Az Európai Bizottsághoz megérkezett a magyar kormány kérése, amivel a déli határzárra kér pénzt. Lázár János csütörtökön jelentette be, hogy a szolidaritás jegyében 441,6 millió eurót (nagyjából 135 milliárd forintot) akarnak arra hivatkozva, hogy térítsék meg a déli határzár költségeinek felét, mert ezzel a közös schengeni külső határt is védjük.

„Tudomásul vettük, hogy a magyar kormány mostanra elismerte: a szolidaritás az Európai Unió fontos elve, és értékeli a támogatást, amit az EU nyújtani tud a közös érdekek védelmére” – mondta Alexander Winterstein bizottsági szóvivő.

Pelczné Gáll Ildikót május 16-án nevezte ki az EU Tanácsa az Európai Számvevőszék tagjának. A számvevőszék felügyel az uniós költségvetésre, azaz arra, mennyire hatékonyan költik el belőle a pénzt és mennyire jól szedik be a forrásait. Pelczné Gáll Ildikó eddig az Európai Parlament egyik alelnöke volt.

Járóka Lívia

Az első roma EP-képviselő válthatja

Arról, hogy Pelczné képviselői helyét Járóka Lívia veszi át, még júniusban a Népszava számolt be. Járóka Lívia 2004-ben a Fidesz listájáról, a képviselő-testület első roma származású tagjaként került be az Európai Parlamentbe.

Nevéhez fűződik a 2011-es Európai Roma Stratégiáról szóló parlamenti állásfoglalás kidolgozása, amelynek elfogadása a soros magyar uniós elnökség egyik legfontosabb eseménye volt. Járóka Líviát, aki 2006-ban megkapta az év képviselője díjat az igazságosság és alapvető jogok kategóriában, 2014-ben már nem jelölte újra a pártja. Utána visszatért eredeti szakmájához, egyesületével a mélyszegénységben élő cigány és nem cigány gyerekeken segített.

Nem sült el túl jól a brexit-tárgyalások legutóbbi fordulója. Augusztus végén a harmadik körben estek neki, hogy tisztázzák, hogyan hagyja ott az Egyesült Királyság az Európai Uniót.

Kizártnak nevezte a brit kormányfő, hogy London kész hozzávetőleg 40 milliárd eurót (mostani árfolyamon több mint 12 ezer milliárd forintot) fizetni az Európai Uniónak a kilépési megállapodásban a fennálló kötelezettségei rendezésére.

Theresa May a konzervatívokhoz közel álló, több tory politikus blogjának is otthont adó The Telegraph értesüléseit cáfolta. A lap vasárnapi kiadásának beszéltek arról névtelenül a kormányból, hogy az Egyesült Királyság kész – most először számszerűsített – ajánlatot tenni, hogy feloldja a tárgyalásokon kialakult patthelyzetet.

A brexit részleteiről tárgyaló európai delegáció Michel Barnier vezetésével (balra középen), illetve a brit küldöttség (David Davissel, jobb közép) látható július 17-én, amikor először ültek le közösen, a tárgyalások első körös egyeztetésén Brüsszelben.

Fotó: POOL New / Reuters

Kicsit megnyugodtak az uniós kedélyek a szankciók miatt, amelyeket az Egyesült Államok az elnökválasztásába beavatkozó oroszok ellen vezetett be, de azért messze nem simultak ki az idegek. Az ijedtség oka, hogy az USA intézkedései több európai cégek is érinthetnek, mert többek között azokat fenyegeti büntetéssel, akik együttműködnek az oroszokkal nagyobb energiaprojektekben.

Kiszakadva érkezett meg a bőröndje a reptérre, és nem tudja, mit tegyen? Azon gondolkodik, melyik a legtutibb vizű strand a környéken? Esetleg bajba került egy egzotikus országban, ahol nincs magyar nagykövetség? Egyet se féljen, az Európai Unió jó cserkészként ott segít, ahol tud! Összeszedtünk néhány tippet ahhoz, hogyan üdülhessen a legkényelmesebben az EU-ban.

Ha külföldre megyünk, a legtöbben amúgy is maradunk az uniós határokon belül. Csak tíz százaléknyi magyar merészkedik messzebbre az Eurostat adatai szerint, bár leginkább, 57 százaléknyian a hazai turizmust választjuk (már ha megengedhetjük magunknak, hogy utazzunk).

