Az orosz támadások „komoly pszichológiai hatást” gyakorolnak a kijevi lakosokra, annak ellenére, hogy a fővárosban ritkák a halálos áldozatok – mondta egy katonai szakértő.
Sir Richard Barrons tábornok, a brit egyesített erők volt parancsnoka a Sky Newsnak nyilatkozva elmondta, hogy valószínűleg ez az egyik célja a moszkvai erőknek a sokat hangoztatott ukrán ellentámadás előtt.
Szerinte a Kijev elleni támadások ugyan nem okoznak hatalmas pusztítást és nem járnak súlyos halálesetekkel, de pszichológiai szempontból jelentős hatással vannak a helyi lakosságra.
A volt parancsnok szerint az orosz erők mindent meg fognak tenni, hogy megrendítsék az ukránok ellentámadásba vetett hitét, a légiharc pedig „nagyon fontos része lesz annak, ami ezután történik”. Kitért arra, hogy nehéz lesz felmérni az „akaratok harcát” a konfliktusban.
Mennyire lesznek elszántak az oroszok, amikor majd megjelennek az ukránok a NATO-felszerelésükkel az orosz lövészárkoknál azzal a harci akarattal, amit eddig is láttunk tőlük? És az ukránoknak lesz-e elég akaratuk ahhoz, hogy egy jól védett állást támadjanak?
– fogalmazott Sir Richard Barrons.
A szakértő szerint az ukrán ellentámadás minden bizonnyal nagyon költséges lesz.
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is. Jó pihenést kívánunk!
Erős robbanások voltak az oroszok által megszállt Melitopol városában, majd fekete füst szállt egy orosz katonai bázissá alakított egykori gyár fölé – közölte május 30-án Ivan Fedorov, a település korábbi polgármestere.
A gyár a Zaporizzsjai területen található. A mintegy 150 ezer lakosú Melitopol 2022 február vége óta van megszállás alatt. A város a dél-ukrajnai orosz erők vasúti központjaként szolgál, és része annak a szárazföldi hídnak, amely összeköti Oroszországot a megszállt Krím félszigettel.
A megszállt területeken rendszeresen történnek robbanások, mivel a helyi ukrán partizánmozgalmak a megszálló hatóságokat, kollaboránsokat és orosz katonai felszereléseket veszik célba. Moszkva általában Ukrajnát hibáztatja az ilyen incidensekért, míg Kijev nem vállalja a felelősséget a robbanásokért – írja a Kijev Independent.
„Ukrajnának szabad önvédelemből támadásokat végrehajtania orosz területeken lévő célpontok ellen is” – jelentette ki kedden James Cleverly brit külügyminiszter Tallinnban.
Észt hivatali partnere, Margus Tsahkna oldalán tartott sajtótájékoztatóján a brit konzervatív politikus ugyanakkor nem kívánt nyilatkozni a Moszkva elleni dróntámadás ügyében – írja az MTI.
Nem ismerek részleteket, és nem találgatok a Moszkva elleni dróntámadások természetét illetően
– mondta a brit külügyminiszter, hozzátéve, hogy alapvetően Ukrajna önvédelemhez való jogának része, hogy saját területén kívül is csapást mérjen, csökkentve ezzel Oroszország ukrán területek elleni támadási képességeit.
Az ukrán önvédelemhez való jog részét képezik a saját államterületen kívüli legitim katonai célok
– jelentette ki Cleverly. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint keddre virradóra Ukrajna nyolc drónnal „terrortámadást” hajtott végre az orosz főváros ellen. Moszkvában több épület kisebb károkat szenvedett, és két ember könnyebben megsebesült. Kijev tagadja, hogy köze lett volna a történtekhez.
A BAE Systems, amely az Egyesült Királyság legnagyobb, katonai eszközöket gyártó vállalata, megkezdte az ukrajnai részlegének megnyitását – közölte az ukrán elnök a Telegramon.
