„Hogyhogy nem üzent az USA még semmit Oroszországnak?" – ezt a kérdést kapta meg Joe Biden alelnök az NBC egyik tévéadásában, mikor a demokrata pártot ért hekkerbotrányról és szivárogtatásról kezdett érdeklődni a riporter. A válasz rövid volt, de egyértelmű:

Fogunk üzenni

– mondta Biden, egy játékos félmosollyal az arcán.

Donald Trump szombaton egy New Hampshire államban tartott gyűlésen azt javasolta, hogy a következő vita előtt mindkét elnökjelölt vegyen részt egy drogteszten, írja a Politico. A republikánus elnökjelölt ezt azzal magyarázta, hogy szerinte Hillary Clinton a legutóbbi vita alkalmával feltűnően fel volt spanolva, a végére azonban látványosan elfáradt. „Alig tudott elvánszorogni az autójához" – mondta.

A republikánus elnökjelölt továbbra is teljes defenzívába szorulva tagadja, hogy szexuális ragadozó lenne. 

A legjobb, amit barátainkkal tehetünk, ha megtartjuk magunknak a véleményünket – ez lehet a tanulsága annak a kutatásnak, amely szerint az elnökválasztással kapcsolatos hírek komoly stresszforrást jelentenek az amerikaiaknak.  Az egyik legnagyobb súlyosbító tényező a közösségi média, mivel hirtelen a magánszférában is gyűlölködő kommentekkel kell megbirkózniuk a politikát követőknek. A regisztrált demokraták 55%-a, a republikánusok 59%-a stresszel a választás miatt,  derült ki az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) felméréséből.

„A progresszív mozgalom dolga most az, hogy előre, ne pedig hátra nézzen" – reagált a Wikileaksen kiszivárgott emailekre Bernie Sanders vermonti szenátor az NBC Newsnak. A Wikileaks napok óta több ezer olyan emailt hoz nyilvánosságra, amik állításuk szerint John Podesta, Hillary Clinton kampányfőnökének a feltört fiókjából származnak.

Úgy tűnik, tényleg kicsinálhatják a nők Donald Trumpot. A republikánus elnökjelölt – akinek a párttal kezdetektől ellentmondásos viszonya egyre ellenségesebb is – a nőkre nézve sértő, a vérfertőzéssel is zavarba ejtően viccelődő felvételek után újabb magyarázkodásra kényszerül négy nő vádja miatt, akik szerint Trump molesztálta őket. Trump kampánycsapata tagadja a vádakat, és perrel fenyegette meg többek között a New York Times-ot.

Hiba volt bombázni a szerbeket 1999-ben - jelentette ki Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt a Nedeljnik című szerb hetilap legfrissebb, csütörtöki számának adott interjújában, majd bocsánatot kért azért, ahogyan az amerikai politika, különösen a Clinton-kormányzat bánt Jugoszláviával, illetve Szerbiával.    

"A szerbek bombázása, akik mindkét világháborúban a szövetségeseink voltak, nagy hiba volt. A szerbek nagyon jó emberek. Sajnos a Clinton-adminisztráció sok rosszat okozott nekik, de az egész Balkánnak is, amelyet kaotikussá tett. Korábban is többször bocsánatot kértem már a szerbektől az Egyesült Államok, különösen Clinton velük szembeni politikája miatt" - mondta az interjúban Donald Trump Bill Clinton amerikai elnök 1993 és 2001 közötti elnökségére utalva.

A NATO 1999 márciusában indított támadást Jugoszlávia ellen. Az akkor Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakosság ellen.

Újabb 1200 elektronikus levelet hozott nyilvánosságra a WikiLeaks szerdán, állítólag valamennyi az amerikai demokraták kampányfőnöke, John Podesta magán email-fiókjából származik.

 A WikiLeaks lépésére reagálva Hillary Clinton demokrata elnökjelölt kampánycsapata megismételte egy nappal korábbi nyilatkozatát, miszerint a kiszivárogtatások hátterében Oroszország áll, amely így akarja befolyásolni az amerikai választási folyamatot.

