A magyarországi EP-választás összes híre egy helyen

A magyarországnyi lakosságú mediterrán országot a többi déli EU-taghoz hasonlóan nekifutásból rúgta hátba a gazdasági válság. Uniós mentőövre szorult, amitől hivatalosan szinte napra pontosan az EP-választás előtt egy évvel szabadult meg teljesen. Ennek ellenére mostanra eléggé beindult a gazdaság, amit az sem akadályoz, hogy csak kisebbségi szocialista kormány vezeti az országot kommunisták és zöldek támogatásával. A 2015-ös választás óta folyamatosan növekszik a gazdaság, a munkanélküliség is felére, 6,4 százalékra esett vissza, és a költségvetési hiányt is sikerült kordában tartani – igaz, ebben a hónapban majdnem belebukott a kormány, amikor a kommunisták magasabb tanári béreket követeltek.

A szocialisták az EP-választáson megmutathatják az igazi erejüket, és ráfordulhatnak az októberi nemzeti parlamenti voksolásra. A Politico összesítésében 9 mandátumot saccolnak nekik. Második helyre a jobbközép Európai Néppárthoz tartozó szociáldemokraták futhatnak be 7 hellyel. Messze mögöttük 2-2 képviselővel számolhat a szélsőbalos Baloldali Front és a kommunista CDU. Utóbbitól szavazatarányban nem sokkal lemaradva, de már csak 1 mandátummal számolnak a jobbközép Néppártnak. Várhatóan nem fut be több párt, így a zöldek sem. Őket – a Magyarországról készült jelentésével annak idején nálunk is ismertté vált – Rui Tavares vezeti.

Válaszul arra, hogy egy szoci szavazóbiztost hazaküldtek a piros inge miatt. Délelőtt hazaküldtek átöltözni egy szavazóköri delegáltat Berettyóújfaluban, mert úgy ítélték meg, hogy az általa viselt piros színű ing alkalmas a választók befolyásolására. A férfi később fekete inget viselve elfoglalhatta helyét a bizottságban. Ujhelyi az Indexnek elmondta, az MSZP bejelentéssel élt a párt szerint „teljesen nonszensz döntés miatt”, aztán véleményét délután azzal is nyomatékosította, hogy a válogatott piros mezében ment szavazni.

Fotó: Szalay Tamás Lajos / MSZP

Borkai Zsoltot, Győr fideszes polgármesterét a vasárnapi szavazáson elkapta pár kérdésre egy kormányközeli riporter. Borkai itt elvileg azt akarta cáfolni, hogy bármi közük lenne az MSZP-s plakátok letépkedéséhez és elszállításához.   

Az MSZP plakátragasztói péntek este tetten érték a Fidesz győri aktivistáit, amint letépkedik és egy Fidesz-logóval felmatricázott furgonnal elviszik a szocialisták éppen csak kitett plakátjait. Az elkapott Fidesz-aktivisták azt mondták, hogy felsőbb utasításra tépkedték az ellenzéki hirdetéseket. Borkai erről azt mondta:

Az MSZP pontosan tudja, hogy semmi közöm a dologhoz.

Majd azt is hozzáteszi, sportszerűségével nem fér össze az, hogy ellenzéki plakátokat tépkedjen a városban. Azt is mondta, feljelentést tesz hírnév megsértése miatt.

Az MSZP látta Borkai videóját, és információink szerint feljelentést tettek a választási bizottságnál, mert szerintük a fideszes polgármester a szavazókör előtt kampányol. 

A hatályos törvények szerint viszont a szavazás napján a szavazókörökben tilos kampányolni. 

Északi szomszédunknál szombaton fejezték be a szavazást. A TV Markiza már ki is szivárogtatott nem hivatalos eredményeket, amelyek szerint az ellenzéki Progresszív Szlovákia-Együtt (SP-SPOLU) lista 20 százalékos eredménnyel legyűrte a 15,69 százalékos balközép Smert.