Volodimir Zelenszkij arról is beszámolt, hogy videón egyeztetett a vállalat vezérigazgatójával, Charles Woodburnnel és több másik tisztviselővel is. A BAE Systems a gyártója számos Ukrajna által használt külföldi eszköznek, köztük az M2 és M3 típusú Bradley harcjárműveknek, az M113-as páncélozott személyszállítóknak, a M109 Paladin és Archer önjáró lövegeknek, az M777-es lövegeknek, valamint a Challenger harckocsiknak is.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine
— Spriter (@Spriter99880) May 30, 2023
We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
A The Guardian mindehhez azt is hozzátette, hogy a britek soha nem látott, 8,5 milliárd fontnyi értékben exportáltak fegyvereket külföldre 2022-ben.
A moszkvai dróncsapásban használt eszközök legalább egyike egy UJ–22-es típusú, ukrán gyártmányú drón volt – közölte a The Guardian.
A lap szerint ezek az eszközök nagyjából 800 kilométeres hatótávolsággal bírnak. Moszkva az ukrán határ legközelebbi pontjától 450 kilométerre található.
Москву атаковали более 30 БПЛА. Один из типов БПЛА похож на ударный дрон UJ-22 Airborne, который производит "Укрджет"
— Monmarancy (@monmarancy) May 30, 2023
Он способен пролетать до 800 километров и нести на себе нагрузку в 15-20 килограммов.
Все равно не вижу хоть какого то смысла и военных целей ))) pic.twitter.com/4Yph9dvKVi
Az eszköz 160 km/óra maximumsebességgel tud haladni, és nagyjából 20 kilogrammnyi robbanóanyag hordozására képes.
Az ukrán hadsereg egy ideiglenes menedékhelyet bombázott a Belgorodi területen. A csapásnak halálos áldozata is van – közölte Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója.
Gladkov szerint az épületben olyan menekültek tartózkodtak, akik az orosz–ukrán határ mentén lévő, kiürített falvakból érkeztek. A kormányzó szerint a helyzet felmérése jelenleg is zajlik, későbbre ígért részletesebb tájékoztatást.
Mindeközben a közösségi médiában megjelent egy videó, amelyen az látható, hogy a belgorodi régióban található Sebekinóban több robbanást hallottak. A települést már az utóbbi napokban is több ukrán tüzérségi csapás érte.
Explosions in Shebekino again, Bilhorod region. The town is subject to lots of shelling this week. pic.twitter.com/DzsbGHNvKX
— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) May 30, 2023
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó cáfolta, hogy Ukrajna állna a kedden, Moszkvában történt akció mögött.
Podoljak egy tévéműsorban beszélt erről, és úgy fogalmazott:
Ukrajnának nincs közvetlen köze a moszkvai dróntámadáshoz, de arra számít, hogy a jövőben gyakoribbá válnak az efféle támadások.
A közösségi médiában is közzétett két bejegyzést: az egyikben azzal viccelődött, hogy az orosz drónok „lázadtak fel”, és csaptak le Moszkvában, a másikban pedig azt írta, hogy szerinte az orosz kormányzat bepánikolt, de közben próbálja azt bizonygatni, hogy az ukrajnai „különleges hadművelet” továbbra is a terv szerint halad.
The Russian State Duma is beginning to prepare the population for the need for shrinking territory: "drones reach Moscow because our country is too big and difficult to defend." Z-cannibals are frightened and compare the Russian capital to Baghdad: "it's okay, Iraq was also…
— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) May 30, 2023
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Ukrajna áll a Moszkva elleni dróntámadás mögött, és az ukrán kormányzat célja az, hogy megfélemlítse a lakosságot.
Az orosz államfő hangsúlyozta, hogy a drónok civil célpontokat támadtak, és azt mondta, hogy az orosz főváros légvédelme helytállt, de a jövőben még jobban megerősítik.
Putyin „terrorista tevékenységnek” nevezte az akciót, és
azzal fenyegetőzött, hogy válaszcsapást adnak rá.
