A Broncos irányítója 37 évesen, élete formájában döntögeti a rekordokat. Más ilyen idősen már rég a pályafutása alatt keresett milliókat, nem a még megdönthető csúcsokat számolgatja.
A legutóbbi villanyoltás után már most mennek a találgatások, hogy idén milyen érdekességgel szolgál majd a játékon kívül a február 2-án esedékes Super Bowl, amit ezúttal nyitott stadionban, a New Jersey állambeli MetLife Stadiumban tartanak majd.
Az 1818 óta kiadott amolyan parasztkalendárium, a Farmers' Almanac jóslata szerint például február elseje és harmadika között rohadt nagy téli vihar lehet a környéken: keserű, éles és csípős. Mindezt különféle bolygóállások, a Hold járása és napfolt-ciklusok alapján következtették ki, és szerintünk az előrejelzéseik 80%-ban helyesnek bizonyulnak. Ami kétségkívül izgalmas meccset ígér, úgyhogy már most lehet fogadni a bukiknál, hogy mekkora hócsata lesz és hogy a halftime show-ban Bruno Mars hogy mutat majd jégszoborként.
Ha tényleg rohadt hideg lesz, akkor további kellemetlenség, hogy már a parkolóban sem lehet majd igazán partizni a meccs előtt. A döntő szervezői ugyanis mindenáron a tömegközlekedés Super Bowlját akarják összehozni és erősen korlátozzák, hogy mit lehet csinálni a stadion környékén és mit nem. Csak az adott parkolóhely határain belül ehetsz és dajdajozhatsz a kocsid körül, már amennyiben sikerül oda bejutnod, mert kb 80000 emberre csak 13000 parkolóhely jut. További szívás, hogy gyalog meg se közelítheted a stadiont, nincs az, hogy kidobnak fél kilométerre és besétálsz, nem, csak a saját kocsiddal a parkolóba vagy szervezett tömegközlekedési eszközökkel mehetsz a stadion közelébe. Mindennek oka a rendezvény körüli szigorú biztonsági intézkedések sora.
Ami egy viharfelhőt marhára nem fog zavarni, és ha tényleg jön, akkor lesz igazán nagy buli február 2-án.
Az NFL-es Cincinnati Bengals puntere súlyos sérülést szenvedett csapata vasárnap éjszakai meccsén, a Pittsburgh Steelers elleni csoportrangadón.
Philadelphiában 114. alkalommal rendezték meg az egyik legnagyobb tradíciójú amerikaifutball-rangadót, az Army–Navy-mérkőzésen az amerikai hadsereg és haditengerészet akadémiája mérkőzik meg. Sok játékos ezen a találkozón fejezi be pályafutását.
Mindig is fogalmatlan voltam a fantasy játékokhoz, legyen szó bármilyen sportágról, a legmagasabb szinten csesztem el az összeállításokat, a játékoscseréket. Amikor valakit kivettem a csapatból, persze, hogy élete meccsét játszotta a következő héten, ha valakit leigazoltam, az nyilván akkor sérült le.
Az NFL fantasy játék meg sosem érdekelt igazán, hiába imádom a sportot, és külön üzletág ez ma már Amerikában, és veszít milliárdokat a gazdaság a munkaidőben játszó alkalmazottak miatt, mindig is időpocsékolásnak tartottam az egészet, amitől jobb távol maradni. Aztán valamikor a szezon közepén, egy háromórásra nyúlt vonatúton éppen a puszta közepén álltunk valahol, amikor eltévedtem az NFL.com-on a fantasy aloldalra. Akkor tökéletes húszperces elfoglaltságnak tűnt, hogy összerántok egy csapatot.
Beállítottam, hogy kell nekem Drew Brees meg Jimmy Graham, esetleg Eddie Lacy, mert őt már az Alabamában is bírtam, aztán a többit intézze a rendszer, nem is akarok tudni az egészről. Egy órával később az egészet elfelejtettem, az értesítő levelek nem jöttek át a céges spamszűrőn, boldog tudatlanságban éltem. Csak valamikor november közepén jutott eszembe, hogy van egy szerencsétlen, elfeledett bandám valahol. Nem sok jóra számítottam, hiszen mire képes egy csapat, amit ennyire leszarnak, nem is érzik a törődést. Erre az oldalra belépve az fogadott, hogy 4-0-s mérleggel vezetjük a ligát, a legutóbbi meccsen harminc pontot vertünk az ellenfélre.
