Martin Schneider és Nicole Hallberg ugyanannál a kis cégnél dolgoztak. Egy véletlennek köszönhetően jöttek rá, hogy mennyire különbözőképp bánnak az ügyfelek a férfi és női alkalmazottakkal.

Hallberget sokat kritizálták a főnökei, amiért nem dolgozik olyan hatékonyan, mint más alkalmazottak. Aztán egy nap Schneider véletlenül Hallberg aláírásával küldött el egy levelet - közös mailboxot használtak -, és megdöbbentette az ügyfél bunkósága.

Rájött, hogy az udvariatlanság nem neki szól, hanem Nicole-nak.

It was Nicole he was being rude to, not me. So out of curiosity I said "Hey this is Martin, I'm taking over this project for Nicole."

— Martin R. Schneider (@SchneidRemarks) March 9, 2017

Amikor megmondta az ügyfélnek, hogy ő veszi át Nicole helyett, az ügyfél azonnal hangnemet váltott, holott Schneider ugyanúgy beszélt vele, mint azelőtt. Adta magát az ötlet: vajon mi lenne, ha egy hétig elcserélnék az emailcímüket?

We did an experiment: For two weeks we switched names. I signed all client emails as Nicole. She signed as me.
Folks. It fucking sucked.

— Martin R. Schneider (@SchneidRemarks) March 9, 2017

Schneider a következőket tapasztalta:

• Minden kérdését vagy javaslatát kétkedve fogadták.
• A korábban egyszerű esetnek bizonyuló ügyfelek leereszkedőn viselkedtek.
• Az egyikük megkérdezte, hogy szingli-e.

Schneider csak ekkor értette meg, hogy Hallbergnek azért van szüksége több időre a munkájához, mert tovább tart, hogy kiépítse az ügyfelekben azt a tiszteletet, amit a férfiaknak automatikusan megadtak. Ezt az is bizonyítja, hogy Hallberg még sosem dolgozott hatékonyabban, mint azon a héten.

Schneider elismerte: nem volt jobb ugyanabban a munkában, mint Hallberg. Egyszerűen csak volt egy láthatatlan előnye.

I wasn't any better at the job than she was, I just had this invisible advantage.

— Martin R. Schneider (@SchneidRemarks) March 9, 2017

Amihez igazából nem is nagyon van mit hozzáfűzni, legfeljebb annyit, hogy sajnos a filmek előzeteseit MS DOS-t idéző grafikával újrarajzoló csapat annyira beleszeretett a tavalyi év legnagyobbat szóló szenzációjába, hogy ezúttal nincs annyi humor a videóban, mint amit megszoktunk. De akárhogy is, a műfaj önmagában is zseniális.

I love stories where women save themselves („Imádom a történeteket, amikben a nők magukat mentik meg”) – írta Neil Gaiman. Nehéz elhinni, hogy Gainmanre gondol szántván a kínai paraszt, de hogy az életösztönükkel és a piaci érzékenységükkel nincs semmi baj, az tízezer kilométerről is látszik.

Egy északkelet-kínai néhány kis falucskában, Donggaozhuangban sokan úgy döntöttek, hogy fölhagynak a földműves élettel, és online bizniszbe fognak. A földjüket bérbe adták, átálltak a fonalgyártásra, és nyitottak egy online üzletet a Taobaón, a kínai eBayen. Rákosi Mátyásnak ugyan elévülhetetlen érdemei voltak a villamosításban, de azon ő is meglepődött volna, hogy Donggaozhuang lakosai nem a kommunista országokban megszokott agrár-ipari ugrást lépték meg, hanem a kapanyélről váltottak startupra.

Donggaozhuangban ma már négyszáz bejegyzett online viszonteladó él és működik. Az egész úgy kezdődött, hogy egy fiatal srác elkezdett fonalat árulni a Taobaón, és három hónap alatt majd' háromezer dollárt keresett. A példáját sokan követték, így a kétezer lakosú faluban már több tucat milliomos él.

A hazai terepfutók Mount Everestje a Börzsönyben kitalált Kör. A megnevezése szerény, de a minimum 152 kilométer, és az ehhez járó 7100 méter szintemelkedés egyáltalán nem az. Ezt egy menetben, 30 órán belül kell teljesíteni.

Tavaly először volt női teljesítője a Körnek, Csernus Brigitta akkor Takács Krisztiánnal párban nyomta le a Börzsönyt. Szombaton reggel újra nekivágott Királyrétről, hogy most egyedül is meglegyen neki a Kör. GPS-e folyamatosan adja a jelet, itt lehet követni, hogy éppen merre jár.

A rendőrségi dokumentumok szerint a 32 éves Eliodoro Estalát szomszédja, Diana Vasquez filmezni kezdte, mikor szerdán nem sokkal dél előtt arra lett figyelmes, hogy a férfi az utcán vizel. A nő állítása alapján mikor a férfi meglátta, hogy a nő filmezi, levette a ruháját, majd a nyelvét a kerítésbe helyezve csókolózáshoz hasonló mozdulatokat végzett, végül pedig álló péniszét is a kerítésbe helyezte.