A The Guardian szerint azt mondta, hogy az ukrán állampolgároknak meg kell érteniük, hogy az ukrán vezetés lépései arra kényszerítik Oroszországot, hogy válaszoljon, majd megismételte azt a korábbi kijelentését, miszerint a NATO robbantotta ki az ukrajnai konfliktust.
Olaf Scholz elítélte az ukrajnai polgári célpontok elleni orosz légitámadásokat Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel kedden telefonon folytatott megbeszélésén –közölték Berlinben.
A német kormányfő és az ukrán elnök az orosz támadással szemben védekező Ukrajna politikai, katonai és humanitárius helyzetéről beszélt.
Volodimir Zelenszkij beszámolt az ukrajnai városokra és az úgynevezett kritikus infrastruktúra elemeire a napokban mért légicsapások hatásairól. Egyben köszönetet mondott a német kormánytól kapott katonai támogatásért, különösen az ukrán légvédelem megerősítéséért.
Провів предметну телефонну розмову з канцлером @Bundeskanzler. Подякував за реалізацію потужного оборонного пакету на €3 млрд. Обговорили виконання домовленостей, досягнутих під час мого нещодавнього візиту до Німеччини, та подальше посилення оборонних спроможностей України,…
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 30, 2023
Olaf Scholz elítélte a polgári célpontok elleni újabb légitámadásokat, és megerősítette, hogy hazája töretlenül szolidáris Ukrajnával. Kiemelte, hogy Németország az európai és Európán kívüli partnereivel szorosan együttműködve továbbra is támogatja Ukrajnát, méghozzá katonailag is.
Kedden már írtunk arról, hogy Olekszandr Szirkij ukrán vezérezredes szerint Bahmutnál előrenyomultak az ukrán csapatok.
A támadásról készült videó azóta a Twitterre is felkerült. Úgy tudni, hogy két zászlóalj futamította meg az orosz csapatokat.
The 3rd Separate Assault Brigade shows footage of another assault on Russian positions on the flanks of Bakhmut. Involved are the 1st assault and 1st mechanized batallion. pic.twitter.com/QR96r4EtU4
— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) May 30, 2023
The 3rd Separate Assault Brigade shows footage of another assault on Russian positions on the flanks of Bakhmut. Involved are the 1st assault and 1st mechanized batallion. pic.twitter.com/QR96r4EtU4
— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) May 30, 2023
Az orosz belügyminisztérium körözést adott ki Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka ellen.
MInderről a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség számolt be. A belügyminisztérium oldalán Zaluzsnij fotóját is megosztották, de a közleményből nem derült ki, hogy pontosan mi miatt is keresik az ukrán főparancsnokot.
⚡️Pic of Zaluzhny on the wanted list: https://t.co/YAecEXqXxL pic.twitter.com/7oH96NO7Nr
— War Monitor (@WarMonitors) May 30, 2023
Ezzel egyidőben egy másik, hasonló körözés is megjelent az oldalon, amelyet az ukrán szárazföldi erők parancsnokával, Olekszandr Szirszkijjel szemben adtak ki.
The Ministry of Internal Affairs of Russia put on the wanted list the commander of the ground forces of Ukraine Alexander Syrsky pic.twitter.com/rx8F2U8CQ0
— Spriter (@Spriter99880) May 30, 2023
Svédország partjainál észlelhették a Hvaldimir becenéven emlegetett fehér delfint, amelyet a gyanú szerint az orosz haditengerészet képzett ki kémkedésre – írja a francia AFP hírügynökség.
Az állatot először 2019-ben látták a norvég partoknál, és arra gyanakodtak, hogy az orosz haditengerészet képezhette ki (vagy onnan szökhetett el).
Most a svédországi Hunnebostrandnál észlelték az állatot, és azt is megfigyelték, hogy hirtelen változtatott az utazási sebességén, valamint eltávolodott a természetes közegétől.