Ha tényleg így van, az komoly eredmény lenne a Politico összesített előrejelzésében 8 százalékra taksált PS-SPOLU-tól. A PS egy mindössze két éves párt, amely idén már megnyerte Zuzana Čaputovával a köztársasági elnöki széket. Az ügyvéd abban a felháborodott közhangulatban győzte le smeres ellenfelét, ami Ján Kuciak oknyomozó újságíró 2018-as megölése után alakult ki, és amibe belebukott a Smer erős embere, Robert Fico négyszer megválasztott miniszterelnök. Ő hajlamos euroszkeptikus húzásokra, egy ideig a nacionalista Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) kormányzott, és első visszatérését a görög mentőcsomag támadásának köszönheti.

A SPOLU még a PS-nél is fiatalabb, csak tavaly jött létre függetlenekből és más pártok képviselőiből. Európa-barát, jobbközép pártként határozták meg magukat, de a PS-hez hasonlóan még egyik uniós pártcsoporthoz sem tartoznak.

A harmadik helyre a várakozásoknak megfelelő eredménnyel, 12 százalékkal Marian Kotleba echte fasziszta A Mi Szlovákiánk Néppártja futna be. Negyedik a jobbközép Keresztény Néppárt lenne 9,67 százalékkal, pár századdal lemaradva mögöttük az euroszkeptikus-libertariánus SaS és az egyik nagy vesztesként a hasonló ideológiájú OL'aNO 5,24 százalékkal csusszanna be az EP-be.

Ami jó hír lehet a szlovákiai magyaroknak, hogy Kotlebáék mellett a másik nacionalista csoport, az SNS nem lenne ott az EP-ben.

ahogy arra már az előrejelzések is figyelmeztettek. A külhoni magyar pártok rossz kilátásairól ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Szlovákiában szombaton zárult a szavazás, de hivatalos eredményt a többi tagállamhoz hasonlóan késő estig nem lehet közölni. A Smer mindenesetre a Facebookon már reagált az eredményre, a párt szerint el kell gondolkodniuk arról, hogy jobban kommunikálják a párt programját a nagyvárosokban.

A nagyhercegség az egyik Benelux állam, a második legkisebb tagállama az Európai Uniónak. Mégis, legalább két szempontból emlékezetessé tették a most lezáruló ötéves ciklust. Az Európai Bizottság elnökét adták Jean-Claude Juncker személyében, és hozzájuk köthető a LuxLeaks-botrány: 2014-ben oknyomozó újságírók 28 ezer oldalnyi adatot hoztak nyilvánosságra, eszerint körülbelül 340 nemzetközi nagyvállalat eurómilliárdos adófizetést spórolt meg Luxemburg segítségével úgy, hogy 10 százalék alá szorították le a nyereségarányos adózást, több cég adókulcsa pedig egy százalék alá csökkent.

Magyarországnak – Junckeren kívül – ismerős lehet két luxemburgi néppárti politikus neve: Viviane Reding és Frank Engel Orbán Viktor legelszántabb bírálói között voltak az Európai Parlamentben, ők azonban nem szerepelnek a Keresztény Szociális Néppárt jelöltjei között, akik közül ketten lehetnek a következő EP tagjai. Ők a legnépszerűbb párt a miniállamban, ők adják a jelenlegi miniszterelnököt is. Rajtuk kívül egy zöld, egy liberális és egy szociáldemokrata is valószínűleg bejut, a hatodik képviselő pedig az Alternatív Demokratikus Reform Párt (ADR) jelöltje lehet, őket szokták populistáknak nevezni, szakértők szerint azonban inkább nemzeti-konzervatívok. Mindenesetre az öt évvel ezelőtti eredményükhöz képest kevesebb mint egy százalékot javultak, ez azonban elegendő lehet a mandátumszerzéshez.

Védőruházatban vitték ki a mozgóurnát a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban kialakított 47-es szavazókör mozgóurnás szavazatszámláló bizottságának tagjai a nyíregyházi  Jósa András Oktatókórház Hematológiai Osztályára, ahol Kulcsár László Elemér adja le szavazatát (MTI). 

Kulcsár László Elemér (b) leadja szavazatát a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház Hematológiai Osztályán.

Fotó: Balázs Attila / MTI

A horvát függetlenség óta meghatározó jobbközép HDZ várhatóan simán behúzhat 5-öt a 11 képviselői helyből. A családi értékekkel kampányoló párt képviselői korábban kiálltak a Fidesz mellett, de az EPP kampányzáróján Andrej Plenković miniszterelnök Angela Merkel és Manfred Weber oldalán feszített a színpadon. A szociáldemokraták csúnya vereséggel számolhatnak, mindössze 3 képviselőt becsülnek előzetesen nekik.

