Legalábbis Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára erről beszélt az MTI-nek. Tállai azt is elmondta, hogy a kormány viszont nem enged a gyermekes családokra fókuszáló, adócsökkentésre épülő adópolitikából.

Tállai elmondta, hogy  Magyarország jelenleg a legnagyobb adócsökkentő az Európai Unióban, és ennek a címnek a megvédésére törekszik. Itt a legalacsonyabb a társasági adó, és az ország a személyi jövedelem adó (szja) mértékének versenyében is az elsők között van. Tállai azután adott ki közleményt, hogy hét fideszes képviselő megszavazta az Európai Parlamentben, hogy Magyarország adóparadicsomnak számítson, közülük azonban azóta négyen már a szavazatuk megváltoztatását kérték szerdán.

Az egyébként tényleg nehezen definiálható, hogy pontosan mikor számít egy ország adóparadicsomnak, abban Tállainak igaza van, hogy Magyarország a legnagyobb adócsökkentő az EU-ban (legalábbis 2016 és 2017 között az volt),  és abban is,, hogy az EU-ban tényleg Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó, illetve az szja is alacsonynak számít.

Csakhogy mindezek ellenére a potenciálisan beszedhető társasági adó negyedét bukjuk az offshore rendszer miatt, ami ellen az EU tenni akar, arról pedig Tállai nem beszélt, hogy például a foglalkoztatásra rakódó terhek aránya még a járulékcsökkentés ellenére is Magyarországon az egyik legmagasabb Európában, és hogy mennyire nehéz helyzetbe hozza a magyar kkv-kat, hogy adórendszerünket a multik igényeihez igazítják (erről ebben a cikkben írtunk részletesebben).

Tehát sok szempontból adóparadicsom az ország, más szempontból meg nem, de Magyarországnak is érdekében állna, hogy ne legyen államok közötti adócsökkentési verseny, ehelyett a kormány törvényt hoz arról, hogy nem vagyunk adóparadicsom, és brüsszelezésre használja

A Terrible Maps oldalán sokszor egészen haszontalan, de mégis nagyon hasznos térképeket posztolnak, sokszor csak simán hasznosakat, máskor meg annyira mellbevágóakat, mint ez a lenti kép.

Fotó: Facebook

A képen az látható, hogy a zöld területen követnek el átlagosan egy évben annyi gyilkosságot, mint a narancssárgára színezett Brazíliában önmagában.

A térkép adatai egy 2016-os összesítésen alapulnak, ebben az évben még brazil mércével mérve is rengeteg gyilkosság történt az országban, általában évente azért hatvanezer alatt szokott lenni ez a szám. Ez százezer főre vetítve nagyjából 30 gyilkosságot jelent Brazíliában, ami rengeteg. A fenti térképen a zöld terület gyilkossági rátáját olyan országok dobják meg nagyon, mint Oroszország a 10,8-as rátájával vagy éppen az USA az 5,3-assal. Összehasonlításképpen Nyugat-Európában ez a szám átlagosan 0,9-1,5 között szokott mozogni. Magyarországon egyébként 2,07 az ENSZ adatai alapján.

A brazil szám harminc közeli gyilkossági ráta azért különösen durva, mert Brazília hatalmas lakosságú ország, ezért a 30-as ráta itt hatvanezer körüli gyilkosságot jelent évente. Gyakoriságban El Salvador van az első helyen, itt 82,4 gyilkosság történik százezer emberre vetítve, ami évente összességében durván ötezer gyilkosságot jelent. A második helyezett Honduras 56,52-es rátával, ami szintén nagyjából ötezer gyilkosságnak felel meg, a harmadik pedig Venezuela, ami már nagyjából Brazíliához mérhető, itt az 56,3-as ráta közel 18 ezer gyilkosságot jelent évente.

Darabszámra Brazília mögött második helyen India van évente átlagosan 42 ezer gyilkossággal, ez az ország méretei miatt 3,2-es rátának felel meg. A harmadik helyezett pedig Mexikó 24 ezer gyilkossággal és 19,26-os rátával.

A filmes klisékre, vagy ha úgy szimpatikusabb, a meghatározó jegyekre koncentráló Honest Trailers legutóbbi epizódjában Tim Burton összes filmjének őszinte előzetesét készítették el.

A videóból kiderül, hogy a legtöbb Tim Burton-film alapkelléke:

• egy csíkos ruhás szereplő,
• sok fehérre mázolt arc,
• csontvázak,
• a külvárosi idill,
• egy ódon kastély a város szélén,
• egy, a társadalmi normákból kilógó főhős,
• valamilyen titokkal a múltjában,
• általában olyan, akinek baja van a szüleivel,
• a főellensége egy gazdag ember,
• vagy egy kövér,
• vagy mindkettő.

