Meglepően értelmezi a magyar politikatörténelmet Guy Verhofstadt, az európai liberális-demokrata párt frakcióvezetője októberben megjelent új könyvében, mely az „Európa betegsége” (De ziekte van Europa) címet viseli. A napokban budapesti pártkongresszuson felszólaló volt belga miniszterelnök egy egész fejezetet szentel írásában Magyarországnak.

A rendszerváltás utáni években a nyugati liberálisok felnéztek Orbán Viktorra, aki szerinte az első Fidesz-kormány idején még liberális politikát vitt, csak a 2002-es választási vereség borította ki annyira, hogy fanatikus nacionalista pályára lépett.

A belga válságközpont (Centre de Crise) pénteken megerősítette a Belgium egész területére, de különösen a Brüsszelre érvényes biztonsági készültséget.

A fenyegetettség szintjét továbbra is hármasra értékelik egy négyes skálán, amelyet „lehetséges és valószínű” veszélyt jelent.

A párizsi mészárlás kitervelője, Abdelhamid Abaaoud halálhíre után azonban a belga hatóságok arra kérnek mindenkit, hogy a forgalmas helyeken: koncerten, tömegeket mozgató eseményen, vasútállomáson, repülőtéren, tömegközlekedési eszközön és vásárlóközpontokban az eddiginél is jobban ügyeljenek az esetleges veszélyforrásokra, és működjenek együtt az ellenőrzéseket végző hatóságokkal.

Fél éven belül a harmadik európai pártcsalád tart ülést Budapesten. A Fideszt is sorai közt tudó Európai Néppárt egy vezetőségi találkozót hozott a magyar fővárosba még júniusban, nem sokkal később a szocialisták kongresszusoztak itt.

A közös határvédelem fontosságáról beszélgetett a szlovén és a horvát nagykövet a miniszterelnökség EU-ügyi államtitkárával szerdán a Budapesti Corvinus Egyetemen a Nemzetközi Kör szervezésében. Úgy tűnt, helyreállt a menekülthullám által megtépázott együttműködés a három ország között. Takács Szabolcs államtitkár a hatékony fellépést kérte számon az unión – a két nagykövet szerint viszont épp a november eleji EU-csúcs hozta össze a kormányaikat.

Franciaország 30 ezer menedékkérőt fogad a következő két évben a "kvótarendszerben", erősítette meg François Hollande elnök. A magyar országgyűlés kedden szavazott róla, hogy a kormány perelje be az uniós határországokat részben tehermentesítő, a tagállamok között 120 ezer embert szétosztó mechanizmus miatt az Európai Bizottságot. Orbán Viktor a parlamenti vitán arról beszélt, hogy az elfogadott uniós intézkedés szétteríti a terrorizmust.

Hivatalos felszólító levelet küldött az Európai Bizottság (EB) a magyar kormánynak csütörtökön, amelyben azt kifogásolja, hogy közvetlenül, pályáztatás nélkül adott megbízást a Roszatomnak a paksi atomerőmű kibővítésére.

Az EB azért indít kötelezettségszegési eljárást, mert gyanítja, hogy a Paks-2 atomerőmű projekt nem felel meg az EU-s közbeszerzési szabályoknak. „A magyar kormány közvetlenül odaítélte két új reaktor építését és két reaktor felújítását, átlátható eljárás nélkül” – áll a Bizottság közleményében.

A Bizottság belső piaci szakértői nem látnak olyan sürgető körülményt, amely indokolta volna, hogy pályáztatás nélkül ítéljék oda a projektet az oroszoknak, nyilatkozták nevük elhallgatását kérő EU-s források.

Úgy tudjuk, hogy a már folyamatban lévő és tervezett további beszerzések felfüggesztésére jogilag nem szólított föl az uniós testület, azonban javasolták a magyar hatóságoknak, hogy fontolják meg ezt a lépést, annak a kockázatnak a fényében, hogy elképzelhető: később le kell állítani az egész beruházást.

A Bizottság belső piaci ügyekért felelős szóvivője, Lucía Caudet nem árult el részleteket az eljárásról – elmondása szerint ezek bizalmasak. „A mai levél hivatalos formába önti azokat az aggodalmakat, amelyeket a Bizottság korábban fölvetett a magyar kormánynak. Több eszmecserére is sor került már az ügyben” – jelentette ki, és hozzátette, hogy az EU-s testület minden segítséget megad a magyar hatóságoknak, hogy rendezhessék a kérdést.

Csütörtök délben bejelentették Brüsszelben, hogy EU-s kötelezettségszegési eljárás indul a magyar kormány ellen azért, mert nem hirdették meg nyílt közbeszerzési pályázaton a paksi bővítési projektet, hanem azt felajánlották az orosz állami atomenergiai cégnek, a Roszatomnak. Szerdán kiderült: nem ez az egyetlen eleme a bővítésnek, amelyet az Európai Bizottság (EB) vizsgál.