A két hagyományos nagy párt mögött az új alakulatokat rostálhatja meg az EP-választás. Közülük hárman számíthatnak 1-1 helyre. A Híd (Most) nem is pártként, hanem listaként tekint magára. A magyarra Élő vagy Emberi Falként fordítható Živi Zid (ZZ) szintén civil gyökerű. A neve abból ered, hogy a kilakoltatásokat saját testükkel akadályozó aktivisták alapították és olyan követeléseik vannak, mint kilépés a NATO-ból, az alkotmánybíróság megszüntetése vagy a marihuána legalizálása. Az Amszterdami Koalíció hét apró pártból, köztük az Európai Néppártot a Fidesz miatt otthagyó Horvát Parasztpártból áll. A Politico a liberálisok közé várja a várhatóan egyetlen bejutó képviselőjüket.

A három várható bejutó mellett több kisebb pártot, plédául a nacionalista HRAST-HKS-t is valamivel a bejutási küszöb alá mérik, így nem kizárt, hogy még színesebb lesz a politikai paletta.

A lisszaboni Museu Coleção Berardóban minden nyelven kiírták a mai választásra buzdító üzenetet. Keresse meg a képen a magyar nyelvű felhívást!

Museo Colecao Berardóban a falon, keresd a két magyar feliratot

Fotó: Kovács Bálint / Index

A 2015-ös adatok szerint 2313 lakosú Pest megyei Szigetcsépen a 2-es szavazókör egyik szavazófülkéjében egy szórólapot találtak. A szórólapot eltávolították, a szavazást nem zavarta meg az eset, de fő az ébreség. (Választás.hu)

A kazincbarcikai 16-os szavazókörben megjelent egy választópolgár szavazni, de miután ellenőrizték a papírjait, kiderült, hogy a névjegyzékben nem szerepel. A mozgóurnás névjegyzéken pedig igen.

"Állítása szerint ő nem kérte a mozgóurnát, és nem is érti, hogy került oda a neve" - ismerteti az esetet a Választás.hu. A megoldás végül az lett, hogy a választópolgárt visszautasították, de ki fognak menni hozzá mozgóurnával.

A keleti EU-tagok közt hagyományosan euroszkeptikus országban alacsony a részvétel. Legutóbb, 2014-ben csak a választók 18,2 százaléka járult az urnákhoz. Az MTI szerint a kampány középpontjában a biztonságpolitika, az élelmiszerek minősége (az itthoninál is nagyobbat futott a vád, hogy a nagyvállalatok rosszabb termékeket adnak el a keleti tagállamokban, mint nyugatabbra), az életkörülmények, valamint az európai szabályok számának a csökkentése szerepelt.

Andrej Babiš kormányfő ANO-ja papíron a liberálisok között ül, de az uniós támogatásokkal kapcsolatos botrányba keveredő üzletember simán penget euroszkeptikus húrokat. „Ez minden idők legfontosabb EP-választása Csehországban” – mondta, amikor nem sokkal a péntek délutáni urnanyitás után leadta a szavaztát. A felmérések alapján simán hozni fogja a győzelmet, hat mandátumot elhozva.

A második helyért komolyabb a verseny a konzervatív-euroszkeptikus ODS és a frissen előretörő Kalózpárt között – utóbbi az internet szabadsága mellett környezetvédelmi témákkal kampányolt és 4 képviselőre számíthat, míg az ODS 3-ra. A japán gyökerekkel bevándorlásellenes Tomio Okamura pártja 2 helyet szerezhet, amivel várhatóan Matteo Salvini szélsőjobbos csapatát erősíti. A jobbközép Európai Néppártot a liberálisabb szárnyhoz húzó Karel Schwarzenberg államfőjelölt és arisztokrata TOP09-e mellett a kereszténydemokraták izmosíthatják Csehországból – előbbi 2, utóbbi 1 mandátummal. A bejutási küszöb felett táncol nem sokkal a szociáldemokrata ČSSD, ami az ODS váltópártjából küzdötte le magát idáig.