Kedden hozták nyilvánosságra, melyik uniós tagállamok pályáznak, hogy náluk legyen az Európai Gyógyszerészeti Ügynökség és az Európai Bankhatóság új székhelye. A két intézmény most Londonban van, de a brexit miatt ki kell költözniük.

Új oktatási törvényt terveznek Ukrajnában, ami kimondaná, hogy csak általános- és középiskolákban lehet kisebbségi nyelven tanítani, és csak ott, ahol a kisebbség egy tömbben él. Ez veszélyeztetheti, hogy az Ungvári Nemzeti Egyetem vagy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Beregszászon magyar nyelvű képzéseket folytasson, de jó esetben az alapítványi fenntartású intézményekkel kivételt tesznek. 

Az ukrán törvényhozás a közigazgatásban, a kulturális életben és a napi hivatalos érintkezésben is visszavenne a nyelvhasználat szabadságából. Az egyik ötlet szerint tízezer forintos nagyságrendű bírságot kapna az a boltos vagy piaci árus, aki nem ukránul szolgálja ki a vevőt.

A médiában már szigorították a szabályokat: az országos tévétársaságok napközben 75 százalékban, a helyi tévék 60 százalékban ukrán nyelven készült, feliratozott vagy szinkronizált műsorokat kell, hogy közvetítsenek.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker csütörtökön a szlovák miniszterelnököt, Robert Ficót fogadta Brüsszelben. A megbeszélésük előtt sajtótájékoztatót tartottak, és halkan elkezdett csörögni Juncker telefonja. Befejezte a mondandóját, elnézést kért, és azt mondta, ez a feleségem lesz. Aztán ránézett a telefonra, és bejelentette, hogy Angela Merkel hívta. És jót nevetett rajta.

Nézzék a videót!

Az Európai Unió Bíróságának a főtanácsnoka, Yves Bot azt javasolta szerdán az ügyet vizsgáló bíróknak, hogy utasítsák el Szlovákiának és Magyarországnak a kereseteit, amelyeket a menedékkérők kötelező ideiglenes áthelyezési mechanizmusa, népszerű nevén „a kvóták” ellen nyújtottak be.

Az Európát 2015 nyarán sújtó migrációs válságra válaszul az uniós belügyminiszterek tanácsa elfogadott egy határozatot, hogy a migránsok tömeges beáramlásának kezeléséhez segítséget nyújtson Olaszországnak és Görögországnak. Ez a határozat előírja, hogy 120 ezer embert, akik egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak, két év alatt helyezzenek át ebből a két országból az EU más tagállamaiba. Minden uniós országnak kötelező volt vállalnia, hogy a két dél-európai állam helyett elbírálja a rengeteg menedékkérelem egy részét, ami „a Dublin rendelet” szerint az olaszokra és a görögökre hárul.

Szlovákia és Magyarország, amely Csehországhoz és Romániához hasonlóan a Tanácsban leszavazta ezt a határozatot, azt kérték, hogy a bíróság semmisítse meg a döntést. Arra hivatkoztak, hogy a Tanács nem tartotta be az eljárásrendet, amikor megszavazták a műveletet, nem volt megfelelő jogalap rá, hogy elfogadják, és hogy 120 ezer menedékkérő elosztása nem fogja megoldani a menekültválságot, ezért nincs is rá szükség. 

Nem jogalkotási aktus, csak egy ideiglenes művelet

A menedékkérők áthelyezésének az a jogalapja, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés kimondja (78. cikk 3. bekezdés):

„Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében

átmeneti intézkedéseket fogadhat el.

Magyarországnak és Szlovákiának az volt az egyik eljárásbeli kifogása, hogy erre a cikkre hivatkozva nem lehetett volna olyan határozatot hozni, amelyik módosít más jogszabályokat. Például a Dublin rendeletet, ami alapján az első olyan ország kell, hogy elbírálja a menedékkérelmeket, ahol a menedékkérők belépnek az EU-ba.

A főtanácsnok lesöpörte ezt az érvet, azzal, hogy ha szükséghelyzet van, akkor el lehet térni azoktól az előírásoktól, amelyeket a menekültügyi jogszabályok lefektetnek. De csak ideiglenesen, és csak konkrét pontokban. Szerinte pedig ebben az ügyben pontosan erről van szó.

„Az érintett határozat időbeli hatálya, nevezetesen 2015. szeptember 25-től 2017. szeptember 26-ig pontosan behatárolt, így a határozat átmeneti jellege nem vitatható” – írta a bíróság. 