Környezetvédelmi szabályokba ütközhet ugyanis, hogy titkosították a paksi bővítés üzleti és műszaki adatait, derül ki az EB leveléből, amelyet Jávor Benedek EP-képviselő (Párbeszéd Magyarországért) tavasszal beadott panaszára válaszul írt az EU végrehajtó-felügyelő szerve. Felvilágosítást kérnek a magyar hatóságoktól.

Franciaország november 17-én hivatalosan is kérte, hogy aktiválják az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikke 7. bekezdésének alkalmazását. Eszerint „egy tagállam felségterületét érő fegyveres támadás esetén a többi tagállamnak kötelessége minden tőle telhető segítséget és támogatást megadni”.

Fotó: Yves Herman

Ez volt az első ilyen kérés az EU történetében, hogy valaki élt volna a 2011-ben bevezetett lehetőséggel, és a tagállamok egyhangúlag támogatták. Az EU-nak van egy másik, terrortámadásokra alkalmas mechanizmusa is, de Párizs nem ezt használta, hogy jelezze, katonai támadásként értelmezi a múlt heti merényleteket.

A párizsi vérengzés a G20-ak hétfői csúcstalálkozóján is átírta a programot a törökországi Antalyában. A 19 legnagyobb gazdaságú ország és az EU vezetői eredetileg olyan kérdésekkel foglalkoztak volna, mint az adóelkerülés vagy az éghajlatváltozás elleni harc. A migrációt és az Iszlám Állam visszaszorítását a törökök tolták be a napirendre, a terrortámadás pedig végleg áthelyezte a hangsúlyt.

„Mi itt a G20-as csúcson határozott jelzés küldünk, hogy erősebbek vagyunk, mint a terrorizmus bármely formája” – csapott oda szóban Angela Merkel német kancellár.

Fotó: Pool / Reuters

El is ítélték a terrorizmust, nem is akárhogy, hanem „a lehetséges legerőteljesebb kifejezésekkel”. Megígérték, hogy együtt lépnek fel a világ békéjét és biztonságát fenyegető szervezetek ellen.

Egy perc csenddel kezdődött az Európai Bizottság (EB) szokásos déli sajtótájékoztatója a párizsi terrortámadás miatt. Az EU tagállamainak és intézményeinek vezetői korábban arra kérték az európaiakat, hogy csatlakozzanak a néma megemlékezéshez az áldozatokról.

Fotó: Dominique Faget

Vasárnap este rendkívüli találkozót tartott a francia belügyminiszter az uniós belügyekért és migrációért felelős EU-biztossal, valamint a a tagállamokat képviselő Tanács soros elnökségét adó Luxemburg miniszterelnök-helyettesével. Megállapodtak, hogy péntekre összehívják az összes uniós bel- és igazságügyi minisztert. A külső határőrizet megerősítéséről, közös légiutas-nyilvántartásról és a lőfegyverek miatti biztonsági intézkedésekről fognak tárgyalni.

Fotó: Bődey János

A belügyi együttműködést azért szorosabbra kell fűzni, mert két támadó Brüsszelből érkezett, és egy Németországban, a napokban elfogott gyanúsítottat is vizsgálnak, hogy kapcsolatba hozható-e a merényletekkel. A kalasnyikovokkal furikázó férfi GPS-ébe egy párizsi cím volt beállítva. Manuel Valls francia belügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy terroristák további támadásokat terveznek Franciországban és Európában.

Az uniós tagállamok a korábbi ígéretüket felrúgva nem adnak elég segélyt a migránsok fő származási országainak. Brüsszel azt várja a pénzektől, hogy közvetetten – az ottaniak életkörülményeit javítva – vagy közvetlenül – például az elutasított és visszaküldött menedékkérők integrálásával – csökkentik az EU felé indulók számát.

Már csak néhány hét van a párizsi klímakonferenciáig, ahol a világ vezetői megpróbálják megfékezni az éghajlatváltozást. A cél, hogy „csak” legfeljebb két fokkal emelkedjen a Föld átlagos középhőmérséklete, mert ennél nagyobb növekedésnek már katasztrofális következményei lehetnek az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint.

Már eleve elbaltázva indult az Európai Unió november 12-i máltai csúcstalálkozója afrikai országok vezetőivel. A terv az volt, hogy egy nagy alapot hoznak létre a leginkább instabil és a migráció által leginkább érintett országoknak. A pénz felét az uniós költségvetésből, a másikat tagállami felajánlásokból dobták volna össze. Ezzel a gyökerénél igyekeznek kezelni a helyzetet: az összegből közvetetten – például munkahelyteremtéssel, konfliktusmegelőzéssel – vagy közvetlenül – az irreguláris migráció visszatartásával és megelőzésével, hatékony visszafogadással – csökkentenék az EU-ba érkezők számát.

A nyilvános mellékhelyiségekben gyakran csak az anyák tudják gyermekeik pelenkáját az otthoni környezeten kívül kicserélni.