Aztán sorra veszik Burton érdemeit onnantól kezdve, hogy ő teremtette meg a mozifilmes Batmant azon át, hogy a mai napig életben tartja a stop motion animációt, egészen addig, hogy a 80-as évek legjobb vígjátékait köszönhetjük neki. Meg persze szó esik arról is, hogy viszont néhány egészen gyatra film is fűződik a nevéhez.

De arra az apró érdekességre is felhívják a figyelmet, hogy a film, amit a legtöbben a nevéhez kötnek, a Karácsonyi lidércnyomás valójában nem is Burton-film, ezt ugyanis csak írta, de nem rendezte.

Olyan képet posztolt az Időkép a Twitterére, hogy gyíkemberek adják a másikat. Az orosházi Zsolt982 nevű felhasználójuk örvénylő felhőmaszatokat fotózott, meg egy szívalakú valamit az égen, ami bizonyára azt jelenti, hogy a rohadék háttérhatalmak még gúnyt is űznek belőlünk.

Fotó: Időkép / Twitter

Na jó, természetesen nincs szó sem chemtrailről, sem pedig háttérhatalmakról, a jelenségnek egyszerű a magyarázata, ez a Kármán-féle örvénysor.

* Kármán-féle örvénysor*
A jelenség kialakulásához a repülőgépekről leszakadó szárnyvégi örvénysorok illetve a légrétegek hőmérsékletének, sűrűségének különbsége miatti helyi turbulencia szükséges. A leszakadó örvényeket Kármán Tódor tanulmányozta.
Fotó: Zsolt982 /Orosháza/ pic.twitter.com/5Zbz9G1UWj

— Időkép (@idokep) 2019. március 27.

Rég eljöttünk már Magna Hungáriából, de azért annyi közös van az azóta Oroszország részét képező Baskíria és a mai Magyarország között, hogy

• az egészségügyi dolgozók bére alacsony,
• papíron jobbnak látszik.

A statisztika már csak ilyen, de amikor közvetlenül találkozik a kórházi vezetés beszámolója a dolgozók konkrét tapasztalataival, abból olyan vidámság kerekedhet, mint ezen a videón.

A beszámolók szerint ebben a szülészeti intézetben

• az orvosok fizetése 62 ezer rubel (279 ezer forint)
• a szülészeké 66,5, (300 ezer forint)
• a dúláké 35,4, (159 ezer forint)
• a gyerekosztály nővéreinél 29,5 (133 ezer forint)
• egyéb kórházi személyzetnél 21,3 (96 ezer forint)

Legjobban az utóbbit röhögik ki, bár mindegyik számot kacagtatóan magasnak találják az általuk ismert valósághoz képest. Az ellenzéki Alekszej Navalnij vezette Korrupció Elleni Küzdelem Alapítványa (FBK) szerint a statisztikában megadott 45 ezer rubel (202 ezer forint) helyett Oroszországban az átlagfizetés inkább 18 ezer rubel (81 ezer forint) lehet. Az eltérés valószínűleg abból adódik, hogy a fizetések nagyon egyenlőtlenül oszlanak el, a medián jóval alacsonyabb, mint az átlag fizetés. Bár, a kórházi jelenet alapján szépíthetik is a statisztikát valamivel, amiből a dolgozók semmit sem látnak. 

– írta a Newsru.com

Fotó: Jose Jordan

A spanyol meteorológiai szolgálat 58 mérőállomása adatait felhasználva tanulmányt készített arról, hogyan változtatta meg a klímaváltozás Spanyolországot az elmúlt 40 évben. A tanulmányt az MTI szemlézte, eszerint:

• A nyolcvanas évek elejéhez képest öt héttel hosszabb lett a nyár, amely hamarabb kezdődik és tovább tart mint korábban. Időtartama egy évtized alatt átlagosan kilenc nappal növekedett.

• A nyarak nem csupán hosszabbak, de forróbbak is, egyre gyakoribbak a trópusi éjszakák, amikor az éjjeli legalacsonyabb hőmérséklet sem kevesebb 20 Celsius foknál.

• Fenyeget az elsivatagosodás veszélye, ugyanis növekednek a félsivatagos területek, amelyek mára mintegy 30 ezer négyzetkilométert, vagyis az ország területének mintegy 6 százalékát teszik ki.

