"Az ingatlanos és az eladó is mélyen hallgatott erről"
Van annál jobb, mint amikor minden reggel friss rétes szagára ébred az ember? És milyen új tudásra tehet szert, ha egy ismert modellügynökség a szomszédja? És ha hetente háromszor karatéznak, illetve ha nyilak suhognak pár méterrel a talpa alatt? Az alábbiakból kiderül, milyen az, amikor biznisz, vagy más néven városi szolgáltatás fölött lakik az ember.
Gigantikus erkélyt építenek Orbánnak a Várba
Mostanáig ugye arról volt szó, hogy szépen visszaállítanak mindent a Várban a háború előtti kinézetre. Már ez is elég megosztó dolog, hiszen ez az állapot (mármint a Hauszmann-féle) kevesebb ideig állt fenn, mint a mai, de úgy tűnik, most hirtelen koncepciót váltottak az illetékesek.
Olyat kezdenek építeni, ami soha nem volt. Ráadásul egy olyan műemléki homlokzatba, ami a Dunára néz, vagyis elég fontos helyen van.
Dekoratív dísznő tartotta izgalomban a hatemeletes szinglitanyát Pesten
A Bridget Jones annyira 1934, hogy a szinglihordák már dédszülők lennének, ha nem haltak volna meg rég végelgyengülésben. Pesten pedig azért nincsen több korai modern lakás, mert mindenki csak flancolni akart, nem otthon lenni az otthonában. Ez is kiderül egy új háztörténeti oldalról, mely az 1945 előtt épült lakásépítészetből szemezgetve mutatja meg, hogy miért van annyi sötét hall és egymásba nyíló használhatatlan szoba ma is a bérházakban, és hogy milyen régen elszakadt a lakásügy a korszerűbb áramlatoktól.
Metróval Ferihegyről Rákospalotára
A fenti fotón nem egy olvasónk hasra ütésen alapuló tervei láthatók, aki unalmában összefirkált metróvonalakkal egy turistatérképet.
Ez a fényképet ugyanis a Fortepan gyűjteményéből küldte el Tamási Miklós, akihez az Uvaterv archívumából kerültek a negatívok. Hogy pontosan mit ábrázol ez az 1976-os fényképen szereplő térkép, azt nehéz lenne megmondani. Mit ahogy azt is, hogy miért egy ilyen alaptérképet választottak hozzá.
Ha rákattintotok, látszik az egész fénykép: mintha csak kivitték volna az udvarra lomtalanításkor az üzenőfalat, amire rá van rajzszögezve a terv, hogy aszongya
kattintsátok már le ezt is, mielőtt kidobjuk.
Bár elég sok furcsa metróálommal találkoztam már életemben, az itt bemutatott, meg nem valósult tervek többségét is ismertem, de vannak rajta olyan elemek, amilyenekről nem is hallottam.
Eladó egy klassz vízimalom a Répce mellet
Nagyon szeretem a vízimalmokat, és még jobban örülök neki, amikor látom, hogy jó kezekben vannak. Merthogy hirdetni szinte mindig hirdetnek egykori malmokat, de sok közülük igen rossz állapotban van, másokat a felismerhetetlenségig átépítettek az évek során.
Azért örültem legutóbb az eladó szécsiszigeti vagy a szatymazi malomnak. Na meg most a gyóróinak, ugyanis a tulajdonosa figyelmembe ajánlotta a hirdetését. A link mellé fotókat és egy csomó történetet is mellékelt a szép épületről.
Ahol a ruhatárba is lift volt építve
Ma kezdődött és holnapig tart a Budapest100 rendezvénysorozat, aminek a lényege, hogy egy csomó nagykörúti házba bemehetünk, körülnézhetünk, sőt többükben programokkal is várnak minket.
Ennek apropóján az elmúlt hetekben bemutatunk egy legendás József körúti bringamárkát, szó esett a négyeshatos történetéről, századfordulós egyletekről, meg női zenekarokról és húsvétokról, benéztünk egy nótaceleb otthonába, Pest első mélygarázsába, bájos cukrászdákba, kétes hírű albérletekbe és még kétesebb hírű kávéházakba.
Ez utóbbi cikkben csak a Szent István (az egykori Lipót) és a Teréz körút helyeiről esett szó, úgyhogy most tovább sétálunk délnek. Irány Erzsébetváros és Józsefváros! Útikalauzaink a Budapest100 önkéntesei, akiknek az alábbi írást köszönhetjük, ők pedig főként Saly Noémi könyvéből szemezgettek.