A következő hétvégén éppen a szokásos vasárnap esti rutin ment, tévében a meccs, laptopon böngésztem, milyen hülye gifet lehet kirakni az aktuális rangadóról a 120yard Facebook-oldalra, amikor gondoltam, megnézem, hogyan fest ez az egész, miközben éppen pályán vannak a játékosaim.
Az utóbbi évek legszörnyűbb függősége alakult ki egy órán belül. Pörögtek a két csapat pontszámai a képernyőn, anyáztam, amikor Graham nem bírta leszedni a harmincyardos passzt, mert nem kaptam az újabb pontokat. A vége az lett, hogy ott ültem éjjel egykor, vérvörös szemmel, várva, hogy lenyomjuk-e a másik csapatot. Pár pont hátrányunk volt, lemondóan bezártam a gépet. De jött még a hétfő esti mérkőzés az NFL-ben, egy játékosomon múlt minden.
Úgyhogy másnap reggel, amikor megnyitottam az oldalt, ott állt ez az eredmény.
Minimális előnnyel húztuk be a mérkőzést és maradtunk hibátlanok. Itt kell abbahagyni, gondoltam, túl sok ez az izgalom nekem vasárnap esténként, úgyhogy ismét hetekig hagytam, jobb nem tudni az egészről, biztos rendben van a csapat. Rendben volt, az előbb szembesültem azzal, hogy megnyertük az alapszakaszt, irány a rájátszás a negyedik helyezett ellen.
Az ellenfél játékosait és sorsolását nézve esélyünk nem sok, de ha valahogy megnyerjük az egészet, a büdös életbe többé nem játszom ilyennel, visszavonulok, maximum akkor jövök vissza, ha garantáltan pénzt lehet vele nyerni. Még két hét, karácsonykor ránézek, erről a posztról úgyis eszembe jut majd.
Minden korábbi mezőnygólrekordot megdöntött vasárnap este az NFL-ben a Denver Broncos huszonkilenc éves rúgójátékosa, Matt Prater.
Szakadó hóesésben kezdődött el a Philadelphia Eagles–Detroit Lions-meccs az NFL-ben vasárnap este. Nem sokkal a kezdés előtt jött a hózivatar, felkészülni sem lehetett rá.
Nem kellett egy védőnek sem kiejtenie a labdát az utolsó támadásnál, és 57 yardos elhibázott mezőnygólra sem volt szükség, amit egy egészen valószínűtlen touchdown követ. Az Auburn Tigers a szezon egyik legfontosabb egyetemi mérkőzésén, a SEC-döntőben egyszerűen feltörölte a padlót a Missouri-védelemmel. „Megnyertük a SEC-döntőt, mi mást akartok még?" - áradozott Sammy Coates elkapó az 59-42-es győzelem után.
Az 59-42 olyan eredmény, ami a kőkemény védőmunkáról híres délkeleti konferenciában (SEC) elképzelhetetlen volt az elmúlt években, pláne egy döntőben. Márpedig az Auburn összehozott 677 yardot támadásban, ami igazán elképesztő, hogy ebből 545-öt a földön, futójátékkal. Az meg beszarás, hogy ebből 304-et egyetlen játékos, Tre Mason csinált, amúgy négy touchdownt is vállalt. A huszonegy éves running back, akinek a faterja a kilencvenes években még az MTV-n keménykedett a De La Soulban, úgy tört át a Missouri védelmen, hogy a futójáték kedvelői megkönnyezték az estét. "Ekkora lyukakon még az életben nem volt szerencsém átrohanni. Hogy 300 yardot futottam? Hihetetlen" - nyilatkozta a meccs után, elismerve az előtte dolgozók munkáját. Naná, hogy ő lett az MVP.
Mason megdöntött egy rakás egyéni rekordot a SEC-döntők történetében és klubszinten is, ahogy a 101 pont is új csúcs a konferencia döntőjében. Kellett ehhez persze az, hogy a védelmek időnként ne emlékeztessenek védelemre - az Auburn secondary néhány akciónál félelmetes dolgokat művelt -, de Masontől és az irányítójától, Nick Marshalltól pont olyan futásokat lehetett látni, hogy azoktól az ember hülyegyerekként, vigyorogva csapkodja össze a tenyerét a tévé előtt.
