A piaci környezet miatt egyre nagyobb az esély arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem fog tudni megállni az alapkamat-emeléssel az év végén – vélik az Amundi szakemberei. Kiss Péter kötvényportfólió-menedzser szerint az év vége felé újra felerősödhet az infláció Magyarországon, novemberben akár hat százalék is lehet az egy évre visszatekintő pénzromlás mértéke. Egy ilyen adat fényében az MNB-nek decemberben is emelnie kell, ami azt jelenti, hogy az új évet 2,1 százalékos alapkamattal nyithatjuk.
Ennél is nagyobb gondot jelent, hogy a gazdaság újraindulásával párhuzamosan az átmeneti inflációs időszak hosszabb lehet, ezt pedig a jegybanknak további kamatemeléssel kell ellensúlyoznia. Ugyancsak a kamatemelés irányába hat, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő FED bejelentette, hogy felhagy az eddigi politikájával, záros határidőn belül lezárja az eszközvásárlási programját (QE), s az USA-ban megjelenő infláció kezelésére szintén kamatemelésbe kezd. Ez gyengíteni fogja a feltörekvő piaci devizákat, ami miatt a forint árfolyama is tovább gyengülhet. Ezt egy bizonyos szintig – az Amundi szerint akár 370 forintos euróárfolyamig – tolerálhatja az MNB, ám utána már lépnie kell.
„A legfontosabb kérdés a pandémia alatt az volt, hogy a krízishelyzetben milyen mértékben tudjuk támogatni a kkv-kat” – mondta Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója. A vezető impozáns eredményekről számolt be: 2200 milliárd forint volt a cég kezességvállalásával a bankok által az ügyfeleknek folyósított hitelek állománya, ebből 1270 milliárd az a rész, amelyet a koronavírus-válság cégekre gyakorolt hatásait enyhítő Krízis Garanciaprogramban bocsátottak ki. Ezeket a kormányzati döntések után indították el, az állomány tehát 15 hónap alatt épült fel (tavaly júniustól értékesítették ezeket a termékeket). A portfólió mögött 1718 milliárd kötelezettségvállalás áll, ez 62 ezer szerződést jelent, és 45 ezer vállalkozás számára nyújtott finanszírozási lehetőséget.
Búza Éva arról számolt be, hogy a társaság gyakorlatilag öt éve folyamatosan növekedési pályán van. Az Európai Bizottság jelentős mértékben kibővítette a támogatási rendszert, ezekkel a lehetőségekkel próbáltak élni. Tavaly 512 milliárdos portfóliónövekedést értek el, ez idén is töretlenül fennmaradt – nyár végéig 429 milliárdos növekedést tapasztaltak.
Péntektől nyílik meg a jelenleg még moratóriumban lévő lakossági és vállalati ügyfeleknek a lehetőség, hogy bejelentkezzenek a hiteltörlesztési moratórium újabb, 2022. június 30-ig tartó időszakára. A korábbi, alanyi jogon elérhető moratóriummal szemben az ügyfeleknek személyesen vagy a bank internetes oldalán kell a kormányrendeletben meghatározott nyomtatványon kérniük, hogy továbbra is a moratóriumban maradjanak. A lehetőség október 31-ig áll nyitva, aki addig nem kéri a moratórium folytatását, elesik a lehetőségtől.
Számításaink szerint azoknak az ügyfeleknek, akik átlagos összegű lakáshitellel bírnak, a soron következő nyolc hónapnyi hosszabbítás azt hozza majd, hogy a moratórium miatt felvállalt többletterhük akár negyven százalékkal megugorhat. A fentiek miatt jelzi a kormány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Bankszövetség is egyöntetűen, hogy a moratórium újabb hosszabbítása már valóban csak azoknak jelent segítséget, akik nem tudnák folytatni a törlesztést. Minden más ügyfélnek csak feleslegesen vállalt többletterhet jelent a további moratórium. A jegybanki és a pénzintézeti felmérések, illetve bankszámlaadatok alapján a moratóriumban lévő lakossági ügyfelek közül tíz-húsz százalék az a kör, ahol a jövedelmi helyzet alapján észszerű a moratórium folytatásán gondolkodni.
