungáriánál, hanem a Quaestornál is komoly bajok vannak, a gyanú szerint 150 milliárd forint értékben bocsátottak ki kötvényeket engedély nélkül.

A cégcsoport hétfő este magától állt elő azzal, hogy kötvénykibocsátó cége, a Hrurira bedobja a törölközőt: azt mondták, hogy azért, mert az előző hetek ügyeit hallva az emberek pánikba estek, mindenki egyszerre akarta kivenni a pénzét, ami csődhöz vezetett.

Nem pont úgy volt

Az MNB azonban kedden cáfolta ezt a verziót, azt mondták, érdekes, hogy a Quaestort vezető Tarsoly Csaba közvetlenül azután állt elő ezzel a történettel, miután a felügyelet ellenőrzést tartott a cégnél, és felvetődött a gyanú, hogy több mint három és félszer annyi kötvényt adtak el, mint amennyire engedélyük volt. Szerintük önmagában csak az ügyfelek bizalmatlansága miatt nem dőlt volna be a cég. Felügyeleti biztost neveztek ki a Questorhoz.

Csalás miatt már nyomozni kezdett a rendőrség, a héten házkutatást is tartottak a pénzügyi cégnél. Az ügyfeleik pedig nagy bajban vannak, a befektetésvédelmi alap ugyanis itt nem, illetve csak elég korlátozottan véd: sokan tartották itt úgy a pénzüket magas hozam reményében, hogy ezzel nem is voltak tisztában.

Kattant a bilincs

Eközben volt némi fejlemény a Buda-Cash és a Hungária ügyében is: több embert letartóztattak csalás és károkozás, illetve sikkasztás gyanújával, az egyik őrizetbe vett pedig öngyilkosságot is megkísérelt a Gyorskocsi utcában.

És bár a keddi parlamenti bizottsági meghallgatásán Windisch László, az MNB alelnöke valamennyi információt már elárult arról, mikre bukkantak az érintett cégeknél, illetve hogy milyen új módszerek segítségével tárták fel az ügyeket, továbbra is számos nyugtalanító kérdés maradt megválaszolatlanul.

Egymásra mutogatnak

Például, hogy mégis mit csinált eddig a pénzügyi felügyelet? Hogy lehet az, hogy évtizedekig nem tűnt fel senkinek semmi, majd néhány hét leforgása alatt három ilyen durva csalásra fény derül, ugrik a rendőrség, kattannak a bilincsek. Persze érthető, hogy rosszul esik a felügyeletnek, ha éppen akkor szembesítik őket ezzel, amikor történetesen azt csinálják, amiért a fizetésüket is kapják, mégis nehéz szemet hunyni afelett, hogy eddig nagyon súlyos hiányosságok voltak a rendszerben.

Ez olyannyira tagadhatatlan, hogy igazából meg sem próbálja tagadni senki, ehelyett inkább mindenki a másikra kenné a felelősséget. Az öt éve kormányon lévő Fidesz szocialista szálakat keres a történetben, általa is megszavazott, azóta sem átírt szabályokra mutogat, a közvetlen és nyilvánvaló kapcsolódási pontokat bagatellizálja.

A szocialisták és a baloldali ellenzék mindeközben a kormányra mutogat, a korábbi évek szabályozási kérdéseit minél kevésbé feszegetve, noha az eddigi közlések szerint a csalások nem most kezdődtek.

A felügyeleti funkciókat is ellátó MNB pedig a könyvvizsgálók szerepétől kezdve a jogosítványok és a szakértők hiányán keresztül a bírságok összegéig és a módszertanig minden kifogást felsorolt, amiért eddig képtelen volt alaptevékenysége megfelelő ellátására.

Mások is megérzik

De akad számos további kérdés is. Nem minden ügyfélről tudni még, hogy pénzéhez jut-e, és nem világos az sem, hogy a Quaestor cégének bukása hány másikat ránt majd még magával.

A cégcsoport ugyanis igen kiterjedt birodalom focicsapattal, ingatlanfejlesztéssel, utazási irodával, filmes céggel, táplálékkiegészítő-gyártással, szállodákkal, a Győri ETO-t például máris elérték a hatások, csődvédelmet kért, és az Audi is jelezte, hogy kiáll a focicsapat mögül.