Marshall 101 futott yardot jegyzett irányítóként, passzolt mellé 132 yardot (a másik oldalon James Franklin 300 fölött zárt), nem is akárhogy, igaz a meccs elején kétszer is labdát vesztett. Aztán itt van az edző, Gus Malzahn, aki első szezonjában az Auburnnél rögtön SEC bajnoki címig vezetett egy olyan csapatot, ami tavaly a konferencia vicce volt, idén senki nem adott nekik esélyt. "Malzahn edző megmondta, lenyomjuk a torkukon a futójátékunkat, bármi is lesz" - mondta a győzelem után CJ Uzomah.
Akkor most Masonnak meg kellene kapnia az egyetemi bajnokság legjobbjának járó Heisman-trófeát is? A vezetőedző szerint nem lehet kérdés. Az Auburn Tigers úgy ment bele a szombat éjszakába ünnepelni, hogy a legendás SEC-ben ők a bajnokok. Aztán néhány óra múlva kiderült, január 6-án jön még a nemzeti döntő is, a másodikként kiemelt Ohiót ugyanis elverte a Michigan, így az Auburn lépett egyet előre, a Florida State ellen ők lesznek ott az év utolsó egyetemi mérkőzésén.
Az egyetemi amerikaifutball-bajnokságban az Oklahoma State Cowboys az Oklahoma Sooners ellen játszott rangadót szombat este, amikor a hazaiak rúgója úgy vágott be egy mezőnygólt, hogy közben megmozdult a föld.
A második negyedben a 41 yardos kísérletnél a környéken 4,5-ös erősségű földrengést regisztráltak, a rúgó Ben Grogan lába így sem remegett meg, bevágta a labdát, ezzel vezetett a csapata 10-7-re.
A rengést Edmond, Norman, Bethany and Oklahoma City környékén lehetett érezni. Szerencsére sérültekről és karokról nem érkezett hír, Grogan pedig élete végig menőzhet majd azzal, hogy ő földrengés idején sem tud hibázni. A hétvégén Seattle-ben is földrengés volt egy NFL-meccsen, azt a szurkolók őrjöngése okozta.
A harmadik negyedben 17-10-es Cowboys vezetésnél jött volna egy újabb mezőnygólkísérlet. A föld ezúttal nem mozdult meg, csak a vendégek szívatták meg az ellenfelet egy trükkjátékkal, a holder felugrott, aztán adott egy rövid passzt a rúgónak, aki besasszézott az endzone-ba, három helyett hét pont, és 17-17.
A meccs vége sem volt semmi. A Sooners 20-17-re vezetett, a Cowboys támadhatott, és az addig akadozó passzjátékhoz nyúltak. Elő is szedtek három olyan passzt, amikkel rögtön ott voltak az ellenfél endzone-jánál, a touchdown meglett, 24-20-ra fordítottak. De volt még két perce a Soonersnek. Majdnem eladták a labdát, aztán egy remek passz után sikerült touchdownnal befejezni az akciót, 19 másodperccel a vége előtt.
A 27-24-es állásnál még mindig nem volt vége, a Cowboysnak két másodperce maradt, hail maryhez túl messze voltak, úgyhogy hátul passzolgattak, hátha sikerül valakinek meglógni. Végül elvesztették a labdát, a Sooners pedig szerzett egy újabb touchdownt, így 33-24 lett a vége, ezzel a Cowboys bukta a Big 12 bajnoki címét.
Pedig már kicsit be is voltunk tompulva a mértéktelen zabálással egybekötött 120yardos Auburn-Alabama-meccsnézés vége felé, aztán pár másodperc alatt sikerült szétverni a nappalimat a Tigers-visszahordásnál az extázistól.
És akkor mi lesz ma? Auburn-Missouri SEC-döntő tíztől nem kevésbé lesz izgalmas, aztán éjjel lesz még Michigan-Ohio is, ami szintén sorsdöntő lehet a BCS-döntőt illetően.
Az NFL százezer dollárra büntette meg a Pittsburgh Steelers-edző Mike Tomlint, mert a Ravens elleni rangadón a pályára belépve akadályozta az ellenfelet, de még nincs vége az ügynek.
Az NFL 100 ezer dollárra megbüntette a Pittsburgh Steelers vezetőedzőjét, Mike Tomlint, amiért az előző fordulóban megzavarta az egyik játékot, írta az MTI
Az NFL-es Seattle Seahawks szurkolói nemcsak Guiness-rekordot döntöttek a New Orleans Saints elleni hangerejükkel, egy közeli mérőállomás szerint a föld is megmozdult egy pontszerzésnél.
