Még mindig nem engedhető meg – a koronavírus ellen teljesen beoltott embereknek sem –, hogy Ausztráliából külföldre utazzanak, annak ellenére, hogy a járványtól sújtott idegenforgalmi iparág már nagyon szeretné a nemzetközi határok megnyitását – jelentette ki Scott Morrison ausztrál miniszterelnök.
Értem, hogy mindenki szeretné vissza a járvány előtti időket, de az a helyzet, hogy az idei járvány még súlyosabb, mint a tavalyi. Csak akkor lehet majd lazítani a határzáron – még a beoltottak számára is –, ha ez biztonságos lesz – szögezte le.
Ausztrália e pillanatban úgy tervezi, hogy határait a külföldiek előtt csak 2022 közepén nyitja meg, pedig a szövetségi költségvetés helyzete a múlt héten felcsillantotta azt a reményt, hogy az ország mind a 26 millió lakosát már az idei év végéig be lehet oltani. A légitársaságok, az idegenforgalmi irodák és a külföldi diákokat is fogadó egyetemek – amelyek szenvednek az utazási tilalom miatt –, emiatt is sürgetik a kormányt, hogy gyorsítsa fel a nemzetközi nyitást.
Képtelenség mindörökre távol tartani az országtól a koronavírust, szükségszerűen megbetegszünk tőle, de nem kell kórházba kerülnünk miatta. Lehet, hogy néhány ember belehal, de sokkal kevesebben, mint az influenzába – jelentette ki Jayne Hrdlicka, a Virgin Australia légitársaság vezetője, akit a helyi média idézett kedden. Morrison érzéketlennek nevezte a nyilatkozatát.
Az ausztrál orvosszövetség (AMA) szerint csak óvatosan szabad megnyitni a határokat, és az országban sokszorosára kell növelni a szállodai karantén lehetőségét, sőt, külön karanténszállásokat kell kialakítani, ahol a nagy fertőzöttségi rátájú országokból érkezőket elhelyezhetik. Az egészségügyi ellátórendszer, különösen a közkórházak, túlterheltek, és nem eléggé felszereltek ahhoz, hogy kibírják, ha hirtelen súlyosbodna a járvány – jelentette ki Omar Khorshid, az AMA elnöke.
Canberra tavaly március 20-án lezárta a határait még az Ausztráliában állandó lakhatási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok előtt is, hogy drasztikusan megfékezze a járvány terjedését, amely soha nem volt súlyos sok más országhoz képest. Eddig valamivel kevesebb mint harmincezer fertőzéses eset történt, és 910-en haltak bele a vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeibe. Eddig 3,1 millió vakcinaadagot adtak be Ausztráliában.
Tisztelt Olvasóink!
Mára vége a tudósításunknak, holnap folytatjuk.
Köszönjük egész napos figyelmüket, kövessék továbbra is az Index híreit.
Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén kedden hozzájárult, hogy 17 tagállam, köztük Magyarország, továbbá három, európai uniós csatlakozás előtt álló ország összesen 397,5 millió euró támogatásban részesüljön a koronavírus-járvány elleni fellépésének kiadásaihoz.
Az EP közleménye emlékeztet arra, hogy uniós támogatásban Magyarország, Ausztria, Belgium, Horvátország, Csehország, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Románia, Spanyolország, valamint Albánia, Montenegró és Szerbia részesülnek.
Magyarország összesen 39,7 millió eurót kapott, ebből 26,6 milliót még tavaly novemberben előlegként, a fennmaradó 13,1 millió eurót pedig a jelenlegi döntéssel.
Harminc állam- és kormányfő részvételével tartottak csúcstalálkozót Párizsban, ahol az afrikai országok pénzügyi támogatásáról értekeztek Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére. A nemzetközi adományozók több mint 100 milliárd dollárt – nagyjából 29 ezer milliárd forintot – ígértek az afrikai gazdaság megsegítésére – írja az MTI.
Emmanuel Macron arról is beszélt, hogy Afrikában a legkisebb azoknak az aránya, akik megkapták a koronavírus elleni vakcinát, valamint hozzátette, hogy kontinensnek további 285 milliárd dolláros támogatásra lesz szüksége 2025-ig, hogy a pandémia gazdaságra gyakorolt negatív hatását ellensúlyozzák.