Nem tudjuk, most mi miatt gyorsult fel ennyire hirtelen
– mondta Sebastian Strand biológus az AFP-nek. Hozzátette azt is, lehet, hogy az állat egyszerűen társat keres.
A delfin néhány napja állítólag még a norvég partoknál, egy amerikai hadihajó közelében tűnt fel.
Hvaldimir now visits the oslo fjord at the same time as USS «Gerald R. Ford» @Warship_78
— Selshevneren (@selshevneren) May 25, 2023
When Hvaldimir was first spotted, the whale was wearing a harness that some took for equipment to potentially attach a GoPro camera to. That prompted different speculations about the… pic.twitter.com/S64jR7ONty
Csaknem 250 repülő mozgósításával, németországi központtal tartja meg a NATO júniusban története legnagyobb szabású légi hadgyakorlatát – mondta a német légierő (Luftwaffe) főszemlélője egy keddi lapinterjúban.
Az MTI szerint Ingo Gerhartz altábornagy a Der Tagesspiegel című lapban közölt interjúban kiemelte: az Air Defender 23 (Légi védelmező 23) nevű gyakorlat célja megmutatni, hogy a szövetség „vészhelyzetben gyorsan tud cselekedni”.
Kifejtette, hogy a NATO Defender (Védelmező) elnevezésű európai gyakorlatainak sorában eddig szárazföldi erők vettek részt, és főleg amerikai csapatok Európába telepítését gyakorolták. Az amerikai harckocsik áthajózása a németországi Bremerhafenbe hónapokig tartott, és ebben az időszakban „bármi történhetett volna”.
A mostani légi gyakorlat viszont megmutatja, hogy a szövetség „órákon belül tudunk reagálni” – mondta a Luftwaffe főszemlélője, kiemelve: „ez a hiteles elrettentés”. Ingo Gerhartz ismertette, hogy a június 12-én kezdődő 12 napos műveletben mozgósított mintegy 250 repülő közül nagyjából száz az Egyesült Államokból érkezik. Ezek a gépek alig néhány óra alatt bevethetők Európában, ami „vészhelyzetben megerősíti a transzatlanti kapcsolatot”.
A gyakorlat konkrét elemeiről a többi között azt mondta, hogy „bizonyára provokáció lenne, ha például azt szimulálnánk, hogy miként hajtunk végre küldetéseket [az Oroszországhoz tartozó] Kalinyingrád irányában, de nem is teszünk ilyesmit, helyette a NATO területének védelmére szorítkozunk”.
A német hadsereg (Bundeswehr) egy korábban kiadott összeállítása szerint „a transzatlanti szolidaritás demonstrálására” szervezett hadgyakorlaton 25 ország légiereje működik együtt. A mintegy tízezer katonával folytatandó gyakorlaton 23 különböző repülőgéptípust használnak majd.
Ukrajna májusban több mint 16 ezer embert, több mint 400 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, valamint 238 tüzérségi löveget és aknavetőt veszített – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy keddi parancsnoki telekonferencián.
Az MTI szerint Sojgu azt mondta, hogy mindez összevethető az áprilisi adatokkal, amelyeket Az orosz fél több mint 15 ezer emberre, 430 harckocsira és páncélozott járműre, valamint 225 lövegre és aknavetőre becsült. Állítása szerint erősen megnőttek az ukrán légi veszteségek is, amelyek áprilisban 8 repülőgépet és 277 drónt tettek ki, májusban pedig már 16 repülőgépet, 5 helikoptert, és 466 drónt.
A tárcavezető azt mondta, hogy az orosz légvédelem az elmúlt egy hónapban elfogta az amerikai HIMARS sorozatvetőrendszer 196 rakétáját, valamint megsemmisített 29 brit Storm Shadow manőverező repülőgépet és 16 amerikai HARM radarelhárító rakétát. Beszámolója szerint az orosz hadsereg figyelemmel kíséri az Ukrajnába irányuló nyugati hadfelszerelés- és fegyverszállítások mennyiségét és útvonalait, és csapást mér rájuk, ha azonosítják őket.