Sokáig beszélnek majd még az Auburn Tigers–Alabama Crimson Tide egyetemi amerikaifutball-mérkőzés drámai befejezéséről, a hazaiak visszahordásból szerzett utolsó másodperces győztes touchdownja után kitört az őrület Alabama államban. Konferenciadöntőbe jutottak.
A Kansas City Chiefs–Denver Broncos játszotta az NFL rangadóját vasárnap este, a csapatok csoportjuk első helyéért harcolnak, két hete a denveriek nyertek otthon.
Az egyetemi amerikaifutballban mindenki sejtette, az Alabama Crimson Tide–Auburn Tigers lesz az év meccse. Az utolsó másodpercek viszont feledhetetlenné tették a rangadót.
Jason Kidd megkapta a maga ötvenezer dolláros büntetését csapata NBA-meccsén előadótt kólás mutatványért, ugyanezt érdemelné az NFL-es Pittsburgh Steelers edzője, Mike Tomlin is.
Az NFL nyilvánosságra hozta a jövő évi három londoni mérkőzés időpontját.
Hiába léteznek az NFL-en belül is olyan gyűlöletteli rivalizálások, mint amilyen például a Pittsburgh Steelers és a Baltimore Ravens közt folyik, gyakorlatilag azóta, amióta a Ravens 1996-ban elindult, az egyetemi futballcsapatok akár évszázados múlttal bíró ellentéteit nem nagyon übereli semmi Amerikában. A legvérmesebb, leggonoszabb, leghevesebb rivalizálás pedig, amit az amerikai média "good, old fashioned hate"-ként, vagyis jó kis ódivatú gyűlöletként emleget, az nem más, mint az Alabama-Auburn-ellentét, amit az egyetemi futballban az Iron Bowl nevű, évente megrendezendő meccsen játszanak le.
Belegondolni is ijesztő, hogy az első Iron Bowlt, amit az Auburn nyert 32-22-re, pontosan 120 éve, 1893-ban játszották le. Az Alabama államban található két egyetem, az Auburn University és a University Of Alabama rivalizálását a futball tekintetében azonban néhány év után jó sokáig jegelték: az 1907-es, 6-6-os döntetlennel végződő Iron Bowl után a következőt a második világháború után néhány évvel, 1948-ban rendezték meg, mégpedig egészen szokatlan előzménnyel, hiszen Alabama állam kormányzatának konkrétan egy határozatot kellett hoznia, miszerint az állam két egyetemének évről évre meg kell rendeznie az Iron Bowlt. Az azóta elmúlt 65 évben azonban évente megütközik egymással a két egyetemi csapat, értelemszerűen váltakozó sikerrel: az összes meccs mérlege 42-32 az Alabama Crimson Tide javára, valamint egyetlen döntetlen: a már említett 1907-es 6-6-os mérkőzés.
Hogy pedig miért a legdurvább rivalizálás egész Amerikában az Alabama-Auburn, az a meccsek körüli balhékból derül ki legjobban. Napirenden vannak a verekedések, történt már késelés - 2005-ben például egy Alabama-drukker hét Auburn-szimpatizánst sebesített meg, miközben őrjöngve döfködött a késével és az alabamaiak híres csatakiáltását, a Roll tide!-ot ordítozta - de a leggonoszabb dolog talán az Auburn University közelében álló, 130 éves tölgyfák pár évvel ezelőtti elpusztítása volt. A fákat, amiket egy-egy Auburn-győzelem után feldíszítenek a drukkerek, egy Harvey Almorn Updyke Jr. nevű egykori katona mérgezte meg, aki annyira elborult Bama-drukker volt, hogy a fiát Bearnek nevezte el, Paul "Bear" Bryant, legendás egykori Bama-edző után, a lánya pedig a Crimson keresztnevet kapta. Updyke a tettéért három év börtönt kapott, miközben a dühös Auburn-drukkerek szabályos hajtóvadászatot indítottak utána: a képével feldíszített körözési plakátot nyomtattak ki államszerte, megrongálták az autóját, és a két iskoláskorú gyermekét is halálosan megfenyegették.
