Tizennégy nap alatt a Föld körül

Izgalmas hét után vagyunk (és még izgalmasabb elé nézünk). Fellegi Tamás a héten washingtoni látogatást tett, ami után európai körútra indul. Előbb Berlinbe megy Simor András jegybankelnökkel, ahol a német pénzügyminiszterrel és az Európai Központi Bank elnökével tárgyal, majd a tervek szerint pénteken Brüsszelben folytatja az egyezkedést az Európai Bizottság (EB) pénzügyi kérdésekben illetékes alelnökével. A megbeszéléseken szó lesz a költségvetési hiány lefaragásáról, a hitelkérelmünkről és a magyar jegybanktörvényről is.

Ahogy az várható volt, a washingtoni látogatás nem járt különösebb eredménnyel. Fellegi valójában csak a tárgyalásokról tárgyalt az IMF-fel, nem készült szándéknyilatkozat, és időpontot sem kaptunk az előkészítő tárgyalások folytatására, pláne nem a formális hiteltárgyalások megkezdésére. A megbeszélésről a hivatalos közlésekben annyi derült ki, hogy az IMF-nek a hitelfolyósítás kapcsán vannak előfeltételei, amivel Brüsszel is egyetért.

Azt tehát egyelőre nem tudjuk, hogy mikor kérünk, és azt sem, hogy egyáltalán kaphatunk-e hitelt. Londoni elemzők bizakodnak, úgy látják, a piaci nyomás hatására békülékenyebbé vált a kormány, márciusig kész lehet az IMF-megállapodás. A Financial Times arról írt a héten, hogy az IMF-nek udvarol Magyarország. Szerintük a növekvő piaci kockázatok és a gyengülő forint miatt váltottunk hangnemet.

A magyar-ügyben az EB és az IMF szoros együttműködésre utal, hogy a Valutaalap vezérigazgatója külön tárgyalt rólunk a német kancellárral. Ez az IMF-hitelmegállapodás kapcsán nem kecsegtet sok jóval, különösen azután, hogy a héten kiderült: maradunk az uniós szégyenpadon, miután Brüsszel nem nem szünteti meg az uniós csatlakozásunk óta érvényben lévő túlzottdeficit-eljárást. Ez azt jelenti: akár minden közlekedési nagyberuházás és környezetvédelmi fejlesztés is leállhat, összesen mintegy 2000 milliárd forintot bukhatunk.

A megállapodásnak azonban nem elsősorban a költségvetésünk állapota, hanem legalább három sarkalatos törvény az akadálya. A jegybanktörvény a legnagyobb baj, ez az EU szerint a közösség alapszerződésébe ütközik. Ezzel kapcsolatban az EKB is aggodalmaskodik. Brüsszel szerint azonban a bírók korai nyugdíjazása és az adatvédelmi ombudsman leváltása is tarthatatlan. A jövő héten mindhárom ügyben kötelezettségszegési eljárás indulhat ellenünk, miután a kormány egyik jogszabályt sem vonta vissza. Ráadásul kiderült, hogy a közeljövőben még két-három magyar törvénnyel szemben emelhet kifogást az EB. A végtörlesztést, a stabilitási törvény és a munka törvénykönyve egyes részeit is alaposan vizsgálják Brüsszelben.

Orbán Viktor kormányfő a heves kritikákra azzal reagált. várjuk az EU érveit, ha ezek meggyőzőek, fontolóra vesszük a vitatott törvények módosítását. Nem sokkal később azt közölte: vannak olyan érvek, amelyekkel egyetértünk, például részben módosulhat a jegybanktörvény, de a bírói ügyekben „az EU-nak nincs kompetenciája”.

A nemzetközi szervezetek és Magyarország elmérgesedő konfliktusa a nemzetközi sajtó egyik kedvenc témája lett. A New York Times és a Financial Times nekimentek a magyar kormánynak, de a Daily Telegraphban a brit Konzervatív Párt képviselője kiállt mellette. Az amerikai gazdasági hírtelevízió, a CNBC rendszeresen küld Budapestre forgatócsoportokat, Kopits György a Wall Street Journalban bírálta a gazdaságpolitikát, szerinte Magyarország a venezuelai úton jár. A főként Oroszországra szakosodott legnagyobb befektetési bank, a Renaissance Capital vezetője is megszólalt az ügyünkben. Szerinte egyébként nagy az esély az IMF-egyezményre, ezért a forint sem fog tovább gyengülni.

	1. heti záró	2. heti záró
BUX	16 107	17 350
OTP	2960	3379
Mol	16 300	17 405
Richter	481	523
Magyar Telekom	35 100	35 900

Ezt sokan nem így látják. Bár a forint a hét második felében tényleg idei csúcsára erősödött (307 forint alatt is járt az euró), nem sokkal előtte még tömegek váltották át a pénzüket, a pénzváltókat szabályosan elárasztották a kis magyar spekulánsok. A piacok aggodalmát jelzi, hogy a legkockázatosabb adósok toplistáján a kilencedikek vagyunk; a sort a görögök és a portugálok vezetik. Az MNB a bajokra reagálva közölte: nagyot esett a bizalom, a gazdaságpolitikai bizonytalanság miatt jár föl-le a forint, de a jegybank megvédi a pénzügyi stabilitást.

A Fitch szerint több kell az IMF-megállapodásnál, legalábbis ha azt akarjuk, hogy a hitelminősítésünket feljavítsák. Európa közben attól tart, hogy a magyar-példa ragadós lehet: a MarketWatch a héten arról cikkezett, hogy követőkre találhat Orbán, az államcsőd ugyanis nem is olyan rossz lehetőség. Izlandnak legalábbis bejött a lap cikke szerint.