A feladat most a gazdaság újjáélesztése, például az infrastruktúrába való befektetés révén
– mondta Félix Tshisekedi, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke, kiemelve, hogy Afrikát – elsősorban a gazdaságát – jelentős mértékben sújtotta a világjárvány.
Az Európai Unión belül hetedik helyre jött fel Románia a teljesen átoltott népesség tekintetében – közölte Andrei Baciu, az egészségügyi minisztérium államtitkára.
Hozzátette: a világranglistát tekintve a 19. helyen áll Románia a teljesen beoltottak arányát tekintve.
Az államtitkár azt is közölte, hogy az országba 10.689.069 koronavírus elleni oltás érkezett meg eddig. Ebből május 16-áig 14.729 adag vakcina semmisült meg, ami az összes felhasznált mennyiség 0,21%-át teszi ki.
Májusra a négy vakcinatípusból (Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Jannsen) összesen 6.238.228 adagot várnak – mondta Baciu.
Ukrajnában távozik posztjáról az egészségügyi miniszter, adta hírül a Karpatalja.ma ukrán nyelvű hírforrásra hivatkozva. Makszim Sztepanov felmentését Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke kezdeményezte. A tárca új vezetőjét csütörtökön nevezik ki.
Az alacsony átoltottság miatt októberig várhatóan nem engedélyezi az indiai kormány a helyben legyártott vakcinák exportját – írja a Reuters bennfentes forrásokra hivatkozva.
Mindez azért fontos, mert Indiában működik a világ legnagyobb oltóanyagot gyártó cége, az Indiai Szérum Intézet (SII). Korábban az általuk gyártott vakcinák voltak a WHO Covax-programjának elsődleges forrásai is, innen azonban a jelek szerint jó ideig nem számíthatnak utánpótlásra.
Korábban az SII igazgatója még csak arról beszélt, hogy júliusig biztos vakcinahiány lesz az országban. Mostani közleményük szerint viszont ők is azzal számolnak, hogy legfeljebb év végén tudnak ismét exportálni.
Kedden egyébként azt is bejelentették, hogy az eddigi oltóanyagok mellett a Janssen egydózisú vakcináját is elkezdik gyártani indiában. Ebből évente 600 millió dózist terveznek előállítani a Biological E nevű cégnél, azt viszont még nem tudni, hogy mikor kezdődhet meg a gyártás.
25 százalékkal nőtt a szegények száma tavaly szeptember és idén március közt Olaszországban – közölte a Katolikus Karitász olaszországi szervezete.
A segélyszervezet abból következtetett a szegények számának növekedésére, hogy ennyivel többen fordultak hozzájuk első alkalommal a korábbiakhoz képest.
Állításuk szerint a hét hónapos időszakban összesen 545 ezer embernek nyújtottak segítséget. Köztük bolttulajdonosok, vállalkozók is voltak, akiknek már annyi pénzük sem maradt, hogy fizessék a számláikat vagy ételt vegyenek – közölték.
Tavaly május és szeptember közt még nagyobb mértékben nőtt az „újszegények” száma: akkor 45 százalékos növekedésről számolt be a szervezet.
Egy másik, az olasz vendéglátások érdekvédelmi szervezete által kedden közreadott jelentésben azt írták, hogy a pandémia kezdete óta összesen 514 ezer állás szűnt meg a szektorban. Ráadásul az éttermek is óriási veszteségeket könyvelhettek el a 2019-es bevételükhöz mérve.
Az Egyesült Arab Emírségek kedden bejelentette, hogy a kínai Sinopharm vakcinával oltottak az első kétdózisú vakcina felvétele után fél évvel egy harmadik emlékeztető oltást is kaphatnak.
A társadalom maximális védelmét szolgáló proaktív stratégia részeként lehetővé tesszük, hogy további támogató adag Sinopharm-vakcinát kapjanak azok az emberek, akiket több mint hat hónapja oltottak be a második dózissal
– mondta Farida al-Hoszani egészségügyi szóvivő az állami televízióban.
Az Egyesült Arab Emírségek büszkélkedhet a világ leggyorsabb oltási kampányával. Az ország nagyban támaszkodott a kínai vakcinára a nagyszámú külföldi munkaerő beoltása érdekében.