Közölte, hogy az elmúlt napokban nyugati fegyverek nagy raktárai semmisültek meg meg Hmelnickijben, Ternopilban és Mikolajivban, Kijevben pedig találatot kapott egy amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszer. Sojgu megismételte Moszkva álláspontját, miszerint a nyugati fegyverek Ukrajnába szállítása csak elnyújtja a harci cselekményeket, de nem befolyásolhatja a „különleges hadművelet” kimenetelét.
Nehezményezte, hogy az ukrán fél a NATO-országokból származó fegyverekkel folytatja a szociális létesítmények elleni csapásokat, és orosz civilek elleni terrortámadásokat. Megismételte, hogy az orosz fegyveres erők a lehető legkeményebb módon reagálnak ezekre az ukrán fegyveres akciókra. Emlékeztetett az oroszországi Belgorod megye elleni május 22-i támadásra, amely során egy ukrán diverzánscsoport több mint 70 tagját veszítette el.
A Kijevet ért újabb orosz légitámadásban egy nő életét vesztette, 12-en megsérültek, közülük öt került kórházba, és 12 lakásban keletkeztek károk – közölte Vitalij Klicsko polgármester kedden a Telegramon.
Klicsko elmondta, hogy jelenleg is zajlik a romok eltakarítása és a megrongálódott lakásokban a károk felmérése. Kiemelte, hogy különösen nagy a kár egy 24 emeletes épületben a főváros Holoszijivszkij kerületében, amelyre egy orosz drón roncsai zuhantak.
Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök közlése szerint az ukrán hatóságok több mint ötven bejelentést kaptak otthonokban, irodákban, üzletekben és autókban a légicsapás okozta károkról a régióban.
Az orosz hadsereg két-három napja csapást hajtott végre az ukrán katonai hírszerzés főhadiszállása ellen – állítja Vlagyimir Putyin.
A The Guardian szerint erről az orosz TASZSZ hírügynökség számolt be. Putyin úgy fogalmazott, az utóbbi időben többször is tárgyaltak arról, hogy a legfontosabb ukrán döntéshozó intézmények központjait megpróbálják bombázni, és így merült fel az, hogy lecsapnak a katonai hírszerzés főhadiszállására. Mindeközben a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szintén azt mondta:
a keddi, moszkvai dróntámadás az ukránok válaszcsapása volt arra, hogy egy ukrán döntéshozó szerv központját eltalálták.
Független forrásból nem sikerült megerősíteni, hogy ez a csapás valóban megtörtént-e. Ukrán oldalról egyelőre nem erősítették meg, de nem is cáfolták a hírt, ugyanakkor kijevi szemtanúk azt jelentették, hogy valóban voltak robbanások a hírszerzés központja közelében, valamint hétfőn és kedden egyaránt le volt zárva a forgalom.
‼️🇺🇦🏴☠️Strike on the main intelligence headquarters? After attacks on Kyiv, the Gavansky bridge was blocked for the second day
— Zlatti71 (@djuric_zlatko) May 30, 2023
▪️Today, the Kremlin announced a strike on the Ukrainian decision-making center:
"The drone attack on Moscow is the Kyiv regime's response to our… pic.twitter.com/iT6suW3dhj
Mindemellett az ukrán katonai hírszerzés hétfőn egy indulatos üzenetet küldött Putyinnak.
A Moszkva ellen irányuló keddi dróntámadás az orosz főváros gazdagnegyedeit célozta meg – írta a The Guardian.
Előzőleg beszámoltunk arról, hogy Putyin egyik rezidenciájának közelében is drón csapódott be. A brit lapnak sikerült beszélni egy biztonsági őrrel, aki szemtanúja volt a támadásnak.
Reggel 6.15-kor ébredtem fel egy hagos robbanásra, és a következő 45 percben körülbelül hat másik robbanás volt, nagyjából tízpercenként. Nagyon sz* volt, mindenki az erkélyéről vagy kintről figyelt, és senki sem értette, hogy mi történik.