A miniszterelnökök nem egyeztek bele, de az egy másik művelet volt

Az uniós államfők és kormányfők, más néven az Európai Tanács 2015 júniusában abban egyezett meg, hogy csak egyhangúlag lehessen menedékkérők elosztásáról dönteni. Ehhez képest a belügyminiszterek úgy fogadták el 120 ezer ember áthelyezését, hogy négy ország is ellene szavazott az ülésen – mutatott rá Magyarország és Szlovákia.

Igen, írta a főtanácsnok, de az egy másik ügy volt. A 2015 júniusában hozott döntések az áthelyezés „egy másik projektjéhez kapcsolódnak, amelynek célja az, hogy a migránsok 2014-ben és 2015 első hónapjaiban megállapított beáramlására válaszul 40 ezer személy kerüljön a tagállamok között elosztásra.” Abban a „projektben” még nem is volt kötelező kvóta, csak az eggyel későbbiben, ami már 120 ezer személy áthelyezéséről szólt.

A főtanácsnok ezzel a huszárvágással megkerült egy kényes kérdést: hogy kötelező-e a szakminisztereknek szóról szóra követnie az államfők és kormányfők politikai iránymutatásait. A miniszterek Tanácsa, ahol a menekült-áthelyezést jóváhagyták, ugyanis jogalkotó szerv, az államfők és kormányfők testülete, az Európai Tanács pedig nem az, hanem egy politikai, stratégiai döntéshozó fórum. Jogilag nincs közöttük alá- és fölérendeltségi viszony.

Persze, hogy nem hatékony, ha nem hajtjátok végre

Arra az érvre is reagált a főtanácsnok, hogy 120 ezer menedékkérő áthelyezése édeskevés, amikor minden héten bevándorlók tízezrei érkeznek Európába. Ráadásul az Európai Bizottság, Görögország és Olaszország képtelen volt hatékonyan végrehajtani a műveletet, ami szintén azt mutatja, hogy hiba volt ezt a megoldást erőltetni.

Utólag könnyű okosnak lenni, válaszolt Yves Bot, de a jog nem így működik. A „határozatot a meghozatalának időpontjában fennálló ténybeli és jogi helyzet alapján kell megítélni, nem pedig a hatékonysági fokára vonatkozó visszamenőleges megfontolások tükrében” – írta. 

Ez csak az első vélemény, ítélet később

A bíróság az eljárásaiban kikéri egy-egy főtanácsnoka véleményét, ami nem köti a bíróságot, de általában jól jelzi előre a végső ítéletüket. A főtanácsnoknak az a feladata, hogy „teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé.”

Az Európai Unió Bíróságán tizenegy főtanácsnok és huszonnyolc bíró dolgozik. Őket az unió tagálamai közös megegyezéssel nevezik ki, köztiszteletben álló jogászok közül. A bírók májusban hallgatták meg a perben álló felek érveit. Most megkezdik a tanácskozást, az ítélet legkorábban szeptemberben vagy októberben születhet meg.

(Borítókép: Tranzitzóna Röszkén, 2016. április 16-án. Fotó: Huszti István/Index)

A szocialisták EP-képviselője, Ujhelyi István 2014 júliusa, Orbán Viktor illiberális államot meghirdető beszéde óta minden vasárnap rendületlenül megír egy nyílt levelet, amiben a Fideszt ostorozza. Azt írja: azon a napon megfogadta, hogy minden héten figyelmezteti a közvéleményt a rezsim bűneire, mert európai demokrataként ez a dolga.

A jubileumi, százötvenedik közleményében a miniszterelnök idei tusványosi beszédét elemzi. Azzal kezdi, hogy:

„Orbán Viktor begyávult. Kormányfőként a magyar valóság helyett kreált tévképzetekkel, saját plakátszörnyeivel hadakozik. Olyan ellenségeket választott magának, amelyek ellen valós pofonok kiosztása, de legfőképp elszenvedése nélkül is küzdeni lehet. Olyan ellenfeleket választott magának, amelyek nem indulnak ellene a választáson, nem fogják bűneivel szembesíteni egy kormányfő-jelölti vitában, és végképp nem jelennek meg fizikai valójukban az ajtaja előtt, hogy számon kérjék:

tudod-e, hogy miről beszélsz, ember?!