Enyhíti a hosszan tartó Covid–19 tüneteit a koronavírus elleni oltás – derült ki egy nemzetközi felmérésből, amelynek válaszadói mintegy 55 százaléka mondta azt, hogy javult az állapota az első adag – főként mRNS – vakcina után.
A felmérés megnyugtathatja a hosszan tartó Covid–19-ben szenvedőket azzal kapcsolatban, hogy állapotuk nem fog romlani az oltás után.
A felmérést a hosszan tartó Covid–19-ben szenvedőket képviselő csoport, a LongCovidSOS végezte 812 ember bevonásával az Egyesült Királyságban és a világ más országaiban a közösségi média segítségével. A résztvevőktől azt kérték, hogy várjanak a válaszadással legalább egy hetet az első oltás után, elkerülendő, hogy az oltás esetleges mellékhatásait összekeverjék a betegség tüneteivel – olvasható a The Guardian brit napilap honlapján.
A hosszan tartó Covid–19 tizennégy legáltalánosabb tünetét hasonlították össze az oltás első adagjának felvétele előtti és utáni időszakban. Az adatok azt mutatták, hogy a válaszadók 56,7 százaléka tapasztalt általános javulást a tüneteket illetően, 24,6 százaléka mondta azt, hogy állapota nem változott, és 18,7 százalék közölte, hogy tünetei súlyosbodtak.
Tarolt a koronavírus brit mutánsa Szlovákiában. A többi vírustörzs nemigen rúg labdába mellette – ez derült ki a szlovákiai közegészségügyi hivatal adataiból. Az indiai mutánst egyetlenegy ember szervezetéből mutatták ki az elmúlt hónapban, a dél-afrikai változatot hét betegnél diagnosztizálták – írta az Újszó.com. Ugyanakkor az 1176 pozitív mintából 1145-ben azonosították a brit mutánst, ez csaknem 97,4 százalékos arányt jelent.
Romániában egy nap leforgása alatt 681 új koronavírus-fertőzéses esetet regisztráltak 32 ezer teszt feldolgozása után. A kórral 91 beteg nem tudott megbirkózni az elmúlt 24 órában.
A járvány kezdete óta 29 662 ember hunyt el a Covid–19 fertőzésben és szövődményeiben – írta a Maszol.ro. Most 4677 pácienst ápolnak kórházban; 716 betegről intenzív osztályon gondoskodnak.
Bukarestben, illetve Kolozs és Szeben megyében a legnagyobb a lakosságarányos átoltottság, a rangsor másik végén Giurgiu, Botoşani és Suceava megye áll – írta Kronikaonline.ro. A román fővárosban élők 35,7 százaléka már megkapta a vakcinát.
Szlovákiában 233 új fertőzöttet diagnosztizáltak 7276 PCR-teszt kiértékelése után az utóbbi 24 órában. A Covid–19 kórba és szövődményeibe tíz beteg halt bele – írta az Újszó.com. Koronavírus-fertőzés miatt jelenleg 828 beteget kezelnek kórházban. Közülük 86 pácienst az intenzív osztályon ápolnak, 102 ember mesterséges lélegeztetésre szorul.
A csaknem 5,5 millió lakosú Szlovákiában eddig 1,43 millió ember kapta meg az első adagot a vakcinából. A második dózishoz már több mint 682 ezren jutottak hozzá.
Napokon belül dominánssá válhat az Egyesült Királyságban a brit variáns, ez pedig a tudósok szerint akár súlyos következményekkel is járhat.
A B.1.617 néven azonosított indiai variánsnak már három különböző válfaja is van, amelyek közt van néhány apróbb eltérés. A briteknél leginkább a B.1.617.2-es vírus terjed: múlt csütörtökön még csak 1313 olyan fertőzöttet regisztráltak, aki ezzel fertőződött meg, ez a száma azóta 2323-ra növekedett. Matt Hancock brit egészségügyi miniszter szerint a variáns főként két városban, Boltonban és Blackburnben terjed.
SZAKÉRTŐK SZERINT MINDEZ AZT JELZI ELŐRE, HOGY AZ INDIAI MUTÁNS HAMAROSAN DOMINÁNSSÁ IS VÁLHAT A SZIGETEKEN, HÁTTÉRBE SZORÍTVA EZZEL A TAVALY ÉV VÉGE ÓTA SZÁMON TARTOTT BRIT VARIÁNST (B.1.1.7.).