Egy Moszkva közelében, a várostól nyugatra lakó másik szemtanú azt mondta, hogy reggel 6 környékén remegett a házuk a robbanások miatt. Ő 5-7 robbanást számolt meg, de azután véget ér a támadás, és visszaaludtak.
Mint megírtuk, Moszkvában több épület is kisebb károkat szenvedett dróntámadás következtében. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint az egyik drónt Vlagyimir Putyin orosz elnök rezidenciája közelében lőtték le.
Alexander Hinstein orosz parlamenti képviselő ugyanis megosztott egy listát azokról a Moszkva környéki helyszínekről, ahol május 30-án reggel drónokat észleltek. Elmondása szerint köztük van Razdory település is, ahol állami tulajdonban lévő nyaralók, valamint tisztviselők és üzletemberek magánházai találhatók. Putyin Novo-Ogarjovo rezidenciája is a környéken van.
Olekszandr Szirkij ukrán vezérezredes új videót osztott meg közösségi oldalán Bahmut külvárosáról.
A felvételen – elmondása szerint – az látható, hogy a védelmi erők folytatják az előrenyomulást, és „megsemmisítik az ellenséget”.
A felvételt Telegram-csatornáján osztotta meg, melyet ide kattintva tudnak megtekinteni.
Újabb 79, Ukrajnáért harcoló elesett katona holttestét szállították haza – adta közre az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjával foglalkozó minisztériumának közleményét a Pravda.
A holttestek hazaszállításában az ukrán rendvédelmi szervek és az eltűnt személyek biztosának hivatala is közreműködött.
A katonák holttestét családjuknak adják át, hogy méltó módon temethessék el szeretteiket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tervez külön beszédet mondani a Moszkva és a Moszkva környéke elleni dróntámadás után – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő kedden.
Jelenleg nincsenek különleges tervek. Hála istennek, nincsenek áldozatok, és jelenleg nincs veszélyben Moszkva és a külváros lakói
– mondta a Kreml szóvivője egy ezzel kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Ukrajna védelmi minisztériuma a Twitteren azt közölte, hogy az elmúlt napon 410 orosz katonát öltek meg a harcokban, az összesített szám így 207 440-re nőtt. Állításuk szerint eddig összesen 3802 tankot, 7469 páncélozott harcjárművet, 313 repülőgépet, 298 helikoptert, 3092 drónt és 18 hadihajót lőttek ki.
‼️Орієнтовні втрати окупантів за минулу добу склали:
— Оперативний ЗСУ (@operativno_ZSU) May 30, 2023
410 вбитими
1 танк
2 бойові броньовані машини
10 артсистем
1 засіб ППО
38 БПЛА оперативно-тактичного рівня
51 крилата ракета
12 автомобільної техніки
1 спеціальної техніки
Вірте в ЗСУ! Разом переможемо!
Слава Україні!🇺🇦 pic.twitter.com/WBxpD2t13U
Joe Biden amerikai elnök úgy nyilatkozott a ctpaha.ua-nak, az Egyesült Államok még megfontolja, hogy küldjön-e nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat Ukrajnának.
Hozzátette, nem lepődött meg azon, hogy egyre több támadás éri Kijevet.
Arra a kérdésre, hogy megérett-e az idő az ATACMS rakéták átadására, azt mondta, hogy a válaszig még hosszú viták vezetnek.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója szerint a konfliktus rendezéséhez szükség lesz egy legfeljebb 120 kilométer széles demilitarizált övezet létrehozására az Ukrajnával határos orosz régiók területén – írja a TASZSZ.
Podoljak szerint egy ilyen övezet az Ukrajnával határos Belgorodi, Brjanszki és Kurszki területen, valamint a Rosztovi területen is létrejöhet.