Bár az első felmérések Hillary Clintont hozták ki a második elnökjelölti vita győzteseként, de a megosztott értékelések alapján úgy tűnt, hogy a várakozásokat felülmúló Donald Trump azért összességében döntetlenre hozhatta az összecsapást. Viszont még ez is az előnyben lévő Clintonnak kedvezett volna, és az elmúlt napokban publikált – azaz nagyrészt még a vita előtti, sőt, részben a 11 évvel ezelőtt a nőkre tett becsmérlő megjegyzései miatt kirobbant botrány előtti adatokra támaszkodó – közvélemény-kutatások azt mutatják

A botrány és a vita hatása még csak most jelenhet meg a felmérésekben, amiket azonban az is befolyásolhat, hogy az elmúlt napokban minden más hírt agyonnyomott a Trump és a republikánus pártelit egy része között kibontakozó kvázi polgárháború, aminek már akár az elnökválasztáson túlnyúlva is komoly következményei lehetnek.

Ahogy erősödik a republikánusok és Donald Trump között a konfliktus, úgy nő Hillary Clinton választási esélye. A demokraták azonban nem dőlhetnek hátra – figyelmeztetett Al Gore.

„Élő bizonyítéka vagyok annak, hogy minden szavazat számít” – idézte a Politico a 2000-es elnökválasztás nagy vesztesét. A demokrata Al Gore Bill Clinton alelnökeként toronymagas esélyese volt a választásnak, amit végül mégis George W. Bush nyert meg – hiába kapott a republikánus jelölt országosan kevesebb szavazatot.

A  Business Insider írta meg , hogy a republikánus párt elnökjelöltje, Donald Trump egy kedd esti kampányrendezvényen szép szavakkal ecsetelte, milyen fontos is lenne. hogy támogatói  november 28-án  elmenjenek szavazni. Hogy ezzel a mozgósítással mi is a baj?

Vita, vita, VITA! Bevált Hillary Clinton taktikája? A republikánus kabalaállat is jobban teljesítene Donald Trumpnál? A második elnökjelölti vita után csupa fontos és érdekes kérdést boncolgatunk a Fehér Ház-podcast második adásában.

Miután a nőkre tett korábbi kijelentései miatt több republikánus politikus nyíltan kritizálta Donald Trumpot, az elnökjelölt úgy kommentálta a dolgot, örül, hogy végre megszabadult a láncaitól.

Egészen pontosan azt írta twitterén, hogy nagyon jó érzés végre megszabadulni a láncoktól, így végre úgy harcolhat Amerikáért, ahogy igazán szeretett volna.

Beleszállt az egyik legbefolyásosabb republikánus politikusba, a házelnök Paul Ryanbe is, aki hétfőn kijelentette: a jövőben nem akarja védeni Donald Trumpot, és az energiáit sokkal inkább a képviselőházi és szenátusi többségük megvédésére fordítja majd.

Az első elnökjelölti vitára 84 millióan, Hillary Clinton és Donald Trump második összecsapására már csak 63 millióan voltak kíváncsiak – idézte a Politico a Mielsen adatait. Ez épp annyi, amennyien a Sunday Night Footballt nézték az NBC-n.

Hétfőn a Wikileaks újabb adag Clinton-emailt hozott nyilvánosságra, amelyek közt akadhatnak kellemetlenek a demokrata elnökjelölt számára. Az állítólag Joe Podesta, a Clinton kampány egyik vezetőjének emailfiókjának feltörésével megszerzett levelek a 2007-2016-os időszakot ölelik fel, és a második elnökjelölti tévévita – amiből egyébként elemzők szerint jobban jött ki Clinton – utáni reggel láttak napvilágot. Az amerikai sajtó már elkezdte kiválogatni az érdekesebb részeket, de az eddig megjelent cikkekből egyelőre igazán nagy leleplezés nem derült ki.