Ha Európából nézzük ezt a vetélkedést, és képesek vagyunk elvonatkoztatni a diehard drukkerek szélsőségeitől, egy-egy Iron Bowl mindig óriási élmény. A mérkőzést 2000 óta páros években Tuscalosában, az Alabama Crimson Tide otthonában rendezik meg, páratlanokban pedig az Auburn Tigers Jordan Hare-ről elnevezett stadionjában. A sorozatot az elmúlt két évben a Nick Saban vezetése alatt három nemzeti bajnokságot is nyerő Alabama dominálta: tavaly például elképesztő fölénnyel, 49-0 arányban söpörték el az Auburnt, akik legutóbb 2010-ben, a mostani Carolina Panthers-irányító, Cam Newton vezetésével tudtak nyerni. Idén viszont megint izgalmas meccs várható, hiszen az Auburn Tigers eddig szinte mindenkit megvert, akit tudott, még a Johnny Manziel vezette Texas A&M Aggiest is sikerült két vállra fektetniük (egyedül az LSU-val nem bírtak), így az NCAAF-rangsorban a negyedik helyen állnak a szintén komoly rangadókat (Aggies, LSU, Ole Miss, Tennessee) játszó Alabama Crimson Tide pedig veretlenül vezeti a rangsort. Ráadásul, mivel páratlan év van, ezért az Iron Bowlt Auburnban játsszák, ami még pikánsabbá teszi a mérkőzést. A 2013-as Iron Bowl szombaton, magyar idő szerint este fél tízkor kezdődik.
Már a két Florida Gators-játékos is csak röhög azon, ami legutóbbi meccsükön történt velük. Egy akciónál annyira belebonyolódtak a szerelésekbe, hogy véletlenül egymást blokkolták, nem is nagyon akarták elengedni a másikat a Southern Georgia ellen az egyetemi bajnokságban.
A Dallas Cowboys védői néhány másodpercre elfelejtették az NFL-szabályokat, így szerzett ellenük pontot a New York Giants a vasárnap esti csoportrangadón.
Az Ohio State Buckeyes egyetemi amerikaifutball-csapatnak jó estéje volt szombaton, a bajnokságban harmadik kiemelt csapat könnyedén darálta be az Indianát.
Az NFL-es Atlatna Falcons szurkolói egy életre megutálták a New Orleans Saintsben játszó Jimmy Grahamat csütörötök éjjel. Nem elég, hogy touchdownt szerzett ellenük, a kapujukat is tönkre tette.
Múlt vasárnap az NFL-ben is komoly zavart okozott a szélsőséges időjárás, több amerikai államban tornádók pusztítottak, a Bears-Ravenst fel is kellett függeszteni egy időre, a Browns-Bengalst meg majdnem elmosta a felhőszakadás.
Ennél sokkal rosszabbul járt Illinois államban a Washingon High Panthers középiskolás csapat, amely huszonnyolc év után jutott el ismét az állami elődöntőbe. 41-7-re gázolták el University High csapatát az negyeddöntőben, aztán vasárnap jött a tornádó. Egy ember meghalt, négyszázan megsérültek, sokáig a csapatnál sem tudták, mindenki rendben van-e. A városban több millió dolláros kár keletkezett, ezer ember, köztük futballisták, edzők otthona vált lakhatatlanná, a quarterback és az egyik segédedző családjának otthonából semmi nem maradt, a játékosok felszerelését is széthordta a vihar.
Az egész iskola azon dolgozott a napokban, hogy rendbe hozzák a várost, a futballistákat elvitték egy másik településre, hogy legalább edzeni tudjanak, talán most szerencse is, hogy nem hazai pályán fogadják majd a Springfield Sacred Heartot. A környékbeliek összefogtak, az ellenfél pedig buszokat küld a Panthers szurkolóinak, hogy a katasztrófa után el tudjanak utazni a hétvégi elődöntőre.
"A futball itt igazi közösségi esemény. A játékosok apái is játszottak a csapatban évtizedekben ezelőtt. Ezért is volt akkora öröm, hogy eljutottunk az elődöntőig, az emberek a fellegekben jártak, nagy dolog ez nekünk. Másnap egy órakor viszont megérkezett a tornádó, senki nem látott még ekkora pusztítást" - nyilatkozott az iskola sportprogramjának igazgatója még a hét elején.
Azt már a Friday Night Lights is átadta, hogy egy kisvárosnak mit jelent a középiskolai futball, a tizenötezres Washington 12-0-s csapatának szurkolóit valószínűleg most még közelebb hozta az elmúlt hét. Az elődöntő a mi időzónánk szerint szombat este héttől lesz, az eredményt itt lehet majd követni.
Épp egy éve, hogy első bejegyzésemre, melyben arról írtam, hogy Mit néz egy nő az NFL-ben, talán sokan felkapták a fejüket és kaptam olyan visszajelzéseket hogy jó, hogy erről is szó van, mert egyre több nő őrjöng a közvetítések előtt egy-egy picksix vagy defense-csata láttán. De közben azt is megtudtam, hogy a nők is játszanak amerikai futballt és itt nemcsak a próbajátékon bénázó hölgyikékről van szó.