Ujhelyi szerint „a Fidesz miniszterelnöke” arról beszélt, hogy az ország erősödik, arról viszont nem, hogy egy erősödő országban többek között

• miért halnak meg többen kórházi fertőzésekben, mint a közutakon,
• miért csökken radikálisan az iskolából kijövő fiatalok mérhető teljesítménye,
• miért jutottunk oda, hogy minden negyedik magyar gyermek külföldön születik,
• a nyugdíjasok jelentős része még mindig méltatlan anyagi körülmények között él.

„Orbán mostani, szabadegyetemi fellépése tökéletes záróakkordja volt egy egykor volt radikális liberálisból lett népnemzeti, majd illiberális populista politikus bukással végződő karrierjének” – zárta a vasárnapi levelét Ujhelyi István.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Dorota Bawołek, a lengyel független Polsat TV-csatorna brüsszeli tudósítója múlt csütörtökön megkérdezte az Európai Bizottság szóvivőjétől a szokásos napi sajtótájékoztatón, hogy a Bizottság hogyan reagál a lengyel parlament egy nappal korábbi döntésére, amely átalakítja a lengyel igazságszolgáltatás egyik csúcsszervének a működését.

A lengyel parlament alsóháza, a Szejm által megszavazott törvény megszünteti a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS) jelen lévő 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítja magát a tanácsot is. A tanácsnak eddig széles jogkörei voltak a bírák kinevezésében, és tagjait a bírák maguk választották meg négyéves időtartamra. A most elfogadott törvény értelmében a tanácsban lévő 15 bírót ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem a Szejm fogja megválasztani. Az elfogadott törvénnyel, ha az államfő aláírja, megszűnik a KRS eddigi tagjainak mandátuma. A szintén áprilisban előterjesztett, a bíróságok felépítéséről szóló másik törvényjavaslat a bírák és gyakornokok kiválasztásának folyamatát módosítja úgy, hogy ebbe nagyobb beleszólása lesz az igazságügyi miniszternek.

A kormánypárt szerint az új jogszabályok átláthatóbbá teszik és felgyorsítják a bíráskodást, az ellenzék azonban úgy látja, hogy az új törvények pártpolitikai érdekeknek rendelik alá az igazságszolgáltatást.

Berágott az Európai Bizottság kettes számú embere azon, ahogy a magyar kormány kapcsolta össze a sorosozást, a migránsozást és a brüsszelezést. „Olyan vádak hangzottak el Magyarországon különböző csatornákon keresztül, sajnos kormányzati körökből is, hogy az Európai Bizottság érintett lenne tervek végrehajtásában, amelyekkel a feltételezések szerint évente egymillió migránst hoznának Európába” – írta Frans Timmermans.

Frans Timmermans

Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary

Orbán Viktor július elején beszélt arról, hogy Soros György bevándorlási tervét hajtják végre Brüsszelben, amivel egymillió bevándorlót hoznának be. Szerinte olyan európai menekültügyi hatóságot is terveznek, amely elvenné a hatáskört a tagállami hatóságoktól, hogy eldönthessék, „kit fogadunk be".

Az Európai Bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak a külföldről támogatott szervezetekről szóló, június 13-án elfogadott új törvénnyel kapcsolatban – adta hírül az Európai Unió ellenőrző testülete csütörtökön.

A magyar törvény új kötelezettségeket vezet be bizonyos típusú civil szervezetek számára, hogyha évente 7,2 millió forintot meghaladó külföldi finanszírozásban részesülnek. A szervezeteknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat, és valamennyi közleményükben, weboldalukon és sajtóanyagukban „külföldről támogatott szervezetként” kell magukat megjelölniük, továbbá be kell jelenteniük a magyar hatóságoknak a külföldről kapott finanszírozással kapcsolatos konkrét információkat. A szóban forgó szervezetekkel szemben szankciókat alkalmazhatnak, ha azok nem tesznek eleget az új bejelentési és átláthatósági kötelezettségeknek.

Frans Timmermans első alelnök a következőket nyilatkozta: „A civil társadalom demokratikus társadalmaink fontos pillére, ezért nem szabad indokolatlanul korlátozni a tevékenységét.

Gondosan tanulmányoztuk a civil szervezetekről szóló új törvényt, és arra a következtetésre jutottunk, hogy az nem felel meg az uniós jognak.