• Míg korábban az az Ebro-völgye és a délkeleti országrész volt érintett, mostanra a középső országrészben lévő Kasztília-La Manchában is megfigyelhető ez a jelenség, amelyet csökkenő csapadékmennyiség is jellemez.

• A Földközi-tenger hőmérséklete a nyolcvanas évek eleje óta tíz évente átlagosan 0,34 Celsius-fokkal melegedett.

• A tengerszint évenként 3,4 milliméteres emelkedett.

Három gyűrűsfarkú maki született a debreceni állatkertben: március 19-én egy, 23-án pedig ikermakibébi jött a világra. A jelenleg körülbelül 80 grammos csöppségek több mint 4 hónapos vemhesség után látták meg a napvilágot. Az életerős kicsik tapasztalt anyjuk szőrébe kapaszkodva töltik mindennapjaikat. A látogatók húsvéttól csodálhatják meg őket.

Két kölyök gyűrűsfarkú maki (Lemur catta), más néven katta lóg anyjuk hasán a Debreceni Állat- és Növénykertben 2019. március 27-én.

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Az eredetileg Madagaszkár szigetén őshonos gyűrűsfarkú makik számát főként élőhelyük rohamos zsugorodása veszélyezteti, ezért állományuk jelentősen megcsappant, írja az MTI. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által veszélyeztetettnek nyilvánított faj az Európai Fajmegmentési Program (EAZA EEP) keretében él a debreceni állatkertben.

Kedves ismerősöm, Balázs a Pantheonban járt, ebben az ókori Rómában emelt, csaknem 2050 éves épületben. Nemcsak ő, hanem egy diákcsoport is. És oké, az osztálykirándulásainkra visszaemlékezve nekem is olyasmi rémlik, hogy nem a templomokban és múzeumokban töltött órák voltak a legizgalmasabbak, de ilyen mértékű érdektelenségre – nemcsak a technikai háttér hiánya miatt – nem emlékszem a bezzegamiidőnkből. Legjobban a fotó kísérőszövege tetszett:

sajnos a szelfiző-csücsörítő tanárok nem fértek bele.

Fotó: Olvasói fotó / Balázs

Csütörtöktől ismét elindul az Esti séta nevű program a Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahol olyan helyszíneket és állatokat is meg lehet csodálni, amiket nappal nem.

Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert / Facebook

Az éjszakai állatkert szinte olyan, mint egy igazi dzsungelkaland! Fürkészd ki az állatok éjszakai életének titkait, amelyeket nappal szinte biztosan nem láthatsz! Szakvezetőinkkel bebarangolhatod a Kertet, és beleshetsz a rácsok, üvegfalak és kifutók mögött zajló titokzatos állatkerti életbe is. A csoportok vezetői megmutatják például az állatorvosi rendelőt, vagy a takarmánykonyhát, a gondozók egészen közelről megismertetik az érdeklődőket a legkülönlegesebb állatokkal, sőt, még az akvárium látogatók számára láthatatlan részét is be lehet barangolni

- írják honlapjukon. A programra itt lehet regisztrálni.

Hokkaidó szigetén van egy kis bódé, ahol 100 japán jenért (kb. 250 forint) lehet venni egészben sült édesburgonyát, ami önmagában nem lenne túl érdekes, a bódénál viszont egy hároméves siba inu, Ken-kun árulja a krumplikat.

Na jó, az árulja, kis túlzás, a dolog úgy működik, hogy a vásárló bedobja a krumpli árát egy nyílásba, majd elveszi a kívánt terméket, gyakorlatilag becsületkasszáról van szó. A bódénál egy tábla figyelmezteti a vásárlókat, hogy a kutya nem tud visszaadni, ezért vagy pontos összeget dobjanak be neki, vagy a vételáron felüli részt tekintsék borravalónak a kiszolgálásért cserébe.

Amennyire tudni lehet, a kutya nem ebben a különleges kennelben lakik, tényleg csak napközben tölt el itt némi időt, és van rendes gazdája, aki rendszeresen viszi sétálni a környéken, meg hasonlók.

(Design Taxi)

Már több mint 27 amerikai államban teszik lehetővé a törvények, hogy az emberek hazavigyék, megfőzzék és megegyék azokat az állatot, amiket elütöttek vagy az út szélén találtak holtan, írja az NBC.

A törvény kritikusai amiatt aggódnak, hogy az így megszerzett hús egészségtelen és különböző betegségeket okozhat. Továbbá arra is figyelmeztetnek, hogy biztosan lesznek olyanok, akik – visszaélve a lehetőséggel – így szeretnének ingyenhúst az asztalukra, és szándékosan halálra gázolják az úttestre tévedő állatokat.