A nő kihívta a rendőröket, akik már a házából vitték be a részeg férfit a rendőrségre. A rendőr egyébként azt mondta, hogy a nő által készített videófelvételből nem lehetett kivenni, hogy a férfi tényleg a kerítésbe dugta-e a péniszét. Mindenesetre a férfit közszeméremsértéssel gyanúsítják, és egyelőre szabadlábon védekezhet. (Indy100)

Nézőkre. Egy héten belül másodszor járok a Hidegkúti stadionban, ne kérdezzék, miért, nyilván vannak hajlamaim az önsanyargatásra. A múlt héten a hazai szektorban voltam, most a vendégbe készültem. A múlt héten a 25. percre jutottam be, pedig nem késve érkeztem, és minden hazai jegypénztár nyitva volt. De csak addig hittem, hogy annál nem lehet rosszabb, míg most vendégjegyet nem akartam venni.

Fotó: Haász János / Index

A meccs kezdetének percében ennyien álltunk sorban, negyedórával később kábé harminccal kevesebben, ami nem is volt rossz ahhoz képest, hogy a három vendégkasszából csak kettő volt nyitva. A Torghelle Sándorét idéző lendület itt megakadt, ötperces tétova semmittevés után kiderült, hogy elfogyott a vendégjegy. Könnyű testedzés gyanánt futás a hazai kasszákhoz (ahol még álltak hazai szurkerek), végül a 31. percre bejutottunk az egyik hazai szektorba. Ahonnan a közelebbi kapura csodás a kilátás.

Fotó: Haász János / Index

Áll a bál az Egyesült Államokban egy kicsit szerencsétlen iskolai feladat miatt. New Jersey állam South Orange nevű városának egyik iskolájában az volt a 10-11 éves gyerekek feladata, hogy készítsenek posztert egy rabszolgaárverésről. Ennek az volt a célja, hogy megismertesse a gyerekeket az amerikai történelem sötétebb oldalával, ami fölött a legtöbb töriórán, pont a téma érzékenysége és kellemetlensége miatt inkább csak átsiklanak. 

Fotó: Facebook

Míg ez egy vitathatatlanul nemes cél, az iskola nem biztos, hogy a legjobb megoldást választotta a téma feldolgozására. A szülők ugyanis nagyon kiakadtak, amikor az iskola folyosóján meglátták a gyerekeik eladó rabszolgákat hirdető reklámposztereiket. A szülők nagy része nem értette, hogy ez miért lenne ez a megfelelő módja annak, hogy a gyerekek a rabszolgatartásról tanuljanak. 

Az iskolakerület vezetője elnézést kért azoktól, akik sértőnek találták a posztereket és azt mondta, belátja, hogy nem szabadott volna azokat anélkül kirakni, hogy elmagyarázzák, mi az egész projekt célja és kontextusa. Viszont azt is mondta, hogy az iskola már 10 éve tanítja a gyerekeket hasonló módszerekkel, és ezzel a botrány miatt sem valószínű, hogy felhagynak majd. 

Szerdán összeomlott Málta egyik leghíresebb látványossága, az Azúr ablaknak is nevezett természetes kőhíd. A körúti villamosokon megmaradt hirdetés így elég szívbemarkoló: az ország még mindig az Azúr ablakkal hirdeti magát.

Bár a 'Még több emlék' felirat most olyan, mintha azt mondaná: egy újabb dolog, ami már csak emlék.

Csütörtökön már azt vetették fel, hogy esetleg megpróbálják valahogy pótolni a természeti látványosságot. Amennyiben kitalálnak valamit, akár a hirdetések is maradhatnak.

Fotó: Fülöp Richárd

A cím is kellően szürreális, de mindenki megnyugodhat, ennél csak jobb lesz a spanyolországi Cuntis papjának története.

A sztori ott kezdődik, hogy a településen a múlt héten karnevált tartottak, a közkedvelt pap pedig húzott egy merészet:

Ráadásul az egyik nyuszi egy ponton rá is mászott a férfira és szexet imitált! Na ezt adják össze.

La diócesis de Pontevedra recomienda al cura de Cuntis un retiro espiritual tras disfrazarse de Hugh Hefner y conejitas Playboy #Teletripi pic.twitter.com/cBYgqaI4kp

— No son horas (@nshradio) 2017. március 9.

 A helyieket látszólag nem háborította fel a dolog, a katolikus egyházat azonban annál inkább. Juan Carlos Martínez akcióját azonnal elítélték, sőt arra szólították fel a 40 éves férfit, hogy végezzen lelkigyakorlatot a paphoz nem illő viselkedése miatt.

Szegény Martínez azóta nem győz bocsánatot kérni, már Compostela érsekéhez is kért időpontot, hogy hivatalosan is megtehesse ezt. A lakosok közül egyébként többen megvédték a férfit és azt is tudni lehet már, hogy a találkozó kimenetelétől függetlenül szerencsére nem számíthat túl komoly büntetésre.

A Hortobágyi Madárkórházban nem esnek kétségbe, ha művégtagot kell a semmiből varázsolni egy rászoruló madárnak. A szerdán közzétett képek tanúsága szerint nemrég egy fehér gólyának kellett új lábat készíteni, miután áramütéstől fél lábát elvesztette.

Fotó: Hortobágyi Madárpark / Madárkórház Alapítvány

A hortobágyi madárvédők a műtőhelyiségben fellelhető, egyszerűbb eszközökből fabrikáltak a madárnak új lábat, úgymint: műanyag cső, műanyag fecskendő, ragasztószalag. A jelek szerint a gólya is elégedett a végeredménnyel, a madárkórház röpdéjében stabilan sétál az új végtaggal. A házibarkács művégtagról további képek a madárkórház Facebook-posztjában:

A legjobb főcím díjáért versenyezhet az Aranyélet az austini SXSW fesztiválon. Az Excellence in Title Design kategóriában az elmúlt év legjobb és legeredetibb főcímjeit díjazzák, most pedig az HBO sorozata is bekerült a 27 finalista közé. Az Aranyélet így olyan sorozatokkal verseng majd, mint a Westworld, a Stranger Things vagy a The Crown. A jelöltek teljes listáját itt lehet olvasni, a hírt pedig a főcímdal zeneszerzője, Fülöp Péter osztotta meg a Facebook-oldalán, aki korábban az Index munkatársa is volt.

Golden Life ( Aranyélet ) Opening Title - Season 2 from Gergely Regula on Vimeo.

Csak pár napja kezdtek terjedni a neten unatkozó francia könyvesbolti eladók képei, akik kedvenc könyveik borítóival csináltak olyan elképesztően kreatív képeket, hogy az embernek az olvasásnál is nagyobb kedve támadta könyvborítókat nézegetni. A francia eredetiket az Instagramon itt nézheti meg.

De nem a kihívások és a közösségi média évezredében lennénk, ha nem érkezett volna méltó válasz a franciák kezdeményezésére. Magyar könyvesboltosok, a Pagony boltok munkatársai szintén könyvet ragadtak a kezükbe, és jött a válaszcsapás. A Pozsonyi úti és a Sugárban lévő Pagonyok dolgozói is közzétették már az első fotóikat a Facebookon, de az olvasókat is bevonnák a játékba. Ön is összepasszolná magát a könyvborítójával? Ne habozzon, fotózzon, és küldje el nekik!

Fotó: Pagony a Pozsonyi úton

Itt tartunk.

Douglas Adams zseniális útikalauz-univerzumának az egyik legzseniálisabb karaktere Marvin, a paranoid android volt, aki folyamatosan letargikus állapotban szenvedett attól, hogy túl okos az emberekhez, meg a neki adott feladatokhoz, meg úgy általában, az egész világegyetemhez.

Most egy robotgépről jutott eszembe, de nem azért, mert ez sokadfokú kétismeretlenes egyenletrendszereket oldana meg kenyérdagasztás közben. Hanem mert úgy járt, mint Marvin a Vendéglő a világ végén regényben, amikor egy gigantikus harci robotot kellett volna megállítania. Talán emlékeznek, akkor mondta ezt:

Gondolj csak bele – biztatta Marvin –, itt hagytak egyedül, engem, a hitvány kis robotot, hogy megállítsalak téged, a gigantikus harci gépet.

Nos, ez a robotgép is hasonlóan érezhette magát – már ha érzi magát bárhogy. Neki mondjuk nem gigantikus harci géppel, hanem két autóval gyűlt meg a baja, és nem is megállítani, hanem épp ellenkezőleg, elmozdítani kellett őket. Így sikerült.

Fotó: Jevgenyij Haldej

Jevgenyij Haldej ikonikus képe 1945. május 2-án Berlinben készült, amelyen egy szovjet katona kitűzi a vörös zászlót a parlament, a Reichstag épületére. Az ukrán származású Haldej a második világháború legendás  szovjet haditudósítója és fotóriportere volt, munkássága azonban a mai napig vitatott. Haldej 13 évesen kezdett fotózni, 1936-tól a TASZSZ, a szovjet hírügynökség fotóriportere. A második világháború alatt frontfotósként végigkísérte a Vörös Hadsereget a berlini bevonulásig.

Haldej fenti képe több más képéhez hasonlóan megkomponált fotó, nem spontán készült. A fotós két szovjet katonával mászott fel a Reichstag tetejére, a képet komoly beállítás előzte meg: ő szerezte a zászlót - állítólag egy asztalterítőt -, ő mondta meg a katonáknak hogy álljanak, merre nézzenek. Gyakran megrendezett, manipulált képeket készített, melyekkel kapcsolatban bár jogos a történelemhamisítás vádja, ő azonban úgy vélte, hogy a módosításokkal csak hatásosabbá tette a dokumentált eseményeket.

Jevgenyij Haldej

Haldej hagyatéka 1997-ben, nem sokkal a fotós halála előtt került tisztázatlan módon egy amerikai ügynökhöz. A fotós lánya, Anna Haldej 15 évi pereskedés után, 2017. március 9-én szerezte vissza a 3000 negatívot és nagyítást tartalmazó hagyatékot.