Milyen volt albérletben lakni száz évvel ezelőtt?
„Budapestnek mintegy százezer albérlője van, s alig van nap, hogy a lapok hírt ne adnának családi vagy szerelmi drámáról, melyben az albérlőnek mindig jut szerep. A lakásdrágaság rendkívül fokozta az albérleti rendszert és ma már az úgynevezett művelt középosztály is szobaurat fogad a lakásába. Nemcsak a perifériákon, hanem az előkelő városrészekben is tele vannak a kapuk cédulákkal és elegánsan, csinosan és szépen bútorozott szobát, avagy tiszta ágyat hirdetnek.” – írja a Budapesti Hirlap 1910-ben.
De persze nemcsak így találhatott magának szobát a kishivatalnok, a vidékről felkerült egyetemista vagy a jó családból való, állást kereső kisasszony: a kőnyomatosok utolsó lapjai már akkor is apróhirdetésekkel voltak tele. Mivel holnap kezdődik a Budapest100, melynek keretében ezúttal a nagykörúti házak vendégei lehetünk, az alábbi posztban a régi körúti albérletek lesz a téma.
Lássunk először is néhányat a már emlegetett apróhirdetésekből. Vigyázat, albérlők és szobakiadók lelkébe pillanthat!
A körúti kávéházak kemény helyek voltak
„Sehol a világon annyira nem űzik a kávéháznak kultuszát, mint Budapesten – jelenti ki határozottan Gerő Ödön, a fővárosról írt szellemes szociográfiai művében 1891-ben. – Budapesten sehol úgy, mint a Terézvárosban.
A Lipótvárosban sok a klub, a Belvárosban a templom, az Erzsébetvárosban a kifőző, a Ferencvárosban a kocsma, a Terézvárosban a kávéház.
A szombaton kezdődő Budapest100 témája a Nagykörút lesz, ennek kapcsán néhány századfordulós körúti kávéház történetébe pillantunk bele. Mégpedig a már emlegetett Terézváros mellett a Szent István körúti szakaszon. A következő részben az Erzsébet és a József körút kerül sorra.
Megnéztük Budapest legújabb luxusszállodáját
A tavaly ősszel bezárt Le Méridien szálló ma Ritz-Carlton néven nyílt meg, és az amúgy is fényűző luxusra rápakoltak még egy kicsit. A sajtóbejárás pompás alkalom arra, hogy bemutassuk a Deák tér egyik legizgalmasabb épületét (bár ugye a Deák téren minden épület elég izgalmas).
Szétnyíló üvegtető az üvegpadló felett
Már többször leírtuk itt az Urbanistán, hogy a jövő heti Budapest100 témája idén rendhagyó lesz: nem a százéves házakat, hanem a Nagykörút épületeit lehet majd bejárni. Ebből az alkalomból néztünk be mi is pár izgalmas épületbe.
A nótaceleb otthonáról, a különleges műemlékpatikáról és a századforduló sztárépítészének ikerházáról itt olvashattok bővebben, most pedig jöjjön néhány másik izgalmas épület!
Több száz éves szőlőlugast vághatnak ki Pécs belvárosában
Az egy dolog, hogy egy 160 éves, romantikus stílusú házat csak úgy lerombolnak a pesti belvárosban, de Pécsett ha lehet, ennél is nagyobb értéket akarnak elpusztítani. Néhány ősöreg szőlőtőkét, melyek a legóvatosabb becslés szerint is 250 éve alkotnak lugast egy Lyceum utcai ház udvarán. Dr. Diófási Lajos, a Szőlészeti Borászati Kutató Intézet egykori igazgatója 400 évesnek saccolta.
Bárhogy is, könnyen lehet, hogy a napjaik meg vannak számlálva: a Bama.hu cikke szerint egy társasházépítés miatt irtanák ki a pótolhatatlan kincset. A házat, a kertet, s vele együtt a szőlőket egy vállalkozó venné meg, a foglalót már ki is fizette.
Van egy gyönyörű műemlékpatika a Nagykörúton
Az egyik legjelentősebb kortárs budapesti sikertörténet a Budapest100-programsorozat, amit idén már hatodszorra fognak megrendezni.