Fotó: Rob Stothard / Getty Images Hungary

Aki nem szeretné megenni az elütött állatot Oregon államban, a fejét és agancsait öt napon belül elviheti a helyi Hal- és Vadgazdálkodási Irodába, ahol kutatási célokra hasznosítják. Már több mint 200 tetemet szállítottak be január óta, mondta el az NBC-nek Bill Hansel szenátor, a „húsok a kerekek alatt” néven ismertté vált törvény egyik kezdeményezője. 

Állatvédők szerint ez a húsfogyasztás legártalmatlanabb módja, míg mások azért üdvözlik a különös szokást, mert így olyan területeken is megtisztítják az utakat, ahol egyébként ritkán járnak takarítógépek. 

Elkaptam egy 2022-es cikket valahonnan a darkwebről, gondoltam, szólok róla:

Az európaiaknak leesett: egy nap 24 órából áll

Rossz közérzet, nehéz ébredés, több százezer kieső munkaóra a késések miatt, álmos gyerekek az iskolában.

Második éve maradt a nyári időszámításban az Európai Unió, ám egyre többen bizonytalanok abban, hogy valóban jó ötlet volt elhagyni az óraátállítást. Az áramfogyasztás valóban nem nőtt jelentősen – mivel a közvilágítás egyre kisebb hányadát teszi ki a teljes energiafogyasztásnak –, ám az, hogy mesterséges fénynél érnek be sokan a munkahelyükre, és az iskolába, sokakat megvisel. A nyári időszámításban maradva meglepve tapasztalták Magyarországon és a vele azonos szélességi körön élők, hogy november 15 és február 20 között háromnegyed nyolc előtt nem kel fel a nap. A mélyponton ez csak 8:30-kor történik meg, ilyenkor a közvilágítást reggel 8:50-kor lehet lekapcsolni. Hogy ez az egy óra mit jelent reggel, azt ezen a képen láthatja.

Pszichológusok tapasztalatai szerint egyre többen panaszkodnak depresszióra az éjszakainak tűnő ébredések miatt. "Elviselhetetlen, mintha az északi sarkon élnénk" – mondta egy édesanya 476 különböző kiadványnak. 

Brüsszeli sötétség borul hazánkra

„Mindenkinek jobb lenne, ha Brüsszel nem akarná életünk minden részletét szabályozni, mi azon az állásponton vagyunk, hogy a magyar emberek életritmusához igazodó időszámítást mi magunk határozzuk meg” – mondta a Kossuth Rádió pénteki műsorában Orbán Viktor. A kormányfő azonban nem beszélt arról, hogy a Szövetség az Európai Nemzetállamokért frakció tagjaként az EP-ben lévő Fidesz támogatná-e a korábbi döntés felülvizsgálatát. A műsorvezető pedig nem kérdezte.

Este világos van?

A nyári időszámítást korábban nagy többséggel támogatták, ám úgy tűnik, nem sok hozadéka volt annak, hogy a napfényes időszakot eltolták egy órával. "Hát mire kijövők a munkahelyemről ugyanúgy sötét van" – állapította meg csalódottan egy irodai dolgozó. És valóban: a november-februári időszakban 17 órára mindenképp leszáll a nap, így valójában a szabad időben eltölthető délutánok nem lettek világosabbak a nyári időszámítás ellenére amúgy is téli hidegben.

Éber magyar gyerekek kellenek a magyar iskolákba – közölte a Mi Hazánk mozgalom oktatáspolitikáért felelős alelnöke. Dúró Dóra szerint ezért indokolt lenne reggel 9 órakor kezdeni a tanítást, emiatt viszont érdemes volna a munkaidő kezdetét is eltolni egy órával.

A többi ellenzéki párt szerint Dúró nyilatkozata nyilván kedves a kormánypártnak, de teljességgel elfogadhatatlan. Azt azonban ők is támogatják, hogy a munkanapok egy órával később induljanak be.

Igaz, ezzel lényegében mind a téli időszámításra való visszatérést támogatják. A Momentum felhívta a figyelmet arra, hogy így a nyári időszakban marad kevesebb idő a világos estékre, hiszen nyolckor és főleg kilenckor már magasan jár a nap, hosszú világos időszak marad reggel kihasználatlanul, ami nem kedvez a vendéglátóhelyeknek és általában az idegenforgalomnak sem.

Érdemes volna átgondolni a nyári időszámítás nyári, a téli időszámítás téli használatát – vetette fel egy neve elhallgatását kérő közgazdász.