Az elmúlt hónapokban stagnált, sőt egyes hírek szerint már csökkenésnek is indult a külföldön élő magyar állampolgárok száma, ám azért még így is félmillió emberről beszélünk. Azok közül, akik itthon hagyták a családot vagy a hazatértüket tervezik, sokan szeretnének hitelt felvenni, hogy megoldhassák lakásproblémájukat. Ám ez nem ennyire egyszerű.
A hazai pénzintézetek ugyanis teljesen eltérő módon állnak hozzá azokhoz az ügyfelekhez, akik csak külföldről származó rendszeres jövedelmet tudnak igazolni. A UniCredit Bank jelenleg nem fogad el külföldről származó jövedelmet a lakossági hitelezésben. A Raiffeisen Banknál pedig minden esetben egyedi mérlegelés dönt arról, hogy engedik-e a külföldi jövedelmet beszámítani. A banknál kérdésünkre hangsúlyozták, hogy speciális feltételek vonatkoznak ezekre az esetekre. Hasonlóan meghatározott szabályok és feltételek teljesüléséhez köti a külföldi jövedelmek elfogadását a Takarékbank is. Az Erste Banknál és az MKB-nál ugyanakkor arról tájékoztattak, hogy a külföldön megszerzett jövedelem is lehet a hitelfelvétel alapja. Így akár az októberben induló rekordalacsony, évi 2,5 százalékos kamatú zöldhitelt is igényelhetik távolba szakadt honfitársaink.
A koronavírus-járvány miatt soha nem látott érdeklődés indult a nyaralók iránt tavaly, ennek következtében az egekbe szökött a nyaralóingatlanok ára. A tóparti ingatlanok rengeteg embernek jelentenek megfizethetetlen kategóriát, ám van egy lehetőség, amivel valamelyest redukálni lehet a költségeket – ez pedig a mobilház.
Külföldön – különösen Angliában, Hollandiában és Csehországban – már régóta óriási népszerűségnek örvend a mobilházazás; nálunk még csak most fedezi fel a lakosság ezt a lehetőséget. Magyarországon még egyelőre nincsenek tisztában az emberek azzal, hogy a négy évszakos mobilház egész évben használható lakás lehet.
Vannak három és négy évszakos házak, utóbbiakban a legkeményebb teleket is át lehet vészelni, ugyanis a hagyományos téglaépületek minden tulajdonságával rendelkeznek. Kiváló hőszigetelésük van, ráadásul építéskor fűtési rendszert is kapnak.
A manapság tapasztalható építőipariár-őrület a mobilházpiacot is megbolondította némileg, hiszen a nyersanyagárak napról napra változnak. A házak árai nagyban eltérnek egymástól a felszereltségtől függően is. A teljesen kulcsrakész ház tűzhellyel, sütővel felszerelt konyhát, zuhanykabinnal, vécével, bojlerrel szerelt fürdőszobát, magas minőségű padlót, légkondicionálót, radiátorokat, villanykapcsolókat, konnektorokat és lámpákat is tartalmaz. Egy ilyen azonnal költözhető mobilház négyzetméterára a piac egyik markáns szereplőjénél, a Vándorháznál jelenleg nettó háromszázezer forint. Kántor Dezső, a cég ügyvezetője szerint ugyanakkor a vevőknek ennél a háztípusnál nem kell további rejtett költségekkel számolniuk.
A piaci hírek szerint október 4-től több banknál is el lehet kezdeni a lakáshitelpiac legújabb termékének, a zöld lakáshitelnek az igénylését.
A fenntartható gazdaság kialakításához, a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, a lakásállomány gyorsabb megújulásához és az alacsony energiafogyasztású lakások térnyeréséhez kíván hozzájárulni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a zöld lakáshitel bevezetésével, amely az eddig megismert részletek szerint a magyarországi lakossági hiteltörténelem egyik legkedvezőbb konstrukciója, igaz – mint látni fogjuk –, nem mindenki számára lesz elérhető.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa mai ülésén – a korábbi előzetes közlésekre és várakozásokra rácáfolva – csak 15 bázispontos kamatemelésről döntött, így a jegybanki alapkamat a május végi 0,6 százalékról 1,65 százalékra emelkedett. Virág Barnabás jegybanki alelnök szavai szerint az MNB a következő hónapokban – várhatóan decemberig – ezzel a kisebb kamatlépéssel folytatja a kamatemelési ciklust. Ennek következtében az alapkamat az év végére akár 2,1 százalékra juthat.
A pénzpiaci kamatok egyelőre moderáltan követték le a jegybanki kamatok változását, a Budapesti Bankközi Kamatláb, a BUBOR a májusi 0,89 százalékról 1,66 százalékra emelkedett a 3 hónapos futamidőben (ehhez a BUBOR szinthez vannak kötve a forintosított devizahitel kamatok), a 12 hónapos Bubor ennél jelentősebben, 87 bázisponttal, a május 20-i 1,07 százalékról 1,94 százalékra emelkedve várta a mai kamatdöntést. A hosszabb futamidőre – például a fix kamatozású lakáshitelek esetében – irányadó jegybanki mutató, a BIRS 5 éves időtartamra 64 bázisponttal 2,92 százalékra emelkedett 4 hónap alatt, eközben a 10 éves fixálásnál 44 bázispont volt az emelkedés, a bankközin most évi 3,15 százalékon áll a mutató.
A nemek közötti egyenlőség azt jelenti, hogy a nők és a férfiak azonos jogokkal és lehetőségekkel rendelkeznek a társadalomban, például a foglalkoztatás, a fizetés és a családi/gondozási kötelezettségek tekintetében. Lássuk, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint hol tartunk a nemek közötti egyenlőség szempontjából uniós szinten, illetve Magyarországot tekintve.
2020-ban az Európai Unióban átlagosan 11,3 százalékos foglalkoztatottsági szakadék volt a férfiak és a nők között. A gondot az jelenti, hogy a 2014-es mérésekhez képest ez mindössze 0,3 százalékpontos javulást mutat, azaz az erősebb nem foglalkoztatási előnye nem igazán kopott az elmúlt évek alatt.
Ami a fizetéseket illeti, itt még nagyobb a különbség: a férfiak az unióban a legutóbbi statisztika szerint átlagosan 14,1 százalékkal keresnek többet a nőknél. A béregyenlőségben ugyanakkor jobban állunk: a 2014-es összevetésben még 15,7 százalék volt az az összeg, amennyivel a férfiak többet kerestek.
Az előzetes várakozásokra rácáfolva a lakáshitel-folyósítások tavaly ősz óta azt mutatták, hogy ez a terület maga mögött hagyta a koronavírus-válságot – a havi kihelyezések a szeptembertől minden hónapban felülmúlták a 2019-es adatokat –, ám arra, ami idén történt, csak kevesen számítottak. 2021 első hét hónapjában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint
már több, mint 730 milliárd forintnyi lakáshitelt helyeztek ki a bankok.
Ez az összeg a money.hu összesítése szerint magasabb, mint amennyi lakáshitelt 2012 és 2014 között, 3 év alatt összesen felvettek a magyarok. Idén márciusban átléptük a havi 100 milliárdos álomhatárt, júniusban és júliusban pedig 130 milliárd forint feletti hitelösszeget használtak fel honfitársaink arra, hogy lakásproblémáikon segítsenek. Összehasonlításul: ezen hónapok teljesítménye egyenként magasabb, mint 2012. egészében, amikor a bankok egyetlen év alatt alig több, mint 121 milliárd forintnyi új lakáshitelt tudtak kihelyezni ügyfeleiknek.
Az összesített számok tehát masszív bővülésre utalnak, érdemes azonban megnézni, hogy a különböző hitelfajták hogyan teljesítenek. Azaz a lakáshitelekből mennyi megy használt vagy új lakás vásárlására, mekkora rész jut a piacból a lakásépítésre felvett hiteleknek és mekkora a felújítási hiteleknek.
Abszolút csúcsokat dönt a bankkártyás vásárlás Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a második negyedévben már több mint 280 millió alkalommal fizettünk a pénztáraknál plasztikkal, és e vásárlások során már közel 2270 milliárd forintot hagytunk a kereskedőknél.
A NÖVEKEDÉS ÜTEME A TRANZAKCIÓK SZÁMÁBAN 23, A FIZETETT ÖSSZEG TEKINTETÉBEN harmincSZÁZALÉKOS.
Valójában csak ez utóbbit lenne érdemes értékelni, hiszen 2020 második negyedévében a koronavírus-járvány első hullámának köszönhetően a boltok jelentős része jó ideig zárva tartott.
Márpedig ezen időszak alatt a bankkártyás vásárlás sem volt lehetséges a boltokban. Ugyanilyen okokból az sem meglepő, hogy az idei első negyedévvel összehasonlítva közel negyvenmillióval több bankkártyás vásárlást regisztrált az MNB, hiszen a harmadik hullám szintén távol tartotta az év elején az embereket a boltoktól.
Egyre nagyobb károkat okoz, hogy a szervezett bűnözés jó üzletet lát az illegális fakivágásban, bányászatban vagy a hulladékkereskedelemben. Mutatjuk, milyen módszerekkel szorítható vissza az ilyen bűncselekményekből származó pénzek tisztára mosása.
A környezetkárosító bűncselekmények, mint például az illegális fakivágás, az illegális bányászat és a hulladékkereskedés egy rendkívül jövedelmező területe a különböző bűnözői rétegeknek. Az ESG-szempontokat (Environmental, Social and Governance, azaz a társadalmi és környezettudatos befektetések) és az EU-s klímatervet figyelembe véve mára már döntő fontosságú lett, hogy ezeket a tevékenységeket megállítsák. Ahogy a többi bűncselekménynél, úgy ezeknél a bűntényeknél is fontos szerepet kap a megszerzett pénz tisztára mosása.
A Financial Action Task Force egy nemzetközi kormányközi szervezet, amely a pénzmosás elleni küzdelemhez dolgoz ki, fogalmaz meg ajánlásokat, hogy előmozdítsa a nemzetközi együttműködést a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás felszámolásáért. Újabb tanulmányában az e körbe tartozó módszereket, kockázatokat és kihívásokat mutatja be.
2021 júniusa óta háromszor emelt alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank, ami közvetve a hitelkamatok emelkedését vonhatja maga után. Éppen ezért hónapról hónapra fokozott érdeklődés kíséri a bankok árazását, hogy milyen kamattal juthatnak lakáshitelhez azok, akik finanszírozással vásárolnának ingatlant.
Megnéztük, hogy szeptember elején pontosan mire számíthatunk.
Bár 2021 júliusában valamivel kevesebb használt ingatlan cserélt gazdát, mint tavaly, ennek ellenére a Duna House becslése szerint az első hét hónapban még így is ötödével volt nagyobb a forgalom, mint tavaly ilyenkor.
Az erős évkezdésben minden bizonnyal az újonnan bevezetett otthonteremtési támogatásoknak is nagy szerepük volt:
Élethelyzettől függ, hogy kinek mekkora összegű lakáshitelre van szüksége az áhított ingatlan megvásárlásához, de a Bankmonitor hitelszakértőinek tapasztalata szerint sok a nagy összegű, akár 60-80 millió forintos lakáshitel. Ezeket többnyire új építésű lakás vagy ház, esetleg nyaralóként funkcionáló, új építésű apartmanok megvásárlásához igénylik, amelyeknél a minimálisan szükséges 20 százalékos önerő előteremtése bizony nem egyszerű, így a hitel összege rendszerint magas.
Amikor lakáshitelt venne fel valaki, akkor az első és talán legfontosabb kérdés az, hogy mekkora összegű hitelt kaphat. Ez több tényezőn is múlik, ráadásul ezeket a bankok nem egységesen kezelik, így egyáltalán nem mindegy, melyik banktól igényli valaki majd a hitelt.
Egy nemrég készült felmérés szerint a babaváró hitel legnépszerűbb (68 százalék) felhasználási módja egyértelműen a lakásvásárlás. Ingatlan felújítására, korszerűsítésére vagy bővítésére az igénylők 14 százaléka fordította a támogatott kölcsönt, 5 százalékuk meglévő banki hitelét váltotta ki vele, míg 3 százalék megtakarítást hozott létre gyermeke számára belőle.
Az MNB adatai szerint az indulás évében 49 ezer, tavaly pedig 63,6 ezer babaváróhitel-igénylést hagytak jóvá a pénzintézetek, átlagosan 9-10 millió forint értékben. Érdemes is minél inkább kihasználni a 10 millió forintos összeghatárt, ugyanis a babaváró egyetlen alkalommal vehető fel, így aki kevesebbet vesz fel, az végleg lemondhat a különbözetről.
Elsőre meglepőnek tűnhet, de van bank, amelyik már 16 éves kortól is ad lakáshitelt, legalábbis akkor, ha házasság révén nagykorú cselekvőképes lett az igénylő. A többség azonban 18 éves kortól hitelez.
Az, hogy egy idős személy kaphat-e lakáshitelt, függ az igényelt lakáshitel futamidejétől is. A bankok ugyanis minden esetben azt határozzák meg, hogy lejáratkor az adós legfeljebb hány éves lehet, ha pedig eléri a megadott korhatárt, akkor fiatalabb adóstársat is be kell vonni a hitelbe.
Az e-sport növekvő (és jórészt kiaknázatlan) üzleti potenciálját szemléltetik az iparág méretére vonatkozó előrejelzések: a Newzoo szerint
AZ ÁGAZAT JELENLEGI MÉRETE 947 MILLIÓ DOLLÁR, AMI 2021-RE 1,1 MILLIÁRDRA, 2024-RE PEDIG 1,6 MILLIÁRDRA EMELKEDHET.
Az e-sport nézőközönségének jelenlegi becsült mérete 436 millió fő, ennek fele elkötelezett rajongó, azaz maga is indul versenyeken, vagy havonta legalább egyszer megtekint egy közvetítést. Nem mellékes az sem, hogy a tábor nagyon gyorsan nő; ugyanez a szám 2015-ben még csak 235 millió volt, vagyis 5 év alatt csaknem 85 százalékos növekedés volt megfigyelhető.
Fontos szempont, hogy ez a csatorna autentikus módon éri el az Y, Z és Alfa-generációkat, azaz a hirdetők számára legvonzóbb fogyasztói szegmenseket. Ezek a generációk kevésbé a megtakarítás, mint inkább az élményhalmozás iránt fogékonyak. Jellemző fogyasztói tulajdonságuk, hogy vásárlási hajlandóságuk az érdeklődésüket lekötő – élményt nyújtó – szegmensekben kiugróan magas, ezeken a pontokon a pénztárcájuk vastagságához képest nagyon sokat hajlandók költeni, értelemszerűen más szolgáltatások kárára. Másik ismérvük marketingszempontból a nehéz elérhetőség; többségük nem néz tévét, nem olvas újságot, és nem kíváncsi más, hagyományos hirdetési megoldásokra sem.
Az MNB 0,3 százalékponttal emelte a jegybanki alapkamatot, ami hosszú távon a lakáshitelek költségét (kamatát) is érinteni fogja.
EGY húszMILLIÓ FORINT ÖSSZEGŰ, húszÉVES FUTAMIDEJŰ LAKÁSHITEL ESETÉBEN 0,3 SZÁZALÉKPONT KAMATEMELÉS A HAVI TÖRLESZTŐRÉSZLETET 2 800 FORINTTAL DRÁGÍTANÁ.
A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű, az alapkamat módosítása a Bankmonitor szakértői szerint nem jelentkezik automatikusan a hitelek törlesztőrészletében.
1.
Sokan egyszerűen nem tudnak arról, hogy havonta 150 ezer forintot legfeljebb két részletben bármelyik magyarországi bankjegykiadó automatából kivehetnek. Ha szerencséjük van, akkor a bankszámlájukra érvényes a szolgáltatás, ám könnyen előfordulhat, hogy ők többször vesznek ki kisebb összegeket, így az ingyenességet az első kettő pénzfelvétellel már el is lövik.
2.
Gyakori, hogy valaki tud a lehetőségről, sőt egyenesen meg van győződve arról, hogy díjmenetesen jut készpénzhez, ám ha ellenőrizné a számláját, kiderülne, hogy ennek ellenére fizet. Ez például akkor fordulhat elő, ha korábban egy másik számlához kapcsolódott a kedvezmény, ám ezt az új számlához elfelejtettek megigényelni. Fontos ugyanis, hogy személyenként egyetlen számlára jár az ingyenesség, mindig arra, amellyel kapcsolatban nyilatkozunk.
Mind nagyobb összegű lakáshiteleket vesznek fel a magyarok, aminek az elmúlt évek jelentős lakásár-emelkedése a legfőbb oka. A főváros budai oldalán a lakások 47 százaléka például 50 millió forint feletti áron kelt el az első negyedévben, míg a 70 millió forintnál is drágábbak aránya 28 százalék volt. A pesti oldal lényegesen olcsóbb, itt a lakások 16 százaléka talált vevőre 50 millió forint feletti áron, míg Pest megyében minden ötödik ingatlanról mondható el ugyanez. Vidéken ennél alacsonyabb árakkal lehet számolni: Közép-Magyarország nélkül körülbelül minden 10. ingatlan ára haladta meg a 40 millió forintot.
Rovataink a Facebookon