Ukrajna pengeélen táncol

A héten minden az ukrán válságtól volt hangos, mivel az messze nem csak az ukránoknak hoz egyre kétségbeejtőbb fejleményeket. Az oroszoktól is elkezdett komolyan menekülni a tőke, de az oroszok elleni lehetséges szankciók is eléggé fájnának Európának és az USA-nak is.  

Az azonnali csőd szélén táncoló Ukrajna kapott némi pénzt az uniótól, de az csak az IMF-tárgyalások végéig lehet elég. A 11,5 milliárd eurós (3600 milliárd forintos) európai csomagot a legkülönbözőbb helyekről gereblyézték össze, de ezt csak akkor kapják meg teljesen az ukránok, ha megállapodnak az IMF-fel. Ukrajnának két év alatt több mint 25 milliárd euróra van összesen szüksége, egészen sürgősen, tehát néhány hónapon belül pedig nagyjából 3 milliárdra.

Közben a Gazprom szinte a duplájára emelte az ukránoknak szállított gáz árát, az oroszok szerint ennek nincs köze a folyamatosan éleződő fegyveres konfliktushoz.

Alekszej Miller Gazprom vezér és Vlagyimir Putyin egy Gazprom beruházás makettjét tekintik meg a Déli áramlat Fekete-tengeri szakaszának megnyitóján januárban

Fotó: Alexei Nikolsky

Az ukrán események hatását hamar más területeken is érezni lehet majd, például a búza és a kukorica árában. De olyanokat sem érdemes elfejteni, hogy a cseheknek már szinte biztosan nem kell az orosz atomerőmű, az oroszok emiatt az INA-t is elbukhatják, vagy hogy a lengyelek újra azon gondolkoznak, hogy inkább csatlakoznának az eurózónához.

Persze az üzleti élet a háborús veszély közben sem áll le, a tőkepiaci szereplők már rég azon gondolkoznak, hogy ilyen helyzetben mi a jó befektetés.

Viszlát nyugdíjvagyon

Tovább államosítjuk a gázszolgáltatókat, az árampiac után már a gázpiacon is az MVM lesz a legerősebb cég. Ennek kapcsán végigvettük, hogy mik lehetnek az államosított és non-profitnak szánt energiaszektor legkényesebb dilemmái. Enélkül eddig már több mint 650 milliárdért államosított az Orbán-kormány, ami nagyjából a GDP-nk 2,2 százaléka. De egyébként is sokat költünk, februárra összejött a tervezett éves hiány fele.

Közben feketén-fehéren kiderült, hogy két és fél év alatt úgy éltük fel teljesen a 3000 milliárd forintnyi államosított nyugdíjvagyont, hogy az államadósság lényegében szemernyit sem csökkent. Ravaszak voltak viszont a vasutasok, belengettek egy sztrájkot gyorsan még a választások előttre, mire azonnal kaptak  a kormánytól egy szolid béremelést. Fónagy szerint egyébként "a vasút a társadalom tartóeleme".

Az NGM-es Orbán Gábor lassan az egyetlen ember, aki megpróbál kormányzati részről közgazdaságilag értelmezhető kifejezésekben beszélni a gazdaságunkról, de a héten pont arról magyarázott, hogy most már tényleg a láthatáron van a növekedési fordulat, és utána lesz csak igazán jó nekünk.

Varga Mihály arról beszélt, hogy eddig minden bejött a kormánynak, ami alatt a foglalkoztatás-bővülést és az adósságcsökkenést kellett most érteni. Azt mondjuk elismerte, hogy a foglakoztatás-bővülésben talán volt szerepe a közmunkának is, de az adósságcsökkentés alattnem tudni, hogy mire gondolhatott.

Bod Péter Ákos viszont úgy látta az Indexnek adott hosszabb értékelésében, hogy már tartósan stagnálás közeli helyzetbe hoztuk az országunkat. "Mintha a piacgazdaságtan alapvető összefüggései rejtve maradnának a döntéshozók előtt" - írta a volt jegybankelnök arról, hogy miért nem akar összejönni a beharangozott növekedés.   

Az írástudók valódi felelőssége

Egy másik, legkevésbé sem várt fejlemény a Nemzeti Bankhoz kapcsolódik. Wiedermann Helga, Matolcsy volt kabinetfőnöke Sakk és póker című könyvéből az derül ki, hogy Matolcsy 2011 novemberében egy éjszaka alatt olvasta el Frei Tamás A bankár című regényét, amelyből azon nyomban rájött a forint elleni támadás okaira, és ráismert az azt összehangoló befektetési bankok vezetőire. Emellett a pénzügyi összeomlásról szóló részeket kimásolta, és elküldte Orbán Viktornak.

Azon már kár rágódni, hogy Wiedermann Helgának munkaköri kötelessége lett volna figyelmeztetni a főnökét, hogy az nem a valóság. A szerző vagy a kiadó nem felelősek a félreértésért, "konspirációs akcióthrillerként" hirdették a könyvet és több helyen feltüntették, hogy egy kalandregényről van szó. 

Mindenesetre a jegybank stábjának ezek után jobban oda kéne figyelnie, hogy milyen kulturális termékeket fogyaszt Matolcsy. A kis, nyitott országunknál ugyanis beláthatatlan következményekkel járna, ha a jegybankelnöknek valaki óvatlanul a kezébe adna egy Harry Potter könyvet, netán felügyelet nélkül megnézné a Kacsamesékből Dagobert bácsi jellemzően unortodox eszköztárát. 

Mikrocsip és pisi

A hét eseményeihez tartozik még, hogy mérgezett bébiételt találtak nálunk, az Ovko terméke tele volt növényvédőszerrel. A kombucha-termékekről pedig hamis gyógyhatást terjesztettek, bírságolt is a GVH. Hernádi Zsolt Mol-vezér viszont lekerült az Interpol fényképes körözési listájáról, a Mol szerint ennek nincs köze az INA-tárgyalásokhoz.

Hirtelen elhunyt Komáromi András, akinek Welt 2000 nevű milliárdos cégét egy nappal a halála előtt államosította töredékáron a kormány. Az államhoz kapcsolódik még, hogy kiderült, hogy megint a Porsche szállíthatja a kormányzati vezetők autóit. Egyébként a kormány új ötlete, hogy az őstermelők bankkártyához hasonló mikrocsipes kártyával kell, hogy igazolják az árujukat, bár a részletek még nem világosak.

Megtudhattuk azt is, hogy a taxisok szerint túl sok a taxi, a befektetők szerint pedig túl sok értékes fém van az elérhető aszteroidákban, ahhoz, hogy ne menjünk oda jól kibányászni őket. És nem jó nálunk okos nőnek lenni, pisicégnek viszont igen. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!