Ukrajnában 4095 új fertőzöttről számoltak be kedden. Egy nap leforgása alatt 285 fertőzött lelte halálát a Covid–19 kórban és szövődményeiben. A járvány kezdete óta 48 469 elhunytat gyászolnak a hozzátartozói – írta a Kárpáthír.com. Kórházba 999 beteget kellett szállítani hétfőn.
Szerbiában 686 új fertőzöttet diagnosztizáltak az utóbbi 24 órában 11 870 teszt kiértékelése után. A Covid–19 és szövődményei tizennégy beteg életét követelték. Kórházban 2410 páciens lábadozik, közülük nyolcvanhatan vannak lélegeztetőgépen – írta a PannonRTV.
A belgrádi főpolgármester szerint közelít a nyájimmunitáshoz a főváros. Zoran Radojičić szerint ha a fertőzöttek napi száma száz alá esik, a beoltottak aránya pedig meghaladja az 50 százalékot, vagyis a felnőttek több mint fele be lesz oltva, már szervezhetnek koncerteket és fesztiválokat.
Egy vakcinával a belgrádiak 47,2 százaléka, mindkettővel pedig a lakosok 38,1 százaléka van beoltva.
Jelenleg nincs olyan egyértelmű indok, amely szükségessé tenné a koronavírus-járvány megfékezése végett elrendelt korlátozások enyhítési menetrendjének módosítását – mondta kedden Boris Johnson brit miniszterelnök.
Johnson az egyik londoni oltási központban tett látogatásán, újságíróknak nyilatkozva kijelentette: a nagy-britanniai oltási kampánnyal sikerült „védőfalat” kiépíteni a járvánnyal szemben, és ez az egyik oka annak, hogy ez idő szerint nem látszik olyan döntő ok, amely miatt el kellene térni a nyitási tervtől.
A brit kormány által kidolgozott menetrend öthetente számol a járvány megfékezésére elrendelt korlátozások egyre szélesebb körű enyhítésével, és minden feltétel teljesülése esetén legkorábban június 21-re célozza az összes jogi korlátozás feloldását.
Országonként eltérnek a beutazási szabályok Európában az uniós védettségi igazolvány június végére beharangozott megjelenése előtt.
Általános feltétel az utazás előtt végzett teszt. Néhány országban: Romániában, Szerbiában, Montenegróban, Bahreinben, Szlovéniában, Horvátországban, Csehországban és Törökországban bilaterális megállapodás alapján elismerik a magyar védettségi igazolványt.
Az Index alábbi cikkében néhány kiragadott példa.
Szingapúrban elkezdik oltani a 12–15 éves korosztály a Pfizer-vakcinával, miután kutatási eredmények az bizonyítják, hogy az oltás hatékony ebben a korcsoportban is, és ugyanannyira biztonságos, mint a felnőttek körében – írja az MTI.
A szingapúri egészségügyi minisztérium emellett azt is bejelentette, hogy növelik a két oltás közötti időt: 3-4 hét helyett 6-8 hétnek kell eltelnie.
Az országban az utóbbi időben megnőtt a koronavírusos betegek száma, igaz, még mindig ott az egyik legalacsonyabb a halálozási ráta. Az 5,7 milliós Szingapúrban eddig 31 halálos áldozatról tudnak a járvány kezdete óta, ám az igazolt fertőzöttek száma 61 651 volt kedd reggel.
Ukrajnában keddre valamelyest ismét gyorsult a koronavírus-járvány terjedése, több mint négyezer új beteget jegyeztek fel, és az elhunytak száma is megint megközelítette a háromszázat, miközben újabb oltóanyag-szállítmány, 122 850 dózis Comirnaty elnevezésű koronavírus elleni vakcina érkezett az országba a Pfizer–BioNTech vállalattól – írja az MTI.
Az ENSZ Gyermekalapja, a UNICEF azt ígérte, hogy a hét végéig 473 850 dózist szállít még Ukrajnába a COVAX nemzetközi kezdeményezésen keresztül. Viktor Ljasko országos tiszti főorvos, az egészségügyi miniszter helyettese elmondta, hogy ebből az oltóanyagból első körben pedagógusokat fognak beoltani, az oltásuk várhatóan május 24-én kezdődik.