Az EP-választáson 15 óráig a szavazásra jogosultak 36,89 százaléka adta le szavazatát Budapesten, írja az MTI az NVI adatai alapján. Ez az arány 484 377 választót jelent.

A megyei bontást létszámban Pest megye vezeti, de a részvételi arányban már Vas lenyomta, a 15 órás statisztikák szerint abban a megyében a szavazók 33,14 százaléka ment szavazni.

A legkevesebb ember szám szerint Nógrád megyében ment el szavazni (44 750), a részvételi arány Hajdú-Biharban volt a legalacsonyabb.

A megyei bontás:

Baranya megye                                  28,99 százalék    88 112 szavazó
Bács-Kiskun megye                           27,67 százalék    115 408 szavazó
Békés megye                                      28,5 százalék     80 944 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye       26,88 százalék    141 918 szavazó
Csongrád megye                               30,92 százalék    102 394 szavazó
Fejér megye                                       30,5 százalék     104 460 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye            31,48 százalék    113 126 szavazó
Hajdú-Bihar megye                           25,9 százalék     111 025 szavazó
Heves megye                                      29,94 százalék    72 441 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye         26,98 százalék    81 869 szavazó
Komárom-Esztergom megye          29,44 százalék    72 393 szavazó
Nógrád megye                                  28,45 százalék    44 750 szavazó
Pest megye                                        31,36 százalék    318 768 szavazó
Somogy megye                                 29,06 százalék    73 530 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye    25,93 százalék    116 376 szavazó
Tolna megye                                      27,79 százalék    50 535 szavazó
Vas megye                                         33,14 százalék    68 022 szavazó
Veszprém megye                              31,93 százalék    91 368 szavazó
Zala megye                                        31,46 százalék    70 729 szavazó

Az Európai Parlament az összes létező közösségi médián fönt van, a legnagyobbakon magyarul is. Egy magyar szerkesztő, Józsa Veronika kezeli az EP központi közösségi oldalait. Elmondta nekünk, hogy melyik oldalon milyen üzenetek működnek, melyik európai országokban élnek az emberek a Twitteren, és hogy tőlünk nyugatra mi veszi át a Facebook helyét a telefonokban.

Kapcsolódó

Snapchaten kérnek segítséget a házi feladathoz az Európai Parlamenttől

Az EP közösségi oldalait kezelő magyar szerkesztő elárulta, melyik országban hol lehet megtalálni az embereket az interneten.

Észtországban annyiban mindenképpen történelmi lesz az EP-választás, hogy a balti ország az első populista, euroszkeptikus képviselőjét fogja küldeni Jaak Madison személyében az EP-be, aki Salvini frakcióját fogja erősíteni. Az Észtországi Konzervatív Néppárt (EKRE) politikusán kívül még öt észt tagja lesz az uniós törvényhozásnak, ők azonban valamennyien proeurópaiak, hárman a liberálisokhoz, ketten pedig a szociáldemokratákhoz tartoznak. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy Észtországban a bevándorlás az első számú téma, de ugyancsak fontos közéleti kérdés a Brüsszel-ellenesség. 2018-ban, amikor az ENSZ migrációs paktuma volt napirenden, akkor a parlament elfogadta, de az egyik kormánypárt elutasította. A bevándorlásellenes EKRE politikájában hangsúlyos elem, hogy Brüsszelt Moszkvához hasonlítják, amelynek célja, hogy Észtország multikulturális és többnemzetiségű állam legyen.

2019 márciusában az országgyűlési választásokon a két liberális párt, a Reform (28,9 százalék) és a Centrum (23,1 százalék) végzett a két első helyen, együtt tehát több mint 50 százalékot szereztek. A Centrum azonban megegyezett az EKRE-vel, hatalmas belföldi és nemzeközi felháborodást okozva. Juti Ratas kormányfő azonban megőrizte pozícióját, holott már mindenki a 42 éves Kaja Kallast ünnepelte mint az ország első női miniszterelnökét. Ez a pillanat is eljöhet még, mert sokan kételkednek abban, hogy a Centrum-EKRE koalíció kitart 2023-ig, ráadásul ez a helyzet jót tett a Reform népszerűségének is.

Szlovéniában a tavalyi országgyűlési választások után öt baloldali párt és egy független képviselő alkotja a kormányzati többséget. A választásokon győztes Szlovén Demokrata Párt (SDS) nem tudott többséget szerezni a törvényhozásban. Amikor a Fideszt márciusban felfüggesztették az Európai Néppártban, egyetlen párt volt, amelyik határozottan kijelentette, hogy ha a Fidesz megy, nekik sincs maradásuk: ez pedig éppen az SDS.

Nekik most három EP-képviselőjük van, ennyi biztosan nem lesz a következő öt évben. Koalícióban indulnak a Szlovén Néppárttal (SNS), akik egyébként szintén ellenzik a Fidesz kizárását, de saját szolidaritási kilépésükről még nem beszéltek. A felmérések szerint a választási koalíciójuknak két EP-képviselője lesz, egy az SDS, egy pedig az SNS színeiben. Az SDS kampányát Orbán Viktor is megtolta a hajrában, videóüzenetet küldött nekik, amelyben a keresztény Európa jövőjéért aggódott.

A jelenleg kormányon lévő szlovén szociáldemokraták és Marjan Sarec Listája 2-2, egy kereszténydemokrata és egy baloldali párt pedig 1-1 mandátumra számíthat.

A három mentőcsomagért kisajtolt feltételek és a menekültválságban a szolidaritás hiánya alaposan megtépázta az EU népszerűségét Görögországban. A kilábalás is inkább csak kitántorgás mérsékelt növekedéssel és óriási, csak lassan csökkenő munkanélküliséggel, ami még mindig 18 százalékon áll. Az EP-választáson a szavazók véleményt mondhatnak a Sziriza-kormány válságkezeléséről is.

A szélsőbaloldali, de jobbközép felé kacsintgató Sziriza a válságnak köszönhetően ragadhatta el a hatalmat 2015-ben a görög politikát több évtizede meghatározó Új Demokráciától. A jobbközép párt az EP-választással vághat vissza és megmutathatja az erejét az októberi parlamenti választás előtt. Most várhatóan komoly előnnyel fog nyerni, 9 mandátumot szerezve a Sziriza 7 helyéhez képest. Miután a válságban a baloldali PASZOK leharcolta magát, a szocdemeket a Mozgalom a Változásért képviselheti várhatóan 2 fővel az EP-ben. A szélsőjobboldali, egyik uniós képviselőcsoportba sem beférő Arany Hajnal 2 embert küldhet az EP-be a felmérések alapján, míg a kommunista KKE 1-et. Utóbbi annyira keményvonalas, hogy neki még az EP-s szélsőbaloldali frakció is túl kapitalista, ezért csak a függetlenek közé hajlandó beültetni a képviselőjét.

Javában zajlanak a 2019-es európai parlamenti választások. Magyarországon a kampány még a szavazás ideje alatt is düböröghet, de van néhány kivételes tiltott helyzet és helyszín ezen a napon is.

Az idevágó törvény szerint nem folytatható kampánytevékenység a szavazás napján többek között annak az épületnek a bejáratától számított 150 méteres távolságon belül, amiben a szavazóhelyiség van. 

Azt viszont fontos megjegyezni, hogy az nem ütközik törvénybe, ha ezek a plakátok a szavazás napját megelőzően (tehát vasárnap előtt) kerültek ki, és csak szimplán ott maradtak. Csak akkor szabálysértő, ha a plakátok a szavazás napján jelentek meg.

Erről bővebben itt olvashat>>>.

Többen mennek szavazni, mint eddig bármikor EP-választáson. A nap végére jó eséllyel a 40 százalékot is átlépi a választási részvétel. A Fidesz örülhet egyelőre, mert a hagyományosan jobbos körzetekben aktívabbak a választók, de melyik párt az, amelyik nagyon nem örül ennek a hírnek? Elemzésünket itt olvashatja>>>

A Pasaréti templomban hónapok óta kihangosítják a misét, így a szomszédos bisztró teraszán ülők is elcsíphetnek egy-egy mondatot a prédikációból. A vasárnapi istentiszteleten Kálmán Peregrin plébános arra kérte híveit, katolikus erkölcsük szerint szavazzanak, és ne támogassanak olyan pártot, amely nem támogatja a gyermeknevelés szabadságát. Áder János és felesége rögtön el is mentek szavazni a mise után. Itt olvashatja cikkünket és megnézhet egy videót is>>>

Öt éve az országos részvétel csak 28,92 százalékos volt (valószínűleg most délután 3-ig többen mennek el szavazni), de Budapesten 38,83 százalékos. Tíz éve kisebb volt a különbség, az országos 36,29 százalékkal szemben Budapesten 42,09 százalékos. 

Délután egykor most 5 százalékpontnyi volt az országos (24,01%) és a budapesti (29,06%) részvétel különbsége. Öt éve még nagyobb volt a különbség ebben az időszakban: 15,9 százalékkal szemben 21,11 százalék, tíz éve viszont nagyjából a mostanival azonos: 19,4 százalék és 23,32 százalék.

Az elmúlt választásokon a média egyik kedvenc helyszíne volt a Bocskai úti általános iskola, ahol a sok átjelentkező miatt több utcasarkon át kígyózott a sor, és a szavazást általában nem is tudták időben befejezni. A választási iroda most lépett, és az átjelentkezőket a gazdagréti Csíkihegyek Általános Iskola tornatermébe irányították át. Csak az lepődhet meg, aki ezt nem tudja, és rutinból a Bocskai úti iskolához menne, mert innen elég sokat kell buszozni Gazdagrétre ( a legjobb választás oda a 139-es busz). 

Fotó: Huszti István / Index

Andrea, aki vasárnap délelőtt életében először szavazott Budapesten átjelentkezőként, azt mondta, elég profin szervezték meg a dolgot. Már az utcán messziről látható volt zöld nyilakkal jelezve, hogy az átjelentkezőknek merre kell menniük. A tornacsarnokba névsor szerint több sort alakítottak ki, majd az iratok ellenőrzése után több tucat szabad szavazófülke közül választhatott, így néhány perc alatt végzett. Vasárnap délelőtt még nem voltak sorok, csak bízni tudunk benne, hogy az új helyszín délután is bírja majd a terhelést. 

Fotó: Huszti István / Index

Országszerte tömegesen, szervezetten szállítják az embereket szavazni az EP-választáson, ezért a Mi Hazánk Mozgalom panaszt nyújtott be több választási bizottsághoz – jelentette be Novák Előd.

A párt kampányfőnöke szerint a buszos szállítás különösen Miskolc környékére jellemző, az ezt bizonyító fényképet eljuttatták a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei választási bizottsághoz. Novák szerint az eset kimeríti a választási csalás tényállását

A legalább százezer lakosú hét magyar nagyvárosok sorrendje nagyot változott a négy órával ezelőttihez képest. Miskolc az első helyre jött fel a negyedikről, Kecskemét az ötödikre esett vissza az elsőről, az utolsó két helyen viszont maradt a két észak-keleti nagyváros.

• Miskolc: 26,26%
• Győr: 26,17%
• Pécs: 25,77%
• Szeged: 25,03%
• Kecskemét: 24,31%
• Debrecen: 23,63%
• Nyíregyháza: 23,11

A gyanúsan kisimult arccal és ragyogó tekintettel állt sorba Silvio Berlusconi szavazni a milánói Scrosati általános iskola folyosóján, ahol az olasz sajtó szerint abban a pár percben, amíg várnia kellett, többen is oda mentek hozzá, szelfiztek vele, megrázták a kezét, még aláírásokat is osztogatott.

Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök, az ellenzéki jobbközép Forza Italia (Hajrá Olaszország) párt vezetője leadja szavazatát egy milánói szavazóhelyiségben. Olaszországban az európai parlamenti választásokkal együtt polgármester-választást is tartanak számos településen, valamint Piemontban regionális választást rendeznek.

Fotó: Daniel Dal Zennaro / MTI / EPA

Berlusconi azt mondta a sajtónak, hogy egy jelölt megválaszthatja, hol adja le a szavazatát, ő pedig az emlékezetet választotta, ugyanis édesanyjával évekig járt ide szavazni.

Berlusconi a felélesztett Forza Italia nevű pártja jelöltjeként indult a választáson.

Napközben egy Török Gábor-poszt nyomán írtam arról, hogy az ellenzék aligha lehet boldog két szimbolikus részvételi adat, a nagyon erősen fideszes Csorna és a legbalosabb XIII. kerület mutatói alapján (előbbiben 10,18, utóbbiban 6,32 százalék volt a részvétel).

Azóta a hagyományosan baloldalinak számító budapesti kerületekben megmozdultak a szavazók. Az ikonikus Csorna vs. Angyalföld összehasonlítás mostanra megfordult, és bár Ádes János városa is az országos átlag fölött van (26,16%), a XIII. kerületi 27,71 százaléktól már elmarad. De a többi balos fővárosi kerületben még nagyobb részvételi számok is vannak:

• XV. kerület: 28,61%
• XVIII. kerület: 29,30% (igaz, általában is itt a legmagasabb a részvétel)
• XIX. kerület: 30,02%
• XX. kerület: 27,74%

Igaz, tény az is, hogy a baloldalinak nem mondható I. kerületben ennél is magasabb, 34,13 százalékos a részvétel.

Szilikonkarkötőt kapnak a Nemzeti Választási Irodától azok az első választók, akik a tavalyi országgyűlési választás óta váltak nagykorúvá, azaz választópolgárrá, írja az MTI.

Fotó: Huszti István / Index

A nemzeti színű szilikonkarkötő - amin az Európai Unió zászlaja is szerepel - 110 154 fiatal számára készült el.

A berettyóújfalui szavazókörből átöltözni hazaküldött piros inges MSZP-s szavazóbiztos esete kapcsán megpróbáltunk tájékoztatást kérni az NVI-től. A kapott iránymutatás szerint a helyi választási bizottság vélhetően kampányeszköznek ítélte az iskolaigazgató által viselt ruhadarabot, ami képes lehet befolyásolni a választói akaratot.

Részletek cikkünkben.

Az EP-választáson Budapesten a szavazásra jogosultak 29,06 százaléka jelent meg az NVI adatai szerint, írja az MTI. 11 órakor az arány 18,66 százalék volt.

A megyei összesítésben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szavazók száma átlépte a 100 ezres határt, ez ott a szavazók 20,79 százalékát jelenti. A vezetést minden tekintetben Pest megye vette át, 255 418 szavazóval, ami 25,13 százalékos részvételi aránynak felel meg.

Itt a teljes lista a megyei bontásból:

Baranya megye                                  22,73 százalék    69 077 szavazó
Bács-Kiskun megye                           22,07 százalék    92 056 szavazó
Békés megye                                      22,96 százalék    65 208 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye       20,79 százalék    109 732 szavazó
Csongrád megye                               24,84 százalék    82 271 szavazó
Fejér megye                                       24,36 százalék    83 434 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye           24,05 százalék    86 427 szavazó
Hajdú-Bihar megye                          20,67 százalék    88 633 szavazó
Heves megye                                     24,04 százalék    58 166 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye         21,88 százalék    66 403 szavazó
Komárom-Esztergom megye          23,31 százalék    57 325 szavazó
Nógrád megye                                  22,51 százalék    35 398 szavazó
Pest megye                                       25,13 százalék    255 418 szavazó
Somogy megye                                22,67 százalék    57 363 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye    19,39 százalék    87 014 szavazó
Tolna megye                                     21,66 százalék    39 375 szavazó
Vas megye                                        24,77 százalék    50 848 szavazó
Veszprém megye                             24,98 százalék    71 467 szavazó
Zala megye                                       23,72 százalék    53 344 szavazó

A 11 órás budapesti/megyei eredményeket itt lehet megnézni.

• Szegeden az egyik megbízott tag rosszul lett, de nélküle is működőképes volt a bizottság, úgyhogy hazament.
• Karcagon mozgóurnázás közben lett rosszul a Szavazat Számláló Bizottság egyik tagja, hazavitték, majd az őt hazavivő sofőr értesítette a mentőket.
• Pátyon egy bajkeverő választópolgár levette a pulóverét, az alatt egy párt kampánypólója volt, amit aztán mutogatott mindenkinek. Hogy melyik párt lehetett, az rejtély, mert utána a polgár szétvágta a szavazólapot, és a maradékot borítékba tette, de a Választás.hu nem részletezi, hogy akkor most miszlikbe vágta, vagy levágta a nemkívánatosokat, vagy egyszerűen csak két szép felet hasított belőle. Amúgy megkérték, hogy hagyja el a szavazóhelyiséget, ennek a kérésnek eleget tett.