A Quaestor-csoport (Forrás: Céginfó)
A Quaestor-csoport (Forrás: Céginfó)

És nem is csak a csoport cégeit érintik az események, hanem a pénzügyi piac szinte összes cégét, a többi alapkezelő és brókercég nem győzi hangsúlyozni, hogy náluk mennyire rendben van minden, nem szeretnék, ha a bizalmatlanság őket is elérné.

Brüsszeli gáncs

A héten a Financial Times megírta, hogy az Európai Bizottság nem adta áldását a paksi bővítéssel kapcsolatos egyik szerződéshez, a hírt többen úgy kezelték, mint ami megakasztja az építkezést, és döntő jelentőségű a projekt sikere szempontjából. A mostani brüsszeli aggályok önmagában az erőmű építésének nem szabnak gátat. Pusztán azt ellenzik, hogy az oroszok kizárólagos partnerek legyenek a fűtőanyag-szállításában. Ez persze okoz némi gondot, alighanem a végén új szerződést is kell majd kötnünk, lényegi dolgokon azonban nem változtat.

Mint ahogyan azt Aszódi Attila a bővítésért felelős kormánybiztos részletesen kifejtette, jelen pillanatban az oroszokon kívül nem áll rendelkezésre alkalmas más beszállító. Ahhoz, hogy más cég fűtőanyaga is alkalmas legyen, nagyjából három éves intenzív fejlesztésre és jelentős további beruházásra lenne szükség. De hogy erre végül sor kerül-e, szükség lesz-e rá egyáltalán, vagy csak lazítani kell majd a szerződés jelenlegi feltételein, nem tudni.

Titkok mindenütt

Brüsszelben ugyanis nem részletezték még az Euratom kifogásait, ezt csak később teszik meg. Egyelőre csak annyit tudni, hogy a mostani fűtőanyag-szállítási szerződés nincs összhangban az uniós előírásokkal. A történet emlékezetes epizódja volt, amikor Giró-Szász András kormányszóvivő csípőből cáfolta a Financial Times cikkét, miközben Navracsics Tibor vele párhuzamosan megerősítette azt. 

"Mindig ellenezni fogjuk azt, ha kihagyják a magyar nyilvánosságot a döntésekből" - ezt meg már Szijjártó Péter, külgazdasági miniszter mondta a héten egy interjúban, Gyurcsány Ferencről és egy 2008-as ügyről jutott eszébe. Szerinte viszont a paksi bővítéssel más a helyzet, ők a Parlament elé terjesztették az államközi szerződéseket. Igaz, már csak azután, hogy megkötötték őket. De "nem létező szerződéseket nehéz lett volna a nyilvánosság elé vinni", magyarázta a miniszter.

Arra a kérdésre, hogy a bővítéssel kapcsolatos vállalkozói szerződések harminc éves titkosítása hogyan illeszkedik a nyilvánosság bevonásával kapcsolatos elvekhez a miniszter azt mondta, bizonyos információkat “biztonsági okok miatt a legszűkebb körben kell tartani.”

Pihenés, rajta!

Élesedik a boltok vasárnapi nyitva tartásának tilalma, mostantól csak bizonyos feltételek mellett lehet majd nyitva tartani vasárnaponként. A széles körben népszerűtlen tilalom a kiskereskedőket érinti általában, vagyis nem csak az élelmiszerboltokat, hanem a ruhaüzleteket, elektronikai boltokat, barkácsáruházakat, bútorboltokat, szaküzleteket stb.

Ők vasárnaponként nem nyithatnak ki, leszámítva a karácsony előtti négy vasárnapot, és még egy szabadon választott vasárnapot, amelyet legalább 15 nappal korábban be kell jelenteni. Ezeken kívül december 24-én, és december 31-én nem vonatkozik még rájuk a tilalom, ilyenkor reggel hat és dél között árusíthatnak.

A végén is variáltak

Jó pár kivétel akad azonban a tilalom alól, ezeket még az utolsó pillanatig is variálták. A vasárnapi is nyitva tartó élelmiszerboltokat itt kezdtük el összegyűjteni.