Már-már kabaréba illő volt a jelenet, amikor Ferenc pápa a Loretóban – azaz Olaszország leghíresebb búcsújáró helyén – tett hétfői látogatása során nem engedte meg az embereknek, hogy kezet csókoljanak neki.

Jelenet az alábbi videóból

Fotó: Reuters / Twitter

A komikus pillanatokról készült felvétel bejárta a netet, majd nem kis vitát váltott ki a konzervatív és a haladó katolikusok között. A pápákat ugyanis gyakran üdvözlik a pápai gyűrűre dobott csókokkal, amit a jelenlegi egyházfő a látottak alapján ezúttal nagyon látványosan el akart kerülni.

Pope Francis visited a Catholic shrine in Loreto where he repeatedly withdrew his hand as a line of people tried to kiss his ring https://t.co/pPtl18N2ve pic.twitter.com/7Sciamhn17

— Reuters Top News (@Reuters) 2019. március 26.

A konzervatív katolikusok aztán több fórumon is kóstolgatni kezdték a pápát, sokan mások viszont végtelenül szimpatikusnak találták, hogy az egyházfő nem akarja, hogy egy szent ereklyével vagy egy ilyen megkülönböztetett üdvözlési formával tegyék őt egyenlővé.

Egy autós kérte meg a Győrben közlekedünk Facebook-csoportot hétfőn, hogy hozzon le egy bocsánatkérést; a sofőrnek ugyanis lelkiismeret-furdalása volt amiatt, hogy három gyalogost veszélyeztetve hajtott át - ráadásul a volánnál telefonálva - egy piros lámpán. Ezt írta:

Ma 10:30 körül a kórháznál a Meki felől jött át a zöld jelzésen három gyalogos, akik megállásra kényszerültek, mert átmentem előttük a piroson. Az az igazság, hogy háromszor egymás után hívott az egyik barátom, gondoltam, hogy baj van, így felvettem a telefont, röviden csak annyit, hogy egy súlyos balesetről számolt be. Eléggé sokként ért a hír, egyszerűen nem is tűnt fel, hogy nekem van piros, csak amikor már áthajtottam rajta. Szeretnék tőlük ezúton is elnézést kérni mind a piroson való áthajtásért,mind a telefonálásért.

Direktbe a piroson való áthajtás soha nem fordult még elő velem korábban, ezek után sem fog. Nem akarok mentségeket keresni, én voltam a hibás, tényleg nagyon sajnálom a dolgot, nagyon örülök, hogy ők velem ellentétben figyeltek, így nem lett baleset. Ha az illető társaság jelentkezik a posztom alatt, vendégeim egy kávéra és egy személyes bocsánatkérésre is.

Továbbá mindenki mástól, akit érintett az eset, vagy látta, szintén elnézést kérek, nekem úgy tűnt, mást nem veszélyeztettem! Hálás vagyok, amiért helyettem is figyeltek, a mutogatás pedig teljesen jogos volt.

Üdv: a Fekete Saab-os.

A kommentelők méltatták az autós szándékát; volt, aki odáig ment, hogy  "mindennapi hősnek"  titulálta őt, de egy másik hozzászóló azzal hűtötte a kedélyeket, hogy "maradjunk a korrektnél".

(via hvg.hu)

Rendben, a gyárilag koszos Gucci nem nyerte el az olvasók tetszését. Van egy újabb ajánlatunk, 1600 ( illetve 1300) dolláros kosaras- és edzőcipők a Louis Vuittontól, amik valljuk be, ha árban nem is, de külsőben mindenképpen visszafogottabbak a konkurencia sneakereinél.

A kollekciót Virgil Abloh tervezte, ő annak a Kanye Westnek a barátja és egykori jobbkeze, aki 2009-ben már tervezett pár cipőt a luxusmárkának. A designer, aki saját, Off-White nevű márkájával is tarol, tavaly mutatta be ezeket a modelleket, de csak most lehet megvásárolni őket, és valószínűleg hypebeastek ezrei csüngenek a telefonon, hogy beszerezzenek egy-egy példányt. 

Fotó: Louis Vuitton

Bár egy ilyen értékű lábbelit a többség egy környezetszabályozott vitrinben tartaná, ha szeretné látni, hogyan néznek ki ezek a csaknem félmillió forintos cipők használat közben, akkor íme a reklámfilm.

Az egyes termékekre kattintva pedig meg lehet nézni, hogyan készülnek. És akkor most jöjjön a kérdés, amit már a címben is feltettünk.