Korábban az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési igazgatóságának vezetője, Kirilo Budanov egy 100 kilométer széles demilitarizált övezet létrehozásának lehetőségéről beszélt Ukrajna és Oroszország között. Amikor egy ilyen övezet létrehozásának gyakorlati megvalósíthatóságáról kérdezték, Budanov azt válaszolta, hogy „ez egy olyan zóna, ahonnan lehetetlen hagyományos eszközökkel csapást mérni”.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az orosz főváros ellen Kijev által végrehajtott „terrortámadást” nyolc drónnal hajtották végre. Ezek közül hármat rádióelektronikai eszközökkel földre szállítottak, ötöt pedig Pancir–SZ típusú légvédelmi rakétarendszerrel lőttek le Moszkva megyében.
Andrej Vorobjov, a moszkvai régió kormányzója is beszámolt róla, hogy a légvédelem több, a főváros irányába tartó drónt lelőtt. A közösségi médiában videó jelent meg arról, hogy egy drónt a levegőben lőnek le Moszkva megyében.
Drones attacking Moscow again?
— Belsat in English (@Belsat_Eng) May 30, 2023
According to the city's mayor, Sergei Sobianin, the attack caused "minor" damage to several residential buildings. There is no information about fatalities.
🎥shot_shot/ Telegram pic.twitter.com/lkGRW8snNZ
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) a támadás ügyében eljárást indított.
A moszkvai hatóságok szerint ketten folyamodtak orvosi ellátásért, de kórházi kezelésre senki sem szorult.
Ukrainian MOD: The Russian Federation claimed a drone attack on Moscow
— Defcon Level Warning System | 2023 Threat Monitor (@Defcon_Level) May 30, 2023
Read More Here:https://t.co/PCB3FdZCsL pic.twitter.com/4gzHLY7Op2
Május 30-án éjjel az orosz megszállók ismét iráni Shahed–136/131 drónokkal támadták Ukrajnát. Az ukrán légierő a 31 drónból 29-et megsemmisített.
Éjjel számos robbanás volt hallható Kijevben, a város három területén is tűz ütött ki. A lelőtt drónok törmelékei több áldozatot követeltek – derül ki az Unian beszámolójából.
A Holosivszkij kerületben tűz ütött ki egy házban, ami egy ember halálát okozta, három másik pedig megsérült. A Pecserszki kerületben a törmelék gépkocsikat rongált meg. A Darnyickij kerületben egy magánház gyulladt ki, megrongálva a parkoló autókat. A Podilszki járásban törmelék hullott az egyik épületre, a Szvjatosinszki járásban pedig egy vállalkozás területére.
A mentőszolgálatok minden helyszínen munkához láttak.
Vasárnap hajnalban a háború legnagyobb dróntámadása sújtotta Kijevet. Ez a nap volt Kijev városának napja, amely békeidőben ünnepnek számít.
Az ukrán légierő akkor azt közölte, az Oroszország által indított 54 kamikazedrónból 52-t sikerült lelőniük. A dróncsapások következtében egy férfi életét vesztette, egy nő pedig megsebesült az egyik drón törmelékének lehulló darabjaitól.
Komoly esélyünk van arra, hogy nyáron áttörést érjünk el – jelentette ki Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter az Ouest-France című francia napilapnak adott interjújában, amelyben az ukrán hadseregnek az orosz erők elleni közelgő ellentámadásáról beszélt.
A miniszter szerint az ellentámadásnak az a célja, hogy visszatérjen Ukrajna „az 1991-ben nemzetközileg elismert határokhoz”, beleértve a Krímet is.
A miniszter szerint az oroszok új erőket mozgósítottak, de sokan közülük kezdők, akiknek nincs tapasztalatuk, és nem ismerik a fegyvereket. Reznyikov hangsúlyozta: szükséges, hogy a nyugati szövetségesek felgyorsítsák az Ukrajnának ígért fegyverek szállítását, főként, hogy az Egyesült Államok a közelmúltban engedélyezte szövetségeseinek F–16-os vadászgépek átadását Kijevnek.