A nemzetközileg is hájpolt rendezvény (többek között 2013-ban a Guardian a kontinens legérdekesebb programjai közé sorolta) alapkoncepciója szerint minden év egy-egy tavaszi hétvégéjén az abban az évben éppen százéves épületeket járhatják be az érdeklődők részben képzett kutatók, részben lelkes laikus önkéntesek kalauzolása mellett. Valamint ebből az apropóból rendezett kulturális programokat is szerveznek a nagyközönség előtt megnyitott házakban.
Lévén, hogy száz évvel ezelőtt, 1916-ban éppen az első világháború közepénél jártak elődeink, így érthetően nem nagyon épültek bérházak és egyéb nagyobb volumenű épületek, hisz egyre jobban kizsigerelte az országot a háború.
Ám, mint az egyik társszervező, a Kortárs Építészeti Központ részéről a sajtóbejárás végén Kádár Bálint elmondta:
ennek a rendezvénynek továbbra is ünnepnek kell lennie és nem a háborús veszteségek miatti komor sirámnak.
Így esett a választás a 120 éves Nagykörútra. Egyben a múlt mellett annak jövőjéről is szerveznek előadást a jelenlegi és korábbi főépítészek meghívásával. A program ugyanis mind inkább komplex urbanisztikai jellegű.
Olyan témákat szeretnének többek között megvitatni, hogy:
- Miképp lehetne ismét vonzóvá, a széles járdák apropóján mintegy korzózható sétálóutcává tenni a körutat?
- A részben üresen álló üzlethelyiségeket miképp kellene újra nyitni, hogy a plázákból visszacsalogassák a vevőket?
- Hogyan lehetne növelni a zöldterületeket a körút mentén, és miképp serkenthető a kerékpáros forgalom?
Emellett azonban a korábbi, jól bevált recept szerint 50-60 ház is bejárható lesz az április 16-17. hétvégén. A részletes program a rendezvény honlapján is megtekinthető. Néhány épületbe mi is bekukkantottunk, lássuk párat!
Méhkasokat telepítenek a prágai városi tanács tetejére
Méhkasokat telepítenek rövidesen a prágai városi tanács történelmi épületének tetejére a tanács e heti döntése alapján. Egy méhész hat négyzetméternyi területet kapott, ahová hat méhcsaládot telepít, a szerződés meghatározatlan időre szól.
Az Óváros térhez közeli Mariánské téren álló polgármesteri hivatal épülete tetejének szokatlan felhasználását a műemlékvédelmi hivatal is jóváhagyta. Egyetlen feltétele az volt, hogy a kaptárak színe egyezzen az épület külsejének színével, írja az MTI.
Elpusztítják a régi pesti belvárost
Bár már elég régóta húzták a vészharangot, mégis váratlan gyorsasággal bontották le az Erkel utca 18-at. Nem egy végtelenségig lepukkant bérházat, még csak nem is egy pusztán építészeknek tetsző késő modern ipari épületet, hanem egy olyan épületet, ami a műemlékeseknek épp olyan értékesnek tűnő, mint az utca emberének.
Hogy miért nem volt védett? Védett volt.
Hogy hogy bonthatták le mégis? Levették róla a védettséget.
Hogy playbackeltek 120 éve?
Voltak, akik csak álmodoztak róla.
Voltak, akik valóra váltották.
Voltak, akik mindeközben rossz útra tévedtek.
Azt gondolta, 120 éve csakis hagyományos cigányzenekarok mellett vigadott a kávéházak közönsége? Eláruljuk, már akkor is voltak sikeres női bandák! Az április 16-án kezdődő Budapest100 témája a Nagykörút lesz, úgyhogy ebből az alkalomból bekukkantottunk pár körúti kávéházba, a legendás női zenekarok után kutatva.
Nagyon túlértékeltek a budai lakások
Miközben továbbra is keresleti piacról beszélünk, egyre erősebb túlkínálat alakul ki a budai ingatlanpiacon, ez jelentős részben túlárazott lakásokból áll. A csoknak pedig egyáltalán nem érződik a hatása. Röviden így lehet összefoglalni a Balla Ingatlanirodák legfrissebb elemzését, amely Zugló után most Belbuda és Észak-Buda ingatlanpiacával foglalkozik. A szokott módon, pontokba szedve kimazsoláztuk a lényeget:
A régi budai városháza titkai
Az elmúlt hetekben rengeteg cikk született az MNB alapítványairól és az azokhoz kötődő ingatlanokról, ám arról szinte semmi, hogy tulajdonképpen milyen épületekről is van szó. Pedig a Szentháromság téren álló régi budai városháza, amit a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány állíttat helyre, és alakíttat át oktatási központtá, a politikai aktualitásoktól függetlenül is igazán izgalmas.