Matolcsy Matolcsy?

Persze nem biztos, hogy nekünk is bejönne: a Költségvetési Tanács (KT) új elnöke szerint csak a vak nem látja, hogy az országból már most megindult a tőkekiáramlás (ezért szerinte mielőbbi IMF-megállapodás kell). Kovács Árpád, aki állítólag meglepődött a KT élére történő kinevezésén, azt is mondta, hogy év közben újabb megszorítások jöhetnek. A KT távozó elnöke, Járai Zsigmond ennél keményebb kritikával búcsúzott: szerinte politikai helyett pénzügyi szempontokat kell érvényesíteni a gazdaságpolitikában, és a váltásnak személyi következményekkel is kell járnia.

Az biztos, hogy a tavalyinál ügyesebben kellene gazdálkodnia a Matolcsy-minisztériumnak, ha sikereket akar. Kiderült, hogy tavaly 1700 milliárdos mínuszban zárt az állam, a hiány a 2010-es duplája volt, a néhány nappal az évvége előtt módosított költségvetést is meghaladta 200 milliárddal, és a 2006 óta nem látott méretűre nőtt. A folyamatok alakulásáról hamarosan talán több részlet is kiderül, jövő pénteken ugyanis rendkívüli ülésen hallgatják meg Matolcsyt a parlament költségvetési bizottságában.

Borúlátó évkezdés

A magas hiány és a 3,9 százalékos tavalyi infláció ellenére Amerikában egy neves konzervatív szellemi műhelyi egy felmérésében arra az eredményre jutott, hogy szabadabb lett a magyar gazdaság, igaz, nőtt a korrupció. Ezt biztos a cégek is érzik, mert borúlátóbbak mint valaha, csak az uniós pénzekben bíznak. Az ingatlannal foglalkozó vállalkozásokra viszont akár jobb év is várhat, egy kimutatás szerint ugyanis hosszú idő után és ilyen olcsón megint kelendőek lettek a lakások.

A munkavállalókra viszont szinte biztos, hogy nem vár könnyű év: nehéz lesz a kötelezően ajánlott béremelés, ezért elbocsátásokkal járhat az a kormányzati elvárás, hogy a cégek így ellensúlyozzák az adóváltozások káros hatásait. Annak sem örülhetünk, hogy méregdrága lett a tankolás, a héten a Mol 424 forintra emelte a benzin átlagárát, és további áremelések is szinte biztosra vehetően lesznek. Egyes kutakon 467 forintba is kerülhet egy liter gázolaj, 442 forintba pedig a benzin.

A drága üzemanyag a légitársaságokat is nyúzza, de lehet, hogy a Malévot már nem sokáig. Brüsszel ugyanis kimondta, hogy szabálytalanul kapott százmilliárdot a Malév, vissza kell fizetni a pénzt. Hogy ki fizet kinek és miből, még nem tudni, de a határozat a magyar légitársaság végét jelentheti. Optimizmusra ad okot, hogy az olasz Alitalia és a görög Olympic is túlélt már egy hasonló csapást. Egyelőre annyi sejthető, hogy ha csőd lesz, állami felszámoló jöhet, mert a légitársaságot stratégiailag kiemelt jelentőségű céggé nyilváníthatják az esetleg felszámolás során. A cég egyik vezetője szerint a Malév repül és repülni is fog, a társaság jogászai keresik a fellebbezési lehetőséget az uniós döntés ellen.

Majdnem túlélte?

A hazainál jobban indult az újév az eurózóna tagországaiban. Az általános fizetésképtelenséggel kapcsolatos piaci aggodalmak csökkentek, miközben úgy fest, hogy március 1-jén írhatják alá a szorosabb költségvetési politikát jelentő uniós szerződést, ami még nagyobb megnyugvást hozhat.

A hangulat azonban Európában is gyorsan elromlott: a német kormány ront idei gazdaságnövekedési előrejelzésén, és egyre valószínűbb, hogy nincs nagy jövője a görög eurónak. Az ország és a hitelezői közötti tárgyalások pénteken megszakadtak, mert a Görögországnak újabb megszorítás kellene költségvetési ígéretei eléréséhez. Közben a devizakereskedésre szakosodott brókerházaknak már vészforgatókönyvekkel készülnek az euró megszűnésére, és egyre többet hallani azt is, hogy az euró jövője valójában a nem túl jó állapotban lévő Olaszországon múlhat.

A gyors európai kilábalás esélyét az S&P végképp elvágta pénteken: a cég leminősítette Franciaországot és Olaszországot, és sok másik kisebb európai országot is, a kockázatok növekedésére hivatkozva. Az Európai Központi Bank szerint a leminősítés a legrosszabbkor jött, amit már az osztrákok is éreznek csődkockázati feláruk emelkedésén.

Ez nekünk is rossz hír: a közép-európai országok joggal félnek attól, hogy Bécs fékezné az osztrák bankok hitelezését, így a gazdasági növekedés is lassulna. Az osztrák fővárostól egyébként is nagyon függünk: Bécsben dőlhet el Kelet-Európa sorsa, írtuk pénteken, az EU, az EKB és az IMF ugyanis hétfőn egyeztetnek arról, hogyan úszhatná meg a régiónk a válságot, hogy miből indulhat meg itt a hitelezés. Azonban nem csak mi vagyunk kiszolgáltatva az osztrákoknak, hanem ők is nekünk: egy magyar csőd ugyanis nagyon fájna az osztrák, olasz és belga bankoknak is. Persze a legjobban mi szenvednénk tőle.