Elvárjuk, hogy a magyar kormány mielőbb kezdjen párbeszédet e kérdés megoldása érdekében. Egy hónapon belül várunk választ a magyar hatóságoktól.”

Frans Timmermans

Fotó: Patrick Seeger / MTI / EPA

Három pontban kifogásolja az Európai Bizottság a civiltörvényt:

• indokolatlanul beavatkozik az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokba, különösen az egyesülés szabadságához való jogba. Az új törvény akadályozhatja a civil szervezeteket az adománygyűjtésben, korlátozva a feladataik ellátására való képességüket.
• indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását az Európai Unión belül. „A nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, valamint adminisztratív és reputációs terhet jelentenek az érintett szervezetek számára. Az említett intézkedéseknek elrettentő hatásuk lehet a külföldi adományokra, az érintett civil szervezetek számára pedig megnehezítik az ilyen támogatáshoz való hozzájutást.”
• „A törvény a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartása tekintetében is aggályokat vet fel. Nem alakít ki megfelelő egyensúlyt az átláthatósághoz fűződő érdekek, valamint az adományozók és a kedvezményezettek személyes adataik védelméhez való joga között. Ez különösen arra a követelményre vonatkozik, hogy közölni kell a magyar hatóságokkal az ügyletek pontos számát és az adományozókkal kapcsolatos, részletes információkat, amelyeket azt követően a hatóságok nyilvánosságra hoznak.”

A felszólító levél az első hivatalos tájékoztatási kérelem, egyben a kötelezettségszegési eljárás első lépése. A magyar hatóságoknak egy hónapon belül kell válaszolniuk a Bizottság érveire. 

Idén januárban lépett életbe a megújuló villamosenergia-termelést támogató rendszer (Metár), amelyik 45 milliárd forintos éves költségvetéssel ösztönzi a zöldenergia-termelést Magyarországon. Az Európai Bizottság kedden nyomta rá a pecsétjét az állami támogatási tervre.

Minden állami támogatási program meg kell, hogy feleljen ugyanis az európai közösségi szabályoknak. Ezek a szabályok biztosítják, hogy ne érje versenyhátrány más országok cégeit, hogy ne torzuljon a szabad európai piac. Az uniós jóváhagyás egyik feltétele az volt, hogy 2017-től Magyarország részben megnyitja a  támogatási programját a külföldi termelők előtt.

Az uniós országok abban egyeztek meg, hogy 2020-ig az EU energiafogyasztásának legalább 20 százalékát megújuló forrásokból kell biztosítani. Ebbe az erőfeszítésbe illeszkedik a magyar program.

Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Haladni akarunk a tiszta energia felé környezetünk, de Európa gazdaságának növekedése érdekében is. A magyar támogatási program növelni fogja a zöld energia arányát Magyarország energiaszerkezetében, miközben megőrzi a versenyt a villamosenergia-piacon. A mai napon jóváhagytuk a programot.”

Margrethe Vestager

Fotó: Aurore Belot / AFP

Háromféle kategóriában lehet támogatásra jelentkezni:

• A kötelező átvételi támogatás a kis (500 kilowatt alatti teljesítőképességű) létesítményekre és demonstrációs projektekre korlátozódik.
• Az 500 kilowatt feletti teljesítőképességű létesítmények a villamos energia piaci árán felül prémiumot kapnak, a létesítmények a piac jelzéseit követik.
• Az 1 megawatt feletti teljesítőképességű létesítmények és a szélerőművek esetében a prémium meghatározása és a kedvezményezettek kiválasztása versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban történik.

– áll az Európai Bizottság közleményében. 

A civiltörvény miatt is kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság, értesült a Bruxinfo. Az uniós testület havonta hirdeti ki, milyen ügyekben kezd vizsgálatot vagy lép új szakaszba.

A júliusi csomagban, amelyet most csütörtökön fognak bejelenteni, már a külföldről – akár közvetlen uniós forrásból – támogatást kapó civil szervezeteket szerintük megbélyegző magyar jogszabály is benne lesz.

A visegrádi együttműködés soha nem volt annyira szoros és hatékony, mint most

– jelenti ki vasárnap óta gyakorlatilag naponta Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint ez az EU legerősebb szövetsége.

Múlt hét végén megjelent az éves jelentés arról, hogy hogyan alkalmazzák az EU-s országok az uniós jogot. A tavalyi adatok szerint ötödével ugrott meg a kötelezettségszegési eljárások száma. Ilyet akkor indít az Európai Bizottság, ha egy közösen meghozott szabályt későn, rosszul vagy sehogy sem alkalmaz valamelyik uniós tagállam.