A Mátyás-templommal szembeni ház, melyet legtöbben a sarkokra biggyesztett zárterkélyeiről, az óratornyáról, meg a sarkán ücsörgő, városvédő Pallas Athéné szobráról ismerünk számtalan titkot rejt. Ezekről mesélt Szabó Levente, a rekonstrukciót tervező építész, valamint Simon Anna és Szentesi Edit művészettörténész, akik Juan Cabello és Mentényi Klára mellett a műemléki épületkutatásban vettek részt.
Egészen viccesen építkeznek a Clark Ádám téren
A Clark Ádám téren néhány nagyon furcsa tárgy tűnt fel egy napja. Olyan, mintha egy bűvész kipakolta volna a dobozát, amiben embereket szokott kettévágni, majd ezt ügyesen összekötötte volna egy fekvőrendőrrel és egy beton virágládával. Azt még ugyan nem tudjuk, mi lesz a trükk, de bemelegítésnek elég erős.
Elsőre azt hittük, a felszámolt Ki nevet a végén-pálya helyett most végre megvalósítják a spanyolok által ideálmodott óriáskereket, de sajnos nem erről van szó. Nekiláttak ugyanis a Hotel Clark építésének, a város egyik legértékesebb foghíjtelkén.
Ehhez pedig valamilyen vízvezetésre van szükség. Azt nem tudni, hogy el vagy oda, de a lényeg, hogy ezt sikerült a legnagyobb diszkrécióval, igényesen, az illetéktelen szemek elől elrejtve, egyúttal a városkép megőrzésével megoldani. És akkor a másik irányból bevezetett elektromos vezetékről nem is beszéltünk.
Kérjük, tekintsék meg galériánkat!
Eladó a legendás budai Óra-villa
Lehet különleges egy eladó ingatlan azért, mert szép, mert nagyon régi, mert izgalmas építészetileg, mert érdekes a története vagy mert egy ritka stílus emléke. Nos, az orbánhegyi Óra-villáról, amit most 690 millióért árulnak, mindez együtt elmondható! Az már csak külön érdekesség, hogy eddig egy alkalommal esett csak szó a Diana utcáról, akkor is egy óra kapcsán.
Na de vegyük sorba, miért is izgalmas nekünk ez az épület!
A négyeshatos ősének lenn volt az áramszedője
A budapesti Nagykörút ma már szinte elképzelhetetlen lenne a középen futó, naponta tömegeket szállító sárga villamosok nélkül, de ez nem volt mindig így. A mai 4-es, 6-os elődje egy kísérletként indult közel 130 éve, azóta viszont a világ egyik legtöbbet használt vonalává nőtte ki magát.
Április 16-17-án az idei Budapest100 témája kivételesen nem a százéves házak lesznek, hanem az egész Nagykörút, kortól függetlenül. Ebből az alkalomból emlékezünk meg a legfontosabb körúti járműről, a legendás négyeshatosról.
Már nem lehet eszement árakon eladni a használt lakásokat
Az elmúlt másfél év az áremelkedés és a növekvő kereslet jegyében telt a zuglói ingatlanpiacon, de jelenleg már a stagnálás jellemző. – áll a Balla Ingatlanirodák legfrissebb elemzésében. Szerintük az elkövetkező időszakban a csok miatt végre bővülésnek induló újlakás-kínálat foghatja vissza a használt lakások piacot. De hol járnak most az árak a használt lakások, illetve a kiadó ingatlanok piacán? És mit hoz a jövő Zuglóban? Kimazsoláztuk nektek a lényeget az elemzésből, könnyen fogyasztható formában, pontokba szedve, tessék.
Ilyen volt a Húsvét a régi Budapesten
Tudta, hogy a 120 év előtti tavaszokon „még a Gellérthegy ibolyaszagát is meg lehetett érezni a városban”? Tudta, hogy „minden tavaszkor más és más hangjuk lett Pesten és Budán a harangoknak, mintha a telet valamely harangöntő kovács műhelyében töltötték volna”? Ha igen, ön Krúdyt olvas (jól teszi) és nem sok újat mondhatunk, de azért talán érdekelni fogja néhány történet a századfordulós nagykörúti tavaszokról és húsvétokról.
Idén áprilisban ugyanis a Budapest100 témája nem a százéves házak, hanem kortól függetlenül az egész pesti Nagykörút lesz.