Dmitro Kuleba külügyminiszter közben keddi tájékoztatóján bejelentette, tárcája utasította Ukrajna washingtoni nagykövetét, hogy kérjen az Egyesült Államoktól még koronavírus elleni oltóanyagot. Emlékeztetett arra, hogy Joe Biden amerikai elnök előző nap kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész 80 millió vakcinát adni június végéig más országoknak.
A hivatalosan közölt adatok alapján Ukrajnában az elmúlt napban 4095 új esettel 2 160 095-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Ez csaknem kétezerrel több a megelőző napinál. Az elhunytaké 285-tel 48 469-re nőtt. A megelőző napon a halálos áldozatok száma ennek kevesebb mint fele, 109 volt, az azt megelőzőn is csupán 133. Eddig 1 882 344-en gyógyultak meg, közülük az elmúlt napban mintegy 17 500-an, az aktív betegek száma így tovább csökkent csaknem 14 ezerrel 229 282-re.
Kórházba 999 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került, számuk javarészt a múlt héten sem haladta meg a másfél ezret. A legtöbb új beteget, 428-at ezúttal az ország keleti részében lévő Donyeck megyében jegyezték fel.
Még mindig nem engedhető meg – a koronavírus ellen teljesen beoltott embereknek sem –, hogy Ausztráliából külföldre utazzanak, annak ellenére, hogy a járványtól sújtott idegenforgalmi iparág már nagyon szeretné a nemzetközi határok megnyitását – jelentette ki Scott Morrison ausztrál miniszterelnök.
Értem, hogy mindenki szeretné vissza a járvány előtti időket, de az a helyzet, hogy az idei járvány még súlyosabb, mint a tavalyi. Csak akkor lehet majd lazítani a határzáron – még a beoltottak számára is –, ha ez biztonságos lesz – szögezte le.
Ausztrália e pillanatban úgy tervezi, hogy határait a külföldiek előtt csak 2022 közepén nyitja meg, pedig a szövetségi költségvetés helyzete a múlt héten felcsillantotta azt a reményt, hogy az ország mind a 26 millió lakosát már az idei év végéig be lehet oltani. A légitársaságok, az idegenforgalmi irodák és a külföldi diákokat is fogadó egyetemek – amelyek szenvednek az utazási tilalom miatt –, emiatt is sürgetik a kormányt, hogy gyorsítsa fel a nemzetközi nyitást.
Képtelenség mindörökre távol tartani az országtól a koronavírust, szükségszerűen megbetegszünk tőle, de nem kell kórházba kerülnünk miatta. Lehet, hogy néhány ember belehal, de sokkal kevesebben, mint az influenzába – jelentette ki Jayne Hrdlicka, a Virgin Australia légitársaság vezetője, akit a helyi média idézett kedden. Morrison érzéketlennek nevezte a nyilatkozatát.
Az ausztrál orvosszövetség (AMA) szerint csak óvatosan szabad megnyitni a határokat, és az országban sokszorosára kell növelni a szállodai karantén lehetőségét, sőt, külön karanténszállásokat kell kialakítani, ahol a nagy fertőzöttségi rátájú országokból érkezőket elhelyezhetik. Az egészségügyi ellátórendszer, különösen a közkórházak, túlterheltek, és nem eléggé felszereltek ahhoz, hogy kibírják, ha hirtelen súlyosbodna a járvány – jelentette ki Omar Khorshid, az AMA elnöke.
Canberra tavaly március 20-án lezárta a határait még az Ausztráliában állandó lakhatási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok előtt is, hogy drasztikusan megfékezze a járvány terjedését, amely soha nem volt súlyos sok más országhoz képest. Eddig valamivel kevesebb mint harmincezer fertőzéses eset történt, és 910-en haltak bele a vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeibe. Eddig 3,1 millió vakcinaadagot adtak be Ausztráliában.
Romániában Erdély messze az élen jár a koronavírus-járvány leküzdését szolgáló oltások beadásában a régiók versenyében, a tájegységet szorosan követi a bánsági és a partiumi régió – olvasható a Főtér oldalán.
A május 14-i adatok szerint Kolozs megye lakóinak csaknem harminchat százaléka kapott oltást, de jó mutatókkal rendelkezik a huszonkilenc százalékával Szeben, illetve Brassó és a huszonnyolc százalék környékén tanyázó Temes is. Ugyanakkor Fehérben, Szilágyban, Szatmárban, illetve Hunyadban, Máramaroson és Biharban ennyire nem emelkednek ki a mutatok, ám ezeken a helyeken is húsz százalék fölötti az átoltottság.