A 4-es metró közbeszerzési eljárását is vizsgálta a bizottság

Fotó: Földes András

Harminc európai ország 168 városát rangsorolta az Európai Bizottság egy csütörtökön elindított internetes alkalmazásban, a Kulturális és Kreatív Városok Figyelőjében. Két évig dolgoztak rajta, hogy tudományos igénnyel össze tudják hasonlítani azokat az európai városokat, ahol a legpezsgőbb a kulturális élet, a legerősebb a kreatív gazdaság, és a környezet a legtöbb lehetőséget teremti a kibontakozásra.

Azok a városok kerültek be a kutatásba, amelyek már voltak vagy lesznek Európa Kulturális Fővárosai, elnyerték az UNESCO „Kreatív városok” címet, vagy legalább két nemzetközi fesztiválnak adnak rendszeresen otthont.

Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

Magyarországról Budapest, Győr, Pécs és Szeged került be a keretbe. Az összetett lista élén Párizs, Koppenhága, Eindhoven, Amszterdam és Luxembourg végzett, de a magyar települések mind jól teljesítettek a sajátjukhoz hasonló méretű városok között.

Huszonkilenc mutató alapján hasonlították össze és pontozták a városokat. A kulturális pezsgést például az alapján mérték, hogy a lakosság arányában hány történelmi, kulturális vagy művészeti látnivalót ajánl a Tripadvisor, hány színház van, és hány színházi előadás megy éppen, hány mozijegyet adnak el, és a lakosság mennyire elégedett a kulturális élettel. A gazdaság kreativitását többek között az alapján értékelték, hogy hányan dolgoznak a kulturális és tudományos szektorban, hány információs technológiai (IT) és dizájn szabadalmat adnak le hároméves átlagban. A lehetőségteremtő környezetet az egyetemre, főiskolára járó hallgatók száma, a külföldi lakosok aránya, a külföldi hallgatók aránya, a repölőjáratok, vonatok és az autós közlekedés sűrűsége alapján határozták meg.

Stratégiai partnerünk lesz Japán az év végére, erről állapodnak meg csütörtökön Brüsszelben a távol-keleti ország és az Európai Unió vezetői. Négy éve tárgyalnak a gazdasági együttműködésről, az egyeztetések most értek a célegyenesbe.

Az Európai Bizottság 2,42 milliárd eurós (közel 750 milliárd forintos) bírságot vetett ki a Google-ra, mert a társaság megsértette az uniós trösztellenes szabályokat. Ennyiből nagyjából hatszor kijönne a vizes vb elszabadult, most valahol 127 milliárd forint körül tartó költségvetése.

A társaság visszaélt a keresőmotorja piaci erőfölényével, amikor jogsértő előnyt biztosított egy másik saját szolgáltatásának, a Google ár-összehasonlítójának. Margrethe Vestager versenypolitikai biztos szerint így a cég a „magatartásával lehetetlenné tette, hogy a versenytársak egyenlő feltételekkel vegyenek részt a piaci versenyben. Ami pedig a legfontosabb, az európai fogyasztókat megfosztotta a valódi választás lehetőségétől és az innováció lehetséges előnyeitől.”

Margrethe Vestager

Fotó: Francois Lenoir / Reuters

A vállalatnak 90 napja van, hogy változtasson, különben kényszerítő bírságot kell fizetnie. Ez elérheti a Google anyavállalata, az Alphabet átlagos napi globális forgalmának öt százalékát.

A pénteki uniós csúcstalálkozó után egyszerre tartott sajtótájékoztatót Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök. Együtt is készültek föl a találkozóra, és egymást visszhangozva szólaltak föl a  tanácskozáson. A tökéletes összhangból, amivel egymás mellett álltak, úgy tűnik, rátaláltak a nagyon régi receptre, hogy Európa azzal tud erőt sugározni kifelé és befelé is, hogyha a két legerősebb állama közös hangon szólal meg.

„Amikor Németország és Franciaország szimbiózisban van, Európa előrelép – mondta Macron – persze ez nem elégséges feltétel, de mindenképpen szükséges.” Nagyon rugalmasnak és strapabírónak nevezte a francia-német kapcsolatot, és a volt német kancellár, Helmut Kohl közelgő temetése kapcsán arról beszélt, hogy a két kormány közötti mostani együttműködés arra emlékezteti, amikor Kohl összefogott Francois Mitterand francia elnökkel, és ennek köszönhetően megerősödött az európai projekt.