Az egyik legbefolyásosabb republikánus, Paul Ryan házelnök egy konferenciahíváson jelezte a párt kongresszusi képviselőinek a második elnökjelölti vita után, hogy a jövőben nem akarja védeni Donald Trumpot, és az energiáit sokkal inkább a képviselőházi és szenátusi többségük megvédésére fordítja majd, írja a CNN.

Paul Ryan

Fotó: Mark Wilson / Getty Images Hungary

Heves támadássorozattal és csúnya sárdobálással indult a demokrata Hillary Clinton és a republikánus Donald Trump második tévévitája, amin Trump belengette, hogy megválasztása esetén ügyészi vizsgálatot indíttatna Clinton ellen, míg a demokrata jelölt arról beszélt, hogy ellenfele soha semmiért nem vállalt felelősséget, és az elmúlt napokban is jól látszott, milyen ember valójában.

Talán nem volt még olyan elnökjelölt, aki annyira rossz helyzetből várhatott volna egy tévévitát, mint Donald Trump, akinek a 2005-ben nőkre tett becsmérlő megjegyzései miatt pénteken kirobbant botránya után a túlélésért kellett küzdenie. Az elmúlt két napban republikánus politikusok tömegesen hátráltak ki a milliárdos mögül, és még többen ítélték el a kijelentéseit. Ebből a felállásból kezdődött meg a vita, és a feszültség már akkor tapintható volt, amikor az első összecsapásukkal ellentétben Clinton és Trump ezúttal nem fogott kezet a bejövetelnél. A vitát éppen emiatt a különleges helyzet miatt több szinten érdemes nézni.

Nem lehet azt mondani, hogy Trump túllépett volna az eddigi magyarázatain a 2005-ös felvétel ügyében, vagy olyan nyilvános bűnbánást tanúsított volna, mint amit többen előzetesen vártak, helyette pont a legelső reakciójához nyúlt vissza. Azonban az első fél óra puffogtatásain túlnézve sikerült sokkal koncentráltabban kiállnia, mint az első vitán, ahol nagyon kijött a felkészülés hiánya a végére. Ezúttal többször is vissza tudott térni arra a múltkor is legerősebbnek ítélt üzenetére, hogy Clinton már 30 éve ott van a politikában, mégsem sikerült változást hoznia. Viszont rendszeresen méltatlankodott a moderátoroknál, amiért szerinte kevesebbet hagyták beszélni, mint Clintont (pedig mindketten nagyjából ugyanannyi, 40 percet beszéltek, Trump egy perccel többet). Azt lehet mondani, hogy az elmúlt napok után az előzetes várakozásoknál jobban szerepelt, és feltehetően sikerült a saját bázisát is feltüzelnie – ez pedig mind kulcsfontosságú volt neki a mostani helyzetben.

Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images Hungary

Az első vitához képest Clinton sokkal inkább védekezésre kényszerült, főként az emailügye miatt, viszont a Wikileaks legújabb szivárogtatásaiból sikerült valahogy kibújnia. Emellett jobban használta a town hall (kb. lakossági fórum) formátumot, amiben a helyszínen ülő bizonytalan választók is tehettek fel kérdéseket, és alapvetően egy stabil, megint elnökibbnek nevezhető teljesítményt nyújtott. Viszont nem tért vissza folyamatosan Trump botrányára, és olyan kiütéses győzelemtől nagyon messze volt, mint amiben több demokrata reménykedett az elmúlt napok után. Azonban már a vita előtt is ő vezetett a felmérésekben, és abban is bízhat, hogy Trump botránya sem fog hirtelen elhalni a vita végeztével, így egy döntetlen is neki kedvezne.

Talán nem volt még olyan elnökjelölt, aki annyira rossz helyzetből várhatott volna egy tévévitát, mint Donald Trump, akinek a pénteken kirobbant botránya után a túlélésért kell majd küzdenie magyar idő szerint hétfő hajnali háromkor, és könnyen lehet, hogy most dől el, mennyi esélye marad a november 8-i elnökválasztáson. Az elmúlt napokban minden korábbinál nagyobb hullámokat vertek ugyanis több mint tíz évvel ezelőtt nőkre tett trágár, becsmérlő kijelentései. Az előkerült felvételen Trump többek között arról beszélt 2005-ben, hogy házas nőre hajtott rá, és sztárként szerinte egyébként is bármit megtehet nőkkel.

Republikánus politikusok tömegesen hátráltak ki a kampánya során először bocsánatot kérő milliárdos mögül, és még többen ítélték el a kijelentéseit, az egész pedig akkorát robbant, hogy teljesen háttérbe szorította azokat a Hillary Clintonnak kínos emaileket is, amiket a Wikileaks rögtön Trump videója után hozott nyilvánosságra. Trump kizárta, hogy visszalépjen, de az újabb korábbi kijelentéseivel folytatódó botrány alaposan rányomhatja majd a bélyegét a sorsdöntő tévévitára, miközben Clinton egyébként is előnyben volt a felmérésekben.

Egyre több befolyásos republikánus politikus hátrál ki Donald Trump mögül az elnökválasztási kampány hajrájában, vasárnap Arnold Schwartzenegger, Kalifornia volt kormányzója közölte, nem támogatja Trumpot a novemberi választásokon - írja a Sky News. 

A mostani sem Donald Trump hete: a pénteken nyilvánosságra hozott hangfelvétel után - melyen többek között arról beszél egy tévéműsor házigazdájával, hogyan ragadja “pinán” a nőket - a múltja ismét előjött. A CNN által előásott felvételeken Trump kedvenc rádióriporterének, Howard Sternnek nyilatkozik - az elmúlt 17 évet felölelő gyűjtés központi témája pedig Trump viszonya a nőkkel.

Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images Hungary

Amikor 2006-ban a lányáról, Ivankáról beszélgettek, Stern megkérdezte Trumpot, hogy vajon Ivankának volt-e mellműtétje, “mert mintha nagyobbak lennének a mellei.” Trump, aki közismerten szívesen beszél a lányáról, erre azt feleli, hogy nem, “Ivankának mindig is ilyen dús keblei voltak.” Egy ennél korábbi, 2004-es hangfelvételen Stern “jó bulának” titulálja a lányt, és megkérdezi Trumpot, hogy egyetért-e vele. “Aha” - feleli Trump, aki egy korábban már nyilvánosságra hozott tévéfelvételen azt is kijelentette, hogy legszívesebben járna Ivankával, ha lehetne.

Egyre több republikánus politikus szólította fel szombaton elnöki ambíciói feladására Donald Trumpot, a párt elnökjelöltjét azt követően, hogy nyilvánosságra kerültek több mint tíz évvel ezelőtti nőkre tett trágár, becsmérlő kijelentései. Trump jelezte: nem száll ki a versenyből. Még Mike Pence, a republikánusok alelnökjelöltje is azt mondta, hogy Trump szavait se megbocsátani, se megvédeni nem lehet. Trump felesége is sértőnek, védhetetlennek minősítette szavait.

Közben kiderült, hogy nem sokkal Pence nyilatkozata után Trump kampányoldaláról eltűntek az alelnökjelölt soron következő kampányeseményei, helyettük az az üzenet fogadta a látogatókat. hogy majd később teszik azokat közzé. Nem sokkal cikkünk megjelenése előtt két nyilvános eseményt visszatettek az oldalra, de ez is azt vetíti elő, hogy a Republikánus párton belül egyre hangosabbak azok a hangok, akik Trump visszalépését és Pence elnökjelöltségét szorgalmazzák.   

Fotó: Spencer Platt / Getty Images Hungary

Kovács Zoltán kormányszóvivő exkluzív interjút adott az amerikai politikai paletta jobbszélét képviselő Breitbart.com internetes lapnak, amelyben kiállt Donald Trump bevándorlásellenes politikája mellett, bár azért azt leszögezte, hogy nyíltan és hivatalosan nem támogatja a republikánus elnökjelöltet a magyar kormány.

Fotó: Huszti István / Index

A kormányszóvivő nyilatkozata pont azzal egy időben jelent meg a nagyjából a Demokrata vagy a Pesti Srácok amerikai megfelelőjeként jellemezhető lapban, hogy Trump újabb botrányba keveredett durván szexista kijelentései miatt.

Az elnökválasztás hajrájára ráfordulva péntek este néhány óra alatt elképesztően felgyorsultak az események, egymást érték a két nagy jelölt körül vihart kavaró hírek. A republikánus Donald Trumpról előkerült egy olyan 2005-ös felvétel, amin dehonesztálóan és durván beszélt nőkről, ez pedig a republikánusok oldaláról is kemény bírálatokat váltott ki.

Ezt mondtam, helytelen volt, és bocsánatot kérek érte

– reagált végül Trump, és az ügy súlyát jelzi, hogy tizenhat hónap alatt először kért bocsánatot, és próbált azzal érvelni, hogy az utazások, és a találkozások az emberekkel megváltoztatták a kampány során.

Közben pont a Trump-felvétel után nem sokkal hoztak nyilvánosságra a Wikileaksen olyan emaileket, amiket állításuk szerint a demokrata Hillary Clinton egyik legfontosabb tanácsadójától szereztek meg hekkerek. Ezek Clinton kampányának működésébe, és a jelölt korábban tartott, fizetett beszédeinek leiratába adhatnak olyan betekintést, amit nem akartak nyilvánosan látni.

Az Egyesült Államok Hírszerzési Közössége nagy biztonsággal állítja, hogy az orosz kormány irányította az emailek ellopását amerikai személyektől és intézményektől, köztük politikai szervezetektől

– ez az az állásfoglalás, amire már hetek-hónapok óta vár mindenki, és amit most közös közleményében ír az amerikai belügyminisztérium (DHS) és az amerikai hírszerzést összefogó Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság (ODNI).

Egyszerre lobbizott Oroszország közép-európai gázvezeték-projektje mellett és dolgozott Donald Trump első mérvadó külpolitikai témájú, és amúgy meglehetősen oroszbarátra sikerült beszédén Richard Burt.

A Reagan-kormány alatt az USA németországi nagyköveteként is szolgált üzletember a republikánus elnökjelölt külpolitikai kampánystratégiáját is alakíthatta. A kampánystáb tagadta, Burt félig-meddig elismerte az együttműködést.

Hosszú hónapok óta folyamatosan emelkedik Barack Obama elnöki népszerűsége, pedig hosszú időn keresztül, 2013 közepétől egészen idáig márciusig többségben voltak a vele elégedetlenek. Az elnöki munkájával való elégedettség (job approval) azonban március óta folyamatosan, hónapról-hónapra nő.

Fotó: Carlos Barria

És akinek ez nagyban köszönhető, az Donald Trump, fejtegeti a Politico cikke.

A szebb napokat is látott Republikánus Párt elnökjelöltje, Donald Trump igazán kitett magáért egy pénteki kerekasztal-beszélgetésen, ahol egy még magához képest is meredek összeesküvés-elmélet fogalmazódott meg: az amerikai kormány szándékosan engedi be a büntetett előéletű mexikói illegális bevándorlókat az Egyesült Államokban, mert abban érdekelt, hogy mielőbb szavazhassanak.

Lassan az elnökjelöltek rákanyarodnak a kampány célegyenesére, amit a második, vasárnapi elnökjelölti vita indít be. Az első vitát nem csak az első napok gyorselemzései, hanem a rákövetkező hétvége közvélemény-kutatásai szerint is Hillary Clinton nyerte; Donald Trumpnak ezért nem csak egyszerűen jó teljesítményt kéne nyújtania az elkövetkezendő négy hét során, hanem több csoportban, több államban is hoznia kell ellenfelén.