Ezzel a régió messze jobb helyzetben van Dél-Romániánál, az utolsó hely Moldvának jutott.
Ám meg kell említeni, hogy Erdélyben is vannak egyenlőtlenségek, mert a többségben magyarok lakta Hargita és Kovászna megyében mindössze tizennyolc, illetve tizenöt százalék fölötti az beadott oltások aránya.
A koronavírus elleni védőoltást elutasítók maradjanak otthon, hogy ne fertőzzenek meg másokat – jelentette ki Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki államfő, akinek a nemzethez intézett beszédét kedden közvetítette a PTV állami műsorszolgáltató. Az elnök szerint a vakcinákkal kapcsolatos félelmek alaptalanok, még senki sem halt bele a védőoltásba – írja az MTI.
Bízzanak a kormányban, bízzanak az önök által kinevezett emberekben. […] Nem kényszeríthetjük önöket, de ha nem akarják beoltatni magukat, ne menjenek ki (otthonaikból), hogy ne fertőzzenek meg másokat
– mondta Duterte.
A Fülöp-szigetek eddig több mint 7,77 millió adag koronavírus elleni vakcinát kapott, amelyek nagy része a Sinovac kínai cégtől érkezett. Az egészségügyi hatóságok eddig mintegy 2,95 millió adagot használtak fel.
A délkelet-ázsiai országban tavaly január 30-án észlelték az első koronavírus-fertőzéses esetet. Mostanra a fertőzöttek száma meghaladta az 1,14 milliót, több mint 1,07 millió ember meggyógyult, 19 262-en haltak bele a vírus okozta Covid–19 betegség szövődményeibe.
A hatóságok már engedélyezték a Moderna, a Szputnyik V, a Pfizer–BioNTech, az AstraZeneca, a kínai Sinovac, az indiai Bharat Biotech és a Janssen oltoanyagainak sürgősségi alkalmazását. Az oltási kampány március elsején vette kezdetét, először az egészségügyi dolgozók kapták meg CoronaVac kínai védőoltást, amelyből február 28-án hatszázezer adag érkezett.
Ismét rekordszámú halálozást jegyeztek fel Indiában a koronavírus-fertőzés következtében, az elmúlt 24 órában 4329 halálesetet regisztráltak – írja a The Guardian.
Ezzel párhuzamosan az Indiában azonosított fertőzöttek száma átlépte a 25 milliót a helyi egészségügyi minisztérium adatai szerint. Jelenleg 25 230 000 esetről tudnak.
Egy most megjelent spanyol tanulmány szerint biztonsággal beadható azok számára a Pfizer vakcina második dózisa, akik az AstraZenecát kapták meg legelőször – írja a The Guardian.
A III. Károly Egészségügyi Intézet által végzett felmérés megállapította, hogy jóval erősebb volt az immunválasz azoknál, akiket másodikként a Pfizerrel oltottak be. A kutatásban részt vevő hatszáz önkéntesnél kevés esetben mellékhatások is előfordultak. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a mellékhatások vagy enyhék, vagy mérsékeltek voltak.
Több, a koronavírus okozta Covid–19 kórral küzdő vagy a betegségből felépült embernél regisztrálták a már Indiában azonosított ritka és halálos kimenetelű gombás fertőzést Oroszországban.
A „fekete gombaként” is nevezett mukormikózis (mucormycosis) fertőzés nem terjed emberről emberre, így nem kell tartani tömeges megbetegedésektől Oroszországban – írja az Izvesztyija. Nyikolaj Klimko mikológus kizárta annak lehetőségét, hogy az oroszországi érintettek Indiából hurcolták volna be a fekete gombát. A mukormikózis – amely általában párás, szubtrópusi éghajlaton terjed – megjelenését az antibiotikumok használatával hozzák összefüggésbe, Oroszországban is nagy valószínűséggel az intenzív osztályokon ütötte fel a fejét, ahol antibiotikumokkal kezelnek bakteriális fertőzéseket.
Ahogy azt az MTI korábban megírta, a fertőzés kifejezetten agresszív a legyengült immunrendszerű pácienseknél, és ha nem kezelik időben, akkor halált okozhat. A legnagyobb veszélyben azok a koronavírus-fertőzöttek vannak, akiknek elhanyagolt cukorbetegségük is van, illetve azok, akiket szteroidokkal kezeltek, vagy hosszú időt töltöttek intenzív osztályon. A feketegomba-fertőzés során elfeketedhet vagy elszíneződhet a beteg orra, látászavar és mellkasi fájdalom alakulhat ki.
A feketegomba-fertőzést műtéti úton, az érintett szövetek eltávolításával és gombaölő terápiával lehet megszüntetni.
Bár a múlt héten még úgy nézett ki, hogy Ausztria sem a kínai állami cég, a Sinopharm vakcinája, sem az orosz Szputnyik V oltóanyag alapján kiállított védettségi igazolványt nem ismeri el, Wolfgang Mückstein osztrák egészségügyi miniszter hétfő este bejelentette, hogy országa legitimnek ismeri el a Sinopharm vakcinájával történő oltást.
A változás oka, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május 7-én engedélyezte a Sinopharm vészhelyzeti használatát a 18 éven felülieknek. A Szputnyik V-t Ausztria továbbra sem ismeri el – írja a Kurier.
Legalább 269 orvos halt már meg Indiában a koronavírus-járvány második hullámában – írja a CNN. Az Indiai Orvosok Szövetsége szerint a halálozások száma naponta átlagosan 20-25 fő volt.
Az első hullámban 756 orvos halt meg, ugyanakkor a CNN megjegyzi, hogy egyre több fiatal orvos is a járvány áldozata. Összességében Indiában eddig 1025 orvos halt meg a koronavírussal összefüggő megbetegedésekben.
Az Európai Unió 300 millió adagot kötött le a francia Sanofi laboratórium és a brit GlaxoSmithKline közös fejlesztésű vakcinájából, amelynek hamarosan megkezdik a klinikai tesztelés harmadik fázisát.
Az oltóanyag előállítása azért csúszott, mert az első vizsgálatok meglehetősen rossz eredményeket produkáltak, most azonban a második fázisú klinikai tesztek meglendítették az oltóanyag fejlesztési tempóját. A rekombináns fehérjéken alapuló vakcina az esetek 95 százalékban produkálta antitestek termelését a második adag beadása után – írja a Euronews.
A védőoltás előnye, hogy nincs szükség szuperfagyasztókra a tárolásához, eláll egy hagyományos hűtőben is.
A világon 163 413 904 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 386 457 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint kedd reggeli adatai szerint.
Egy nappal korábban 162 788 478 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 3 375 243 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 nevű betegség
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Mintegy 450 rab és fegyőr hunyt el a koronavírus-járvány kitörése óta a túlzsúfolt brazil börtönökben – közölte hétfőn a G1 brazil hírportál.
A Globo brazil médiacsoport, a São Pauló-i Egyetem és a Közbiztonsági Fórum nevű agytröszt hétfőn közzétett összesítése szerint a latin-amerikai ország büntetésvégrehajtási intézetei a járvány ellenére továbbra is túlzsúfoltak. Jelenleg mintegy 688 ezer fegyenc van rácsok mögött, míg a számuk tavaly 710 ezer volt.
A G1 által 2014 óta közzétett összesítések kezdete óta ez volt az első eset, hogy csökkent a rabok száma az ország börtöneiben, amelyek teljes kapacitása mindössze 441 ezer fő – írja az MTI.
A járvánnyal tovább romlottak az állapotok ezekben a létesítményekben. „Voltak idők, amikor a rabok túlnyomó többsége a Covid–19-re jellemző tüneteket mutatott” – közölte a G1 hírportál egy vizsgálati jelentésre hivatkozva. Hozzátette, hogy a betegek nem kaptak orvosi ellátást, illetve csak fájdalomcsillapító gyógyszerekkel látták el őket.
A koronavírus-járvány által leginkább sújtott országok közé tartozó, 212 millió lakosú Brazíliában a járvány kezdete óta 15,6 millió fertőzöttet és a fertőzéshez köthető 436 537 halálesetet regisztráltak. A fertőzöttek számát tekintve Brazília a harmadik helyen áll az Egyesült Államok és India után, a halálesetek számát tekintve pedig második az Egyesült Államok után globális összevetésben.