Nyitva tarthatnak a gyógyszertárak, a reptereken és pályaudvarokon lévő üzletek, a börtönökben, kórházakban lévő boltok és a benzinkutak. Utóbbinál még az utolsó pillanatban is kavartak a szabályokon, úgy oldották meg, hogy a Spar akkor se lehessen nyitva, ha benzinkúton van.

Továbbra is szabad vasárnap vásárokat tartani és piacokon árulni, és nincs gond a katonai létesítményeken belül működő üzletekkel sem. Nem vonatkozik majd a vasárnapi tiltó szabály az idegenvezetőkre, a lovas szolgáltatásokra, szálláshely-szolgáltatásokra, utazásszervezőkre, közvetítőkre, a szálláshelyen lévő kereskedelemre, a vendéglátásra. Sokáig úgy volt, hogy a világörökségi területen található üzletek is megússzák, végül mégsem. A stadionokra azonban nem vonatkozik a tiltás, meccs alatt vasárnap is nyitva tarthatnak az üzletek.

A kicsik nyitva lehetnek

Rajtuk kívül megússzák azok a 200 négyzetméternél kisebb eladóterű üzletek is, ahol a cég legalább egyötödét birtokló tulajdonos maga, vagy valamelyik családtagja áll a kasszánál. Itt ha jönnek az ellenőrök, írásban kell nyilatkozni arról, hogy tényleg a tulajdonos, vagy családtag az illető.

A plázák elvileg nyitva lehetnek, de benne a boltok már csak akkor, ha megfelelnek a feltételeknek. Kérdés persze ki megy be azért a néhány kis üzletért, ha a nagy tömegeket bevonzó nagy elektronikai vagy sportüzletek, élelmiszerboltok vagy ruházati áruházak nem lesznek nyitva. Nem csak a vasárnapi nyitva tartásnak csap oda a kormány: hétköznap sem lehet majd bármeddig nyitva lenni, csak 6 és 22 óra között. Persze itt is élnek a kivételek.

Részleges tilalom vonatkozik a virágboltokra és újságosokra, ők adott méret alatt vasárnaponként délig nyitva lehetnek, és külön kategóriába esnek majd a pékségek is. Azok a boltok ugyanis, ahol csak pékárut és tejterméket árulnak, nyitva lehetnek vasárnap, de csak reggel öt és dél között, és náluk hétköznaponként is megengedett a hajnali öt órás nyitás.

A Budapesti Értéktőzsde indexe az előző heti 18 283 pont után 18 666-on zárt, a Magyar Telekom és a Mol részvényei kicsit vesztettek az értékükből, a Richter és az OTP erősödött.

   10. heti záró  9. heti záró
BUX 18 666
18 283
OTP 4700 4360
Mol 11 965 12 000
Richter 3859 3840
Magyar Telekom 381 394

Hét hír a hétről

  1. 20 éves volt a Bokros-csomag, több cikkben is megemlékeztünk az emlékezetes gazdaságpolitikai lépésről.
  2. Az Állami Számvevőszék elég keményen bírálta a NAV munkáját jelentésében, számos kritikát megfogalmazott, többek között éppen a kiemelt adózókkal kapcsolatban.
  3. Bejelentették, hogy idén már a tavaszi ülésszak végén elfogadnák a költségvetést. Néhány éve már kipróbálták, hogy előre hozzák a költségvetés elfogadását, elég nagy kudarc volt egyébként, ugyanúgy kapkodás lett a vége, mint mindig.
  4. Közös céget hoz létre a MET és a Magyar Telekom, mindkét cégnek voltak érdekes húzásai az utóbbi időben, érdemes lesz figyelni, együtt mire mennek.
  5. A Nyugat.hu szerint autógyárat építhet a TATA Magyarországon, a minisztérium nem cáfolta a dolgot, de nem is erősítették meg.
  6. Az ekáer újabb része élesedett a héten, nem teljesen problémamentesen. Egyébként is sok még kavarás körülötte.
  7. Lehet, hogy a görögök tényleg kilépnek az eurózónából, mondták el ezredszerre is, ezúttal Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter.