Ezt a képet biztos, hogy sose fogjuk elfelejteni: Donald Trump, immár megválasztott amerikai elnökként megtartja első beszédét a választás után. A republikánus jelölt, aki az amerikai történelem első olyan elnöke lesz, aki semmilyen politikai tapasztalattal nem rendelkezik, nem töltött be semmilyen választott, állami vagy katonai tisztséget, családjával együtt vonult a színpadra a manhattani Midtown Hilton hotelben, miután Mike Pence megválasztott alelnök majdnem könnyekig hatódva felkonferálta.

Elnézést, hogy megvárakoztattam önöket, ez elég komplikált ügy volt. Most hívott Hillary Clinton, és gratulált nekem, önöknek

– kezdte Trump, aki ezután a kampányában megszokott hangnemtől teljesen idegen módon azt mondta, ő is gratulált Clintonnak, aki nagyon keményen kampányolt. Trump azt is mondta ellenfeléről, hogy az amerikaiak köszönettel tartoznak azért a munkáért, amit Clinton a politikai karrierje során az országért tett (amit fura módon a szavazói és támogatói sem fütyültek ki). Clinton után Trump a támogatóinak és szavazóinak mondott köszönetet, akik szerinte egy többmilliós mozgalmat alkottak Amerika megújításáért. 

Hillary Clinton vágott neki esélyesként a keddi elnökválasztásnak, de Donald Trumpnak is van több lehetséges útja az elnökségig. Az elmúlt hét vége felé már úgy tűnt, hogy megáll Trump közeledése az országos pollokban, és Clintonnak sikerült is növelnie valamivel a különbséget. A RealClearPolitics-nél és a FiveThirtyEighten is 3 százalék fölötti előnnyel vezetett Trumppal szemben az utolsó országos felmérések alapján.

A FiveThirtyEight felméréseket összesítő legutolsó modellje alapján 71 százalék Clinton esélye a győzelemre, a New York Times 84 százalékra, a Huffington Post viszont 98 százalékra teszi Clinton várható győzelmét.

Hillary Clinton és Donald Trump párharcával párhuzamosan a kongresszusért is küzdenek a demokraták és a republikánusok. A kongresszusi képviselőket minden két évben újraválasztják, a szenátorok viszont hatéves ciklusokat töltenek ki, ami azt jelenti, hogy minden második évben a 100 szenátor harmadáról szavaznak csak.

Hacsak nem egy kő alatt élt, mindenki hallotta már, hogy ma, november 8-án (magyar idő szerint 9-én hajnalban) dől el, Donald Trump vagy Hillary Clinton lesz-e a következő amerikai elnök. Azonban az USA-ban egy füst alatt megosztó kérdésekben is döntenek majd, és az elnök, a képviselők, szenátorok és kormányzók megválasztása mellett egész más kérdéseket is feltesznek majd sok államban.

Nemiszervüknél megmarkolandó nők, hosszú idő óta nem adózó elnökjelölt, kiszivárgott e-mailek, rosszul kezelt levelezés, politikai terepre tévedő FBI – mind mind olyan botrány, amelybe egy szokványos választáson belebukna bármelyik párt jelöltje. Ez az amerikai elnökválasztás azonban nem szokványos: talán sosem indult egyszerre mindkét oldalon ennyire elutasított jelölt, mint amilyen a republikánus Donald Trump és a demokrata Hillary Clinton.

Összegyűjtöttük a kampány utolsó hetének legjobb képeit:

18

Galéria: Az utolsó erőpróbák a végső összecsapás előttFotó: El Nuevo Herald / Getty Images Hungary

Annak ellenére, hogy az amerikai választókat elsősorban a hazai ügyek mozgatják meg, nem szabad elfelejteni (se nekik, se nekünk), hogy az elnöki hatalom (melynek kiterjedéséről itt olvashat) igazán a védelmi- és külpolitikában teljesedik ki. Az amerikai alkotmány ugyanis az „amerikai életek védelmé”-t és „a többi nemzettel való kapcsolattartást” is az elnök hatáskörébe utalta, és bár a Képviselőház, illetve a Szenátus ellenőrzési jogkörrel bír mindkét terület felett, a Fehér Ház mindenkori lakója a titkosszolgálatokon, a hadseregen és a külügyi apparátuson keresztül

Ezért is lehet érdemes Magyarországról is külön figyelmet szentelni a jelöltek külpolitikai elképzeléseiket. Azért itt megnyomnám azt, hogy lehet, mivel az elnökválasztási kampányokban felbukkanó külpolitikai programokra és megszólalásokra két dolog jellemző:

1. a jelöltek között stratégiai prioritások tekintetében egyetértés uralkodik, a vita – egyes konkrét ügyektől eltekintve - inkább abban van, hogy ki tudja ezeket a prioritásokat erélyesebben és hatékonyabban megvalósítani. Obama inkább kivételnek számított, amikor 2008-ban az iraki csapatkivonással kampányolt.
2. a kampány során a politikusok igyekeznek héjának tűnni, programjaikban is keményebb hangot ütnek meg az USA konfliktusosabb ügyeivel kapcsolatban. Hogy maradjunk Obamánál és 2008-nál: a meglepetésjelölt csak úgy tudta eladni az iraki háborúval kapcsolatos ellenérzéseit, hogy közben Afganisztánnal kapcsolatban kifejezetten harcias hangot ütött meg

Elszabadulhat a pokol szerdán a világ tőzsdéin, ha Donald Trump megveri Hillary Clintont az amerikai elnökválasztáson, legalábbis ettől tart sok tőzsdei elemző és befektető. A Guardian azt írja, hogy kedden több befektetési cég arra figyelmeztette az ügyfeleit, hogy nagy eladási hullám jöhet szerdán, ha Trump nyer, vagyis a részvények és egyéb értékpapírok értéke zuhanni kezdhet. 

Az Egyesült Államokban hagyományosan nem hétvégén tartják a legfontosabb választásokat, azonban az amerikaiak többsége sincs tisztában azzal, hogy miért éppen a november első hétfőjét követő keddet írták elő az elnökválasztásra.

Kevés olyan, széles körben örök érvényű igazságként kezelt dolog van az amerikai elnökválasztással kapcsolatban, mint az, hogy ez az egész hajcihő végső soron a gazdaságról szól. Hiszen az átlag amerikait (mint bármelyik más ország átlagpolgárát) a nap végén nem az foglalkoztatja, hogy mi van a Közel-Keleten vagy házasodhassanak-e a melegek, hanem hogy mennyi pénz van az ő (és szomszédja) zsebében.

Hiába ad idén egy kicsit összetettebb színezetet a voksolásnak, hogy Donald Trump személyében egy elég rendhagyó figura a két esélyes jelölt egyike, a fenti axiómát még ez sem írhatja teljesen felül. Így ahogy négyévente mindig, most is sokan azt hangoztatják, hogy

[it’s] the economy, stupid,

azaz hogy a legfontosabb téma a gazdaság, ahogy azt Bill Clinton akkori kampányguruja híresen lényegre törően megfogalmazta az 1992-es választás előtt. (Bár a rend kedvéért meg kell jegyezni, hogy Karl Marx egy évszázaddal megelőzte őt ezzel a megfigyeléssel.)

Persze ez nem jelenti azt, hogy ne lenne érezhető gazdasági téren is a Trump-hatás. Nem véletlen, hogy amikor a republikánus jelölt a múlt héten hirtelen elkezdett feljönni a közvélemény-kutatásokban, a piacok rögtön bepánikoltak. Hiába szelídült ugyanis rengeteget Trump programja az utóbbi hónapokban, két legradikálisabb ígéretét megtartotta.

Fotó: Carlo Allegri / Reuters

Ezek, illetve kiszámíthatatlansága miatt pedig úgy tűnik, továbbra sem tudta meggyőzni a pénzvilágot arról, hogy nem hozna teljes kataklizmát elnökké választása az Egyesült Államok és a világgazdaság számára.

A leghíresebb vak popzenész utálná, ha Trump győzelme esetén az utolsó éveit egy pesszimista Amerikában kellene eltöltenie.

Persze, persze, egy elnökválasztási kampány nemcsak ügyekből, elszólásból és botrányokból áll, hanem standolásból, felmérésből, elemzésből, pénzgyűjtésből, forráscsoportosításból, programszervezésből és rengeteg egyéb aprómunkából. Nem véletlen, hogy az idei elnökválasztás önmagában is több mint 2 milliárd dollárral táplálja a politikai ipart. Mégis, mivel az egész amerikai közvélemény és média a két jelöltre fókuszál, ezért minden egyes megszólalás, ügy, reakció, nem-reakció, rezzenés és grimasz többet nyomhat a latban, mint egy százmilliós Super PAC. Ráadásul egy „ügy” sosem áll egymagában, mindig kapcsolódik a jelölt profiljához, netán korábbi ügyeihez – ha más nem, a rivális kampánygépezete tesz arról, hogy meglegyen a választók fejében a kapcsolat.

2016-ban volt bőven ilyen mozzanat, ezekből válogattam össze szubjektíve, de nem önkényesen az öt legfontosabbat, benne rengeteg linkkel.

Hat-hét csatatérállamban dőlhet el az amerikai elnökválasztás, amelyben az Ipsos felmérése szerint Hillary Clintonnak 90 százalékos esélye van a republikánusok jelöltjével, Donald Trumppal szemben. A kép országosan azonban árnyaltabb: a demokrata politikust a választók 45, Trumpot 42 százalék támogatja.

Az amerikai elnökválasztás mindig a demokrata és a republikánus párt jelöltjeinek nagy csatájáról szól, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének kisebb indulók is Hillary Clinton és Donald Trump árnyékában.

Nem mai sztori, de az MTI helyszíni tudósítója csak hétfőn este írta meg, anélkül pedig a választási dömpingben észre sem vettük, hogy Trump az utolsó napokban úgy döntött, megváltoztatja a külsejét.

Itt a kép, és szavazhat, miben más a régi és az új Trump, majd hajtás alatt ott a válasz is. 

Donald Trump egy mai kampányfotón, és egy hónappal ezelőtt az elnökjelöltek televíziós vitáján.

Fotó: Mandel Ngan / AFP

Az Egyesült Államok hosszú ideje legizgalmasabb elnökválasztásának előestéjén a republikánus jelölt Donald Trump nemzetközi támogatói között mindössze három hivatalban lévő kormány- és államfő található, legalábbis az ezt gyűjtő Wikipédia-oldal szerint:

Hogy Donald Trump a Kreml favoritja az idei elnökválasztási szezonban, azt eddig is tudtuk – lásd a Demokrata Párt szervereibe ki-be járogató orosz hackereket –, de a putyinista dezinformációkat terjesztő propagandaoldalak a kampány finisében is kitettek magukért. A közép-európai orosz dezinformációt monitorozó Political Capital összeállítása szerint egy egészen durva konteót is elővettek a magyar nyelvű propagandaoldalak, miszerint 

Hillary Clinton férje nőügyeit úgy tudta kiheverni, hogy a spiritualizmushoz fordult. Tényként közlik, hogy Clinton halott emberekkel, például Eleanor Roosevelttel konzultált, bár Jézust már nem akarta megidéztetni, mert az „túl intim” lett volna számára. 

Talán az összes művészeti szegmens közül a zenében a legnépszerűtlenebb Donald Trump. A feketék körében kifejezetten rühellik, ezért annyira nem meglepő, hogy a hiphopban már a felbukkanása óta folyamatosan üzengetnek neki, de a jelenség mára akkorára nőtt, hogy Eminemtől a Franz Ferdinandig mindenki ki akarja venni a részét abból, hogy egy dallal küldje el a fenébe a republikánusok elnökjelöltjét.

A közösségi médiában villámgyorsan fölkapták egy amerikai, de német származású felhasználó grafikáját. A képen olvasható szöveg arra biztatja az embereket, hogy nyugodtan szavazzanak Donald Trumpra; ahogy a német példa bizonyítja, semmi baj nem lehet belőle, ha az emberek egy diktatórikus hajlamú, gyűlölködő politikust választanak az ország vezetőjévé.

Egy újabb (utolsó?) nagy fordulatként, másfél nappal a keddi elnökválasztás előtt az FBI váratlanul bejelentette, hogy továbbra sem talált bizonyítékot arra, hogy Hillary Clinton bűncselekményt követett volna el, és vádemelést sem javasol, ezzel az amerikai választási kampány hajrájában ismét előkerülő emailbotrány lezárulni látszik.

Az amerikai kongresszushoz írt levelében James Comey FBI-igazgató kifejtette: az ügynökség lezárta a vizsgálatot, és nem talált rá alapot, hogy változtasson a júliusi konklúzióján. Comey azt írta, Clintonról júliusban megállapították, hogy felelőtlen volt, de nem követett el bűnt, amikor külügyminiszterként a nemzetbiztonsági szempontból kritikus fontosságú anyagokat a saját emailszerverére irányította.

Donald Trump, republikánus elnökjelölt épp a nevadai Renóban tartott beszédet egy kampányrendezvényen, amikor egy rendzavaró miatt, biztonsági okoktól a testőreinek le kellett kísérniük a színpadról, írja az MTI. Az esetről videó is készült: 

Több tanú az állítja, hogy látták, ahogy a rendbontó rohan a színpad felé és hallottak kiáltásokat, hogy "pisztoly van nála". Emiatt kitört a pánik, habár magát a fegyvert senki sem látta, és mint kiderült, nem is volt. Ettől függetlenül a biztonságiak hamar hatástalanították a kopaszodó, 30-40-es éveiben járó férfit:

Breaking. Trump escorted tom stage. Seconds ago. Man arrested. Armed police flooding crowd. People here very panicked. pic.twitter.com/5I2K0r9JLP

— Paul Lewis (@PaulLewis) 2016. november 6.

Trump az eset után megköszönte a biztonságiak munkáját, majd kijelentette, hogy:

"Semmi sem állíthat meg minket, hogy Amerikát újra naggyá és biztonságossá tegyük".

Donald Trump kampánya annyi botrányon van már túl az elnökválasztási kampány finisében, hogy a legújabb valószínűleg már ki sem fogja verni igazán a biztosítékot. 

Trump, utolsó, 2 perces tévéreklámjában vehemensen sulykolja azokat az üzeneteket, amikkel a legnagyobb sikert érheti el: a berendezkedett politikai elit évtizedek óta tönkreteszi az Amerikai Egyesült Államokat és ezt a hanyatlást egyedül a megkérdőjelezhető teljesítményű üzletember, Donald Trump tudja megállítani.

Ennek központi része az is, hogyha Hillary Clintonon és a demokrata párton múlik, akkor az országot elárasztják a mexikói menekültek, akik Trump szerint mind szexuális bűnözők. Azt, hogy milyen sokan érkeznek egy Magyarországon forgatott részlettel igyekszik alátámasztani. 

Néhány nap maradt már csak, és eldől, hogy Hillary Clinton, vagy Donald Trump lesz az Egyesült Államok következő elnöke, az utolsó hajrára pedig országosan egymáshoz közelítve, a mindent eldöntő csatatérállamokat tekintve pedig ennél is szorosabban fordultak rá a jelöltek. Összességében még mindig Clinton van előnyösebb helyzetben, és ő vezet, azonban a trendek Trump erősödését hozták az elmúlt két hétben, és nem lehetetlen, hogy akkor is ő emelkedjen ki szűk győztesként a végén, ha a demokrata jelölt kap több szavazatot. Minden azon múlhat majd, hogy az utolsó pillanatban egy-egy néhány százalékon belüli állam merre billen el.

A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a titkosszolgálat szombaton figyelmeztetést adott ki, eszerint az elnökválasztás előtti napon terrortámadások várhatók – írja az MTI.

Az FBI szerint hétfőn New York államban, Virginiában és Texasban esélyes terrortámadás. A New York Post értesülései szerint a titkosszolgálat erről már korábban értesítette a terrorelhárító egységeket. Arról azonban nem adtak tájékoztatást, hogy melyik államban milyen célpontoknál számítanak támadásokra.

Rohamrendőrök bilincsben vittek el egy tüntetőt Trump kampányrendezvényéről november 5-én.

Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images Hungary

"A terrorelhárítás és a belbiztonsági illetékesek felkészültek arra, hogy megvédjék az Egyesült Államokat" – idézett a CBS híradója nevük elhallgatását kérő FBI-tisztségviselőket. A New York Post információi szerint New York városában erőteljes készültség van, a választás napjára láthatóan megnövelik a rendőri jelenlétet. A hatóságok komolyan veszik a jelzést, mert mindkét elnökjelölt New Yorkban rendezte be főhadiszállását a választás napjának estéjére, és mindketten azt tervezik, hogy ott ünnepelnek.

Andrew Cuomo, New York állam kormányzója nem kívánta sem megerősíteni, sem cáfolni a terrorellenes készültséget, de azt közölte, hogy a választás napján több rendőr és több nemzeti gárdista lesz az utcákon.

Akár tetszik, akár nem, a celebeknek is megvan a a véleményük a politikáról, ami különleges helyzetükből adódóan rengeteg emberhez jut el. A jelenlegi kampány alatt is jól látszik, hogy sokan aktívan kihasználják óriási követőbázisukat, hogy szavazásra buzdítsanak, vagy a nekik tetsző jelölt irányába terelgessék az embereket. Clinton és Trump csatája rendkívül kiélezett, ennek megfelelően pedig mindkét oldalon találni igazán nagy neveket – habár Hollywood többsége egyértelműen Clinton-párti, többen is részt vettek a sztárok közül különböző kampányrendezvényeken –, akik közül a Vanity Fair és a Daily News összefoglalóiból válogattunk.

Karen McDougal a Playboy 1998-as júliusi számában

150 ezer dollárt, vagyis több mint 40 millió forintot fizetett egy amerikai médiacég Karen McDougal Playboy-modellnek, hogy sehol se jelenhessen meg a története a republikánus elnökjelölttel folytatott románcáról, írja a Wall Street Journal a lap birtokába jutott dokumentumok alapján.

A Donald Trump-párti National Enquirer bulvárlap augusztusban 150 ezer dollárt fizetett McDougalnek a sztoriért, miszerint 2006-ban viszonyt folytatott a vállalkozóval, aki akkoriban már házas volt. A cikk azonban soha sem jelent meg, ugyanis az újságot kiadó American Media vezérigazgatója, David Pecker régi barátja és üzletfele Trumpnak, és azért vásárolta meg a sztorit, hogy soha ne jelenhessen meg a sajtóban.

McDougal több médiafelületet is megkeresett a történetével, végül az American Media ajánlotta érte a legtöbb pénzt. A Wall Street Journalhez került szerződés szerint a cég exkluzív jogokkal rendelkezik minden olyan történettel kapcsolatban, amiben McDougal szexuális közelségbe került egy házas férfivel. Az egykori modell a szerződés érelmében sem a sajtóban, sem a közösségi médiában nem nyilatkozhat az ügyről, különben 150 ezer dollárt kell fizetnie.

Hillary Clinton, a demokraták elnökjelöltje pénteken két felmérés szerint is vezetett Donald Trump republikánus elnökjelölt előtt. A The Washington Post elemzése szerint azonban Trumpnak áll a zászló, írja az MTI.

A RealClearPolitics összesítése szerint Clinton 2,3 ponttal vezet országosan, de több csatatérállamban, köztük a nagyon fontos New Hampshire-ben is megerősödött Trump. A FiveThirtyEight felméréseket összesítő modellje szerint Clintonnak 64,5 százalék, Trumpnak 35,5 százalék esélye van megnyerni a keddi választást.