Bár az amerikai gyártmányú vadászgépek szállításának ütemezéséről és számáról még nem született döntés, az ukrán miniszter reméli, hogy az év végéig ez megtörténik. Hozzátette, hogy az ukrán pilótákat több hónapon át kell kiképezni, hogy megtanulják az amerikai gépek kezelését.
Szólt arról is, hogy fel kell készíteni az ukrajnai repülőtereket, a radarokat, a navigációs rendszereket, a légi forgalmi irányítókat az új repülőgépekre. Reznyikov szerint „több mint 100 repülőgépre” becsülik azt az F–16-os flottát, amelyre Ukrajnának szüksége van ahhoz, hogy a légtérben ellensúlyozza az orosz fölényt.
Az MTI beszámolója szerint a francia harci repülőgép-szállításokkal kapcsolatban Olekszij Reznyikov a Rafale vadászbombázót említette, hozzátéve, hogy az „bonyolult kérdés”.
Nem vagyok biztos benne, hogy Franciaország hajlandó lenne ilyen típusú harci gépeket szállítani
– mondta az ukrán miniszter.
A Generall SVR Telegram-csatorna – amelyet a hírek szerint az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat volt altábornagya szerkeszt – azt írja, Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap éjjel, moszkvai idő szerint 1 óra 17 perckor behívatta az ügyeletes orvosokat magához. A kései időpont ellenére az orvosok perceken belül az orosz elnöknél voltak.
A csatorna szerint Putyin a jobb kezében erős remegésre, erős szédülésre és jobb szemének erős „rángására” panaszkodott. Putyin a vizsgálat alatt kuncogó hangot adott ki, jobb lábának sarkával a padlót kopogtatta, jobb keze remegett, jobb szeme pedig rángatózott.
Az orvosok megpróbálták ágyba fektetni az elnököt, aki azonban ellenállt. Kis idő múlva sikerült jobb belátásra bírni, kisvártatva azonban úgy tett, mintha megfeledkezett volna a szobában lévőkről, és a kijárat felé vette az utat.
Putyint az ajtóban megállították, majd erőszakkal az ágyhoz vitték, és egy intramuszkuláris injekciót adtak be neki, ami után nem próbált már meg felkelni, egyszerűen csak a plafont nézte. Körülbelül negyven perc elteltével az elnök elaludt.
Az orvosok Putyint egy gépre kapcsolták, és reggelig figyelték az életfunkcióit. Reggel az elnök normális állapotban ébredt, és nem emlékezett arra, hogy mi történt azután, hogy az orvosok éjszaka felkeresték.
A csatorna által közölteket nem sikerült független forrásból ellenőrizni.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője úgy véli, hogy Moszkva nem fog tárgyalóasztalhoz ülni anélkül, hogy előbb ne próbálná megnyerni az ukrajnai háborút, ezért szerinte a következő hónapokban újabb orosz katonai offenzívára lehet számítani.
„Nem vagyok optimista az ukrajnai helyzettel összefüggésben. Oroszország még mindig erős, nem szabad alábecsülnünk Moszkvát” – figyelmeztetett az európai diplomata.
Hangsúlyozta továbbá, hogy növelni kell a katonai kiadásokat, hogy választ adhassanak az Európa előtt álló védelmi kihívásokra.
Svédország partjainál ismét felbukkant egy fehér delfin, amelyet 2019-ben hámot viselve láttak Norvégia partjainál, és azt feltételezték, hogy az orosz haditengerészet kémkedésre képezte ki.
A hámon egy kamerához való tartó volt, és a műanyag kapcsokra az Equipment St Petersburg felirat volt nyomtatva. Az igazgatóság tisztviselői szerint a delfin egy ketrecből szökhetett meg, és az orosz haditengerészet képezhette ki, mivel úgy tűnt, hogy hozzá van szokva az emberekhez.
Nem tudják, hogy lett ilyen gyors.