Az első ismertté vált amerikai focis hölgy a szép nevű Patricia Palinkas volt, aki 1970-ben még placekick holder poszton kipróbálta magát egyetemistaként egy félprofi csapatban. Később aztán a college footballban több nő is feltűnt de elsősorban rúgó posztokon, labdarúgó háttérrel: híresebb talán Katie Hnida lett közülük, akit miután elküldtek a University of Colorado csapatától, nemi erőszakkal vádaskodott.
És ha a nők az NFL-be még nem is jutottak be, a tengerentúlon számos női liga van (nem tévesztendőek össze a "csöcsfocis" Lingerie Football League-gel) és Európában is egyre népszerűbb a sportág, válogatott mérkőzéseket is tartanak. De a női foci számos előítélettel terhelt, mert ez a sport, tudjuk mi mind, alapvetően rettentő kemény, férfias és ezeket a vállvédőt és sisakot húzó lányokat amiatt sokan félreérthetik. Én is talán azt gondoltam, hogy biztos férfievő debellák játszanak csak ilyet.
Aztán kiderült, hogy nem, ugyanis kimentem az egyetlen magyar női amerikaifoci-csapat, a 2006 óta működő budapesti Wolves Ladies szombati meccsére, hogy testközelből lássam a lányokat. Egy új csapat, a találó nevű Prague Harpies ellen játszottak barátságos mérkőzést és a pályára érve szinte a gutaütés kerülgetett, hogy hiába fogyózom és tornázok, ezeknek a csajoknak jobb a lába, mint nekem, leszámítva néhány cseh lányt, akire gondolva most diszkréten rávágom a somlóira a hűtőajtót.
De amúgy ki beszél itt hústornyokról? És hajtépés sem volt se catfight, ellenben sok futójáték, némi sárdagasztás, olyan mondatok, hogy "Arról szól a defense, hogy kitapossuk a belüket!", egy csúnyább lábsérülés, de a lány a kispadon a meccs végén más mosolygott. Talán már rutinból járnak a balesetire a meccsek után.
Szó nincs itt rinyálásról és finomkodásról, uraim. Itt is ütközések vannak, hol sikeres, hol sikertelen passzok, holding, false start és blitz, sémák és minden és én is roppant nőietlen módon magam elé tátogtam egy bmeget, ha nem jött össze a pesti lányoknak a first down (végül hosszabbításban 6-0-ra nyertek). Ha el-el is csöppen pár könny és akad némi vékony hangú trash talk is meccs közben, azért ez mégiscsak foci, igaz foci, ahol a lányok az öltözőben félredobják a harisnyát és a magassarkút, a kislányokra addig vigyáz az apjuk, ők a pálya széléről integetnek, amíg a szép anyukájuk running backet játszik. Mert ha meccs van, akkor harc van, akkor csak ez számít, ettől akkora szenvedély az amerikai futball és ettől olyan csodálatos sportág ez, akárki játssza és nézze. A pályán kívül pedig hadd legyen mindenki olyan, amilyen.
Forrtak az indulatok az NFL hétfő éjszakai mérkőzése után, a New England Patriots játékosai nehezen viselték, hogy egy megkérdőjelezhető bírói ítélet után kaptak ki a Carolina Pantherstől.
Furcsa sérülésekből sosincs hiány az NFL-ben, az azonban ritka, hogy egy játékosnak a hajából tépjenek ki darabokat. Az Arizona újoncával, Andre Ellingtonnal éppen ez történt, miután a Jaguars védője a hajánál fogva vitte földre a futójátékost.
A sisak a sisak elleni ütközést az idei szezontól már komolyan bünteti az NFL, hogy védje a játékosok épségét. De mi történik akkor, ha valaki sisakban akarja lefejelni sisak nélküli ellenfelét?
Tovább gyűrűzik az NFL-es Miami Dolphinsnál kirobbant bullying-botrány. A szívatások miatt összeomlott amerikaifutballistát, Jonathan Martint a pályán nyújtott teljesítménye alapján adóztatták az idősebb csapattársak.
Nagy estéje volt az NFL-ben a St. Louis Rams újoncának, Tavon Austinnak, az első körben drafolt játékos klubrekordot állított fel az Indianapolis Colts elleni mérkőzésen.
Rovataink a Facebookon