Ez a helyzet nem csak az apák életét nehezíti meg, hanem megerősíti azt a sztereotípiát, hogy a gyermekek gondozása csak női feladat

– áll abban a nyilatkozatban, amelyet a szocialista politikus, Szanyi Tibor kedden elküldött minden európai parlamenti képviselőtársának, és amelyet a Fidesz alelnökével, Pelczné Gáll Ildikóval közösen jegyeznek.

A magyar kormány be fogja nyújtani az Európai Bizottságnak (EB) a menekülthelyzet kezelésére eddig fordított költségeit, mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszer kedden délután Brüsszelben. A migrációs kiadásokat egy friss kezdeményezés értelmében el lehet számoltatni az EB-vel a nemzeti költségvetési hiány csökkentésére. Varga Mihály szerint mindenképpen élni kell a lehetőséggel, ami azt jelenti, hogy a déli határon épült kerítés építésének az árát is leíratnák Brüsszelben.

Fotó: Balogh Zoltán

Az Európai Bizottság november 10-én adta ki az éves jelentését arról, hol tartanak jelenleg a Nyugat-Balkán országai és Törökország az uniós tagság követelményeinek teljesítésében. A térség most a migráció miatt különösen fontos az EU-nak, mert az országok egy része a fő bevándorlási útvonalon fekszik. A nagy terv az, hogy támogatóközpontokat létesítsenek, lassítva a migránsok haladását és segítve azoknak az országoknak a hatóságait, amelyeken a menedékkérők legnagyobb tömege áthalad. Az együttműködés fenntartásához az uniós csatlakozási tárgyalások jelenthetik az egyik fő mézesmadzagot.

A menedékkérők fogadását támogató központokat állítana föl az Európai Unió a nyugat-balkáni menekült-útvonal mentén – erről tárgyaltak az EU belügyminiszterei hétfő délután, rendkívüli ülésen. Azért hívták össze soron kívül a bevándorlásügyért felelős állami minisztereket, mert az unió vezetősége, és a tanácsi elnökséget betöltő Luxemburg megkongatta a vészharangot: ha nem egyezünk meg közös cselekvésben nagyon hamar, oda a Schengen-zóna, és vele együtt az uniós állampolgárok szabad mozgása az EU-ban.

A menedékkérők érkezése alapvetően nem befolyásolja Magyarország makroökonómiai kilátásait – teszi világossá az Európai Bizottság (EB) csütörtökön közzétett gazdasági prognózisa. Az egész EU növekedésére vetítve sem fejt ki számottevő hatást a bevándorlók érkezése, egyes tagállamok azonban jelentősen profitálhatnak az új munkaerőből.

Szovjet időkből örökölt torzók, nyugati és orosz vetélkedés, botrányok, elakadó és újraindított munkálatok, semmibe vett népszavazási eredmények, megugró költségek. Ezt látjuk, ha végignézünk az elmúlt 15 év atomerőmű-beruházásain az EU keleti felében. Jelenleg csak egy építkezés van folyamatban. Brüsszel engedné az elavult szovjet blokkok lecserélését, de nem feltételek nélkül.

Előálltak néhány konkrét kéréssel a britek, hogy milyen reformokat szeretnének az EU-tól, mielőtt népszavazást tartanak a szigetország uniós tagságáról.

Informális csúcstalálkozóra hívja össze az EU-s állam- és kormányfőket az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk. A lengyel politikus kedd este levélben tudatta az állami vezetőkkel, hogy sürgős cselekvésre van szükség, ha Európa meg akarja őrizni a szabad mozgást biztosító schengeni övezetet.

Meglepően nagy győzelmet aratott a török kormánypárt a november elsejei parlamenti választáson. A szavazatok csaknem felét besöpörte, így egyedül is megszerezte az abszolút parlamenti többséget.

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a nyilvánosság erejével fogja kipréselni az EU-s tagállamokból azokat a pénzügyi és tárgyi felajánlásokat, amelyekkel a menekülteket és a háború sújtotta övezetek lakóit igyekszik segíteni az európai közösség az unión belül és kívül.

Günter Verheugen, a német szociáldemokrata politikus, aki 1999 és 2004 között az EU bővítéséért felelős biztosa volt, egyetért Orbán Viktorral abban, hogy közös erővel kell védenünk az EU közös határait. Az ő olvasatában viszont azért van erre szükség, hogy semmiképpen ne kerülhessen sor arra, hogy belső határokat le kelljen zárni.

Kukába hajította az Európai Parlament azt a javaslatot, amellyel a genetikailag módosított élelmiszereket és takarmányokat akarta az EU szabályozni.

Elég ostoba magyarázattal álltak elő az osztrákok arra, hogy mit is építenek a szlovén határon. A felületes szemlélőnek úgy tűnhet, hogy határzár készül, de Werner Faymann osztrák kancellár megnyugtatott mindenkit, hogy itt csak „ajtócskáról” van szó „oldalsó elemekkel”.