Július 13-án közös kormányülést tart a két ország. Arról nem akart beszélni a két vezető, hogy hosszú távon milyen területeken képzelik el az összefogást, de azt biztosra vették, hogy a védelempolitika, biztonság, a bevándorlás, a kereskedelem, a terrorizmus elleni harc, Európa digitális fejlesztése, az oktatás és a kultúra témájában már a következő pár hónapban közös programokkal fognak előállni.

„A francia elnökkel való barátságunk, az férfiasan kezdődött, ebben semmilyen meglepetés nincsen – mondta Orbán Viktor pénteken a megbeszélés után, amelyet a visegrádi országok vezetői Emmanuel Macronnal tartottak. – Arra jutottunk a végén, és ezt szó szerint elmondta a francia elnök és én is, hogy az együttműködésünknek az alapja a kölcsönös tisztelet, és erre mindkét fél számíthat a jövőben. Ki is jelöltük azokat a kérdéseket, amelyekben ebből kiindulva pragmatikus megállapodásokat hozhatunk majd.”

Azon vitatkoznak a legtöbbet, hogy mekkora fizetésük lehet azoknak a közép-kelet-európai munkavállalóknak, akik az otthoni cégükkel állnak szerződésben, de Nyugat-Európában dolgoznak. A francia szakszervezetek kézzel-lábbal tiltakoznak ellene, hogy román, magyar, lengyel és más, a mi régiónkban működő építőipari cégek elhappolják a franciák elől a építkezési projekteket, mert olcsóbban elvégzik a munkát, mint a francia vállalatok. Többek között úgy tudják ezt megtenni, hogy kevesebbet fizetnek a munkásaiknak, mint amennyit a helyi törvény szerint egy francia cégnek kell fizetnie a saját alkalmazottainak. Ha az alapfizetés ugyanaz, még mindig alá tudnak vágni a kelet-európai cégek a nyugati áraknak azzal, hogy például szociális jogcímen kevesebb juttatást adnak, mint amennyit egy franciának kell, hogy fizessen a cége.

A Visegrádi országok vezetői, köztük Orbán Viktor, tárgyalása Macron francia elnökkel, Brüsszelben, 2017. június 23-án.

Fotó: Pool / Reuters

Évek óta zajlik a vita az európai uniós intézményekben, hogy hogyan lehetne igazságos megoldást találni, úgy, hogy a nyugat-európai gazdaság továbbra is jól járjon az olcsó munkaerővel, a munkások továbbra is dolgozhassanak Nyugat-Európában olyan fizetésekért, amelyek még így is jóval magasabbak annál, mint amit otthon kapnának, és a francia szakszervezetek se borítsák rá az asztalt a párizsi kormányra. A „munkavállalók kiküldetése” című irányelv szól erről a dilemmáról.

Az ügy szóba került a pénteki találkozón is, és Orbán Viktor azt nyilatkozta róla: „ha a következő néhány hónapban a szakértőink dolgoznak, akkor megállapodásra is juthatunk. Ezt most nem zárnám ki.”

„Kompromisszumkészek vagyunk, mert ez egy olyan vita, amit nem tudunk teljes mértékben megnyerni. Ilyenkor kell kompromisszumot kötni. Pontos felmérésére van szükség, hogy hány magyar emberről beszélünk, a készülőfélben lévő szabályok hány embert fenyegetnek még. Nincsenek betonbiztos alapok, de a kompromisszum bármilyen dimenzióban elképzelhető” – fejtette ki az álláspontját a miniszterelnök.

„Hozzákezdtünk, hogy megformáljuk azt az Európát, amelyik megvédi a polgárait” – mondta Emmanuel Macron francia elnök az európai uniós csúcstalálkozó szünetében csütörtökön. A terrorizmus, a migráció és a klímaváltozás hatásait sorolta föl olyan veszélyekként, amelyekkel szemben az Európai Uniónak fel kell lépnie.

Emmanuel Macron

Fotó: Gonzalo Fuentes

Két döntést hoztak az uniós kormányfők és államfők csütörtök délután, amely elkezdheti felépíteni a saját magát megvédeni képes Európát.