9 gyönyörű eladó villa a Balaton legrégebbi nyaralónegyedében
Az Urbanista villanegyedeket bejáró sorozatában szerepelt már egyszer a Balaton, akkor Fonyódon jártuk végig az eladó, régi villákat. Nem csak azért, mert a híres telepről egy könyv is megjelent, hanem mert talán ez a legépebben megmaradt villasor az egész parton. Ám a legrégebbi balatoni nyaralóhely Füred, nem véletlen, hogy nem csak 150 éves présházak, hanem ugyanilyen öreg nyaralók is fennmaradtak a környékén.
Egy-kettőről már esett is szó az Urbanistán, de most elhatároztam, hogy végigböngészem, mi mindent talál arra az, aki valami igazán szép régi villát akar venni. A kínálat korántsem olyan széles, mint Fonyódon. Ebben közrejátszhat az is, hogy bár sok műemléképület van ma is, nem maradt meg olyan egységes telep, mint ott, illetve úgy tűnik, ott nagyobb a kereslet, mint a déli parton.
Na de lássuk a villákat!
Elviszik a parkolást gátló kisautót
Korábban írtunk a belső-terézvárosi Káldy Gyula utca egyik üzlete előtt állandó jelleggel parkoltatott, rendszám nélkül is forgalomban tartható kisteherautóról.
A bolt részéről azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a keskeny járda és a rakodási felület apropóján választották ezt a kényszermegoldást, mivel az üzlet bejáratához vezető, egyetlen lépcsőfok túl közel van az úttesthez.
A hatóságokhoz is sikertelenül fordultak, hogy más megoldást találjanak. Ellenben azt mondják, hogy hamarosan elviszik az utcából a kisteherautót.
Íme a boltosok levele:
Divatkereskedelmi gyökérmarketing
Belső-Terézvárosban a Káldy Gyula utca nem pusztán az Andrássy útnak, mint az UNESCO által világörökségnek nyilvánított helyszínnek a védőövezetéhez tartozik, hanem a bulinegyed peremterülete is.
Ráadásul a közelben található az ÚJ Színház, néhány hotel, egyszóval errefelé parkolni – pláne esténként, vagy uram bocsáss hétvégén és ünnepnapokon –, egy cseppet sem leányálom.
Milyen lesz Budapest 2050-ben?
Erről a kérdésről tartott március elején előadást a Budapest Pontban Alföldi György, a Budapesti Műszaki Egyetem urbanisztikai tanszékének docense. A kellő mélységű, mégis közérthető, a laikusok számára is könnyen befogadható est egy általános ismertetővel kezdődött a modern városokról.
Ez kell a „kávéházi élettől lesápadt ifjúságnak”
Az 1900-1901-es Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 26 oldalon át sorolja az egyesületeket és köröket: volt például a házfelügyelőknek, a névmagyarosítóknak, a fatermelő és fakereskedő hivatalnokoknak, az artistáknak, minden egyetem tanuló ifjúságának, a targoncásoknak, a hordároknak, a fürdőszolgáknak, a gazdaasszonyoknak és az éhező iskolásoknak, a hadastyánoknak, meg a negyvennyolcas honvédeknek. Az egyesületek fénykora volt ez, kis túlzással élve minden fővárosi lakos tagja lehetett egynek, hiszen a tevékenységi körök az élet minden területét lefedték.
De nem sokan lehettek olyanok, mint Gmelin Ottó, akinek legalább öt tagsági könyv lapult a fiókjában. Az idei Budapest 100 kapcsán, melynek témája kivételesen nem egy korszak, hanem az egész Nagykörút, most egy ízig-vérig körúti embert mutatunk be, akinek egyesületeiből kirajzolódik az egész századelős Pest polgári élete.
500 milliós kastélyon is lehet nádtető
Amikor nekiálltam nádtetős házakat keresni a legutóbbi tematikus ingatlansalátához, meglepve tapasztaltam, hogy a többségük egyáltalán nem régi parasztporta, tanya, vagy épp présház, hanem az elmúlt néhány évtizedben épült épület. Most ezekből csináltam egy válogatást nektek.
Minden különösebb szakmai megfontolás nélkül nagyjából három csoportba oszthatók ezek a házak:
- hagyományos nádtetős parasztházak formáit követők,
- átlagos kortárs családi vagy épp társas házak, amelyekre valahogy nádtető került,
- olyan épületek, ahol valami nagyon eredeti született a nádtetővel.
Na és akkor most lássuk őket a gyakorlatban.
Rovataink a Facebookon