1. Szeretnék, ha a közösségi médiáról villámgyorsan, automatikusan le lehetne szedni a terrorizmusra biztató üzeneteket, nyomon követni a terrorizmusra felbujtó szervezetek és a célközönségük közötti kommunikációt. Ezt azt jelenti, hogy olyan alkalmazások fejlesztését fogja támogatni az Európai Unió, amelyek kiszűrik a gyanúsan terrorizmusra felbujtó tartalmakat a Facebookon, a Twitteren és a többi hálózaton. Mindezt úgy, hogy közben tiszteletben tartanák a felhasználók privát szférához való jogát, hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár.
2. Az uniós országok a jövőben össze fogják hangolni a katonai védelmi fejlesztéseiket. A következő három hónapban fogják eldönteni, hogy melyik országok vesznek részt ebben az új együttműködésben, milyen feltételekkel, és mit fognak vállalni. Nem lesz kötelező mindenkinek belépni, de az ötletet nagyon erősen támogató Franciaország és Németország szeretné, ha mindegyik, a brit kilépés után az unióban maradó tagállam szerepet vállalna benne. Felállítanak egy közös európai pénzalapot is, amelyet védelmi fejlesztésekre lehet fordítani.

Donald Tusk, a csúcstalálkozó elnöke történelmi lépésnek nevezte ezt a döntést. Jean-Claude Juncker, az Európai Unió kormányaként működő Európai Bizottság vezetője arra emlékeztetett, hogy már a 2009-ben életbe lépett uniós alapszerződésben, a Lisszaboni Szerződésben is lefektették azt a lehetőséget, hogy az EU országai közös védelmi politikát folytassanak, de azóta nem használták ezt az opciót. Juncker felsorolta, hogy nagyon is van hova fejleszteni az uniós védelem hatékonyságát: „178 féle fegyverrendszerünk van az Európai Unióban, míg az USA-ban csak 37. 17-féle tankot használunk, miközben az USA csak egyet. Feleannyit költünk védelmi kiadásokra, mint az Egyesült Államok, de a hatékonyságunk csak 15 százaléka az amerikainak.”

Orbán Viktor a brüsszeli uniós csúcs előtt nyilatkozott röviden a sajtónak. Az RTL Klub és az ATV arról kérdezte, hogy nem hiányzik-e majd a szavazata a pénteki parlamenti ülésen, amikor a plakáttörvényt szeretné jóváhagyni a kormánytöbbség, és minden voks kelleni fog, hogy meglegyen a szükséges kétharmad.

„Ez a pártokra tartozó ügy, a frakciókon keresztül terjesztik elő. Ha a kormány terjesztette volna elő, akkor azt gondolom, hogy otthon kellene lennem – válaszolta. – Az ilyen pártfinanszírozási korrupciós botrányokat, mint amiktől most szenvedünk, föl kell számolni, és akkor lehet fölszámolni, ha egyértelmű törvények vannak.

Fotó: John Thys / AFP

Van frakcióvezetőm, ő alá tartozom, neki tartozom engedelmességgel, tehát ha Kósa Lajos szól, hogy mennem kell, akkor haza fogok menni, természetesen, de

amikor eljöttem, akkor azt mondta, hogy ez nem várható.

Vagyis hiába a Fidesz kezdeményezte a parlament rendkívüli ülésének összehívását, a miniszterelnök ezen nem lesz jelen. Ez azt jelenti, hogy – a KDNP-s Rubovszky György halála és Orbán hiányzása miatt – ha az ellenzék fegyelmezetten nemmel szavaz, még kisebb az esély, hogy átmegy a kétharmados törvényjavaslat.

Uniós alapelvet sért a magyar online kaszinószabályozás, állapította meg az EU bírósága. Az ítélet szerint a szolgáltatásnyújtás szabadságával ellentétes az „alapügyben szóban forgóhoz hasonló” szabályozás, ha hátrányosan megkülönbözteti a külföldi cégeket, vagy ha ugyan elvileg nem így van, de a szabályokat nem átláthatóan vagy diszkriminatívan alkalmazzák. Sem a koncessziók odaítélésének hatósági feltételeit, sem pedig a szerencsejáték-szervezők ajánlattételéhez teljesítendő technikai feltételeket nem határozták meg kellő pontossággal.

A politikai nyári szünet előtt utoljára találkoznak az uniós állam- és kormányfők június 22-23-án Brüsszelben, hogy irányt mutassanak az EU-nak.